Keresés: „büntetés” (159 találat)

Két kutyát lőttek le a Bükki Nemzeti Park területén

A Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület két kutyáját lőtték le nemrég a Felsőtárkány közelében található erdőben, tájékoztatott ma délelőtt Botka Tímea, az egyesület vezetője. Az egyik állatot az Agria Speciális Mentő- és Tűzoltócsoport számára képezték ki.

Léna névre hallgatott az egy éves anyakutya, amit másik társával együtt sétáltatás közben nemrég lőttek le ismeretlen vadászok, a Bükki Nemzeti Park területén. Az eset előtt értetlenül állnak az állatok tulajdonosai, akik feljelentést tettek a rendőrségen. Véleményük szerint a kutyákat sétáltató személy nem hágta át azokat a szabályokat, amelyek miatt indokolt lett volna az állatok kilövése.
A vadászati jog a vadon élő állatfajok közül megnevezi azokat, amelyeket el lehet ejteni. E szerint a vadász (vadőr, vadásztársasági tag, bérkilövő) a vadállomány védelme érdekében a vadászterületén elpusztíthatja a gazdája hatókörén (irányításán és ellenőrzésén) kívülre, de attól legalább kettőszáz méterre került, vagy az egyébként vadat űző kutyát, valamint a legközelebbi lakott épülettől kettőszáz méternél távolabb kóborló macskát. Ez nem vonatkozik a rendeltetésének megfelelően alkalmazott vadászkutyára, állatőrző kutyára, a rendőrség, a honvédség, a büntetés-végrehajtási szervezetek, a határőrség, a vámőrség szervezetéhez tartozó, őrző-védő feladatokat ellátó s a felismerhető jellel ellátott vakvezető kutyára.
A Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület vezetője szerint az említett sajnálatos eseménynél a két állat gazdája, vezetője közelében tartózkodott, nem távolodott el tőle kétszáz méterre, és jól látható nyakörvet viselt. A kutyákon látszott, hogy nem kóbor állatok, jóltápláltak voltak.
A Felsőtárkánytól három kilométerre történt esetnél nem tudni, hogy kik vadásztak az említett egyébként fokozottan védett terület, mely nem esik távol a Lillafüredre vezető országúttól.
A két kutya közül az egyik képzés alatt állt, az Egri Speciális Mentők számára fontos keresőkutya volt.

Forrás: Egriszín

Városi megemlékezés az Gárdonyi Géza Színházban és az 56-os emlékműnél

· Belföld

Egerben a hivatalos díszünnepséget a Gárdonyi Géza Színházban rendezték meg. Habis László polgármester felhívására az egybegyűltek egyperces néma főhajtással emlékeztek dr. Tóth Ferencre, az 56-os szövetség nemrégiben elhunyt elnökére.

A polgármester köszöntőjében arra emlékeztetett: 1956 eseményeit időről időre átértékelték, s végül évtizedeken át uralkodott a félelem légköre. Példaként dr. Jobb László, egykori egri városparancsnok példáját említette, akire az ügyész halálbüntetést kért, végül 15 év börtönre ítélték. Elégtételt a rendszerváltás után annyit kapott, hogy Eger díszpolgárává választották.

Habis László szerint az 56-os forradalom üzenete a helytállás és a példamutatás. Egyúttal együttműködést kért a felemelkedés érdekében. Mert mint mondta, az elmúlt évtizedekben "nagyon mélyre sikerült süllyedni".

Az ünnepség szónoka Nyerges Andor, az 56-os szövetség egri szervezetének elnökségi tagja személyes élményeit felelevenítve arról beszélt: őt Egercsehiben, mint bányászt választották be a munkástanácsba és elnökségi taggá, ahol a hazájáért érzett felelősséggel és hittel végezte a munkáját. Antall Józsefet idézve emlékeztetett: '56-ról csak nagyon megfontoltan és őszintén szabad beszélni.

Úgy vélte, a forradalom valódi jelentőssége a hamis ideológia és az erkölcstelen világ, egy elnyomó nagyhatalom elleni fellépésben áll. November 4-én pedig nem kevesebb történt, mint hogy a szovjet tankok bevonulásával véglegesen és világosan lelepleződött a világ előtt a vörös kolosszus igazi arca.

A szónok szerint a forradalom egyetlen örököse a magyar nép és a magyar fiatalok. Tanulságként elmondta: bár fegyverekkel eltiporták a forradalmat, de a valódi ellenállást már nem tudták megtörni. Ezért ötvenhat öröksége erkölcsi, és nagy, átfogó nemzeti örökség.

Ezután a Gárdonyi Géza Színház művészei adtak műsort, színésze Fehér István rendezésében.

Forrás: Heol

Akár harminc százalékkal is drágulhat a távfűtés Egerben

· Belföld

Januártól úgy fest, hogy többet kell fizetnünk a távhőért Egerben. A jelenlegi 2950 Ft/GJ hődíjból minimum 3800 Ft/GJ lehet, és a 441 Ft/lm3/év alapdíj is növekedni fog – nyilatkozta szerkesztőségünknek Zsebe Albert, az EVAT Zrt. távhő divízióvezetője.

