Keresés: „szén” (149 találat)

Pazarlónak, átgondolatlannak és környezetszennyezőnek tartja az LMP városi szervezete az Északi városrészre tervezett biomassza erőművet. A párt az erőmű létesítésével kapcsolatos állásfoglalását ma délután ismertették az EVAT Zrt. fűtőműve előtt.

A Lehet Más a Politika örül annak, hogy Eger város Önkormányzata és az EVAT Zrt. zöld beruházásban gondolkodik a városrész energiaellátásának fejlesztését  illetően, jelentette ki dr. Csarnó Ákos az egri 7. számú választókerület képviselőjelöltje.
A városi listavezetője szerint pazarló, átgondolatlan, környezetszennyező és az egészségre ártalmas a jövőben megvalósuló beruházás.
számításaik és vitáik alapján jutottak erre az álláspontra
az egyeztetésen túl
Sajnálatosnak tartja, hogy a város és az EVAT Zrt. sem a lakossággal, sem szakértőkkel nem egyeztetett, kellő időt szánva a nagy horderejű kérdésre. A képviselőjelölt szerint megalapozott számítások nélküli az elképzelés, és tudomásuk szerint nem készült tanulmány a létesítmény környezetszennyező hatásáról és az ismert adatok alapján nem érzik, hogy az erőmű elképzelése mögött megalapozott számítások és szakmai érvek lennének a környezeti hatásokat illetően.

Ludányi Csaba, a 11. számú választókerület képviselőjelöltje hangsúlyozta, hogy az erőműről kiadott tájékoztatásban található vitatható pontok között szerepel, hogy a város éves szinten 600 tonna széndioxid kibocsátással számol, ami az ő számításaik szerint, ennek akár a hetvenszerese is lehet. Az LMP azt sem tudja elfogadni, hogy az erőmű fűtőanyagát a szomszédos védett erdőkből termelik ki. A fatüzelésre való átállásnál a légkörbe egyéb szennyezőanyagok is kerülnek.
Az évente elégetni kívánt 24 ezer tonna fa, a lakótelep közepén iskolák, óvodák, lakóházak közvetlen környezetét károsíthatja.
„Természetesen szorgalmazzuk, hogy a gázfüggőséget a város csökkentse, és a zöld energiákat használja, de az erdő nem megújuló, hanem megújítható energiaforrás.
Elsődleges szempontnak az energiapazarlás megszüntetését tarjuk. A környező távfűtéses lakások egyidejű szigetelése és az egyéni fogyasztásmérő berendezéseket szabályozó rendszerek kialakítása, valamint a fogyasztás alapú számlázás a lakosság körében jóval nagyobb megtakarítást eredményezhet.” - fejtette ki a képviselőjelölt.

Forrás: Egriszín

Nyílt Nap megrendezésével kapcsolódik a Markhot Ferenc kórház a XV. Eger Ünnepe rendezvénysorozathoz. Az eseményen kórháztörténeti kiállítással, intézménylátogatással, kerekasztal beszélgetéssel és szűrővizsgálatokkal várják az érdeklődőket szeptember 17-én.

A lakossággal való közvetlenebb kapcsolattartást szolgálja a Nyílt Nap szeptember 17-én az egri Markhot Ferenc kórházban, amit a rendelőintézet első emeletén 10-től 15 óráig rendeznek meg, tájékoztatta a sajtót dr. Banyó Tamás, a kórház főigazgatója. A rendezvény célja, hogy felhívja a figyelmet az egészségmegőrzés jelentőségére, a betegségek megelőzésének rendkívüli fontosságára. Mindezt három pillérre helyezve, lehetőség nyílik a kórház betegellátó egységeinek, gyógyító, diagnosztikai helyeinek csoportos megtekintésére, emellett szűrővizsgálatokra és kerekasztal beszélgetésre várják az érdeklődőket.
Mindez a XV. Eger Ünnepe rendezvénysorozat részeként lesz jelen a város életében, számolt be Kopkáné Plachy Judit, az Egri Civil kerekasztal képviseletében.
A délelőtt 10-kor kezdődő Nyílt Napon dr. Nagyné Lutter Katalin mutatja be az érdekességnek számító, korabeli gyógyító eszközökből összeállított kiállítást. A rendelőintézetben szervezett formában látogatható a központi műtő, a gyógyfürdő, az intézeti gyógyszertár, az izotóp diagnosztika, a szülőszoba, a kőzúzó, a CT-MR.
A kórház az ÁNTSZ-szel és a Vérellátó szolgálattal közösen szervezi meg ezen a napon szűrőprogramját, melyben vérnyomás mérés, testzsír mérés, testtömeg index mérés, szén-monoxid mérés, mell önvizsgálat tanítás, koleszterin mérés, vérzsír mérés, vércukor mérés, csontritkulás mérés, melanóma szűrés, nikotinfüggőség vizsgálat, látásélesség vizsgálat, hallásvizsgálat, depressziós teszt található. A prosztata szűréssel az Európai Prosztata Naphoz kapcsolódik kórház, ami kapcsán konzultációs lehetőséget is biztosítanak.
A tájékoztatón felmerült, hogy a szűrővizsgálatokra nagy az érdeklődés, és a kórházigazgató ígérete szerint meg fogják ismételni a lakosság minden korosztályát érintő vizsgálatokat.

Forrás: Egriszín

„Történelmi város - új feladat!” – ezzel a jelmondattal mutatta be választási programját az MSZP Eger Városi Szervezete ma délelőtt, a MSZP irodában. Az olcsóbb várost, munkahelyteremtést és idegenforgalmi fellendülést megcélzó elképzeléseket Nagy István polgármesterjelölt és Pál György, az MSZP Eger Városi Szervezetének elnöke ismertette.

