Keresés: „ünnep” (399 találat)

A hagyományos legeltetéses állattartást állítja vissza a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) több saját vagyonkezelésű területén a Mátrában és a Bükkben.

A nettó 222 millió forintos összköltségű projekt terepbejárással egybekötött ünnepélyes nyitó rendezvényét pénteken délelőtt tartották Parádon, ahol Horváth László (Fidesz) kormánymegbízott, országgyűlési képviselő köszöntőjében kiemelte: ehhez a tájhoz a nyáj és a pásztor hozzátartozik. A Magyarországon szinte csak itt megtalálható hegyi- és dombvidéki réteket, gyepeket a magyarok ősi társa fogja „gondozni”: azokon a hegyoldalakon, ahol a gépi kaszálásra nincs lehetőség, a jövőben egy védett, őshonos, évezredes magyar juhfajta, a fekete racka legelészik majd. Ezzel a helyiek lehetőséget kapnak arra, hogy élővé tegyenek egy csaknem eltűnt hagyományt. Kell a jó pásztor a tervek megvalósításához – mondta a kormánymegbízott.

A projekt keretében a parádi Somhegybükki-legelőn teremtik meg a legeltetéses állattartás feltételeit, kialakítják a legelőgazdálkodáshoz szükséges kiszolgáló létesítményeket: a téliesített nyári szállást, a karámot, a mobil pásztorszállást. Mudriczki József, a település polgármestere úgy fogalmazott: nagy értéket jelent a környék számos jó minőségű magashegyi legelője és tiszta vize. Grédics Szilárd, a BNPI igazgatója megemlítette, hogy a projekt 27 hónap alatt, várhatóan 2015 februárjára fejeződik be. A rackajuhok mellett, amelyek megmaradt állománya ma elsősorban a génmegőrzést szolgálja, az egészséges élelmiszertermelés céljából kecskéket is tartanak.

A programban a Mátrai Tájvédelmi Körzeten kívül a Bükki Nemzeti Park, a Lázbérci Tájvédelmi Körzet és a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet érintett. A legeltetéssel nem hasznosítható területeken kaszálással tartják fenn a megfelelő természeti állapotot. Ennek érdekében a BNPI egy komplett mobil gépsort vásárol, amely kiváltja az elavult és csak részfeladatokat ellátni képes meglévő gépeket.

Forrás:Egriügyek

Fotó: Molnár Balázs

Idén ünnepelte megalakulásának 65. évfordulóját a mentő szervezet. Az évforduló kapcsán gyűltek össze a megyeháza dísztermében.

Egerben a csütörtök esti vihart egy szolidabb pénteki követte. A hirtelen jött, nagy mennyiségű esőt helyenként mogyorónyi jég is kísérte. A csatornák kiállták a próbát, bár több utcában az úton átfolyó csapadékot kerülgették a gyalogosok. A Csiky Sándor utcában a ballagási ünnepségre igyekvőket csapták össze az autósok.

A vihar kezdetén egy figyelmetlen gyalogos szenvedett balesetet: az eső elől szabálytalanul, a Vörösmarty utcában, a 25. számú főúton akart átkelni, ahol egy autó elgázolta. A gépkocsi vezetőjének esélye sem volt a megállásra.

A sérültet lábtöréssel szállították az egri kórházba.

Ha most élne, egész biztos nagyon büszke lenne Adler Sándor. Tehetné ezt joggal a Makláron élő fiatalok sportolását 1935-ben hivatalos keretbe foglaló egylet alapítója, akinek nevét 2005. augusztus 20-a óta viseli a helyi sporttelep. A létesítmény ugyanis olyan vadonatúj öltözőépülettel gazdagodott, amellyel régi álmuk vált valóra a klub sportolóinak, és a futballt szerető közönségnek. A 85 éves, eredetileg bikaistállónak készült építmény több mint negyven éve szolgált öltözőként a focistáknak, míg az EMVA - LEADER pályázaton nyert 13,3 milliós támogatásból, és az önkormányzat mintegy 8 milliós saját forrásából felhúzott klubház kizárólag a sport céljait szolgálja, benne korszerű vizesblokkokkal, szertárral és irodával is.