A fogyasztóknak fűtés kapcsán alapdíjat és hődíjat kell fizetniük. Az alapdíj a szolgáltató állandó költségeire nyújt fedezetet: a szolgáltatói berendezések üzemeltetése, fenntartása, javítása, stb. Ezt a díjat akkor is ki kell fizetni, ha nem vételez hőt a felhasználó. Az alapdíjat a használatban álló, fűthető helyiségek légtérfogata után kell fizetni havonta egyenlő részletekben. Egy átlagos, közepes méretű egri lakás (135 lm3) alapdíja 62.512 forint évente, ami két éve nem emelkedett. A jelenlegi összeg már nem tartható. Nem csak az általános árdrágulás vagy infláció miatt, hanem mert nagyon komoly változás történt az egész energiaellátásban – mondta Zsebe Albert.

Egerben és sok más városban a hő jelentős része kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés keretében kerül ki, azaz gázmotorokat működtettek. Alapvetően villamosenergiát termeltek, amit közcélú hálózatban értékesítettük, s az eközben keletkezett hőt hasznosítottuk a távfűtési rendszerben. Egyrészt ez a hő így olcsóbb volt, mintha pusztán gázból állítottuk volna elő, másrészt egy idegen befektető tulajdona a gázmotoros kiserőmű, vállalva az üzemeltetési feladatait a távhő bevételekhez jutott, s ez az alapdíjat csökkentette – tudtuk meg a divízióvezetőtől.

A jogszabályok változása miatt 2011. január 1-jén a kötelező átvételi rendszer megszűnik. Ez azt eredményezi – miközben a válság miatt a világ villamosenergia-fogyasztása mélyponton van –, hogy nem szabad a gázmotoros erőművet elindítani, mert veszteséget termel. Elveszik az az olcsó hőhányad is, amely a kapcsolt energiatermelésből született, ami pedig a hődíjra volt hatással. A hődíj a hőfogyasztás nagyságától függ, a hőközpontban mért távhő mennyisége után kell fizetni. Most zajlanak a számítások, keressük a megoldás lehetőségét – informálta az egriszin.hu-t Zsebe Albert.

A megoldás egyik lehetőségének egy alternatív hőforrás hadrendbe állítása tűnt, ami itt a Bükk környékén, az erdők környezetében a tervszerű gazdálkodás következtében keletkezett faapríték tüzelésével lenne megoldható. De lehet a mezőgazdasági hulladékot, például a szőlővesszőt is hasznosítani energetikai céllal. Sajnos már most késlekedik a biomassza, de a meglévő fűtőműnek a bővítése is, amiben elhelyezhető néhány faapríték tüzelésére alkalmas kazán. Ha ez ellen sokat tiltakozunk, a mai 2950 Ft/GJ árból januárban alsó hangon is 3800 Ft/GJ lesz, mert tisztán földgázból a mai árat ennyiből lehet majd kihozni, s ezt terheli még 5% áfa. A földgáz ára ma a világpiaci gázáraktól és a forint árfolyamától függ a dollárhoz képest. Ha kezdünk kilábalni a válságból, a nyersanyagárak emelkedni fognak, a forintárfolyam is magas, s senki nem tudja garantálni, hogy hol köt ki hosszú távon – állapította meg Zsebe Albert.

Kerestünk olyan befektetőt, aki viszonylag rövid idő alatt megépítené ezt a bővítést, ami ha belátható időn belül megépül, nem biztos, hogy már januárban fel kell emelni az árat a drágább szintre, hanem a mostani számításaink szerint olyan 3200-3300/GJ forint közötti összegből átvészelhető a 2011-es év. Ráadásul az EU előrevetítette, hogy minden országnak vállalnia kell valamilyen arányú megújuló energiának a beépítését a hazai energiaellátó rendszerébe, s ha ezt a vállalást nem teljesíti, azt előbb vagy utóbb elkezdik büntetni. Ha valaki gázbázison marad, nem felel meg a megújuló hányadra vonatkozó kritériumoknak, akkor nemcsak az eredendően magas nyersanyagár, hanem a rárakódott büntetés is a fogyasztói terheket fogja növelni – mondta a divízióvezető.

A környező települések közül jelenleg is Egerben a legmagasabb a távhőszolgáltatás alapdíja: 441 Ft/lm3/év. A fűtési hődíj viszonylag alacsony: 2950 Ft/GJ. Gyöngyösön a gyöngyösi Városgondozási Zrt. alapdíja csupán 339, 6 Ft/lm3/év, a fűtési hődíj viszont 3276 Ft/GJ. Szegeden is magasabb a fűtési hődíj, 3307 Ft/Gj-t fizetnek a fogyasztók a Szegedi Hőszolgáltató Kft-nek, viszont az alapdíj alacsonyabb, csupán 328 Ft/lm3/év. Miskolcon csupán 5 forinttal drágább az alapdíj, mint Egerben, 2956 Ft/GJ, de az alapdíj jelentősen olcsóbb: 337,56/lm3/év. Tiszaújvárosban a legolcsóbb a távfűtés, a Tiszaszolg 2004 Kft. alapdíja 314 Ft/lm3/év, s a fűtési hődíj is csak 2650 Ft/GJ.

