Keresés: „szakértő” (178 találat)

A Magyar Olvasástársaság immár hetedik alkalommal rendezi meg országosan A népmese napját Benedek Elek születésnapja tiszteletére szeptember végén. Az idei rendezvényt 2011. szeptember 23–24-én Egerben tartják, társszervezői egri intézmények: Bródy Sándor Városi és Megyei Könyvtár, Eszterházy Károly Főiskola, Benedek Elek Óvoda, támogató az Egri Kulturális és Művészeti Központ.

„Az olvasás világában segítő, tanító táltosunkként repítenek a népmesék. A kisgyermekkorban hallott, majd egyre jobban megismert mesék a későbbi sikeres próbatételek zálogai. Így adnak az anyák hamuba sült pogácsát, s az apák felszerszámozott lovat gyerekeiknek!”

„A népmese az olvasás táltos lova” címmel idén a korai olvasásfejlesztést választotta témájául a konferencia. Az első napon olvasóvá nevelésről, gyermeki meseértelmezésről, szülői háttérről, mesekönyvek kiadásáról és a mesével való mindennapi életről beszél irodalmár, könyvtáros, pedagógus, néprajzkutató, pszichológus, szerkesztő, intézményvezető. A programot változatos mesemondások és zenélések, kiállításmegnyitó, fogadás és Mesekocsma színesíti.
A második napon a mesélés gyakorlati változatai fonódnak össze, szakmai vitára bocsátva a szóbeli mesélés és a felolvasás lehetőségeit. Óvodai demonstráció és városnézés teszi teljessé ezt a napot.

A Magyar Olvasástársaság célja az olvasás és az írásbeliség színvonalának emelése. Ennek érdekében rendszeresen rendez szakmai konferenciákat, szervez továbbképzéseket, nyújt szakértői támogatást magánszemélyeknek, közösségeknek, intézményeknek. Tagjai könyvtárosok, tanárok, olvasáskutatók, pszichológusok, orvosok, szülők, írók, szerkesztők, nyelvészek, gyógypedagógusok, szociológusok, diákok és érdeklődő magánszemélyek. A népmese napja rendezvényéhez 2005 óta 100-nál több intézmény és szervezet csatlakozik évente saját szervezésű programokkal országhatáron belülről és túlról.

A konferencia fővédnöke: Jankovics Marcell

Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig címmel tudományos fórumot és kerekasztal beszélgetést tartott Habis László, a Heves megyei 1. számú választókerület országgyűlési képviselője és több szakember Szarvaskőben.

A csütörtökön megrendezett fórum a vidéki élet megújításáról szólt. A szakemberek arra kerestek megoldást, hogyan lehetne a vidék és város közötti különbségeket közelebb hozni egymáshoz.

Habis László a fórum zárása után elmondta, hogy a megújulásra az egybe gyűlt szakértők mind igennel szavaztak. Egyet értettek abban, hogy kitörési pont lehet a vidék megújítása, és ezzel együtt az agrárium, az élelmiszeripar megújítása, az export kialakítása. Fejleszteni kell a vidéki embereket, hogy megfelelő emberi erőforrások legyenek vidéken is. Felmerült a fórumon az, hogy az emberek nagyban függenek a nagy élelmiszerláncoktól, és ha azokkal „történne valami” a lakosok nem tudnának mit enni. Ezért a képviselő szerint az megfelelő magyar élelmiszeripar kialakítása nemzetbiztonsági kérdés. Az élelmiszeriparban kutatásokra, innovációra és fejlesztésekre van szükség. Tisztázni kell a birtokviszonyokat, a területrendezést. Energia önellátásra van szükség a gazdaság szereplőinek bevonásával. A falusi turizmus erősítésével növelni a foglalkoztatottságot és a vidéki élet iránti vonzalmat – emelte ki Habis László.

A politikának hallgatnia kellene a különböző szakmák képviselőire. Most egy olyan helyi vidékfejlesztési stratégiát próbálnak kialakítani, amelyet később az egész országra kiterjedően meg lehet valósítani. Ha elkészültek a megfelelő javaslatok, azt az agrártárca elé tárják. Hosszú távú stratégiát kell kidolgozni, amelyhez a célokat meg kell határozni és a módszereket ehhez építeni – fejtette ki az önkormányzati képviselő.

Barta Győző Szarvaskő polgármestere szerint ígéretes kezdet volt a mai fórum, hiszen az itt lévő emberek egy irányba szeretnének menni. Két területet emelt ki: az első az, hogy sokrétű képzett vidéki emberekre van szükség, melynek megfelelően kell kialakítani a jövő szakképzésének az irányát. A képzés mellett meg kell tanítani az embereket dolgozni. Jelenlegi probléma, hogy a „közmunkás réteggel” nehéz együtt dolgozni, nincs, ami motiválja őket.

Másik lényeges terület a falu-város egészséges kapcsolatának visszaállítása. A falu feladata az élelmiszertermelés, és ezzel ellátni a várost és exportra termelni. Zárásként szkeptikusan a polgármester úr feltette a költői kérdést, hogy vajon elég-e 10 év a változásra, vagy már nem is leszünk annak haszonélvezői.

