Keresés: „fotó” (178 találat)

Ma reggel kilenc órától másodszorra ül össze az új összetételű Városi Közgyűlés. Az eseményeket élőben követhetik portálunkon. Tárgyalják a Dobó tér - Egerpatak - Belvárosi térsor funkcióbővítő rehabilitációját, valamint az AGORA AGRIA projekt keretén belül megvalósuló beruházásokat is.

9.05 Gyülekeznek a képviselők.

9.16 Míg várakozunk, Habis László polgármester interjút ad.

9.25 15 képviselő jelentkezett be, a Közgyűlés határozatképes.

9.26 Császár Zoltán, független képviselő kíván szólni a rendőrséghez. Pozitív tapasztalait sorolja: az iskolások gyalogátkelőkön való védelme és a Mindenszentekkor való jelenlétüket is köszöni a Bűnügy-osztályvezető parancsnoknak. A polgárőröket azonban hiányolta a temetők környékéről. Csontos Ambrus tűzoltóparancsnokot is köszönti a kórház előtt nyújtott segítségéért a lehetséges közlekedési katasztrófák megelőzésében.

9.31 A rendőrség képviselője reagál Császár Zoltán észrevételeire, védve a polgárőröket.

9.33 Császár Zoltán bejelentette, hogy az alpolgármester úrral szeretne arról tárgyalni, milyen szobor kerüljön a Bacchus-szobor helyére a Szépasszony-völgyben, hogy ne essen a vandalizmus áldozatául.

9.35 Habis László bejelentette, hogy 16 képviselő van jelen.

9. 36. Saárossy Kinga társadalmi megbízatású alpolgármester napirend előtt emlékezik meg 1956 november 4-ről.

9.37 Egy perces felállással emlékeztünk meg az eseményekre.

9.38  Bognár Ignác (Jobbik) képviselő hívja fel a figyelmet a délutáni megemlékezésekre.

9.40 Tóth István és Bognár Ignác jobbikos képviselők a vörösiszap-katasztrófa áldozatainak támogatására ajánlja fel elsőhavi tiszteletdíjukat. Kéri a képviselőtársakat, hogy csatlakozzanak a kezdeményezésükhöz.Külön kéri a  FIDESZ-KDNP képviselőit erre, mert Orbán Viktor is azt kérte, hogy mindenki lehetőségei szerint segítsen.

9.42 Habis László polgármester elmondta, hogy a Városházában elhelyezett urnába tettek adományokat, s a frakció valamennyi tagja adakozott.  Kinek-kinek lehetőségeire bízza, hogy milyen adományokkal járul hozzá a katasztrófa enyhítéséhez. Véleménye szerint az egri vállalkozások, civil szervezetek már nagyon sokat tettek, a város közvéleményét komolyan foglalkoztatta az ügy.

9.44 Császár Zoltán kér szót. Egy évvel ezelőtti borsodi példát említ, s a Bibliából idéz. Véleménye szerint a legnagyobb adományozó az, aki nem kamerák előtt jelenti be eme szándékát.

9.47 A Napirendet 16 igennel egyhangúlag elfogadták.

9.48. Flaskay Mihály, a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság külsős tagja esküt tett.

9.51 Az első napirendi pont Rázsi Botond alpolgármester felmentése a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium igazgatója pozícióból mandátuma megszerzése miatt. 16 igennel egyhangúlag elfogadták.

9.54 Habis László polgármester köszönetét és elismerését fejezi ki Csonros Ambrus tűzoltó ezredes úrnak az Egri Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság parancsnokaként végzett munkájáért. Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy Csontos Ambrus tűzoltó ezredes urat a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igaztóság igazgatói feladatainak ellátásával kívánja megbízni. A jelenlévők egyhangúlag elfoglalták a határozati javaslatot.

9.58 A rendelet-tervezetek következnek

10.00 Dr. Estefán Géza az állandó bizottságok feladatairól és hatásköreiről nyújtott be javaslatot. 15 igen és egy tartózkodás mellett elfogadták.

10.02 A negyedik napirendi pontot is elfogadták, ami az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról, az alpolgármesterek költségátalányáról és a társadalmi megbízatású alpolgármester hivatali munkarendjéről szólt. Hozzászólás nem volt.

10.06 Csákvári Antal tanácsnok ismerteti a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet módosításáról szóló javaslatot. Szeretné emellett, ha cégek, vállalkozások is támogatnák a diákokat, akiknek fontos, hogy Egerben minél több jó szakmunkás tegye le a szakmát, s maradjanak is itt Egerben. 16 igennel egyhangúan elfogadták a rendelet-tervezetet.

10.09 Ficzere György tanácsnok a Károlyváros Városrász Szabályozási Tervének módosításáról szóló javaslatot ismerteti. Egyhangúlag elfogadta Közgyűlés a rendelet-tervezetet.

