Keresés: „önkormányzat” (466 találat)

Pünkösd hétfőn hackertámadás érte a Heves Megyei Önkormányzat IP-telefon alközpontjának szerverét. A vélhetően különösen nagy vagyoni kár miatt Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke és dr. Barta Viktor, Heves megye főjegyzője ma ismeretlen tettes ellen feljelentéssel élt a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon.

–  Az internetes támadás célja az anyagi haszonszerzés volt, hiszen a megyei önkormányzat adataihoz nem férhettek hozzá az illetéktelen behatolók – mondta a történtek kapcsán Szabó Róbert. –  A külföldről irányított támadás során egy lettországi emelt díjas számot hívtak, melynek információink szerint a díja percenként közel 25.000 forint. Amint kedden tudomásunkra jutott a támadás ténye, azonnal megszakítottuk az önkormányzat szerverkapcsolatait, de így is óriási a kár. A pontos adatok még nem állnak rendelkezésre, de az önkormányzati telefon alközpont jogosulatlan használatával lebonyolított forgalom értéke vélhetően meghaladja a 30 millió forintot.

– A telefonszolgáltató mai tájékoztatását követően, mely alapján az okozott kár nagyságrendjét is megismertük, azonnal feljelentést tettünk a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt. A történtekről – miután az önkormányzati közfeladat ellátásának veszélyeztetése és a szolgáltatás jogosulatlan igénybe vételének külföldi célállomása miatt nemzetbiztonsági kockázat is felmerülhet – az Alkotmányvédelmi Hivatal Heves Megyei Kirendeltségét is tájékoztattuk – hangsúlyozta az elnök.

– A gyors technikai és jogi lépések mellett azonban kiemelten fontosnak tartom, hogy a lehető leggyorsabban és a legszélesebb körben felhívjam a figyelmet az internetes veszélyforrásra. Nemcsak a közigazgatásban, hanem az üzleti és a magánszektorban is fennáll hasonló támadás lehetősége – közölte Szabó Róbert.

A politikai alapokra helyezett, központosított vezetés a célja a járási rendszer kialakításának, hangzott el az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség mai sajtótájékoztatóján.

Az elmúlt 20-22 esztendő legnagyobb vívmányát, az önkormányzatok saját sorsukról való döntési jogág veszi el a járási rendszer január 1-től, jelentette ki dr. Sós Tamás szocialista országgyűlési képviselő mai tájékoztatóján, melyen erősen bírálta az új közigazgatási forma 2013 elejére tervezett bevezetését. A képviselő szerint látszatintézkedések, látszatfolyamatok lesznek az önkormányzatok kezében, ténylegesen minden lényeges kérdést központilag fognak megmondani. Sós tamás szerint indokolatlan mértékű államosítást, centralizációt és pénzkivonást jelent a járások kialakítása, ami példátlan Európában, visszalépés. A járások létrehozása 30 milliárd forintba kerül, miközben nagyságrendi pénzeket vesznek el az önkormányzatoktól a jövő évi költségvetésben. Nincs tisztázva az alapvető kérdés, hogy mitől lesz jobb a lakosság számára a rendszer, fogalmazott a képviselő.

Az állam karja

Dr. Nagy Imre, az MSZP megyei közgyűlési frakcióvezetője szerint ami történik államosítás, centralizáció, az önkormányzatiság megszüntetése megspékelve egy kis személyi kérdésmegoldással, a holdudvar építésével.
Véleménye szerint az elmúlt két évtized nagy vívmányát, az önkormányzatiságot most leépítik. A megyéket gyakorlatilag felszámolták, ma már csak testület és jól fizetett funkcionáriusok vannak, érdemi tevékenység nem folyik. Nincs érdemi hatáskör, nincs érdemleges területfejlesztés sem, hangsúlyozta a frakcióvezető.
„Míg a kistérség gondolata az önkormányzatiságra, a közigazgatásra és az önkormányzati feladatellátásra épülő társulásokról szól, addig a járás nem más, mint a megyei kormányhivatalok meghosszabbított, alsószintű hivatali karja. Szó nincs arról, hogy az önkormányzatiságot erősítené, kimondottan állami feladatot épít a járási hivatalra.
Itt is egyértelműen megjelenik a centralizáció, ahogy a megyénél, még erősebben megjelenik az államosítás. Az önkormányzatok vagyonát január 1-től államosítják.” – fogalmazott az MSZP megyei frakcióvezetője.
Nagy Imre szerint teljesen átgondolatlan a rendszer, a települési hivatalok megszűnésével a lakosoknak a járási hivatalokhoz kell menni az ügyeket intézni. Így történik az anyakönyvek kezelésével is.
Komoly problémákat jelent a munkamegosztás, a rendszer nem tisztázza a jegyzők munkakörét sem. Hasonlóan bizonytalan a helyzet az intézmények tekintetében . Több önkormányzat társulásos formában látja el feladatát, nem tudni mi lesz ezekkel, ha a társulásokat megszüntetik. A szakmaiság vesztésre áll és úgy néz ki, hogy politikai kinevezettek lesznek a járási hivatalok vezetői, jelentette ki Nagy Imre.

