Keresés: „intézmény” (418 találat)

Egerben is ketyeg a Föld órája

· Kultúra

A WWF Magyarország felhívására Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata is csatlakozott a Föld Órája 2012. elnevezésű akcióhoz.

A kezdeményezés Ausztráliából, Sydney-ből indult 2007-ben és két év alatt világméretűvé nőtte ki magát. A Föld Órája felhívás célja, hogy eddig soha nem látott méretű, globális összefogást teremtsen az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Az ember által előidézett klímaváltozás jelenti a legnagyobb környezeti fenyegetést Földünkre. Lassítása érdekében mindenkinek változtatnia kell az életmódján. A Föld Órája bebizonyítja azt, hogy ez megvalósítható. Megmutatja, hogy együtt, összefogással, egy kis cselekedettel is nagy eredményt érhetünk el a folyamat lassításában.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata az akció keretében lekapcsolja jellegzetes épületeinek díszvilágítását, így egy órára elsötétül a Székesegyház, a Líceum, a Várfal a várzászlóval együtt, a Dobó I. Gimnázium, a Minaret, a Hatvanasezred emlékmű, az 56-os emlékmű, a Ráctemplom, a Felnémeti templom, a Ciszterci templom és a Bartók B. téren lévő Mária szobor.

A Város vezetése arra kéri ugyanakkor Eger lakosságát, a vállalatokat és a közintézményeket, hogy minél nagyobb számban csatlakozzanak a kezdeményezéshez és kapcsolják le a villanyt - egy óra időtartamra - március 31-én, szombaton este 20.30 órakor.

Mutassunk példát, takarékoskodjunk közösen ezen a napon.

Egri kórház: hamis érettségije volt az igazgató-helyettesnek

· Egészség · Kék hírek

Éveken keresztül dolgozott hamis érettségivel az egri Markhot Ferenc Kórházban R. B. Erika, mint nővér és ápolási igazgatóhelyettes - tudta meg a Népszava. A „szakembert” okirathamisításban bűnösnek találták, hiába volt „kórházvédő”, távoznia kellett az egészségügyi intézményből.

R. B. Erika 2008-ban hagyta el az egri Markhot Ferenc Kórházat végkielégítéssel, mikor a Hospinvest Zrt. átvette az intézmény működtetését. Miután 2010-ben ismét új kezekbe került a kórház, R. B. Erika, mint ápolási igazgatóhelyettes kezdte meg újra munkáját. A pozíció betöltéséhez felsőfokú képesítésre is szükség volt, azonban R. B. Erika ezzel nem rendelkezett, illetve az érettségijének megléte is kérdéseket vetett fel. 2011-ben kihallgatta a rendőrség okirathamisítási miatt, majd bűnösnek találták és pénzbírság megfizetésére kötelezték. A Népszava birtokába került ítélet után a hölgy közös megegyezéssel távozott a Markhot Ferenc Kórházból – értesült a Népszava.

R. B. Erika ápolási igazgatóhelyettesi munkája közben megkezdte felsőfokú tanulmányait a budapesti Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának ápolás és betegellátás szakápoló szakirányán. R. B. Erika – a Népszava információi szerint – tanulmányi szerződéssel tanult az egyetemen, így a budapesti utazások a kórház számláját terhelték. A lap munkatársai megkeresték a Semmelweis Egyetem sajtóosztályát, hogy mi az álláspontjuk azzal kapcsolatban, hogy egy diákjuk hamis érettségi bizonyítvánnyal tanul intézményükben, de eddig nem kaptak választ kérdéseinkre.

R. B. Erika a Hospinvest Zrt.-vel szembenálló "kórházvédők" csoportjának lelkes tagja volt, ezt bizonyítja, hogy amikor a Hospinvest átvette az intézményt, nem kívánt tovább a kórházban dolgozni, majd a cég távozása után visszatért, immár magasabb pozícióba. A Népszava kérésére a kórház igazgatója, dr. Fűtő László sem nyilatkozott.

Forrás: nepszava.hu

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=534762

A vízilabda életpálya lehet mostantól az egri diákoknak!

· Sport

Utánpótlásra készül az Egri Vízilabda Klub – hangzott el az egyesület csütörtöki sajtótájékoztatóján. 

Százötven gyermeknek biztosít helyet nap, mint nap a Bitskey Aladár uszoda. Épp ezért a klub célja, hogy minél több fiatallal kedveltessék meg a vízilabdát, minél több diák élhessen egészséges, rendszeres sporttal egybekötött életet. Várhatóan a következő tanévtől, több innovációs testnevelési és fejlesztési programterv keretében valósul meg az utánpótlási akció.

