Keresés: „erdő” (158 találat)

Az EGERERDŐ Zrt. a „2011 Az erdők nemzetközi éve” alkalmából szeptember 2-án az Érsekkertben rendezi meg az I. Erdészeti Nyílt Napot.

A rendezvény ünnepélyes megnyitójára 9.00 és 9.30 között kerül sor a Zenepavilonnál, ahol köszöntőt mond Dr. Jung László és Habis László, majd elültetik az Év fáját. Ezt követően 9.30-16 óráig az Érsekkert területén található standoknál szakemberek mutatják majd be az erdei élővilágot, az erdészek sokrétű munkáját és az EGERERDŐ Zrt. tevékenységét.

A rendezvény célja, hogy megismertessék a lakossággal az erdészet tevékenységét, és közelebb hozzák a természetet az emberekhez.

Játékos elméleti és ügyességi feladatokat kellett megoldaniuk a vetélkedő csapatoknak szombaton, a „Hazai pályán” elnevezésű európai uniós ismeretekre épülő vetélkedőn. A Tarsoly Ifjúságért Egyesület által szervezett játékos délutánt az országban negyedik helyszínként Bükkszéken rendezték meg, ahol hét csapat mérte össze tudását az EU-val kapcsolatos kérdésekben.

A rendezvény fővédnöke Herczog Edit, az Európai Parlament képviselője volt, aki szintén tevékenyen kivette a részét a versenyből. Az EP- képviselő asszony elmondta, nagyon fontos, hogy a sokat – hol negatívan, hol pozitívan – emlegetett Európai Uniót mindenki a magáénak érezhesse.

Fontos, hogy az efféle vetélkedők hozzásegítsék a településeket a minél jobb módú turisták befogadására, hiszen az idegenforgalomra épülő falvak, kisebb városok így tudják fenntartani az érdeklődést, és az alapvető EU-s ismeretek segítenek a minél szélesebb skálán mozgó attrakciók létrehozásában, nem utolsó sorban a gyermekeke ismereteinek bővítésében.

Herczog Edit elmondta, hogy míg hazánkban a politikai éra igen éles harcot vív egymással, és a jó döntéseket is igyekeznek dafke lesöpörni, addig az Európai Parlamentben az esetek többségében együtt szavaznak a magyar képviselők.

A képviselőasszony hozzátette, hogy fontos különválasztani az Orbán- kormány pártpolitikai tevékenységét, és hazánk EU-s elnökségre vonatkozó megítélését, hiszen ez két külön dolog.

• A kormány pártpolitikai tevékenysége kissé elfedi az EU-s elnökséggel járó feladatok megoldásának sikerességét, ami azért is probléma, mert több ezer fiatal készült három éven keresztül az elnökség félévének sikeres lebonyolítására, akiknek a munkáján, - legalábbis annak megítélésén - most csorba eshet. Én nyilván a Magyar Szocialista Pártot képviselem az EP-ben, de ha a Fidesz Magyar Polgári Szövetség tagja lennék, akkor is zavarna, hogy nem látszik az eredmény, mert túl nagy a „hangzavar” – ecsetelte a külhoni megítélésünket Herczog Edit.

A vetélkedőt végül a némi pétervásárai segítséggel kiegészülő egriek, Kis Vuk elnevezésű csapata nyerte, akik a bükkszéki és erdőkövesdi csapatok előtt végeztek az első helyen.

A hétvégén második alkalommal rendezték meg Egerben a Sportiskolák Országos Szövetségének (SIOSZ) díjkiosztó gáláját.

Az eseménynek – melyen a 2010-ben legjobban teljesítő sportiskolás-korúakat, edzőiket és klubjaikat díjazták – az Egri Városi Sportiskola (EVSI) társszervezésében Eger adott otthont. A fiatalok 2010-ben az országos bajnokságokon és diákolimpiákon összesen 450 érmet szereztek.

