Keresés: „új” (1757 találat)

A mai nappal megkezdődött az átadás-átvétel folyamata az egri Markhot Ferenc Kórházban. Horváth László a Heves Megyei Közgyűlés elnöke és az új igazgató dr. Fűtő László a helyszínen tartott sajtótájékoztatót ma reggel.

A közgyűlés rendeletének értelmében ma elkezdődött a kórház teljes, tételes átvilágítása. Felmérik a valós anyagi-, szakmai- és egészségügyi helyzetet. Legkésőbb holnap lekerül mostani helyéről a Hospinvest feliratú tábla is, amely a közgyűlés elnöke szerint tűrhetetlen, hogy még mindig a bejáratnál éktelenkedik. A jelképes lépés azt üzeni, hogy új korszak kezdődik az egri kórház életében a betegek gyógyítása terén- fogalmazott Horváth László.

Dr. Fűtő László úgy véli, nehéz feladat vár rájuk, ám a megyei vezetés által létrehozott, az előző ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló eseti bizottság nagy segítségükre lesz. Az egészségügyi átvilágítást egy erre szakosodott budapesti cég végzi majd. A betegek érdekeit kell szem előtt tartani, hiszen azok több mint 50 százaléka más kórházat választott az elmúlt időszakban, ugyanis Egerben nem tudta megkapni a szükséges ellátást – mondta az igazgató. Horváth László közölte, hogy megszűntetik azt a törvénysértő állapotot, hogy az igazgató egyúttal osztályvezetőként is dolgozik. A munkában mindenkire számítanak, aki szakmáját magas színvonalon kívánja gyakorolni, ám a létszám meghatározásához még időre van szükség.

Forrás: Egriszín

Az elhunyt fertálymesterek emlékére, Fertálymester emlékoszlopot avattak ma délelőtt a Bazilika előtti téren. A testület tagjai és Habis László polgármester részvételével rendezett eseményen, Buda Péter atya szentelte föl a faragott oszlopot.

A Mindenszentek alkalmával felavatott emlékoszlop jelzi a Fertálymesteri testület erejét, hogy nem feledkezünk meg egymásról, fogalmazott köszöntőjében Várkonyi György, az Egri Fertálymesterek főkapitánya. A kopjafa mint szimbólum, elsősorban azt jelenti, hogy tudunk emlékezni azokra a társakra, akik már nincsenek közöttünk, hangsúlyozta a főkapitány.
Az emlékoszlopot Kovács Imre elképzelése, ötlete alapján Kiss József fafaragó készítette el, melyen 23 név szerepel. Az elmúlt évben hat tagjától búcsúzott a testület, mely jelenleg 195 fővel bír.

Egerben a fertálymesteri intézményt, a török hódoltság megszüntével, a XVII. század végén alakult ki. Az akkori körülmények szükségessé tették, hogy minden városrésznek legyen a polgárok köréből egy-egy köztiszteletben álló bizalmi embere, aki tudjon írni és olvasni, s akinek személyes tekintélye segítségére lehessen a város vezetőségének a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban. Az akkori latinos elnevezés a „d e c u r i ó”-ból eredt (tizedes), és ez az idők folytán „f e r t á l y m e s t e r” lett.

Sok évi szünet után, a hagyományőrzésre helyezve a hangsúlyt, 1996-ban éledt újjá a mozgalom. A negyedmesterek Várkonyi Györgyöt választották a testület elöljárójának, azaz főkapitányának.

Forrás: Egriszín

A múltért lobogtak ma este  a mécsesek lángjai. A már magukat kórházépítőknek nevező kórházvédők megemlékeztek a 2 évvel ezelőtti kórházátadásról. Hegyaljai Judit felidézte az átadáskor történt eseményeket. Hangsúlyozta: gondoskodni kell a még állástalan kórházvédőkről. Politika mentesen, embert próbáló szakmai küzdelemmel szeretnék ismételten a kórház renoméját visszaszerezni.

A közel 100 fő emlékező előtt a Megyei közgyűlés elnöke Horváth László  is szót kapott, aki megköszönte a kitartást és igéretet tett a felelősök elszámoltatására. A munkát jövő héten már el is kezdi az arra kinevezett Vizsgáló Bizottság. A kórházat az eljátszott bizalom szimbólumának nevezte, Dr. Fűtő Lászlót az újonnan kinevezett igazgatót garanciaként tüntette fel, aki nagyban hozzá fog járulni a kórház ismételt felemelkedéséhez.

