Keresés: „Eger” (2319 találat)

A nemzeti ünnep alkalmából kiállítással, szentmisével, városi díszünnepséggel, koszorúzással emlékeztek Egerben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeire.

Március 15-én a hagyományoknak megfelelően a Gárdonyi Géza Színházban tartották meg a a Városi Díszünnepséget. A színház művészei közreműködésével rendezett verses, zenés megemlékezésen Sós István alpolgármester mondott köszöntőt. Beszédében hangsúlyozta, hogy 1848 költői, írói a magyarság leghűségesebb fiai voltak a szabadságért, az önrendelkezésért, a megmaradásért folytatott küzdelemben. Nemzetünk egyik legszebb, önazonosság-igazoló ünnepének nevezte március 15-ét, mely minden magyaré, de elsősorban az ifjúságé. Ma nemzetünk mély erkölcsi válságban van, melyben 1848 fiai a 12 ponttal üzennek nekünk, fogalmazott az alpolgármester.

Az előadást követően a Petőfi téren Kelemen Csaba színművész szavalta el a Nemzeti dalt, majd a költő szobránál állami, társadalmi szervezetek, politikai pártok és oktatási intézmények képviselői helyezték el koszorúikat.

Forrás: Egriügyek

Az országos vonatközlekedés 10 százaléka Heves megyében szűnik meg - közölte dr. Sós Tamás szerdai sajtótájékoztatóján. Szerinte a közlekedési leépítések vesztese a vidéki ember.

"A Heves megyében élőket súlyosan érinti a 48 vonatjárat megszüntetése április 15-től" - hangzott el a megyei szocialisták keddi sajtótájékoztatóján. Korózs Lajos és dr. Sós Tamás MSZP-s politikusok adatai szerint országosan 412 vonat szűnik meg, ebből több mint 10 százalék Heves megyében.

Közben a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat vitája zajlik a Parlamentben. Koncepció, konkrét számok és hatástanulmányok, egyeztetések nélkül. Ahogy azt már az Orbán-kormánytól megszokhattuk - hívták fel a figyelmet.

A politikusok kiemelték: veszélybe kerül a lakosság eljutása a munkahelyre, vagy a diákok iskolába járása. Ma amikor történelmi csúcsot döntött az üzemanyagok ára, ezeknek az emelkedése is jelentősen beépül a közlekedési jegyekbe.Mindennek vesztese a vidéki ember.

A Fidesz ellenzékben a közösségi közlekedés állami fejlesztéséről beszélt, ellenállt minden racionális működési feltételt megteremtő átalakításnak. Ezzel komoly károkat okoztak.

A szocialisták közölték: Eger-Szilvásvárad vonalon 14 vonat szűnik meg, így lényegében ez a vonal leáll. Kál-Kápolna-Kisújszállás között 11 vonat szűnik meg. Vámosgyörk-Gyöngyös vonalon 8, a Hatvan-Somoskőújfalunál 7 vonat szűnik meg. A Vámosgyörgy-Újszász (Szolnok) között 6. míg a Budapest-Hatvan-Sátolaljaújhely között 2 vonat áll le.

Forrás: Egriügyek

A Heves Megye Napja alkalmából rendezett jótékonysági bál bevételéből egy szülés alatti magzatészlelő monitort vásárolt a Markhot Ferenc Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztálya „Nők és Magzataik Egészségéért” Alapítványa.

A jótékonysági esten több mint 2 millió forint gyűlt össze, amiből sikerült megvásárolni az említett közel másfél millió forint értékű eszközt, melyhez majd még egy 200 000 forintos állványt is vásárol az alapítvány. A kórháznak eddig egy hasonló funkciójú gépe volt csak, melyhez öt évvel ezelőtt jutottak, így nagy szükség volt a most beszerzett eszközre.
A szerdai átadón Szabó Róbert a Heves Megyei Közgyűlés elnöke köszönetet mondott a Zf Hungária Kft. nagyvonalú támogatásának és a többi adakozónak is, mellyel a kórház fejlődését segítették elő.

Dr. Hernádi László osztályvezető főorvos kiemelte a készülék jelentőségét, és megköszönte a támogatást. Ez a monitor a vajúdás alatt a magzat szívhangját folyamatosan érzékeli és összehasonlítja az anya szívhangjával. A készülék már képes arra is, hogy egy második vagy akár egy harmadik magzat szívhangját is érzékelje, így az orvos meg tudja állapítani a magzatok állapotát- mondta el a főorvos.