10.12 Ficzere György tanácsnok úr az árvízi szintjelzőtáblák helyi védelem alá helyezését kéri. Császár Zoltán, független képviselő fájlalja, hogy őt nem kereste meg a tanácsnok úr, mert kihagyták a tervezetből a Patika Múzeumnál lévő táblát. Javasolja, hogy ezt a táblát is vegyék fel a listára.

10.15 Sós István alpolgármester kér szót, véleménye szerint nem kérdőjelezhető meg a Ficzere úr jó szándéka a táblákkal kapcsolatban.

10.17 Ficzere György szerint mellékletként felkerülhet a tábla a listára, van kiegészítési lehetőség, nem kell mindig rendeletet módosítani. 16 igennel a rendelet-tervezetet 30 napos közszemlére tették.

10.20 Az előterjesztések következnek. Az Egri Kistérség Többcélú Társulásában az önkormányzatot képviselő polgármester helyettesítésének rendjéről egyhangúan elfogadták a határozati javaslatot.

10.21 Elfogadták az előterjesztést önkormányzati bérlakás tekintetében fennálló bérlőkijelölési jog megszűnésére, valamint önkormányzati tulajdonú külterületi ingatlanok tulajdonviszonyainak rendezéséről, egyhangúlag.

10.23 Csathó Csaba tanácsnok ismerteti az előterjesztést a siófoki 7452 hrsz-ú ingatlan tulajdoni illetőségére érkezett vételi ajánlatról. Kéri a Közgyűlést, hogy támogassa a javaslatot. 13 igen, 1 nem és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadták.

10.26 Csathó Csaba tanácsnok korábbi közgyűlési határozat visszavonását kéri, az X-Pen Kft. nem tudja vállalni az Ifjúsági Házban lévő üzlete helyett biztosított magasabb fenntartású ingatlan költségeit. A rendeletet elfogadták, kisebb helyiséget kaphat a Kft.

10.30 Habis László polgármester a belváros rehabilitációjáról szóló előterjesztést ismerteti. Arról döntenek, mely szervezetekkel alkotnának konzorciumot (Heves Megyei Önkormányzat, Konventuális Ferences Minorita Rend, Egri Református Egyházközség, Egri Római Katolikus Érsekség, Heves Megyei Vízmű Zrt., Egri Városfejlesztési Kft., Agria Parkoló Kft.). Habis szerint különösen fontosak ezek a projektek, számos műemlék újul meg, s viszonylag közel állnak már a megoldáshoz.

10.32. Pál György (MSZP) képviselő nem látja akadályát az előterjesztés elfogadásának, de véleménye szerint a Centrum áruház alá kellene kisebb mélyparkolót építeni, valamint megoldást tartani a Centrum áruház szebbé tételére.

10.39 Császár Zoltán a műemlékek állapotáról szóló aggályait ecseteli. Örülne, ha megvalósulnának a rekonstrukciók, de szeretné meg is élni azt. Kíváncsi arra, mire lesz kilátás a Minorita-templomból, szerinte a Főiskola tetején csodálatos a körpanoráma, oda építene például kávézót. Összességében jónak tartja a Dobó tér - Eger patak - Belvárosi térsor funkcióbővítő javaslatát, de azt javasolja, hogy körültekintően végezzék a munkát, és csak ameddig a pénztárcájuk bírja.

10.45 Habis László szeretné a létesítményeket konzerválni, a romokat restaurálni, s a közönség elé tárni a látványosságokat. Azt állítja, hogy mozgó célpontra lőnek, mert folyamatosan változnak a feltételek. Megkíséreltek kompromisszumos megoldást találni, de elképzelhető, hogy túl nagy kockázatot vállalnának a projekt néhány pontjának vállalásával. Létrejön egy egységes térrendszer, amit a föld alatti létesítmény hivatott kiszolgáltatni. Raktárokat, közlekedő tereket, nyilvános illemhelyeket tartalmaz, s fontos, hogy megépüljön. A kiszolgáló funkciók biztosítása tehát adott. A Centrum áruház kérdése bonyolult és kényes, még sok tárgyalást folytatnak ez ügyben.

Császár Zoltánnak a polgármester elmondta, hogy pár száz millió forint megtakarítás is várható. Az Irgalmasok kápolnájának a homlokzatfelújítására a műemlékvédelemmel egyeztetéseket folytatnak, annak érdekében, hogy annak műszaki tartalma, lehetővé tegye a rendelkezésre álló forrásokból történő felújítást. A Minorita templom felső panorámájáról pedig rendelkezésre áll fotóanyag a csodálatos kilátásról.