Forrás : Egriszín

Emlékezés Lenkey sírjánál

· Belföld

Az aradi vértanúk és Lenkey János honvéd tábornok emléke előtt tisztelegtek a város és az oktatási intézmények képviselői ma délelőtt, a Kisasszony-temetőben rendezett ünnepi megemlékezésen.

Az Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, a Kossuth Zsuzsa Középiskolával és a Lenkey Bajtársi Egyesülettel közösen szervezett megemlékezésen Munkácsi Sándor nyugállományú mérnök alezredes, az egyesület elnöke foglalta össze az egri születésű Lenkey Jánosnak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egri születésű tábornokának életét.

Immár egy évtizede a város és a Lenkey Bajtársi Egyesület minden évben közösen emlékezik meg október hatodikán az aradi vértanúkról. A ma délelőtti rendezvényen a Kossuth Zsuzsa Középiskola és a Farkas Ferenc Zeneiskola műsora idézte fel az Aradon, a szabadságharc bukása után 1849 október 6-án, a szerepük miatt kivégzett tizenhárom honvédtiszt emlékét.
A gyásznap alkalmából a város és az oktatási intézmények képviselői megkoszorúzták Lenkey János honvédtábornok sírját. A betegsége miatt a kivégzést elkerült Lenkey János 160 éve hunyt el az aradi vár börtönében.

Lenkey János 1807. szeptember 7-én született Egerben a Lenkey és Zádorfalvi családban. Bátyja példáját követve a katonai pályát választotta. A korneuburgi utászkari iskolában képezték ki és 1822-ben főhadnaggyá, 1839-ben másodkapitánnyá, és 1843-ban kapitánnyá léptették elő.
Az 1848-as márciusi pesti forradalom kitörése után1848 májusában kalandos körülmények Galíciából századával hazaszökött, s itthon szolgálatra jelentkezett. A fiatal magyar kormány a Béccsel való jó viszony fenntartása érdekében hadbírósági vizsgálatot indított ellene és “büntetésből” - századával együtt - beosztották a délvidéki hadsereghez. Lenkey János és társai ellen indított “vizsgálat” felháborította a közvéleményt.
1849 március 15-én tábornokká léptették elő és a komáromi várőrség parancsnokává nevezték ki. Guyon Richárd tábornok megérkezéséig, 1849. április 20-áig ő volt a vár parancsnoka is. Guyon és Lenkey kinevezése a komáromi várba szükségmegoldás volt,ahol lelkiismeretesen ellátta feladatát. Május végén a Tisza körül alakuló lovashadosztály parancsnokságával bízták meg, de beosztását betegsége miatt nem vette át. A harcokban a továbbiakban nem vett részt. A világosi fegyverletétel után cári, majd osztrák fogságba került.
Lenkey János egyike volt az aradi vádlottaknak , akik fölött a véreskezű osztrák Haynau döntött. Őt is hadbíróság elé állították, de pszichés betegsége egyre inkább elhatalmasodott rajta ezért elkerülte társai sorsát, a golyót és a kötelet. Elborult elmével az aradi vár börtönében halt meg 1850 február 9-én. Földi maradványait 1936 májusában hozták Egerbe, sírja ma szülővárosában  a Kisasszonytemetőben található.

Forrás: Egriszín

Saját mocskukban fetrengtek az éhező állatok

· Kék hírek

Három csontsovány és elhanyagolt birkát, és öt, a végletekig kiéheztetett kutyát foglalt le a rendőrség az egri Kőlyuktető úton. A látvány az edzett helyszínelőket is felkavarta.

Az egri K2-es úttól néhány méterre áll az ellentmondások háza: a tetőn parabolaantenna, az ablakban orchidea, az udvaron leander. A kertben pedig saját mocskukban fetrengő, a végletekig kiéheztetett állatok.

– Nem mondok én semmit, pedig itt lakom régóta – veti oda egy arra haladó férfi kedd délutáni ottjártunkkor, aki láthatóan igyekszik kimaradni a történtekből. A ház udvarán rendőrök helyszínelnek, az ott lakók láthatóan nem értik, mi a probléma az állattartási módszerükkel.

A környéken élőknek tűnt először fel, hogy éhes állatok vonyítanak rendszeresen. Értesítették az önkormányzatot, ám tőlük érdemi válasz nem érkezett. Ekkor keresték meg a helyi Vidám Mancsok Állatvédő Egyesületet, akik azonnal intézkedtek: a kiérkező állatorvos szakvéleménye egyértelmű volt: az állattartás körülményei kimerítik az állatkínzás fogalmát. Ám hiába a szakvélemény, a jószágokat elszállítani egyelőre nem lehet: délután kettőkor bezár a gyepmesteri telep, a telefonszám titkos, így immár biztos, hogy a szerencsétlen kutyákra újabb nyomorúságos éjszaka vár.

– Csak a gyepmesternek van szállításra alkalmas eszköze, ám délután kettő után megáll az élet – tárja szét a kezeit Botka Tímea, az egyesület elnöke.

