Keresés: „Bükk” (173 találat)

Januártól úgy fest, hogy többet kell fizetnünk a távhőért Egerben. A jelenlegi 2950 Ft/GJ hődíjból minimum 3800 Ft/GJ lehet, és a 441 Ft/lm3/év alapdíj is növekedni fog – nyilatkozta szerkesztőségünknek Zsebe Albert, az EVAT Zrt. távhő divízióvezetője.

A fogyasztóknak fűtés kapcsán alapdíjat és hődíjat kell fizetniük. Az alapdíj a szolgáltató állandó költségeire nyújt fedezetet: a szolgáltatói berendezések üzemeltetése, fenntartása, javítása, stb. Ezt a díjat akkor is ki kell fizetni, ha nem vételez hőt a felhasználó. Az alapdíjat a használatban álló, fűthető helyiségek légtérfogata után kell fizetni havonta egyenlő részletekben. Egy átlagos, közepes méretű egri lakás (135 lm3) alapdíja 62.512 forint évente, ami két éve nem emelkedett. A jelenlegi összeg már nem tartható. Nem csak az általános árdrágulás vagy infláció miatt, hanem mert nagyon komoly változás történt az egész energiaellátásban – mondta Zsebe Albert.

Egerben és sok más városban a hő jelentős része kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés keretében kerül ki, azaz gázmotorokat működtettek. Alapvetően villamosenergiát termeltek, amit közcélú hálózatban értékesítettük, s az eközben keletkezett hőt hasznosítottuk a távfűtési rendszerben. Egyrészt ez a hő így olcsóbb volt, mintha pusztán gázból állítottuk volna elő, másrészt egy idegen befektető tulajdona a gázmotoros kiserőmű, vállalva az üzemeltetési feladatait a távhő bevételekhez jutott, s ez az alapdíjat csökkentette – tudtuk meg a divízióvezetőtől.

A jogszabályok változása miatt 2011. január 1-jén a kötelező átvételi rendszer megszűnik. Ez azt eredményezi – miközben a válság miatt a világ villamosenergia-fogyasztása mélyponton van –, hogy nem szabad a gázmotoros erőművet elindítani, mert veszteséget termel. Elveszik az az olcsó hőhányad is, amely a kapcsolt energiatermelésből született, ami pedig a hődíjra volt hatással. A hődíj a hőfogyasztás nagyságától függ, a hőközpontban mért távhő mennyisége után kell fizetni. Most zajlanak a számítások, keressük a megoldás lehetőségét – informálta az egriszin.hu-t Zsebe Albert.

A megoldás egyik lehetőségének egy alternatív hőforrás hadrendbe állítása tűnt, ami itt a Bükk környékén, az erdők környezetében a tervszerű gazdálkodás következtében keletkezett faapríték tüzelésével lenne megoldható. De lehet a mezőgazdasági hulladékot, például a szőlővesszőt is hasznosítani energetikai céllal. Sajnos már most késlekedik a biomassza, de a meglévő fűtőműnek a bővítése is, amiben elhelyezhető néhány faapríték tüzelésére alkalmas kazán. Ha ez ellen sokat tiltakozunk, a mai 2950 Ft/GJ árból januárban alsó hangon is 3800 Ft/GJ lesz, mert tisztán földgázból a mai árat ennyiből lehet majd kihozni, s ezt terheli még 5% áfa. A földgáz ára ma a világpiaci gázáraktól és a forint árfolyamától függ a dollárhoz képest. Ha kezdünk kilábalni a válságból, a nyersanyagárak emelkedni fognak, a forintárfolyam is magas, s senki nem tudja garantálni, hogy hol köt ki hosszú távon – állapította meg Zsebe Albert.