A programban a polgármester-jelölt kitér arra, hogy Egerben a rossz beruházáspolitika és az előnytelen szerződések miatt drágák a közszolgáltatások. Megválasztása esetén vállalja, hogy csökkenti a távhő, a szemétszállítás, a parkolás díját, a vízdíjat, a buszjegyek árát.
A polgármester-jelölt hangsúlyozta, hogy az általuk megvalósítandó fejlesztések a közösség egészének szólnak, „minden Egrinek, hiszen a város mindannyiuké!”

„Szeretem Eger hangulatát, hagyományait, értékeit. Mindig gyönyörködöm a belvárosban, de tudom, hogy a város nemcsak ez a néhányszáz négyzetméternyi terület. Eger értékei a Felsővárosban, a Lajosvárosban éppúgy ott vannak, mint a Maklári hóstyán. Mert ennek a városnak a legnagyobb kincse, a polgárai. Mi, Önök, akiknek most támogatását kérem, hogy az elkövetkezendő négy évben polgármesterként szolgálhassam Egert. Olyan polgármesterként, aki a város egészéért akar tenni, és nem csak egy szűk érdekcsoportot képvisel. Meggyőződésem, hogy az önkormányzat feladata Eger polgárainak segítése, a város fejlesztése, és a gyors, hatékony ügyfélközpontú munka.” – fogalmazott tájékoztatójában Nagy István.

Nagy István kijelentette, hogy négyéves járdaprogramot indítanak, aminek eredményeként jó minőségű járdákon közlekedhetnek az emberek, nemcsak a belvárosban. A MSZP újraindítaná a panelprogramot, az ígéret szerint a felújítási költség egyharmadát az önkormányzat átvállalja. A gyermekek jövőjére gondolva fontos feladatnak tekintik, hogy „az egri oktatás biztosítson esélyt a leszakadóknak a felzárkózásra és adjon lehetőséget a tehetségeknek a kiemelkedésre”
Fontosnak tartják a civil önrendelkezést, ezért a politikai döntéshozataltól teljesen független Civil Alapot, az elkövetkezendő négy évben a duplájára emelnék.
Munkahelyteremtő beruházásokhoz Vállalkozás-fejlesztési Alapot kívánnak létrehozni. Elképzelésük szerint az önkormányzat saját cégeinek fejlesztésével több száz új munkahely teremthető.
A feladatok között Nagy István hangsúlyozta, hogy a városnak vissza kell nyerni az elmúlt években megkopott turisztikai presztízst. A leglátogatottabb turisztikai célpontok listáján az elmúlt négy évben Eger a 3. helyről a 13. helyre esett vissza. Programjukban ezt a hanyatlást szeretnék megállítani, újra vonzóvá kívánják tenni a várost, ahogy Nagy István nevezi: „Magyarország egyik legszebb borvidéki központját”.

Pál György, az MSZP Eger Városi Szervezetének elnöke a választókörzeti fejlesztések kapcsán kijelentette, hogy képviselőjelöltjeik mindegyike jól ismeri körzetét és elkészítették az adott körzet probléma térképét, kikérve az ott lakók véleményét. Ebből a térképből a megoldandó feladatok listáját is összeállították.
Véleménye szerint a jelenlegi városvezetés nem fordított elég figyelmet az emberek közvetlen lakókörnyezetének a megóvására, fejlesztésére.
A minden körzetre érvényes feladatokra az elkövetkező 4 évre szóló városi ütemtervet hoztak létre. Ez vonatkozik például a ma még fedett váróhely nélküli buszmegállókra, amely során 2014-re minden buszmegálló rendelkezni fog fedett várakozóhellyel, és ütemezett tervük van a járdák járhatóvá tételére is 2014-re, jelentette ki Pál György.
Pótolni szándékoznak a hiányzó utcabútorokat, szemétgyűjtő edényeket.
A képviselőjelölt fontos feladatnak tartja a játszóterek létrehozását és felújítását, a füves, fás területek megfelelő rendezését, amihez be kívánják vezetni a rendszerváltás előtt működő a parkőri rendszert.

Forrás: Egriszín

Bányász Róbert tegnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az Együtt a Fejlődő Városunkért Egyesület polgármester-jelöltje és önkormányzati képviselőjelöltjei is összegyűjtötték az induláshoz szükséges ajánlószelvényeket.

Bányász Róbert polgármester-jelölt elmondta, hogy meglepően szívélyesen fogadták az egyesület képviselőit az ajánlószelvények gyűjtése során. Kiemelte, hogy nem számítottak ekkora népszerűségre. Szerinte a város polgárainak elegük van a jelenlegi, egyáltalán nem polgárbarát önkormányzat tevékenységéből. Számítanak október 3-án mindazokra, akik nekik adták kopogtatóikat, illetve a város minden olyan polgárára, aki másnak szánta vagy senkinek sem adta le a szelvényt.
A polgármester-jelölt elmondta, hogy ők nem felelőtlen ígéretekkel, hanem programjukkal, kiállásukkal és intézkedéseikkel kívánnak alternatívát mutatni minden egri számára.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a most kezdődő kampányuk során a személyes kontaktusteremtésre helyezik a hangsúlyt. Fórumokat szeretnének tartani a város minden részén, ezzel is hangsúlyozni kívánják, hogy számukra nem csupán a belvárosban élők számítanak, hanem Eger egészének a felemelkedését célozzák meg. Az egyesület programja elérhető honlapjukon: http://efv.hu

Forrás: Egriszín

Ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a város fejlődése érdekében, a közéleti, a kulturális, valamint a szociális területeken kiemelkedő eredményeket elért személyeknek a kitüntetéseket és a díszpolgári címet tegnap este, a Dobó téren.

