Keresés: „sí” (1889 találat)

Tíz évet vártak kollégiumra az egri Arany János Általános Iskola és Szakiskola diákjai, pedagógusai.

A tegnap átadott, 195 millió forint uniós támogatással megépült új diákotthon hatalmas segítséget jelent számukra. A sajátos nevelési igényű tanulók ezentúl még több délutáni és esti foglalkozáson vehetnek részt, aminek köszönhetően növekszik a továbbtanulási és munkavállalási esélyük.

Szakmai körökben elismert tény, hogy a fogyatékossággal élők helyzetének javulása csak képzettségük növelésével segíthető elő. Így gondolják ezt az egri Arany János Általános Iskola és Szakiskola vezető is, hiszen évtizedek óta határtalan türelemmel és gyermekszeretettel nevelik az enyhén fogyatékos, valamint hátrányos helyzetű diákokat. Kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a nehézségekkel küzdő tanulókat felkészítsék a továbbtanulásra, egy egyszerűbb szakma elsajátításra, így az önálló élet megkezdésére és a munkavállalásra.

Az iskola Heves megyében elsőként vállalta fel a tanulás- és magatartászavaros gyermekek nevelését, amit a tanulók egyéni adottságaihoz mérten speciális eszközökkel és módszerekkel végeznek. Játékos és cselekedtető személet jellemzi az oktatást, aminek köszönhetően a diákok könnyen elsajátíthatják az alapvető képességeket.
A nappali oktatást délutáni és esti foglalkozások is kiegészítik. A házi feladatok megoldása mellett a gyermekek részt vehetnek például kézműves szakkörökön,  néptánc-, idegen nyelv vagy úszásoktatáson, de logopédus, fejlesztő és gyógypedagógus is segíti őket a harmonikus növekedésben.
Az Arany János-os diákok nagy része nem Egerben él, sokak számára roppant nehézséget okoz a napi bejárás. A 20 éves korukig tanköteles tanulók többsége nem tud önállóan közlekedni, ezért nagy segítséget jelent számukra a most elkészült kollégium. Az iskola dolgozói már 1999 óta egyre jobban hiányoltak egy diákotthont, aminek megépítésére csak 2009-ben nyílt lehetőség. Ekkor tudott ugyanis a Heves Megyei Önkormányzat uniós forrásra pályázni, aminek eredményeképpen 195 117 611 forint támogatást nyertek.

A kollégium az épület tetőterében kapott helyet, ahol 12 szobát, két közösségi helyiséget és vizesblokkokat alakítottak ki több mint 560 négyzetméteren. Az első szinten a tanárok számára építettek új irodákat, a földszinten pedig létrehozták az eddig hiányzó akadálymentes mosdót.
Az elektromos hálózat felújításával végre modern informatikai eszközöket is használhatnak a tanulók, de megvalósították a teljes körű akadálymentesítést is. Ennek köszönhetően mostantól az iskola minden részében könnyen közlekedhetnek a kerekesszékes, a gyengén látó vagy halló diákok is.

Az udvaron sportpályát, játszóteret építettek és 12 új parkolót alakítottak ki.
A támogatásból beszerezték a hiányzó eszközöket a kollégium, a könyvtár és a tanári szobák berendezéséhez, felszereléséhez.

Az elkészült beruházás munkahelyeket is teremtett, hiszen a kollégium üzemeltetéséhez új dolgozókra is szükség van.

A Heves Megyei Önkormányzat a megvalósult fejlesztéssel „esélyt adott” az egri iskola hátrányos helyzetű diákjainak egy teljesebb életre – arra, hogy továbbtanulhassanak, munkát szerezhessenek, így végül a társadalom hasznos tagjai legyenek.

A projekt az Észak-magyarországi Operatív Program keretében a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., mint közreműködő szervezet segítségével valósulhatott meg.

Forrás: Egriszín

Lezárult az egykori Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet által végzett belső vizsgálata a pénzért leszázalékoló egri orvos szakértők ügyében.

A belső vizsgálat eredményéből kiderül: kétszázhat rokkantsági eljárásból huszonnyolc esetben állítottak ki hamis diagnózist az egri orvos szakértők - értesült a Magyar Nemzet.