Kerestünk olyan befektetőt, aki viszonylag rövid idő alatt megépítené ezt a bővítést, ami ha belátható időn belül megépül, nem biztos, hogy már januárban fel kell emelni az árat a drágább szintre, hanem a mostani számításaink szerint olyan 3200-3300/GJ forint közötti összegből átvészelhető a 2011-es év. Ráadásul az EU előrevetítette, hogy minden országnak vállalnia kell valamilyen arányú megújuló energiának a beépítését a hazai energiaellátó rendszerébe, s ha ezt a vállalást nem teljesíti, azt előbb vagy utóbb elkezdik büntetni. Ha valaki gázbázison marad, nem felel meg a megújuló hányadra vonatkozó kritériumoknak, akkor nemcsak az eredendően magas nyersanyagár, hanem a rárakódott büntetés is a fogyasztói terheket fogja növelni – mondta a divízióvezető.

A környező települések közül jelenleg is Egerben a legmagasabb a távhőszolgáltatás alapdíja: 441 Ft/lm3/év. A fűtési hődíj viszonylag alacsony: 2950 Ft/GJ. Gyöngyösön a gyöngyösi Városgondozási Zrt. alapdíja csupán 339, 6 Ft/lm3/év, a fűtési hődíj viszont 3276 Ft/GJ. Szegeden is magasabb a fűtési hődíj, 3307 Ft/Gj-t fizetnek a fogyasztók a Szegedi Hőszolgáltató Kft-nek, viszont az alapdíj alacsonyabb, csupán 328 Ft/lm3/év. Miskolcon csupán 5 forinttal drágább az alapdíj, mint Egerben, 2956 Ft/GJ, de az alapdíj jelentősen olcsóbb: 337,56/lm3/év. Tiszaújvárosban a legolcsóbb a távfűtés, a Tiszaszolg 2004 Kft. alapdíja 314 Ft/lm3/év, s a fűtési hődíj is csak 2650 Ft/GJ.

Forrás : Egriszín

A Budapest Fővárosi Önkormányzat Mónosbéli Gyermekotthonában működő képzőművész szakkör munkáiból nyílt kiállítás ma délután a Bródy Sándor Könyvtárban. A tárlatot az intézmény lakóinak zenés műsora nyitotta meg.

Másnak lenni nehéz, s a mássággal kapcsolatos előítéletek lerombolásának egyik legkézenfekvőbb eszköze a művészet, fogalmazott köszöntőjében dr. Radoszáv Miklós a Fővárosi Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat általános igazgatóhelyettese, méltatva a nem a saját családjukban nevelkedő gyermekek munkáit.
A november 14-ig látható tárlaton a Bükk lábánál elhelyezkedő gyermekotthon intenzív művészeti életéből kap ízelítőt a látogató.
A Mónosbéli Gyermekotthon egy olyan intézmény, ahol a másságot jelentő művészetet nagyon kreatív módon használják a gyerekek nevelésére, és a társadalmi elfogadtatásra.

Mónosbélben élen jár a művészeti tevékenység, a fogalakozások és az alkotó munka része az intézmény programjának. A Bródy Sándor Könyvtár teret ad ennek a tevékenységnek és a gyermekotthon lakói évről évre elhozzák az év közben készített képzőművészeti munkáikat.

Forrás: Egriszín

Egy strandröplabda pályát és két teniszpályát is felavattak ma délben a Kossuth Zsuzsa Gimnázium és Szakképző Iskola területén.

A tenisztársadalom összefogásáról van szó – mondja Molnár László, az Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye (EKVI) igazgatója. Két pálya már működött, amiken a nyár folyamán is tartottak tenisztáborokat. A strandröplabda pálya az első Egerben, s még strandfoci pályaként is használható. A megvalósításban közreműködő Urbán Miklós (URFA Kft.), Mata Tibor (Mátrai Erőmű Zrt. bükkábrányi bányaüzem), dr. Nagy Lajos (OMYA Hungária Kft.) és Szabó László (EKVI) díszoklevelet vehetett át az ünnepségen. Habis László polgármester köszöntőjében kiemelte, hogy újabb pályákkal gyarapodott a megyeszékhely, méltatta az EKVI és a Sportiskola áldozatos munkáját, illetve megköszönte azon vállalkozók támogatását, akik a város közéleti céljainak elkötelezett hívei. Az ünnepélyes átadáson a Kossuth Zsuzsa Gimnázium tanulóinak bemutatója után a polgármester Molnár László igazgatóval közösen vágta el a szalagot.  A homokon az EKF hallgatói játszották az első bemutató mérkőzést, a továbbiakban pedig az általános iskolák ingyen használhatják azt, ha beépítik a tananyagba. A létesítmények értéke 29 millió forint, melyért ténylegesen 8 millió Ft-ot kellett fizetni, a közötte lévő összeget a támogatásokból fedezték.