Magyarországon 75 közoktatási típusú – ebből 55 állami céltámogatásban részesülő – és 18 egyesületi (városi) sportiskola működik; a rendszerben közel húszezer iskoláskorú gyermek jut sportolási lehetőséghez. A program szakmai koordinátora a Nemzeti Sport Intézet (NSI).
A díjkiosztó alkalmából összesen 33 pályázat érkezett. Az 500 fő feletti egyesületi kategóriában szolnoki, az 500 fő alattiban szombathelyi győzelem született; a középiskolák közt a budapesti Csanádi, az általános iskolák esetében a szombathelyi Zrínyi vitte a fődíjat. Egyéni díjban 13 fiatalt és azok edzőjét részesítették.
A Hotel Eger & Parkban megtartott eseményt Habis László, Eger polgármestere nyitotta meg. Mint mondta, a város hagyományai között a sportnak megkülönböztetett szerepe van; a tavalyi győztes EVSI és a Dr. Kemény Ferenc iskola méltatása mellett kiemelte a fiatalok számára példát állító élsportot is. A SIOSZ elnöke, Fuhrmann Géza a tavalyelőtti eredmények alapján díjazottak 2010-es sikerei közt példaként hozta Biczó Bence szingapúri ifi olimpiai úszó aranyát illetve Juhász Bence birkózó ifi Eb-bronzát. Díjat adott át az említetteken túl Balogh Gábor miniszterelnöki tanácsadó, Farkas Tibor, a NEFMI Sport Államtitkárságának vezető főtanácsosa, Lehmann László NSI sportiskolai programvezető, Virág Lajos birkózó olimpikon, Juhász Bence tavalyi díjazott birkózó, Rázsi Botond egri alpolgármester, Balogh Csaba támogató, Jakabházyné Mező Mária MOA-főtitkár és Kovács Géza EVSI-igazgató.

A hétvégi gálát megelőzően került sor a SIOSZ közgyűlésére, melyen a 2010-es beszámolók mellett az idei tervek kerültek a főbb napirendek közé. Fuhrmann Géza kiemelte a Debrecenben, augusztus 24. és 27. között megrendezendő Sportiskolák Olimpiai Fesztiválját, melyre – a bemutatókkal együtt 13 sportágban – mintegy 2500 főt várnak; fő célként az olimpiai eszme terjesztését tűzték ki. Lehmann László, a Sportiskolai Program vezetője, az NSI nevében méltatta a Magyar Olimpiai Bizottság márciusi közgyűlésén MOB-díjban részesített Kovács Géza (Egri VSI) és Kiss Mihály (Újbudai Grosics Gyula Sport Általános Iskola) sportiskola-vezetői munkáját.

Egyéni díjazottak: Göncz Anna atléta (Báthori Általános Iskola, Veszprém, edzője: Németh Eszter), Kubik Roland atléta (Eötvös József Gimnázium és Kollégium, Tata, Kovács András és Reichnach Ferenc), Dénes Mercédesz birkózó (Csanádi Árpád Általános Iskola, Budapest, Tar Mihály és Südi Gábor), Kovács Bence birkózó (Kaposvári Sportiskola, Takács László és Tulézi Márk), Bodonyi András és Viola Viktor kenus (Miskolc Városi Sportiskola Nonprofit Kft., Slisz Béla), Erdős Krisztina ökölvívó (Gyöngyösi Sportiskola, Debreczeni László), Jelencsics Dorina tornász (Szombathelyi Sportközpont, Sportiskola, Vizer Erzsébet és Rácz Gábor), Biczó Bence úszó (Pécsi VSE, Sántics Béla), Várnai Vivien vívó (Széchenyi István Általános Iskola és Gimnázium – Szolnok, Dancsházy-Nagy Tamás), Hajor Orsolya vízilabdázó (Dunaújvárosi Sportiskola, Uitz Csaba), Szabó Boldizsár vízilabdázó (Kecskeméti Sportiskola, Simon Gábor), Bíró Márk evezős (Szolnoki Sportcentrum Nonprofit Kft., Molnár Dezső).

A kategóriák díjazottjai:

Egyesületi típusú sportiskolák 500 fő felett:
1. Szolnoki Sportcentrum Nonprofit Kft.
2. Debreceni Sportcentrum Sportiskola
3. Miskolc Városi Sportiskola Nonprofit Kft.

Egyesületi típusú sportiskolák 500 fő alatt:
1. Szombathelyi Sportközpont és Sportiskola Nonprofit Kft.
2. Kaposvári Sportiskola
3. Egri Városi Sportiskola

Közoktatási középiskola:
1. Csanádi Árpád Általános Iskola, Sportiskola, Középiskola és Pedagógiai intézet
2. Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium, Budapest
3. Arany János Gimnázium, Nyíregyháza

Közoktatási általános iskola:
1. Zrínyi Ilona Általános Iskola, Szombathely
2. Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium, Budapest
3. Kemény Ferenc Általános Iskola, Eger

Forrás: Egriszín

A Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület két kutyáját lőtték le nemrég a Felsőtárkány közelében található erdőben, tájékoztatott ma délelőtt Botka Tímea, az egyesület vezetője. Az egyik állatot az Agria Speciális Mentő- és Tűzoltócsoport számára képezték ki.