„A jövő és a jelen azon múlik, mit teszünk és hogyan, és hogy képesek vagyunk-e összefogni? Mindenkinek feladata van, mindenkire szükség van. Ha mindenki a maga feladatát végzi el, érdemes lesz Magyarországon élni” – jelentette ki Habis László polgármester köszöntőjében az augusztus 20-a tiszteletére rendezett városi díszünnepségen. Az ünnep alkalmából, a Dobó téren egybegyűlt közönség előtt Réti Árpád színművész adta elő Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét. Az ünnepség központi részében a polgármester átnyújtotta a közgyűlés által adományozott kitüntetéseket nemzeti ünnepünk alkalmából.





Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Bánffy György Kossuth-díjas színművésznek, Eger város hírének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Bánffy György 1927-ben született Budapesten. A vármegye főjegyzőjének fiaként 14 éves koráig Egerben lakott. Elemi iskoláit a Lyceumban végezte, majd 1937-41 között az Egri Ciszterci Gimnázium diákja volt. Érettségi vizsgáját már a budapesti Érseki Katolikus Gimnáziumban tette le. 1953-ban diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Színészi pályafutását a Filmgyártó Vállalatnál kezdte, majd három évig a budapesti Nemzeti Színház, később a Fővárosi Operett Színház tagja, melyet a pécsi Nemzeti Színház tagsága követett. 1971 óta a József Attila Színház tagja és a Zeneakadémia beszédtanára. Drámai színész, s mint ilyen, kitűnő jellemalakító képességgel rendelkezik. Kiváló beszédtechnikája, orgánuma legendás előadóestjein is jól érvényesül. Színpadi szerepei mellett számtalan játékfilm és tévéfilm szereplője. A magyar nyelv megőrzéséért, ápolásáért, magyarságtudatunkért is komoly feladatokat vállal. Az egyik legszebben beszélő magyar színész. Jászai- és Kazinczy-díjas, Érdemes, majd Kiváló Művész. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztjét, 2001-ben pedig munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el. „Egriségére” büszke, s mint innen elszármazott országosan ismert személyiség, sokat tett a város hírnevének és tekintélyének emeléséért. A művész úr egyéb elfoglaltsága miatt kitüntetését a későbbiekben veszi át.

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger város közéletében, illetve a város fejlődése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Gergely Péter Pál karnagy úrnak és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgatónak.

Gergely Péter Pál  1951-ben született Kazincbarcikán. Tanári diplomáját, brácsa szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozatán szerezte. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémia karmesterképző-szakának elvégzésével egészítette ki. A Miskolci Egressy Béni Zeneiskola hegedű-és kamarazene tanára. A miskolci Mindszenti templom karnagya, 1996-tól a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórust vezeti. 1992-től lett a karmestere és művészeti vezetője az egri Cantus Agriensis Kórusnak. Az elmúlt 18 év alatt végzett magas színvonalú kórusvezetői munkásságának köszönhetően ezzel az együttessel számos hazai és nemzetközi sikert ért el. 2002-ben "Hangversenykórus Cum Laude" minősítést kaptak, amely ebben a műfajban a legrangosabb elismerés.  A miskolci Cardinal Mindszenty Kórussal közösen bemutatott műsorukkal háromszor nyertek első díjat a Rómában megrendezett Palestrináról elnevezett nemzetközi kórusversenyeken. A város kulturális életének fontos szereplői, számos ősbemutató, oratórikus koncert előadói. A közel két évtizedes magas színvonalú művészi munkásság elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

Szepesi György 1935-ben született Egerben. Zenetanári képesítést 1962-ben szolfézs-karvezetés szakon Debrecenben szerzett, melyet később klarinét szakos diplomával is kiegészített. Tanári pályáját a Farkas Ferenc Zeneiskola jogelődjében, az Egri Állami Zeneiskolában kezdte, ahol 1995-ben történt nyugállományba vonulásáig klarinéttanárként közel negyven évet töltött, - melyből 28 évet igazgatóként dolgozott. Évtizedeken keresztül meghatározó egyénisége volt Eger kulturális életének. Az Egri Szimfonikus Zenekar és az Egri Fúvósötös alapító tagja. Magas szintű szólista játékát és élvezetes tematikus ismeretterjesztő műsorait szeretett közönsége a mai napig élvezheti. A rendszerváltás után a Kulturális Bizottság külsős tagjaként két cikluson keresztül segítette a bizottsági munkát. Három évtizeden át a Filharmónia megbízottjaként szervezte Heves megye és Eger város koncertéletét. Sok évtizedes magas színvonalú munkásságával rendkívül sokat tett a zeneoktatásért, a város hírnevének, zenekultúrájának emeléséért.

A kulturális területen végzett kiemelkedő teljesítmények elismeréseként a közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Dr. Kádár Zsolt esperesnek.

Dr. Kádár Zsolt 1953-ban született Miskolcon. Lelkészi képesítését a debreceni Református Theológiai Akadémián szerezte, melynek elvégzése után rövid ideig szilvásváradon működött. 1988-ban került Egerbe, amikor az Egri Református Egyházközség gyülekezete hívta, és lelkészének megválasztotta. Munkásságának köszönhetően az akkor meglehetősen kicsiny gyülekezetből az Egervölgyi Református Egyházmegye legerősebb gyülekezete nőtt ki. 1998-ban theológiai doktori címet szerzett. Az Egervölgyi Református Egyházmegye esperese, a Magyar Református Egyház tudományos testületének a Doktorok Kollégiumának főtitkára. Egriségére büszke, kitüntetésnek tartja, hogy ennek a nem túl nagy, de nagyon kedves gyülekezetnek lehet a lelkipásztora. 1996-ban az ő vezetésével az egyház visszaigényelte és visszakapta a patakparti Kálvin Házat, amely az azóta eltelt időszak alatt a hitéleti és kulturális tevékenység folytatásának legendás helyszínévé vált. Az épülettel ugyanis a várost kívánták szolgálni úgy, hogy nem csak a gyülekezet hitéleti alkalmai előtt nyitották meg annak termeit, hanem a helyben élő és alkotó művészek, írók, és az egész város számára. A színvonalas rendezvényeken, hangversenyeken, kiállításokon, írótalálkozókon, könyvbemutatókon szellemi hidak épülnek itt, lélektől lélekig. Joggal állapítható meg, hogy ez a fontos intézmény maradandó értéket képvisel, hiszen eredményesen szolgálja az egyház fő hivatását, az evangelizációt, ugyanakkor a magyar művelődést is.