Forrás: Egriszín

A helyi kulturális, történelmi értékek, hagyományok ápolása, bemutatása céllal létrejött helytörténeti, városvédő egyesület mutatkozott be nyílt nap keretében augusztusban, Bélapátfalván.

A hagyomány ápolása mellett a szebb élhetőbb környezet kialakítása, és az odalátogatók számára vonzó településkép megteremtése a helyi adottságok figyelembevételével, célként fogalmazódott meg a megvalósításra váró ötletekkel, elképzelésekkel teli bélapátfalvi lelkiismeretes értékmentők bemutatkozásán. Az új szervezet munkája során folyamatosan tájékoztatást kíván nyújtani Bélapátfalva múltjához kötődő jeles évfordulókról, eseményekről, a város jelenét és jövőjét meghatározó elképzelésekről, tervekről.

A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület egyesület 2010 tavaszi megalakulásakor megfogalmazott célkitűzések között legfontosabbak a város hagyományainak és helytörténeti emlékeinek kutatásával és közkinccsé tételével kapcsolatos elképzelések, amelyek mellett további feladatként megfogalmazódott a városfejlesztés aktuális kérdéseinek véleményezése, valamint a jelentős történelmi, kulturális és ipartörténeti emlékekkel bíró település lakosainak véleményét és kéréseit, észrevételeit közvetíteni az önkormányzat felé.

Bárdos Péter az egyesület elnöke a mai bemutatkozáson kiemelte, hogy az önzetlen, civil kezdeményezésre létrejött szervezet fontos feladatnak tekinti szűkebb hazája épített és természetes környezetének megóvását, városuk arculatának szebbé tételét. Bízván abban, hogy sokan vannak rajtunk kívül is, akik szívükön viselik városuk érdekeit, lokálpatrióta társaknak is önálló megjelenési lehetőséget, szellemi-anyagi támogatást nyújthat az egyesület.

Az egyesület várja a Bélapátfalvával kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, melyet a megfelelő fórumokon aktívan képviselhet. Fontosnak érzik, hogy a város jövőjének tervezésekor mindannyian hallassák hangjukat, hogy településünk fejlesztései ügyében ne nélkülünk szülessenek döntések.

Az egyesület munkája kapcsolatot jelenthet a helyi közösség és a település vezetése között. Egyfajta kommunikáció, a lakosság gondjainak és a város elképzeléseinek megismerése mentén.

Hogy mit jelent a település életében egy ilyen hagyományőrző egyesület munkálkodása, arról Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere így nyilatkozott:

„Mindenféleképpen fontos. Egyrészt a múltból való táplálkozást jelenti, ami a jövőt vetíti elő. Emellett a hagyományőrzést, sok szempontból. Itt elhangzottak nagyon fontos gondolatok, a helyi ingatlanok védelméről, a Mária-forrásról. Igazából ezek azok az értékek, amik hozzánk kötődnek, amiket valóban mi építettünk. Büszkék lehetünk Bélapátfalván a Bélkő-hegyre, vagy az Apátságra, de azokat nem mi építettük.

Ezeket a házakat amelyek megtalálhatók a településen már mi építettük, mi gondozzuk, mi szépítjük. A Mária-forrás, ami idővel tönkre ment, újjá szeretnénk építeni, az már a mi érdemünk lehetne. De folytathatjuk tovább a kertépítéssel, közparkok építésével, mindazzal, ami a jövőre vonatkozóan a mi tetteinket fogja majd alátámasztani.”