Közben éhes macskák és kutyák nyüszítése hallatszik. Az udvaron szemét, háztartási hulladék, állati ürülék. A tulajdonos nyugodtan várja a rendőri intézkedést. Ő – magyarázza – gondozza az állatokat. S hogy minek ennyi? Hát, hogy legyen mivel foglalatoskodnia.

Szállítani csak a gyepmester tud

Egerben az állatok elszállítására, karanténban tartására csak a gyepmesternek van joga és lehetősége. Ám a telep két óra után elérhetetlen, a telefonszám nem kiadható, még a telepet fenntartó városi önkormányzat sem tud kapcsolatba lépni velük. Botka Tímea úgy fogalmaz, ha egy zsiráf feküdne az úton, akkor sem lehetne délután kettő után érdemben intézkedni. Többórás várakozás után végre megkezdődik az állatfarm felmérése: az agyonéhezett kutyák egy négyzetméternyi kennelben ugrálnak, vizet, élelmet láthatóan régóta nem kaptak. Egy idős és beteg kutya a kazánház sötétjében vegetál. Három birka egy sötét odúban egymáshoz lapulva várja kiszabadulását. Amikor felnyílik az ajtó, csapzott szőrükkel, kiálló gerincükkel a mocskos füvet kezdik legelni. Nincsenek jobb állapotban a szárnyas jószágok: a galambok, a tyúkok, a kacsák sem. Üres edények mindenütt, hónapok óta takarítatlan kalickák.

A jegyzőkönyv felvétele alatt a tulajdonosra ráparancsolnak: itt az ideje etetni. Aprómagvak még csak akadnak, ám a kutyák elé nem jut eledel. Közben befut egy családtag, aki a legnagyobb meglepetést mímelve kérdi, mi a probléma. Csak az, hogy éhesek a jószágok – válaszolják neki többen.

– Nem kaptam tegnap kutyaeledelt – feleli, s az edények egyelőre üresen maradnak. A házigazda pedig a birkáit védi: – Nézzék csak meg, egy hónap múlva milyen kövérek és szépek lesznek!

Ám közben megszületik a jegyzőkönyv, a kutyákat és a birkákat lefoglalják. Ha szépek is lesznek, már nem ezen a portán.
– Pénzbüntetés vagy egytől öt évig terjedő szabadságvesztés a büntetés – mondja Botka Tímea, aki hozzáteszi, este még visszajönnek, ők hoznak a kutyáknak enni, szerdán pedig elszállítják azokat, a birkákkal együtt. Az aprójószágok esetében pedig felügyeleti joguk lesz.

Forrás Heol

Kéklámpás nap Egerben az egész családnak

· Szabadidő

Rendőrök, tűzoltók, mentők, polgárőrök, büntetés-végrehajtók egész napos program keretében adnak randevút egymásnak és az érdeklődőknek ma, az Érsekkertben. A negyedik alkalommal megrendezett esemény a gépjárművek szirénás felvonulásával kezdődött, de a nap folyamán még vetélkedők, szakmai bemutatók, musical és koncert várja a helyszínre látogatókat.

Az egész család számára kínál látnivalót, érdekességet a IV. Kéklámpás-nap, melyen a rendőrség, a katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtás, a mentők és a tűzoltóság mutatkozik be egy kicsit másképp, mint ahogy azt megszokhattuk a hétköznapokban.
A szirénák hangja ezúttal nem balesetet, veszélyt jelentett, a rendezvény nyitányaként a szervezetek gépjárművei felvonultak Eger utcáin.

Az igények, szükségletek között a biztonság a legfontosabb, amit a körülmények, a természeti erők minden nap veszélyeztetnek, hangsúlyozta Habis László polgármester köszöntőjében az érsekkerti rendezvényen. A polgármester méltatta az emberek biztonságáért tevékenykedők áldozatos munkáját, megköszönte a lakosságért dolgozó szervezeteknek felelősségteljes, lelkiismeretes szolgálatát, amely során óriási áldozatokat hozva a biztonságunkról gondoskodnak.

Az évente megrendezett találkozó célja, hogy munkájukkal a közösségért dolgozó szervezetek ezúttal kötetlen, szabadidős formában találkozzanak egymással és az emberekkel. Bemutassák munkájukat, eszközeiket, ezáltal közelebb kerüljenek mindenkihez. Az egész napos programban az említett szervezetek látványos bemutatóit élvezheti a közönség, lesz baleset, tűz, túszejtés-szabadítás, rabszállítás, lövöldözés. A színpadon a Tűzvirág drámacsoport Maffia-sztori című előadását, a Kaláris néptáncegyüttes műsorát és a Flórián Band koncertjét láthatják az Érsekkertbe látogatók.

Forrás: Egriszín

Tűzoltás anno...

Akcióban

Izgalmas akció: lövöldözés és túszejtés az Érsekkertben

· Kék hírek · Szabadidő

Negyedik alkalommal rendezik meg a megyeszékhelyen a Kéklámpás-napot, amelyen idén is számos látványos program várja az érdeklődőket.