Hét járás Hevesben

A járási rendszer kialakítása egyetlen olyan előnnyel sem jár, amely akár a lakosság, akár a munkavállalók érdekeit szolgálná, kizárólag a kormány részére nyújt központilag irányítható „játékteret”. Ráadásul az összevontság a jelenlegi önkormányzatoknál dolgozók nagyszámú elbocsátásával is járhat, ami beláthatatlan társadalmi, szociális következményeket vonhat maga után. – áll az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség közleményében.

Heves megyében 7 (egri, pétervásárai, hatvani, füzesabonyi, bélapátfalvai, gyöngyösi, hevesi) járás kialakítását tervezi a kormány, országosan 168-at. Előfordulhat, hogy egyes települések nem ugyanabba a járási körzetbe tartoznak majd, mint amelyik választókerületbe kerültek az új besorolás szerint.

Az MSZP álláspontja szerint a járási rendszer kialakítása indokolatlanul felerősíti az állam és a politika szerepét, kiüresíti a mostanra „kirablás” alatt álló önkormányzatokat, szétverik a kisebb hibákkal ugyan, de az elmúlt 20 év alatt jól működő önkormányzati rendszert.

Heves megyében is a falusi, kistérségi polgármesterek részéről fogalmazódik meg a legtöbb aggodalom a járások kapcsán. Az elmúlt két évben súlyos mértékben növekedtek az üzemanyagárak, drámaian csökkent a közösségi közlekedés színvonala és kapacitása. Már ezek is lényegesen nagyobb terhet raknak az emberek vállára, ha ügyintézés céljából be kell utazniuk a járási székhelyekre olyan ügyben is, amit korábban helyben elintézhettek.

Forrás: Holló Miklós/ Egriügyek

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata átadja az egri Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola fenntartói jogát a Magyar Katolikus Egyház Egri Főegyházmegyéjének - többek közt erről is döntöttek a május 23-ai közgyűlésen.

Dr. Ternyák Csaba érsek 2012 áprilisában jelezte, hogy az egyház szeretné átvállalni az iskola fenntartásai feladatait. Az Érsekség vállalta, hogy a tanári kart - változatlan létszámmal - a katolikus egyház foglalkoztatja tovább, s az eddigi juttatásokat biztosítja a szakembereknek. A leendő egyházi fenntartású intézménybe bármilyen felekezethez tartozó diák jelentkezhet, aki az Andrássyban megismert magas színvonalú szakmai képzés iránt érdeklődik. A katolikus felekezethez való tartozás a Főegyházmegye vállalása szerint előnyt fog jelenteni a felvételnél, de nem lesz feltétele az intézményben történő tanulásnak, illetve munkavégzésnek - olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

Az intézményt 90 évvel ezelőtt az érsekség alapította, így jött létre az Egri Érseki Felsőkereskedelmi Iskola, egy patinás intézmény, amely Egerben mindig is a középfokú gazdasági képzést szolgálta. Az épület a várható törvényi rendelkezések nyomán önkormányzati tulajdonban marad, így hangsúlyozottan csak a fenntartási feladatok átadásáról van szó. A város és az egyház képviselői megállapodtak abban, hogy félévente állapotfelmérést végeznek az épületben.

Befejeződött a Lajosvárosi Bölcsőde férőhelybővítése. A 60 millió forintos beruházás révén az épületben megújultak a belső terek, korszerűsítették a fűtési rendszert, az udvaron játszóteret és egy fedett teraszt is kialakítottak.

