Keresés: „beruházás” (161 találat)

„Eger idegenforgalma és az abban rejlő lehetőségek” témában két, a közéletben évek óta sikeresen tevékenykedő szakembert invitált sajtóbeszélgetésre Nagy István, a Sikeres Egerért Mozgalom és az MSZP polgármester jelöltje tegnap délután, a Senator-Házba. Haász Tamásné a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület Titkára és Szabó István a Magánszállásadók Országos Szövetsége Elnöke az együttműködésben látja a visszaesésből való kiutat.

Nézze meg videónkat!

A beszélgetés aktualitása, hogy Eger mint turisztikai vonzerő jelentősen veszített értékéből az elmúlt négy évben, hangsúlyozta Nagy István. A statisztikák szerint egyre kevesebben látogatnak Egerbe, és akik ellátogatnak, azok sem sok időt töltenek a városban,. Eger kezd egynapos várossá válni. Mind a szakemberek, mind a politikusok szükségesnek tartják, hogy változtatassanak a helyzeten.
A Nagy István így fogalmazott: „Meg kell beszélnünk mi a jövő, mit kell tenni annak érdekében, hogy az Egerben és környékén a turizmusban tapasztalható romlást megállítsuk.
Ismeretes, hogy az elmúlt néhány évben a harmadikról a tizenharmadik helyre esett vissza Eger a szállásadók tekintetében és a desztináció vonatkozásában. Fontos kérdés, hogyan lehet megállítani a folyamatot és, hogy mivel tudjuk arra a dobogós helyre visszatornázni Egert.
Azt gondolom, hogy csak együttműködéssel lehet előrehaladni, meg kell beszélni, hogy a szakemberek mit várnak el az önkormányzatoktól, miben tud nekik segíteni a köz, annak érdekében, hogy rohamosan tudjanak fejlődni és ezáltal több adóbevétellel hozzájárulni a közösséghez.”

Haász Tamásné a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület Titkára az együttműködésben látja a megoldást, véleménye szerint közös marketingre van szükség, nem lehet szétválasztani a várost és környékét. Egernek is hasznos lehet, ha a környék attarakcióival együtt szerepel a palettán, s a térség a város programjainak figyelembevételével kínálja szolgáltatásait. Mindehhez sok új vendégház, jó minőségben áll rendelkezésre.

Haász Tamásné megjegyezte, hogy Eger szerepe, mint turisztikai vonzerő tagadhatatlan, ám az utóbbi időben csökkent a látogatók és a vendégéjszakák száma. A falusi turizmus tekintetében viszont növekedett a forgalom, amiben nagy szerepe van az egerszalóki és demjéni beruházásoknak.
Egert mint „alvó várost” említette a vendéglátóhelyek korai, tíz órai zárásával kapcsolatban Szabó István a Magánszállásadók Országos Szövetségének elnöke, aki azt a kérdést boncolgatta, hogy mire vágynak a vendégek. Már többször felvetődött az a kérdés, hogy miért zárnak be a vendéglők, éttermek este tíz órakor. A város kiürül tíz után, a turista nem tud hová menni. Az egyik ok a lakók lehet, akik nem szeretik (és nem is hajlandók elviselni) a késői zajos életet.
Szabó István a Klapka György utcában alakítana ki egy éjszakai bevásárló, sétálóutcát, ami vonzó lehet a turisták számára. A problémára megoldás lehet a programkínálat gazdagítása, hiszen a városi nagyrendezvényeknél érezhetően növekszik a turizmus forgalma.
A szakemberek szerint a bor és a vár önmagában vendégeket, ha nem kapcsolódik hozzá más vonzerő. Az adottságok kiaknázásához komoly marketingmunkára és együttműködésre ven szükség.
 „Azt gondolom, hogy azok a vendégek, akik most különböző érdekképviseletek szereplői, ők a kis magánszálláshely-adókat képviselik. Nekik nincs lehetőségük arra, hogy nagy beruházásokat valósítsanak meg. és ezáltal vonzóvá tegyék a szálláshelyeiket, ezért csak abban lehet gondolkodni, hogy közösségi szinten, hogy lehet vonzóbbá tenni Egert és környékét. Ehhez próbálok nekik különböző megoldási alternatívákat nyújtani, vonzó rendezvényekkel, illetve megújuló Egerrel.
A „Sikeres Egerért” mozgalomnak több olyan képviselője van, aki idegenforgalommal foglalkozik, az ő javaslataikat beépítve fogalmaztuk meg ezeket az elképzeléseket.” – fogalmazta meg gondolatait a témáról Nagy István.

Forrás: Egriszín

Befejeződött a Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnok nézőterének felújítása. A lelátó piros-fehér-zöld színekben pompázik, a sportiskola az önkormányzat támogatásával 850 új műanyag széket szereltetett fel.

Közel 6 millió forintból valósult meg a beruházás egy zalaegerszegi cég kivitelezésében. Kovács Géza az EVSI igazgatója a ma reggeli átadáskor elmondta, hogy az ülőhelyek kiválasztásánál a biztonsági szempontok elsőbbséget élveztek a kényelemmel szemben, így háttámla nélküli székeket helyeztek el az épületben. A nemzeti színeket követő ülőalkalmatosságok anyaga törhetetlen és éghetetlen. Az önkormányzat nevében Habis László polgármester és Szeleczki János alpolgármester is részt vett az átadáson, akik szerint a mostani fejlesztés egy újabb bizonyítéka annak, hogy a lehetőségekhez képest a város igyekszik a sportlétesítményeket megóvni, igazodni a kor elvárásaihoz. A közelmúltban került sor – ugyancsak a sportcsarnokban - a több tízmilliós nagyságrendű azbesztmentesítési munkálatokra, valamint az érsekkerti teniszpályák felújítására is, a pozitív visszajelzések pedig nem maradtak el.

obj=document.getElementById('bCont2769_2');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2769_3');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2769_4');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2769_5');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2769_6');
obj.style.display='none';
obj=document.getElementById(belsodiv);
obj.style.display='block';
}

Forrás: Egriszín

Nem sikerült Bányász Róberték kezdeményezése. A mai rendkívüli közgyűlés során a képviselők továbbra is kiálltak a Kepes György Művészeti Központ létrehozása mellett. A közgyűlés eseményeit percről-percre olvashatják tudósításunkban.