A Kéklámpás-nap célja, hogy az azon résztvevő szervezetek (rendőrség, tűzoltóság, mentők, katasztrófavédelem, büntetés-végrehajtás) bemutathassák napi életüket, munkájukat a civil lakosságnak, ugyanakkor egymással is kötetlenebb keretek között találkozhassanak. Idén augusztus 21-én, szombaton várják majd gazdag programkínálattal az érdeklődőket az Érsekkertben.

A rendezvény délelőtt 9 órakor a szirénás járművek Egerben való felvonulásával veszi kezdetét, majd 10.30-kor hivatalosan is megnyitják az eseményt az Érsekkertben. Ezt követően bemutatókkal, vetélkedőkkel, főzőversennyel folytatódik a nap. A programok sorából kiemelkedik a 14 órától kezdődő szakmai bemutató, amelyen az öt szervezet munkatársai egy látványos akció során szemléltetik a közös munkát.

 

A délután során fellép a Tűzvirág Drámacsoport és a Kaláris néptánc-együttes, 17 órától pedig a Flórián Band ad koncertet.

Forrás: Heol

Harc a tisztább környezetért

· Szabadidő

14  illegális hulladéklerakót számolnak fel a közeljövőben a „Vedd észre, Tedd szóvá, Szólj rá!” projekt keretében, hangzott el az új pályázattal kapcsolatos sajtótájékoztatón ma délelőtt, a Városházán.

Nézze meg videónkat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködve az Egri Polgárőrséggel, az Agria Polgárőr Egyesülettel és a Városgondozás Eger Kft.-vel, sikeresen pályázott a „VEDD észre, Tedd szóvá, Szólj RÁ! Együtt egymásért, egy más környezetért. Civilek és az Önkormányzat összefogása egy tisztább jövőért” című munkájával, aminek köszönhetően közel 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el.
A korábbi program folytatásaként augusztusban, szeptemberben és októberben ismét lesz szemétszüret, amelyen 6 alkalommal 14 helyszínen számolják fel a munka során feltárt és dokumentált illegális hulladék-lerakóhelyeket.

Számos eredményt tudhat magáénak a város a bel- és külterületek tisztaságának biztosítására tett lépéseket és az illegális hulladéklerakók felszámolását illetően, hangsúlyozta Habis László polgármester, utalva a Zöld Kommandó sikeres munkájára. Kiemelte, hogy jó példa ez a civil szféra felelősségvállalására.
Az illegális hulladéklerakók felszámolására 2008-ban indított program célja, hogy a lakosság és az ideérkező turisták számára kellemes élhető környezetet alakítsanak ki, jelentette ki Cserged Csaba urbanisztikai ügyintéző, aki szerint a program nagyon fontos része az összefogás, ami a lakosság, a civil szervezetek és az önkormányzat között létrejött. Az új sikeres pályázat révén a következő időszakban 14 helyen számolják fel a lerakókat. A programban együtt dolgoznak két polgárőr szervezettel, de fontosnak tartják a lakosság és iskolák bevonását is.
A megtisztított területeken információs táblákat helyeznek el, melyeken felhívjuk a figyelmet a természet védelmére és tájékoztatást adunk arra vonatkozóan, hogy hol, milyen formában lehet legálisan elhelyezni a hulladékot.
A Vécsey-tetőn található illegális hulladéklerakó felszámolását követően pihenőterületet kívánnak kialakítani, padokkal, asztalokkal, hulladékgyűjtő edényekkel és őshonos fák telepítésével.
A tájékoztatón szó esett arról is, hogy a probléma kezelésénél, az „elszemetesedést” megelőzendő, a lakosság szemléletformálására van szükség, amiben a nyilvánosságnak is nagy szerepe van.

Az illegális hulladéklerakók kialakulásának megelőzése céljából Eger Város Önkormányzata
2009. júliusában kezdeményezte a Zöld Kommandó elnevezésű szakmai szervezet létrehozását.
A szervezet létrehozása azért is szükségessé vált, mert az Egri Kommunális Hulladéklerakó 2009. júliusában bezárt. A város közigazgatási területén keletkező hulladék más településen kerül elhelyezésre, így a lakosság ezirányú költségei is növekedtek. Megítélésünk szerint ezért nagyobb figyelmet kell fordítani a várost körülölelő peremterületek tisztaságára, hiszen vélhetőleg többen fognak illegális módon megszabadulni a feleslegessé vált lomoktól és a háztartási, vagy éppen az inert hulladéktól.

