Keresés: „felvétel” (178 találat)

Az idei költségvetés Pál György az MSZP Eger Városi Szervezetének elnöke  szerint a jövőben fogja tarthatatlan helyzetbe sodorni a várost.

Sajtótájékoztató keretében ismertette Pál György az MSZP Eger Városi Szervezetének elnöke az Eger Megyei Jogú Város költségvetésével kapcsolatos aggályait.

Egy költségvetés mindig a mindenkori kormányzat, a többség elképzeléseit önti formába. Így annak elfogadásáért, végrehajtásáért és következményeiért is ők a felelősek. Használom a felelős szót, mert azt gondolom, hogy ez a költségvetés fel fog vetni az elkövetkező években felelősséget.
Az elmúlt négy évben egy Fideszes városvezetés volt egy szocialista kormányzat alatt, könnyű volt minden évben a hiányt és a felelősséget a kormányzatra hárítani. Ma ez egy kicsit nehezebb történet, hiszen a polgármester a kormányzó frakció tagja, annak minden előnyével – és egyre inkább hátrányával.
Az elmúlt négy évben, volt olyan költségvetés, amit megszavaztak a szocialisták, mert felvetődött a lehetősége annak, hogy nem lesz meg a többsége a városvezetésnek az elfogadáshoz. Az akkor induló pénzügyi válság közepette bár hangsúlyi kritikáink voltak a költségvetéssel, mégis azt mondtuk, elfogadjuk, mert sokkal veszélyesebb, ha nem lesz költségvetése Egernek. Ezek a költségvetések alapjaiban nem veszélyeztették a város működőképességét - mondta el Pál György.
Az idei költségvetés nem ilyen. Nem idén, hanem a jövőben fogja tarthatatlan helyzetbe sodorni a várost. A költségvetés a tavalyi 2mrd hitelfelvétel mellé, idén is 2mrd hitel felvételét irányozza elő. Ezzel a költségvetéssel, Eger Esztergom és Debrecen útjára lépett, hitelekből fejlesztünk, és utánunk az özönvíz, majd fizessék vissza utódaink. Világosan kiderül a 3/c kimutatásból, hogy idén 741M Ft a hitelek törlesztése, ez 2012-ben 1,255Mrd, 2013-ban pedig 1,731Mrd.
Felvetődik a kérdés, hogy miből? Hiszen az ma is látszik, hogy az önkormányzat államtól kapott bevételei nem fognak nőni.  A gazdagokat támogató adócsökkentés további 100Mrd-okat vesz ki az SZJA helyben maradó részéből, és közben a majdan felépülő Agóra brutális működési költsége is a város nyakában marad.
A költségvetés nem válaszol semmilyen komolyabb előttünk álló feladatra. Ma egy felelős önkormányzatnak a realitások talaján állva azokkal a problémákkal kellene foglalkozni, amik a következő években ránk fognak szakadni. Pl. szociális lakásépítési vagy vásárlási programmal kellene előállni, felkészülve a devizahitelesek problémájára, ha már az ígéretek ellenére az Állami Eszközkezelő ügyében egy cm előrehaladás nem történt. De 2 éve mondjuk mi szocialisták, hogy a város nem hagyhatja magára az egri szőlőtermelőket, egy integrátor szervezet létrehozásában részt kell, hogy vegyen.
Konkrét módosító indítványaim is voltak, amiből egyre, a sportorvos kérdésére megnyugtató megoldást találtunk, így remélhetőleg a közeljövőben újra lesz sportorvosi rendelés Egerben.
Sajnos, a többi módosító indítványom nem kapott többséget, a Fidesz elutasította a közalkalmazotti étkezési hozzájárulás visszaállítását, és elutasították a tánctagozat melletti városi kiállást.
Az új adószabályokkal miután a kormány több ezer forintot vett ki a közalkalmazottak zsebéből, ehhez csatlakozott az önkormányzat az étkezési hozzájárulás megvonásával.
Felröppentek a hírek, hogy az új igazgató meg akarja szüntetni a tánctagozatot, a megteremtőjét és vezetőjét, Eger egyetlen Érdemes Művészét a tánckarban akarja foglalkoztatni, ami nonszensz véleményem szerint. Eger Kulturális Koncepciójában hangsúlyos volt ennek a tagozatnak a megteremtése, és a polgármester által favorizált Agóra programban is jelentős motor volt a pályázat során. Ezért a javasoltam, hogy: A Gárdonyi Géza Színház tánctagozatában amennyiben strukturális változások, létszámbeli leépítés, vagy vezető váltás következik be igazgatói döntés hatására, akkor Eger MJV befagyasztja a további színházi támogatást - mondta el Pál György MSZP Eger Városi Szervezetének elnöke