Léna névre hallgatott az egy éves anyakutya, amit másik társával együtt sétáltatás közben nemrég lőttek le ismeretlen vadászok, a Bükki Nemzeti Park területén. Az eset előtt értetlenül állnak az állatok tulajdonosai, akik feljelentést tettek a rendőrségen. Véleményük szerint a kutyákat sétáltató személy nem hágta át azokat a szabályokat, amelyek miatt indokolt lett volna az állatok kilövése.
A vadászati jog a vadon élő állatfajok közül megnevezi azokat, amelyeket el lehet ejteni. E szerint a vadász (vadőr, vadásztársasági tag, bérkilövő) a vadállomány védelme érdekében a vadászterületén elpusztíthatja a gazdája hatókörén (irányításán és ellenőrzésén) kívülre, de attól legalább kettőszáz méterre került, vagy az egyébként vadat űző kutyát, valamint a legközelebbi lakott épülettől kettőszáz méternél távolabb kóborló macskát. Ez nem vonatkozik a rendeltetésének megfelelően alkalmazott vadászkutyára, állatőrző kutyára, a rendőrség, a honvédség, a büntetés-végrehajtási szervezetek, a határőrség, a vámőrség szervezetéhez tartozó, őrző-védő feladatokat ellátó s a felismerhető jellel ellátott vakvezető kutyára.
A Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület vezetője szerint az említett sajnálatos eseménynél a két állat gazdája, vezetője közelében tartózkodott, nem távolodott el tőle kétszáz méterre, és jól látható nyakörvet viselt. A kutyákon látszott, hogy nem kóbor állatok, jóltápláltak voltak.
A Felsőtárkánytól három kilométerre történt esetnél nem tudni, hogy kik vadásztak az említett egyébként fokozottan védett terület, mely nem esik távol a Lillafüredre vezető országúttól.
A két kutya közül az egyik képzés alatt állt, az Egri Speciális Mentők számára fontos keresőkutya volt.

Forrás: Egriszín

Januártól úgy fest, hogy többet kell fizetnünk a távhőért Egerben. A jelenlegi 2950 Ft/GJ hődíjból minimum 3800 Ft/GJ lehet, és a 441 Ft/lm3/év alapdíj is növekedni fog – nyilatkozta szerkesztőségünknek Zsebe Albert, az EVAT Zrt. távhő divízióvezetője.

A fogyasztóknak fűtés kapcsán alapdíjat és hődíjat kell fizetniük. Az alapdíj a szolgáltató állandó költségeire nyújt fedezetet: a szolgáltatói berendezések üzemeltetése, fenntartása, javítása, stb. Ezt a díjat akkor is ki kell fizetni, ha nem vételez hőt a felhasználó. Az alapdíjat a használatban álló, fűthető helyiségek légtérfogata után kell fizetni havonta egyenlő részletekben. Egy átlagos, közepes méretű egri lakás (135 lm3) alapdíja 62.512 forint évente, ami két éve nem emelkedett. A jelenlegi összeg már nem tartható. Nem csak az általános árdrágulás vagy infláció miatt, hanem mert nagyon komoly változás történt az egész energiaellátásban – mondta Zsebe Albert.

Egerben és sok más városban a hő jelentős része kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés keretében kerül ki, azaz gázmotorokat működtettek. Alapvetően villamosenergiát termeltek, amit közcélú hálózatban értékesítettük, s az eközben keletkezett hőt hasznosítottuk a távfűtési rendszerben. Egyrészt ez a hő így olcsóbb volt, mintha pusztán gázból állítottuk volna elő, másrészt egy idegen befektető tulajdona a gázmotoros kiserőmű, vállalva az üzemeltetési feladatait a távhő bevételekhez jutott, s ez az alapdíjat csökkentette – tudtuk meg a divízióvezetőtől.

A jogszabályok változása miatt 2011. január 1-jén a kötelező átvételi rendszer megszűnik. Ez azt eredményezi – miközben a válság miatt a világ villamosenergia-fogyasztása mélyponton van –, hogy nem szabad a gázmotoros erőművet elindítani, mert veszteséget termel. Elveszik az az olcsó hőhányad is, amely a kapcsolt energiatermelésből született, ami pedig a hődíjra volt hatással. A hődíj a hőfogyasztás nagyságától függ, a hőközpontban mért távhő mennyisége után kell fizetni. Most zajlanak a számítások, keressük a megoldás lehetőségét – informálta az egriszin.hu-t Zsebe Albert.