Dr. Misz  Mihály képviselő reményt lát az újjáépítésre  Habis László és Horváth László segédletével, a hosszú száműzetés után  jó kórházat szeretnének létrehozni. "Nincsenek megbízható, rendes  régi munkatársak" -mondta. Ezzel a Kórházépítők szerepét helyezte előtérbe, akikkel  a szakmai hátteret fogják  megalapozni. A megemlékezést a Himnusz eléneklésével zárták.

Magyarország-Szlovákia junior válogatott mérkőzések a Körcsarnokban, együttműködés a Magyar Kézilabda Szövetséggel. Az egri kézilabda jó úton jár, ennek egyik kezdete volt a mai megállapodás aláírása.

Együttműködési megállapodás született Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, az Egri Városi Sportiskola és a Magyar Kézilabda Szövetség között. Az iratot Habis László polgármester, Kovács Géza az EVSI igazgatója és Nemcsik Balázs, a MKSZ főtitkára látta el kézjegyével ma délután a Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnok olimpiai termében. Az aláírók reményüket fejezték ki, hogy a megállapodás nem csupán formális, hanem valóban biztosítja majd a sportág fejlődését városunkban. Az eseményen részt vett még többek között Ballagó Zoltán, az Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda vezetője, Hegedűs Gábor, az önkormányzat sportreferense, dr. Honfi László, az EKF Testnevelési és Sporttudományi Intézetének igazgatója, Katona Sándor az MKSZ versenyigazgatója, Rázsi Botond alpolgármester, valamint a sportágban dolgozó szakemberek. Habis László köszöntőjében méltatta mindazok munkáját, akik sokat tettek és tesznek ezért a csapatsportért. Hangsúlyozta az utánpótlás fontosságát, amelyben nagy szerepet vállal a főiskola és amely a lehető legjobb kezekben van Egerben. Nemcsik Zsolt bízik benne, hogy egyre több forrás fog a rendelkezésre állni helyi szinten is, ennek eredményeképp még színvonalasabb lehet a képzés és további válogatott mérkőzések helyszínéül szolgálhat a hevesi megyeszékhely.

A sportdiplomácia után a játéké volt a főszerep a Körcsarnokban, ahol a magyar és a szlovák férfi junior kézilabda válogatott mérkőzött egymással. A találkozó mindkét fél számára a 2011-es görögországi világbajnokság selejtezőire való felkészülést szolgálta. Rosta István és Kanyó Árpád nemzeti csapata 700 néző előtt, jó hangulatú mérkőzésen,  16:11-es félidőt követően 29-28-ra győzött. A magyarok közül a dunaújvárosi Takács Bence volt a legeredményesebb 9 góllal, de az egri illetőségű, Mezőkövesden kézilabdázó Zele Dániel is maradandót nyújtott a maga 5 találatával. Rosta István örült, hogy győzelemmel mutatkoztak be a fiatalok, elégedett volt az elszántsággal, a játékon még lehet javítani. Akár már holnap is a 11-kor kezdődő összecsapáson, ahol mégegyszer farkasszemet néz egymással a két együttes.

Forrás: Egriszín

Az európai gyakorlatnak megfelelően Október 31-én vasárnap hajnali 3 órakor 2 órára kell átállítani az órákat, mivel kezdetét veszi a téli időszámítás.

A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.
Az óraátállítás 1976-ban vezették be Franciaországban. Magyarországon 1980 óta alkalmazzák.  Az eredeti cél az volt, hogy energiát takarítanak meg vele, és hogy a nappalok minél jobban egybeessenek a lakosság megszokott ébrenléti idejével.

A vélemények ma már megoszlanak az óraátállítás jelentőségéről és szükségességéről.
Az energiafogyasztási szokásaink 1980 óta nagymértékben megváltoztak, a legújabb számítások szerint óraátállítással ma már nem lehet jelentős mértékű energiát megtakarítani.
Az eseménynek élettani hatása is van, sokaknál fejfájást, rosszkedvet és levertséget okoz az átállás. Az egy óra eltérést nagyjából egy nap alatt megszokja a szervezetünk.
A vasúti közlekedésben egy belföldi vonatot érint az óraigazítás. A Somoskőújfalu - Hatvan vasútvonalon közlekedő személyvonat Somoskőújfalu állomásról már a téli időszámítás szerint indul. Az Agria Volánnál a téli időszámítás munkaszüneti nappal kezdődik.

