Keresés: „dolgozó” (278 találat)

Kökény Mihály, az MSZP Egészségpolitikai Tanácsadó Testületének elnöke és dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő a magyar egészségügyet hátrányosan érintő lépésekről tartott sajtótájékoztatót pénteken Egerben.

Kiemelt terület Magyarországon az egészségügy, melyre az MSZP a jelenlegi, az ágazatot sújtó időkben is igyekszik nagy figyelmet fordítani, és konstruktív kritikával élni az Orbán-kormány elhibázott lépéseivel kapcsolatban.  A Magyar Szocialista Párt tanulmányokat készít az egészségügy helyes átalakításához, melyhez elengedhetetlen a társadalmi párbeszéd, a társadalmi igények felmérése - hangzott el a sajtótájékoztatón.

Az ország több területéhez hasonlóan Heves megyében is gondot okoz a kormány gátlástalan központosítása, valamint a gyógyszerkasszából történő forráselvonás.
Kökény Mihály kiemelte, hogy azokban a kórházakban, amelyek még magánkézben vannak (így például az ózdi, gyöngyösi kórházak), nem is számíthatnak béremelésre a dolgozók, de az állami intézményekben is csupán alamizsna jut a tisztességtelen béralkunak köszönhetően.
-    Senki nem hitte volna, hogy ilyen mértékben sikerül cserbenhagyni a kormánynak a magyar egészségügyet, mint ahogy most tapasztalható. Ám, valahol érthető volt ez, hiszen ha egy 2007-es nyilatkozatot olvasunk Matolcsy Györgytől, ott bevallja, hogy tíz dolog is fontosabb a Fidesznek az egészségügynél – folytatta Kökény Mihály a tájékoztatót.

Heves megyei specifikumként dr. Sós Tamás elmondta, Gyöngyösön 1 milliárdos, Egerben 5 milliárdos fejlesztés várat magára a kórházakban, arról viszont nem hallani a kormánypárti politikusoktól, hogy ezek a beruházások mikor fognak megvalósulni, ilyen tekintetben viszont félő, hogy elvesznek az uniós támogatású projektek.

A politikusok aggodalmuknak adtak hangot a tekintetben is, hogy az utak terén kettévágták Heves megyét: Gyöngyöstől nyugatra - Budapestre és Kistarcsára - viszik a betegeket, amely kiesést nem pótolja az egri Markhot Ferenc Kórháznak a BAZ megyéből Egerhez csatolt két térség. Így félő, hogy az egri kórháznál működési gondok léphetnek fel.

Az országos tendenciának megfelelően Heves megyében is jelentősen romlik a foglalkoztatottak helyzete számukat, és bérüket tekintve.

A Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint ez év áprilisában a nyilvántartott munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva országosan 12,5%, míg Heves megyében sokkal magasabb, 15,7%.

A fizikai foglalkozásúak száma 3,3%-kal bővült, a szellemieké 1,4%-kal csökkent. Az álláskeresők fele nő. Jelenleg Heves megyében 22 ezer embernek nincs munkája, és ők csak a nyilvántartottak száma.

A nettó keresetek országos átlaga az idei első negyedévben 141 800 forint volt, míg Heves megyében csupán 110 700 forint. Ez az országos átlagnál 22%-kal kevesebb.

A mezőgazdasági termelők jövedelmi helyzete közel 10 százalékkal romlott 2012 első negyedévében. Az utóbbi 10 évet tekintve idén várható a legrosszabb év a mezőgazdaságban foglalkoztatottak létszámát tekintve. Az MSZP kéri, hogy a kormány legalább szeptember 1-re hozza előre a területalapú uniós támogatások igénylését, hiszen ez az egy forrása van a gazdáknak.

A régió és ezen belül Heves megye is az építőipar területén bukott a legtöbbet a tavalyi és az idei évben is. Az építőipari vállalkozások teljesítménye a felére esett vissza, 2011-ben 54 százalékkal maradt el a 2010-es teljesítménytől.

