Keresés: „iroda” (147 találat)

A közoktatás minőségi javítása a célja annak a TÁMOP pályázatok által működtetett projektnek, melyet ma délelőtt mutattak be a Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézményénél.

A „Megújuló pedagógia: hálózati együttműködés Észak-Magyarországon” című projekt feladata, a kompetencia alapú oktatásra való átállás, az esélynövelés a segítése, referenciaintézmények létrehozásával a közoktatási intézmények közötti horizontális együttműködés kiépítése.
Az elmúlt évtizedekben, a 90-es évek kezdetétől az eredményesség, hatékonyság, irányítás, finanszírozás tekintetében nagy változásokon keresztülment magyar közoktatás rendszere további fejlesztését, megújítását célozza a TÁMOP "Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek" című projekt, mely a közoktatási intézmények hálózati típusú regionális, térségi szintű együttműködésének kialakításával, fejlesztésével, valamint fejlesztési szolgáltatások nyújtásával vállal szerepet a régióban. A projekt számára az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: 418 194 392 Ft.
A projekt keretében a projektmenedzsment felügyeletével projektiroda működik, melynek munkatársai három helyszínen végzik tevékenységüket. Honlapunk segítségével és egyéb formában is folyamatosan információkkal látjuk el az érdeklődőket. Tájékoztató fórumok, konzultációs napok, workshopok szervezésével kívánjuk minél szélesebb körhöz eljuttatni azokat a hasznos ismereteket, amelyek a pedagógiai gyakorlat gazdagítását, megújítását, hatékonyabbá tételét szolgálják.

Forrás: Egriszín

A Dobó István Vármúzeum augusztus 3-án 16 órára várja az érdeklődőket az 1863-ban született író, Gárdonyi Géza otthonában rendezendő partin.

A program során bemutatják az író otthonát, továbbá Szalainé Király Júlia irodalomtörténész és Hollósy Zoltán műszaki vezető is előadást tart. A műsorban egri középiskolások és főiskolások is közreműködnek. Délután öt órától kötetlen beszélgetés zajlik majd az íróról irodalmi muzeológus vezetésével, az író különleges tárgyainak, ismeretlen kéziratainak bemutatásával és egy születésnapi torta ünnepélyes felvágásával.

Forrás: egriszín

Jelentős érdeklődés mellett, az Arany János utca felújításának terveit ismertették lakossági fórum keretében tegnap délután, a Városházán. A találkozón a tervező képviselője mutatta be az elképzeléseket, a lakók képviseletében pedig Császár Zoltán, a körzet önkormányzati képviselője mondta el aggályait és észrevételeit a tervezett beruházással kapcsolatban.

„Nem akarunk másik Szvorényi utcát.” „El kell dönteni, hogy virágos várost vagy parkoló-várost akarunk.” „Elveszik az egész kertemet.” Ilyen és hasonló gondolatok hangzottak el az Arany János utca lakói részéről a tegnap délután rendezett lakossági fórumon, ahol a beruházás fontosságához mérten szép számmal megjelentek a polgárok.
Az utca lakói teljes joggal féltve környezetüket, kényelmüket, azt is felvetették, hogy a fórum előtt semmilyen információval nem rendelkeztek a tervezett faltól falig történő, zárt csapadékrendszert és parkolóhelyeket kiépítő rekonstrukcióról.
A legtöbb aggodalom a parkolóhelyek kialakítása miatt fogalmazódott meg. A több parkolóhely valószínűleg a város bevételének szerény növelésén túl semmilyen módon nem  szolgálja az ott élőket.
A felújítási tervben fontos szempont volt az utca parkolási helyzetének javítása, hangzott el a tervező részéről. A hétméter széles út két oldalán 30 darab parkolóhely számára alkalmas leállósávot építenek ki, az egész útszakaszon négy darab fát kell kivágni ehhez.

A lakossági fórum témája kapcsán Császár Zoltán önkormányzati képviselő elmondta, hogy a költségvetésben elfogadott két utca közül az Arany János utca felújítását hosszas lobbi munkával sikerült kieszközölni.
„Az Arany János utca, jellegéből adódóan egy szép utca. A lakosság és én, messzemenően tiltakozunk az ellen, hogy megint kezdődjön az úgynevezett „parkolók telepítése”, ami egyrészt a zöld terület rovására menne. Másrészt a lakosság a zöld felületeket a saját maga alakítja ki, tehát nem kívánunk ott pusztítást, fák, cserjék, bokrok kiirtását.
Azért hívtam össze ezt alakossági fórumot, hogy ne essünk abba a hibába mint a Deák Ferenc utca esetében, ahol volt lakossági fórum, de összesen két ember volt ott.
Én nem engedem a lakosság véleménye nélkül azt a kivitelezést, amit csak úgy a város megtervez. Ezért kértem a Területfejlesztési Iroda vezetőjét, hogy adjon lehetőséget a fórumra. Hiszen ők az adózók, ők élnek ott, az ő véleményük, és az ő életfeltételeik a legfontosabb a számomra, mint képviselőjüknek.” – nyilatkozta császár Zoltán.
Az hogy mennyire számít a lakók véleménye, észrevétele, esetleges aggodalma, az a már sokszor látott fórumok tapasztalata alapján kétesnek mondható, és mivel a tervező illetve a város, lakókkal való kommunikációja sem elégséges a látottak alapján, nem sok remény van a gyors változásra.