A magzatfigyelő berendezés megvásárlását a ZF Hungária Kft másfél millió forinttal támogatta. Őszi Csilla a cég vezérigazgatója a következőket mondta: cégünk filozófiája, hogy társadalmilag elkötelezettek legyünk Heves Megyéért és Egerért. Sok kérés érkezik hozzánk, de mi mindig olyan célt igyekszünk támogatni, ami sok ember életminőségét javítja. A kórház támogatásával azt szeretnénk elérni, hogy az egrieknek és a cégünk dolgozóinak ne kelljen más kórházakba elmenniük.

Forrás: Egriszín

Szerda délután a Lehet Más a Politika egri aktivistái hatalmas leplet engedtek le az egri vár oldaláról, a Dobó bástya melletti toronyból. A megyeszékhelyen eddig szokatlan akcióval az LMP által indított aláírásgyűjtési kampányra hívták fel a figyelmet.

„A falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében” – szólt az üzenet. Dobó István várkapitány híres szavaival az akció a népszavazási kezdeményezésre és aláírásgyűjtésre hívták fel a figyelmet. Az aláírásgyűjtés Egerben és Heves megyében dr. Csarnó Ákos egri önkormányzati képviselő szerint jól halad, de „még közel sem ért véget, a lepel pedig akárhol feltűnhet az országban”.

Az aláírásgyűjtés megkezdése óta eltelt több mint egy hét alatt 30 ezer aláírást sikerült összegyűjtenie az LMP-nek népszavazás-kezdeményezéséhez az általa feltett négy kérdésben - mondta el korábban Karácsony Gergely, a párt frakcióvezető-helyettese gödöllői sajtótájékoztatóján kedden.

Az egy hét alatt összegyűjtött 30 ezer aláírás azt mutatja, hogy jól indult a gyűjtés, de ennél is fontosabb, hogy közel 10 ezer állampolgár vállalta, maga is részt vesz az aláírások összeszedésében - közölte Karácsony Gergely a Talpra magyar! címmel megtartott sajtótájékoztatón.

"Ez azért fontos, mert ez nem egy hagyományos párt hagyományos népszavazási kezdeményezése. Nagyon bízunk az önkéntesekben, és igazából rájuk szeretnénk ezt a kampányt alapozni. Azt szeretnénk, ha valóban az állampolgárok vennék kezükbe az ország sorsát" - hangsúlyozta a politikus.Az aláírásgyűjtéssel cél az is, hogy beszélgethessenek azokkal, akiket érdekelnek a feltett kérdések. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, az emberek nagyon pozitívan fogadják a kezdeményezést, és "örülnek annak, hogy lehetőségük van kifejezni sokszor meglehetősen kritikus véleményüket a kormány politikájával kapcsolatban" - fogalmazott Karácsony Gergely. A népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírást április 2-ig kell összegyűjteni. A politikus hozzátette: reményeik szerint a mostani négy kérdés mellé egy ötödik is csatlakozhat, amennyiben az Alkotmánybíróság pozitívan dönt nyugdíjügyi beadványukról, hogy a korábban megszerzett nyugdíjjogosultságokat ne lehessen elvenni.

A Lehet Más a Politika március 5-én négy kérdésben kezdte meg az országos aláírásgyűjtést a 2012-es népszavazáshoz. A kezdeményezéssel azt szeretnék elérni, hogy a tankötelezettség korhatára továbbra is 18 év maradjon, emeljék vissza az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát a jelenlegi kilencven napról a korábbi 260 napra, 100 napnál hosszabb próbaidőt ne lehessen kikötni és végül a szabadság kétharmadát a munkavállaló kérésének megfelelően kelljen kiadni.

Egri Ügyek/MTI

Lesz-nem lesz? Mégis lesz, biztos, hogy lesz: a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség és Eger városa elkötelezett az immár évek óta nagy sikerrel megrendezett Eger Rally-t illetően. A 2012-es futam előkészületeiről Habis László polgármester és Botka Endre, a MNASZ szakágvezetője tartott tájékoztatót a Városházán.

Habis László polgármester szerint a rally az egyik legizgalmasabb sport, amely az mind az embert és mind a technikát próbára teszi. A polgármester a város szerencséjének nevezte, hogy a néhány éve indult rally-bajnokság nyitófutamát Egerben rendezik meg. A verseny támogatása fontos a város számára, mert formálja a város imázsát és jelentős szerepe van a szezonnyitó események között is.

A március 30. és április 1. között esedékes viadalra 160-180 autóval érkeznek a versenyzők, a szervezők 50-60 ezer embert várnak. A verseny előkészítése 90 százalékos, minden osztály képviselteti magát az egynapos versenyen – jelentette ki az egyeztető tárgyalások után Botka Endre, a Magyar Nemzeti Autósport-szövetség ralibizottságának megbízott vezetője.
Az idei futam útvonala nem tér el a korábbitól. A szervezők megtesznek mindent, a már megszokott színvonal biztosítása érdekében.