Csak azok a beruházások kezdődtek el, melyeknek pályázata az előző, szocialista kormányok alatt lett odaítélve, a FIDESZ-KDNP azonban már az Új Széchenyi Terv fejlesztéseiként tartja számon ezeket.

Ma Heves megyében jóval kevesebb embernek van munkája ma, mint 2010-ben. Megyénkben nincsenek munkahelyteremtő intézkedések. A kis- és középvállalkozások szenvednek, több cég szűnik meg, mint amennyi létrejön.

A közfoglalkoztatás – jobb, mint a semmi – de nem rendszeres munka, hanem a segély alternatívája. Rendkívül ellentmondásos a közmunkaprogram, tele feszültséggel a megvalósítása. A sok helyen négy órában dolgozók 23 ezer 500 forintot kapnak. Ennyiből senki sem tudja eltartani a családját. A négyórások bére a munkába járás költségeit sem fedezi. A tapasztalatok szerint a közmunkásokat „szabadon viszik” beruházásokon történő munkára például Dél-Hevesben.

            Godó Lajos                                        Dr. Sós Tamás

         Heves Megyei Agrártagozat                 Országgyűlési képviselő

                                      MSZP                                                 MSZP

Dr. Rémiás Tibor muzeológust nevezte ki a Heves Megyei Múzeumi Szervezet élére a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ pénteken.

A vezetői feladatok betöltésére idén februárban írtak ki pályázatot. Benedek István, a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ (HMIK) vezetője, a szakmai szakértői bizottság véleményét is figyelembe véve, Dr. Rémiás Tibort tartotta legalkalmasabbnak a megyei múzeumigazgatói státuszra szakmai és vezetői felkészültsége alapján. Az új igazgató korábban a miskolci Herman Ottó Múzeum osztályvezetőjeként dolgozott, több mint 25 éves gyakorlattal rendelkező muzeológus. A kinevezett igazgató beiktatása pénteken összdolgozói értekezlet keretében történt, ahol az új vezető ismertette szakmai elképzeléseit.

A Heves Megyei Múzeumi Szervezethez tartozik - többek között - az egri Dobó István Vármúzeum, a gyöngyösi Mátra Múzeum és a Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény is.

A politikai alapokra helyezett, központosított vezetés a célja a járási rendszer kialakításának, hangzott el az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség mai sajtótájékoztatóján.

Az elmúlt 20-22 esztendő legnagyobb vívmányát, az önkormányzatok saját sorsukról való döntési jogág veszi el a járási rendszer január 1-től, jelentette ki dr. Sós Tamás szocialista országgyűlési képviselő mai tájékoztatóján, melyen erősen bírálta az új közigazgatási forma 2013 elejére tervezett bevezetését. A képviselő szerint látszatintézkedések, látszatfolyamatok lesznek az önkormányzatok kezében, ténylegesen minden lényeges kérdést központilag fognak megmondani. Sós tamás szerint indokolatlan mértékű államosítást, centralizációt és pénzkivonást jelent a járások kialakítása, ami példátlan Európában, visszalépés. A járások létrehozása 30 milliárd forintba kerül, miközben nagyságrendi pénzeket vesznek el az önkormányzatoktól a jövő évi költségvetésben. Nincs tisztázva az alapvető kérdés, hogy mitől lesz jobb a lakosság számára a rendszer, fogalmazott a képviselő.