Forrás: Egriszín

Közös akció keretében fogtak el két személyt a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság és a BRFK munkatársai hétfő este Budapesten, ahol 7 kilogramm hasist foglaltak le a nyomozók. Az őrizetbe vett férfi egy 40 éves egri lakos.

Előzetes információ gyűjtés során jutottak el a nyomozók K.L., 40 éves férfi, egri lakoshoz, akit 2011. augusztus 15-én a Nemzeti Nyomozó Iroda Bűnügyi Ellátó Szervek Taktikai Osztályának közreműködésével az esti órákban fogtak el a Budapest XI., Hamzsabégi út és Karolina út kereszteződésében, ahol a rendelkezésre álló adatok alapján bruttó 300 gramm –igazságügyi vegyészszakértő elsődleges véleménye alapján – hasisgyantát adott át W.G. részére.
A 40 éves férfi által vezetett személygépkocsi hátsó ülése alól a helyszíni szemle során lefoglalásra került további 6,7 kilogramm tömegű hasisgyanta gyanús anyag is.
Az ügyben a további eljárást visszaélés kábítószerrel bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt W.G. szabadlábon hagyása, valamint K.L. őrizetbe vétele mellett a Budapesti Rendőr-főkapitányság Kábítószer Bűnözés Elleni Szolgálata folytatja le.

Hétfő délelőtt a Városházán sajtótájékoztató keretében reagált Rázsi Botond Eger alpolgármestere és Ballagó Zoltán, az egri Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Irodájának vezetője a városban terjengő „hiedelmekre” a megszűnt, Felsővárosi Általános- és Előkészítő Iskola épületével kapcsolatban valamint az óvodai átszervezéseket érintve.

Sok pletyka, rosszindulatú hír kering a városban a Felsővárosi iskola kapcsán, melyek teljesen alaptalanok, ezért úgy éreztük, hogy elejét véve az aláírásgyűjtésnek tájékoztatni szeretnénk a közvéleményt arról, hogy nem lesz hajléktalanszálló az Iskola úti épületében. - kezdte a sajtótájékoztatót Rászi Botond alpolgármester. Majd kiemelte: Nem tudjuk még, hogy mi lesz az épület sorsa, de mindenképpen szeretnénk eredeti funkciójának megfelelően megtartani, vagyis oktatási célra használni. Az épületet lehet, hogy kiadjuk valamely egyházi vagy magán oktatási célra, hiszen erre alkalmas. A demográfiai mutatók a felsővárosban és Egerben is, ahhoz a lépéshez vezettek minket, hogy a székhely intézményt meg kell szüntetnünk, hiszen csökkent a tanulók létszáma. Ez egy kényszerű lépés volt, amit gazdasági okból kellett meglépnünk. A gyerekek átkerültek a Balassi Bálint Általános Iskolába, de az osztályok megmaradtak és a tanárok is mennek velük.

Ballagó Zoltán elmondta, hogy a szeptemberi iskolakezdésre csupán 10 gyereket írattak a szülei a Felsővárosi iskolába. A 800 férőhelyes Balassiba eddig közel 500 gyerek járt , most 195-en mentek át a másik iskolából. A Felsővárosi iskola dolgozóit átcsoportosították más iskolákba illetve nyugdíjazták és csupán 4 pedagógus és 7 technikai dolgozó munkája szűnt meg.
A Balassiban felújítások lesznek a nyáron, festenek, és a vizesblokkokat alakítják át. Elhangzott az, hogy Eger Önkormányzata 18 millió Ft-ot nyert egy belügyminisztérium által kiírt pályázaton, melyhez 7 millió Ft önerőt kell biztosítaniuk. Az összeget épületkorszerűsítésre fordítják, szigetelést és ablakcserét terveznek.
Rázsi Botond reagált a Lenkey iskola kapcsán kirobban „fölösleges izgalomkeltésre” is az állítólagos tömeges kiiratkozásokra és egy friss információt is megosztott a sajtó képviselőivel, melyet a sajtótájékoztató alatt kapott sms-ben. A Lenkey János Általános Iskolából összesen 21 diák távozott, ebből 14-et kisgimnáziumba írattak szülei és 7 gyerek indokolatlanul távozott, mely a szakember szerint teljesen átlagos „vándorlásnak” számít.

A tájékoztatón beszéltek még az óvodai átalakításokról is, melyben semmilyen új információ nem hangzott el, csupán szerették volna kihangsúlyozni, hogy a változások a gyerekek érdekeit szolgálják és kizárólag nevelési szakmai okokból történtek. Régóta érett az óvodai hálózat korszerűsítése, melyet hosszú szakmai kutatómunka és tervezés előzött meg. Egyeztetések történtek a szakmai vezetők és a szülők képviselői között is valamint egy országosan is elismert szakértőt, Mályi Lillát is bevontak a programba. Az óvodapedagógusok továbbképzéseken, tréningeken vettek részt, hogy megfelelően tudják kialakítani nevelési programjukat. Összesen 6 óvodavezetőtől kellett megválni, melyből 5 nyugdíja ment.