A 2012-es Országos Rally Bajnokság 3 aszfaltos és 3 murvás futamból áll. A szezon március végén az aszfaltos Eger Rallyval veszi kezdetét. A korábban, anyagi okok miatt veszélybe került verseny megrendezéséhez Eger városa logisztikai, valamint 1,8 millió forintos anyagi támogatással is hozzájárul. A sportesemény idegenforgalmi szempontból nagy jelentőségű az idelátogatók nagy száma miatt.

A MNASZ keddi tájékoztatása szerint a szervezet elkötelezett a futam megtartása mellett és sikerült támogatót találni a rendezési költségben jelentkező mintegy harminc százalékos hiány megszüntetéséhez.

Holló Miklós/Egriügyek

 Leomló sziklafalak és pincebeszakadások veszélyeztetik Eger egyes területeit.  A váratlanul kialakuló helyzet főként a csapadékos időszakok után okoz gondot a városlakóknak. Egy, a Mlinkó utcában beszakadt régi pince miatt életveszélyessé vált a gyalogos közlekedés is.

2010 óta több bejelentés érkezett az önkormányzathoz a Bányakerti területrészen található sziklafal omlása miatt. Az elmúlt évek esőzései, valamint az idei hó és fagy hatására idén január elején a korábbiaknál nagyobb méretű sziklatömbök váltak le a falról. A mállási, pergési folyamatot a 2010-es esőzések, majd a 2011-es őszi csapadékok gyorsították fel.

Egy régi pince szakadt be a Mlinkó utcában, szintén januárban. A beszakadás következtében a jármű és gyalogos közlekedés életveszélyessé vált, az utcát le kellett zárni. A kialakult helyzet nemcsak a közutat veszélyezteti, hanem az utca közműveit és lakóépületeit is. A gázvezeték és vízvezeték a levegőben lóg, a csatorna a szakadási kürtő szélére került.

A helyreállítás érdekében az önkormányzat vis maior pályázatot nyújt be, mellyel a helyreállítási költségek 70 százalékára lehet pályázni, 30 százalékát pedig saját erőből kell biztosítani. A sziklafal esetében el kell távolítani a kilazult, mállott part éli sziklatömböket, ki kell vágni a lógó gyökerű fákat, cserjéket és meg kell oldani a vízelvezetést.

Mivel nem tudni pontosan, hogy hol húzódnak kisebb nagyobb üregek, egykori pincék a felszín alatt, folyamatosan fennáll annak a veszélye, hogy a lehullott csapadék fellazítja és veszélyessé teszi a talajt a városban. Az őszi csapadékos időjárást, a téli hóolvadásokat követően Egerben szinte minden évben történik két-három váratlan pincebeszakadás vagy partfalomlás.

Holló Miklós/Egri ügyek

Picivel több mint 384 kilót bírt el az a tésztából készült híd, amivel az egri Sándor Péter megnyerte Kanadában a Tésztahídépítő Világbajnokságot. A Nyíregyházán repülőmérnöknek tanuló fiatalember óriási fölénnyel győzött kategóriájában, a második helyezett hídja „csak” 129 kilót bírt el.

Péter egyedüli magyarként vett részt a versenyen.
– Itthon másfél hétig készültem rá, több mint 16 ezer tésztadarabkából válogattam ki egyesével azokat, amik megfelelnek a hídépítéshez – meséli Péter. – Ezeket méretre vágtam, a ragasztáshoz megfelelő szögűre csiszoltam a szélüket, bejelöltem, hol kell összeilleszteni őket, majd eltávolítottam róluk a tésztaport. A híd talpait, a terhelőelemet is legyártottam itthon és annak a rácsos tartónak a darabkáit is előkészítettem, amivel a két boltívet összekötöttem.

Mindezt ennél is komolyabb, fél éven át tartó felkészülés előzte meg, amihez kellett az a rengeteg tapasztalat, amit Péter négyéves tésztahídépítő pályafutása alatt összegyűjtött.

– Papíron a lehető legjobb teljesítményre optimalizáltam a híd szerkezetét, laborban bevizsgáltam, melyik tészta milyen összetevőkből áll, megmértem, melyik típusú milyen terhelés alatt törik el – magyarázza.
Péter magyar termékből, Izsáki házi tésztából építette a hidat, a ragasztóanyagot a nyíregyházi Pásztor Józseftől kapta. Már napokkal a vb előtt kiutazott a kanadai Kelowna városába. A hidat darabokban vitte ki, alaposan becsomagolva, hiszen nemcsak a rázkódástól kellett védeni, hanem a hőmérséklet- és a páratartalom változásától is.