A sajtótájékoztatón többek között egy együttműködési megállapodást írt alá az Egri Vízilabda Klub és az Eszterházy Károly Gyakorló Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészeti Intézménye. Esélyt adva ezzel a második osztálytól induló évfolyamoknak, hogy a hagyományos testnevelés órákon felül szabadon választott vízilabdaedzéseket, sportszakköröket, esetleg úszást választhassanak. Az egyesület ezzel együtt vállalja a diákok fuvarozását az iskola és uszoda között, sport tanácsadást, valamint a megfelelő szakemberrel való edzést. Az induló projekt keretében intézményesített rendszerben, együtt tudnak sportolni a gyerekek.
Feltehetnénk a kérdést: Miért pont ezt az iskolát választotta az egyesület? Bárány Attila, ZF-Eger ügyvezető elnöke úgy fogalmazott: a Gyakorló Iskola sok szempontból tekinthető ugródeszkának az ott tanuló diákok számára. Miért ne lehetne ezt a koncepciót a vízilabda területén is művelni? Nem titkolt szándékuk a sikeres utánpótlást követően fiatal sporttehetségeket gondozni, akiket főiskolás korukra akár bajnokokká is avanzsálhatnak.

Konkrét életpálya lehetőségeket biztosíthat ez a program – hangsúlyozta Bárány Attila, aki azt is hozzáfűzte, terveik szerint nem kell majd mélyen pénztárcába nyúlni a szülőknek.

Elhangzott továbbá: a Vízilabda Klub április 7-én nyílt napot szervez az érdeklődőknek. Játékos vetélkedőkkel, egészségügyi és táplálkozási tanácsadással várják majd a szülőket, gyermekeket egész nap. A vízilabda rajongók pedig az aktuális bajnokcsapattal is találkozhatnak. A program minden várható pozitívumával megismerkedhetnek a látogatók az áprilisi nyílt nap keretében.

-    Rendszeres versenyre készülés, és versenyzés.
-    Edző táborokon való részvétel.
-    Heti kettő-négy órás edzések.
-    Színvonalas, korszerű felszerelések és eszközök.
-    Egészségügyi stáb
-    Terhelési, nyugalmi és szűrővizsgálatok.

Idén már edzőképzést is indítottak, a program viszont csak a 2012/2013-as tanévtől kezdődően indul majd el.

 Ezen felül légbefogásos sátor készül a Bitskey uszoda nyitott medencéje fölé. Az Egri Vízilabda Klub, az Eger Termál Kft. és az Eszterházy Károly Főiskola összefogásával egy 66X30X10-es méretű sátor lesz szezonálisan felállítva az elkövetkezendő három héten belül. Így az időjárástól függetlenül is tudnak majd az úszás szerelmesei hódolni a hobbijuknak.

Forrás: Egriszín

MSZP: Többe kerül és nehezebbé válik az ügyek intézése a járási rendszerben

· Belföld · Politika

A vidéki emberek számára többe kerül és nehezebbé válik a közigazgatási ügyek intézése a járási rendszerben.

Három hónapja a Fidesz egyetlen lapon hozta nyilvánosságra a koncepciónak csúfolt járási rendszer kialakításának tervezetét.

168 járási kormányhivatalt kívánnak kialakítani, ebből Heves megyében lesz hét, Fidesz-KDNP politikusokkal az élen. Azóta sem folytatnak érdemi egyeztetést az ügyben.

A járások zömében a jegyzők, körjegyzők államigazgatási feladatait veszik át, a fakivágástól az anyakönyvvezetésig.

Az utolsó közösségszervező erőt, az önkormányzatokat verik szét. A választott önkormányzatok saját településük életébe egyre kevésbé tudnak beavatkozni. Mindez a Fidesz hatalmi érdekeit szolgálja.

A vidéki emberek számára többe kerül és nehezebbé és időigényesebbé válik a közigazgatási ügyek intézése a járási központba történő beutazással. A Fidesz lemond a vidék Magyarországáról, hiszen nem csak az ügyintézés, hanem az utazás és annak feltételeit is korlátozza a kormány (vasúti járatok megszüntetésével, az üzemanyagár folyamatos emelkedésével). Az Orbán-kormány vizesárok mögé zárja 4 millió létminimum alatt élő – köztük több millió – vidéki polgártársunkat.

Kormánypárti politikusoknak az MSZP 12 kérdést kíván feltenni, ezekre adjanak választ, mielőtt bármilyen döntést hoznak.