A megoldás egyik lehetőségének egy alternatív hőforrás hadrendbe állítása tűnt, ami itt a Bükk környékén, az erdők környezetében a tervszerű gazdálkodás következtében keletkezett faapríték tüzelésével lenne megoldható. De lehet a mezőgazdasági hulladékot, például a szőlővesszőt is hasznosítani energetikai céllal. Sajnos már most késlekedik a biomassza, de a meglévő fűtőműnek a bővítése is, amiben elhelyezhető néhány faapríték tüzelésére alkalmas kazán. Ha ez ellen sokat tiltakozunk, a mai 2950 Ft/GJ árból januárban alsó hangon is 3800 Ft/GJ lesz, mert tisztán földgázból a mai árat ennyiből lehet majd kihozni, s ezt terheli még 5% áfa. A földgáz ára ma a világpiaci gázáraktól és a forint árfolyamától függ a dollárhoz képest. Ha kezdünk kilábalni a válságból, a nyersanyagárak emelkedni fognak, a forintárfolyam is magas, s senki nem tudja garantálni, hogy hol köt ki hosszú távon – állapította meg Zsebe Albert.

Kerestünk olyan befektetőt, aki viszonylag rövid idő alatt megépítené ezt a bővítést, ami ha belátható időn belül megépül, nem biztos, hogy már januárban fel kell emelni az árat a drágább szintre, hanem a mostani számításaink szerint olyan 3200-3300/GJ forint közötti összegből átvészelhető a 2011-es év. Ráadásul az EU előrevetítette, hogy minden országnak vállalnia kell valamilyen arányú megújuló energiának a beépítését a hazai energiaellátó rendszerébe, s ha ezt a vállalást nem teljesíti, azt előbb vagy utóbb elkezdik büntetni. Ha valaki gázbázison marad, nem felel meg a megújuló hányadra vonatkozó kritériumoknak, akkor nemcsak az eredendően magas nyersanyagár, hanem a rárakódott büntetés is a fogyasztói terheket fogja növelni – mondta a divízióvezető.

A környező települések közül jelenleg is Egerben a legmagasabb a távhőszolgáltatás alapdíja: 441 Ft/lm3/év. A fűtési hődíj viszonylag alacsony: 2950 Ft/GJ. Gyöngyösön a gyöngyösi Városgondozási Zrt. alapdíja csupán 339, 6 Ft/lm3/év, a fűtési hődíj viszont 3276 Ft/GJ. Szegeden is magasabb a fűtési hődíj, 3307 Ft/Gj-t fizetnek a fogyasztók a Szegedi Hőszolgáltató Kft-nek, viszont az alapdíj alacsonyabb, csupán 328 Ft/lm3/év. Miskolcon csupán 5 forinttal drágább az alapdíj, mint Egerben, 2956 Ft/GJ, de az alapdíj jelentősen olcsóbb: 337,56/lm3/év. Tiszaújvárosban a legolcsóbb a távfűtés, a Tiszaszolg 2004 Kft. alapdíja 314 Ft/lm3/év, s a fűtési hődíj is csak 2650 Ft/GJ.

Forrás : Egriszín

Pazarlónak, átgondolatlannak és környezetszennyezőnek tartja az LMP városi szervezete az Északi városrészre tervezett biomassza erőművet. A párt az erőmű létesítésével kapcsolatos állásfoglalását ma délután ismertették az EVAT Zrt. fűtőműve előtt.

A Lehet Más a Politika örül annak, hogy Eger város Önkormányzata és az EVAT Zrt. zöld beruházásban gondolkodik a városrész energiaellátásának fejlesztését  illetően, jelentette ki dr. Csarnó Ákos az egri 7. számú választókerület képviselőjelöltje.
A városi listavezetője szerint pazarló, átgondolatlan, környezetszennyező és az egészségre ártalmas a jövőben megvalósuló beruházás.
számításaik és vitáik alapján jutottak erre az álláspontra
az egyeztetésen túl
Sajnálatosnak tartja, hogy a város és az EVAT Zrt. sem a lakossággal, sem szakértőkkel nem egyeztetett, kellő időt szánva a nagy horderejű kérdésre. A képviselőjelölt szerint megalapozott számítások nélküli az elképzelés, és tudomásuk szerint nem készült tanulmány a létesítmény környezetszennyező hatásáról és az ismert adatok alapján nem érzik, hogy az erőmű elképzelése mögött megalapozott számítások és szakmai érvek lennének a környezeti hatásokat illetően.