10.56 Bognár Ignác (Jobbik) szerint a vele tárgyaló emberek szemében ellenszenvet váltanak ki a változtatások. Azt mondja, bárcsak akkor ne lett volna pénz, amikor a Centum áruházat építették meg. Neveket szeretne hallani, hogy kik engedték állami tulajdonból magántulajdonba a Centrum áruházat, ami miatt most szinte cselekvőképtelenek.

10.59 Császár Zoltán szerint egy város életében nagyon fontos a kockázat elkerülése. Egy rossz döntés miatt is el lehet adósodni. Azt javasolja, hogy addig takarózzunk, ameddig a takarónk ér, s az is kényelmes legyen. Szerinte a Centrum áruháznak nincs helye a Dobó téren. Nem tudja milyen áron lehet kivásárolni, de véget kell vetni az áruház torz képének a belváros szívében. A látogatók a történelmi értékek, a látnivalók és a jó borok miatt jön.

A független képviselő szerint le kell venni a Dobó téri lovasszoborról a politikai hámot.

11.05 Dr. Csarnó Ákos (LMP) segítséget szeretne segítséget kérni, pártjával szeretne a szakmai programokban részt venni.

11.06 Sós István (FIDESZ-KDNP) kiemelte, hogy ez egy most is változó projekt, de mindenkit a jószándék vezérel. Állítása szerint még hónapjaik vannak, hogy kikristályosítsák a részleteket. Úgy gondolja, hogy túl sok ez a két szobor a Dobó térre.

11.08 Csathó Csaba (FIDESZ-KDNP) szerint az összes résztvevő szebbé és jobbá akarja tenni a város képét. Bár a módról eltérnek a vélemények, de egyre közelednek az álláspontok. Úgy gondolja, hogy az értékeket megőrizve kell újszerűvé varázsolni a Dobó teret. Elsősorban a többség véleményét kell figyelembe venni.

11.11 Pál György (MSZP) Csarnó Ákos kérésére reagálva azt javasolja, hogy a dokumentumokat bocsássák az összes képviselő részére nyomtatott formában. Sós úr hozzászólását örömmel nyugtázta, szerinte is szükség van az egriek véleményére a változtatásokkal kapcsolatban.

11.13 Császár Zoltán szeretne pár szót szólni építő jelleggel. Egert egy ékszerdoboznak tartja, s kéri, hogy szét ne pakolásszanak mindent.

11.16 Saárossy Kinga szerint törekedni kell arra, hogy az egriek jól érezzék magukat, s hozzátette, hogy nagyon jól mutatna a szobor a Centrum áruház helyén.

11.17 Habis László óvná magukat attól, hogy 20-30 évekkel ezelőtti állapotokhoz ragaszkodjanak a visszaállítás során. Jelzi, hogy a napirendnek ez a téma nem volt tárgya, a projektlista és a konzorciumi listáról kell ma szavazniuk.

A polgármester elmondása szerint a Centrum áruházat állami vállalatok privatizálták, a városnak nem volt elővásárlási joga.

A sétálózónákat és a közlekedési területeket igényes anyaghasználattal fogják megvalósítani.

11.24 A projektlisták módosítását 14 igen és 2 tartózkodás mellett elfogadták. A konzorciumi partnerek listáját ugyanebben az arányban fogadták el.

11.25 Habis László a fejlesztési célú kötvénykibocsátásról szóló előterjesztést ismerteti. Évente kétszer díjmentesen törleszthető a hitel.

11.27 Pál György (MSZP) arra kíváncsi, hogy 4 év alatt miért duplázódott meg az Önkormányzat hitelállománya, mik valósultak meg ebből?

11.29 Habis László szerint Eger ebben az évben 500 millió forinttal kevesebb támogatást kap, mint 4 évben. A városnak igen jelentős amortizációs pótlási-kötelezettsége is volt. Az adatok rendelkezésre állnak, minden hatósági rendszer kritikáját kiállja a közlési rendszerük.

11.35 Pál György (MSZP) szerint a polgármester gyakran említi a Líceumot és az Érseki Palotát, mint rekonstrukciókat,melyekhez költségekben vajmi kevés köze volt a városnak.

11.37 Habis László nem kíván Dr. Nagy Imre, korábbi polgármester felelősségében osztozni. Szerinte Eger városa az egyik legjobb gazdálkodó a Megyei Jogú Városok tekintetében. A közoktatás normatív finanszírozását említi példának, nem zártak be iskolákat.

11.40 Dr. Gál János, Eger Megyei Jogú Önkormányzat könyvvizsgálója kér szót. Rámutat, hogy negyedévenként készít kimutatásokat. Akinek problémája van a költségvetéssel kapcsolatban, kéri forduljon hozzá.

11.43 14 igen, 1nem és 1 tartózkodás mellett elfogadták az előterjesztést a fejlesztési célú kötvénykibocsátásról.

11.44 Habis László polgármester ismerteti az AGORA AGRIA projekt keretén belül megvalósuló beruházások kivitelezésére vonatkozó közbeszerzési eljárásról szóló előterjesztést.