 A bölcsődefejlesztés európai uniós támogatásból valósult meg, melyhez 6 millió forint önerőt biztosított az önkormányzat. A  foglalkoztató helyiségeket a mai kor követelményeinek megfelelően alakították ki, modern játékokkal és bútorokkal rendezték be.
Az ünnepélyes projektzáró rendezvényen Habis László, Eger polgármestere elmondta: a beruházás egy jól átgondolt intézményfejlesztés egyik eleme. Hozzátette: a férőhelybővítés nagy segítség lehet a kisgyermekes családok számára, hiszen az édesanyák korábban visszatérhetnek a munka világába.
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata a pedagógiai programokat és a szolgáltatásokat igyekszik a lakosok igényeihez igazítani, intézményhálózatát pedig a gyermekek számának megfelelően alakítani. A projekt eredményeként Egerben már 262 férőhelyen, négy intézményben biztosított a kisgyermekek napközbeni ellátása.

Az új bölcsődét a tervek szerint augusztus elején vehetik birtokukba a gyermekek.

(fotó: Nemes Róbert)

Forrás: Egriszín

Hogyan képzeled el lakókörnyezeted jövőjét - ez volt a témája annak a rajzversenynek, melyet az Arany János Általános Iskola diákjai számára hirdettek meg. A rajzversenyt gyereknapi programokkal kötötték össze.

A verseny egy Európai Uniós finanszírozású projekt az URBACT II. része, melynek nem titkolt célja, hogy közösségépítés segítségével szocializálja a Verőszala utca lakosságát.

A már két éve zajló Urbact II. projekt nyolc ország bevonásával vizsgálja, hogy a leszakadt városrészeket hogyan lehetne felzárkóztatni- mondta el Rátkai Attila Eger főépítésze. Egerben a támogató csoport tagjai azt tapasztalták, hogy a legfontosabb a közösségépítés, mely különféle csoportos tevékenységek által valósítható meg.  Ilyen volt a Szala patak takarítása, a Roma Ki Mit Tud? és ez a rajzverseny is.

Több mint 80 pályamű érkezett, sokan csapatban dolgoztak és többen a jelent és a jövőt is lerajzolták. A gyerekek főleg játszóteret, virágokat, parkot, közösségi teret, szelektív hulladék gyűjtőt rajzoltak.  A zsűri több kategóriában díjazott, és kilenc különdíjat is kiosztott. Nyereményként tollas ütőt, ugráló kötelet és más szabadtéri játékokat kaptak.

Egy közösségen könnyebb segíteni, mint egyéneken- fogalmazott Csathó Csaba a körzet önkormányzati képviselője. Fontosnak tartjuk az itt lakók foglalkoztatását,  ezért június 1-vel közmunkaprogramot indítunk az alacsony képzettségűek számára, ahol fél éven keresztül állandó jövedelmet biztosíthatunk a családfőknek.

Az utca lakói megalakították a Szalai Környezetvédő Ifjúsági Egyesületet, mely június 2-án pillekő ülőbútor készítő programot szervez.

Forrás: Egriszín

Amerikába készülnek a maklári ugrókötelesek idén júliusban. A Floridában megrendezésre kerülő világbajnokságon tíz Heves megyei versenyző vehet részt.  A lányok csapatban illetve egyéni versenyzőként is indulnak a vb-n.

A gyerekek egyik legfőbb időtöltése a játék. Volt, akinek a labda jelentette a szórakozást, másoknak a tollaslabda nyerte el a tetszését. Néhány lánynak azonban az ugráló kötél tetszett meg. Kezdetben belegabalyodtak, elestek, de hosszas gyakorlás után elérték, hogy ne jelentsen többé akadályt számukra az ugrálás. Akkor még nem tudták, hogy a szüntelen edzések és felkészülések mekkora élményeket fognak nekik szerezni. Idén nyáron ezek a lányok Amerikába repülnek- Floridába - ahol részt vesznek a világbajnokságon.

A történet tizenöt évvel ezelőttre nyúlik vissza, a Maklári Sport Egyesület megalakulásához.  A kezdetben kosárlabdával és kötélugrással foglalkozó sportegyesület mára már csak kötélugrással foglalkozik.  Ebben a sportágban azonban fényes sikereket érnek el, számos megmérettetésről kitűnő helyezéssel távoztak.

