Keresés: „70” (245 találat)

Barátai és egykori kollégái széles köre köszöntötte 70. születésnapja alkalmából dr. Ringelhann Györgyöt, városunk egykori polgármesterét és díszpolgárát pénteken a Városháza dísztermében.

 A zsúfolásig megtelt teremben többek közt Habis László is méltatta dr. Ringelhann György munkásságát. Elmondta: városunk egykori polgármestere "egy olyan személy, aki fogalom", egész életében köztiszteletnek örvendett, polgármesterként és magánemberként is példát mutatott az embereknek. Munkája során mindvégig a korrekt megoldások híve volt, aki nem pártokban gondolkodott, s mindenkivel az együttműködést kereste. Polgármesterként nyílt és őszinte maradt.

Barátain és egykori kollégáin kívül a Fertálymesteri Testület kórusa, valamint a Benedek Elek Óvoda apróságai is felköszöntötték az ünnepeltet. Dr. Ringelhann György két cikluson keresztül, 1990-től 1998-ig volt Eger polgármestere, a rendszerváltás után az első szabadon választott vezető. Kiemelt helyet fogalalt el életében a sport, vízilabdázóként 12 éven át szerepelt az egri élvonlbeli csapatban. Mielőtt városvezető lett, gyermekorvosként dolgozott, szakmáját a Markhot Ferenc Kórház Gyermekosztályán, valamint Afrikában is gyakorolta.

Polgármesterként elkötelezett volt a város fejlesztését illetően, munkája során számos eredményt ért el. Többek közt szélesítette Eger testvérvárosi kapcsolatrendszerét,  előkészítette a Bitskey Aladár Uszoda megépítését, a K2-es út és felüljáró beruházást, megalapított az Egri Ipari Parkot, végrehajtotta a szennyvíztelep rekonstrukcióját. Polgármestersége alatt fogadták el a közgyűlés alapokmányát, létrejött az Idősek Berva-völgyi Otthona, valamint megépült a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium.

Mindezek mellett számos kitüntetésben is részesült. Megkapta a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjét, a Heves Megyei Önkormányzat által alapított Dr. Jakab István emlékgyűrűt, valamint az egri díszpolgári címet is.

Forrás: Egriszín

Vasárnap délután nyitották meg ünnepélyes keretek között Kopcsik Lajos vándorkiállítását a Hotel Eger és Parkban.

A mestercukrász idén hármas jubileumot ünnepelhet, 70. születésnapját, 55 éve tartó munkásságát illetve 700 alkotását. A megnyitón Habis László, Eger MJV polgármestere köszöntötte a Guinnes-rekorder cukrászt. A világbajnok mester elmondta: 55 éve szerelmese ennek a szakmának, a munka öröméért dolgozik még ma is, semmiképpen sem hagyná abba a munkáját, hiszen örömét leli benne. Családja mindvégig támogatta, felesége már 50 éve hű társa.

Kopcsik Lajos külön köszöntötte Harmati Juditot, illetve Harmati Lászlót, akik mind szervezésben, mind a kiállítás helyét illetően sokat segítettek neki. A kiállításon híres festők marcipánból készült reprodukcióit, portréit tekinthetik meg a vendégek.

Arra a kérdésre válaszolva,hogy miért nem festi meg ezeket a műveket inkább, azt válaszolta hogy: Nekem a cukor az anyagom.  A szakmájához méltóan egy óriási marcipántortával köszöntötték születésnapja alkalmából.

Az Oscar-díjas mestercukrász műveiből álló tárlatot október 16-tól december 1-ig tekinthetik meg az érdeklődők.

Kopcsik Lajos Guinnes-rekorder, Oscar-díjas mestercukrász műveiből nyílik kiállítás október 16-án 17 órakor a Hotel Eger és Parkban. A korábban Nyíregyházán már bemutatott vándorkiállítás anyagát a Panton Art Baráti Kör jóvoltából tekinthetik meg az egriek.

Kopcsik Lajos ebben az évben ünnepelte 70. születésnapját, valamint 55 éve alkot, a Panton Art Baráti Kör tagjai ezért döntöttek úgy, hogy mindenképpen szerveznek egy kiállítást a mestercukrász műveiből.

Október 16-tól 33 cukorból készült művet tekinthetnek meg az érdeklődők, többek közt híres festők képeiről készült reprodukciókat, portrékat, valamint hat nagyméretű fotót is azon művekről, melyek a Marcipániában láthatóak, de méretüknél fogva nem lehet őket kiállítani.