A Zöld Kommandó – az Egri Rendőrkapitányság, a Polgárőrség Eger, az Egri Hegyközség, a Közterület-felügyelet, a Mezőőri Szolgálat, az Egererdő Erdészeti Zrt., a Polgármesteri Hivatal munkatársainak és új csatlakozóként az Agria Polgárőr Egyesület tagjainak közreműködésével – az alakulást követően megkezdte tevékenységét.
A szervezet felvállalja a harcot az illegális hulladékelhelyezőkkel szemben, a megelőzésre helyezve a hangsúlyt közös erővel járőrözik és szükség szerint a helyszínen intézkedik, szemléletet formál és büntet, ha kell. Megjelenhet az egri határban reggel, vagy este, hétköznap vagy hétvégén, így bármikor tetten érhető az, aki illegálisan próbál megszabadulni a hulladéktól.
A szervezet célja elsősorban az illegális hulladék-elhelyezések megelőzése, de a résztvevők természetesen szükség szerint intézkednek falopás, hétvégi házak feltörése, szőlő- és fenyőfalopás, vagy egyéb külterületi illegális cselekmény észlelése esetén is.
A Zöld Kommandó heti több alkalommal, általában 10-15 fő részvételével szervezi akcióit, illetve a szervezetek egyénileg is folyamatosan ellenőrzik a kritikusabb területeket, lehetőség szerint lakossági bejelentés esetén soron kívüli intézkedés is megvalósítható. az illegális hulladék elhelyezés 30-100 ezer forint büntetéssel sújtható.
Az idei évben ismét lehetőség nyílt arra, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázati felhívására jelentkezzenek és a program folytatásához támogatást kérjenek.

Forrás: Egriszín

A mai Városi Közgyűlés percről-percre

· Belföld

A délelőtt során – többek között – képviselői esküt tett Dr. Gyulai Katalin, aki a májusban lemondott Sneider Tamás helyét vette át a testületben. Továbbá kisebb vitát követően elfogadták a rendőrség 2009. évről szóló beszámolóját, illetve szavaztak arról is, hogy támogatják a rendőrség terepjáró vásárlási kérelmét. Délután a zárt ülés után a lakossági hozzászólók között volt az Egri Est Café üzemeltetője is, mivel többszöri kérésre sem kapott korábban időpontot a polgármestertől.

9.30: 25 képviselőből 22 jelent meg. A közgyűlés határozatképes.

9.35: Az előző közgyűlésen lemondott Sneider Tamás (Jobbik) helyére Dr. Gyulai Katalin került, mint képviselő. Az ő részére átadta a képviselői megbízólevelet Habis László polgármester, illetve Gyulai Katalin letette a képviselői esküt is.

9.40: Az Idegenforgalmi Bizottság és a Szociális és Egészségügyi Bizottság tagjának megszavazták Dr. Gyulai Katalint. Sneider Tamás helyét veszi át.

10.00: Az Egri Rendőrkapitányság Eger Megyei Jogú Város közbiztonságának helyzetéről szóló beszámolóját, és az Egri Városi Rendőrkapitányság részére történő terepjáró gépjármű beszerzésének támogatását tárgyalják. Petrovics András r. ezredes, az Egri Városi Rendőrkapitányság vezetője beszámolt a rendőrség előző évi tevékenységéről.  A közbiztonság tekintetében úgy gondolja, történt előrelépés Egerben.  Említést tett az állomány létszámhiányáról, amelyet a kezdeti nagyobb problémák után sikerült optimalizálni. A közbiztonság helyzetéről elmondta, hogy 2009-ben az ismertté vált bűncselekmények száma Egerben 4311 volt. Ez évek óta csökkenő tendenciát mutat. A vagyon elleni bűncselekmények száma 2875 volt 2009-ben. 1583 lopást és több mint 600 betöréses lopást jelentettek be 2009-ben. Az elmúlt évben 28628 óra túlóra elrendelésére került sor. 2008-hoz képest a közterületen töltött órák számát növelték. A tavalyi közúti balesetek elsődleges oka a gyorshajtás volt az előző évben is. Petrovics András megemlítette, hogy beindították az elektronikus ügyintézést. A kapitányság szolgálati autóinak minőségét elfogadhatónak nevezte. A 2 régi terepjáró mellé szeretnének még néhány újat. Kiemelte, hogy a térfigyelő rendszer is mindenképp felújításra szorul.

10.25: Dr. Gyulai Katalin hozzászólásában megjegyezte, hogy 2007 óta miért csak most került a közgyűlés elé a beszámoló. Némi választások előtti spekulációt is látni vél ebben. Szerinte a rendőrség nem pártsemleges, amit láthattunk a 2006-os októberi zavargások leverésének módjában is. Ő úgy látja, hogy a rendvédelmi szervet sokszor a félelemkeltés céljával használta az akkori politikai erő. Kiemelte, hogy Egerben a kórházvédők megemlékezései során is indokolatlanul túlzott volt a rendőri jelenlét. Hangsúlyozta, hogy ezek miatt az ünnepelni akaró magyar polgárok már nem mernek közösségben az utcán ünnepelni. Felvetette, hogy a rendőrségi, bevetések közbeni kamerázásnak milyen feltételei vannak, és meddig lehet ezeket a felvételeket megtartani. Dr. Gyulai Katalin azt mondta, hogy a túlbiztosításokon lehetett volna spórolni, és akkor vehetnének abból az összegből terepjárót. A térfigyelő kamerák kapcsán azt mondta, hogy anno inkább a minőséget kellett volna szem előtt tartani a vásárlásnál, mint az árat.