16.03: Horváth Mátyás katasztrofálisnak nevezi azt, ahogyan ma a közgyűlésen a képviselők viselkedtek. Döbbenetes számára, hogy nincs elég információjuk a város vezetőinek. Ez azt mutatja, hogy az egész folyamatban zavar látható. A döntés előkészítést nullának nevezi. Úgy érzi, hogy az a felújítás, amely a belső teret egy belső kockává varázsolja, az nem tudatos városrekonstrukció. 

15.57: Barta Dóra táncművész is felszólal. Szerinte jelenleg nem akarnak itthon, Egerben maradni a fiatalok. Nem egy üres, lelakott intézmény fogja itt tartani a fiatalokat. A Kepes-projektet támogatja, s úgy véli, hogy az Ifjúsági Ház ügyét inkább segíteni kell, mint inkább annak útjába állni. 

15.53: Szűcs Lajos megjegyzésében köszönti azokat a lokálpatriótákat, akik nagy és igen komoly felelősséget éreznek a város iránt. Szerinte a várost egri politikusok akarják lerombolni. Ezek a folyamatok az utóbbi években felgyorsultak. A Magyarok Szövetsége részéről azt szeretnék, ha abbahagyná a városvezetés a már elkezdett változtatásokat. Azokat a lakosokat szeretnék képviselni, akiket szerintük a mostani városvezetés nem hallgat meg.

15.48: A következő lakossági felszólalásban Császár Zoltánt egy egri lakos gömbvillámnak nevezte. Szerinte a képviselő éppen oda szokott villámként csapni, ahová az érdekei kívánják. 

15.45: Faludy Sándor egri lakos szerint a demokrácia szégyenfoltja az, hogy a képviselők elmentek a lakossági hozzászólások előtt. Kifogásolja azt, hogy sok képviselő nem mert kiállni saját véleménye mellett, és tartózkodott a szavazás során. Úgy látja, hogy a képviselők nincsenek is igazán tisztába a Kepes-projekt részleteivel. 

15.38: Habis megjegyzi, hogy látja a választási kampány elindulását, hiszen tudomása van arról, hogy a hegybírónak vannak polgármesteri ambíciói. A külterületi utakkal kapcsolatban Habis László egyetért azzal, hogy kevés a pénz ezek gondozására. Keresik a pénzügyi forrásokat.

15.30: A lakossági hozzászólások következnek.

Elsőként Tarsoly József szólal fel. Szerinte Habisnak nem sok ideje maradt polgármesteri feladatainak ellátására. Azt kérdezi, hogy miért nem tudják az emberek, hogy milyen tervezett beruházások előtt áll a város. Miért csak akkor tájékozódnak az emberek, ha már valamit aláírtak? Az Ifjúsági Házzal kapcsolatban miért nem kérdezték meg az ifjúsági szervezeteket? Szerinte felelős döntést hozni nem könnyű feladat. Kéri a közgyűlést, hogy a következő két hónapban ne hozzanak felelőtlen döntéséket.

Hegyközségi témát is érint Tarsoly József. Kéri a várost, hogy a külterületi utakat tegye rendbe a várost. Úgy gondolja, hogy ezzel a város mulasztásos törvénysértő magatartást mutat. A 3-3,5 millió forint, amelyet a külterületi utak karbantartására szán a város, az nevetséges. Szerinte a városnak nincs semmilyen külterületi rendezési elve. 

15.16: Habis László Várkonyi György, az EVAT Zrt. igazgatóját kéri fel, hogy beszéljen a biomassza üzem felé irányuló kérdésekről. Megemlíti az igazgató, hogy Jánosi Zoltán kérdéseiben felfedezni vélt némi politikai szándékot. Szerinte a fűtési díjak növekedésének csökkentését ennek az üzemnek a létrehozásával lehet.

15.10: Jánosi Zoltán a biomassza üzemmel kapcsolatos 9 kérdésére vár választ. Azokra a kérdésekre, amelyeket korábban nyújtott be a polgármesterhez. 

15.05: Szavaztak. A név szerinti szavazás során 4 igen, 6 tartózkodás és 11 nem született. Így a szerződést nem bontják fel, a Kepes-központ létre jöhet. Dr. Gyulai Katalin, Bányász Róbert, Császár Zoltán és Deák Boldizsár szavaztak igennel, vagyis csak ők támogatták azt, hogy az önkormányzat felbontsa az alapítvánnyal kötött szerződést.

15.02: Bányász Róbert nem fogadja el a polgármester válaszait.

14.55: Habis László reagál az eddigiekre. Elmondja, hogy azért is kapta meg a pályázás jogát az alapítvány, hogy egyszerre több sikeres projekt is folyhasson a városban. Ez partnerszervezetek bevonását vonzza maga után. Felhívja a figyelmet arra, hogy jelenleg is több kulturális intézményük nagyon sikeres bizonyos pályázatokon. 

Szerinte a műemléket nem herdálja el a város. Bányász Róbertnek mondja, hogy az előkészítési költségekből semmit nem vállalt magára az önkormányzat. Elmondása alapján egy szerződést kötöttek akkor is, amikor még a pályázatnak nem volt eredménye. Habis László információja alapján a szerződés rendkívüli felmondása esetén az alapítvány keresettel fordulhat a bírósághoz. A pert minden bizonnyal meg is nyerné. A polgármester adatai szerint közel 10ezren látogatták az intézményt. Semmilyen formában nem szerez tulajdonrészt az alapítvány az épületben. Nem jöhet létre közös tulajdonlás.

14.47: Bányász Róbert Offenbacher Ferenctől kérdezi, hogy kötik-e őt rokoni szálak Egerhez, és miért az Ifjúsági Ház alkalmas a Kepes-projektre. Offenbacher azt mondja, hogy már csak ebben az épületben lehet ezt megvalósítani. Az alapítvány képviselője elmondása alapján Egerben született, s rokoni szálak fűzik Egerhez. 

14.33: Jelenleg Botos Judit tervező mutat képeket arról, hogy milyen most az Ifjúsági Ház állapota. Kissé manipulatív és hatásvadász képeket láthatunk. Megállítják Botos Judit beszámolóját. Kifogásolták, hogy nem a tervekről beszél. Folyamatosak a beszólogatások.

Botos Judit folytatja bemutatóját. Elmondja, hogy a háború előtti állapotokat kívánják visszaállítani az épületen. A leendő felújítás utáni látványképeket láthatunk.  