A mestercukrász alkotásai december 1-ig láthatóak a Hotel Eger és Parkban.

Forrás: Egriszín

Megbukott az Orbán-kormány gazdaságpolitikája-ezzel a mondattal kezdte meg a szerda délutáni sajtótájékoztatót Török Zsolt, az MSZP szóvivője.

Az MSZP szerint a kormány a személyijövedelemadó-változásokkal, az adójóváírás megszüntetésével tovább csökkentette az átlagos és alacsony keresetűek jövedelmét, miközben az infláció óriási mértékben emelkedik. A kormány gazdaságpolitikája megbukott, így a munkavállalók 82%-a reálbércsökkenést szenvedett el - állítja Török Zsolt. Heves megyében bruttó 190, nettó 127 ezer forintot keresnek átlagosan a munkavállalók. Ez az összeg sokkal kevesebb, mint a fővárosi 270 ezres bruttó, és 175 ezres nettó kereset. Az árak ezzel szemben azonban csak nőnek.

A Központi Statisztikai Hivatal az említett bérekkel az 5-6. helyre teszi Heves megyét, azonban a mindennapi alapélelmiszerek, üzemanyag és az egyéb szolgáltatások árainak drágulásáról nem szól a felmérés.

Ami szintén feketén-fehéren látszik, hogy Heves megyében jelenleg 1500 emberrel kevesebb dolgozik, mint tavaly ilyenkor. Az MSZP szerint a FIDESZ csak továbberősíti önmeghazudtoló politikáját, amikor hagyja az egekbe szökni az üzemanyagárakat. A mai naptól ugyanis emelkedik a benzin illetve a gázolaj ára, átlépve a 400 forintos határt, így akár 12 forint többlettel is számolhatnak a gépkocsivezetők egy liter üzemanyagért- mondta Sós Tamás, országgyűlési képviselő.

Városunk civil szervezetei és önkéntesei segítségével szeptember 24-én 10 órától immár negyedik alkalommal tisztítják meg az Eger patak városi szakaszát. A szombati akcióhoz bárki csatlakozhat, a segíteni vágyókat 9 órakor az Érsekkertben lévő Zenepavilonnál várják.

Juhász Attila, a BV Intézet parancsnoka elmondta: a takarítási akció még 2010-ben kezdődött, abban az évben kétszer is megtisztították a patakot. A tavaly májusi „Tisztán szeretem” című kezdeményezés során 170 önkéntes segítségével közel 6 tonna szemét gyűlt össze, a szeptemberi akció során 3, a 2011 májusi takarítás alkalmával pedig 7 tonna.
A szombati napon a rendőrség, a tűzoltóság és a katasztrófavédelem munkatársai is bekapcsolódnak a munkába. Az önkéntes civileket 9 órakor az Érsekkertben található zenepavilonnál várják. Arra kérnek minden segítő szándékú polgárt, hogy vigyenek magukkal a takarításhoz szükséges eszközöket. A Városgondozás Eger Kft. gumikesztyűket és zsákokat biztosít az önkéntesek számára.

Forrás: Egriszín

A Heves Megyei Önkormányzat füzesabonyi Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona Aranyhíd Alapítványa augusztus 24-én, szerdán délelőtt fél 10-től immár a negyedik alkalommal rendezte meg az Aranyhíd Színjátszó Fesztivált, amelynek ezúttal az egri EKMK Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház adott otthont – áll a Heves Megyei Önkormányzat közleményében.
Az esemény fővédnöke Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke volt, aki köszöntőjében egyebek mellett elmondta: az alapítvány ebben az évben regionális szint helyett már országos méretűre kívánta kiterjeszteni a programot. Eredetileg 15 intézményből érkezett pozitív visszajelzés a részvételt illetően, ám a nehéz gazdasági helyzet miatt végül sajnos csak kevesebben tudták vállalni az ezzel járó költségeket.

Az elnök a Heves Megyei Önkormányzat szociális ellátórendszeréről szólva kifejtette: jelenleg 973-an dolgoznak a megyei önkormányzat fenntartásában működő szociális és gyermekvédelmi intézményekben. Ezzel a létszámmal a 10 intézményben összesen 1898 rászoruló ember ellátásáról gondoskodik a megye. Közülük 670-en idősek, 862-en fogyatékkal élnek, 366-an pedig gyermekvédelmi ellátásban részesülnek. Az intézmények három kivételével ideiglenes működési engedéllyel rendelkeznek. A tárgyi, személyi feltételek biztosításához pályázati forrásból igyekszik a megyei önkormányzat plusz bevételeket szerezni. Ahol a tárgyi feltételek nem is felelnek meg maradéktalanul az előírásoknak, kollégáink ott is magas színvonalú munkával pótolják a hiányosságokat – hangsúlyozta az elnök.