Az új rendszer gazdaságosabb, egyszerűbb és koordinálhatóbb lesz. Ezek többsége csupán adminisztrációs változást jelent, melyből egy átlagos óvodás semmit nem fog észrevenni. – mondta Rázsi Botond.

Forrás: Egriszín

A Heves Megyei Önkormányzat Fideszes vezetésének első féléves teljesítménye leginkább három fogalommal jellemezhető: hozzánemértés, felelőtlenség, kétszínűség- állítja az MSZP Heves Megyei Frakciója.

A hozzánemértés felelőtlenséggel párosul, aminek szomorú „eredménye” megyénk mai helyzete. A megyei vezetés 8 hónapnyi tehetetlenkedése vezetett oda, hogy mára a különböző intézményekben dolgozók százai kerültek a teljes létbizonytalanságba.
Az MSZP állítja, hogy nem volt elkerülhetetlen az adósságrendezési eljárás, hiszen Heves megye az egyik legkevésbé eladósodott megye, és számos város is „lekörözi” az adósságállományát tekintve.

A Heves Megyei Közgyűlés Fideszes vezetése az önkormányzatot, mint valami korlátolt felelősségű társaságot kezeli, amelyben a hangsúlyt a korlátolt felelősségre helyezi. A tettekben viszont nem látni, hogy a megyei önkormányzatnak felelősséget is kell viselnie a megyében élők ellátásáért (egészségügy, oktatás, idősellátás stb.) a különböző területeken dolgozókért. A mai kormány gondolkodásában fel sem merül, hogy esetleg egyeztetni, összefogni, segíteni kellene a megyében működő települési önkormányzatokat. Miközben az Orbán kormány további 100 millióval csökkentette havonta a megye finanszírozását, nem tapasztaltuk, hogy a megyei kormánypárti politikusok, képviselők szót emelnének ezért, vagy, hogy lobbiznának az itteni fejlesztésekért. Nem látjuk, hogy a megyei vezetés mindent megtenne az ésszerű működés feltételeinek megteremtéséért, vagy az adósságrendezés elkerüléséért. Helyette -  mint valami rossz kft-t -  lényegében csődbe viszik.

Az elmúlt időszakot, - és még napjainkat is - sorozatos személycserék jellemezik, mind a testületben, mind a hivatalban, mind az intézményi területen.

Mindannyian tanúi lehettünk, hogy ebben a folyamatban a felkészültség, a hozzáértés kiválasztási szempontként fel sem merült – néhány kivételtől eltekintve.

A Fideszes hatalomgyakorlás lényege, hogy nem partnerekre, hanem alattvalókra, szavazógépekre van szüksége, akik gondolkodás és ellentmondás nélkül végrehajtják a láthatatlan központból érkező ukázokat, felolvassák az előre megírt „ítéleteket”. Ez azért is elkeserítő, hiszen Heves megye tele van felkészült - akár jobb, akár baloldali gondolkodású szakemberekkel - vagyis ha már ez a cél, politikai alapon is lehetne minőségi váltásokat végrehajtani.

Az új vezetésnek az oktatás és kultúra ügyéhez való viszonyulását a lelketlenség és az érzéketlenség jellemzi.

Lelketlenség a személyzeti politikájukban. Több cikluson keresztül sikeresen, eredményesen működő intézményvezetőket úgy cserélnek le, hogy meg sem fontolják, hogy esetleg néhány hónapos hosszabbítással az érintett már nyugdíjba mehetne, és életének munkával töltött aktív szakaszának végét nem méltatlan körülmények között, esetleg munkát keresve kéne eltöltenie. Ráadásul a leköszönő vezetőkhöz nincs egy emberséges mondat. Erre nem válasz, hogy más körülmények között ez már elhangzott. A nyilvános testületi ülésen dől el az érintettek sorsa( legalábbis hivatalosan, ugyanis mindnyájan tudjuk, hogy már előzőleg megszületik a politikai döntés a menesztésről), így itt van mód arra, hogy értékelő, lehetőleg pozitív mondatok hangozzanak el a nyilvánosság előtt a vezető szájából.

Érzéketlenség az intézmények működését, sorsát illetően. A nehéz, konfliktusos helyzetekre az egyetlen megoldás, hogy szüntessük meg, adjuk át működtetésre másnak. A kormány büszkén és persze demagóg módon magát a nemzeti konzultáció kormányának tartja, miközben a kormánypárti frakciónak eszébe sem jut, hogy leüljön a frakciók vezetőivel, és megvizsgálják, a különböző esetekben mi lenne a legjobb megoldás. A korábbi ciklusokban ez volt a bevett gyakorlat. A döntés felelőssége ettől még a többségé, de előzetesen érdemes meghallgatni a kisebbség véleményét, főként, ha sokkal nagyobb tapasztalattal rendelkezik. Mindezeket tetézi, hogy a jelenlegi megyei vezetésnek és a megyei parlamenti képviselőknek az érdekérvényesítő képessége a kormányzati kapcsolatokban nulla. Ez különösen élesen mutatkozik meg az előző ciklusok teljesítményével összevetve.