14.24: Offenbacher Ferenc, az alapítvány képviselője reagál az eddig elhangzottakra. Elmondja, hogy 1995-ben alakultak meg, tehát nem a mostani projekt miatt jöttek létre. Megemlíti, hogy már számtalan kulturális programot szerveztek. 2600 négyzetmétert újítanak meg majd az Ifjúsági Házban. Felhívja a figyelmet arra, hogy ez nem csak egy állandó kiállítás lenne. Különböző interaktív programokkal és múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, kulturális eseményekkel színesítik majd a város életét. Szerinte az üzleti tervük kiváló, s a pályázatban lévő számok alultervezettek. Említ egy ún. Eger-kártyát, amely egy kedvezményes belépőt jelenthet az egri érdekeltségűek számára.

14.20: Dr. Gyulai Katalin felveti, hogy az önkormányzat korábban miért nem gondoskodott az ifjúsági Ház állagmegóvásáról. Ő is megemlíti, hogy a hagyaték méltó helyen lenne a főiskolán. Aggasztónak tartja, hogy 15 évre adják bérbe az intézményt. 

14.17: Császár Zoltán azt mondja, ha ő polgármester lenne, akkor szót adna a nem meghívottaknak, a város lakóinak is a döntés előtt.

14.14: A szünet után Bányász Róbert azt kérdezi, hogy a jelen lévő nézők hogyan szólhatnak hozzá a témához a szavazás előtt. Az egyéb megjelentek csak a közgyűlés végén szólhatnak hozzá - válaszolt a jegyző. Bányász Róbert szerint az előterjesztéskor a vendégeket nem jelezték, ezért nem szólhatnának fel. A polgármester szerint ez nem így van, mert a polgármesternek joga van a meghívott vendégeknek szót adni.

14.02: Bányász Róbert kérésére öt perc szünet következik.

13.58: Császár Zoltán azt mondja, hogy nem a közelgő választás miatt kérik számon a polgármestert. Úgy véli, hogy Habis Lászlónak most nincs igaza, s itt ebben nincs semmilyen választási spekuláció.

13.52: Orosz Ibolya hangsúlyozza, hogy 30 éve nem újították fel az Ifjúsági Házat. Most itt a lehetőség. Szerinte olyan tartalommal kellene megtölteni az intézményt, amelyet minden fiatal szívesen látogat. Felsorolja a nívós társintézményeket. Szerinte az egri fiatalok mindenféle térítés nélkül is használhatják majd az épületet. Azt mondja, hogy az épület életveszélyes. 

13.48: Csákvári Antal arról beszél, hogy a város hiteléről is szó van most. Ha a közgyűlés visszavonja korábbi határozatát, akkor annak súlyos következményei lehetnek. Ha felbontják a szerződést, a későbbi pereskedések és kártérítések óriási terheket fognak a város vállára tenni.

13.45: Deák Boldizsár azt mondja, hogy azt a céget, amely a hagyatékot fogja gondozni és az épületet felújítani, egy nappal a tárgyalások után jegyeztették be. Kérdezi, hogy attól miért lesz több látogatója a Kepes-hagyatéknak, hogy egy másik, a korábbihoz közel fekvő intézménybe éthelyezik.

13.40: Bányász Róbert azt kérdezi, hogy mi lesz azokkal a fiatalokkal, akik rendszeresen látogatták az Ifjúsági Ház programjait. 

13.35: Császár Zoltán kérdezi Habis Lászlótól, hogy miért van az, hogy a jobboldaliak közül ennyien nem támogatták az előterjesztést tavaly. Javasolja, hogy a város lakóinak több lehetőséget adjanak a véleménynyilvánításra. Kér mindenkit, aki korábban tartózkodott, hogy most merje elmondani a véleményét. A Kepes-hagyaték értékét nem vitatja, de az elhelyezését nem tartja a legideálisabbnak. Habis szerint hónapokon át folyt az egyeztetés, és nincs is szó itt semmilyen háttéralkukról.

13.30: Kalmár Péter szocialista képviselő Császár Zoltánhoz fordulva azt mondja, hogy nekik nincsenek érdekeik abban, hogy az alapítvány felújíthassa a házat, és fellendítse a város kulturális kínálatát. Szerinte érdekük csakis az értékekben rejlik. Kéri a képviselőket, hogy ne szavazzanak a kezdeményezés ellen.

13.25: Pál György töréspontnak nevezi a mostani témát. Töréspont abban, hogy bekapcsolódik-e Eger a nemzetközi képzőművészeti életbe, vagy marad a 40ezres fesztiválok városa. Ő a szocialista frakcióval együtt támogatja a Kepes-központ létrehozását. 

13.22: Orosz Ibolya kérdezi Bányász Róbertet, hogy mégis milyen félrevezető információkkal találkozott a korábbi előterjesztésben. Ha ilyenek tényleg vannak, akkor tárja a közgyűlés elé. 

13.20: Deák Boldizsár elmondta, hogy nem láthatta még a szerződést. Küldözgették ide-oda, de végül nem láthatta azt, pedig joga lenne rá.  

13.18: Nagy András elmondta, hogy azért támogatta a közgyűlés összehívását, mert partner abban, hogy megbeszéljék döntéseik helyességét, részleteit. Szerinte viszont eddig a közgyűlésen nem arról beszéltek, amiről kellene. Elmondta, hogy a szocialista frakcióval azért szavazták meg a Kepes-projektet, mert bíztak ennek a tisztaságában. Mint a Pénzügyi Bizottság elnöke elmondta, hogy ha a közgyűlés és a polgármester be tudja mutatni azokat a garanciákat, amelyek biztosítják azt, hogy a ház nem kerül át más tulajdonába semmilyen ügyeskedéssel, akkor támogatható a kezdeményezés. Kéri, hogy a jelenlegi bérlőkkel egyezzenek már meg, hiszen még vannak olyanok a házban, és még élő szerződésük van.

13.15: Nagy András elmondta, hogy azért támogatta a közgyűlés összehívását, mert partner abban, hogy megbeszéljék döntéseik helyességét, részleteit. Szerinte viszont eddig a közgyűlésen nem arról beszéltek, amiről kellene. Elmondta, hogy a szocialista frakcióval azért szavazták meg a Kepes-projektet, mert bíztak ennek a tisztaságában. 

13.10. Dr. Gyulai Katalin visszautasítja Láng András azon a felvetését, miszerint ez a rendkívüli közgyűlés csak azért jött létre, mert közelegnek az önkormányzati választások, és bizonyos körök már próbálnak mozgolódni.

