Keresés: „építés” (221 találat)

Az idei költségvetés Pál György az MSZP Eger Városi Szervezetének elnöke  szerint a jövőben fogja tarthatatlan helyzetbe sodorni a várost.

Sajtótájékoztató keretében ismertette Pál György az MSZP Eger Városi Szervezetének elnöke az Eger Megyei Jogú Város költségvetésével kapcsolatos aggályait.

Egy költségvetés mindig a mindenkori kormányzat, a többség elképzeléseit önti formába. Így annak elfogadásáért, végrehajtásáért és következményeiért is ők a felelősek. Használom a felelős szót, mert azt gondolom, hogy ez a költségvetés fel fog vetni az elkövetkező években felelősséget.
Az elmúlt négy évben egy Fideszes városvezetés volt egy szocialista kormányzat alatt, könnyű volt minden évben a hiányt és a felelősséget a kormányzatra hárítani. Ma ez egy kicsit nehezebb történet, hiszen a polgármester a kormányzó frakció tagja, annak minden előnyével – és egyre inkább hátrányával.
Az elmúlt négy évben, volt olyan költségvetés, amit megszavaztak a szocialisták, mert felvetődött a lehetősége annak, hogy nem lesz meg a többsége a városvezetésnek az elfogadáshoz. Az akkor induló pénzügyi válság közepette bár hangsúlyi kritikáink voltak a költségvetéssel, mégis azt mondtuk, elfogadjuk, mert sokkal veszélyesebb, ha nem lesz költségvetése Egernek. Ezek a költségvetések alapjaiban nem veszélyeztették a város működőképességét - mondta el Pál György.
Az idei költségvetés nem ilyen. Nem idén, hanem a jövőben fogja tarthatatlan helyzetbe sodorni a várost. A költségvetés a tavalyi 2mrd hitelfelvétel mellé, idén is 2mrd hitel felvételét irányozza elő. Ezzel a költségvetéssel, Eger Esztergom és Debrecen útjára lépett, hitelekből fejlesztünk, és utánunk az özönvíz, majd fizessék vissza utódaink. Világosan kiderül a 3/c kimutatásból, hogy idén 741M Ft a hitelek törlesztése, ez 2012-ben 1,255Mrd, 2013-ban pedig 1,731Mrd.
Felvetődik a kérdés, hogy miből? Hiszen az ma is látszik, hogy az önkormányzat államtól kapott bevételei nem fognak nőni.  A gazdagokat támogató adócsökkentés további 100Mrd-okat vesz ki az SZJA helyben maradó részéből, és közben a majdan felépülő Agóra brutális működési költsége is a város nyakában marad.
A költségvetés nem válaszol semmilyen komolyabb előttünk álló feladatra. Ma egy felelős önkormányzatnak a realitások talaján állva azokkal a problémákkal kellene foglalkozni, amik a következő években ránk fognak szakadni. Pl. szociális lakásépítési vagy vásárlási programmal kellene előállni, felkészülve a devizahitelesek problémájára, ha már az ígéretek ellenére az Állami Eszközkezelő ügyében egy cm előrehaladás nem történt. De 2 éve mondjuk mi szocialisták, hogy a város nem hagyhatja magára az egri szőlőtermelőket, egy integrátor szervezet létrehozásában részt kell, hogy vegyen.
Konkrét módosító indítványaim is voltak, amiből egyre, a sportorvos kérdésére megnyugtató megoldást találtunk, így remélhetőleg a közeljövőben újra lesz sportorvosi rendelés Egerben.
Sajnos, a többi módosító indítványom nem kapott többséget, a Fidesz elutasította a közalkalmazotti étkezési hozzájárulás visszaállítását, és elutasították a tánctagozat melletti városi kiállást.
Az új adószabályokkal miután a kormány több ezer forintot vett ki a közalkalmazottak zsebéből, ehhez csatlakozott az önkormányzat az étkezési hozzájárulás megvonásával.
Felröppentek a hírek, hogy az új igazgató meg akarja szüntetni a tánctagozatot, a megteremtőjét és vezetőjét, Eger egyetlen Érdemes Művészét a tánckarban akarja foglalkoztatni, ami nonszensz véleményem szerint. Eger Kulturális Koncepciójában hangsúlyos volt ennek a tagozatnak a megteremtése, és a polgármester által favorizált Agóra programban is jelentős motor volt a pályázat során. Ezért a javasoltam, hogy: A Gárdonyi Géza Színház tánctagozatában amennyiben strukturális változások, létszámbeli leépítés, vagy vezető váltás következik be igazgatói döntés hatására, akkor Eger MJV befagyasztja a további színházi támogatást - mondta el Pál György MSZP Eger Városi Szervezetének elnöke