Forrás: Egriszín

A sérült kerítés helyreállítása érdekében gyűjtést szerveznek az író születésnapján tartandó megemlékezésen.

Kerti partival ünneplik az idén is Gárdonyi Géza születésnapját az író házában. Az egriek által különösen tisztelt alkotó 1863. augusztus 3-án látta meg a napvilágot Gárdony-Agárdpusztán, s e napon a Gárdonyi-házban is megemlékeznek életútjáról, munkásságáról. Elsősorban a mesemondó Gárdonyi kerül a figyelem középpontjába. „Nagyapó tréfái” címmel szerkesztett irodalmi műsor látható, majd felvágják a születésnapi tortát. Az esemény egyben jótékonysági célt is szolgál, hiszen a tavaszi nagy esőzések miatt megcsúszott az emlékház kerítése. Ennek helyreállítására gyűjtenek e napon.

Forrás: Heol

Elhunyt Kállai Ferenc Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze; a vasárnap elhunyt színészt életének 85. évében érte a halál. Kállai Ferenc a klasszikus és mai világirodalom, valamint a magyar drámairodalom számos főszerepét játszotta el kiemelkedő jellemábrázoló erővel az Othello Cassiusától kezdve a Falstaff címszerepéig, Az ügynök halála fiúalakjától a mai magyar írók által írt figurákig. Filmszínészként is emlékezetes alakítások fűződnek a nevéhez; Bacsó Péter legendás filmjében, az 1969-ben készült A tanúban a főszerepet, Pelikán József gátőrt alakította.

Megszámlálhatatlan színpadi szerepei közül kiemelkedik: Macduff (Shakespeare: Macbeth), Szakhmáry Zoltán (Móricz: Úri muri), Danton (Büchner: Danton halála), Polgármester (Gogol: A revizor), Luka (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Nicia (Machiavelli: Mandragora). Csurka István 1972-ben bemutatott Döglött aknák című darabjában ő volt Paál, a ketteske. Az előadásokon gutaütésközeli állapotba került a Major Tamás alakította Moórral vívott ádáz ordítozás közepette.

 Filmszínészként is jelentős alakítások fűződnek a nevéhez: aljas huszártisztet játszott a Katonazenében (1961), mérnököt a Megszállottakban (1961), a határozatlankodó Takaró Sándort Németh László Iszony című regényének filmváltozatában (1965). Egy korszak jelképévé vált Pelikán József gátőr megformálásával, Bacsó Péter 1969-ben forgatott, de csak jóval később bemutatott filmjében, A tanúban. A történetnek 1994-ben elkészült a folytatása is. Játszott a Szabó István rendezte, 2006-ban készült Rokonokban is.

 Kállai Ferenc számos kitüntetést kapott: Jászai Mari-díjat (1956,1958), érdemes művészi (1966) és kiváló művészi címet (1970), Kossuth-díjat (1973), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét (1995). A művész 2002 augusztusában a nemzet színésze kitüntető cím első tizenkét tulajdonosának egyike volt, 2006-ban pedig Prima Primissima díjas lett.

Forrás: MTI

A turisták hatékonyabb informálását  július elsejétől augusztus 31-ig tájékoztató pavilonok segítik, melyeket  az egri Tutisztikai Desztinációs Menedzsment állított fel. A két belvárosi pult mellett a strandon mobil informátorok is segítik a városunkba érkező fürdőzőket.

Az információs pontok délután három órától este kilencig várják az arra érkezőket, hogy a nevezetességekről, szálláshelyek lehetőségeiről és a városban zajló aktuális rendezvényekről adjanak tájékoztatást. Dancsók Ágnes, a Tourinform csoportvezetője azt nyilatkozta, hogy ez a délutáni, illetve koraesti időszak valamint a helyszínek igen praktikusak a kitelepülésre, mert így sokkal könnyebben tudják elérni az ide érkező vendégeket. Elmondása szerint a pultokat célzottan felkeresők száma a bámészkodókéhoz képest igen csekély. Hozzátette, hogy a Széchenyi utcán még a helyiek is szoktak kérdezősködni a városban történő programok kapcsán.