Ismeretes: tavaly novemberben egy összehangolt rendőri akció keretében tetten értek és előállítottak két orvosszakértőt, akik megalapozottan gyanúsíthatók azzal, hogy 2010. júliusától folyamatosan és rendszeresen különböző személyektől fogadtak el alkalmanként nagyobb összeget, amelyért cserébe jogtalan előnyhöz juttatták őket. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Soltész Miklós, a tárca szociális ügyekért felelős államtitkára felszólította az egykori Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet intézet főigazgatóját, hogy vizsgálja ki az egri korrupciós ügyet.

A két orvos esetenként százezer forintot fogadott el azért, hogy leszázalékolási eljárásokat befolyásoljon. A jelenleg is előzetes letartóztatásban lévő szakértőket a rendőrség hivatalos személyként hivatali hatalommal való vesztegetés bűntettével gyanúsítja - írja a Magyar Nemzet, hozzátéve, hogy a grémium javaslata szerint idén a soros rokkantsági vizsgálatra behívott igénylőket is ellenőrizhetik.

Forrás: HEOL

Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) mesterképzéseiről tartottak kedden délután fórumot az intézmény Egészségház utcai épületében. Az alapképzést és a főiskolai szintű tanulmányokat követő képzésről Kalóné Szűcs Erzsébet, a Tanulmányi és Információs Központ főigazgatója beszélt, aki elmondta: az EKF-en jelenleg 31 mesterképzési szakból választhatnak az érdeklődők. A főigazgató kiemelte: a 25 tanári szakképzettség mellett már 6 diszciplináris mesterszakot is indít az intézmény. – A nemrég akkreditált Történelemtudományi Doktori Iskolával immáron minden szinten biztosít a főiskola képzést – hangsúlyozta Kalóné Szűcs Erzsébet. – De már folyamatban van a Neveléstudományi Doktori Iskola akkreditálása is.
Az előadásokat követően az EKF szakemberei az érdeklődők egyéni kérdéseire is válaszoltak.

Forrás: HEOL

Február 9-én országszerte rendezvényeket tartanak abból az alkalomból, hogy 90 évvel ezelőtt alakult meg a legnagyobb magyar karitatív szervezet ifjúsági tagozata.

Egerben több oktatási intézmény diákjai tartanak fáklyás felvonulással egybekötött megemlékező rendezvényt.

Több mint 30.000 tag, sok ezer gyermek és ifjúsági segítő, támogató-irányító munkát végző pedagógusok százai; ezek a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt legfőbb erősségei.
Ők azok, akik segítenek az adományok gyűjtésében, a véradók mozgósításában, egészségnevelési programokat szerveznek, képezik magukat különböző területeken, hogy majd maguk is képessé váljanak kortársaik képzésére. Sokukkal találkozhatunk rendezvényeken, bemutatókon, esetleg balatoni strandokon, amint kiképzett elsősegély nyújtóként szolgálatot adnak.
Heves megyében évek óta 1000-1200 fiatal fizeti be a tagdíjat, s közülük hozzávetőleg
300-400 fő folyamatosan vagy alkalmilag közérdekű önkéntes tevékenységet is végez.
Évfordulót ünnepelnek az ifjúsági mozgalom szakmai hátteréül szolgáló vöröskeresztes bázisiskolák is, hiszen tíz évvel ezelőtt csatlakoztak az első intézmények ehhez a mozgalomhoz. 2001. óta Heves megyében tíz általános és középiskola, valamint legújabban két óvoda is csatlakozott a Vöröskereszt bázisintézményeihez.