Forrás: Egriszín

Tíz évet vártak kollégiumra az egri Arany János Általános Iskola és Szakiskola diákjai, pedagógusai.

A tegnap átadott, 195 millió forint uniós támogatással megépült új diákotthon hatalmas segítséget jelent számukra. A sajátos nevelési igényű tanulók ezentúl még több délutáni és esti foglalkozáson vehetnek részt, aminek köszönhetően növekszik a továbbtanulási és munkavállalási esélyük.

Szakmai körökben elismert tény, hogy a fogyatékossággal élők helyzetének javulása csak képzettségük növelésével segíthető elő. Így gondolják ezt az egri Arany János Általános Iskola és Szakiskola vezető is, hiszen évtizedek óta határtalan türelemmel és gyermekszeretettel nevelik az enyhén fogyatékos, valamint hátrányos helyzetű diákokat. Kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a nehézségekkel küzdő tanulókat felkészítsék a továbbtanulásra, egy egyszerűbb szakma elsajátításra, így az önálló élet megkezdésére és a munkavállalásra.

Az iskola Heves megyében elsőként vállalta fel a tanulás- és magatartászavaros gyermekek nevelését, amit a tanulók egyéni adottságaihoz mérten speciális eszközökkel és módszerekkel végeznek. Játékos és cselekedtető személet jellemzi az oktatást, aminek köszönhetően a diákok könnyen elsajátíthatják az alapvető képességeket.
A nappali oktatást délutáni és esti foglalkozások is kiegészítik. A házi feladatok megoldása mellett a gyermekek részt vehetnek például kézműves szakkörökön,  néptánc-, idegen nyelv vagy úszásoktatáson, de logopédus, fejlesztő és gyógypedagógus is segíti őket a harmonikus növekedésben.
Az Arany János-os diákok nagy része nem Egerben él, sokak számára roppant nehézséget okoz a napi bejárás. A 20 éves korukig tanköteles tanulók többsége nem tud önállóan közlekedni, ezért nagy segítséget jelent számukra a most elkészült kollégium. Az iskola dolgozói már 1999 óta egyre jobban hiányoltak egy diákotthont, aminek megépítésére csak 2009-ben nyílt lehetőség. Ekkor tudott ugyanis a Heves Megyei Önkormányzat uniós forrásra pályázni, aminek eredményeképpen 195 117 611 forint támogatást nyertek.

A kollégium az épület tetőterében kapott helyet, ahol 12 szobát, két közösségi helyiséget és vizesblokkokat alakítottak ki több mint 560 négyzetméteren. Az első szinten a tanárok számára építettek új irodákat, a földszinten pedig létrehozták az eddig hiányzó akadálymentes mosdót.
Az elektromos hálózat felújításával végre modern informatikai eszközöket is használhatnak a tanulók, de megvalósították a teljes körű akadálymentesítést is. Ennek köszönhetően mostantól az iskola minden részében könnyen közlekedhetnek a kerekesszékes, a gyengén látó vagy halló diákok is.