Ludányi Csaba, a 11. számú választókerület képviselőjelöltje hangsúlyozta, hogy az erőműről kiadott tájékoztatásban található vitatható pontok között szerepel, hogy a város éves szinten 600 tonna széndioxid kibocsátással számol, ami az ő számításaik szerint, ennek akár a hetvenszerese is lehet. Az LMP azt sem tudja elfogadni, hogy az erőmű fűtőanyagát a szomszédos védett erdőkből termelik ki. A fatüzelésre való átállásnál a légkörbe egyéb szennyezőanyagok is kerülnek.
Az évente elégetni kívánt 24 ezer tonna fa, a lakótelep közepén iskolák, óvodák, lakóházak közvetlen környezetét károsíthatja.
„Természetesen szorgalmazzuk, hogy a gázfüggőséget a város csökkentse, és a zöld energiákat használja, de az erdő nem megújuló, hanem megújítható energiaforrás.
Elsődleges szempontnak az energiapazarlás megszüntetését tarjuk. A környező távfűtéses lakások egyidejű szigetelése és az egyéni fogyasztásmérő berendezéseket szabályozó rendszerek kialakítása, valamint a fogyasztás alapú számlázás a lakosság körében jóval nagyobb megtakarítást eredményezhet.” - fejtette ki a képviselőjelölt.

Forrás: Egriszín

Kirándulni indult egy fiatal férfi kedden Szilvásváradról, ám eltévedt a Bükk erdeiben. Az egri speciális mentők találtak rá éjszaka.

A történtek miatt este nyolc körül kért segítséget a fiatalember édesanyja az egri Agria Speciális Mentő és Tűzoltó Csoporttól. A férfit ekkor már keresték a rendőrök, az erdészek és a bélapátfalvi tűzoltók is. Az utána kutatóknak mobiltelefonon sikerült kapcsolatba lépniük a kirándulóval, így megtudták, hogy letért a turistaútról. A férfi leírta a környezetét, s ez alapján Szilvásvárad és Felsőtárkány irányából is megindultak a keresőcsoportok. Végül hajnali két óra körül a speciális mentők ötfős egysége járt sikerrel: a Felsőtárkány feletti erdőben találták meg a túrázót.

- A férfinak nem esett baja, épségben találtunk rá, és hazavittük Egerbe. Nem tudhattuk pontosan, hogy hol is van a fiatalember, ezért is kellett több irányból útnak indulni. A helyzetet nehezítette, hogy bár próbáltunk vele közvetlen kapcsolatot teremteni, nem mindig volt térerő, így sokszor csak a tűzoltók közvetítésével tudunk kommunikálni. A kutatás kezdetétől esett az eső és sötét is volt, volt olyan autó, amely el is akadt az erdei viszonyok között - idézte fel az éjszakai eseményeket Kovács József, a speciális mentők vezetője.

Forrás: Heol

Újabb öt évre megválasztotta elnökévé Erdő Péter bíborost, prímást, esztergom-budapesti érseket a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) őszi rendes ülésén. A testület alelnöke Ternyák Csaba egri érsek lett.

Az MKPK tájékoztatása szerint a testület alelnöke Ternyák Csaba egri érsek lett, a négytagú állandó tanácsba pedig a titkos szavazáson beválasztották Erdő Péteren, Bábel Balázson és Ternyák Csabán kívül Veres András szombathelyi megyés püspököt. A tisztségviselők megbízatása öt évre szól.

Az MKPK állandó tanácsának az előző ötéves ciklusban Erdő Péteren és Bábel Balázson kívül tagja volt Pápai Lajos győri megyés püspök, aki eddig az MKPK alelnöki tisztségét is betöltötte, valamint Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi megyés püspök.

Forrás: Heol

A pénteki viharos idő mintegy felére csökkentette az Eger-ostorosi tereptriatlon verseny várt mezőnyét, noha a körülmények ezt nem indokolták. Aki viszont indult, az nem csalódott.

A 23 Celsius fokos víz az ostorosi tóban ideálisnak számított. Ezt persze azok nem tapasztalhatták meg, akik szombat reggel az iránt érdeklődtek, milyenek a körülmények az Egri Triatlon Klub által 19. alkalommal rendezendő viadal helyszínén.