Forrás: Egriszín

Ifjúsági Információs Pont működik hétfőtől „Forráspont” néven az Egri Kulturális és Művészeti Központ - Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház első emeletén.

Megújult a „zsibongó” az egri Forrásban. A hétfőn átadott információs pont - mint azt Majoros Tímea koordintárortól megtudtuk - mindenkit vár, bár célcsoportjuk elsősorban a 14-29 éves korosztály.

– Úgy véljük, ha teret szeretnénk engedni a fiataloknak, akkor valódi helyet, eszközöket, információt és lehetőségeket kell adnunk nekik – mondta a programról. Első ránézésre a megújulás nem más, mint egy pult az igényesen kialakított térben, azonban többről van itt szó: elsődleges feladatként megemlíthető a fiatalok információs szükségleteinek kielégítése. Bármelyik fiatal, aki felkeresi a Forráspontot válaszokat kaphat az őt érintő kérdésekre. Egri, megyei és országos kulturális programokról, oktatással kapcsolatos tudnivalókról, munkalehetőségekről, képzésekről, pályázatokról. A felsorolás szinte végtelen. A pont munkatársai segítséget nyújthatnak felvételi-jelentkezéskor, vagy a diáknapok szervezésekor is.

A szervezők emellett szeretnék, ha a fiatalok találkozóhelye is lehetne az információs pont. Hétköznap délutánonként egytől ötig várják az érdeklődőket, és azokat is, akik például társasjátékozni, vagy csocsózni szeretnének, mert arra is lehetőséget biztosítanak.

A program egyelőre június 31-ig működhet, azonban az EKMK munkatársai újabb pályázatot adtak be a napokban, amely, ha sikeresen szerepel, a pont tovább élhet, nagyobb helyen, bővülő kínálattal. A tervek között szerepel a Trinitárius úti Templom Galéria épülete, ahol már számítógépekkel és internet-eléréssel is szolgálnának.

Forrás: HEOL

A gyenge jövedelmezőség, a hitelfelvételi nehézségek és a forráshiány is rontja az ágazat versenyképességét – hangsúlyozta csütörtökön dr. Kállay Miklós az egri szőlészeti-borászati konferencián. A borászattal összefüggő előadásokkal folytatódott csütörtökön a XII. Egri Szőlészeti-Borászati Konferencia. A résztvevők így egyebek mellett a magyar borászat versenyképességének javítása érdekében megteendő lépésekről is hallhattak. E téma előadója dr. Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézetének igazgatója volt. – Szakmai oldalról vagy az eszközellátottság tekintetben a magyar szőlő-bor ágazatnak semmilyen lemaradása nincs a nyugati versenytársaihoz képest. A hátrányunk alapvetően gazdasági jellegű: a gyengébb jövedelmezőség, a forráshiány, a hitelfelvételi nehézségek, valamint a törvényi túlszabályozás az, ami rontja a versenyképességünket – jelentette ki a neves szakember. Rámutatott ugyanakkor: van bőven tennivaló, hiszen a szőlészet oldaláról elengedhetetlen a telepítések ésszerűsítésére, a fajtaösszetétel, illetve a piaci megjelenés átgondolására, továbbá az ehhez igazított borászati technológia kialakítására, hogy a lehető legjobb, de legalább is megfelelő minőségű bort lehessen előállítani. A marketingeszközök helyes alkalmazása nem kevésbé lényeges, hogy a hazai borászatok megerősíthessék pozícióikat a belföldi piacokon, a külföldieket pedig meghódíthassák. Dr. Kállay Miklós előadásában külön is kitért a borhamisítás kérdésére. Miként előrebocsájtotta, a ’80-as évek olaszországi metanol-, illetve az ausztriai glykol-botrány óta nemigen hallani más nyugati ügyekről, noha alighanem ott is tisztában vannak a „meg nem engedett eszközökkel”. Ezzel szemben itthon a törvény szerint ami nincs megengedve, az már hamisításnak számít, ráadásul minden ügyet azonnal nagydobra vernek, amivel inkább ártanak az ágazatnak, mintsem használnának. Az sem mellékes, hogy a törvényi előírásokon viszonylag könnyen lehet változtatni: ami az egyik nap még tilos, az másnap már szabályos lehet. Éppen ezért – mutatott rá – fontos lenne a kérdés árnyalása. Szóba került a zárjegy ügye is: mint hagsúlyozta, ennek visszaállítása nem lenne szerencsés, a minőségjavítással való összekötése pedig félrevezető.