A fesztiválon a füzesabonyiak mellett az országból további hat hasonló szociális intézmény (Hejőbába, Tápiógyörgye, Körösladány, Nyíregyháza, Elek, Borsodivánka) lakói mutattak be színdarabokat. A zsűritől arany minősítést kapott a Nyíregyházi Irgalmas Szamaritánius Központ „Jób története” című előadása és a házigazdák „Mici néni két élete” címet viselő darabja.

  A célegyeneshez közeledik a Líceum felújítása – mondta dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora. A munkálatok egy időközbeni szerződésmódosítás miatt előreláthatólag év végén zárulnak.

Új területeket alakítanak ki a mélyföldszinten, többek közt számítógépes laboratóriumok, a Líceum televízió, multimédiafejlesztő műhelyek és az intézmény informatikai hálózatát üzemeltető központ is itt kap helyet – tájékoztatott az EKF rektora. Az épület homlokzati és tetőszerkezeti munkálatai már teljesen befejeződtek, jelenleg csak a toronytestnél zajlik rekonstrukció. Ezenkívül apró belsőépítészeti munkálatok – burkolás és festés – vannak még hátra.

Dr. Hauser Zoltán elmondta továbbá: a szeptemberi iskolakezdéssel egy időben  visszaköltöznek a tanszékek és a hallgatók is látogathatják az épületet, eleinte még kisebb számban, de órákat is tartanak majd. A könyvtár is fokozatosan megnyílik, amely lényegesen nagyobb területen áll majd a hallgatók, illetve az oktatók rendelkezésére. Az eredeti szerződés szerint november 30-a a projekt lezárási határideje, régészeti feltárások után azonban szerződésmódosítás vált szükségessé, ugyanis az udvar alá tervezett, úgynevezett auditorium maximum megépítése nem jöhetett létre, ezért az elképzelések bizonyos részei az Almagyar dombon valósulnak meg. A projekt új lezárási határideje 2012. március 31-e, de a Líceum teljes rekonstrukciója előreláthatólag év végére befejeződik.

A felújítás során új területeket is kialakítanak, a direkt oktatási terek nem, az önálló tanulási terek viszont nőnek, így a Varázstorony is új funkciókkal bővül. Itt kiváló lehetőség nyílik majd arra, hogy akár több évszázad ölelkezésével egy olyan interaktív, és erősen motivált bázisú teret hozzunk létre, amely növeli a fiataloknál a természettudomány iránti motiváltságot – fogalmazott dr. Hauser Zoltán. A varázstorony tehát egy természettudományos, pályaorientációs és módszertani központ lesz, a negyediktől a kilencedik szintig múzeumokkal, csillagászati megfigyelővel, interaktív és rendhagyó természettudományos órákhoz alkalmas terekkel. A torony a helyiek és a turisták számára természetesen továbbra is nyitva áll majd, de elsődleges célcsoportjuk a 10-18 éves korosztály.

A projektnek – a Líceum épületének revitalizációján túl – igen hangsúlyos része a Leányka úti kampusz fejlesztése is, amelynek során mintegy 1700 négyzetméteren épül fel az Egerfood Regionális Tudásközpont új épülete. Dr. Hauser Zoltán elmondta: a létesítmény tetején egy növényházat is kialakítanak, ami szerves részét képezi majd a biológiaoktatásnak is. Hozzátette: megújul a Természettudományi Kar D épületet is, az ezzel kapcsolatos munkálatok már a végső stádiumban vannak, várhatóan szeptember 15-én fejeződnek be.

Forrás: Egriszín

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.

A napokban a Magyar Nemzetben megjelent egy írás, mely arról ír, hogy a kormány milyen formában tervezi a szakképzési rendszert átalakítani. Ezen nézetekkel dr. Sós Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő nem ért egyet, melyet szerdai sajtótájékoztatóján bővebben is kifejtett.

Dr. Sós Tamás szerint a szakképzés is áldozatául esik az érzéketlen megszorításoknak. Olcsó „tanoncképzést”, kiszolgáltatott munkaerőképzést terveznek a minőségi szakképzés helyett. Pénzkivonás, pedagógus elbocsátás történik a szakképzésben. Szakmailag nem kiérlelt, ellentmondásosak a nyilvánosságra került elképzelések.