Hónapok óta, és még ki tudja meddig, fő tevékenységként „vizsgáló bizottságosdival” szórakoztatják a publikumot, s ezzel próbálják elterelni a figyelmet a tavaly október óta tartó semmittevésről. Kétszínű látszatintézkedésekkel igyekeznek a takarékosság illúzióját kelteni.

Ilyen például a mostani közgyűlési szervezeti átalakítás, ahol bizottsági összevonással, néhány külsős szakértői hely megszüntetésével spórolnak 200 ezer forintnyi tiszteletdíjat (holott az adósságrendezés alatt ez nem is jár senkinek), miközben az elnök és helyettese továbbra is zokszó nélkül felveszi a tiszteletdíját; a hivatali vezetés törvényben megállapítottnál jóval magasabb fizetést kap, az elnöki kabinetben dolgozók száma hónapról, hónapra szaporodik, a külsős megbízások összegét pedig titokban tartják.

Egyetlen dolog nem derült ki az elmúlt 8 hónap alatt: kinek az érdeke ez a hozzánemértő, felelőtlen politizálás; ki mozgatja a szálakat? Egy év múlva, amikor a vagyonértékesítésekre is sor kerül, már bizonyára okosabbak leszünk.

MSZP Frakció
Heves Megyei Közgyűlés

Nagyszabású nemzetközi konferenciát rendezett Eger június 17-e és 20-a között. A Külügyminisztérium a magyar soros uniós elnökséghez kötődő támogatásával szervezte meg Eger Önkormányzata és az Eszterházy Károly Főiskola Lyceum Pro Scientis Alapítványa a „Kulturális sokszínűség, érdemi párbeszéd – Hídépítés Európa és az Arab & Muszlim Világ között” című eseményt.

Az együttműködő partner az Al-Gharnati Alapítvány volt. Több mint 20 arab vendégünk volt, Katar, Szaud Arábia, Marokkó, Törökország, Tunézia, Algéria, Kuwait, Egyiptom, képviseletében. Európát Magyarország mellett a következő soros elnök, Lengyelország képviselte, valamint jelen volt egy, az arab világgal foglalkozó szakember az Amerikai Egyesült Államok képviseletében is. A soros elnökséghez kötődő magyar külpolitika egyik fontos üzenete, hogy bíznunk kell egymásban, segíteni kell az érdemi párbeszédet, törekedni kell egymás megértésére, gazdagítására azzal, hogy megosztjuk tapasztalatainkat. A konferencia is ezt a célt szolgálta. Az esemény hagyományt teremtő módon, átível a Lengyel uniós soros elnökségi periódusba is. 

Az elfogadott „EGER NYILATKOZAT” alappillérrei:
Elismerjük a Nyugat és a „Muszlim világ” közötti párbeszéd fontosságát, felismerve, hogy úgy kell egymásra tekintenünk mint partnerekre, akik hajlandóak azt keresni, ami összeköt.

Az elmúlt években Európa és a „Muszlim világ” közötti párbeszéd jelentősen erősödött, a konferencián a globalizáció kihívásaira kerestünk közös válaszokat, a párbeszéd, a kölcsönös megértés jegyében. Egerben kerestük a jövőbeni együttműködés formáit is.

A tény, hogy Magyarország az unió soros elnöke, különleges jelentőséget adott a találkozásnak, azért is, mert a kultúra- és vallásközi párbeszéd az EU prioritásai közé tartozik. Közös akaratunk, hogy ez a párbeszéd segítsen megoldásokat találni az alapvető problémákra, a fenntartható gazdasági növekedés kérdéseire, a morális, gazdasági és financiális válságra.

Hisszük, hogy a tapasztalatok megosztása a kulturális együttműködés és a működő, valamint leendő kereskedelmi kapcsolatok szintén segítenek majd abban, hogy megfeleljünk a modern világ kihívásainak.

Eger mint házigazda részéről Habis László, az Év Polgármestere, a megyeszékhely országgyűlési képviselője hangsúlyozta: a város katalizátora szeretne lenni a remélhetőleg most kezdődő hosszú folyamatnak, amely a kölcsönös megértést, párbeszédet szolgálja.
Eger polgármestere hozzátette: tisztában van azzal, hogy ennek a folyamatnak minden oldalon megvannak az ellenzői, ugyanakkor a vezetők felelőssége az, hogy passzivitásba menekülve tovább növelik a kockázatokat, vagy a megértést választják.
Partnerként tekintünk egymásra, célunk együttműködés létrehozása a kultúra, a gazdaság, az oktatás és a sport területén. Magyarország ebben, a kultúrák, vallások és civilizációk közötti párbeszédben hídfő szerepet kíván betölteni.
A jövőbeni párbeszéd és megértés a fiataloknál kezdődik, ennek érdekében a tervek között szerepel egy oktatási- képzési központ létrehozása és képzési programok megvalósítása Egerben – helyi, magyar és nemzetközi felsőoktatási intézmények együttműködésével.