Rendkívüli ülést tartott ma az új összetételű Heves Megyei Közgyűlés. A tanácskozáson – többek között – megválasztották az új alelnököt, új ügyvezetőt neveztek ki a Markhot Ferenc Kórház Kft. élére, és felálltak az új ciklus bizottságai is.

A mai közgyűlés napirendi pontjai előtt – mint ahogy arról már beszámoltunk – szakmai kitüntető díjakat adtak át hét megyei, saját területén kiemelkedő munkát végző szakembernek. A díjazottak: Petes Varga Vilmos okleveles építészmérnök, Dr. Patócs László, a Március 15. Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium nyugalmazott igazgatója, Lovasy László bábkészítő művész, Rudas János, a Gyöngyösoroszi SE Tollaslabda Szakosztály vezetője, Dr. Wilterné Molnár Erzsébet, a Szent Erzsébet Római Katolikus Óvoda nyugalmazott vezetője, Dr. Lukovszki Nóra, a Bugát Pál Kórház diagnosztikai osztályvezető főorvosa és Koncsos Sándor, Kisnána polgármestere.

Sós Tamás, a közgyűlés korábbi elnöke képviselői mandátumának lemondása után Nagy Imre (MSZP) került be a testületbe.

Lemondott tisztségéről Szabó Zsolt (Fidesz-KDNP) is, helyette Szabó Róbert ülhet a Fidesz-KDNP frakciójában. Mindketten letették esküjüket ma délelőtt.

A Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítását követően döntöttek az új ciklus alelnökének személyéről, illetve a bizottságokról és azok összetételéről is. Egyszerű szavazattöbbséggel Szabó Róbertet (Fidesz-KDNP) választották alelnöknek. Az állandó bizottságok mellett felállították Az elmúlt négy év tisztázatlan ügyeit vizsgáló bizottságot. elnöke Dr. Gondos István (Fidesz-KDNP) lett. Belsős tagok: Szűcsné Major Ildikó (Jobbik), Bossányi László (Fidesz-KDNP), külsős tagok: Dr. Pajtók Gábor (Fidesz-KDNP), Csőgér Bálint (Fidesz-KDNP).

A közgyűlés új, állandó bizottságai: Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága, elnök: Oroján Sándor (Fidesz-KDNP); Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság, elnök: Dr. Nagy Imre (MSZP); Ügyrendi és Kisebbségi Bizottság, elnök: Dr. Gondos István (Fidesz-KDNP); Egészségügyi és Szociális Bizottság, elnök: Dudás Róbert (Jobbik); Oktatási, Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság, elnök: Tóth Csaba (Fidesz-KDNP); Eger Megyei Jogú Várossal Egyeztető Bizottság, elnök: Horváth László (Fidesz-KDNP).

Új ügyvezetőt neveztek ki a Markhot Ferenc Kórház Kft. élére. Dr. Fűtő László a közgyűlés döntése alapján havonta 1,2 millió forintot kap majd munkájáért. Létrehoztak egy Felügyelő Bizottságot is, amelynek elnöke Deé András (Fidesz-KDNP) lett, illetve szavaztak arról is, hogy felkérnek egy egészségügyi szakértő-tanácsadót a Markhot Ferenc Kórház Kft. működésének átvilágításához.

A kórházzal kapcsolatos napirendi pontokat követően Eger polgármestere, Habis László felszólalásában méltatta az új közgyűlés lépéseit, amelyek annak érdekében születtek, hogy stabilizálják az egészségügyi intézmény anyagi helyzetét. Az előző ciklus döntéseit felelőtlennek nevezte, és kiemelte, hogy a funkcionális privatizáció egy balul sikerült lépés volt a szocialisták részéről. Ezzel szerinte kockáztatták a kórház anyagi és szakmai helyzetét és ezzel a megyében élők egészségét is. A polgármester bízik abban, hogy az átvilágítást követően végre pontos képet kapnak a kórház helyzetéről. Biztosította Horváth Lászlót, a megyei közgyűlés elnökét, hogy a város mindenben partner lesz a kórház helyzetének javítása érdekében.