10.50: Császár Zoltán a terepjárók beszerzéséről beszélt. Mindenképp támogatja a rendőrség segítését. A rendőrségi beszámolóból kiemelte, hogy az idelátogatók miatt is támogatni kell a rendőrség közbiztonság szavatolásának törekvéseit. Szerinte a Polgárbarát Rendőrség azt is jelenti, hogy nem lehet célja a rendőrségnek az, hogy minél több büntetést szabjanak ki. Ez nem tartozhat hozzá a Polgárbarát Rendőrség arculatához. A strand közbiztonságának növelését is szorgalmazta, hiszen ez az idegenforgalom miatt is kiemelten fontos.

11.00: Deák Boldizsár szintén a rendőrségi beszámolóról beszélt. Szorgalmazta, hogy a városban, a közterületeken éjszaka is erősítsék meg a rendőrségi jelenlétet a szórakozó, részeg fiatalok miatt. Utalt arra is, hogy bizonyára a belső udvarokban többször drogoznak a fiatalok. Ezeket az eseteket jobban fel kellene deríteni. Szerinte a kisebbségi gyermekek majd felnőve, az elkövetkező években sok gondot okozhatnak, és bűnözhetnek a városban. Nem szeretné, ha ez Egerben is érzékelhető lenne. Kéri a rendőrséget, hogy erre figyeljenek.

11.05: Nagy István megköszönte a rendőrség munkáját. A beszámolóból kiemelte azt az adatot, amely  a vagyon elleni bűncselekmények csökkenését mutatja. Támogatja a terepjárók beszerzését. Dr. Gyulai Katalin megjegyzéseiről kritikusan nyilatkozott. Felháborítónak nevezte a Jobbik új képviselőjének a rendőrséghez való hozzáállását. Szerinte a rendőri biztosításoknak is köszönhető, hogy az országban nem lett teljes felfordulás 2006-ban. Kérte Gyulai Katalintól, hogy kezelje helyén a rendőrséget.

11.10: Habis László is hozzászólt a vitához. Hasznosnak tartana egy olyan statisztikát is, amely tartalmazza az elkövetők lakhelyét is, így számon lehetne tartani, hogy mennyire célpont Eger. Szakmailag alapos anyagnak nevezte a rendőrség éves beszámolóját. Dr. Gyulai Katalin felvetésére, hogy minden évben kérjenek ilyen vaskos anyagokat a tevékenységről azt mondta, hogy a rendőrség és az önkormányzat kapcsolata nagyon jó. Sokszor konzultálnak, és a rendvédelmi szerv folyamatosan beszámol a tevékenységeiről. Ezt elegendőnek nevezte. A terepjárók beszerzését ő is szorgalmazza.

11.20: Csákvári Antal szerint Eger város közbiztonsága jó kezekben van. A rendőrök munkájával elégedett, bár azért szerinte vannak olyan részletek, amelyekben javulásra van szükség. Ő is kiemelte a terepjárók beszerzésének támogatását. A térfigyelő kamerák kapcsán kérdezte, hogy ezek az eszközök hányszor és miben segítették a bűncselekmények felderítését. Kérte, hogy a következő éves költségvetésből áldozzanak a térfigyelő rendszer fejlesztésére. Értelmetlennek és felesleges pénzköltésnek nevezte ő is néhány politikai rendezvény túlzott rendőri biztosítását.

11.25: Császár Zoltán felháborítónak nevezte azt Csákvári megjegyezését, miszerint csak néhány képviselő lesz a mostaniak közül a következő ciklusban is tagja a közgyűlésnek. Kérte, hogy „Isten irgalmasságának és bölcsességének ne szabjon határt” az ilyen kijelentésekkel.

11.26: Habis László kéri Császár Zoltánt, hogy kerülje a felesleges személyeskedéseket.

11.28: Szeleczki János alpolgármester szerint sok lépést tettek azért, hogy Egerben egy polgárbarát rendőrség jöjjön létre. Nagyon fontosnak gondolja a rendőrség és a lakosság kapcsolatának kiszélesítését. A térfigyelőkről azt mondta, hogy nagy gond, hogy nem működik megfelelően a rendszer. Informált, hogy 3 új, modern, éjjel is látó kamerát fognak a közeljövőben felszerelni.

11.30: Petrovics András városi rendőrkapitány reagálva a felvetésekre elmondta, hogy a rendőrségnek joga van önkényesen felvételeket készíteni, amelyeket 30 napig, vagy ha eljárás indul, akkor az eljárás végéig tárolhatnák. Kiemelte, hogy neki is célja, hogy minél több rendőr legyen az utcán.  Még nem elégedett az állomány létszámával, de jelenleg ennyi fővel kell minél jobb eredményeket elérni. Igyekezni fog megerősíteni a közterületek éjszakai megfigyelését. Hangsúlyozta, hogy nem jellemző, hogy a térfigyelő kamerák látóterében bűncselekmények történnének.