Az udvaron sportpályát, játszóteret építettek és 12 új parkolót alakítottak ki.
A támogatásból beszerezték a hiányzó eszközöket a kollégium, a könyvtár és a tanári szobák berendezéséhez, felszereléséhez.

Az elkészült beruházás munkahelyeket is teremtett, hiszen a kollégium üzemeltetéséhez új dolgozókra is szükség van.

A Heves Megyei Önkormányzat a megvalósult fejlesztéssel „esélyt adott” az egri iskola hátrányos helyzetű diákjainak egy teljesebb életre – arra, hogy továbbtanulhassanak, munkát szerezhessenek, így végül a társadalom hasznos tagjai legyenek.

A projekt az Észak-magyarországi Operatív Program keretében a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., mint közreműködő szervezet segítségével valósulhatott meg.

Forrás: Egriszín

Az önkormányzatok költségvetéséről tartott sajtótájékoztatót az MSZP Gyöngyösön. A párt szerint most szembesülnek az önkormányzatok a költségvetés igazságtalanságaival, a Heves megyei Önkormányzat intézményei 50-70 millió forinttal kapnak kevesebbet.

Az eseményen részt vett Szabó Gyula, a Heves Megyei Közgyűlés Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottságának tagja, Hiesz György, Gyöngyös önkormányzatának Idegenforgalmi, Ifjúsági és Sportbizottságának elnöke, valamint Dr. Sós Tamás, Országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke.

Az MSZP szerint az önkormányzatok most szembesülnek a költségvetés igazságtalanságaival. 2011-ben jelentősen romlanak az önkormányzatok működési feltételei, ez közvetlenül kihat az adott településen élő emberek mindennapi életére. Reálértéken 80 milliárddal kevesebből gazdálkodhatnak az önkormányzatok, s nem kapták meg azt a plusz 120 milliárd forintot, amelyet a kormánypárok ellenzékben ígértek – hangzott el a tájékoztatón. A Heves megyei Önkormányzat intézményei 50-70 millió forinttal kapnak kevesebbet, így kevesebb jut oktatásra, egészségügyre, szociális területre – mondta Hiesz György.

Az MSZP ebből az alábbi következtetéseket vonta le: a FIDESZ helyben az „embertelen” megoldást választja, például bezárja a mátraházi idősotthont, ami elfogadhatatlan. Gyakorlatilag leáll a panellakások felújítási programja, mert csak a már megkötött szerződések kifizetésére különített el pénzt a költségvetés. „Katasztrófális” helyzetbe hozták a kistelepüléseket, amikor a közcélú foglalkoztatási munkalehetőségeket lecsökkentették. Feleannyi pénzből gazdálkodhatnak, mint az „Út a munkához” program keretében. Jelentős létszámleépítések lesznek az önkormányzati intézményeknél. Az előző évi összeg háromszorosa szerepel a költségvetésben a végkielégítések kifizetésére. Ez nyilvánvalóan látványosan érinti majd – a települések mellett – a közoktatási és a szociális szolgáltatások színvonalát. A „Nemzeti Ügyek Kormánya” az önkormányzati politikájában is mást tesz, mint amit ígért. Segítségnyújtás helyett kivéreztetés folyamata kezdődött el – áll az MSZP sajtóközleményében.

Második tanévét kezdte meg az egri Agria Universitas Egyesület által működtetett Agria Közéleti Akadémia. A tanévet Dr. Paczolay Péter, a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke nyitotta meg a Városháza Dísztermében. Az Akadémia és a képzés célja többek között a polgári demokrácia védelme, a helyi politikai kultúra színesítése úgy, hogy a résztvevő hallgatók és oktatók együtt, közösen vitatják meg és tárják fel az előrelépések lehetőségeit. A két félévből álló képzés végén tanulmányaikról oklevelet kapnak a résztvevők. – Szeretnénk lehetőséget biztosítani arra, hogy hallgatóink együtt gondolkodhassanak a társadalmi és politikai kérdésekről – hangsúlyozta köszöntőjében Ráczné dr. Horváth Ágnes, az Agria Universitas Egyesület elnöke. Az egri főiskola Politológia Tanszékének vezetője hozzátette: volt hallgatókkal és szakemberekkel folytatják az Agria Közéleti Klub működését, a jövőben is szeretnének alakítói lenni a helyi, a regionális és ezáltal az országos közéletnek.