– Gyertek nyugodtan – szólt a válasz Pelbárt Zoltán részéről. A főszervező hiába erősítgette, hogy Eger környékén nem szakadt le az ég, a versenyzés feltételei közelítenek az ideálishoz, a kétkedők otthon maradtak, fittyet hányva arra, hogy a tereptriatlon verseny a budapesti triatlon világbajnokság kvalifikációs viadalának számít.

A 700 méter úszásból, 21 kilométer terep-kerékpározásból és 7 kilométer terepfutásból álló távon 33 egyéni induló és 4 váltó állt rajthoz, nyomatékosítva, hogy az idő lehet zord, de az igazi triatlonistát ez inkább sarkallja, mint sem hogy kedvét szegje a versenyzéstől. Gondot a puha gumiabroncsok okoztak, amelyek nekiütődve a felninek jó néhány defektet idéztek elő. A győztesek ettől függetlenül joggal örültek sikerüknek, így például a gyöngyösi Jámbor Hajnal, Csekő Éva vagy a hatvani Dobi Gyula.

A dobogósok,
N14–17 junior: 1. Jámbor Hajnal (Gyötri) 3:52.02 óra. 24–29 felnőtt: 1. Dósa Eszter (Vitalitás SE Scott - X-Iont) 2:01.54. N40–49 szenior: 1. Csekő Éva (Gyötri) 3:22.19. F14–17 junior: 1. Kurucz János (Sintesi Bike NSE) 2:00.18. F18–23 U23: 1. Hatházi Péter Bence (Salgótarjáni Petőfi DSE) 1:58:14. F24–29 felnőtt: 1. Horváth Zsolt (Bringabanda SC) 1:47:49, 2. Váraljai Vázsony (X2S Kona Team) 2:03:54, 3. Farkas Péter (egyesületen kívüli) 2:50:18.

F30–39 felnőtt II.: 1. Szász Viktor (Vitalitás SE) 1:51:12, 2. Erdős Bálint (BEAC) 2:04.10, 3. Csányi Róbert (HÓD Triatlon) 2:05:37. F40–49 szenior I.: 1. Tóth Viktor (X2S Kona Team) 1:50.04, 2. Dezső Sándor (X2S Kona Team) 2:01.25, 3. Flier Lajos Sándor (X2S Kona Team) 2:04.31.

F50 szenior II.: 1. Dobi Gyula (Triton TC 60, Hatvan) 2:10.22, 2. Kármán József (Nagykáta duatlon) 2:33.55, 3. Rechnitzer Zoltán (Multi SE) 2:40.29. Váltó: 1. Horváth Zsolt, dr. Rozsnaki (Bringabanda SC) 1:51.39, 2. Kugler Nándor, Bedő Imola (X2S Kona Team) 2:20.50. 　

Forrás: Heol

Az elmúlt hetek, hónapok rendkívüli időjárása és az árvíz az egyházi épületeket sem kímélte. Ficzek László érseki irodaigazgató tájékoztatása szerint mintegy húsz helyen tapasztaltak ilyen jellegű gondokat.

A szentistváni templomot életveszélyessé nyilvánították. A boltozat megrepedezése miatt arra kényszerültek, hogy a szentmisét a művelődési házban tartsák. A statikai szakvélemény alapján vasakkal erősítették meg a boltozatot, s bíznak abban, hogy újból birtokba vehetik az épületet. Balajton is megrepedeztek a templom falai. A földcsuszamlás miatt 55 millió forintos a kár.

A borsodnádasdi „lemezgyári” templomnál – földcsuszamlás miatt – a támfal megerősítésére lesz szükség, ugyanis a közeli erdőből hatalmas földtömeget hordott le a víz. Hernádpetriben a templom boltíve repedezett meg, a vakolat is leszakadt. Szendrőben az altemplom és a plébánia pincéje került víz alá, a templomfalak is átnedvesedtek, ahogy a vizes templomfalak okoznak fejtörést Litkán, Halmajon, Hernádvécsén, Gesztelyen és Ongán.

Hasonló nehézségek adódtak a nagykinizsi imaházzal, a nyékládházi hittanteremmel és a szikszói Betánia-kápolnával is. A viharos szél Sátoraljaújhelyen a Szent Margit Általános Iskola tetejét, valamint a jászladányi templom tetőszerkezetét is megbontotta. Bár még nem áll minden adat rendelkezésre, de az már nyilvánvalóvá vált, hogy több százmilliós kár keletkezett a műemléki védettség alatt álló egyházi épületekben.

Forrás: Heol