Az egyesületi bemutatkozáson a település polgárai előtt Bárdos Péter elnök a célok szándékok megfogalmazása mellett azokat az ötleteket is körvonalazta, amelyek jövőbeli megvalósításával változhat Bélapátfalva arculata is. A szervezet tervei között szerepel helytörténeti kiállítás létrehozása és faültetés. A 100 éve indult cementgyártásnak emléket állítva szeptemberben emléktáblát avatnak az egykori gyár területén és Bélapátfalváért emlékérmet adnak át, az áldozatos munkájukkal a településért sokat tett személyeknek.

A korabeli fotókon látható településkép hangulatának helyreállítása céllal az ősszel 20 gömbakác fát ültetnek, ami a természetes, élhető környezet és a hagyományos utcakép kialakítását célozza.

Ha az ember kicsit kinyitja a szemét, könnyen talál kincseket, értékeket a környéken. Bélapátfalva természeti adottságait a Bükk közelsége, a Bélkő-hegy látványa és turisztikai szerepe, valamint a hegyekkel övezett Gyári-tó és környezete biztosítja. A természetes karsztforrások vizének jótékony hatásáról is sokan nyilatkoznak elismerően. A környezet megóvása és védelme a helyi és az idegenforgalmi érdekeket egyaránt szolgálja.

A történelmi hagyományok legszebb emléke az Árpád-kori apátsági templom. Az épület mellett található, valaha kultikus jelentőséggel bíró Mária-forrás helyreállítása is várat magára. Az egykor itt elhelyezett Mária-szobor mára teljesen tönkrement, a tervek szerint rekonstruálni kell ezt az értéket is, éppúgy mint a cementgyártás egyik korszakához kapcsolódó szintén legendás ipartörténeti emléket, a gyárban egykor működött, mára viszont meglehetősen rossz állapotba, és nem bélapátfalvi tulajdonba került tolatómozdonyt.

Az egyesület következő programjai:

2010 őszén 20 db gömbakác fát ültet az egyesület a település közterületén. A fásítási program első lépéseként tervezett eseményen zenés ünnepséggel várják az érdeklődőket.

A Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület főszervezésében került sor Eger Ünnepének második napján az Eger-patak medrének tisztítására. A szemétszedés három helyszínen zajlott, a korábbi évekkel ellentétben kevesebb számú önkéntessel.

A tavasszal még 165 fős részvételű program idén a borongós időjárás miatt kevesebb létszámú volt. A kilencre tervezett szakaszt három részre kellett csökkentenie a szervezőknek. Az első szakasz a strand hídjától a Kis Dobó térig tartott, a második a Kis Dobó tértől a kórház hídig, az utolsó állomás pedig egészen a Bükk sétány végéig terjedt.

A 2003 óta működő Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület (KTKE) szervezésében valósulhatott meg a patak takarítása. Szitta Emese, a KTKE élővilág védelmi szakosztály vezetője elmondta, hogy az egyesület célja Eger Ünnepén gyakorlati értelmet is nyújtani a városnak azzal, hogy megtisztítsák a szeméttől a patak egyes részeit. Ehhez igénybe vették a tűzoltóság segítségét is, akik a nehezen lejutható részekhez létrát és konténereket is biztosítottak. A szervezők ezen kívül szemeteszsákokat, szerszámokat, csizmákat, kesztyűket és az előző alkalomból megmaradt „Tisztán szeretem Eger” feliratú pólókat is osztottak az önkénteseknek. Szitta Emese főszervező hozzátette, hogy bár a városgondozás feladata lenne a patak medrének tisztítása, segítségül szokták hívni az egyesületet is, amikor bizonytalanok abban, hogy kivághatják-e a patakot torlaszoló növényzetet.

Forrás: Egriszín

Közel száz, egykor az utakon futó autó és motorkerékpár részvételével elkezdődött a X. Egri Régi Jármű Találkozó és Túra. A ma már járműcsodának számító közlekedési eszközök a Városháza elől startoltak el reggel, hogy egy körút után, délután az Apolló repülőtérre érkezzenek meg.