Újra minisztériumi fennhatóság alá kerülnek a kutatóintézetek?

A megyénket is érintő kényes ügy a konferenciát szervező Egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet sorsa. Emlékezetes: a korábban minisztériumi fennhatóság alatt álló öt – egri, pécsi, badacsonyi, kecskeméti és tarcali – kutatóintézeteket pár éve különböző felsőoktatási intézményekhez csatolták. (Az egri így került a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolához.) Ez a lépés dr. Kállay Miklós professzor szerint nem volt szerencsés, hiszen maguk az egyetemek, főiskolák is forráshiányosak, a kényszerű takarékosság pedig a szakmai munka rovására megy előbb-utóbb. Mint ugyanakkor elmondta, a jelek szerint a politikai akarat már megvan atekintetben, hogy a kutatóintézeti hálózatot visszarendelik a Vidékfejlesztési Minisztérium alá, az ehhez szükséges pénz viszont még nem áll rendelkezésre. Bíztató viszont, hogy az erről folyó tárgyalások már ebben a félévben megkezdődhetnek.

Forrás: HEOL

A Leányka úti Sportcsarnokban tartja januári Nyílt Napját az Eszterházy Károly Főiskola. A jövő hét keddi programra reggel 9 órától várják az érdeklődőket.

Az EKF nagy hangsúlyt kíván helyezni a középiskolások és pedagógusok szakszerű és pontos tájékoztatásra a 2011. évi felvételi eljárást érintő ügyekben, a főiskola képzési kínálatát és a hallgatói szolgáltatásokat illetően. 9 órától a kialakított standoknál bemutatkoznak a szaktanszékek, alapképzési szakok és a felsőfokú szakképzések. 10-től Lőrinczné dr. Thiel Katalin oktatásfejlesztési rektorhelyettes mond köszöntőt, majd egy tájékoztató keretében számol be a képzési formákról, illetve a 2011-es felvételi eljárásról Kalóné Szűcs Erzsébet a Tanulmányi és Információs Központ igazgatója. Országh Ákos a Hallgatói Centrum igazgatója a hallgatói életről, hallgatói szolgáltatásokról tart előadást. 12 órától intézményi körsétára is várják az érdeklődőket.

Nem tarthatók a költségvetés számai, jelentette ki Dr. Nagy Imre, az MSZP megyei közgyűlési frakciójának vezetője. A politikus a Heves Megyei Közgyűlés tegnapi ülésén vitatott költségvetési koncepcióra reagált ma délelőtti sajtótájékoztatóján.

Soron kívüli közgyűlésnek akkor van értelme, ha van rendes, jelentette ki a tegnapi megyei rendkívüli közgyűlés kapcsán Dr. Nagy Imre. Reményét fejezte ki, hogy az elfogadott ülésterv révén a működés helyreáll a jövőben.

Nagy Imre szerint a költségvetési koncepció, mely megalapozza a jövő évi költségvetés összeállításának fő szempontjait, elveit, irányait, a jövő év gazdálkodását, a gyakorlati működére vonatkozó kiutat, javaslatot nem tartalmaz. Az anyag csak a hivatali, gazdasági munkára támaszkodik, és a számok nem azt mutatják, hogy tartható megyei működést biztosítana az elképzelés.
„A hivatali dolgozók által letett koncepció a korábbi mezsgyén a jól rögzíti az elveket, reális számokat mutat, de az a végkövetkeztetés, hogy egy megfelelő költségvetés tervezését biztosíthatja, úgy gondolom, nincs meg. A megyei vezetés semmiféle megoldási alternatívát, javaslatot nem fogalmaz meg a helyzet kezelésére.” - fogalmazott Dr. Nagy Imre.