A február 9-ei rendezvény programja: 16.00-16.15   Gyülekező a Kossuth Zsuzsa Gimnázium bejáratánál 16.15- 16.35  Köszöntők – Matúzné Nagy Ildikó igazgató, Rázsi Botond alpolgármester, Gortva József megyei igazgató 16.35- 16.55  Fáklyás levonulás a Dobó térre 17.00 - 17.15  Lobbanás Egyesület tűzzsonglőreinek és dobosainak műsora 17.15 – 17.30  Átvonulás a dr. Kemény Ferenc Általános Iskolába 17.30 -            „zsíroskenyér-party”, játék

Heves megye rendőrei tavaly jól teljesítettek, van mire büszkének lenni – értékelte a 2010-es esztendőt kedden dr. Ormossy Attila főkapitány. Az elmúlt évet értékelve dr. Ormossy Attila rendőr ezredes, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság (HRFK) vezetője úgy vélekedett: számokkal is igazolható, hogy megyénk rendőrei jó színvonalon végzik munkájukat. Az ismertté vált bűncselekmények száma például kedvező, az országos rangsorban a 16–17. helyet foglaljuk el. Volt ugyan némi növekedés ezen a téren, de ennek dinamikája csekély.

– Számolnunk kell ugyanakkor azzal a speciális helyzettel, hogy egyes térségekben, településeken rossz, sőt olykor rendkívül rossz biztonságérzetet tapasztalunk. Épp ezért az idei év kiemelt feladata lesz az okok feltárása. Utasításba adtam, hogy elemezzék a rossz közérzethez vezető okokat. Fontos kérdésről van szó, hiszen hiába produkálunk kedvező számadatokat, ha ez nem tükröztethető vissza – fogalmazott a rendőrfőkapitány, aki hozzátette: tudja, hogy vannak korlátaik. Minden társadalmi problémát nem kezelhet csupán a rendőrség.

A HRFK vezetője szólt a részletekről is. Eszerint különösen kedvező Hevesben a vagyon elleni cselekmények számának a csökkenése, különösen a betöréses lopásoké, amelyeknek a felderítése is eredményesebb volt a korábbiaknál. Szintén kevesebb rablás miatt kellett a bűnüldözőknek nyomozniuk.

Forrás: HEOL

Ifjúsági Információs Pont működik hétfőtől „Forráspont” néven az Egri Kulturális és Művészeti Központ - Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház első emeletén.

Megújult a „zsibongó” az egri Forrásban. A hétfőn átadott információs pont - mint azt Majoros Tímea koordintárortól megtudtuk - mindenkit vár, bár célcsoportjuk elsősorban a 14-29 éves korosztály.

– Úgy véljük, ha teret szeretnénk engedni a fiataloknak, akkor valódi helyet, eszközöket, információt és lehetőségeket kell adnunk nekik – mondta a programról. Első ránézésre a megújulás nem más, mint egy pult az igényesen kialakított térben, azonban többről van itt szó: elsődleges feladatként megemlíthető a fiatalok információs szükségleteinek kielégítése. Bármelyik fiatal, aki felkeresi a Forráspontot válaszokat kaphat az őt érintő kérdésekre. Egri, megyei és országos kulturális programokról, oktatással kapcsolatos tudnivalókról, munkalehetőségekről, képzésekről, pályázatokról. A felsorolás szinte végtelen. A pont munkatársai segítséget nyújthatnak felvételi-jelentkezéskor, vagy a diáknapok szervezésekor is.

A szervezők emellett szeretnék, ha a fiatalok találkozóhelye is lehetne az információs pont. Hétköznap délutánonként egytől ötig várják az érdeklődőket, és azokat is, akik például társasjátékozni, vagy csocsózni szeretnének, mert arra is lehetőséget biztosítanak.

A program egyelőre június 31-ig működhet, azonban az EKMK munkatársai újabb pályázatot adtak be a napokban, amely, ha sikeresen szerepel, a pont tovább élhet, nagyobb helyen, bővülő kínálattal. A tervek között szerepel a Trinitárius úti Templom Galéria épülete, ahol már számítógépekkel és internet-eléréssel is szolgálnának.

Forrás: HEOL

Második tanévét kezdte meg az egri Agria Universitas Egyesület által működtetett Agria Közéleti Akadémia. A tanévet Dr. Paczolay Péter, a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke nyitotta meg a Városháza Dísztermében. Az Akadémia és a képzés célja többek között a polgári demokrácia védelme, a helyi politikai kultúra színesítése úgy, hogy a résztvevő hallgatók és oktatók együtt, közösen vitatják meg és tárják fel az előrelépések lehetőségeit. A két félévből álló képzés végén tanulmányaikról oklevelet kapnak a résztvevők. – Szeretnénk lehetőséget biztosítani arra, hogy hallgatóink együtt gondolkodhassanak a társadalmi és politikai kérdésekről – hangsúlyozta köszöntőjében Ráczné dr. Horváth Ágnes, az Agria Universitas Egyesület elnöke. Az egri főiskola Politológia Tanszékének vezetője hozzátette: volt hallgatókkal és szakemberekkel folytatják az Agria Közéleti Klub működését, a jövőben is szeretnének alakítói lenni a helyi, a regionális és ezáltal az országos közéletnek.