13.05: Császár Zoltán kótyavetyélésnek nevezi a Kepes-projektet. Szerinte Láng András fordítva ült a lóra. Habis Lászlónak elmondja, hogy ő mindenben támogatta korábban elképzeléseit. Kiemeli, hogy volt olyan, hogy az ő szavazata hiányzott lényeges ügyekhez, és ő a kórházból ment be szavazni, s ezért semmilyen köszönetet nem kapott soha. De ebben a kérdésben nem tudja támogatni Habist. Szerinte a polgármester nagy hibát követett el akkor, amikor nem szervezett közmeghallgatást az Ifjúsági Ház ügyében. Amikor ezt elmulasztotta, nem tisztelte a város polgárait. Ő is kiemeli, hogy a fiatalokat nem tartja itt a központ. Érthetetlennek tartja azt, hogy az értéknövelő beruházásokat beszámítaná az önkormányzat a bérleti díj összegébe. Felrója a polgármesternek és Láng Andrásnak, hogy csak ők szavaztak igennel a jobboldalról. Habis szerint ez nem jobb- vagy baloldal kérdése. 

13.00: Jánosi Zoltán elmondta, hogy azért írta alá a rendkívüli ülést támogató kezdeményezést, hogy hozzájáruljon ahhoz, hogy ő és képviselő társai jobban informálódhassanak az ügyről. Szerinte a polgármester nem tájékoztatja pontosan a képviselőket az ilyen és az ehhez hasonló ügyek részleteiről. Felvetette azt, hogy az EGAL, az Egrix és a Vitkovics-ház legyen együtt a központja a fiatalok szabadidős tevékenységének. Fontosnak tartana egy hosszú távú konstrukciót annak érdekében, hogy értelmes programokat tudjanak nyújtani a fiataloknak.

12.57: Láng András szerint itt most minden csak a választások miatt van. Amúgy nem ülnének itt.

12.55: Bányász Róbert szerint a fiatalokat kellene megkérdezni, és nem azokat, akik a közgyűlésen ülnek, és kaszinó létrejöttének alapját szeretnék megalapozni. Habis kéri, hogy Bányász ne erőltesse a kaszinózást.

12.50: Láng András képviselő szerint arról kellene beszélni, hogy a városnak milyen kára származik majd abból, ha visszalépnek. 

12.45: Deák Boldizsár az Alapítvány üzleti tervéből idéz, amelyből az derült ki, hogy több mint 500ezer forintba kerül majd egy négyzetméternyi terület felújítása. Szerinte ez túlzás. A képviselő a költségvetési tervben csúsztatásokat vél felfedezni. A 108 millió forintos jegybevétel az éves forgalomból is enyhe túlzás. A személyi változások terén a vezetőknek több mint 400ezret fizetnének majd az intézményben, és a teremőröknek is 105 ezer forintos fizetést írnak. Deák Boldizsár úgy véli, ez jóval magasabb, mint az ország más, hasonló méretű és jelentőségű intézményeiben. 

12.40: dr. Gyulai Katalin érdekesnek tartja, hogy az Ifjúsági Ház névváltoztatása után már meg is szavazzák a bérbeadást. Az Összefogás Egy Jobb Egerért nevű egyesület képviseletében ő is kifogásolja azt a megállapítást, hogy ez a Kepes-projekt a városban marasztalná a fiatalokat és az értelmiségieket. Szerinte nem egy ilyen fotóművészeti kiállítás kedvéért maradnának itt, hanem az olyan meghatározó élmények miatt, amelyek közösséggé kovácsolná őket. Erre kiváló terep lehetne az Ifjúsági Ház, ha lennének erre alkalmas programok. 

12.37: Bányász Róbert azt is elmondta, hogy tudomása van arról, hogy a polgármester egyenként hívta be magához azokat a képviselőket, akiktől remélte, hogy a bérbeadást újra megszavazzák. 

12.35: Bányász Róbert szól a közgyűléshez. Ismerteti az előterjesztésük részleteit, hátterét. Kifogásolja azt a tavalyi közgyűlési előterjesztést, amelyben szerinte félrevezették a képviselőket a szavazáskor. Felteszi a kérdést, hogy a város vajon nem lett volna képes egyedül megvalósítani a Kepes-központot. Szerinte a felújítás nem a város hagyományaiból indul ki. A fiatalok egészét nem fogja ez a kortárs művészeti központ tömegével vonzani. Bányász Róbert, aki olvassa a szöveget, úgy véli, hogy a Kepes-hagyaték legjobb helye a főiskola Vizuális Tanszékén lenne, a Kepes György Szakkollégium mellett. 

Bányász Róberték szerint más szerepel az előterjesztésben, mint az aláírt szerződésben. Feltételezi, hogy ez a bérbeadás háttéralkuk eredménye. Felteszi a kérdést a polgármesterhez, hogy netán nem kaszinó lesz majd idővel a most bérbeadott intézmény. Szerinte az Ifjúsági Ház nem adható bérbe licit nélkül és 10 évnél tovább. 

12.25: Bányász Róbert szólal fel. Nyílt szavazást kér. 5 képviselő frakciót alapított Bányász Róbert vezetésével. Ezt írásban is benyújtották.

Császár Zoltán szerint nem frakciót alapítottak, hanem képviselői csoportot. Habis szerint a frakció és a képviselőcsoport rokon értelmű fogalmak. 

12.20: Habis László sürgősségi indítványáról szólal fel. Mintegy 40 millió forintos munkát kellene elvégezni a Servita templom rendbetételéhez. Az önkormányzattól 10 milliós támogatást várnak. A polgármester támogatja a segítségnyújtást. A támogatást 18 igennel megszavazták. 

12.15: 26 képviselőből 21 megjelent, a közgyűlés határozatképes. 

12.10: Megérkezett Habis László, hamarosan kezdődik az ülés. 

12.00: Nagy a lakossági érdeklődés, megtelt a Városháza Díszterme a város közügyei felől gyorsan tájékozódni vágyókkal. S úgy tűnik, hogy a határozatképességhez elegendő képviselő is jelen van.

Az Ifjúsági Ház felújításának és funkcióváltásának ügye hetek óta témát ad a választások előtt ide-oda helyezkedő politikusoknak is, maguk mögé állítva a város polgárait.

Bányász Róbert önkormányzati képviselő elmondása alapján többüket félrevezették akkor, amikor a ház bérbeadásáról szóló indítványt tárgyalták tavaly. Az ügy érdekessége, hogy a Kepes-hagyatékot hasznosító Kepes György Nemzetközi Művészeti Központ létrehozásáról szóló szerződést Az Alapítvány a Komplex Kultúrakutatásért és az önkormányzat már aláírták. Ha a mai közgyűlésen a szerződés felbontását kezdeményező határozat születik, az több mint félmilliárdos veszteséget is okozhat a városnak.