- Csak az elismerés hangján szólhatok az önkormányzat pozitív hozzáállásról, a Maklár Sportegyesület labdarúgó szakosztályának vezetőiről, így Vojtekovszki Csaba és Misz György munkájáról, akiknek a kezdeményezése megértő fülekre talált. Mindenhol kellenek a hozzájuk hasonló, örökmozgó társadalmi megbízatású személyek – mondta az átadó ünnepségen Várkonyi Ferenc, az MLSZ megyei igazgatója.
A további fejlesztésekről Vojtekovszki Csaba azt árulta el, hogy a labdarúgó szövetség által kiírt pályázatok segítségével például mintegy 500 m-es kerítésrendszert, játékos kijárót és új kispadokat is építenek.

Forrás: www.evk-egyesulet.hu

Rendőrőrsöt adott át az országos rendőrfőkapitány Tiszanánán

Papp Károly r. vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány és Dr. Tóth József Tiszanána polgármestere, a térség országgyűlési képviselője 2013. április 10-én ünnepélyes keretek között átadta a Hevesi Rendőrkapitányság Tiszanánai Rendőrőrsét.

 Az őrs állományában 17 rendőr teljesít szolgálatot, akik folyamatos közterületi jelenlétükkel biztosítják Tiszanána, Átány és Kömlő települések közrendjét, közbiztonságát, növelik az ott élők szubjektív biztonságérzetét.

Mindannyiunk közös feladata a fiatalság értő tudáshoz juttatása, amelyben nagy szerepe van az olyan, a kultúráért tenni képes embereknek, mint a gyűjtemény tulajdonosa, Tóth Sándor - hangsúlyozta a jubileum alkalmából megtartott szerdai ünnepségen Habis László, a település polgármestere (Fidesz-KDNP). Hozzátette: különösen fontos ez egy olyan iskolavárosban, mint Eger. Kiemelte: a tárgyak hidat képeznek múltunk megismeréséhez, ezért még az eddigieknél is inkább közkinccsé kell tenni őket.

Tóth Sándor kifejezte reményét, hogy a tárlat, amely az őskortól egészen az 1848-49-es szabadságharcig mutatja be a különböző korok fegyvereit, egy nagyobb múzeum alapja lehet a jövőben. Bemutatta a kiállítás legújabb darabját, azt a zászlót, amellyel II. Rákóczi Ferenc koporsóját borították a fejedelem 1735-ben bekövetkezett halálakor és ugyancsak ez a zászló vezette az 1906-os kassai újratemetéskor a temetési menetet.

Az ünnepség keretében megnyitottak egy történelmi indiai fegyvereket és istenségszobrokat bemutató időszaki kiállítást is. A gyűjteménynek helyet biztosító kiállítóhelyet az egri önkormányzat vagyonkezelő társasága, az EVAT Zrt. üzemelteti.

MTI

Március 15-én régóta nem tapasztalt társadalmi összefogás alakult a hóban rekedt magyar állampolgárok kimentésére és hazajuttatásuk érdekében. A Lehet Más a Politika példamutatónak tartja azt az önszerveződést, ahogyan a civilek, felismerve a probléma súlyát és jelentőségét, nem félve az anyagi áldozatvállalástól sem, önzetlenül részt vettek a hóban rekedtek azonnali mentésben.

Az LMP szerint köszönet illeti mindazok munkáját, legyenek azok tűzoltók, rendőrök, katonák, mentők, katasztrófavédelmi szakemberek, közterületi dolgozók, akiket ha késve is, de kivezényeltek a mentés helyszínére. Köszönet osztrák barátainknak is a gyors segítségért. Az idei március 15-e ünnepe így a polgári önsegítés és szolidaritás ünnepe lett.

A szemérmetlen sikerkommunikáció mögé búvó, két napig bénult kormány példát vehetne állampolgárairól, ahelyett, hogy őket hibáztatná. A veszélyhelyzet elmúltával úgyis számot kell majd adnia felkészületlenségéről és a súlyos felelősségről.

Csiba Katalin és Heltai László

LMP szóvivők

Fotó: MTI/Vajda János

Az intenzív havazásra és a hideg, kedvezőtlen időjárásra való tekintettel a Nemzeti Ünnep egri programja módosul!

A 11.15-kor a Gárdonyi Géza Színházban kezdődő városi díszünnepség kiegészül a Petőfi térre tervezett esemény egyes programelemeivel, így például a szónoki beszédíró verseny győztese is a színházban mondja el szerzeményét.