Hóvári János helyettes külügyi államtitkár zárszavában elmondta: nagy siker az egri konferencia, ahol a legfontosabb kérdésekről esett szó az észak-afrikai és közép-európai térség között. Aláhúzta, hogy Eger kulcsszerepet tölthet be ebben a kapcsolatban, a városnak minden évben meg kell rendeznie egy hasonló konferenciát, hogy folyamatos legyen a párbeszéd. Ezekre az eseményekre szakértőket, előadókat hívnak majd a világ minden tájáról, valamint sok egyetemista résztvevőt kívánnak bevonni, nagyobb hallgatósággal szeretnék megrendezni a következő konferenciát, hogy a párbeszéd és megértés szélesebb körű legyen. Hóvári János szerint a magyar társadalomnak meg kell értenie, hogy a világ nagyobb, mint Közép-Európa, ki kell nyitnunk külpolitikánk ablakait, még aktívabbnak kell lennünk a világ különböző kultúráival való kapcsolatokban.

A bíróság szerint megilleti a kártalanítás azt a három roma fiatalt, akik csaknem 11 hónapot töltöttek ártatlanul rács mögött. A kérdés most az, hogy mekkora legyen ennek összege.

Több millió forint a kárigénye annak a három roma fiatalnak, akik csaknem 11 hónapot töltöttek ártatlanul rács mögött. Mindhármukat a 2008 szeptember végi tarnabodi, Molotov-koktélos támadás és lövöldözés kapcsán fogták el, s több emberen elkövetett emberölés bűntett kísérletének megalapozott gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást ellenük. Előzetes letartóztatásba helyezték őket, amelyet többször meghosszabbítottak. Akkor nyerték vissza szabadságukat, mikor elkapták a cigányok elleni támadássorozat igazi gyanúsítottjait.

A tarnabodi fiatalok jogalap nélküli fogvatartás címén kértek kártalanítást a Magyar Államtól. Az ügyben ma tartott újabb tárgyalást a Heves Megyei Bíróság. Ezen Kókai Zsolt bíró kijelentette, hogy nem árul zsákbamacskát: a három felperes által igényelt kártalanítás megilleti őket, de ennek a mértékével a bíróság még nincs tisztában.

Több millió forint a kárigénye annak a három roma fiatalnak, akik csaknem 11 hónapot töltöttek ártatlanul rács mögött. Mindhármukat a 2008 szeptember végi tarnabodi, Molotov-koktélos támadás és lövöldözés kapcsán fogták el, s több emberen elkövetett emberölés bűntett kísérletének megalapozott gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást ellenük. Előzetes letartóztatásba helyezték őket, amelyet többször meghosszabbítottak. Akkor nyerték vissza szabadságukat, mikor elkapták a cigányok elleni támadássorozat igazi gyanúsítottjait.

A tarnabodi fiatalok jogalap nélküli fogvatartás címén kértek kártalanítást a Magyar Államtól. Az ügyben ma tartott újabb tárgyalást a Heves Megyei Bíróság. Ezen Kókai Zsolt bíró kijelentette, hogy nem árul zsákbamacskát: a három felperes által igényelt kártalanítás megilleti őket, de ennek a mértékével a bíróság még nincs tisztában.

Az egy hónapra megítélhető összeg ugyanis igen tág határok között mozog. Százhatvanezer és másfél millió forint az intervallum, ezért a kártalanítás összegét - a körülmények figyelembe vételével - még mérlegelnie kell a bíróságnak. Az igen rövid tárgyaláson a megyei bíró bejelentette, hogy időközben megérkeztek a szakértői vélemények is. Ezekhez sem a felperesek, sem az alperes képviselői nem fűztek véleményt, és nem is módosították a mai tárgyaláson a keresetüket, illetve ellenkeresetüket. Ezt követően a bíró a tárgyalást berekesztette és az ítélethirdetésre határnapot tűzött ki. Ez május 24-e, 16 óra.

Forrás: HEOL

A sajtótájékoztatót tartott szerda délelőtt a Török fürdőben Sós István, Eger Megyei Jogú Város alpolgármestere, Vancsura Miklós, a Magyar Fürdőszövetség ügyvezető alelnöke, Lugosi Dénes, az Eger Termál Kft. ügyvezető igazgatója. A tájékoztató rendezvényen a kormány egészségturizmussal kapcsolatos elképzeléseiről fejtették ki álláspontjukat.

Indul a fürdőszezon. Kell-e kormányzati mentőöv a magyar fürdőknek?

A Magyar Fürdőszövetség üdvözli nemzeti kormányunk egészségturizmussal kapcsolatos politikáját, mely a nemzeti célokkal összefüggésben, többek közt az irányítási struktúrák hatékonnyá szervezését, a gazdaság eredményességének növelését, munkahelyteremtést, valamint az önkormányzati szféra hatékonyabbá tételét tervezi.
Szövetségünknek fontos szerepe van a fürdők turisztikai-gazdasági fenntarthatóságának, versenyképességének megteremtésében. A fürdők 95%-a önkormányzati tulajdonban van, amennyiben gazdálkodásuk bármilyen okból veszteséges, az önkormányzatokat terheli.
Az első Széchenyi Terv elindítása óta közel 80 milliárd Forint fejlesztés valósult meg az ágazatban, döntően támogatási forrásokból, minimum öt éves fenntartási kötelezettséggel. Ezért különösen fontos, hogy a tervezett kiadási struktúrák mellett a tervezett bevételi oldal se változzon meg rendszerében. A fürdők OEP-től és Üdülési Csekkből származó bevételei arányaiban elérheti a 25%-ot is.