Művészeti Nívódíjban részesült Kishonthy Jenő festőművész, Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes, Majoros Tamás fényképész és a Szent István Rádió Szerkesztősége.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kishonthy Jenő festőművész.

Kishonthy Jenő 1935-ben született Edelényben. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát Barcsay Jenő és Bernáth Aurél tanítványaként 1960-ban végezte el. Ezt követően telepedett le Egerben, ahol mind a mai napig él. Évtizedeken keresztül az Eszterházy Károly Főiskola Rajz tanszékén oktatott, mely intézményben nyugállományba vonulása után óraadóként is szolgálta a művészeti és a tanárképzés ügyét. Pedagógusként tanítványok sokaságát nevelte a szép értékelésére, annak újrateremtésére. A tehetségeket felkarolta, támogatta. Olyan szellemi alkotóműhelyt hozott létre, melynek tudatformáló és közösségteremtő ereje az egész városra kisugárzott. A 90-es években létrehozta az egri hivatásos képzőművészek nagy részét tömörítő „Ars Agria” Képzőművész Egyesületet. Alkotóként hagyománytisztelő, mértéktartó és visszafogott. Lírikus festményeinek alaptémája és hangulata a kisvárosi életérzésben gyökerezik. Tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának. Művészetével, festményeivel az érdeklődők a csoportos kiállításokon kívül számos jelentős egyéni kiállításon is találkozhattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes.

Kovács István 1958-ban született Budapesten. Középfokú tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, melynek befejezése után felvételt nyert a miskolci Zeneművészeti Főiskolára. Klarinét szakos diplomáját 1980-ban szerezte, míg blockflőte tanári diplomáját a miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében vehette át. 1984. szeptemberében került az egri Farkas Ferenc  Zeneiskolába, mely iskolának  azóta  is tanára. Jelenleg igazgatóhelyettesként segíti az intézmény vezetését. Az alapfokú művészetoktatás területén végzett pedagógiai munkája magas színvonalú, személyében munkatársai és tanítványai aktív, segítőkész, pontosan és precízen dolgozó szakembert tisztelnek. Előadóművészként érdeklődése a régi zenei művek felkutatása, ápolása és megőrzése felé fordult, amiért 22 évvel ezelőtt megalakította a Musica Aulica Régizene Együttest. Az eltelt több mint két évtized alatt szerepléseik, bemutatóik szinte megszámlálhatatlanok. A régi zenék népszerűsítése terén végzett munkásságával, együttesével a város kulturális életének meghatározó tényezője. Tevékenysége úgy a külföldi kapcsolatok ápolásában, mint a magyar zene más országokban történő megismertetésében is jelentős.

„Fotóművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Majoros Tamás fényképész.

Majoros Tamás 1957-ben Egerben született. Érdeklődése már korán a fényképészet felé irányult. Általános iskolai tanulmányai befejezése után Budapestre ment, ahol a Práter utcai szakiskolában elsajátította a fotografálás alapjait. 1995-ben mestervizsgát téve a „szakma mestere” címet is elnyerte. Húsz esztendővel ezelőtt megalapította fotós vállalkozását az Egri Fuji Foto Centrumot, melynek vezetője és tulajdonosa. Az első időkben nyomdai fotózással foglalkozott, beállítottsága azonban hamarosan a művészi fotózás felé irányította. Művészi szinten megalkotott esküvői, portré és gyermekfotók sokaságát készítette el, de több díjat nyert úgy a természetről, mint a műemlékekről és egyéb tematikus célzattal készült képeivel is. A Gárdonyi Géza Színház Galériájában 2001 márciusában nyílt meg színházi fotóiból rendezett kiállítása, melyben a legemlékezetesebb színházi pillanatokat örökítette meg. Az Egri Egyházmegye 2004-ben ünnepelte fennállásának ezer éves évfordulóját, mely alkalomból az Érseki Gyűjteményi Központ egy reprezentatív albumot jelentett meg, melynek számos művészi fotóját szintén ő készítette. Magas színvonalú tevékenységével 2001-ben elnyerte a Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított „Év vállalkozója” címet. Munkásságával méltán vívta ki a város polgárainak megbecsülését.

„Sajtó-és Publicisztikai Nívódíj” kitüntetésben részesült a Szent István Rádió Szerkesztősége.
(A kitüntetést Szarvas István kuratóriumi elnök veszi át.)
A Szent István Rádió – egri központtal – Magyar Katolikus Rádió néven tíz esztendővel ezelőtt kezdte meg működését. Műsorainak sugárzását 2000. augusztus 20-án indította. Fenntartója a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány.  A határon túl Szlovákiában és Ukrajnában is foghatók a rádió adásai, így vételkörzete Budapest határától Kárpátaljáig és Szolnoktól egészen Kassáig terjed. A Szent István Rádió műsorpolitikájának köszönhetően hamar népszerűvé vált. A Szent István Rádió az ország legnagyobb vételkörzetű regionális rádiójaként, immár tízedik éve napi 24 órában, regionális közműsor-szolgáltatóként működik. Műsoraikban igyekeznek mindig valami jót és újszerűt, valami maradandót adni a hallgatóknak. Műsoridejében főként közszolgálati jellegű műsorok hangzanak el, amelyek átfogják a mindennapi élet egészét, a gazdaság, a társadalom és a kultúra minden lényeges kérdéséről szólnak. Elsősorban az emberi hangra épít, de zenei világa is nyugodt, a szeretetteljes hangvételhez igazodik. A Rádió célja immáron 10 éve azonos az egyház küldetésével: „mindenki üdvösségének a szolgálata”.