Az eső ellenére elindultak a szokványos látványnak nem mondható régi járművek ma reggel a Dobó térről. A mezőnyben az elmúlt évszázad veterán járgányai mellet, a ma már különlegességnek számító, néhány évtizede még Európa szerte az utakat koptató személyautók, motorkerékpárok is szép számmal megjelentek.
Az elszánt pilótáknak az Eger, Ostoros, Bükkábrány, Mezőkeresztes, Mezőkövesd, Tard, Bogács, Noszvaj, Eger útvonalat kell megtenniük, s úgy tűnik, az időjárás egyáltalán nem kényezteti el a résztvevőket.Immár tizedik alkalommal rendezi meg a Régi Járművek  Egri Egyesülete az Egri Régi Jármű Találkozót és Túrát szeptember 10 és 12 között. A kiírás szerint, a találkozón minden olyan jármű részt vehet, amely 1978-ban, vagy az előtt készült, érvényes rendszámmal, illetve kötelező felelőség biztosítással rendelkezik, és a helyszíni műszaki gépátvételen megfelel a követelményeknek, valamint a jármű vezetője a kategóriának megfelelő jogosítvánnyal bír.
A programban a szombat a túra napja, vasárnap délelőtt pedig az Eszterházy téren csodálhatja meg mindenki az erre az alaklomra összesereglett régi verdákat.

obj=document.getElementById('bCont2929_1');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2929_2');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2929_3');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2929_4');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2929_5');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2929_6');
obj.style.display='none';
obj=document.getElementById(belsodiv);
obj.style.display='block';
}
// ]]>Forrás: Egriszín

Kirándulni indult egy fiatal férfi kedden Szilvásváradról, ám eltévedt a Bükk erdeiben. Az egri speciális mentők találtak rá éjszaka.

A történtek miatt este nyolc körül kért segítséget a fiatalember édesanyja az egri Agria Speciális Mentő és Tűzoltó Csoporttól. A férfit ekkor már keresték a rendőrök, az erdészek és a bélapátfalvi tűzoltók is. Az utána kutatóknak mobiltelefonon sikerült kapcsolatba lépniük a kirándulóval, így megtudták, hogy letért a turistaútról. A férfi leírta a környezetét, s ez alapján Szilvásvárad és Felsőtárkány irányából is megindultak a keresőcsoportok. Végül hajnali két óra körül a speciális mentők ötfős egysége járt sikerrel: a Felsőtárkány feletti erdőben találták meg a túrázót.

- A férfinak nem esett baja, épségben találtunk rá, és hazavittük Egerbe. Nem tudhattuk pontosan, hogy hol is van a fiatalember, ezért is kellett több irányból útnak indulni. A helyzetet nehezítette, hogy bár próbáltunk vele közvetlen kapcsolatot teremteni, nem mindig volt térerő, így sokszor csak a tűzoltók közvetítésével tudunk kommunikálni. A kutatás kezdetétől esett az eső és sötét is volt, volt olyan autó, amely el is akadt az erdei viszonyok között - idézte fel az éjszakai eseményeket Kovács József, a speciális mentők vezetője.

Forrás: Heol

Veteránautó felvonulás, repülőgépek a város felett, kígyóbűvölés sárkányrepülővel, 100 gép a levegőben egyszerre, Veres Zoltán, műrepülő Európa-bajnok bemutatója – színes és „felemelő” programokra van kilátás a XI. Apollo Repülőtalálkozón Egerben a hétvégén.

Látványos légibemutatók és színes családi programok színesítik Eger légterét és az Apollo Sportrepülőtér területét szombaton. Az egész napos programhoz csatlakoztak a veteránautósok is, hiszen a túra rajtja és végállomása is a megyeszékhely lesz.