Mint ismert, mindkét tényező jelentős átalakítás előtt áll a kormány szándéka szerint, egyfelől az egészségügyi rendszer átalakítása, melyben nem ismert az OEP kassza jövőbeni tervezett rendszere és a mai napi áraink is a 2007-es árak. Másfelől a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP kártya) bevezetése jelen formájában a fürdők számára egyértelműen hátrányos, ezzel a fürdők elveszíthetik bevételeik közel 10-15%-t, amelyből eredő hiány végső soron az önkormányzatokra hárul.
Emiatt a SZÉP kártya alkalmassá tételét a fürdőszolgáltatások és a fürdőkben folyó prevenciós kezelések egyedi finanszírozását elengedhetetlennek tartjuk. Termeszétesen örömmel üdvözlünk a SZÉP kártyán kívüli más, ilyen típusú támogatott fizetési lehetőséget.

A SZÉP kártya kialakítását és megvalósítását a Magyar Fürdőszövetség támogatja, mely az egészségturizmus belföldi forgalmát tervezett növelni.
Elismerjük nemzeti kormányunk eddigi törekvéseit és elkötelezettségét az egészségturizmus irányában, valamint a Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programja részeként megvalósított beruházásokat.
Meggyőződésünk, hogy a természetes gyógytényezőkre alapozott komplex fürdőkúra, balneoterápia igen jelentősen hozzájárul a vidék munkahelyteremtéséhez és a magyarországi polgárság egészség életfeltételeihez.
Nemzeti kormányunk kiemelt célja az egészséges életmód népszerűsítése, egészséges Magyarország megvalósítása, melyben a hazai fürdők kiemelt szerepet töltenek be, ugyanezen figyelemmel szükséges a rendszerek átalakításában az általunk fogalmazottakat figyelmebe venni. Megtiszteltetésnek vettük volna, ha a Magyar Fürdőszövetséget is bevonták volna a SZÉP kártya előkészítésébe.

A fogászati turizmus mellett, segíthet- e fürdőturizmus a nemzetgazdaságnak?

IGEN, mert a Kárpát-medence természetes gyógyvizei Európában egyedülállóak. A fogászati turizmus egy főre eső bevételei nagyságrendekkel meghaladják a balneoterápiából származó bevételeket, azonban a hazai, gyógyvizekre épülő komplex fürdőkúrák üzenete, hírértéke Európában igen jelentős és jelentős tömegeket mozgat meg. A hazai fürdőturizmus a vidéki Magyarország legnagyobb kitörési lehetősége, értékteremtő és értékmegőrző tényezője, a vidék fejlesztésének kovásza.

Segítheti-e a Magyar Fürdőszövetség Érdekérvényesítési lehetőségeit és a természetes gyógy-tényezőkre alapozott komplex balneoterápia hazai és nemzetközi elismertetési tevékenységét a most megalakult a Magyar Fürdőszövetség Önkormányzati Szakbizottsága? (A grémiumot döntően a fürdőkkel és kórházakkal is rendelkező polgármesterek/parlamenti képviselők és egyéb hazai és eu. szakértők alkotják.)

Az önkormányzati szakbizottság azzal a céllal alakult, hogy harmonizálja a tulajdonos önkormányzatok és a fürdők menedzsmentjének érdekérvényesítését, együttműködését. Kifejezetten azzal a szándékkal jött létre, hogy a fürdők fejlesztéséhez közvetlen Uniós támogatási lehetőségeket csatornázzon be és a fürdőszektor érdekérvényesítő szerepe parlamenti szinten is érvényesüljön.

EGER - MINŐSÉG MINDEN TÉREN

Egerben nem lehet és nem is szabad öncélú „tömegtermelésről” beszélni, mert Eger a minőség városa és ehhez minden területen tartja magát – hangsúlyozta Sós István alpolgármester. A városba érkezők kiszolgálásában, a kultúrában, az oktatásban, a borászatban, a fejlesztési- és turisztikai célkitűzésekben az önkormányzat célja mindig egy: a vendégek váljanak a város szerelmeseivé, a minőség élményét vigyék magukkal és ez arra ösztönözze őket, hogy visszatérjenek Egerbe. A megyeszékhely büszke gazdag és egyedülálló örökségére, a sok évszázados fürdőkultúrára, így hosszú távon is a termálvizek, a rekreáció központja kíván lenni. Eger erősíteni szeretné fürdővárosi jellegét, a „vizi városrész” a fürdővárosi üzenet közvetítése érdekében tudatos munka zajlik a városban. Eger büszke a csodálatosan megújult, és párját ritkító szolgáltatásokat, egyedi élményt nyújtó Török Fürdőre, a Termálfürdővel kapcsolatos nagyszabású tervekre.  és arra is, hogy az idén induló belvárosi rehabiltációs programban rendeződik a fürdőrom, a Valide Sultana helyzete is.