1. Mitől lesz hatékonyabb a járási rendszer, mint a mostani?

2. Mennyibe kerül az átalakítás? (Követeljük a hatásvizsgálatok nyilvánosságra hozatalát!)

3. Mit jelent az átalakítás a szolgáltatást igénybe vevő állampolgárok számára?

4. Mit jelent az átalakítás az önkormányzatok számára?

5. Pontosan mi lesz a járási hivatalok feladata? Milyen állami feladatok, hatósági hatáskörök és milyen önkormányzati feladatok kerülnek a járásokhoz?

6. Mi lesz a jól működő kistérségekkel?

7. Lesz-e szerepe a járási hivatalnak a közszolgáltatások szervezésében - különös tekintettel a közoktatás irányítására, az intézmények fenntartására, működtetésére?

8. Lesz-e szerepe a járási hivatalnak az önkormányzatok felügyeletében?

9. Mi lesz az okmányirodákkal?

10. Kikből áll majd a járási hivatalok személyzete?

11. Politikus vagy szakember vezeti majd a járási hivatalt?

12. Az államigazgatásin kívül milyen egyéb (gazdasági, tervezési, kulturális stb.) funkciót szánnak a járásoknak?

Ezek azok a kérdések, amelyeket még most, az előkészítés fázisában kellene tisztázni.

            Török Zsolt                                                    Dr. Sós Tamás

               Szóvivő                                               Országgyűlési képviselő

                MSZP                                                               MSZP

Ünnepség március 15-e tiszteletére

· Belföld

A nemzeti ünnep alkalmából kiállítással, szentmisével, városi díszünnepséggel, koszorúzással emlékeztek Egerben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeire.

Március 15-én a hagyományoknak megfelelően a Gárdonyi Géza Színházban tartották meg a a Városi Díszünnepséget. A színház művészei közreműködésével rendezett verses, zenés megemlékezésen Sós István alpolgármester mondott köszöntőt. Beszédében hangsúlyozta, hogy 1848 költői, írói a magyarság leghűségesebb fiai voltak a szabadságért, az önrendelkezésért, a megmaradásért folytatott küzdelemben. Nemzetünk egyik legszebb, önazonosság-igazoló ünnepének nevezte március 15-ét, mely minden magyaré, de elsősorban az ifjúságé. Ma nemzetünk mély erkölcsi válságban van, melyben 1848 fiai a 12 ponttal üzennek nekünk, fogalmazott az alpolgármester.

Az előadást követően a Petőfi téren Kelemen Csaba színművész szavalta el a Nemzeti dalt, majd a költő szobránál állami, társadalmi szervezetek, politikai pártok és oktatási intézmények képviselői helyezték el koszorúikat.

Forrás: Egriügyek

Völner: a 12 pont ma is aktuális

· Belföld · Politika

Az 1848/49-es eseményeknek ma is fontos üzenete van - mondta Felsőtárkányban szerdán dr. Völner Pál államtitkár.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc a török kor utáni magyar történelem legfényesebb napjai - mondta Felsőtárkányban dr. Völner Pál. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára a településen tartott megemlékezésen úgy fogalmazott: egy közösség, település életképességéről nem csak az árulkodik, hogy az adott helyen milyen intézmények, civilszervezetek vannak, hanem az is hogyan tudnak ünnepelni.

- Az 1848 márciusában kinyomtatott 12 pont a magyar demokrácia és függetlenség alapköve, amely ma is hordoz aktualitást - fogalmazott. - Az Unió akkor azt jelentette: unió Erdéllyel, ma pedig az a célunk, hogy unióban éljünk minden magyarral, ezt segíti a kettős állampolgárság. A közteherviselés is ugyanolyan fontos ma: a bankoknak, nagy cégeknek is részt kell vállalniuk a feladatokból, nehézségekből, hiszen ők a magyar nép munkájából élnek jól.

Az államtitkár köszöntője után a magyar kormány nevében helyezett el koszorút a Faluház oldalán található emléktáblánál, majd az önkormányzat, a helyi civil szervezetek és pártok is koszorúval emlékeztek a hősökre. Az ünnepség a Faluházban folytatódott színpadi műsorral.

Forrás: Heol

Az Egri Vár az egrieké!

· Kultúra · Szabadidő

Ezzel a címmel indít programot a Eger Vára Barátainak Köre. A szervezet legújabb tagjai között köszöntötte Herceg Flóra énekesnőt, Krüzsely Gábor festőművészt és Gál Tibor borászt.