Az elnök elmondta, hogy a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2011. évi költségvetési koncepciójából kiderül, hogy a GDP, infláció számai nem tarthatók. A megye fő bevételi forrását az állami pénzek jelentik, saját bevételei jó része az illeték, valamint hozam és kamatbevételekből tevődik össze.
A tavalyi 100 milliós, kötvényekből származó kamatbevétel jövőre kiesik a visszafizetés miatt. Az Orbán-kormány intézkedései miatt pedig illetékbevételek terén július óta 550-600 milliós kieséssel kell számolni.
Nagy Imre kitért egy másik, ide vonatkozó napirendi pontra is, mely szerint további 300 millió forint folyószámlahitel felvételéről döntött a közgyűlés tegnap.

A politikus kiemelte, hogy korábbi saját bevételei alapján számított hitelfelvételi korlátot a megye már év közben túllépte. Megjegyezve, hogy a Heves Megyei Önkormányzat a legkevésbé eladósodottak közé tartozik. Jellemzően itt a legkisebb a kötvény kibocsátás, amit a megyei fejlesztésekre, önerő biztosítására fordítottak és fordítanak.
Nagy Imre a hitelfelvételen túl, az OTP Bankkal kötött kapcsolatot és megállapodást isbírálta. Szerinte a megállapodás alapján a számlavezető pénzintézet olyan garanciákkal biztosította be magát, amelyeket a megyei önkormányzat részéről kérdéses betartani.
„Úgy ad 300 millió forint hitelt az OTP, hogy a kötvényből rögtön 300 milliót fedezetként leköttet. A jövő évre 300 millió forint kötvény kifizetés esedékes, amire azt mondta a Csányi Sándor vezette bank, hogy duplázzák meg, vagyis a megyei önkormányzat további 300 millió forint kötvény visszafizetését vállalta.”
A kötvény egyébként, kamatozása szerint olcsóbb, tehát nyereség érhető el vele. A bank biztonságát jelenti az, ha ezt visszafizetik, fogalmazott Nagy Imre.
„A megye azt is vállalta, hogy jövő év júniusától egy év alatt, 600 millió forinttal csökkenti a folyószámla hitelét. Mindez a megállapodás azt mutatja, hogy a Csányi Sándor féle OTP nem
bízik a megyei vezetésben. Valószínűleg nem bízik a kormányban, mert gyakorlatilag a megyei önkormányzatok működése bevételei alapján, döntően a kormánytól származó, központi bevételeitől függ.”

Mindez a megállapodás, rendkívül lehetetlen állapotba hozza a költségvetés tervezését.
A bevételkiesést döntően nem az előző évek, hanem az ez évi drasztikus illetékbevétel csökkenés eredményezte, hangsúlyozta Nagy Imre.

Forrás: Egriszín

Az Eszterházy Károly Főiskola szervezésében a Hotel Egerben találkoztak Heves és  a környező megyékben oktatással és továbbtanulással foglalkozó intézmények szakemberei.  A Regionális Munkaerőpiaci Workshop  lehetőséget nyújt az EKF -en végezhető szakok, az ott folyó színvonalas munka bemutatására, valamint a 2011-ben  módosításra kerülő felvételi eljárások ismertetésére. A több évre visszanyúló programmal szeretnék elérni, hogy a felsőoktatásban a munkaerő piacon versenyképes diplomák megszerzésével ösztönözzék a középiskolások  továbbtanulását. A bővülő szakirányok miatt partneriskola hálózatot hoznak létre, a mentorok folyamatos képzésével magas szakmai színvonalat kívánnak elérni, így a tanárjelöltek gyakorlati képzésben  fontos szerepet kapnak az iskolák. Fontosnak tartják, hogy olyan képzést nyújtson a főiskola, hogy az itt diplámát szerzett diákok, megállják az életben és a munkájukban a helyüket,és a pedagógusi pálya újra elfoglalhassa a társadalomban megbecsült és fontos szerepét. December 7-én és 2011. január 18-án a EKF nyílt napot rendez, az EKF a sportcsarnokban ahol nem a szakemberek, hanem a  főiskola iránt érdeklődők ismerkedhetnek meg a felsőoktatási intézmény képzési kínálatával.