11.45: Juhász István megyei rendőrkapitány a korábbi felszólalásokkal kapcsolatban azt mondta, hogy nem köthető a választásokhoz az, hogy éppen most nyújtották be a beszámolót. Megtudtuk, hogy ő kérte a polgármestert, hogy most számoltassa be az Egri Rendőrkapitányságot. Dr. Gyulai Katalin megjegyzéseihez hozzáfűzte, hogy a budapesti zavargások kapcsán egyetlen Heves megyei rendőrrel kapcsolatban sincs vizsgálat. Azt mondta, hogy a rendőrség mindig pártsemleges. Nem érkezett semmilyen párttól kérés, de ha érkezne, akkor sem tennének annak eleget. A túlbiztosításról az a véleménye, hogy csak azután derül ki egy eseményről, hogy túlbiztosították, miután már annak vége van.  S lehet, hogy azért nem történtek zavargások, károkozások, mert nagyobb számban vonultak ki.

11.55: A közbiztonsági beszámolót nagy többséggel elfogadták. Támogatják a gépjárművek beszerzését is.

12.30: Kisebb határozatokról szavaznak.

12.50: A könyvvizsgálói feladatok ellátásának meghosszabbítása kapcsán Császár Zoltán kért szót. Az Eger Audit Kft. vezetője, Dr. Gál János könyvvizsgáló a képviselő szerint kiválóan végzi feladatát. Bodnár Pál képviselő is méltatta a könyvvizsgálót. Dr. Gál János felhívta a figyelmet arra, hogy a takarékos gazdálkodás lényeges elem kell, hogy legyen a város működtetése során. Szerinte eddig az önkormányzat jól gazdálkodott.

13.00: Császár Zoltán felvetette azt a kérdés, hogy miért választanak új Választási Bizottsági tagokat, delegáltakat azok után, hogy ezt már idén egyszer megtették az országgyűlési forduló előtt. Dr. Estefán Géza főjegyző válaszában azt mondta, hogy csak bizottsági tagokat választanak újra, a szavazatszámlálók maradnak azok, akiket már korábban is kijelöltek.

13.30: A különböző tájékoztatók elfogadása folyik.

13.40: Jelenleg zárt ülésen tárgyalják a napirendi pontokat.

14.00: Császár Zoltán szót kért. Több egri pince leomlott homlokzatával kapcsolatban kifogásolta, hogy februártól mostanáig tartott az a procedúra, amely során segítséget tudtak nyújtani. Javasolta az önkormányzatnak, hogy egy csoport állandóan figyelje azokat a pályázatokat, amelyek kiegészítik a vis major keretet. Kérte Habis Lászlótól, hogy mint országgyűlési képviselő intézkedjen, hogy valamely forrásból tudjanak támogatást biztosítani a védett pincesorok számára. A képviselő szorgalmazta még azt is, hogy minél több kivilágított gyalogátkelőhelyet hozzanak létre Egerben.

14.05: A lakossági hozzászólások következnek.

14.05: M. Sós Tamás orientalista, az arab világ kiemelkedő szakembere kért szót. Pénzt kért az eddig felajánlott 1,2millió forint mellé az egri vár által megrendelt, török korabeli ágyú elkészítésének többletköltségeinek biztosítására. Elmondta, hogy ő és családja már megelőlegezték a többletköltséget, de kéri a közgyűlést, hogy anyagi lehetőségeivel és kapcsolataival segítse a pénz előteremtését.

14.10: Fábián Mária egri lakos közölte, hogy a Városgondozás Kft.-t bepereli azért, mert 9 darab hibiszkuszát önkényesen kivágták többször is, és nem kárpótolták őt. Számon kérte az önkormányzatot a város zebráinál tapasztalt autóvezetői morál miatt.

14.25: Az Egri Est Café üzemeltetője az Ifjúsági Ház felújítása kapcsán érdeklődött saját helyzetükről. Elmondása szerint már többször kértek időpontot a polgármestertől, de mindig visszautasították őket.  Hangsúlyozta, hogy még mindig nem tudják, hogy mi lesz velük annak ellenére, hogy július elsején átveszi az új üzemeltető az épületet. Nekik még évekig élő bérleti szerződésük van, tehát jogosultak még az Ifjúsági Házban zavartalanul működtetni a vendéglátóipari egységet. Érdeklődött, hogy kapnak-e csere helyiséget, és hogy miért nem válaszoltak eddig, továbbá ha költözni ük kell, akkor ki fedezi majd a költségeiket.

14.30: Deák Boldizsár szólalt fel ennek kapcsán.  Az, hogy a fejük fölött döntöttek az Egri Est Café üzemeltetőinek, nem jelenti azt, hogy nem kell nekik segíteni. Szerinte inkább támogatni kellene a kis- és középvállalkozókat, mint ilyen intézkedésekkel akadályozni.

14.45: Császár Zoltán önkormányzati képviselő, mint egri lakos, lakossági hozzászólásban szólt a közgyűléshez. Eger parkjairól beszélt, amelyek szerinte már a hajléktalanok parkjaivá váltak. Ez rontja a városképet, és sürgős intézkedésre szólította fel a testületet.

14.55: A közgyűlést Habis László polgármester befejettnek tekintette, a következő ülés minden bizonnyal augusztus 5-én lesz.

Forrás: Egriszín