Forrás: Egriszín

Egy Árpád-kori lakóház maradványaira és egy III. Béla korából származó pénzérmére bukkantak régészek Egerben.

Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír. – Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész érdeklődésére.
Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír.

– Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész lapunk érdeklődésére A Líceum alatti régészeti szakfelügyelet miatt csúszhat a kivitelezés, ám a főiskolának fontos a kulturális örökség védelme. Fotó: Gál Gábor Kárpáti János , a Nemzeti Örökségvédelmi Központ munkatársa szerint a helyükön kellene megőrizni az Árpád-kori falmaradványokat. A régész úgy véli, hogy ez a lelet egy kiváló turisztikai attrakció is lehetne a főiskola számára. Hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha mindezt összekapcsolnák a Líceum többi, eddig is látogatható értékeivel, biztosan nőne az épületbe a helyszínre látogató turisták száma is.

Rengeteg a lelet: török edények, magyar pénzérmék

A régészeti megfigyelések során egyre több középkori maradványt találnak. Lapunk megtudta azt is, hogy ezek közül az egyik legértékesebb az a III. Béla korából származó pénzérme, amely az Árpád-kori házmaradvány mellől került elő. Ezenfelül számos török kori magyar és török edényre leltek a munkások. A muzeális értékeket a régészek egy, a helyszínhez közeli raktárban tárolják.

Az elhúzódó régészeti munkálatok, megfigyelések miatt a területet még nem adták át. Heim Imre , a HUNÉP Universal Zrt. és az Imola Építő Kft. által létrehozott mérnöki iroda vezetője kifejtette ezzel kapcsolatban azt is, hogy a mélyföldszinti régészeti munkálatok jelentős késést okozhatnak a kivitelező számára, amelyet a továbbiakban mindenképp be kell majd hozni, ha tartani akarják magukat a határidőkhöz.

A kivitelező is segíti az örökségvédelmet

Eszterházy Károly gróf több lépcsőben építette fel a Líceumot, menet közben még építészt is váltott. A régészek szerint a munkálatok közben nem volt elég kőanyaga, így az itt lévő házak falaiból és a várból származó köveket is beépíttetett a Líceum épületébe. A jelenlegi rekonstrukció során több tonna, a várból származó kő is előkerült, amelyet a kivitelező saját költségén visszaszállított az egri várba, ahol az elképzelések szerint a későbbi felújítások során felhasználják majd azokat. – A főiskola a Líceum revitalizációja kapcsán nagy hangsúlyt fektet a kulturális örökségek védelmére – hangsúlyozta dr. Hauser Zoltán , az EKF rektora. De kiemelte, hogy az elnyert projekt a magyar felsőoktatás infrastruktúra-fejlesztésének bővítéséről szól, nem pedig műemlékvédelmi programra kapott forrást az iskola. Szerinte attól gondosabban nem lehet kifejezni a felelős gondolkodást az örökségvédelem kapcsán, hogy a Líceum patinás épületét a lehető legkörültekintőbben kezelik. Emellett természetesen törekednek a kiváló kapcsolatra a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal. Hajlanak arra, hogy a dokumentált tárgyakat, eredményeket valamilyen formában a későbbiekben bemutassák. A rektor hozzátette, hogy ők a jövőnek építenek úgy, hogy közben a múltat is tisztelik, de a programnak nincs lehetősége arra, hogy a régészeti eredményeket a helyükön tegyék láthatóvá.

Forás :Heol

Az íróra emlékeztek és az adományozókat köszöntötték a Gárdonyi ház közadakozásból felújított kerítésének ma délelőtti átadásán. A Gárdonyi Géza Emléknapon kiállítással és irodalmi teadélutánnal várja az érdeklődőket a Dobó István Vármúzeum.

Az 1952 óta emlékhelyként működő Gárdonyi ház kedvelt célpontja az idelátogató turistáknak. Az épületnek a Dobó István Vármúzeum viseli a gondját, többször végeztek műszaki felújítást rajta. Az idei beavatkozással a tavaszi szélsőséges időjárás miatt megbillent kerítést állították helyre közadakozásból, a Dobó István Vármúzeum  és az Eger Vára Barátainak Köre Egyesület valamint támogatók segítségével.  A Gárdonyi emléknap alkalmából Zsigmond Mihály vállalkozó adta át jelképesen a kapukulcsot Király Júliának, az egri Dobó István Vármúzeum irodalomtörténész-muzeológusának.