Az Alkotmánybíróság elnöke, dr. Paczolay Péter megnyitójában üdvözölte az egyesület értékteremtő és -megőrző tevékenységét, kiemelte a demokrácia építésében betöltött szerepüket is.
– Fontos, hogy az Agria Universitas Egyesület civil alapokon nyugszik, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a politikai hatalom gyenge civil szférával áll szemben – hangsúlyozta. A készülő új alkotmány kapcsán kifejtette: félő, hogy az új szöveg kialakítására kevés a rendelkezésre álló idő. Felvetette: az intézményi változások nem biztos, hogy elegendőek lesznek az egészséges politikai kultúra kialakításához.

Az eseményen dr. Stumpf István alkotmánybíró, dr. Balás István, a Heves Megyei Kormányhivatal főigazgatója és Rázsi Botond, Eger alpolgármestere is köszöntötte az új tanév diákjait.

Forrás: HEOL

Az MSZP szerint: A kormány által bemutatott Új Széchenyi Terv az Új Magyarország Fejlesztési Terv  olcsó, rossz minőségű másolata.

A hangzatos szavakkal bejelentett fejlesztési irányok zöméről mára kiderült, hogy csupán az előző kormányok által megalkotott koncepció elemeinek átcímkézései.
Magyarország az elmúlt két ciklusban sikerrel állt át a nemzeti támogatási rendszerről az uniós szisztémára. A végbement intézményi átalakítás Európa-szerte elismert és hatékony pályázati koordinációt eredményezett. A szocialista kormányok 2004 és 2010 között több mint 4000 milliárd forint uniós támogatást hívtak le a Nemzeti Fejlesztési Terv, majd az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében.Heves megyében rekord méretű fejlesztések valósultak meg ebben az időszakban. Befejeződött a Parádi Szociális Otthon építése, a gyöngyösi Mátra Múzeum, az egri Török Fürdő és Reuma Kórház építése és felújítása, a hatvani buszpályaudvar. Folyamatban van az egri Líceum és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola fejlesztése. Iskolák, óvodák, vízelvezető rendszerek, szennyvízberuházások korábban nem látott mértékű megvalósítására került sor, vidéken az infrastruktúra fejlesztésére is.
Döntés van az Egri Vár, a poroszlói Ökopark, az egri Markhot Ferenc Kórház és a gyöngyösi Bugát Pál Kórház fejlesztéséről. Az elmúlt évek fejlesztéspolitikája tehát sikeres volt.
A szocialista kormányok a versenyképesség javítása mellett figyelmet fordítottak az esélyegyenlőségre és a fenntarthatóságra is. Ezzel összefüggésben az emberek mindennapi környezete is gyökeres változáson ment át.
Ezzel szemben a Fidesz-KDNP kormány az elmúlt hónapokban a szakadék szélére sodorta a pályázati rendszert. Források helyett csupán a pozíciókat osztogatta, szakértelem híján pedig hónapok óta áll a korábban működő rendszer. Nem véletlen, hogy már az Európai Bizottság is figyelmeztette a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökét, hogy sürgősen vegye vissza a megfelelő szakértelemmel rendelkező alkalmazottakat.
Csúsznak a pályázati kiírások, félő, hogy 2011 őszéig egyáltalán nem lesznek támogatási szerződések és csak 2012-ben történnek meg az első kifizetések. Ekkor már legalább 23 hónapja lesz a Fidesz kormányon anélkül, hogy bármit fejlesztett volna.
A kormány által bejelentett Új Széchenyi Terv ezért nem más, mint az Új Magyarország Fejlesztési Terv olcsó, rossz minőségű másolata.
Ráadásul a most megjelent akciótervekből olyan lényeges területek maradtak ki, mint a mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatását, önálló életvitelét segítő műhelyek, a tanórán kívüli nevelési feladatok, a regionális vérellátó központok, vagy a leghátrányosabb helyzetű kistérségek komplex beruházásainak támogatása.
Irreális - többek között -  az Új Széchenyi Terv foglalkoztatási programja, hiszen ahhoz, hogy 10 év alatt 1 millió új munkahely jöjjön létre Magyarországon, ahhoz például ez Heves megyében évente két – a Mátrai Erőmű és a Bosch - nagyságrendű beruházást kellene megvalósítani. Valójában az elmúlt háromnegyed évben inkább visszalépés történt foglalkoztatásban.
Az MSZP szerint a jelenlegi kormány és az általa létrehozott intézményrendszer alkalmatlan arra, hogy megfelelő pályázati rendszert koordináljon, továbbá nem tesz határozott lépéseket annak érdekében, hogy a leszakadó térségekben élő emberek munkakörülményei és lakókörnyezete javuljon.