Kovácsné Farkas Zsuzsanna, a kezdők edzője illetve a sportklubelnökebüszkén mesélt a kezdetekről illetve a sportolókról, akik kitartásuknak köszönhetően idén részt vehetnek a világbajnokságon.  –Egy tv adásban láttunk erről a sportágról, ez adta meg a kezdő lökést a sport elterjesztésében. A fizikai karbantartás mellett gyors sikerélményt nyújt a gyerekeknek, akik könnyen elsajátíthatják ezt a fajta testmozgást.  Magyarországon viszonylag sok, körülbelül 20 „köteles település” van- mondta a lányok trénere. A magyar köteleseknek nagyon jó híre van az egész világon. Számos bajnokságon részt vettek már, fiatal koruk ellenére rengeteg  1. illetve 2. helyezéseket hoztak el. A floridai világbajnokságra is ilyen reményekkel készülnek, bíznak abban, hogy jó eredményekkel térnek haza mind a csapatban, mind az egyénileg  indulók.

A július 30-tól augusztus 8-ig tartó világbajnokságra közel 1500 főt várnak a szervezők.  Kovácsné Farkas Zsuzsa elmondta: összesen 12 lánnyal készülnek kimenni Amerikába, akiknek az útiköltségébe illetve az egyéb költségéibe az önkormányzat, a helyiek illetve számos szponzor is a segítségükre volt. A közel 7 millió forintos útiköltséget nehéz lett volna segítség nélkül fedezni, azonban köszönhetően a rengeteg támogatásnak, az idei vb-re 10 helyi lány juthat ki. A Heves megyei versenyzőkön kívül még egy tatai illetve egy mórahalmi sportoló is részt vesz a csapatukban.

Hanuszik Éva, a Neumann János Középiskola és Kollégium tanulója is részt vesz a világbajnokságon. Elárulta, hogy közel 10 éve megszállottja ennek a sportnak, ennek köszönhetően a családjában már a testvére is belekóstolt ebbe a sportágba.  –A kötélugrás rengeteg időmet elveszi, ez nyáron napi háromszor 2óra edzést igényel.  Azonban addig, amíg örömmel tölt el ez a testmozgás, addig nem bánom- mondta.

A Floridai világbajnokságon induló, Kovácsné Farkas Zsuzsa által felkészített versenyzők:

Felnőtt korcsoportban, csapatban induló versenyzők:

Bánhegyi Hanna, Hanuszik Éva, Csanálosi Zsófia, Kis Zsófia

Felnőtt korcsoportban, egyénileg induló versenyzők:

Bánhegyi Hanna, Hanuszik Éva, Csanálosi Zsófia, Kis Zsófia, Tatár Laura

12-14 éves korosztályban, csapatban induló versenyzők:

Bánhegyi Flóra, Károlyi Dóra, Krattinger Dóra, Darvai Júlia

12-14 éves korosztályban, egyénileg induló versenyzők:

Károlyi Dóra, Krattinger Dóra, Kovács Réka illetve a tatai Mukli Adél és a mórahalmi Lázár Barbara

Eger MJV Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságának véleménye a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság 2011. szeptember 21-én tartott ülésével kapcsolatban.