Az egészségügy és gyógyítás, valamint a szociális gondoskodás területén dolgozó kimagasló eredményt elért szakemberek részére alapított kitüntetések átadásán Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Kakuk Judit főorvosnak, Dr. Kalló János , Dr. Kollár Lajos és Dr. Somogyi István háziorvosoknak.

1. Dr. Kakuk Judit 1951-ben Egerben született.
Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett. Ezután tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta, ahol 1975-ben szerzett diplomát. Orvosi hivatásának gyakorlását ugyanebben az évben az egri Markhot Ferenc Kórház Szemészeti Osztályán kezdte. 1999-től főorvos, 2003-tól pedig az osztály vezetője. Öt éven keresztül folytatott szűrést az egri óvodákban, illetve ellátta a kiszűrtek gondozását. 12 évig végezte a szemészeti osztály ultrahang diagnosztikus vizsgálatait. Az egri szemészeti osztályon 2002-től kezdődően személyéhez köthető az ultrahangos műtéti eljárás bevezetése a szürkehályog műtéti megoldásában. 2008 novemberétől nyugdíjas, de szemorvosként optikai szaküzletekben jelenleg is dolgozik. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Munkájára, óriási szakmai tapasztalatára és emberségére nemcsak betegei, hanem munkatársai is mindenkor számíthatnak. Példaadó munkássága elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” megtisztelő kitüntetésben.

2. Dr. Kalló János 1948-ban Kabán született.
A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1972-ben szerzett diplomát. Pályáját Verpeléten kezdte, ahol egy évtizeden keresztül a község körzeti orvosaként dolgozott. Általános orvostanból szakvizsgázott.  A 20. sz. körzet orvosaként 1982-ben került Egerbe. Az új körzet kialakítása, a lakosság bizalmának megnyerése nem okozott számára nehézséget. Az egészségügyi alapellátás átvétele után a Markhot Ferenc Kórházból háziorvosként a városhoz került. Az elsők között kezdett vállalkozóként dolgozni. Kedves, türelmes, közvetlen, alapos gyógyító munkájában épít a betegek együttműködésére. Körzetére különösen jellemző a lakosság elöregedése, ezért rendkívül nagy figyelmet fordít a betegek otthoni ellátására, ápolására. Egyéb problémáik megoldásában is segítséget nyújt, hiszen kiváló kapcsolatokat ápol a szociális gondozói hálózattal. A Közel négy évtizedes áldozatos család-orvosi szolgálatának elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetésben.

3. Dr. Kollár Lajos 1947-ben Egerlövőn született.
Az érettségi követően három évig az egészségügyben dolgozott. Orvosi diplomáját 1975-ben szerezte a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Ez év őszétől került az egri Markhot Ferenc Kórházba ahol 1979-ben szülészet-nőgyógyászatból szakorvosi képesítést szerzett. 1989-től az egri 17. sz. körzet háziorvosa. Háziorvostanból 1998-ban tett szakvizsgát. Magánpraxisban nőgyógyászként ma is dolgozik.  Orvosként, és önkormányzati képviselőként sokat tett azért, hogy az északi városrész betegeinek ellátása minél ideálisabb körülmények között történjen.  Hosszú évek óta gondoskodik a Nyugdíjasházban élő idősek egészségéről. Betegeivel közvetlen, az orvos-beteg kapcsolatot egyénisége teszi sajátosan oldottá. Az Egerben töltött 35 éves lelkiismeretes orvosi munkássága elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Somogyi István 1951-ben született Mezőkövesden.
A középiskolát szülővárosában végezte, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetem befejezése után 1976 őszén szerzett orvosi diplomát. Pályáját a miskolci Semmelweis Kórházban kezdte, ahol két évig dolgozott. Egri gyógyító munkáját a Markhot Ferenc Kórház I. Belgyógyászati Osztályán kezdte 1979-ben. Szakorvosi vizsgáját belgyógyászatból 1982-ben tette le. Három évig a Kórház üzemegészségügyi szolgálatán üzemorvosként is dolgozott. 1992-től lett az egri városi alapellátás háziorvosa, körzetét jelenleg vállalkozó orvosként látja el. 1998-ban háziorvostanból is szakvizsgázott. Munkája az eltelt évtizedek alatt sem vált pusztán rutinná, rendkívül alapos, a betegekkel türelmes. A gyógyításon túl segíti, nyomon követi betegei szociális és egyéb problémáit, segíti őket azok megoldásában. 30 éves áldozatos egri gyógyító tevékenységének elismerése ez a kitüntetés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2010. évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Utasi Lászlónét, a Családsegítő Intézet Felsővárosi Gondozási Központjának vezetőjét.