Szécsényi Orsolya a vármúzeum igazgatóhelyettese elmondta, hogy a Dobó István Vármúzeum és az Eger Vára Barátainak Köre Egyesület 2000 óta ünnepli meg a Gárdonyi Géza Emléknapot, mely iránt komoly érdeklődés mutatkozik a az írót tisztelők körében.
Az Egerbe látogatók 60 %-a, az Egri csillagok regény hatására keresi fel a várat és az emlékhelyeket.
A hagyományosan minden évben megrendezett Gárdonyi Géza Emléknap a gyerekeknek szóló program mellett a felnőtteket is várja a nap folyamán a „Gárdonyi a világháborúban” című kiállítással és a novellaíró Gárdonyi témában rendezett tudományos emléküléssel. Az emléknap egyik legnépszerűbb eseménye az irodalmi teadélután, melyet ma délután 17 órakor tartanak a Dobó-bástyában.

Forrás: Egriszín

Az Eszterházy Károly Főiskola az Egri Kulturális és Művészeti Központtal együttműködve UNICULT összefoglaló címmel sorozatot indított, melyben a főiskola művészeti értékei kívánják bemutatni. A sorozatban az ének-, zene-, tánc- és színházművészeti közösségek szerepelnek az őszi félévben.

Az együttműködés alapja, hogy megismertesse a város művészetbarát közönségével mindazt az értéket, mely a főiskolához kapcsolódik. A művészeti tanszékek mellett, részben tőlük függetlenül is, létrejöttek olyan alkotó közösségek, melyek nem csupán városunkban, de a magyar felsőoktatás palettáján is értéket képviselnek. Ezek az értékek pedig a nemzetközi pódiumokon is sikerrel képviselték már a magyar kultúrát. Mindezek Eger város művészetbarát közönsége előtti megismertetésére bizonyult jó partnernek az Egri Kulturális és Művészeti Központ.

A sorozat első előadására a főiskola Agria Voces együttese vállalkozott egy új koncerttel.
A  zenekar 2008 szeptemberében alakult az Eszterházy Károly Főiskola Ének – zene Tanszékének hallgatóiból és tanáraiból. Tagjai mai napig a főiskola tanulói, vagy azóta már végzett zenetanárok. Az együttes számos külföldi és hazai fesztiválon, koncerten szerepelt nagy sikerrel. Repertoárjának gerincét az ismert külföldi és magyar musicalek betétdalai alkotják, de stílusától nem idegen a klasszikus magyar rockzene slágereinek előadása sem. Műsorukkal legutóbb a Magyar dal napján találkozhattunk, a Széchenyi úti színpadon arattak sikert.
Október 27-én, szerdán este 7 órától a legnépszerűbb musicalekből, a magyar klasszikus rockzenéből válogatnak  koncertjükön a Bartakovics Béla közösségi ház színháztermében.

A főiskola Egres Néptánc Együttese az EKMK Lajtha László Néptánc Együttesével kezdte el a közös műsorokat 7 évvel ezelőtt. Azóta sikerrel szerepeltek már a hazai színpadok mellett Lengyelországban, Litvániában Nemzetközi Egyetemi Fesztiválon, táncot tanultak Erdélyben, a Gyimesben. Repertoárjukat kizárólag a magyar tájak tánckultúrájából gyarapítják;  Sárközi Karikázó, Sárpilisi-, Moldvai-, Szatmári-, Mezőségi-, Somogyi-, Bagi-, táncok, Magyarbődi karikázó, Kalotaszegi legényes, Széki férfi táncok szerepelnek műsorukon. Az UNICULT keretén belül Egyetemi Táncszínház sorozatot indítanak, első vendégük november 10-én a Nyíregyházi Főiskola Néptánc Együttese lesz. A közös műsor után a két Együttesvezető fergeteges táncházat igér a Magos zenekarral, ahol a táncosok a saját vidékük; palóc-, szatmári-, nyírségi táncaira tanítják a közönséget.,