1.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 17. § (1) értelmében a képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. Az Ötv. szerint ezen szabályokat kell alkalmazni a bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvekre is. A bizottság megállapítja, hogy az Ötv. 17. § (3) bekezdés alapján a nyilvános testületi ülésen elhangzottak közérdekű adatnak minősülnek, így az írott jegyzőkönyvet és a hangfelvételt erre vonatkozó kérelem esetén ki kell adni, és azok nem is selejtezhetők. A bizottság megállapítja, hogy a jegyzőkönyv vezetésére vonatkozó szabályok a vizsgált bizottsági üléssel kapcsolatban nem sérültek.
2.
A KIB elnöke szabad teret engedett egyrészt a napirendekhez nem tartozó felvetéseknek, másrészt a nem megfelelő hangnemnek. Olyan személy szólalt meg, aki nem volt meghívva az ülésre, illetve olyan kérdésről tárgyaltak, ami a napirendi pontok között nem szerepelt. Az állandó bizottságok feladatairól és hatásköréről szóló 32/2010 (X.15) önkormányzati rendelet II. mellékletében került meghatározásra a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság feladata és hatásköre. A KIB idegenforgalmi feladata Eger Megyei Jogú Város pozitív jó hírének erősítése, azonban a bizottságon történtek ellentétben állnak ezzel.
A KIB ülésén elhangzott megnyilvánulás ügyében a Heves Megyei Főügyészségnél ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek közösség elleni izgatás, illetve hivatali visszaélés miatt. Az ügyészség, mint a nyomozati eljárások lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv feladata megvizsgálni, hogy történt-e bűncselekmény.
3.
Bizonyítható, hogy a júniusi rendezvényre Székhelyi József színművészt nem a szeptemberi bizottsági ülésen történt sajnálatos kijelentés miatt nem hívták meg Egerbe.
4.
A bizottság álláspontja az, hogy a képviselő hivatalos személy, joga és kötelessége is információt kérni és javaslatokat tenni önkormányzati intézmények működésével összefüggésben, azonban ez nem terjed ki utasítások adásának lehetőségére. A bizottsági ülésen elhangzottak alapján felmerült annak a gyanúja, hogy hivatali visszaélés történhetett.
A bizottság véleménye, hogy a képviselő nem jogosult önkormányzati gazdasági társaság munkájába beavatkozni.
5.
Bizonyítható, hogy sem a szeptemberi ülést megelőzően, sem azt követően az önkormányzatnál, intézményénél, vagy gazdasági társaságánál semmiféle lista nem készült művészek foglalkoztathatóságával összefüggésben.
6.
A bizottság javaslatot tesz a polgármesternek, hogy saját hatáskörben járjon el, és tegye meg a bizottság 1-5 pontban foglalt véleménye alapján a személyi kérdésekben a szükséges intézkedéseket. A bizottság javasolja a polgármesternek, hogy kérje fel az EVAT Zrt. Igazgatóságát annak kivizsgálására, hogy a társaság vezérigazgatója milyen felhatalmazással rendelkezett az EVAT Zrt. többségi tulajdonában álló Művészetek Háza Kft.-t érintő ügyekben a KIB ülésén a társaság képviseletére, figyelemmel arra, hogy a Művészetek Háza Kft. képviseletére az ügyvezető igazgató jogosult. Ezt a képviseleti jogot a többségi tulajdonos nem veheti át. A tulajdonosi jogok gyakorlását a Gt. rendezi. Ebbe nem tartozik bele a bizottság munkájába való beavatkozás.
A bizottság megállapítja, hogy a Művészetek Háza Kft., mint gazdasági társaság nem tartozik közvetlenül az önkormányzatokra vonatkozó szabályozások hatálya alá, ezért a feltárt tények alapján a gazdasági társaság felügyelő bizottság jogosult  lefolytatni az eljárást abban a tekintetben, hogy az ügyvezető eljárása megfelelt-e a jogszabályoknak és a társaság érdekeinek.

Eger, 2012. május 16.

Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság

forrás: Eger MJV sajtó

Az alábbiakban közöljük Várkonyi György úr levelét, aki az EVAT Zrt. igazgatójaként kezeli egyes önkormányzati társaságok vagyonát. Személye érintett volt a „lista” botrányként elhíresült bizottsági jegyzőkönyvben. Szívesen adjuk közre az igazgató úr levelét, amely mellesleg nem tér el a szerkesztőség  álláspontjától sem. 

Tisztelt Szerkesztőség!

Az ügyben eddig megjelent nyilatkozataimból közölt részletek csak a felszínt érintették, az összefüggésekre nem világítottak rá. Mostanra a téma túlnőtt rajtam és mindenkin, aki részese volt ennek. Fontosnak tartom ezért az ok-okozat összefüggést tömören közölni, mert úgy érzem, bár a hanganyag országosan hozzáférhető, mindenki csak azt a részt citálja, mely prekoncepcióját alátámasztja. Nos a tények:

A szakma és a Kulturális Bizottság elnöke között régóta vita tárgya, meddig tart a politika hatásköre és mi az, ami a szakemberekre tartozik. A téma a 2011. szeptemberi Bizottsági ülésen, a 2012. évi Nagyrendezvények napirend kapcsán ismét előtérbe került. Hosszasan soroltam érveimet, mi az intézménynek, mi a Művészetek Házának, mi a Bizottságnak a feladata, melynek során határozottan kiálltam a szakmaiság mellett, azaz ezekben a kérdésekben ne születhessenek politikai döntések. Az elnök asszony válaszában, a lakosság nemtetszésére hivatkozva, az általa is letiltott Székhelyi meghívást - melyet később elismer a hangfelvétel tanúsága szerint - hozza fel példának, hogy azért kell a Bizottságnak beleszólni szakmai kérdésekbe is, hogy ne történhessen meg, hogy meghívnak egy, idézem: „XY, hogy is hívják, felolvasót, Székely elvtársat…”.