A közgyűlést kezdeményezők:

Bányász Róbert (Együtt Egerért Egyesület), Jánosi Zoltán, Nagy István (MSZP), Deák Boldizsár, Bodnár Pál(Fidesz), Császár Zoltán (Független) dr. Gyulai Katalin (Összefogás egy Jobb Egerért).

A közgyűlés elé terjesztett anyagot az alábbi linkre kattintva olvashatják:  http://www.eger.hu/portals/0/k%C3%B6zgyulesek/20100726/rendkivulikgy.pdf

Forrás: Egriszín

A megyeszékhely városképét alapvetően átalakító tervek és döntések ellen tiltakoztak a nemrégiben megalakult Egri Városvédő Polgárok nevű szervezet tagjai. A beruházások felfüggesztését kérik.

Dér Béláné Farkas Erzsébet emlékművénél gyűltek össze az Egri Városvédő Polgárok tagjai csütörtökön délelőtt a megyeszékhely belvárosában, az Erzsébet-udvaron. Mint mondták, jelképes a helyszín, hiszen ő volt az az építész, aki részt vett annak megakadályozásában a szocializmus idején, hogy újabb sebeket ejtsenek a barokk belvárosban.

Szabó Pál hangsúlyozta: agresszív az a téralakítás, ami városfejlesztés címen kezdődött Egerben. Szervezetük ezért szeretné befolyásolni a folyamatot. A napokban levelet küldtek Habis László polgármesternek, amelyben közmeghallgatást kérnek, hiszen ilyen mértékű átalakítás csak a civilek bevonásával történhet. Azt kérik a város vezetésétől, amíg ez a párbeszéd nem jött létre függesszék fel az előkészületeket. Céljaik között kiemelten szerepel, hogy megakadályozzák, hogy a Dobó tér alatt mélygarázs épüljön. Szeretnék elérni, hogy a lovas szoborcsoport a helyén maradjon, az Ifjúsági Ház pedig megmaradjon a közösségi művelődés színterének.

Kelemen Csaba színművész a kulturális programot hiányolta a tervezésből. Elmondta: Egernek 1998 óta nincs kulturális koncepciója. Az átalakítás egyik fontos sarokpontjának tekintette az Ifjúsági Ház ügyét. Szerinte az EKMK telephelyei jól ellátták a feladatukat, ha az egykori kaszinó elveszti funkcióját, azt az Agóra - a jelenlegi tervek szerint - nem fogja pótolni.

A Magyarok Szövetségének Heves Megyei elöljárója, Szűcs Lajos úgy fogalmazott: az egri politikusok most le akarják rombolni azt, amit az egriek felépítettek, és az egri hősök megvédtek. Futurisztikus szörnyűségeknek nevezte a városi terveket, amelyek teljesen idegenek a hagyományoktól, s amelyek szétverik a szakrális tereket. Szerinte ez nem a város megújulása, hanem a város teljes átalakítása.

Dr. Pócs Alfréd elmondta, hogy szeptemberre tudományos konferenciát szerveznek, melynek témája "A jövőnek megartandó város" lesz. Az eseményre filmet is szeretnének forgatni, Sebek a város testén címmel.

};
(function() {
var e = document.createElement('script'); e.async = true;
e.src = document.location.protocol +
'//connect.facebook.net/hu_HU/all.js';
document.getElementById('fb-root').appendChild(e);
}());
Forrás: Heol

Jelentős érdeklődés mellett, az Arany János utca felújításának terveit ismertették lakossági fórum keretében tegnap délután, a Városházán. A találkozón a tervező képviselője mutatta be az elképzeléseket, a lakók képviseletében pedig Császár Zoltán, a körzet önkormányzati képviselője mondta el aggályait és észrevételeit a tervezett beruházással kapcsolatban.

„Nem akarunk másik Szvorényi utcát.” „El kell dönteni, hogy virágos várost vagy parkoló-várost akarunk.” „Elveszik az egész kertemet.” Ilyen és hasonló gondolatok hangzottak el az Arany János utca lakói részéről a tegnap délután rendezett lakossági fórumon, ahol a beruházás fontosságához mérten szép számmal megjelentek a polgárok.
Az utca lakói teljes joggal féltve környezetüket, kényelmüket, azt is felvetették, hogy a fórum előtt semmilyen információval nem rendelkeztek a tervezett faltól falig történő, zárt csapadékrendszert és parkolóhelyeket kiépítő rekonstrukcióról.
A legtöbb aggodalom a parkolóhelyek kialakítása miatt fogalmazódott meg. A több parkolóhely valószínűleg a város bevételének szerény növelésén túl semmilyen módon nem  szolgálja az ott élőket.
A felújítási tervben fontos szempont volt az utca parkolási helyzetének javítása, hangzott el a tervező részéről. A hétméter széles út két oldalán 30 darab parkolóhely számára alkalmas leállósávot építenek ki, az egész útszakaszon négy darab fát kell kivágni ehhez.

A lakossági fórum témája kapcsán Császár Zoltán önkormányzati képviselő elmondta, hogy a költségvetésben elfogadott két utca közül az Arany János utca felújítását hosszas lobbi munkával sikerült kieszközölni.
„Az Arany János utca, jellegéből adódóan egy szép utca. A lakosság és én, messzemenően tiltakozunk az ellen, hogy megint kezdődjön az úgynevezett „parkolók telepítése”, ami egyrészt a zöld terület rovására menne. Másrészt a lakosság a zöld felületeket a saját maga alakítja ki, tehát nem kívánunk ott pusztítást, fák, cserjék, bokrok kiirtását.
Azért hívtam össze ezt alakossági fórumot, hogy ne essünk abba a hibába mint a Deák Ferenc utca esetében, ahol volt lakossági fórum, de összesen két ember volt ott.
Én nem engedem a lakosság véleménye nélkül azt a kivitelezést, amit csak úgy a város megtervez. Ezért kértem a Területfejlesztési Iroda vezetőjét, hogy adjon lehetőséget a fórumra. Hiszen ők az adózók, ők élnek ott, az ő véleményük, és az ő életfeltételeik a legfontosabb a számomra, mint képviselőjüknek.” – nyilatkozta császár Zoltán.
Az hogy mennyire számít a lakók véleménye, észrevétele, esetleges aggodalma, az a már sokszor látott fórumok tapasztalata alapján kétesnek mondható, és mivel a tervező illetve a város, lakókkal való kommunikációja sem elégséges a látottak alapján, nem sok remény van a gyors változásra.