Forrás: Egriszín

Ma tartották a keresztféléves képzésben végzett hallagtók diplomosztó ünnepségét a Hotel Eger & Parkban.

430 hallgató fejezte be tanulmányait a keresztfélévben az Eszterházy Károly Főiskolán. Közülük 120-an hagyományos főiskolai és egyetemi képzésben, míg 240 hallgató a Bologna rendszerű alap- és mesterképzésben kapott diplomát a mai ünnepélyes oklevélátadó ünnepségen. 70 hallgató szakirányú továbbképzésben, pedagógus szakvizsga programban szerzett újabb szakképzettséget.

Az ünnepségen a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar dékánja, dr. Estefánné dr. Varga Magdolna szólt a végzett hallgatókhoz:

„Mostani céljuk elérése újabb távlatok körvonalait vázolja föl, újabb lehetőségek feltételét teremti meg. A sokszor hangoztatott „egész életen át tartó tanulás” ma már nem csupán jól hangzó szlogen, hanem elvárás is.
Mai világunk megköveteli a szüntelen szakmai megújulást, az ismeretek mind magasabb szinten történő elmélyítését.”

Ehhez kiváló lehetőséget biztosít az Eszterházy Károly Főiskola.
A közelmúltban lezajlott akkreditáció eredményeképpen tovább színesedett a főiskola képzési kínálata: februártól történelemtudományi doktori iskola működik az intézményben és az elmúlt héten a Magyar Akkreditációs Bizottság újabb mesterképzési szak, a geográfus MSc indítására adott engedélyt.

Mára elmondható, hogy egy doktoriskolában, 31 mesterképzésen, 29 alapképzési szakon, 19 felsőfokú szakképzésben és 22 szakirányú továbbképzésben folyik az oktatás.
A Líceum gyönyörű épületét – amely épp most készül ujjászületni – a névadó, Eszterházy Károly püspök valaha egyetemnek álmodta, Magyarország első egyetemének. Soha nem volt ilyen közel ez az álom a megvalósuláshoz, hiszen a főiskola elindította az egyetemmé válás folyamatát.

Egerbe látogatott ma dr. Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi miniszter, hogy szemügyre vegye a januártól működő Kormányablakot.

A vizit után sajtótájékoztatót tartott a Megyeházán, ahol elmondta:három szempontból jelent új irányt a kormány közigazgatási reformja. elsőként: az új napi tizenkét órás ügyfélfogadási renddel, nagyban egyszerűsítették az állampolgárok dolgát.

Emellett az egyablakos ügyintézés előnyeire és a Kormányablakok berendezésére és kulturált ügyfélfogadási környezetére hívta fel a figyelmet.

A Kormányhivatalok tekintetében küzdelmes egy hónap áll mögöttünk. Realistábbak vagyunk annál, hogy már most a sikereinket hangoztassuk, de jó esély mutatkozik arra, hogy 2012-re egy konszolidált, jól működő rendszer alakuljon ki megyei szinten. Ebben az évben elvégezzük a legfontosabb változtatásokat – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.

Forrás: Egriszín