A rajz tanszék kiemelkedő szellemiségű vezetője volt egykor Nagy B. István Munkácsy díjas festőművész. A család – többek között a Főiskola támogatásával – a közelmúltban jelentette meg életművét átfogó albumját.  Róma beszélő szobrai címmel rendeznek november végén kamara kiállítást a Forrás Galériában, amikor a  könyvet is bemutatják.
Ez év júniusában egy országos kortárs művészeti szemlén nyert ezüst minősítést a főiskola Szuszogó Színháza, akik ebben a tanévben lettek ötévesek. Ebből az alkalomból többször is közönség elé lépnek korábbi műsoraikkal és új bemutatójukkal.
Érdekes és értékes színházi csemegének igérkezik  egy tatai vendégjáték. Pulika János gyimesközéploki prímás emlékére Nyírő József művei alapján állították össze „Az én népem” című produkciót, melyben a veretes szöveg mellett a zene-,tánc- és énekkultúra 10 tételben mutatja be ezt a páratlanul egyedi, értékes kultúrát.

Az EKMK és a főiskola szakemberei a tapasztalatok alapján alakítják a következő félévi UNICULT programot további értékes művészeti területeket – ének-zene, pódiumművészet, -  bemutatva, többek között egri költő, Kálnoky László nevét viselő nemzetközi egyetemi versmondó verseny megrendezésével.

Rendkívül kritikus helyzetben a megye, nincs elég pénz az egy hét múlva esedékes bérek kifizetésére sem – jelentette be mai sajtótájékoztatóján Horváth László, Heves Megye Közgyűlésének elnöke.

Likviditási gondokkal küzd a megyei önkormányzat, igaznak bizonyultak a korábbi feltételezések Horváth László, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke szerint. A mai Megyeházán tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az előző, szocialista irányítású megyei önkormányzat gyakorlatilag teljesen üres kasszát hagyott az új vezetésre.

A szocialisták még a nyáron 300 millió forint folyószámlahitellel bővítették a korábban meglévő hitelkeretet, amely jelenleg eléri a 1,5 milliárd forintot. A felvett 300 milliós hitelből mára 20 millió forint maradt, illetékbevételből 89 milliós tartaléka van a megyei önkormányzatnak. Ehhez az összesen 109 millió forinthoz a normatív állami támogatás körülbelül 82 millió forint, tehát 191 millió forint áll rendelkezésre, amiből ki kellene fizetni az önkormányzati intézményeknél dolgozó emberek havi bérét, juttatásait, ami a jövő héten esedékes.

Idáig a megye 210 millió forintos forgóbér-hiteléből fizették a béreket, de az újbóli igénybe vételéhez ezt a keretet minden hónapban fel kell tölteni. A fizetésekhez tehát legalább 210 millió forintra van szükség, ám a megyének csak 191 millió forintja van, vagyis hiányzik 19-20 millió forint. Mindemellett a Heves Megyei Önkormányzatnak 132 millió forint kifizetetlen számlatartozása, szállítói levele is van.

Mivel a bérek ki nem fizetése miatt nem kerülhet veszélybe közel 2000 család megélhetése, a megyei önkormányzat haladéktalanul tárgyalásokba kezd a megyei önkormányzat számlavezető pénzintézetével, s mindent elkövet további források, tartalékok felkutatása érdekében. „Ez egy több ismeretlenes egyenlet, amelynek a megoldó képletét még nem tudjuk” – mondta Horváth László.

Horváth László előre felmentést kér az új vezetés számára most, amikor dramatizálja a helyzetet, sokkolja a közvéleményt és előre magyarázkodik - reagált az új vezető szavaira dr. Sós Tamás a megyei közgyűlés korábbi elnöke.

"A FIDESZ ne akarja bedönteni az önkormányzatokat, hiszen az önkormányzatok egyre kevesebb központi támogatást kapnak. A megyei közgyűlés korábbi vezetése, sem nem jobb , sem nem rosszabb körülmények között dolgozott az első félévben. Mi ugyanilyen körülmények között tudtuk működtetni az intézményhálózatot. Érjék el, hogy kapjanak több központi támogatást, mutassák meg, hogy több forrást tudnak szerezni a működtetésre. Heves megyében pedig tudják folytatni az országosan is kiemelkedő fejlesztéseket" – áll dr. Sós Tamás közleményében.

Forrás: Egriszín