Forrás: Egriszín

A polgármester és az EVAT Zrt. vezetése felé intézte a felsővárosi Biomassza üzemmel kapcsolatos kérdéseit mai sajtótájékoztatóján Jánosi Zoltán szocialista egri önkormányzati képviselő. Jánosi a július 26-i rendkívüli közgyűlésen szeretne válaszokat kapni kérdéseire.

Nézze meg videónkat!

Ki fizeti a révészt? – tette fel a kérdést a nemrég tervbe vett biomassza erőmű kapcsán ma délelőtti sajtótájékoztatóján Jánosi Zoltán tanácsnok, aki felsővárosi képviselőként aggályát fejezte ki a város vezetése és az EVAT Zrt. vezetése felé.

A képviselő az Eger lakosságának jelentős részét érintő beruházással kapcsolatban azt kifogásolja, hogy a 15 évre megkötött szerződés részleteit nem ismerni, és az erőmű megépítését az önkormányzat cége helyett egy egynapos kft-re bízták.

A távfűtéses lakásban élő emberek kiszolgáltatott helyzetben vannak, ezért a nemrégiben bejelentett, a felsővárosban megépítésre kerülő biomassza erőmű különösen érdekes kérdéseket vet fel.
Jánosi Zoltán szocialista önkormányzati képviselő hangsúlyozta, hogy a beruházással kapcsolatos, 15 évre megkötött szerződés részleteiről sem a lakosságot, sem a képviselőket nem tájékoztatták. Ez az ismeretlen szerződés a városban élők jelentős részét érinti, ugyanis a távfűtés szolgáltatást igénybe vevők számára hosszú távon növeli a költségeket az, hogy a beruházást egy gazdasági vállalkozásra bízták. Így négyszer annyiba is kerülhet a lakosságnak a magánvállalkozás keretében megépülő, az egri távfűtőhálózatot működtető biomassza-erőmű.
Ha a város önkormányzati pályázat keretében valósítaná meg a beruházást, olcsóbb hitelt kapna rá és nem haszonszerzés céllal működtetné azt, míg a gazdasági társaság nyilvánvalóan hasznot akar.
A sajtótájékoztatón az is felmerült, hogy önkormányzati tulajdonú, a távfűtést működtető EVAT Zrt. választotta ki a beruházót, így övé a felelősség. Az 1,4 milliárd forint értékű fejlesztés nem került a közgyűlés elé. Az elképzelések szerint, az erőművet 2011 januárjától működtetné a városban a június végén az 500 ezer forint tőkével bejegyzett budapesti EBT Energy Kft, amely 15 évre kapta meg az üzemeltetési jogot.
Mint ismeretes nincs erre vonatkozó törvényi előírás, de a képviselő szerint etikus lett volna a képviselő-testület elé tárni az ügyet.
Jánosi Zoltán beszámolt arról is, hogy az elmúlt évtizedben igen jelentős fejlődésen ment keresztül a Felsőváros, s ennek egyik jelentős lépése volt a panelprogram, amelynek jól látható eredményeként korszerűsítették az épületeket. A felújítási konstrukcióban jelentősen csökkent a lakosság rezsiköltsége, 30-40 %-os megtakarítás látható a szolgáltató kimutatásából.
A jelenlegi városvezetés ezt a támogatást nem biztosítja, így a felújítások megtorpantak.
2004-ben a baloldali többség elfogadta a levegőminőség védelméről szóló rendeletet, melynek eredményeként új fogyasztók csatlakoztak a távfűtő rendszerre, aminek eredményeképpen a költségek csökkentek.

A képviselő hangsúlyozta, hogy a biomassza erőművel kapcsolatos szerződést nem ismerjük, nem tudni milyen adatok, számok találhatók benne. Számára az is érhetetlen, hogy a rendelkezésre álló pályázatok közül miért nem vett igénybe egyet sem az EVAT Zrt, amikor jelenleg hat pályázati kiírás létezik megújuló energiaforrások témában.

Az ügy kapcsán ellenérvként felmerült, hogy a szakmai eljárásban semmi hiba nem történt, hiszen az önkormányzat nem képes technikailag létrehozni egy ilyen beruházást, ezért kell piaci szereplőt bevonni. Ez a kiválasztás viszont szakmai érvekkel, másfél év alatt az Evat részéről több fordulóban történt.

Forrás: Egriszín

Reagálás

Jánosi Zoltán sajtótájékoztatóján elhangzottakra

Január elsejétől a jogszabályok változása miatt jelentősen emelkedik a gázmotoros erőművek költsége, emiatt volt szükség egy olyan megoldás keresésére, amellyel elkerülhető egy drasztikus, 30 százalékos hődíj-emelés. A társaság ebben a konstrukcióban az eddigiek szerint, a gázmotoros programhoz hasonlóan hőt vásárol, nincs szó privatizációról.

A tervekről az  EVAT  Zrt.  tájékoztatta a közvéleményt, a folyamat a nyilvánosság előtt zajlott, s az illetékes bizottságok tárgyalták az anyagot.

A projekt előnye, hogy megszűnik a gáz árától való egyoldalú függőség, egy helyi cég, az Egererdő Zrt. kap megrendelést a fűtőanyag szállítására, helyi munkaerőt alkalmaznak. A beruházás  nyomán  csökken a zaj- és  a szén-dioxid terhelés. 

A pályázati lehetőség kihasználásához  pedig nincs meg az EVAT Zrt. részéről  félmilliárdot meghaladó  önerő és  hosszadalmas, közel két éves a beruházási  folyamat, emiatt elkerülhetetlen lenne a jövő év eleji nagymértékű áremelés.  A szakcég hatékonyan tudja magas színvonalon nyújtani a szolgáltatást és a beruházási költség sem a város kasszáját terheli.

A konstrukció  tömeges fizetésképtelenséget, szociális válsághelyzetet akadályoz meg.

Sajnálatos, hogy az emberek valós érdekeit szolgáló, szakmailag megalapozott terveket  politikai csatározás tárgyává 

teszik, a tények figyelmen kívül hagyásával.

Habis László                                                 Várkonyi György

Eger MJV polgármestere                            ügyvezető igazgató, EVAT Zrt.

·         A Deák Ferenc utcában a jelzőlámpás csomópontok felújítása folyamatban van. A Deák-Klapka úti csomópontban kisebb szünetekkel már az új rendszer üzemel, a Grónay úti csomópontban a beüzemelés július 20. körül várható. A gépjármű forgalom egy-egy forgalmi sávban folyamatosan biztosított. A gyalogos forgalom elől a járda szakaszosan, egy-egy oldalon lezárásra került, a közlekedők a másik oldali járdát vehetik igénybe.