Utasi Lászlóné (Oláh Zsuzsanna) 1956-ban Cigándon született.
A középiskolát Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos Gimnázium egészségügyi tagozatán végezte. Érettségi után négy éven keresztül gyermekápolóként a Szabadsághegyi Gyermekszanatóriumban dolgozott. Ezt követően a honvédség kötelékében egészségügyi tiszthelyettesként működött. A honvédség után a diósjenői Szociális Foglalkoztató Intézeténél területi szociális szervező-gondozóként helyezkedett el, ahol közreműködött a gondozási központok kialakításának modellkísérletében is. 1986-tól dolgozik az egri Családsegítő Intézetben. Gondozónő, idősek klubja vezető, majd gondozási központvezető. Szociális szervező diplomát a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán szerzett. Gazdag gyakorlati, elméleti, szakmai tapasztalatainak birtokában vesz részt a gondozási szükségletet megállapító városi szakértői bizottság munkájában. Szorgalmas, pontos és megbízható vezető. Elméleti, gyakorlati felkészültségével, személyes tulajdonságaival 25 éve meghatározó szakembere városunk idősellátásának. Az intézményben végzett magas színvonalú szakmai munkásága elismeréseként részesült a „Szociális Gondoskodásért” megtisztelő kitüntetésben.

Forrás: Egriszín

A helyi kulturális, történelmi értékek, hagyományok ápolása, bemutatása céllal létrejött helytörténeti, városvédő egyesület mutatkozott be nyílt nap keretében ma délelőtt, Bélapátfalván.

A hagyomány ápolása mellett a szebb élhetőbb környezet kialakítása, és az odalátogatók számára vonzó településkép megteremtése a helyi adottságok figyelembevételével, célként fogalmazódott meg a megvalósításra váró ötletekkel, elképzelésekkel teli bélapátfalvi lelkiismeretes értékmentők bemutatkozásán. Az új szervezet munkája során folyamatosan tájékoztatást kíván nyújtani Bélapátfalva múltjához kötődő jeles évfordulókról, eseményekről, a város jelenét és jövőjét meghatározó elképzelésekről, tervekről.
A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület egyesület 2010 tavaszi megalakulásakor megfogalmazott célkitűzések között legfontosabbak a város hagyományainak és helytörténeti emlékeinek kutatásával és közkinccsé tételével kapcsolatos elképzelések, amelyek mellett további feladatként megfogalmazódott a városfejlesztés aktuális kérdéseinek véleményezése, valamint a jelentős történelmi, kulturális és ipartörténeti emlékekkel bíró település lakosainak véleményét és kéréseit, észrevételeit közvetíteni az önkormányzat felé.

Bárdos Péter az egyesület elnöke a mai bemutatkozáson kiemelte, hogy az önzetlen, civil kezdeményezésre létrejött szervezet fontos feladatnak tekinti szűkebb hazája épített és természetes környezetének megóvását, városuk arculatának szebbé tételét. Bízván abban, hogy sokan vannak rajtunk kívül is, akik szívükön viselik városuk érdekeit, lokálpatrióta társaknak is önálló megjelenési lehetőséget, szellemi-anyagi támogatást nyújthat az egyesület.
Az egyesület várja a Bélapátfalvával kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, melyet a megfelelő fórumokon aktívan képviselhet. Fontosnak érzik, hogy a város jövőjének tervezésekor mindannyian hallassák hangjukat, hogy településünk fejlesztései ügyében ne nélkülünk szülessenek döntések.

Az egyesület munkája kapcsolatot jelenthet a helyi közösség és a település vezetése között. Egyfajta kommunikáció, a lakosság gondjainak és a város elképzeléseinek megismerése mentén.
Hogy mit jelent a település életében egy ilyen hagyományőrző egyesület munkálkodása, arról Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere így nyilatkozott:
„Mindenféleképpen fontos. Egyrészt a múltból való táplálkozást jelenti, ami a jövőt vetíti elő. Emellett a hagyományőrzést, sok szempontból. Itt elhangzottak nagyon fontos gondolatok, a helyi ingatlanok védelméről, a Mária-forrásról. Igazából ezek azok az értékek, amik hozzánk kötődnek, amiket valóban mi építettünk. Büszkék lehetünk Bélapátfalván a Bélkő-hegyre, vagy az Apátságra, de azokat nem mi építettük.
Ezeket a házakat amelyek megtalálhatók a településen már mi építettük, mi gondozzuk, mi szépítjük. A Mária-forrás, ami idővel tönkre ment, újjá szeretnénk építeni, az már a mi érdemünk lehetne. De folytathatjuk tovább a kertépítéssel, közparkok építésével, mindazzal, ami a jövőre vonatkozóan a mi tetteinket fogja majd alátámasztani.”

Az egyesületi bemutatkozáson a település polgárai előtt Bárdos Péter elnök a célok szándékok megfogalmazása mellett azokat az ötleteket is körvonalazta, amelyek jövőbeli megvalósításával változhat Bélapátfalva arculata is. A szervezet tervei között szerepel helytörténeti kiállítás létrehozása és faültetés. A 100 éve indult cementgyártásnak emléket állítva szeptemberben emléktáblát avatnak az egykori gyár területén és Bélapátfalváért emlékérmet adnak át, az áldozatos munkájukkal a településért sokat tett személyeknek.
A korabeli fotókon látható településkép hangulatának helyreállítása céllal az ősszel 20 gömbakác fát ültetnek, ami a természetes, élhető környezet és a hagyományos utcakép kialakítását célozza.
Ha az ember kicsit kinyitja a szemét, könnyen talál kincseket, értékeket a környéken. Bélapátfalva természeti adottságait a Bükk közelsége, a Bélkő-hegy látványa és turisztikai szerepe, valamint a hegyekkel övezett Gyári-tó és környezete biztosítja. A természetes karsztforrások vizének jótékony hatásáról is sokan nyilatkoznak elismerően. A környezet megóvása és védelme a helyi és az idegenforgalmi érdekeket egyaránt szolgálja.
A történelmi hagyományok legszebb emléke az Árpád-kori apátsági templom. Az épület mellett található, valaha kultikus jelentőséggel bíró Mária-forrás helyreállítása is várat magára. Az egykor itt elhelyezett Mária-szobor mára teljesen tönkrement, a tervek szerint rekonstruálni kell ezt az értéket is, éppúgy mint a cementgyártás egyik korszakához kapcsolódó szintén legendás ipartörténeti emléket, a gyárban egykor működött, mára viszont meglehetősen rossz állapotba, és nem bélapátfalvi tulajdonba került tolatómozdonyt.