500 ezer forint megfizetésére kötelezte dr. Sós Tamást, az MSZP megyei elnökét a Fővárosi Ítélőtábla.

A polgári pert Szíki Károly indította egy 2008-as hangfelvétel alapján, melyen a megyei közgyűlés akkori elnöke „bértüntetőnek” nevezte Szíkit. Dr. Sós Tamás meglepőnek tartja az ítéletet, s érdeklődésünkre mindössze annyiban reagált, hogy megvárják az írásbeli indoklást, aztán pedig felülvizsgálati kérelemmel fordulnak a Legfelsőbb Bírósághoz

A megye pénzügyi helyzetének valós számairól, a több mint hatmilliárdos adósságállományról és a megoldásról is beszélt mai tájékoztatóján Horváth László a Heves Megyei Közgyűlés elnöke.

Az elmúlt hetekben sok vita zajlott, hogy valójában mennyi a Heves Megyei Önkormányzat adóssága. A banki hitelállomány és a tartozások összesen több mint hatmilliárd forintra rúgnak, jelentette ki Horváth László.
Az elnök sajnálatosnak nevezte, hogy nekik lett igazuk, és megdöbbentőnek tartja, hogy egy tizenkét esztendeje hivatalban lévő közgyűlési elnök hogyan tudott ekkorát tévedni a megye gazdálkodásával kapcsolatban.
Horváth László állítását számadatokkal támasztotta alá, amelyek szerint a kezdetben 1,2 milliárd forintos, majd a nyáron újabb 300 millió forinttal kiegészített, összességében 1,5 milliárd forintos folyószámlahitelt a szocialisták kimerítették. 2007-ben 147 Ft/svájci frank árfolyamon 3 milliárd forint értékű kötvényt bocsátottak ki, aminek a különböző pályázatok, fejlesztések önrészének biztosítása volt a célja. Ebből mára nem maradt semmi, csupán címkézett, azaz lekötött pénzek állnak rendelkezésre.
A svájci frank jelenlegi árfolyamát figyelembe véve a kötvénykibocsátásból származó kötelezettség nyilvántartási értéke csaknem 4 milliárd – pontosan, a 2010. október 25-i állapot szerint 3 milliárd 994 millió 838 ezer 367 forint.
A megye rendelkezik továbbá 210 millió forint forgóbér-hitellel, emellett a múlt heti adatok szerint 132 millió forint volt a szállítói tartozása és 203 millió forint az egyéb kötelezettségvállalásból eredő lejárt tartozása. Mindez együtt mintegy 6 milliárd 40 millió forint: ez hát a valós helyzet.
Az elnök tájékoztatóján kijelentette, hogy a megyei önkormányzat 2009-es zárszámadásában közzétett mérleg hamis. Nem vezették át rajta a svájci frank alapú kötvény árfolyamváltozásából eredő összeget, így több, mint 620 millió forintos eltérés van a közzétett mérleg és a valóság között.

Arra a kérdésre, hogy lesznek-e elbocsátások a megye intézményeiben az elnök azt mondta, hogy képviselőtestület megváltozásával a hivatali szerkezet is változik. A megyei intézmények által biztosított munkahelyek közvetetten és közvetlen módon sok embert érintenek, az ő helyzetük nem kerülhet veszélybe, inkább bizonyos fejlesztési lehetőségeket áldoz fel a vezetés. A szükséges létszámcsökkentés nem jelent tisztogatást, nincs ilyen lista. A megyének egyetlen listája van, az adósságlista, amit Sós Tamás írt és hagyott itt.
„Nehéz a helyzet, valóban gondot jelentett a megyei intézményeknél dolgozók bérének kifizetése, s minden bizonnyal problémát jelent majd ez decemberben is, azonban nem folytatjuk azt a pénzügyi trükközést, amelyet az előző megyei vezetés az elmúlt hónapokban követett. Az történt ugyanis, hogy a csak fejlesztési célokra igénybe vehető kötvényt a megye számlavezető pénzintézetét, az OTP-t megtévesztve, a szerződést megszegve bér fizetésére használták fel.” – fogalmazott Horváth László