A tervezett 20 százalékos állami forráselvonás tönkreteszi a szakképző intézményeket- állítja a képviselő: mivel az oktatási költségek döntő része a pedagógusok bére minden ötödik tanár és szakoktató elbocsátásával járhat az egymástól távol lévő vagy eltérő típusú szakmákat oktató intézmények összevonása, valós megtakarítást nem hoz. Ugyanakkor rontja az intézmény működésének hatékonyságát. Többletterhet jelent a tanárok és diákok számára egyaránt. Az erőltetett átszervezés veszélyezteti a futó vagy már lezárult uniós TISZK pályázatok lezárását, így sokmilliárdos fejlesztési források elvesztését okozhatja.

Államosítani fognak 700 iskolát – feltételezi dr. Sós Tamás és ezzel holland típusú TISZK-ké alakítják a jelenlegi gazdasági társaságokként működő TISZK-ket. A kormány erővel akarja lezülleszteni, majd ebbe a rendszerbe kényszeríteni a diákokat, zsákutcát alakít ki, végleg elzárva a tanulás lehetőségét a nehezebb sorsú tanulók előtt.

Nagymértékben csökkentik az érettségit adó szakképző iskolákba kerülő tanulók számát, növelve a három éves tanoncképzés arányát, ezzel csökkentve a képzés idejét, így a szükséges költségeket is. Jelenleg a szakmunkás képzettségűek körében nagy a munkanélküliség. A tervezett lépések veszélyeztetik a magyar gazdaság fejlődését, a társadalmi békét, a tervek ellentétesek Magyarország európai kötelezettségeivel –vallja a képviselő.
Dr. Sós Tamás kéri, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a szakképzést érintő részletes terveit, az ezeket megalapozó számításokat és hatásvizsgálatokat. Kezdjen párbeszédet a szakmával, az érintettekkel a szakképzés jövőjéről.

Forrás: Egriszín

Heves megyében is nagyon sok családot, több ezer embert érint a devizában történő eladósodás – kezdte csütörtöki sajtótájékoztatóját dr. Sós Tamás, az MSZP megyei elnöke.

Az országgyűlési képviselő elmondta: Magyarországon 1,5 millió lakosnak van devizahitele, melyből 150 ezer embernek immár 90 napja lejárt határidejű a tartozása. A legtöbben 2006-2008 között vettek fel svájci frank alapú jelzáloghitelt, akkor 150-170 forintos árfolyamon. Jelenleg 270 forint körül jár az alpesi deviza árfolyama, ez 60-70 százalékos emelkedést jelent. „Az elmúlt nyolc évre” visszamutogató Fidesz-KDNP–kormány még mindig csak látszatintézkedéseket és ígéreteket tesz a mára valóban romokban heverő emberek, családok százezreinek megsegítésére – fogalmazott dr. Sós Tamás. Hozzátette: a mostani erős svájci frank az eladósodottak számára sok esetben már kétszer akkora törlesztő részletet jelent, mint amivel a hitel felvételekor számoltak. Emiatt egyre többen lesznek kénytelenek igénybe venni az árfolyamrögzítést, ami azonban katasztrofális következményekkel járhat 2015-től.
Dr. Sós Tamás véleménye szerint a kormány saját döntéseivel megy szembe akkor, amikor az igen hátrányos következményeket jelentő árfolyamgát majdani káros hatásai ellen is intézkedik: megszabja, hogy “csupán” 15 százalékot emelkedhet a törlesztőrészlet 2015-től.
A politikus kiemelte: szakemberek szerint, amennyiben nem változik a nem fizetők aránya, ez 80 ezer család esetében lesz szükség kényszerintézkedésre. Ehhez viszont közel 400 milliárd forintra lenne szükség, de csak 2 milliárd áll rendelkezésre..
Dr. Sós Tamás végül elmondta: az MSZP felszólítja Orbán Viktort, hogy azonnal szakítsa meg szabadságát és hívjon össze kormányülést a kialakuló gazdasági válsághelyzet miatt. Arra kérik a miniszterelnököt, hogy kössön új megállapodást a Magyar Bankszövetséggel és folytasson további egyeztetéseket az adósok és az önkormányzatok érdekképviseleti szerveivel, a bankadó bevételeit pedig fordítsák a válságkezelésre, illetve egy válságalap létrehozására.

Forrás: Egriszín