Az eseményről tartott mai sajtótájékoztatón Györe Tamás, a veteránautók felvonulásának szervezője elmondta, hogy a 10. alkalommal rendezett túra a Dobó-térről indul majd szombaton reggel nyolc órakor és délután három óra körül érkeznek majd meg a repülőtérre, miután megtettek egy kört a Bükkalja térségében. Hangsúlyozta, hogy várhatóan száznál is több régi jármű vesz majd részt a felvonuláson. Megtudtuk, hogy vasárnap este hét óra körül az Eszterházy téren az összes veteránjárművet meg lehet majd tekinteni.

Horváth Tibor, az esemény főrendezője és programigazgatója a találkozó kapcsán kiemelte, hogy a programok váza hasonló a korábbi években látottakhoz, de azt kiegészítették újabb és látványos elemekkel is. A délelőtt 10 órakor kezdődő programok között szerepel Tóth Ferenc légi kígyóbűvölése motoros sárkányrepülővel; Dr. Galajda Zoltán szív rekord repülése, amely során egy 700 km-es szív alakú pályán repül – egri végállomással – majd leszállás és tankolás nélkül sárkányrepülővel. Minden bizonnyal Veres Zoltán műrepülő Európa-bajnok is tart egy látványos bemutatót délután, illetve a magyar repülés századik évfordulója alkalmából 100 darab gép fog egyszerre repülni Eger felett. Horváth Tibor a kísérőprogramokról elmondta, hogy zenés és táncos bemutatók, kvízműsorok és meglepetés vendégek is várják a család minden tagját.

Molnár Zoltán, a Halley Kft. vezetője a programok közül kiemelte a 100 éves jubileum alkalmából kiötlött 100 gépes bemutatót. Elmondta, hogy a cél, hogy Eger felett a kellő magasságban és egy előre meghatározott útvonalat követve egyszerre 100 gép repüljön. Hangsúlyozta, hogy ez egy kimondottan nehéz vállalkozás lesz, mivel a fel- és leszállás pontos megszervezése és kivitelezése kivételesen bonyolult feladat lesz.

Apollo Repülőtalálkozó és veteránautó túra

Időpont: 2010. szeptember 11.
Helyszín: Apollo Sportrepülőtér Eger, Noszvaj felé

Programok:

Megnyitó a Dobó téren reggel 8 órakor

-veterán autó felvonulás -repülőgépek felvonulása a város fölött

Megnyitó a Repülőtéri nagyszínpadon 10 órakor

-folyamatos repülések, a rendezvényen látható lesz: Robinson 44 helikopter Magni Orion autogiro( Szabó György) Jak-52 (Vári Gyula mürepülő világbajnok) Apollo Fox Hajdú Trió kötelék (Juhos István,Szakács Gábor, Tombácz József) Cessna 172 Hátimotoros siklóernyők Motoros sárkányrepülőgépek Galajda Zoltán szív rekord repülése A  találkozón lesz a Bazul Kupa UL verseny célpontja -a színpadon tehetséges fiatal énekesek Kolman Réka és Szűcs Bernadett, zenekarok Pinceklub Együttes, Gépszíj Rock Band -a Mezőtárkányi táncoslányok bemutatkozó fellépése -versenyek díjkiosztói -a repülőtéren egész nap veterán és versenyautó kiállítás -folyamatos repülési lehetőség -kvízműsorok a színpadon -haditechnikai bemutató -meglepetés vendégek!

kb: 14.30-tól több mint 100!! veteránautó beérkezése folyamatosan a repülőtérre

-Veres Zoltán Műrepülő Európabajnok látványos show műsora

MEGLEPETÉS SZUPER KONCERT
21.00  látványos zenés tűzijáték.

Forrás: Egriszín

Az idegenforgalom tekintetében Heves megye továbbra is előkelő helyet foglal el a megyék rangsorában. A Megyeházán tartott mai sajtótájékoztatón beszámoltak az elmúlt időszak eredményeiről és az aktualitásokról is.