Az Alkotmánybíróság elnöke, dr. Paczolay Péter megnyitójában üdvözölte az egyesület értékteremtő és -megőrző tevékenységét, kiemelte a demokrácia építésében betöltött szerepüket is.
– Fontos, hogy az Agria Universitas Egyesület civil alapokon nyugszik, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a politikai hatalom gyenge civil szférával áll szemben – hangsúlyozta. A készülő új alkotmány kapcsán kifejtette: félő, hogy az új szöveg kialakítására kevés a rendelkezésre álló idő. Felvetette: az intézményi változások nem biztos, hogy elegendőek lesznek az egészséges politikai kultúra kialakításához.

Az eseményen dr. Stumpf István alkotmánybíró, dr. Balás István, a Heves Megyei Kormányhivatal főigazgatója és Rázsi Botond, Eger alpolgármestere is köszöntötte az új tanév diákjait.

Forrás: HEOL

Az MSZP szerint: A kormány által bemutatott Új Széchenyi Terv az Új Magyarország Fejlesztési Terv  olcsó, rossz minőségű másolata.

A hangzatos szavakkal bejelentett fejlesztési irányok zöméről mára kiderült, hogy csupán az előző kormányok által megalkotott koncepció elemeinek átcímkézései.
Magyarország az elmúlt két ciklusban sikerrel állt át a nemzeti támogatási rendszerről az uniós szisztémára. A végbement intézményi átalakítás Európa-szerte elismert és hatékony pályázati koordinációt eredményezett. A szocialista kormányok 2004 és 2010 között több mint 4000 milliárd forint uniós támogatást hívtak le a Nemzeti Fejlesztési Terv, majd az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében.Heves megyében rekord méretű fejlesztések valósultak meg ebben az időszakban. Befejeződött a Parádi Szociális Otthon építése, a gyöngyösi Mátra Múzeum, az egri Török Fürdő és Reuma Kórház építése és felújítása, a hatvani buszpályaudvar. Folyamatban van az egri Líceum és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola fejlesztése. Iskolák, óvodák, vízelvezető rendszerek, szennyvízberuházások korábban nem látott mértékű megvalósítására került sor, vidéken az infrastruktúra fejlesztésére is.
Döntés van az Egri Vár, a poroszlói Ökopark, az egri Markhot Ferenc Kórház és a gyöngyösi Bugát Pál Kórház fejlesztéséről. Az elmúlt évek fejlesztéspolitikája tehát sikeres volt.
A szocialista kormányok a versenyképesség javítása mellett figyelmet fordítottak az esélyegyenlőségre és a fenntarthatóságra is. Ezzel összefüggésben az emberek mindennapi környezete is gyökeres változáson ment át.
Ezzel szemben a Fidesz-KDNP kormány az elmúlt hónapokban a szakadék szélére sodorta a pályázati rendszert. Források helyett csupán a pozíciókat osztogatta, szakértelem híján pedig hónapok óta áll a korábban működő rendszer. Nem véletlen, hogy már az Európai Bizottság is figyelmeztette a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökét, hogy sürgősen vegye vissza a megfelelő szakértelemmel rendelkező alkalmazottakat.
Csúsznak a pályázati kiírások, félő, hogy 2011 őszéig egyáltalán nem lesznek támogatási szerződések és csak 2012-ben történnek meg az első kifizetések. Ekkor már legalább 23 hónapja lesz a Fidesz kormányon anélkül, hogy bármit fejlesztett volna.
A kormány által bejelentett Új Széchenyi Terv ezért nem más, mint az Új Magyarország Fejlesztési Terv olcsó, rossz minőségű másolata.
Ráadásul a most megjelent akciótervekből olyan lényeges területek maradtak ki, mint a mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatását, önálló életvitelét segítő műhelyek, a tanórán kívüli nevelési feladatok, a regionális vérellátó központok, vagy a leghátrányosabb helyzetű kistérségek komplex beruházásainak támogatása.
Irreális - többek között -  az Új Széchenyi Terv foglalkoztatási programja, hiszen ahhoz, hogy 10 év alatt 1 millió új munkahely jöjjön létre Magyarországon, ahhoz például ez Heves megyében évente két – a Mátrai Erőmű és a Bosch - nagyságrendű beruházást kellene megvalósítani. Valójában az elmúlt háromnegyed évben inkább visszalépés történt foglalkoztatásban.
Az MSZP szerint a jelenlegi kormány és az általa létrehozott intézményrendszer alkalmatlan arra, hogy megfelelő pályázati rendszert koordináljon, továbbá nem tesz határozott lépéseket annak érdekében, hogy a leszakadó térségekben élő emberek munkakörülményei és lakókörnyezete javuljon.