Horváth László az OTP kimutatására hivatkozott, melyből kiderülnek a szomorú tények a megye korábbi gazdálkodását illetően. Az elnök elmondta, hogy tárgyaltak az OTP vezetőivel, s az is világossá vált, hogy a megyének nincs lehetősége további hitel felvételére.
Az OTP szakembereinek véleménye szerint a pénzügyi gazdálkodás átalakítására, a reálisabb költségvetési tervezésre van szükség a működés biztosítására, a pénzügyi feltételek megteremtésére.
A pénzintézet álláspontjára hivatkozva Horváth László kijelentette, hogy megalapozatlan volt az ezévi költségvetési tervezés, hiszen előre látható volt, hogy a tervezett  illetékbevétel, valamint az ingatlanbevétel nem teljesülhet. Hibás, irreális bevételi előirányzatokat tartalmaz a költségvetés.

Forrás: Egriszín

A világviszonylatban érezhető gazdasági fellendülés kapcsán, a ZF Hungária Kft. 2010-es eredményeiről és a termelés bővülésével kapcsolatos létszámbővítésről számolt be Ulrich Diller, a ZF Hungária Kft. elnök-vezérigazgatója ma délelőtti tájékoztatóján.

A 100 %-ban exportra dolgozó ZF Hungária és a ZF Lenksysteme Hungária esetében a konjunktúra motorja Kína India, Oroszország, de a fellendülés már az európai megrendeléseken is érezhető, jelentette ki Ulrich Diller. A tendencia a tehergépjárművek, buszok és a luxus személyautók esetében látható. Ezekhez a járművekhez a sebességváltókat az egri telephelyen gyártják.
2009-ben  a világgazdasági válság következtében a 2008-as érték 45 százalékára zuhant vissza a vállalat forgalma. A válság fokozatos oldódásával arányban sokasodnak a megrendelések, és emelkedik az azokban lekötött darabszám. A ZF vezetője szerint nem tudni, hogy mennyire lesz stabil ez a fellendülés, de hangsúlyozta, hogy a válság előtt sem volt ennyire erős a konjunktúra.
A két egri telephely összesen 231 millió eurós forgalmat bonyolított le 2009-ben, 2010-ben 358 millióval számolnak, ami 53 %-os emelkedést jelent. Minimum 10 %-os növekedést terveznek 2011-re.
Az idén 70 százalékkal, jövőre pedig a tervek szerint mintegy további 55 százalékkal bővül a termelés, és újra eléri majd a korábbi, 2008-as csúcsot, amikor 96000 darab sebességváltó készült Egerben.
A vásárolt alkatrészek 50%-a Magyarországról származik, ami pozitív kihatással van a beszállítói környezetre. Ennek következtében a beszállítók is növelhetik a dolgozóik létszámát.
A régióban komoly foglalkoztatási szerepet játszó ZF-nél ismét bővülhet a foglalkoztatottak köre. Míg az idei év elején 658 fő volt a vállalat létszáma, addig novemberre már meghaladta a 714-et, és 2010 végéig elérheti a 750-et. Fizikai munkakörökre autószerelő végzettséggel rendelkező sebességváltó-szerelőket, raktárosokat és minőségellenőröket keres a vállalat, szellemi területen többek között gépészmérnökök, minőségirányítási mérnökök, projektmérnökök, stratégiai beszerzők felvételére van szükség. A ZF Hungária várja a megfelelő képzettséggel rendelkező jelentkezőket, számukra versenyképes fizetést, szociális juttatásokat és akár nemzetközi karrierlehetőséget biztosít. A szakképzettséget igénylő fizikai munkakörökben is lehet karriert építeni, hosszú távú életpályát tervezni és megvalósítani. Ez a folyamat ma már a szakképzés idején elkezdődik.

A válság megtanította újrastrukturálni a feladatokat és a működést, fogalmazott Diller, aki a legfőbb tőkének a dolgozókat tekinti. A vezérigazgató hangsúlyozta a megfelelő munkatársak és a képzés fontosságát. ZF Hungária saját, három éves szakképzési rendszerében jelenleg 46 fiatal tanul a ZFH ösztöndíjával gépi forgácsoló szakmát. A legjobbak a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után a vállalatnál dolgozhatnak. Az elmúlt két évben 17 fiatalt vettek fel.