Ezen a nemkívánatos példán, mellyel megpróbálta lesöpörni érveimet annyira felháborodtam, hogy sarkítva akartam az ezzel kapcsolatos ellenérzésemet nyomatékosan kifejezni, mert felhozott indoka azt vetítette előre számomra, hogy ezt a gyakorlatot a jövőben is folytatni kívánja. Ekkor intéztem hozzá azt a bizonyos kérdést, melyre válaszom a hangfelvételen is hallható, ez „nonszensz” ha így van.

Azt hittem, hogy ez a hangfelvétel a hallgatók számára világos és ezért nem is magyarázkodtam. A bárdolatlan megfogalmazásért elnézést kértem levélben mindazoktól, akiket esetleg megbántottam. Nem vagyok antiszemita, kirekesztő, hanem a szakmai függetlenség elkötelezett híve.

Várkonyi György

Az egri lista-üggyel kapcsolatban ma megjelent Fidesz egri szervezete közleményére reagált Csarnó Ákos. Mint levelében írja, határozottan visszautasítja a Fidesz egri szervezetének pénteki közleményében foglaltakat, miszerint a listabotrány néven elhíresült ügyet kivizsgáló bizottság menetrendjét ő késleltetné.

A Fidesznek - mint a város vezetésében nagy tapasztalattal rendelkező szervezetnek - tudnia kellene, hogy a bizottsági előterjesztések összeállítása - főleg egy ilyen horderejű ügyben, ahol azt kell vizsgálni, hogy történt-e jogszabálysértésre utaló körülmény - hosszadalmas folyamat. A bizottság elnökeként első pillanatban egyeztettem a polgármesteri hivatallal és a bizottság tagjaival arról, hogy mikor tud legelőször összeülni úgy a testület, hogy szakmailag alátámasztott, hiteles véleményt tudjon adni.

Felhívom a Fidesz egri szervezetének figyelmét továbbá arra a tényre,

hogy a vizsgálat lefolytatására felkért Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság öt tagjából három a Fidesz-KDNP-Lokálpatrióta szövetség színeiben tag. A gyors egyeztetések során az ülés időpontja közös álláspont alapján alakult ki, vagyis a kormánypárti tagok úgy látták jónak, ha az egész város számára egyre kellemetlenebb kérdésről az akkor megegyezett időpontban tárgyalunk.

Ezen felül egyébként felettébb különös, hogy miért csak pénteken közli

  a megdöbbenését a hangfelvételt illetően a Fidesz egri szervezete. Korábbi nyilatkozatában határozottan visszautasította, hogy meghatározná, hogy kik léphetnek föl a városban és kik nem. Miért nem vonta felelősségre azóta azokat az érintett képviselőket, akiket, mint jelölő szervezet (Fidesz-KDNP- Lokálpatrióták) indított az önkormányzati választásokon 2010-ben?

Eger, 2012. május 11.

dr. Csarnó Ákos

tanácsnok
Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke

Egerben nincsenek, nem is voltak, nem is lesznek listák, mondta Rázsi Botond alpolgármester. Eger a kultúra magyar városa, ez Eger sokszínűségét is hirdeti.

A városvezetés elfogadhatatlannak tartja, hogy az a feltételezés kering, hogy bármilyen hovatartozás alapján ítélnek meg művészeket. A polgármester kezdeményezésére egy belső vizsgálat indul, ennek eredményétől teszik függővé a következő lépéseket.

Várkonyi György elmondta: alapvetően azon ment a vita már egy éve, hogy mi a bizottság feladata és hatásköre elkülönítendő a szakmát a politikától.

Egriügyek:

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) feljelentést tett a Heves Megyei Főügyészségen azt állítva, hogy egy hangfelvétel szerint az egri önkormányzat zsidósága miatt nem engedte fellépni a városban Székhelyi József színművészt.

A szövetség MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írták: a faji alapú diszkrimináció sérti Magyarország alaptörvényét, és egyebek mellett a közösség elleni izgatás és a hivatali visszaélés gyanúját veti fel. Ezért arra kérik a főügyészséget, hogy rendeljen el nyomozást annak megállapítására, hogy kik követték el ezt a cselekményt, és hogy gondoskodjanak az elkövetők büntetőjogi felelősségre vonásáról.

Hozzátették: annak, hogy egy magyar város vezetése faji alapú megkülönböztetést alkalmazott, nemcsak politikai, hanem jogi következményei is kell hogy legyenek.