A strand területén naponta kétszer, egy délelőtti, és délutáni órában úgynevezett mozgó informátorok Tourinformos pólóban és táskában sétálnak végig, várva az információra éhezőket. Ezt az időtartamot az iroda egyelőre elegendőnek látja, bár amennyiben sokan vannak a strandon, a turistákat pásztázó alkalmazottak akár tovább is maradnak majd. 

Elsősorban angol és német nyelven adnak felvilágosítást és prospektusokat. Amennyiben igény van rá, az anyagok elérhetőek cseh, olasz, valamint spanyol nyelven is.

Forrás: Egriszín

Sikerrel zárult a másfél éves SZÍN-TÉR program, hangzott el a ma délutáni sajtótájékoztatón.
A drogprevenciós célú projekt, az Eger Város Önkormányzata által, a TÁMOP  5.2.5-08/1 pályázatán nyert 18 millió forintos támogatással valósult meg, melynek keretében kreatív foglalkozásokat, szabadidős programokat, csoportfoglalkozásokat, teaházat szerveztek a veszélyeztetett fiatalok számára.

A „SZÍN-TÉR Iskolán kívüli drogprevenciós és szabadidős programok kialakítása és működtetése Egerben” című pályázat célja, a városban élő fiatalok számára alternatívaként a szabadidejük hasznos és tartalmas eltöltésére egy közösségi tér biztosítása, és fő feladatként a veszélyeztetett csoportok teljes prevenciója. A programokhoz az EKMK Ifjúsági Ház biztosított teret az elmúlt másfél évben.
Telitalálat volt a pályázat, ezt mutatja a megvalósítás és az áttekintés, hangsúlyozta Társi József az Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda vezetője, aki egyértelműen sikeresnek értékelte a projektet.
Czövek Andrea, a projekt szakmai vezetője, az Érted Agria Alapítvány kurátora bemutatta a Szín-tér másfél éves munkáját és eredményeit. Hangsúlyozta, hogy a prevenció célja az, hogy akik nem érintettek, a továbbiakban ne is legyenek azok. Kiemelte, hogy a legveszélyeztetettebb csoport, a középiskolás korosztály és a fiatal felnőttek.  A Szín-Tér programjában szerepelt személyiségfejlesztés önismereti- és drámacsoprttal, pályaorientációs foglalkozás-sorozat valamint szabadidős foglalkozások szabadtéri tevékenységgel.
Körtvélyesi Dóra szakmai program-koordinátor, ifjúságsegítő tevékenysége által ő találkozott a legtöbbet az idelátogatókkal. Hangsúlyozta, hogy a Szín-Térrrel a fiatalok alternatívát kaptak és esélyt a közösségteremtésre. Nagyon sokan fordultak hozzá tanácsadásért, tanulással és egyéb, a fiatalokat érintő problémákkal.

A program eredményessége nehezem mérhető, hiszen ez a fajta tevékenység megkívánja a személyiség tiszteletben tartását és az anonimitást, ahogyan erről Czövek Andrea, a projekt szakmai vezetője beszélt, de a program lényegét és fontosságát akkor érthetjük meg igazán, ha
szembesülünk a kallódó, csellengő fiatalokkal, akik ki vannak téve a veszélyeknek. S való igaz, hogy ezzel a jelenséggel egyre gyakrabban találkozunk Eger mindennapjaiban is.
A szakemberek sem tagadják, hogy az élet különböző területein a fiatalokat nagy veszély fenyegeti, ezért nagyon fontos lehet egy ilyen másfél éves projekt is. Kérdés, hogy mekkora a valós igény erre, hiszen valóban nem lehet sem kényszeríteni, sem átprogramozni a gyerekeket.
A másfél évvel ezelőtti projektnyitón Ponyi László, az Egri Kulturális és Művészeti Központ igazgatója jövőbe tekintő optimizmussal beszélt az intézmény programjáról, melynek célja, hogy hátteret biztosítson a fiatalok iskolán kívüli szabadidős tevékenységéhez, kiemelt figyelmet fordítva a kulturális, művelődési tevékenységre, valamint a környezettudatos gondolkodás minél fiatalabb korban történő kialakítására. Az EKMK Ifjúsági Ház, mint befogadó intézmény, az ott kialakított közösségi hellyel akkor még egyfajta közművelődési szocio-kulturális teret szeretett volna létrehozni, melynek feladata és a rendezvények célja, a fiatalok életkörülményeinek javítása, a közéletbe való bevonásuk. Így alakult, hogy a „Szín-tér” program intézményi hátterét is az EKMK adta, méghozzá az akkori Művészetek Háza, később Ifjúsági Ház aulájában működő a közösségi tér bevonásával és a második emeleten a további programok számára kialakított alkalmas hellyel a „kuckó”-val. Az intézmény átalakításával és funkcióváltásával ezen a területen is csökkennek a belvárosi színtér „szocio-kulturális” aktivitást elősegítő lehetőségei.

Forrás: Egriszín