Hasonló ütemben bővül a termelés a ZF AG másik magyarországi vállalatánál, a ZFH-val egy telephelyen működő ZF Lenksysteme Hungária Kft-nél is, ahol szintén vesznek fel új dolgozókat, januártól novemberig már kb. 40 főt és még további 30 fő felvételét tervezik, elsősorban szerelő, minőségellenőr és elektromos karbantartó munkakörökbe.

Diller tájékoztatóján kitért a beszállítók helyzetére is, amit szerinte a bankrendszer lehetetlenít el. Szerinte a bankrendszerben kell megoldást találni, mert bizonyos cégek nem tudják tartani az ütemet. A ZF üzemek a válságból financiálisan megerősödve kerültek ki, de nem vehetik át a bankok szerepét a beszállítók esetében, foglalta össze beszámolóját az igazgató.

Forrás: Egriszín

Szinglik éjszakája címmel forgatott filmet Sas Tamás rendező 2009 év végén.  A moziban számos egri helyszín is feltűnik, ez jelenti a kapcsolódási pontot Eger Város Önkormányzata és a film között. Nagy István szocialista polgármester-jelölt szerint azonban a barter-szerződés, melyet 2009. június 5-én kötött a város a gyártóval (HCC Media Group) súlyosan sérti a közbeszerzési törvényt.

A 62,5 millió forint értékben köttetett szerződés Eger részére reklám, PR megjelenést biztosít, míg a másik félnek cserébe közterület használatot (37,5 millió FT+ÁFA) és egyéb tevékenységeket (12,5 millió FT+ÁFA) rögzít. Az egyéb tevékenységek között szerepel például a szemételszállítás, őrzés, ügyelet, mentők… „Nem igaz az a megközelítés, hogy ez a film Egernek nem került semmibe, mert ezekért, mint közvetített szolgáltatásokért, fizetnie kellett a városnak” - mondta Nagy István. Hozzátette, hogy a napokban szereztek tudomást a szerződésről melyen aláíróként Habis László polgármester neve szerepel, eddig egyetlen bizottság sem tudott róla. Véleménye szerint ilyen szerződést közbeszerzési eljárás, közgyűlési felhatalmazás nélkül nem lehet kötni, ráadásul az önkormányzat olyan területeket is biztosított a felvételhez – így például a várat, vagy az Agria Parkot és környékét – amely nem a saját tulajdona. Úgy gondolja, hogy a szerződés több ponton sérti a közbeszerzést, ezért a Közigazgatási Hivatalhoz fordul feljelentésével. „Ez az eset egy újabb példája annak, hogy Habis László semmibe veszi a lakókat és a közgyűlést, úgy gondolja mindenek felett áll” – mondta Nagy István.

Forrás: Egriszín

Habis László a következő közleményt juttata el hozzánk:

"A városmarketing leghatékonyabb eszköze, ha a településen játékfilmet forgatnak. Ezért vettük örömmel azt a kezdeményezést, hogy a Szinglik Éjszakája című film készítői megkeresték az önkormányzatunkat. A filmet országosan, több mint negyvenezren látták a filmszínházakban és ezen kívül a fizetős televíziócsatornákon, DVD-k útján továbbá a TV2 csatornán, illetve a továbbiakban más tv-csatornákon, a televíziós bemutatót követő 5 éves időtartamban is megtekinthető. Az önkormányzat természetben nyújtott szolgáltatást ( közterület használat stb.). A város kasszáját nem terheltük, mivel a társaság és az önkormányzat között  pénzmozgás nem történt. A tavalyi együttműködési megállapodás nyomán a bevételi és kiadási előirányzatokat az idei költségvetés tartalmazza, melyet minden bizottság és a közgyűlés is elfogadott.

A film országos bemutatójára 2010. február 25-én került sor, a díszelőadásra minden  önkormányzati képviselőt meghívtunk. Sajnálatosnak tartom, hogy Nagy István saját polgármester-jelölti marketingjét fontosabbnak tartja Eger város marketingjénél."