Forrás: Egriszín

Akik nem felelnek meg a kiírásoknak, azokat háromféle pénzügyi konstrukció segítheti. Molnár Ágnes Egerben.

Januártól 1100 milliárd forint pályázható az Új Széchenyi Terv keretében, ezen kívül háromféle pénzügyi konstrukcióval segítjük azokat, akik nem felelnek meg a pályázati kiírásokban foglaltaknak – jelentette be Molnár Ágnes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkára Egerben.

– A 2007-2013 közötti uniós források nagyobbik részét az előző kormányok már lekötötték, vagy megpályáztatták, így a nyolcezer milliárdból még kétezer milliárd használható föl, a hazai költségvetési források, illetve banki eszközök mellett. Ezt a pénzt egyszerűbb pályázati rendszerrel, jogorvoslati lehetőséggel, rövidebb idő alatt igyekszünk kiosztani a fejleszteni kívánók között – tette hozzá.

Az államtitkár elmondta, január 14-én 93 pályázatot hirdettek meg, amelyekhez márciustól lehet elnyerni. Foglalkoztatásra 67, az egészségiparra 31, közlekedésfejlesztésre 79, tudományra, innovációra 73, vállalkozások fejlesztésére 173, zöldgazdaságra 120 milliárd áll rendelkezésre, míg a kiemelt közlekedési fejlesztésekre 563 milliárd jut majd. Utóbbitól az építőipar felfutását várják, amely húzná magával az egész magyar gazdaságot.

Az 1100 milliárd forint körülbelül 3-4 ezer milliárd forintnyi fejlesztéshez nyújt segítséget. Kérdésre válaszolva elmondta, a lakásépítésekre, otthonteremtésre a második csomagban, KEOP-forrásokból lehet majd pályázni.

Forrás: HEOL

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata a külterületi ingatlanok tulajdonosai és használói számára a telkeikhez vezető külterületi, elsősorban mezőgazdasági utak karbantartásának támogatására hirdet pályázatot.

A karbantartási munkálatokat képezhetik kátyúk megszüntetése, utak zúzott kő terítése, szilárd burkolattal történő ellátása, nyílt csapadékvíz elvezető árkok készítése és karbantartása, illetve csapadékvíz elvezető átereszek beépítése. A pályázat során lehetőség van a telkekhez vezető utak és árkok karbantartási költségeinek 50 %-os mértékéig történő önkormányzati támogatás elnyerésére. A részletes pályázati kiírás február 1-jétől ingyenesen átvehető Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és –üzemeltetési Irodáján ügyfélfogadási időben. A pályázatok beérkezési határideje március 15.-. Egyéb részletekről a Városfejlesztési és –üzemeltetési Iroda Városüzemeltetési Csoportjánál érdeklődhetnek.