Eger város az uszodai sportok a kongresszusi turizmus fellendítése után az egészségturizmus meghódítására is készül – hangsúlyozta Lugosi Dénes, az Eger Termál Kft. igazgatója. Hozzátette: az önkormányzattal együtt tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban fontosnak tartja, hogy erősödjön a fürdővárosi jelleg, csökkenjen a szezonalitás és minél szélesebb körű, színesebb szolgáltatást kapjon az Egerbe látogató fürdőző. Az Eger Termál Kft. nagy hangsúlyt helyez a kikapcsolódás, a családi programok erősítésére, a cég tervei között szerepel, hogy szélesíti a Termálfürdő családbarát szolgáltatásainak körét, elfoglaltságot kínálva a strandolóknak. Emellett kiváló kapcsolatot ápol a sportági szakszövetségekkel, így sokrétű sport- és szabadidőprogram-kínálattal várja az egrieket ésa turistákat is.

Forrás: Egriszín

A "nemlétező közönség" nevében egri civilek egy csoportja a tánc világnapján levelet írt Habis László polgármesternek.  A levelet Rázsi Botond alpolgármester úr vette át. A levél nyílt, ahhoz aláíróként bárki csatlakozhat, aki egyetért tartalmával.

Tisztelt Polgármester Úr!

A nem létezőnek vélt közönség nevében írunk önnek levelet. „Nem létező”, írjuk, hiszen az elmúlt hetek, hónapok diskurzusai alapján egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy egyesek számára kifejezetten kellemetlen velünk számolni, egyszerűbb tehát nem létezőnek, de legalábbis láthatatlanak és némának elkönyvelni minket. Ezért is szeretnénk jelezni, hogy igenis élünk, lélegzünk és hangot tudunk adni véleményünknek.

Mi eddig is – pontosan fogalmazva, eddig bizonyosan – ott ültünk a nézőtéren, és vártuk a csodát, ami nem pártolt el tőlünk ­­- valamilyen módon mindig megmutatkozott számunkra. Hol katarzis, hol meghökkenés, hol temérdek kérdés formájában, melyekről órákig, napokig, akár hetekig lehetett gondolkodni, vitatkozni, beszélgetni. Mindezek hatására valóban azt érezhettük, hogy többek lettünk, hiszen tanulhattunk önmagunkról, a világról, a színház  kicsit felnyitotta a szemünket.

Akkor válik igazán belsővé és biztossá egy meggyőződés, egy érték ha azt személyes átdolgozás előzi meg, és a felnőtt és felelős identitásnak ezek is részét képezik. Ha már egyszer felelős honpolgárokat akarnak belőlünk nevelni (mert ugye azt akarnak?), legalább legyenek következetesek!

A készre gyártott, instant válaszok, amiket a torkunkon próbálnak letuszkolni, kissé megfekszik a gyomrunkat. Ezért éreztük azt, hogy valamit cselekednünk kell.

Színészeink egy csoportja, történjen bármi is, távozik Egerből. Nehéz szívvel, de elengedjük őket, tudván azt, bárhol is legyenek, lélekben – egyesek akár fizikaliag is – velük lesznek egy-egy előadásukon.

De, hogy a táncosokkal is ugyanez történjen? Ebbe képtelenek vagyunk beletörődni!

Önök előtt sem titok, hogy Egerben egy igencsak színvonalas és pezsgő műhely kezdett kialakulni: Barta Dóra és társulata, előadásról előadásra kalauzolt minket a kortárs és egyetemes tánc -  néhányunk számára eddig még ismeretlen - világába. Aki ott ült a nézőtéren, az megtapasztalhatta, hogy minden darabbal valami újat és izgalmasat mutattak meg nekünk, a művészet élvezetének egy egészen más aspektusát tárták fel előttünk. Ráébredhettünk, hogy nem csak szavakkal fejezhetőek ki olyan dolgok, melyek körül vesznek minket. Rettentő fájó lenne, ha ennek a szellemi és művészeti kalandnak is vége szakadna itt.

Hatalmas könnyelműségnek tartanánk a város részéről azt, hogy ennyi elismert táncművészt, akik számos díjjal rendelkeznek, akikhez nemzetközileg elismert koreográfusok jöttek el, hogy velük dolgozhassanak, csak úgy elengedne. Tudomásunk van azokról az anyagiakról, amiket a város hajlandó lett volna folyósítani, hogy a tagozatot eredeti felállásban továbbra is a színház falain belül tudja. Tisztában vagyunk vele, hogy az önkormányzatok jelenlegi anyagi körülményei között a vállalás nem csekély: a gesztust értékeljük. Mégis, arra kérjük a polgármester urat és a városvezetőket, hogy ne érezzék e felajnálással az ügyet elintézettnek! A pénzügyi ajánlat mellett aktívan is lépjenek fel, hogy Eger friss, nyiladozó kulturális életét megmentsék, helyet és lehetőséget adva a tánctagozatnak.