– Kanadában vasárnaptól szerda estig készítettem a hidat, napi 14-15 órát dolgoztam rajta. Csütörtökön hagytam száradni, pénteken, március 2-án volt a verseny – emlékszik. – Nagyon izgalmas volt, ahogy elkezdték terhelni, sokan szurkoltak nekem. Amikor 384 kilónál eltört, mindenki felugrott és tapsolt.

Péter nagyon örül a sikernek, de elárulja, icipicit azért csalódott. Januárban készített egy próbahidat, amit a nyíregyházi főiskolán 20 ember – köztük a rektor és a dékán – jelenlétében teszteltek. Ez 984 grammos volt és jóval többet, 466 kilót bírt el. Így, ha nem is hivatalosan, de megdöntötte e kategóriában a világcsúcsot, ami 443,58 kiló. Titokban abban reménykedett, hogy a világbajnokságon is sikerül ezt az eredményt hoznia. Persze a teljesítménye így is fantasztikus: aranyérmes lett és 1500 dollárt kapott.

Az egri fiatalember 2008 óta épít tésztahidakat. Háromszor indult a kanadai világbajnokságon és minden évben díjazott lett valamelyik kategóriában, tavaly a budapesti vb-n szerzett ezüstérmet. A mostani volt a 13. tésztahíd, amit épített. Több elismerésben részesült főiskolájától is: tavaly megkapta Az Év Hallgatói Tudományos Díjat, amit évente egy diáknak ítélnek oda, s a Tudományos Diákköri Konferencia Műszaki Szekciójának 1. helyezését is magáénak tudhatja.

A tésztahíd legfőbb paraméterei
A nehézsúlyú kategóriában indult, ahol maximum 1 kilogrammot nyomhat a híd, fesztávolsága minimum 1 méter, magassága legfeljebb 60, szélessége 13 centiméter lehet, s 5 centi széles kis útnak is át kell futnia rajta. A ragasztóanyag a híd össztömegének maximum 10 százalékát teheti ki és csak a csomóponti ragasztás megengedett.

Forrás: Heol

Idén is megrendezte a Szilágyi Erzsébet Gimnázium Arany János Tehetséggondozó programjának országos irodalmi versenyét.

A már tizenegyedik alkalommal megszervezett versenyen három napon át méretettek meg a tanulók szóban és írásban is. Az Arany János Tehetséggondozó programban az ország 23 középiskolája vesz részt, minden megyéjéből egy-egy kiemelkedő gimnázium. A hétvégi versenyre 18 iskola diákjai érkeztek, köztük Sárospatakról és Zalaegerszegről is.
A verseny hagyományosan két részből állt, az első napon írásban adtak számot a tanulók tudásukról, melyhez Arany János Őszikék, kései korszakából kellett felkészülniük. Majd másnap egy szóbeli forduló következett, ahol tételhúzás után kellett előadni ismereteiket a zsűri előtt. A tanulóknak természetesen gazdag kulturális programokban is részük volt a hétvégén, hogy mindenképpen élményekkel térhessenek haza.

A tehetséggondozásnak egy feladata az is, hogy lehetőséget biztosítson a diákoknak arra, hogy megmutassák a tudásukat és megnézzék egymáshoz képest, hol tartanak. Ez újabb lendületet ad a további munkához- fogalmazott Gönczi Sándor a Szilágyi Erzsébet Gimnázium és kollégium igazgatója.

Számtalan dolog van, ami gyúrja az elménket és a személyiségünket, az irodalom az ilyen –emelte ki Tolnai József az Arany János Tehetséggondozó Iroda vezetője a megnyitón. Fontos, hogy a gyerekek megtanuljanak jól gondolkodni, hogy alakuljon a magyarságtudatuk, melyhez kiváló eszköz az irodalom.

Forrás: Egriszín

Március 4-én nem sokkal éjfél után érkezett bejelentés a Füzesabonyi Rendőrkapitányság ügyeletére, hogy Kál belterületén egy személyautó balesetet szenvedett.