Forrás: Rádió1

A táncművészetet nem árt minél korábban kezdeni, hiszen már fiatalon megmutatkozik a gyerekek készsége a művészi mozgáskultúra iránt. Ennek szellemében az alapvető fogásokba avatják be az általános iskolás gyerekeket, a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány által működtetett program keretében.

A 292 nem formális programelemet megvalósító, uniós pályázattal működő projektben a beavató táncszínház és a tánctörténeti előadások mellett, a táncművészet alapjait, a gyerekekkel megismertető foglalkozás-sorozatba nyújtottak bepillantást táncművészek az elmúlt napokban.

A 2010. november 1. és 2011. augusztus 31. között működő „Új kommunikációs csatornák kiépítése iskolák és művészetek között, kreatív táncművészek közreműködésével – a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány vezetésével” elnevezésű projekt, két egri és négy Heves megyében található iskola partneri együttműködésével ismerteti meg általános iskolás korú gyerekekkel a táncművészetet.

A Barta Dóra és Mirkóczki Zita táncművészek által irányított nagyszabású projekt során a táncot, mint művészetet viszik közelebb a gyerekekhez. Így történik ez a Felsőtárkányi Általános Iskola diákjai esetében is, akik a helyi művelődési intézményben tanulnak táncolni, immár a nyolcadik lakalommal.

A jókedvű gyerekektől hangos Művelődési Házban, szorgalmasan sasszézó általános iskolás fiúk és lányok követik pontosan a tanárnő utasításait. Sárosi Anna táncpedagógus, a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány uniós programjának keretében a táncművészet alapjaira tanítja az elsős és másodikos általános iskolásokat. 32 gyerek vesz részt rendszeresen a foglalkozásokon, amelyeken a Hammadi jazz technikára épülő módszerrel sajátíthatják el az alapvető fogásokat, mondta el a pedagógus.

A táncgimnasztikai alapgyakorlatokat, testképzési alapokat játékos formában ismerik és szokják meg a gyerekek, amelyekre később a modern tánc alapjait építhetik fel.

A nagyobbak számára salsát és hagyományos sztenderd táncokat tanítanak. Marczis László a Realdance Táncstúdió tánctanára mutatja be a lépéseket a harmadik osztálytól idejáró gyerekeknek. A táncos a foglalkozáson pozitív visszajelzésekről beszélt. Véleménye szerint a  gyerekeknek tetszik a tánc, szívesen tanulják. A táncot egyébként hobbi szinten bárki, bármilyen életkorban elkezdheti és csinálhatja.

A Parnasszus Táncművészeti Alapítvány a uniós forrásból megvalósuló programja

Az Európai Unió támogatásával működő program a „Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása” című TÁMOP pályázaton, 43 millió forint támogatást nyert. A projekt célja hogy a gyerekeket jobban megismertessék a tánccal, szerethetővé tegyék azt.

Leállították az EU-s pályázatokat és nem írtak ki újakat az elmúlt háromnegyed évben, jelentette ki dr. Sós Tamás, az MSZP Heves megyei elnöke mai sajtótájékoztatóján. Az elnök a Fidesz-KDNP kormány tevékenységét és ígéreteit bírálta.

Az ígéret szép szó, ha betartják úgy jó, kezdte mai tájékoztatóját Sós Tamás, célozva arra, hogy a fejlesztések nem az ígéretek szerint alakultak az elmúlt időszakban. A politikus szerint nagyfokú bizonytalanság látható, nem érzékelhető a fejlesztések kapcsán mindaz, amit a Fidesz korábban ígért.
Az MSZP ráirányítja a figyelmet arra, hogy a Fidesz-KDNP kormány az elmúlt háromnegyed évben leállította az EU-s pályázatokat. Emellett nem írtak ki új pályázatokat, valamint a közcélú foglalkoztatásokat is leállították. Ez utóbbi érzékenyen érinti a kistelepülések lakosságát.
Sós Tamás szerint új fejlesztések nem indultak el, olyan beruházásokat adtak át melyeket a Bajnai - Gyurcsány - kormány időszakában készítettek elő.