A fáma szerint, annak idején még a császár jóváhagyásától is függött, hogy Mozart egy operája hány előadást érhetett meg. Peter Schaffer híres Amadeusában, a Figaro házassága bemutatóján egy „felséges ásítás” megpecsételte a darab aktuális sorsát. Az utókor nem a császárt igazolta. Több, mint 250 év telt el azóta. Döbbenten szemléljük, hogy ma, a saját városunkban szakértő hatalmasok személyes ízlésbeli preferenciáján múlik egy művészi alkotás, vagy együttes léte. Ezt mi nem vagyunk hajlandóak elfogadni!

Ha a város valóban szeretné itt tartani a fiataljait, sőt másokat is idevonzani, akkor igenis vegyék figyelembe azok művészeti és szellemi igényeit is! Ne lehetetlenítsék el Barta Dóráék társulatát, hanem tegyenek maradásukért!

Aláírható a következő címen.

Facebook oldalak:

Az egri táncért

Barta Dóra és társulata kell EGERNEK

Fejes Gábor, Lengyel Gábor, Kónya Tamás és Molnár Zsolt személye a garancia arra, hogy a most bemutatkozott Bátorfi Team Agria Kerékpár és Triatlon Klubnál magas színvonalú eredményes munkára törekszenek.

Dr. Bátorfi Béla olyan tempósan kezdett, amilyet elvár a versenyzőitől is. A Bátorfi Team Agria KTK elnöke a Megyeházán élénk sajtóérdeklődés közepette szólt az új egyletről, amelynek fő profilját az országúti kerékpározás, a triatlon és a túrakerékpár jelenti.

– A verseny- és szabadidősport mellett az utánpótlás-nevelésre is nagy hangsúlyt fektetünk, azon túl, hogy a kerékpáros közlekedés kultúráját is szeretnénk fejleszteni – jelentette ki „a fogászati implantátumok nemzetközi szakértője”, dr. Bátorfi Béla.

A 2008-ban hármas csapatbajnokságot nyert Lengyel Gábor kerékpáros társainak bemutatásával folytatta a sort, köztük Kónya Tamással és Fejes Gáborral. Utóbbi a Magyar Köztársaság időfutam bajnoka, előbbi pedig hegyi bajnok, s mindketten tagjai voltak a kommuna.org nevű egri kerékpáros csapatnak. Két év kitérő és kényszerpihenő után állt újra össze a sportág egri történetének máig legeredményesebb együttese. Az Agria KTK-ban otthonra találnak a triatlonisták is, kihasználva a város nagyszerű földrajzi és létesítmény adottságait, kiváló úszó, kerékpáros és atlétika hagyományait.

– Mindkét szakosztályban jelentős hangsúlyt kap az utánpótlás-nevelés – emelte ki Molnár Zsolt triatlonista, aki a Közép Európa Kupa korosztályos (40–44 év közöttiek) összetett elsőségéért az eseményen vehette át Czencz Pétertől, a Magyar Triatlon Szövetség főtitkárától a bajnoknak járó serleget. – Az úszás fortélyaira Lázár Rita oktat majd, a kerékpározás rejtelmeit Kónya Tamástól és Ördög Krisztiántól sajátíthatják el a fiatalok, míg az atlétika alapjait Blézer Attila tanítja.

A Bátorfi Team Agria KTK csapatának tagjai

Fejes Gábor, Kónya Tamás, Lengyel Gábor, Takács Tamás, Király Zoltán, Steiner György, Ördög Krisztián, Balogh Csaba, Szeredi Róbert, Molnár Zsolt, Molnár Ádám, Tóth Norbert, Tóth Kálmán, Bocskai Dániel, Czmorek Zoltán, Hegyes János, Rizsavi István, Kuti Géza, Molnár Pál.

A versenyek mellett rangos hazai viadalokat is szervez az egylet, az elsőt május 28-án az Egyetemi és Főiskolás Triatlon OB jelenti, amelyet az Eger Nagydíjért írtak ki. Az esemény egyik fővédnöke Horváth László lesz. – Nagy lehetőség előtt álló klubról van szó, amely a remélhetőleg kiemelkedő teljesítmények alapján jó hírét viheti a városnak és a megyének – fogalmazott a kormánymegbízott, biztatva a gazdasági élet szereplőit, hogy bátran álljanak az egylet mögé.

Az egri önkormányzatot képviselő Rázsi Botond az esemény kapcsán az előkészítő munka jelentőségét hangsúlyozta, az klubéletet illetően pedig az utánpótlás-nevelés fontosságát említette elsőként.
– Az itt élők számára is szerethető versenyben bízunk, ezért támogatjuk az ob-t, és egyelőre szerényebb mértékben, de anyagilag az Agria KTK-t – jelentette ki az alpolgármester.

A március 5-én kezdődő Olimpia Ötpróba apropóján is előtérbe került a megyeszékhely, míg Mátrafüred a teljesítménytúra okán csatlakozik mintegy 150 ezer embert érintő sorozatban.

A Bátorfi Team Agria KTK számára most azonban az a legörvendetesebb, hogy a magánszféra és az önkormányzat példás összefogásának eredményeként elindulhatott az új klub, olyan tempósan, ahogy az dr. Bátorfi Béla diktálja.

Forrás: HEOL