·         Vízvezeték rekonstrukciós munkálatok folynak a Bródy Sándor utcában, melynek során az utca alsó szakasza ideiglenesen le lett zárva a gépjármű forgalom elő. A gyalogos forgalom folyamatosan biztosított. A lezárt útszakasz előreláthatóan július 19-én hétfőn lesz a közúti forgalom előtt ismét megnyitva.

·         Hírközlő kábel fektetés kezdődött a Rákóczi u. 17 - 45/a épületek mögötti területen. A munkálatok zöldterületen folynak. A munkagépek mozgása miatt kisebb forgalmi akadályok előfordulhatnak a Kővágó tér déli részén, és a Harangláb utcában.

·         A zárt csapadékcsatorna építés miatt 2010. május 3-án a Tetemvár utca lezárásra került. Az átmenő gépjármű forgalom az utcából, illetve a környékbeli kis lakóutcákból teljesen ki lett tiltva! A gyalogos forgalmat a területen az Önkormányzat igyekszik mindvégig biztosítani. A csatornaépítésre vonatkozó eredeti ütemtervet a rendkívül intenzív csapadékos időjárás miatt a kivitelező tartani nem tudja, ezért a beruházás a tervezettől később fejeződik be. Előreláthatóan a Tetemvár utcát legkorábban szeptember hónap elején lehet a közúti forgalomnak visszaadni. Az észak – déli forgalom ez idő alatt teljesen átterelődik a 25. számú főútra, itt nagy torlódások, fennakadások kialakulása várható.

·         Folytatódik a Vécseyvölgy úton a nyílt árok rekonstrukció. A kivitelezés kisebb torlódásokat, fennakadásokat okoz. Teljes lezárás közúton nem szükséges.

·         A Barkóczi utcai buszmegállótól az Expressz étteremhez vezető lépcsősor a felújítása során alkalmazott anyag minőségi problémái miatt megrongálódott, ezért a gyalogos közlekedés itt fokozott figyelmet igényel. Az elemek cseréjéről a hivatal megkezdte a tárgyalásokat, a lépcsősor javításáig kérjük a lakosság megértését, és az óvatos közlekedést.

Eddigi parlamenti munkájáról, az Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottság alelnökeként és KDNP frakcióvezető-helyettesként végzett tevékenységéről adott tájékoztatást Habis László, Eger országgyűlési képviselője ma délelőtt, képviselői irodájában.

Heves megye 1. sz. választókörzetének képviselője Eger, Felsőtárkány, Noszvaj és Szarvaskő települések érdekében kíván a továbbiakban is tevékenykedni. Habis László tájékoztatóján elmondta, hogy az elmúlt időszakban egy felszólalása volt a parlamentben, egy módosító indítvány kötődik a nevéhez a helyi adózási rend módosításával kapcsolatban és két alkalommal szerepelt a Parlamenti napló műsorában.
Parlamenti felszólalásában az önkormányzati törvény módosításával a KDNP álláspontját fejtette ki, amely szerint kívülről is lehet alpolgármestert, megyei közgyűlési alelnököt választani. A helyi adózással összefüggő módosító indítvány a legfontosabb saját bevételek közvetlen, (nem az APEH általi) beszedésére vonatkozik. Nem adótechnikai kérdésről van szó, hangsúlyozta Habis, hanem a helyi gazdaság szereplőivel való együttműködés fontosságáról, amely lehetővé teszi az önkormányzati gazdálkodás tervezhetőségét.
Képviselő számára legizgalmasabb vitát az Önkormányzati Bizottságban a Közbeszerzési törvénynek, a kis- és középvállalkozások helyzetét segítő rendkívül terjedelmes változtatása.

Habis László kitért a város érdekében fojtatott lobbi-tevékenységére, amely kapcsán elmondta, hogy a Deák Ferenc út felújításával kapcsolatos támogatási szerződést még nem tudták megkötni, mert az Észak Magyarországi Fejlesztési Ügynökség a NORDA ragaszkodott az út tulajdonrendezéséhez.
A mindezidáig állami tulajdonban lévő út városi tulajdonba kerülésének procedúrája hosszú hónapok óta folyik, eredmény nélkül, számolt be a polgármester. A város a saját felelősségére kezdte el a beruházást, nem akarnak belecsúszni a téli időszakba.
Miután az illetékes állami szervek vonakodtak a végleges szerződés megkötésétől, az egri születésű Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára személyes segítségével sikerült a tulajdonba adásról szóló szerződést megkötni. Ez azt jelenti, hogy a város 29,4 hektárnyi, 118, 7 millió forint értékű területtel gazdagodott. Remélhetőleg ezzel minden akadály elhárult a támogatási szerződés megkötésének útjából.

A KDNP frakcióvezető-helyettesként tevékenykedő képviselő a sajtó kérdésére elmondta, hogy erről egyeztetett a Fidesz illetékeseivel, s úgy érzi, hogy egy érseki székhelyű városban, ahol az egyházak jelentős szerepet töltenek be az oktatás, kultúra területén, szerencsés, ha a megválasztott képviselő a KDNP soraiban politizál.
Habis László feszített munkájáról is nyilatkozott. Kijelentette, hogy a parlamentben igyekszik a lényegre koncentrálni, eddig minden szavazáson részt vett. Igyekszik egyensúlyt tartani a polgármesteri és a képviselői munka között, és igyekszik a kettő közötti kölcsönhatást kihasználni az egri projektek és a térséget érintő ügyek érdekében.

Habis László arra a kérdésre, hogy polgármesterként egyet ért-e az ellenzék által élesen bírált, Nemzeti Együttműködésről szóló politikai nyilatkozattal, így válaszolt:
„Igen, azt gondolom, hogy fontos a ebben a gazdaságilag nehéz helyzetben erősíteni a nemzet egységét. Hittel és optimizmussal kell tekintenünk a jövőbe, és remélem, hogy ez a nyilatkozat ezt megalapozza, amellett, hogy a gondolatvilága némiképp előfutára lehet az új alkotmánynak. A napokban döntött a parlament arról, hogy milyen személyi összetételű alkotmány előkészítő bizottság működik majd. Sok kiváló ember tevékenykedik valamennyi frakció képviseletében. Remélem, hogy egy új alkotmány a magyar jogrend fejlődésében jelentős mérföldkő lesz.”

Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata Az ellenzék által élesen bírált politikai nyilatkozatot a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint az államigazgatási szervek épületeiben jól látható helyen ki kell helyezni. A rendelet a köztársasági elnököt, a házelnököt és az önkormányzati vezetőket is kéri, hogy gondoskodjanak a nyilatkozat kihelyezéséről. Az intézkedést élesen kritizálja az ellenzék. A közleményben az áll, hogy az Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatának ott a helye, ahol az emberek gyakran megfordulnak, vagyis a közintézményekben, hiszen a nyilatkozat szerint az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a nemzeti együttműködés rendszerének megalapításáról döntöttek. A Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatában az emberek akaratának elismeréséről van szó. A nyilatkozat kihelyezéséről nincs egyetértés a politikai pártok között.

Hogy a korábban banki vezetőként dolgozó képviselő üzleti filozófiájával mennyire ellentétes a nemrég megszavazott bankadó, arra így reagált:
„Ez nyilvánvalóan egyfajta kényszer szülte megoldás, mint ahogy a kormány átmenetinek is szánja. Tudomásul kell venni, hogy az állami költségvetés olyan állapotban van, amilyenben.
Hogy példát mondjak: az önkormányzati szektor egésze nehéz helyzetben van, hiszen nem csukhatják be az iskoláikat, nem szüntethetik meg a városüzemeltetési feladatokat, miközben a saját bevételeik és az állami támogatások drasztikusan csökkentek. Nos egy ilyen, mondhatni válsághelyzetben rendkívüli megoldásra van szükség. Bízom abban, hogy az összes vita ellenére ez egy kezelhető megoldás lesz, és biztosítja majd azt, hogy az államháztartási hiány ne nőjön, mert ehhez is fontos érdekek fűződnek.”

A polgármesteri és országgyűlési képviselői feladatok terhét egyaránt magára vállaló Habis László helyettesítésekkel megoldhatónak látja a más pártok számára összeegyeztethetetlen funkciókat, mindkét területen igyekszik a legfontosabb teendőkre koncentrálni, és kellő harmonizációval eleget tenni e kihívásoknak:
„Én nagyon szeretném ha a választók bizalmából az elkövetkező négy évben is Eger polgármestere lehetnék, elsősorban azért, mert számos komoly fejlesztést a város stratégiai kérdéseiben változtatásokat készítettünk elő
Nyolc évig voltam alpolgármester, azt mondhatom, hogy a második ciklusban sokszorosan több eredményt tudtam felmutatni. Most is ilyen érzés van bennem, és bízom abban, hogy a választók bizalmát elnyerem.”

Forrás: Egriszín

A következő két évre tervezett legnagyobb egri idegenforgalmi projekteket mutatták be a Városházán.

Az egri vár és erődrendszer turisztikai attrakcióinak fejlesztése, az Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont, valamint a Szépasszonyvölgyi Márai Aktív Turisztikai Látogatóközpont kialakítása, a Tűzoltómúzeum fejlesztése és az új Kepes György Nemzetközi Művészeti Központ létrehozása: ezek azok a legnagyobb idegenforgalmi projektek, amelyek 2010 és 2012 között valósulnak meg a megyeszékhelyen. A beruházásokkal szerdán délután a Városháza dísztermében rendezett fórumon ismerkedhettek meg a turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) szervezet tagjai.

Eger polgármestere, Habis László országgyűlési képviselő köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy amikor a megyeszékhely pályázott az Európa Kulturális Fővárosa címre, páratlan, a politikai nézetektől független akcióegység alakult ki a településen. Igaz, akkor nem sikerült nyerni, de a projekteket át lehetett gondolni. A tervezett nagyléptékű fejlesztések most is egymást erősítik, s ez abban az alapgondolatban foglalható össze, hogy a kultúra várost épít. Az eddigi pályázati sikerek optimizmusra adnak okot, de ez nem jelenti azt, hogy nem várhatók esetlegesen kisebb változások az elképzelések megvalósításakor.

A fórumon elhangzott: elengedhetetlenül fontos, hogy a beruházások egymáshoz kapcsolódóan valósuljanak meg. A TDM-szervezet létrehozásakor a pályázatban Eger húszszázalékos vendégéjszakaszám-növekedést vállalt, ezt csak kemény munkával lehet elérni.

Az egri várral összefüggésben Kiss János, a fenntartó megyei önkormányzat szakirodájának vezetője kifejtette: a projekt, amelynek összköltsége mintegy 1,77 milliárd forint, s a hozzá elnyert támogatás 1,4 milliárd, kifejezetten a turisztikai attrakció-fejlesztésről szól. Ma a várba látogatók 85 százaléka belföldi, 15 százaléka külföldi. Nekünk, magyaroknak az egri vár „szent hely”, olyan hely, ahol győztünk, ám a külföldiek már nem így közelítenek hozzá, nem a történelemre koncentrálnak, éppen ezért van szükség újabb attrakciókra, például hang- és fényjátékokra, kronoszkópra, a várbéli borturizmus erősítésére.

Forrás: Heol

Önkormányzati sportnapot tartanak ma Egerben, melynek keretében megannyi sportágban mérik össze tudásukat, ügyességüket az önkormányzati dolgozók és a meghívott vendégek.

A legfontosabb persze a jókedv, a kellemes időtöltés a Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnokban és környékén. A résztvevők többek között asztaliteniszben, tollaslabdában, labdarúgásban, kosárlabdában és tekében versenyeznek egymással. A 11. alkalommal megrendezett önkormányzati sportnapot Habis László polgármester és Kovács Géza, a lebonyolításban segítő Városi Sportiskola igazgatója nyitotta meg. A nap során helyszínül szolgál az egészséges életmódot is népszerűsítő rendezvénynek a sportcsarnok, a stadion füves pályája, a salakos pálya, a tekecsarnok, a felújított teniszpálya és az annak szomszédságában lévő klubhelyiség.

A felújított teniszpálya és klubépületének átadására is ma reggel került sor. A teljes salakcserén átesett játékteret és a megszépült épületet egyelőre határozatlan időre kapta meg a Városi Sportiskola, a végleges döntés a kezdeti tapasztalatok után születhet meg. Kovács Géza elmondta, hogy 1500 munkaórát töltöttek a területen, Eger Megyei Jogú Város támogatásával 3 millió forintot költöttek a beruházásra, amely a város teniszéletét szolgálja a jövőben. A pályákat továbbra is használja az Érsekkert Tenisz Klub.

Forrás: Egriszín