A helyszínre érkező rendőrök megállapították, hogy egy Lada személygépkocsi a vasúti átjárón áthaladva - feltehetőleg- nem az útviszonyoknak megfelelően megválasztott sebessége miatt az útról lesodródott, ott egy villanyoszlopnak ütközött, majd az útra visszasodródva a tetejére borult.
A járművezető, valamint két utas a helyszínről a rendőrség kiérkezését megelőzően eltávozott. A másik két utas a helyszínen maradt. Elmondásuk alapján megállapítást nyert a további három személy azonossága is. A szolgálatot ellátó helyi körzeti megbízott rendőrök elfogták a járművezetőt Egerben az Autóbusz pályaudvaron, és az egyik sérült utast az egri kórházban. A harmadik személyt máig nem találják.
A vezetői engedéllyel nem rendelkező 19 éves járművezető fiatalember a baleset okozásáért felelősségét elismerte. Ellene a Füzesabonyi Rendőrkapitányság indított eljárást, közlekedés körében elkövetett bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt.

Soha nem látott mértékben, mintegy 5,5 százalékkal drágultak egyetlen év alatt a fogyasztói árak Magyarországon. Ezen belül az élelmiszer árak 3 százalékos emelkedést mutatnak, ami az alapvető élelmiszerek tekintetében is példátlan.

E hét szerdán a benzin ára ismét öt forinttal emelkedett. Az üzemanyagárak tekintetében az elmúlt két év alatt a gázolajért 110 forinttal, a benzinért pedig 100 forinttal kell többet fizetni, mint 2010 januárjában. Ez minden ágazatot érint. Heves megyében a közösségi közlekedés, a helyi járati járatcsökkentés jelent hatalmas gondot. Például Egerben csaknem 30 százalékkal csökkent a járatszám.

A lakosságra immár olyan nagy terheket rak a kormány, amit családok ezrei nem tudnak vállalni. Az villamosenergia- és gázárak januárban az előző havihoz képest 0,3 százalékkal nőttek.

Heves megyében 2011. ezen hónapjaihoz képest az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban összességében 10, a beruházási javakat előállító ágazatokban 2,4, a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok esetében 4 százalékkal emelkedtek az árak.

Nem csupán a devizahitel-tartozással rendelkező családok részére nem nyújt segítséget az Orbán-kormány, de ma már azoknál is szolgáltatás elvonással kell számolni, akik a közüzemi díjakat nem képesek befizetni. 

A családokat, az időseket és a betegeket sújtja leginkább a kormány hibás gazdaságpolitikája. A kormányhatározat arra utasította a nemzeti erőforrás és a nemzetgazdasági minisztereket, hogy február 29-éig tegyenek javaslatot a kormánynak arról, hogy a 2012. évre hogyan lehet csökkenteni a gyógyszertámogatásokat. Dr. Réthelyi Miklósnak és dr. Matolcsy Györgynek március 14-éig kell eldöntenie, 2013-ban honnan lehet még pénzt szerezni. Ez azonban beláthatatlan következményeket vonhat maga után, hiszen a gyógyszergyárak már így is több mint 100 milliárdos állami támogatás elvonása mellett működnek. Ha még több pénzt vonnak el a gyógyszergyártástól, félő, hogy a legalapvetőbb gyógyszerek is megfizethetetlenné válnak.

A bérek és a különböző juttatások terén a kormány szintén nyomorba döntő elvonásokat vezetett be 2012-től. Megszűntek a bér és bérjellegű juttatások: nincs Gyed, nincs táppénz, nincs álláskeresési támogatás. Valamint a jövedelemadó jóváírás eltörlésével is havi 12.100 forintot húz ki a kormány az arra jogosultak zsebéből.

A miniszterelnök kijelentése szerint az Európai Unió részéről fenyegető 144 milliárdos támogatás megvonásának lehetősége és a megszorításokkal elérhető 100 milliárdos kiigazítás között a világon semmi összefüggés nincs, csak kellenek a megszorítások – „mert biztos, ami biztos”.

A 2011. évi költségvetési hiány az eredeti előirányzat két és félszerese lett, továbbá az idei évre tervezett 2,5 százalékos államháztartási hiány elérése valószínűtlen az elemzők szerint.

Az MSZP számításai alapján, a kormány által ”kőbe vésett” 3 százalékos hiány tartásához legalább 200-300 milliárd forintos korrekcióra lesz szükség. Ez újabb megszorításokat jelent, miközben az igazságtalan adórendszer és a kormányzati luxuskiadások felszámolásával azonnal és radikálisan mérsékelhetőek lennének az emberek terhei.

Az MSZP továbbra is azt követeli a kormánytól, hogy értelmetlen megszorítások helyett az igazságtalan, egykulcsos adórendszer változtassa meg. Az MSZP igazságosabb teherviselésre, a gazdaság beindítására kidolgozott 7 pontból álló javaslata a Parlament előtt van, annak megvitatását bármikor vállalja.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP