Keresés: „Vár” (2103 találat)

Szokásos évi közgyűlését tartotta a Palóc Út Klaszter Egyesület a mátraderecskei mofettában péntek délelőtt. Az ülésen megválasztották az új felügyelőbizottságot, valamint beszámolót hallhatott az ötvenöt fős jelenlévő tagság a 2010. évi pénzügyi helyzetről Nagy Oszkár előadásában.

Bózvári József, a Klaszter Egyesület elnöke bemutatta az idei kiadás-bevételi terveket, valamint a Palócút által elnyert folyó pályázatokat, ill. a tavalyi könyvvizsgálói jelentést is egyhangúlag elfogadta a grémium.
Forgó Gábor, Mátraderecske polgármestere elmondta, hogy igen fontosnak tartja a települések közötti együttműködést, valamint a mofetta hírének növelését, az idegenforgalmi vonzerő minél nagyobb arányú kihasználását.
Elhangzott, hogy az idei közhasznúsági jelentésben tételesen szerepelni fog a Klaszter Egyesület tevékenysége.

„Eger a sokcsillagos élmény” mottóval tartották azt az Egert népszerűsítő programot, amelyen a hazai újságírókon kívül, külföldről érkezett médiaképviselők is részt vettek. „Eger sajátos, különleges város, amely képes különleges teljesítményekre” – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Habis László polgármester az egész napos rendezvényt. Részletesen bemutatta a már zajló és még tervasztalon lévő beruházásokat. Ígéret szerint 2013-ra a belváros teljes körű rekonstrukciója elkészülhet. Számos kitűnő program mellett, a szakmai tudást és a vendégszeretetet tartja elsődleges szempontnak, amivel az idelátogatók számára vonzóbbá tehetjük városunkat.

Orosz Lászlóné képviselő asszony a város programjaira hívta fel a figyelmet, a már hagyományosnak nevezhető Bikavér ünnepe mellett számtalan kecsegtető rendezvényt ajánlott. Fontosnak tartja a Szépasszony-völgy fejlesztését, ami a nyáron  már külön rendezvénnyel is népszerűsítésre kerül. Megemlítette az Egri Csillag fehér bort, melyet 2010 óta palackozhatnak a borászok.

2007-ben hozták létre a TDM szervezetet, Dancsok Ágnes menedzser elmondta, hogy a feladataik közé tartozik Eger népszerűsítése. Közel 200 tagja van a szervezetnek, úgy gondolják az összefogás nagyban elősegíti a helyi vállalkozók és szervezetek fennmaradását és megélhetését.

A Heves megyei önkormányzat elnökének közleménye:

A Heves Megyei Önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indul.

Tizenkét esztendő elhibázott szocialista politikája súlyos örökséget rótt a megyei önkormányzatra, intézményeire, a megye valamennyi polgárára. Különösen nehéz helyzetbe kerültek az idősek, a fogyatékkal élők, a diákok és azok a betegek, akik például a megyei kórházban kapnak ellátást.

2004-ben a Heves Megyei Önkormányzat működési hitelállománya 0, azaz nulla forint volt. Ehhez képest 2010 októberében, az önkormányzati választások idején a működési hitel meghaladta az 1,7 milliárd forintot, s a teljes adósságállomány az egyéb hitelekkel és követelésekkel, továbbá a svájci frank alapú kötvénnyel együtt közel 7 és fél milliárd forintra rúg.

Hibás döntések sorozata – például a Buttler-ház felújítása, a múzeumi raktárbázis kialakítása –, de különösen a szinte mindenki által ellenzett kórházi HospInvest-szerződés okozta a kialakult helyzetet.

A múltat le kell zárni, ugyanakkor a Heves megyében élő embereknek joguk van tudni, hogy mi történt a hátuk mögött. Egy, a szocialista vezetés által hátrahagyott, ki nem fizetett számla volt az utolsó csepp volt a pohárban. Sós Tamás korábbi szocialista közgyűlési elnök döntése miatt most azonnal 280 millió forintot kellene fizetnie a megyei önkormányzatnak.  Ez a szerződés lehet, hogy jogszerű, de vállalhatatlan, ezért egyszer és mindenkorra megállítjuk azt a folyamatot, hogy tíz- és százmilliók vándoroljanak közpénzből különböző cégek számláira.

Az adósságrendezési eljárás lehetőséget biztosít számunkra, hogy a felelősöket megnevezzük, a vállalhatatlan szerződéseket magunk mögött hagyjuk. Az eljárás ideje alatt biztosítjuk az idősek, a betegek, a fogyatékkal élők ellátását, oktatási intézményeinkben a diákok tanítását. A Heves megyei emberek támogatásával, akaratuknak megfelelően véghezvisszük a változást megyei szinten is.

A biztonságos működés érdekében haladéktalanul felvesszük a kapcsolatot a pénzügyi gondnokkal és minden információt a rendelkezésére bocsátunk. Bízunk abban, hogy a gyors és szakszerű eljárás eredményeként végre magunk mögött tudhatjuk a kudarcokkal teli 12 éves Sós-korszakot.

Szabó Róbert

Eger, 2011. május 16."

Dr. Sós Tamás reagálása:

"A legsötétebb időket idéző koncepciós eljárás folyik az előző időszak Heves Megyei Közgyűlése ellen. Le akarják rombolni mindazokat a kiemelkedő eredményeket, a soha nem látott mértékű fejlesztéseket, amelyek az elmúlt 8-12 évben Heves megyében születtek. Szabó Róbertnek, - a Heves Megyei Közgyűlés jelenlegi elnökének - közleményében szereplő tétel 10 évvel ezelőtti döntés, melyet az egri Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézet vezetése saját hatáskörében hozott meg, azt követően pedig hosszú peres eljárások voltak.

A mostani megyei közgyűlés vezetése tehetetlenségét, erőtlenségét kívánja palástolni ezekkel a koncepciós eljárásokkal. A megyei önkormányzatok sorában Heves megye az utolsó harmadban található a kötvénykibocsátásokat illetően. A Buttler-ház felújítását pedig az akkori Fidesz-frakció is megszavazta. A múzeumi raktárbázis kialakítása szükséges volt az 1, 7 milliárdos vári projekt kivitelezéséhez.

Csalárdak a Szabó Róbert által megfogalmazottak, közleménye pedig része egy jól felépített támadásnak.

Egy hónappal ezelőtt közgyűlési beterjesztés nyomán kérték az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatokra vonatkozó támogatást (ÖNHIKI) az illetékes minisztertől. A fideszes többségű megyei közgyűlés jó ideje, a tavalyi megalakulás óta tisztában volt a megyei önkormányzat anyagi helyzetével.

A Fidesz-kormány ebben az évben az előző évhez képest 80 milliárddal csökkentette az önkormányzatok finanszírozását. Reálértéken a normatívákat csökkentették. Súlyos vádjaikat tételesen tudjuk cáfolni, és visszautasítjuk. A közleményükben ők is elismerték, hogy szerződéseink jogszerűek voltak.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP"

A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége Egerben tartja hagyományos konferenciáját, a 20 éves EVAT Zrt. részvételével. A május 16 -18. között megrendezésre kerülő esemény a „Távhőszolgáltatás jövőképe, lehetőségei- Új Széchenyi terv” gondolat jegyében zajlik. A konferencia az energia felhasználás hatékony módszerével, az energia ellátáshoz szükséges alternatív módszerek bevezetésével, az energiapolitika időszerű kérdéseivel foglalkozik. A távhőszolgáltató társaságok eszmecseréje lehetőséget ad, a korszerű és hatékony energiafelhasználás lehetőségére, tapasztalatcserére, valamint a kiállított termékek bemutatására.

A távhő hatósági árszabás szerint kerül meghatározásra, előreláthatólag augusztus végén kapják meg az ország területén működő szolgáltatók. Eger készen áll a biofűtőmű létrehozására, amit már megelőzött a panelprogram, ezzel 50ezer GJ-lal csökkentve a lakosság energia felhasználását. Az gáz árának fokozott emelkedése miatt lenne szükség a korszerűbb fűtőműre, amely a már október elején készen is állna. Jelen pillanatban azonban a kormány bizonyos kérdésekben még nem döntött így, a munkafolyamatok megkezdésére még nem kaptak lehetőséget - tudtuk meg Várkonyi Györgytől az EVAT Zrt. vezérigazgatójától.

2010-ben nem indult, 2011-ben pedig egy helyen várható útszélesítés indítása a megyében, Füzesabony-Maklár között - mondta el sajtótájékoztatóján dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő.

2009-ről áthúzódóan a 21-es úton két előzési szakasz építése fejeződik be, Hatvan-Salgótarján útvonalon.

A helyi lakosok és a turisták bosszúságára nem történt meg az árvízkárok helyrehozása. A főutak közül régóta félpályás útlezárás van többek között Almárnál, Szentdomonkosnál.

Nem megnyugtatóak az írásban kapott válaszok a 16 konkrét Heves megye úthálózatát érintő kérdésben.

A 31-es út Dormánd-Tenk-Heves és 33-as út Füzesasbony-Dormánd közötti szakaszának felújítása folyamatosan tolódik, bizonytalan, hogy mikorra valósulnak meg.

Elfogadhatatlan, hogy a félbemaradt Gyöngyös nyugati elkerülő út továbbra sincs a tervekben. Hatvan térségében pedig a 32-es út kivitelezése csupán 2015-ben várható.

A Bélapátfalvi Kistérségben található, valamint az Eger- Gyöngyös közötti útvonalak felújítása szintén csúszik.

Burkolatjavítás többek között Szentdomonkos belterületén 6 helyen, Tarnaleleszen 1 helyen, a Felső-Mátrában 14 helyen valamint Egerben várható - hangzott el a tájékoztatón.

A Polgármesteri Hivatalban sajtótájékoztató keretében jelentették be csütörtök délelőtt, hogy a 25-ös út Egert az M3-as autópályával összekötő útszakaszát a Magyar Kormány kiemelt projekté nyilvánította. A sajtótájékoztatón jelen volt dr. Nyitrai Zsolt államtitkár, Habis László Eger Polgármestere, Szabó Róbert a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, és Horvát László Heves megyei kormánymegbízott.

Dr. Nyitrai Zsolt beszédében elmondta: Magyarország kormányának fontos döntése volt Egert a M3 autópályával összekötni, ezért nyilvánították kiemelt projekté az út megépítését.  Még 2011-ben elkezdődik az első szakasz megépítése, és a többi is gyorsabb, dinamikusabb ütemben fog haladni az eddig eltervezettekhez képest. A projekt összege, közel 1 milliárd Ft, amely száz százalékosan állami támogatásból valósulhat meg.  A kormány és a nemzetgazdaság számára fontos térséget jelent Eger, hiszen így a főváros is könnyebben megközelíthető lesz és a projekt is növeli a környékbeliek foglalkoztatását- hangsúlyozta az államtitkár.

Habis László kifejtette, hogy a kormány döntése egy hosszú tárgyalási folyamat eredménye.  Több nyomvonalterv is készült korábban, végül az "F" vonalat fogadták el, amely a K2-es útra csatlakozik, a patak nyomvonalán halad és elkerülve a vasútvonalat, Andornaktályát és Maklárt, a füzesabonyi körforgalomnál ér véget. Habis László kiemelte, hogy a konferencia- és rendezvényturizmus és Eger gazdasága számára is jelentős az út megépítése, hiszen rövidül a szállítási és elérési idő, melytől a térség fejlődésnek indulhat. A gazdaság felpörgetésének eleme az intermodális csomópont megépülése is, amelyről még folynak a tárgyalások. Az építkezés 2 ütemben fog megvalósulni, ezzel az úttal, Eger közvetlenül az európai autópálya hálózathoz tud csatlakozni, amely a térség gazdaságfejlesztésének legfontosabb eleme lesz– emelte ki a polgármester.

Heves Megye elmaradásának ledolgozásában lényeges az elkerülő gyorsforgalmi út megépítése – mondta el Szabó Róbert a Megyei Közgyűlés elnöke, majd kiemelte, hogy Maklár, Andornaktálya, és Nagytálya komoly forgalmi tehertől szabadulhat meg és nyugodt, csendes település lehet.

Horváth László kifejtette, hogy a Heves Megyei Kormányhivatal a bürokratikus technikai nehézséget fogja elhárítani a beruházás elől, hogy minél gördülékenyebben és szabadabban folyhasson az építkezés.
Az útépítés első szakasza még 2011-ben megkezdődik, és 2012 tavaszán adják át az autósoknak. Ez Füzesabony felől indul és Maklár déli részéig tart, melynek értéke közel 900 millió Ft. Elsősorban az út megerősítése, kiszélesítése, a csatlakozópontok kiépítése, a csapadékvíz elvezetése lesz a feladat.   A másodi szakasz 2013 elején kezdődik és 2014 első félévében fejeződik be. Hossza 10 km, ennek kivitelezési értéke közel 9 milliárd Ft. Ez az útszakasz elkerüli Maklárt, Nagytályát és Andornaktályát és a K2-es útra fog csatlakozni.

Forrás: Egriszín

A sajtótájékoztatót tartott szerda délelőtt a Török fürdőben Sós István, Eger Megyei Jogú Város alpolgármestere, Vancsura Miklós, a Magyar Fürdőszövetség ügyvezető alelnöke, Lugosi Dénes, az Eger Termál Kft. ügyvezető igazgatója. A tájékoztató rendezvényen a kormány egészségturizmussal kapcsolatos elképzeléseiről fejtették ki álláspontjukat.

Indul a fürdőszezon. Kell-e kormányzati mentőöv a magyar fürdőknek?

A Magyar Fürdőszövetség üdvözli nemzeti kormányunk egészségturizmussal kapcsolatos politikáját, mely a nemzeti célokkal összefüggésben, többek közt az irányítási struktúrák hatékonnyá szervezését, a gazdaság eredményességének növelését, munkahelyteremtést, valamint az önkormányzati szféra hatékonyabbá tételét tervezi.
Szövetségünknek fontos szerepe van a fürdők turisztikai-gazdasági fenntarthatóságának, versenyképességének megteremtésében. A fürdők 95%-a önkormányzati tulajdonban van, amennyiben gazdálkodásuk bármilyen okból veszteséges, az önkormányzatokat terheli.
Az első Széchenyi Terv elindítása óta közel 80 milliárd Forint fejlesztés valósult meg az ágazatban, döntően támogatási forrásokból, minimum öt éves fenntartási kötelezettséggel. Ezért különösen fontos, hogy a tervezett kiadási struktúrák mellett a tervezett bevételi oldal se változzon meg rendszerében. A fürdők OEP-től és Üdülési Csekkből származó bevételei arányaiban elérheti a 25%-ot is.

Mint ismert, mindkét tényező jelentős átalakítás előtt áll a kormány szándéka szerint, egyfelől az egészségügyi rendszer átalakítása, melyben nem ismert az OEP kassza jövőbeni tervezett rendszere és a mai napi áraink is a 2007-es árak. Másfelől a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP kártya) bevezetése jelen formájában a fürdők számára egyértelműen hátrányos, ezzel a fürdők elveszíthetik bevételeik közel 10-15%-t, amelyből eredő hiány végső soron az önkormányzatokra hárul.
Emiatt a SZÉP kártya alkalmassá tételét a fürdőszolgáltatások és a fürdőkben folyó prevenciós kezelések egyedi finanszírozását elengedhetetlennek tartjuk. Termeszétesen örömmel üdvözlünk a SZÉP kártyán kívüli más, ilyen típusú támogatott fizetési lehetőséget.

A SZÉP kártya kialakítását és megvalósítását a Magyar Fürdőszövetség támogatja, mely az egészségturizmus belföldi forgalmát tervezett növelni.
Elismerjük nemzeti kormányunk eddigi törekvéseit és elkötelezettségét az egészségturizmus irányában, valamint a Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programja részeként megvalósított beruházásokat.
Meggyőződésünk, hogy a természetes gyógytényezőkre alapozott komplex fürdőkúra, balneoterápia igen jelentősen hozzájárul a vidék munkahelyteremtéséhez és a magyarországi polgárság egészség életfeltételeihez.
Nemzeti kormányunk kiemelt célja az egészséges életmód népszerűsítése, egészséges Magyarország megvalósítása, melyben a hazai fürdők kiemelt szerepet töltenek be, ugyanezen figyelemmel szükséges a rendszerek átalakításában az általunk fogalmazottakat figyelmebe venni. Megtiszteltetésnek vettük volna, ha a Magyar Fürdőszövetséget is bevonták volna a SZÉP kártya előkészítésébe.

A fogászati turizmus mellett, segíthet- e fürdőturizmus a nemzetgazdaságnak?

IGEN, mert a Kárpát-medence természetes gyógyvizei Európában egyedülállóak. A fogászati turizmus egy főre eső bevételei nagyságrendekkel meghaladják a balneoterápiából származó bevételeket, azonban a hazai, gyógyvizekre épülő komplex fürdőkúrák üzenete, hírértéke Európában igen jelentős és jelentős tömegeket mozgat meg. A hazai fürdőturizmus a vidéki Magyarország legnagyobb kitörési lehetősége, értékteremtő és értékmegőrző tényezője, a vidék fejlesztésének kovásza.

Segítheti-e a Magyar Fürdőszövetség Érdekérvényesítési lehetőségeit és a természetes gyógy-tényezőkre alapozott komplex balneoterápia hazai és nemzetközi elismertetési tevékenységét a most megalakult a Magyar Fürdőszövetség Önkormányzati Szakbizottsága? (A grémiumot döntően a fürdőkkel és kórházakkal is rendelkező polgármesterek/parlamenti képviselők és egyéb hazai és eu. szakértők alkotják.)