Az állam karja

Dr. Nagy Imre, az MSZP megyei közgyűlési frakcióvezetője szerint ami történik államosítás, centralizáció, az önkormányzatiság megszüntetése megspékelve egy kis személyi kérdésmegoldással, a holdudvar építésével.
Véleménye szerint az elmúlt két évtized nagy vívmányát, az önkormányzatiságot most leépítik. A megyéket gyakorlatilag felszámolták, ma már csak testület és jól fizetett funkcionáriusok vannak, érdemi tevékenység nem folyik. Nincs érdemi hatáskör, nincs érdemleges területfejlesztés sem, hangsúlyozta a frakcióvezető.
„Míg a kistérség gondolata az önkormányzatiságra, a közigazgatásra és az önkormányzati feladatellátásra épülő társulásokról szól, addig a járás nem más, mint a megyei kormányhivatalok meghosszabbított, alsószintű hivatali karja. Szó nincs arról, hogy az önkormányzatiságot erősítené, kimondottan állami feladatot épít a járási hivatalra.
Itt is egyértelműen megjelenik a centralizáció, ahogy a megyénél, még erősebben megjelenik az államosítás. Az önkormányzatok vagyonát január 1-től államosítják.” – fogalmazott az MSZP megyei frakcióvezetője.
Nagy Imre szerint teljesen átgondolatlan a rendszer, a települési hivatalok megszűnésével a lakosoknak a járási hivatalokhoz kell menni az ügyeket intézni. Így történik az anyakönyvek kezelésével is.
Komoly problémákat jelent a munkamegosztás, a rendszer nem tisztázza a jegyzők munkakörét sem. Hasonlóan bizonytalan a helyzet az intézmények tekintetében . Több önkormányzat társulásos formában látja el feladatát, nem tudni mi lesz ezekkel, ha a társulásokat megszüntetik. A szakmaiság vesztésre áll és úgy néz ki, hogy politikai kinevezettek lesznek a járási hivatalok vezetői, jelentette ki Nagy Imre.

Hét járás Hevesben

A járási rendszer kialakítása egyetlen olyan előnnyel sem jár, amely akár a lakosság, akár a munkavállalók érdekeit szolgálná, kizárólag a kormány részére nyújt központilag irányítható „játékteret”. Ráadásul az összevontság a jelenlegi önkormányzatoknál dolgozók nagyszámú elbocsátásával is járhat, ami beláthatatlan társadalmi, szociális következményeket vonhat maga után. – áll az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség közleményében.

Heves megyében 7 (egri, pétervásárai, hatvani, füzesabonyi, bélapátfalvai, gyöngyösi, hevesi) járás kialakítását tervezi a kormány, országosan 168-at. Előfordulhat, hogy egyes települések nem ugyanabba a járási körzetbe tartoznak majd, mint amelyik választókerületbe kerültek az új besorolás szerint.

Az MSZP álláspontja szerint a járási rendszer kialakítása indokolatlanul felerősíti az állam és a politika szerepét, kiüresíti a mostanra „kirablás” alatt álló önkormányzatokat, szétverik a kisebb hibákkal ugyan, de az elmúlt 20 év alatt jól működő önkormányzati rendszert.

Heves megyében is a falusi, kistérségi polgármesterek részéről fogalmazódik meg a legtöbb aggodalom a járások kapcsán. Az elmúlt két évben súlyos mértékben növekedtek az üzemanyagárak, drámaian csökkent a közösségi közlekedés színvonala és kapacitása. Már ezek is lényegesen nagyobb terhet raknak az emberek vállára, ha ügyintézés céljából be kell utazniuk a járási székhelyekre olyan ügyben is, amit korábban helyben elintézhettek.

Forrás: Holló Miklós/ Egriügyek

Május 25-én befejeződtek a 2012. évi tavaszi érettségi írásbeli vizsgák A tanév rendjében meghatározott 16 nap alatt 1210 vizsgahelyszínen 136 546 érettségiző írásbeli vizsgáira került sor.