A vár nemcsak egy múzeum, az egriek életének részévé kell tenni, fogalmazta meg gondolatait Gál Tibor borász aki herceg Flóra énekesnővel és az Ungváron született Krüzsely Gábor festőművésszel együtt mától az Eger Vára Barátainak Köre Egyesület tagja. Sok előnnyel jár a tagság, amelynek kapcsán a szervezet "Az Egri Vár az egrieké!" címmel rendezvény és kedvezménycsomagot dolgozott ki, amellyel elsősorban az egriek számára kívánják elérhetővé tenni a várat. A kezdeményezés célja, hogy az élet mindennapjaiban is érezzék magukénak a várat az egriek.

Benedek István, a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője elmondta, hogy a vár továbbra sem mond le a sétajegyekből származó bevételéről, ám bíztat mindenkit, a várbaráti kör tagságra.  Annál is inkább, mert a következő két évben, a turisztikai attrakciófejlesztés pályázat kapcsán újabb látványelemek jelennek meg a vár kínálatában. A kártya melynek éves díja felnőtteknek 1500, diákoknak 600, nyugdíjasoknak forint, mindenki számára elérhető az információs pavilonnál.

A programcsomagban keddenként hosszabbított nyitvatartással várják az egrieket, környékbelieket a várba, tájékoztatott Nemesné Kis Tímea szakmai igazgatóhelyettes aki a tárlatokhoz, múzeumi kiállításokhoz kapcsolódó speciális tárlatvezetéseket ajánlotta a kártyával rendelkezők számára. A tagok állandó belépésre jogosultak a vár területén és az egyesület programjait ingyen látogathatják.

Felhívta a figyelmet a kiegészítő rendezvények közül a gyereknapra, valamint az „Új polgárosodás” és a március 15-én nyíló fegyvereket bemutató tárlatra.

Habis László polgármester a tájékoztatón kitért arra, hogy Eger kommunikációjában egyfajta gondolkodásváltás történik, amiben a város imázsformáló szereplőit fogják össze. A városmarketing megújulásában, a formai megjelenés is változik. A városhoz kötődő intézmények egységesebb kommunikációval és piaci fellépéssel jelennek meg.

Az 1957-ben életre hívott Eger Vára Barátainak Köre az egyik legrégibb civil szervezet Egerben. Az egyesület az egri vár hagyományait ápolja, részt vesz a várral kapcsolatos emléktárgyak, leletek gyűjtésében, azok feltárásában.  Kiállításokat, ismeretterjesztő előadásokat és tanulmányutakat szervez, tudományos és népszerűsítő kiadványokat jelentet meg. A Dobó István Vármúzeummal közösen tudományos, ismeretterjesztő céllal rendezi meg minden évben, katonai hagyományőrzők részvételével a Civil Csillagok fesztivált.
Jelenleg 250 rendes és 300 pártoló tagja van a szervezetnek.

Holló Miklós/Egriügyek

Évértékelő és célkitűzések a NAV-nál

· Belföld · Gazdaság

Eredményesen zárta a 2011-es évet a NAV, az észak-magyarországi régió kiemelt adó- és járulék bevételei közel 5 milliárd forinttal nőttek az előző évben 2010-hez képest. Az ellenőrzések célja idén is az adókerülés, az adóbevételi szempontból kiemelt kockázatot jelentő gazdasági folyamatok, magatartási formák mihamarabbi feltárása, visszaszorítása – mondta Lukács György, a NAV Heves Megyei Adóigazgatóságának igazgatója a szerdai sajtótájékoztatón.

A sajtótájékoztatón elhangzott: ebben az évben elsődleges céljuk az adóhatóság jelenlétének növelése, ezzel pedig az adózók jogkövető magatartásra való ösztönzése. Lukács György elmondta: idén fokozott ellenőrzésekre lehet számítani az ipari ágazatban és a mezőgazdaság területén is. Kiemelt figyelmet fordítanak majd a gabona, takarmány, az élőállat és a húskészítmény nagykereskedelemre. Hozzátette: a feketegazdaság visszaszorítása érdekében az idei évtől új jogintézményként vezették be az adóregisztrációs eljárást. Azt szeretnék megakadályozni, hogy a kizárólag adóelkerülési célokat szolgáló társaságok ne kerülhessenek be a gazdaság körforgásába; cél továbbá az is, hogy a már bejegyzett cégek működtetéséből kizárja azon személyeket, akik a társaság jogszerű gazdálkodását veszélyeztetik.
Derda Zsolt, a NAV Heves Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságának igazgatóhelyettese kiemelte, hogy a közeljövőben fokozottan ellenőrzik majd a külföldi rendszámú autókat a régióban, így megyénkben is. Az, aki illegálisan használ külföldi rendszámú  gépkocsit, 800 ezer forintig terjedő bírságra számíthat.