Az önkormányzati szakbizottság azzal a céllal alakult, hogy harmonizálja a tulajdonos önkormányzatok és a fürdők menedzsmentjének érdekérvényesítését, együttműködését. Kifejezetten azzal a szándékkal jött létre, hogy a fürdők fejlesztéséhez közvetlen Uniós támogatási lehetőségeket csatornázzon be és a fürdőszektor érdekérvényesítő szerepe parlamenti szinten is érvényesüljön.

EGER - MINŐSÉG MINDEN TÉREN

Eger város az uszodai sportok a kongresszusi turizmus fellendítése után az egészségturizmus meghódítására is készül – hangsúlyozta Lugosi Dénes, az Eger Termál Kft. igazgatója. Hozzátette: az önkormányzattal együtt tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban fontosnak tartja, hogy erősödjön a fürdővárosi jelleg, csökkenjen a szezonalitás és minél szélesebb körű, színesebb szolgáltatást kapjon az Egerbe látogató fürdőző. Az Eger Termál Kft. nagy hangsúlyt helyez a kikapcsolódás, a családi programok erősítésére, a cég tervei között szerepel, hogy szélesíti a Termálfürdő családbarát szolgáltatásainak körét, elfoglaltságot kínálva a strandolóknak. Emellett kiváló kapcsolatot ápol a sportági szakszövetségekkel, így sokrétű sport- és szabadidőprogram-kínálattal várja az egrieket ésa turistákat is.

Forrás: Egriszín

Több éves hagyomány, hogy a Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezete és az Egri Területi Vérellátó kihelyezett véradást szervez az egri Polgármesteri Hivatalban. Itt az önkormányzati dolgozók tarthatják karjukat tű alá, de egyben nyitott belvárosi akcióról van szó: bárki adhatott vért, aki betért a Városházára.

A díszteremben a mai napon 28-an vállalták volna a nemes donori szerepet, közülük 24 fő adhatott végül vért, csaknem mindannyian hivatali dolgozók.

A vérellátó autója a Polgármesteri Hivatal után a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetbe indult, ahol a fegyveres testület tagjai feküdtek a donorszékekbe.

Egerben június 10-én ismét nagyszabású Donor Napot rendez a TV Eger, az egészséges,  segíteni vágyó polgárokat színes programokkal is várják a dr. Kemény ferenc Sportcsarnokban, 15.00 és 21.00 óra között.

A felújítási munkálatok miatt 2011. május 10-től a várhatóan 2011. június 10-ig az egri Tűzoltó Múzeum zárva tart.

Észak-magyarországi Operatív Program keretében 215 millió forint támogatást nyert a Tűzoltó Múzeum teljes rekonstrukciójára a működtető EVAT Zrt. A projekt előkészítése szeptemberben indult, 2011. tavaszán megtörtént a terület átadása és a várható befejezése 2012. augusztus végén lesz.

A Madarak és Fák napja alkalmából, immáron negyedik alkalommal rendezték meg a Fülemülék éjszakáját. Ennek a kicsiny madárnak az életmódja ihlette ezt a programot,  a mai napon a Szépasszony-völgyben barangolhattak a madárkedvelő kicsik és nagyok. A Madártani Egyesület tartalmas programmal várt minden érdeklődőt. A madarakkal való ismerkedést rövid sétával kezdték, ahol megismerhették élőhelyüket. Ilyenkor a madárvilág teljes tárháza szemünk elé tárul, odúban nevelkedő fiókák, rigók, poszáták, vörösbegyek énekét hallhatjuk. Amint a többi madár nyugovóra tér kezdi énekét a fülemüle. De nem a madárcsicsergés hallgatása az elsődleges feladata az egyesület ornitológusainak. Nagy hangsúlyt fektetnek a madarak befogására, ahol gyűrűvel látják el a madarakat, felmérik állapotukat, életkorukat, szaporodási szokásaikat. Ezek a gyűrűk képet mutathatnak a hazai madárfajták mozgásáról, életükről, esetleges problémáikról. Természetesen ezen alkalmakor a madarak biztonságára nagy hangsúlyt fektetnek, védeni és nem kárt tenni szeretnének a madárállományban. Rausz Ritától megtudhattuk: szívesen állnak iskolák és egyéb civil szervezetek rendelkezésére, és az önkormányzattal karöltve szervezik  programjaikat.