Az írásbeli vizsgák megszervezése során az Oktatási Hivatal (OH) munkatársai a vizsgázók számára 1.041.143 feladatlapot és CD-t csomagoltak be és juttattak el közel 38.000 biztonsági fóliatasakba, 7.744 dobozban a helyszínekre. A csomagolás és a kiszállítás a többlépcsős ellenőrzési rendszer és az abban dolgozó hivatali munkatársak, szállítók, körzetközponti jegyzők és iskolaigazgatók pontos munkájának köszönhetően gyakorlatilag hibamentes volt - olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

Az írásbeli vizsgák feladatlapjai, valamint a hozzájuk tartozó javítási-értékelési útmutatók az előzetes ütemezésnek megfelelően felkerültek az OH honlapjára, így minden érdeklődő pontosan tájékozódhat a feladatokról és azok megoldásairól. Május 26-án 8 órától már mind az 512 vizsgaanyag (feladatlapok, javítási-értékelési útmutatók, egyéb elektronikus anyagok) megtekinthető a jelzett honlapon.

Az érettségizők számára tehát befejeződtek az írásbeli vizsgák. A vizsgadolgozatok kijavítása után a vizsgázók saját iskolájukban megtekinthetik vizsgadolgozataikat és – amennyiben úgy találják, hogy az elbírálás nem a javítási-értékelési útmutató szerint történt – észrevételt tehetnek a javítással kapcsolatban. Az emelt szintű dolgozatok megtekintésének dátuma országosan egységes: 2012. június 5. A középszintű dolgozatok megtekintési ideje - az iskola döntésétől függően - ettől eltérhet.
Azok a vizsgázók, akik közvetlenül a vizsgaszervező kormányhivatalok valamelyikénél jelentkeztek a vizsgára, a vizsgabehívójukról, illetve az OH honlapjáról tudhatják meg, hol tekinthetik meg a kijavított vizsgadolgozataikat. A megtekintés ideje számukra – a vizsga szintjétől függetlenül – szintén 2012. június 5.

Az érettségi vizsgák következő szakasza, az emelt szintű szóbeli vizsgák időszaka június 7-13. között lesz (36.868 szóbeli vizsga, 148 vizsgahelyszínen, 2454 tantárgyi bizottság előtt). Az érettségizők emelt szinten 65-féle vizsgatárgyat választottak, ezen tárgyak mindegyikéből van szóbeli vizsga is. Az emelt szintű vizsgákat a húsz megyei/fővárosi kormányhivatal (KH) szervezi. A szóbeli tételeket az OH készítteti el, és a KH-k közreműködésével juttatja el a három fős tantárgyi bizottságokhoz. A tantárgyi bizottságok elnökét és tagjait a vizsgaszervező KH bízza meg.

A vizsgázó teljesítményét az adott tantárgyi bizottság mindhárom tagja a vizsgatárgy leírásában, jogszabályban rögzített szempontok alapján, egyéni értékelő lapon külön-külön értékeli, majd az egyéni értékelések egyeztetése után közösen tesznek javaslatot az érettségi vizsgabizottságnak a vizsgázó teljesítményének minősítésére. A tantárgyi bizottság egyéni osztályozó ívet állít ki minden vizsgázóról, amelyet a vizsgaszervező KH megküld az illetékes érettségi vizsgabizottság részére.

Az emelt szintű szóbeliket követően, június 18-átől 29-éig lesznek a középszintű szóbeli vizsgákra.

(fotó: ponthatarok.hu)

Fennállásának 30. évfordulóját ünnepli az egri Móra Ferenc tagiskola. Az intézményben sajátos nevelési igényű gyermekek járnak többségében, akik valamilyen tanulási nehézséggel küzdenek. Az itt dolgozók szeretnék megmutatni, hogy itt is ugyanolyan munka folyik, mint bármelyik iskolában.

Az ünnepségen köszöntőt mondtak a társintézmények és a város vezetői, felléptek az iskola diákjai és dolgozói. Az érdeklődők kiállítást tekinthettek meg az elmúlt évek relikviáiból.

Az egri termálfürdő medencéjében költött egy tőkésréce a napokban.

A dolgozók számára nem volt meglepő, hiszen az elmúlt években is voltak itt madarak. A higiénia szempontok - nem kevésbé a fiókák védelme - miatt, a strand vezetősége az állatvédők segítségét kérte: a Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület a Bükki Nemzeti Park szakemberei segítségével a családot áttelepítették természetes élőhelyükre, az ostorosi tóhoz.