A politikus kitért az úthálózat 2011-es fejlesztéseinek alakulására is. Véleménye szerint nem fejeződik be 2013-ig a 64 kilométeres útszakasz felújítása Heves megyében, ez 2015-ig ki fog tolódni. A megyében az elmúlt években 80 kilométernyi utat újítottak fel.
Az útfelújításokkal kapcsolatos költségvetési részleteket figyelemmel kísérő politikus módosító javaslatokat adott be a Köztársasági Költségvetéshez, amelyeket a szavazásnál a kormánypárti politikusok támogattak. Sós tamás 16, 5 milliárdos plusz pénzt javasolt az utak felújítására, amelyből Heves megye útjaira is több pénz volna.

A kilenc módosító javaslat az alábbi utakat érinti:
1. Eger bekötő út (251.) – Füzesabony körforgalomtól Maklárig lévő szakasz (2,6 km) – 400 millió forint

2. Gyöngyös város nyugati elkerülő út befejezése – 850 millió forint

3. 31. út- Dormánd-Heves közötti útfelújítás első szakaszára – 1,5 milliárd forint

4. 33. út – Füzesabony- Poroszló közötti első szakasz – 500 millió

5. 2111. út Hatvan- Verseg - 450 millió forint

6. 2507. út Mónosbél- Balaton– 350 millió

7. 2415. út Sirok – Tarnaszentmária- Verpelét - 650 millió forint

8. 2416. út második szakasz Eger – Egerszalók- Verpelét- Gyöngyös – 650 millió forint

9. Pásztó- Galyatető – Első szakasz – 400 millió

Az Eger bevezető útra a Bajnai- kormány időszakában több mint 2 milliárd forintot különítettek el. A Maklárig tartó szakasz építését már meg lehetne kezdeni.

Forrás: Egriszín

A Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium idén is megrendezte a több évre gyökerező karácsonyi jótékonysági műsorát. Az intézmény közel 220 000 forintot gyűjtött össze a határon túli magyar gyermekek és iskolák részére.

A határon túli magyar nyelvű oktatást segíti minden évben a Szilágyi Erzsébet Gimnázium a zenés-verses jótékonysági karácsonyi műsorral. Ebben az évben felléptek a tanárok is az iskola diákjai mellett, támogatva a nemes célt. Erre idén először volt példa. A belépők a hagyományokhoz híven önkéntes összegűek voltak, ebből gyűlt össze az adomány.

Minden évben felveszik a kapcsolatot a szervezők a megfelelő alapítvánnyal, amelyen keresztül eljuttathatják az adományokat a rászorulóknak. A karácsonyi jótékonysági műsorok 2005-ben kezdődtek, akkor egy csángóföldi magyar iskola kapta az összegyűjtött összeget, ezzel is hozzájárulva az épület felépítéséhez. 2006-ben a híres ferences rendi szerzetes, Böjte Csaba szeretetotthonának juttatták el az adományt Erdélybe. 2007-ben a kárpátaljai gyerekek étkeztetésére folyt be a bevétel, 2008-ban pedig a felvidéki magyar oktatás ügyét támogatták a Rákóczi Szövetségen keresztül.

A tavalyi évben magyar iskolákba utazhattak a vajdasági gyerekek az adományból, idén pedig a magyarfalvi csángó gyerekeké lesz az pénz, akik ennek köszönhetően folytathatják magyarnyelvű középiskolai tanulmányaikat.

Forrás: Egriszín