Azok a szervezetek, amelyek az ünnepséget követően el szeretnék helyezni koszorúikat a Petőfi szobornál, megtehetik ezt, de a Petőfi téren nem lesz hagyományos értelemben vett Március 15-i megemlékezés.

A Városgondozás Eger Kft. a havazás miatt meghosszabbította téli ügyeletét és mindent megtesz azért, hogy az általa karbantartott utakon biztosítsa a biztonságos közlekedést.

December 29-én nyit a XII. Egri Borszalon, amire eddig több mint 1000 vendég váltott jegyet. Az Egri Bormíves Céh 12 éve indította útjára a rendezvényt, hogy az év végi ünnepek környékén is biztosítson alkalmat a vendégeknek és a borászoknak a találkozásra.

Idén is, mint a korábbi években, 30 borász, közel 100 borát kóstolhatják meg a vendégek. A rendezvény egyik hagyományos programja, a Gál Tibor emlékdíj átadása, amit minden évben olyan személy kap, aki hozzájárul a borturizmus fellendítéséhez, a borkultúra népszerűsítéséhez, valamint munkájával és tevékenységével erősíti az Egri Borvidék hírnevét.
Ebben az évben a hetvenes évek divatját, a retro korszakot idézik fel.  A Borszalonon fellép a Bon-Bon Együttes!

Az Egri Csillag második évjárata 2013. március 15-én indul útjára. A Csillagjárás március 23-án folytatódik Budapesten. Az Egri várban, április 27-én és 28-án fesztivált rendeznek a 2012-es évjáratú Egri Csillag tiszteletére. Az Egri Bikavér fehér párjának, az Egri Csillagnak az elkészítését tavaly 23 termelő vállalta. A 2011-es évjáratú fehér borból mintegy 350 ezer palack készült, sok pincéből mér el is fogyott. Ez is azt mutatja, ez a védjegy nem csak a bor, hanem az egri borászok és az Egri Borvidék sikertörténete is. Az Egri Csillag készítésénél be kell tartani azokat a szabályokat, melyeket megalkottunk: minimum négy fajta házasításával kell készíteni, ezek felének Kárpát – medenceinek kell lennie és az illatos fajták mennyiségét 30%-ban korlátoztuk. Az Egri Csillag borok igazán szépen jelenítik meg a termőhelyi karaktert, változatos és színes az Egri Csillagkép.

Az egri Termálfürdőben álló keleti platán nyerte el 2012-ben az „Év Fája”-díjat az Ökotárs Alapítvány által idén harmadszor meghirdetett vetélkedőben. Az interneten bármilyen magánszemély, csoport, közösség, szervezet vagy vállalkozás jelölhette kedvenc fáját, a mozgalom célja, hogy a fák természetben betöltött szerepén keresztül hívja fel az emberek figyelmét a környezettudatosságra.

Eger Önkormányzata az Eger Termál Kft., a Városgondozás Eger Kft., az Egri Városszépítő Egyesület, és a Kárpátok Alapítvány támogatásával a Termálfürdő területén található hatalmas méretű, kb. 250 éves keleti platánfával jelentkezett a pályázatra. Az egri szájhagyomány szerint az egri vár 1552. évi török ostrománál, Ali budai pasa és Ahmed nagyvezír az akkor még kis fácska árnyékából irányította a török sereget. Ez persze csupán szép legenda, hiszen a levéltári anyagok által is bizonyított valóság az, hogy Eszterházy Károly püspök idején telepítettek platánfákat Egerben. Ezt, a jelenleg helyi védelem alatt álló, csodás és Egerben közkedvelt fát is valószínűleg akkor ültették el.

A versenybe az idén 60 fát neveztek, 13 jutott tovább a döntőbe az Ökotárs Alapítvány szakmai zsűrijének döntése alapján, melyek közül a közönség nyilvános, online szavazással választhatta meg az „Év Fáját”, az egri platánt.

A verseny eredményét november 30-án, pénteken a Budapesten, az Erzsébet téren megtartott hivatalos díjátadó ünnepségen jelentették be, melynek mottója az volt: „Ajándék a fáknak”. Az „Év Fája” részt vesz az „Európai Év Fája” versenyben is, továbbá egy speciális ápolásra, gondozásra feljogosító utalványt kap.

Fotó: mediak.ektf.hu