Az elmúlt héten sikeres részországgyűlésre került sor Heves megyében a Magyar Szocialista Párt Országgyűlési Képviselőcsoportja valamint Országos Elnöksége részvételével, melynek keretében harminc helyszínen, több mint 1500 emberrel találkoztunk.

Május elsején folytatjuk a párbeszédet: majálisokra, kötetlen beszélgetésekre törekszünk a lakossággal Heves megye számos településén. Gyöngyösön a nyolcvanasi kispiacon , Egerben a Szépasszonyvölgyben várjuk az érdeklődőket szocialista majálissal, ám majális túránk keretében más településekre is eljutunk a munka ünnepén.

A választópolgárokkal közösen kívánjuk kidolgozni, a helyi, térségi Kelet- magyarországi programokat.

Az MSZP kormányra kerülve garantálja, hogy a Munka Törvénykönyvének azonnali módosításával helyreállítja a munkavállalók jogait, a valódi érdekegyeztetés intézményrendszerét és a korrekt társadalmi párbeszédet.

-          Az MSZP az állampolgárok és nem az alattvalók országát fogja építeni!

-          Minden családban legyen legalább egy kereső ember!

-          Igazságos közteherviselést akarunk!

-          Az MSZP meg fogja védeni a „köz szolgáit”, a méltatlanul megalázott köztisztviselőket, közalkalmazottakat és rendvédelmi dolgozókat.

-          Az MSZP segítő kezet nyújt minden kisemmizett munkavállalónak és munkanélkülinek, illetve szövetséget kínál minden konstruktív szakszervezet számára.

-          Újraszervezzük a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának és szociális ellátásának rendszerét.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP

Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, dr. Török Krisztina, a GYEMSZI főigazgatója, dr. Sélleiné dr. Márki Mária, az OEP főigazgatója és dr. Paller Judit országos tiszti főorvos is jelen lesz a Magyar Kórházszövetség XXIV. Kongresszusán, ahol csütörtökön Szakmai Fórum is a program részét képezi.

A Hotel Eger & Parkban április 25. és 27. között zajló rendezvény kiemelt szerepet tölt be az egészségügyi szakmai események között.

Az esemény legfontosabb témái a következők:
- Innovatív technológiák az egészségügyi intézményekben – Telemedicina
- Kórházak átalakulóban
- Gondolatok Fórum elé
- Kórházi és menedzsmenti LEG-ek
- Emlékezések – kórháztörténetek

Különös tekintettel ajánlható az érdeklődő figyelmébe a Kórházszövetség tavaly, hagyományteremtő céllal indított „Az egészségügy rejtett kincsei – avagy az egészségügyi dolgozók kicsit másképp” kiállítás. Ennek keretében lehetőséget biztosítanak az egészségügyi dolgozók művészeti alkotásainak bemutatására, melyet idén az egri lakosság felé is megnyitnak. További érdekességégként rendezvényen átléphetik a Múlt és a Jövő Kórháza küszöbeit, visszatekintve a gyógyítás múltbeli és előrenézve a jövőnket alakító eszközökre, műszerekre és egyéb kiegészítőkre.

A galyatetői üdülőben, földmunkát végezve találtak szerda este egy  második világháborúból származó gránátot.

A gránátot a területen dolgozó munkás a ház sarkánál találta,  miközben egy oszlopnak ásott éppen gödröt. Elmondása szerint meggondolatlanul körülbelül 20 méterrel arrébb vitte. Varró János helyi lakos szerint ezek a gránátok  német katonáktól származhatnak. Már gyerekkorukban is találtak  Galyatető környékén hasonló robbanó  szerkezeteket. Csütörtök reggel jelentették be, az esti órákban még nem érkezetek meg a tűzszerészek mivel aznap  Egerben is hasonló lőszereket semmisítettek meg.