Heves megye a turizmus területén kiemelkedő adottságokkal, jelentős vonzerőkkel rendelkezik. Eger városát, a Mátrát, a Bükköt és a Tisza tó térségét évről évre nagyszámú külföldi és belföldi turistavendég keresi fel. Így volt ez 2010 első félévében is, amikor – a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján – 267.593 vendégéjszakát regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyeken. Ez a 2009-es eredmény 99,36 százaléka, vagyis majdnem azonos az előző évhez képest – ismertette az eredményt Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke. Továbbra is a versenyképesség erősítését tekintik első számú feladatnak, amely jelenti egyrészt új vonzerők, programok létrahozását, másrészt a meglévő elemek, létesítmények felújítását. Példaként említette több szálloda felújítását, a mátraszentistváni Síparkot, a Mátrafüred-Sástói Oxygen Adrenalin Parkot és az Egerszalók-Demjén termálvölgyet. A Heves Megyei Önkormányzat anyagi szerepvállalásával az eltelt időszakban olyan kiemelkedő jelentőségű turisztikai beruházások valósultak meg, mint a mátraderecskei Mofetta, a Tisza tavi kerékpárút, Egerben a Török fürdő felújítása és új reumakórházi szárny megépítése, a Buttler Ház felújítása, a gyöngyösi Orczy kastély (Mátra Múzeum) felújítása és az új Természettudományi Pavilon megépítése. Sós Tamás kiemelte, hogy a Mátra Múzeum projektje Európa Nostra díjban részesült és elnyerte „Az év múzeuma” címet is.

Folyamatban van az egri Vár és erődrendszer turisztikai attrakciófejlesztési pályázata, amely egy 1,7 milliárd forint értékű kiemelt projekt. Megkezdődött az új turisztikai intézményrendszer, a TDM szervezetek létrehozásának folyamata is. A gyöngyösi helyi TDM 45, az egri helyi 50, míg az Eger és környéke térségi TDM 96 millió forint támogatást nyert el a turisztikai termékfejlesztéssel és marketinggel kapcsolatos sokszínű tevékenységsorozat végrehajtására. A megyei önkormányzat 2 millió forint támogatást biztosított az egri térségi TDM részére a pályázat önerejéhez.

Paulik Tibor, a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület elnöke elmondta, hogy szűkebb hazánkban összesen 720 falusi szálláshely üzemel, s évente mintegy 30 szálláshellyel bővül a kapacitás. A falusi vendégforgalom szempontjából aktív települések számos hagyományőrző rendezvénnyel várták a látogatókat nyár folyamán és várják a közeljövőben is. Ezek egyike a szeptember 10-12-én sorra kerülő „Hazajáró Falufesztivál” Egerszalókon, amelynek megrendezéséhez az önkormányzat 400 ezer forinttal járult hozzá.

Forrás: Egriszín

A „nemszeretem” állatok között tartják számon sokan a denevéreket. Az átlagember keveset tud róluk, így azt sem, hogy nagyon hasznos kisemlősök.

Az előítéleten szeretne változtatni a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság az augusztus 28-ára tervezett, 17.30-tól 23 óráig tartó „Denevérek éjszakája” elnevezésű programmal. Egyebek mellett olyan érdekességeket lehet megtudni a bőregerekről, hogy családszeretők és a kicsinyeiket „denevér-óvodában” nevelik. A világon több mint ezer fajuk ismert.

A program első részében egy színes előadás keretében szerezhetnek információkat a résztvevők, majd totót tölthetnek ki a tanultak alapján. A gyerekek játékdenevért is készíthetnek. A rendezvény folytatásaként a felsőtárkányi tóparton denevérfogó hálókat feszítenek ki, és befogják a repülő emlősöket, hogy az érdeklődők közelebbről is szemügyre vehessék őket. A detektor segítségével pedig hallhatják a denevérek által kibocsátott ultrahangot, amit az emberi fül már nem érzékel.

A foglalkozásnak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felsőtárkányi „Nyugati Kapu” Oktató- és Látogatóközpontja ad helyet. Ajánlott felszerelés a tóparti terepi programhoz: megfelelő ruházat, kényelmes túracipő és elemlámpa.

Forrás: Heol