Az egyesület következő programjai:

2010. szeptember 18-án emléktáblát avatnak fel a régi gyár területén, abból az alkalomból, hogy 100 éve indult meg a cementgyártás Bélapátfalván, pontosan az említett helyszínen. Az egyesület ezzel, az ipartörténeti hagyományt elismerő eseménnyel kíván tisztelegni a valaha itt dolgozók emléke előtt.
Ez alkalomból adják át a civil kezdeményezésre alapított "Bélapátfalváért" emlékérmet, a település életében fontos szerepet betöltött, munkájukkal, alkotói tevékenységükkel kiemelkedően teljesítő személyeknek.

2010 őszén 20 db gömbakác fát ültet az egyesület a település közterületén. A fásítási program első lépéseként tervezett eseményen zenés ünnepséggel várják az érdeklődőket.

Forrás: Egriszín

function createHszField()
{
var obj = document.getElementById(ToRefresh);
obj.innerHTML=ajax.response;
eval(ajax.response);
}

A polgármester és az EVAT Zrt. vezetése felé intézte a felsővárosi Biomassza üzemmel kapcsolatos kérdéseit mai sajtótájékoztatóján Jánosi Zoltán szocialista egri önkormányzati képviselő. Jánosi a július 26-i rendkívüli közgyűlésen szeretne válaszokat kapni kérdéseire.

Nézze meg videónkat!

Ki fizeti a révészt? – tette fel a kérdést a nemrég tervbe vett biomassza erőmű kapcsán ma délelőtti sajtótájékoztatóján Jánosi Zoltán tanácsnok, aki felsővárosi képviselőként aggályát fejezte ki a város vezetése és az EVAT Zrt. vezetése felé.

A képviselő az Eger lakosságának jelentős részét érintő beruházással kapcsolatban azt kifogásolja, hogy a 15 évre megkötött szerződés részleteit nem ismerni, és az erőmű megépítését az önkormányzat cége helyett egy egynapos kft-re bízták.

A távfűtéses lakásban élő emberek kiszolgáltatott helyzetben vannak, ezért a nemrégiben bejelentett, a felsővárosban megépítésre kerülő biomassza erőmű különösen érdekes kérdéseket vet fel.
Jánosi Zoltán szocialista önkormányzati képviselő hangsúlyozta, hogy a beruházással kapcsolatos, 15 évre megkötött szerződés részleteiről sem a lakosságot, sem a képviselőket nem tájékoztatták. Ez az ismeretlen szerződés a városban élők jelentős részét érinti, ugyanis a távfűtés szolgáltatást igénybe vevők számára hosszú távon növeli a költségeket az, hogy a beruházást egy gazdasági vállalkozásra bízták. Így négyszer annyiba is kerülhet a lakosságnak a magánvállalkozás keretében megépülő, az egri távfűtőhálózatot működtető biomassza-erőmű.
Ha a város önkormányzati pályázat keretében valósítaná meg a beruházást, olcsóbb hitelt kapna rá és nem haszonszerzés céllal működtetné azt, míg a gazdasági társaság nyilvánvalóan hasznot akar.
A sajtótájékoztatón az is felmerült, hogy önkormányzati tulajdonú, a távfűtést működtető EVAT Zrt. választotta ki a beruházót, így övé a felelősség. Az 1,4 milliárd forint értékű fejlesztés nem került a közgyűlés elé. Az elképzelések szerint, az erőművet 2011 januárjától működtetné a városban a június végén az 500 ezer forint tőkével bejegyzett budapesti EBT Energy Kft, amely 15 évre kapta meg az üzemeltetési jogot.
Mint ismeretes nincs erre vonatkozó törvényi előírás, de a képviselő szerint etikus lett volna a képviselő-testület elé tárni az ügyet.
Jánosi Zoltán beszámolt arról is, hogy az elmúlt évtizedben igen jelentős fejlődésen ment keresztül a Felsőváros, s ennek egyik jelentős lépése volt a panelprogram, amelynek jól látható eredményeként korszerűsítették az épületeket. A felújítási konstrukcióban jelentősen csökkent a lakosság rezsiköltsége, 30-40 %-os megtakarítás látható a szolgáltató kimutatásából.
A jelenlegi városvezetés ezt a támogatást nem biztosítja, így a felújítások megtorpantak.
2004-ben a baloldali többség elfogadta a levegőminőség védelméről szóló rendeletet, melynek eredményeként új fogyasztók csatlakoztak a távfűtő rendszerre, aminek eredményeképpen a költségek csökkentek.

A képviselő hangsúlyozta, hogy a biomassza erőművel kapcsolatos szerződést nem ismerjük, nem tudni milyen adatok, számok találhatók benne. Számára az is érhetetlen, hogy a rendelkezésre álló pályázatok közül miért nem vett igénybe egyet sem az EVAT Zrt, amikor jelenleg hat pályázati kiírás létezik megújuló energiaforrások témában.

Az ügy kapcsán ellenérvként felmerült, hogy a szakmai eljárásban semmi hiba nem történt, hiszen az önkormányzat nem képes technikailag létrehozni egy ilyen beruházást, ezért kell piaci szereplőt bevonni. Ez a kiválasztás viszont szakmai érvekkel, másfél év alatt az Evat részéről több fordulóban történt.