Dr. Balázs Zsolt, a NAV Észak-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának igazgatója az évértékelőn elmondta: az észak-magyarországi régióban az előző évekhez képest 2011-ben jelentősen emelkedett a NAV hatáskörébe tartozó, és a régió Bűnügyi Igazgatósága által felderített bűncselekmények száma. A 2010-es évhez képest 58%-kal több büntető eljárás indult. Az igazgató hozzátette: 2012. stratégiai céljai közt szerepel többek közt a megelőző bűnüldözés, a vagyonbiztosítás és vagyonvisszaszerzés, ezenkívül kiemelten fontosnak tartják a nemzetközi szervezetekkel való együttműködést, valamint a pénzügyi nyomozók magas szintű képzését.

Forrás: Egriszín

Adomány a Markhot Ferenc Kórháznak

· Egészség

Mintegy fél milliós támogatást kapott az egri Markhot Ferenc Kórház. A tombolabevételből származó összeget az állami erdészeti zrt.-k Erdészbálján ajánlották fel, ahol 22 erdészet közösen döntött a felajánlott pénzről. A segítségül szolgáló összeget ma délelőtt jelképesen adta át Dobre-Kecsmár Csaba, az Egererdő Zrt. osztályvezetője. A bál során 540.000 Ft gyűlt össze, amelyet az adományozók szabad felhasználásra ajánlottak fel a kórház alapítványa számára.

Dr. Misz Mihály, a kórház főorvosa elmondta: a vár ereje nem a falakban van, hanem a védők lelkében. Ha a magyar emberek nem lennének ennyire nemes lelkűek, akkor a magyar egészségügy tönkremenne. Minden évben nagy károk érik az egészségügyet, rengeteg pénzt elvonnak a gyógyítástól. A főorvos, aki egyben az alapítvány kuratóriumának az elnöke is, kiemelten fontosnak tartja ezt a felajánlást, mert ezzel az összeggel biztosítani tudják a megfelelő felszerelést,  a betegellátás színvonalát szinten tudják tartani.

A Markhot Ferenc Kórház Támogatására Alapítvány 1993 óta létezik, a tavalyi év során mintegy 12 és fél millió forint értékben vásároltak kórházi eszközöket, műszereket az intézet részére.

Dr. Fűtő László, a kórház igazgatója kiemelte: a kórháznak minden segítségre szüksége van, az adók és a SZJA 1%-ának segítségével fejleszthetik a különféle részlegeket, az elöregedett gépeket lecserélhetik. A diagnosztikai részleg fejlesztését hangsúlyozta ki, amely a betegségek korai felismerésében óriási szerepet játszhat. A gépek és a műszerek gyors elhasználódása miatt a kórháznak évente közel 300 millió forintos fejlesztésre lenne szüksége, így ezek  az adományok óriási segítséget jelenthetnek az intézménynek.

Nő a bölcsődei férőhelyek száma a Lajosvárosban

· Egészség · Oktatás

Húsz férőhellyel bővül a hosszú idő óta változatlan bölcsődei kapacitás Egerben. A több mint hatvanmilliós beruházási programban pályázat segítségével újul meg az intézmény.

Egerben a Lajosvárosban születik a legtöbb gyerek. Ezért javasolták önkormányzati szinten az intézményhálózat átszervezését – emelte ki Habis László polgármester a városrész bölcsődei férőhelybővítését célzó beruházás péntek délelőtti tájékoztatóján. A több mint 60 millió forint összköltségű, jórészt uniós forrásból finanszírozott projekt önerejét, mintegy 6 millió forintot a város biztosította. Az épületegyüttes munkálatainak kivitelezést egri cégek valósítják meg. A fejlesztési program korábbi részében az értelmi fogyatékosok nappali intézményét egy másik pályázat segítségével a Felsővárosba helyezték át.

Az Ifjúság utcában található, vegyes funkciójú épületben jelenleg egy bölcsőde, egy óvoda, idősek napközi otthona, és a Logopédiai Intézet szakszolgálata működik.
Az épületben található 28 férőhelyes bölcsőde fejlesztése során javulnak az infrastrukturális feltételek, és 20 hellyel bővül a kapacitás. Az épület felújítása során új bútorokkal, berendezésekkel, játékokkal is ellátják az intézményt. Ez fejlesztés, a számítások szerint lefedi városrész majdnem kétszeres bölcsődei férőhely-igényét.

A beruházás munkálatai tavaly decemberben kezdődtek, a műszaki átadást április végére tervezik.

Holló Miklós/Egriügyek