Forrás: Egriszín

Reagálás

Jánosi Zoltán sajtótájékoztatóján elhangzottakra

Január elsejétől a jogszabályok változása miatt jelentősen emelkedik a gázmotoros erőművek költsége, emiatt volt szükség egy olyan megoldás keresésére, amellyel elkerülhető egy drasztikus, 30 százalékos hődíj-emelés. A társaság ebben a konstrukcióban az eddigiek szerint, a gázmotoros programhoz hasonlóan hőt vásárol, nincs szó privatizációról.

A tervekről az  EVAT  Zrt.  tájékoztatta a közvéleményt, a folyamat a nyilvánosság előtt zajlott, s az illetékes bizottságok tárgyalták az anyagot.

A projekt előnye, hogy megszűnik a gáz árától való egyoldalú függőség, egy helyi cég, az Egererdő Zrt. kap megrendelést a fűtőanyag szállítására, helyi munkaerőt alkalmaznak. A beruházás  nyomán  csökken a zaj- és  a szén-dioxid terhelés. 

A pályázati lehetőség kihasználásához  pedig nincs meg az EVAT Zrt. részéről  félmilliárdot meghaladó  önerő és  hosszadalmas, közel két éves a beruházási  folyamat, emiatt elkerülhetetlen lenne a jövő év eleji nagymértékű áremelés.  A szakcég hatékonyan tudja magas színvonalon nyújtani a szolgáltatást és a beruházási költség sem a város kasszáját terheli.

A konstrukció  tömeges fizetésképtelenséget, szociális válsághelyzetet akadályoz meg.

Sajnálatos, hogy az emberek valós érdekeit szolgáló, szakmailag megalapozott terveket  politikai csatározás tárgyává 

teszik, a tények figyelmen kívül hagyásával.

Habis László                                                 Várkonyi György

Eger MJV polgármestere                            ügyvezető igazgató, EVAT Zrt.

·         A Deák Ferenc utcában a jelzőlámpás csomópontok felújítása folyamatban van. A Deák-Klapka úti csomópontban kisebb szünetekkel már az új rendszer üzemel, a Grónay úti csomópontban a beüzemelés július 20. körül várható. A gépjármű forgalom egy-egy forgalmi sávban folyamatosan biztosított. A gyalogos forgalom elől a járda szakaszosan, egy-egy oldalon lezárásra került, a közlekedők a másik oldali járdát vehetik igénybe.

·         Vízvezeték rekonstrukciós munkálatok folynak a Bródy Sándor utcában, melynek során az utca alsó szakasza ideiglenesen le lett zárva a gépjármű forgalom elő. A gyalogos forgalom folyamatosan biztosított. A lezárt útszakasz előreláthatóan július 19-én hétfőn lesz a közúti forgalom előtt ismét megnyitva.

·         Hírközlő kábel fektetés kezdődött a Rákóczi u. 17 - 45/a épületek mögötti területen. A munkálatok zöldterületen folynak. A munkagépek mozgása miatt kisebb forgalmi akadályok előfordulhatnak a Kővágó tér déli részén, és a Harangláb utcában.

·         A zárt csapadékcsatorna építés miatt 2010. május 3-án a Tetemvár utca lezárásra került. Az átmenő gépjármű forgalom az utcából, illetve a környékbeli kis lakóutcákból teljesen ki lett tiltva! A gyalogos forgalmat a területen az Önkormányzat igyekszik mindvégig biztosítani. A csatornaépítésre vonatkozó eredeti ütemtervet a rendkívül intenzív csapadékos időjárás miatt a kivitelező tartani nem tudja, ezért a beruházás a tervezettől később fejeződik be. Előreláthatóan a Tetemvár utcát legkorábban szeptember hónap elején lehet a közúti forgalomnak visszaadni. Az észak – déli forgalom ez idő alatt teljesen átterelődik a 25. számú főútra, itt nagy torlódások, fennakadások kialakulása várható.

·         Folytatódik a Vécseyvölgy úton a nyílt árok rekonstrukció. A kivitelezés kisebb torlódásokat, fennakadásokat okoz. Teljes lezárás közúton nem szükséges.

·         A Barkóczi utcai buszmegállótól az Expressz étteremhez vezető lépcsősor a felújítása során alkalmazott anyag minőségi problémái miatt megrongálódott, ezért a gyalogos közlekedés itt fokozott figyelmet igényel. Az elemek cseréjéről a hivatal megkezdte a tárgyalásokat, a lépcsősor javításáig kérjük a lakosság megértését, és az óvatos közlekedést.

A robogó ügyében a rendőrség is vizsgálódik, mivel felmerült a gyanú, hogy gyújtogatás állhat az eset hátterében.

Két tűzesethez is hívták éjfél után a megyeszékhelyi tűzoltókat. Fél egy előtt a Kallómalom úton, az egyik társasház előtt gyulladt ki egy robogó. Az egy szerrel kiérkező tűzoltók megfékezték a lángokat, amelyek mintegy félmillió forintos kárt tettek a járműben. A tűz oka még megállapítás alatt van, de mivel felmerült a gyanú, hogy bűncselekmény történhetett, tűzvizsgáló is dolgozik az eseten, s a rendőrséget is értesítették - tudtuk meg Mérai Péter főhadnagytól, az Egri Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság szóvivőjétől.

 

A városi lánglovagoknak hajnalban is akadt dolguk. Négy óra előtt az Árnyékszala utcába riasztották egy egységüket, ahol egy fémkonténerben, illetve annak környékén égett háztartási hulladék.

A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság ügyeletesének tájékoztatása szerint éjfél előtt Tiszanánáról is bejelentettek egy tűzesetet. A hívás szerint egy melléképület kapott lángra, ám kiderült, hogy egy udvaron lángol egy kisebb méretű szénakazal. A tüzet a helyi önkéntesek fékezték meg.

Forrás: Heol