11.45 Dr. Csarnó Ákos (LMP) azt kérdezi, indokolt-e a pályázat?

11.46 Pál György (MSZP) javasolja, hogy szavazzák meg az előterjesztést, hogy ne kelljen a városnak 60 millió forintot visszafizetnie, bár azt látja, hogy ez így nem felel meg a saját rendelkezéseiknek sem.

11.48 Habis László polgármester elmondja, hogy jelen álláspontuk szerint a projekt megvalósításához szükséges a jelenlegi műszaki tartalom felülvizsgálása. Túl rigorózusnak tartja a műszaki tartalmat. 2 hete derült ki, hogy ez módosítható: építési, épületgépészeti és anyagfelhasználási változások is lehetségesek.Kevés vállakozás képes komplex ajánlatot adni. Ezért másféle közbeszerzési eljárásban gondolkodnak: minél több egri vállalkozást szeretnének bevonni a munkálatokba, felosztanák tehát a műszaki részt a beruházás kivitelezésében.

11.51 16 igennel egyhangúan fogadták el a határozatot.

11.54 Habis László ismerteti az előterjesztést az Egri Vízilabda Klub rendkívüli működési támogatásáról. 9 millió forint támogatást adnának a Klubnak a jó eredményekre hivatkozva.

11.55 Császár Zoltán kiemeli, hogy egyedülálló értéke a vízilabdacsapat, de ezt az egyedülállóságot fájlalja, mert korábban jó futballcsapatunk, kézilabdacsapatunk volt, Szerinte más sportágakat is kellene támogatni. A turizmusra is jó hatással lenne, ha jönnének a mérkőzésre a turisták.

11.58 Dr. Csarnó Ákos (LMP) is kéri a Közgyűlést, hogy más sportklubokat is támogassanak.

11.59 Habis László kiemeli, hogy az elmúlt években folyamatosan növelték az élsport támogatását, egy rendkívül nehéz időszakban. Császár Zoltánnak elmondja, hogy a diáksportot, az utánpótlás nevelését  is fontosnak tartják.

12.02 16 igennel egyhangúlag támogatják a határozati javaslatot.

12.05 Az előterjesztést Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményei és Polgármesteri Hivatala 2011. évi ellenőrzési tervének megállapításáról 13 igen szavazattal egyhangúan elfogadták.

12.06 A tájékoztatók következnek.

12.07. Elfogadták a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság, illetve a Polgármester 2010. III. negyedében saját hatáskörben hozott vagyoni típusú döntéseinek végrehajtásáról szóló tájékoztatót 13 igennel.

12.08. Elfogadták a tájékoztatót a "Közlekedésfejlesztés megvalósítás Eger városban a Deák Ferenc utcában" című projekt fizikai megvalósulásáról 12 igennel, egyhangúlag.

12.09 Elfogadták a tájékoztatót a 2010. évi idegenforgalmi nagyrendezvényekről. Orosz Lászlóné tanácsnok nincs jelen.

12.10 Elfogadták a tájékoztatót a TÁMOP 3.2.11/10-1 Nevelési-oktatási intézmények tanórai,tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatására kiírt pályázatok eredményéről 13 igennel egyhangúan.

12.13 Dr. Misz Mihály (FIDESZ-KDNP) kér szót. Véleménye szerint Dr.Sós Tamás tönkretette Heves megye minden kórházát. Egy tollvonással tönkre lehet tenni mindent, de újjáépíteni nagyobb idő. Elmondta, hogy miután Fűtő László igazgató úr kezet fogott a városi polgármesterrel és a megyei elnökkel, így végre megkezdődhet az érdemi munka. Az elmúlt két év egy szörnyűség volt Dr. Misz Mihály szerint.

12.16 Habis László alátámasztotta Dr.Misz Mihály hozzászólását, valóban megtörtént az összefogás.

12.17 Dr, Csarnó Ákos (LMP) átmeneti korcsolyapálya-lehetőséget javasolt.

12.18 Habis László felhívja a figyelmet, hogy a távhő szempontjából nagyon körültekintően kell kezelni az ügyet, keresik a megoldásokat.

12.20 Megkezdődtek a lakossági felszólalások. Az Egri Est Café hányattatott soráról van szó: nincs fűtés az egykori Ifjúsági Házban, ahol az Egri Est Café jelenleg működik, a bérleti díjat pedig ugyanúgy ki kell fizetni. Időpontot szeretnének kérni, hogy mikor tárgyalhatnak.

12.23 Habis László polgármester szerint az Egri Est Cafénak számos lehetőséget ajánlottak fel, de túlzottak az elvárásaik. Igyekeznek elfogadható megoldást találni.

12.25 Gondolkodj okosan' országos versenysorozat. Nagy magyarok témakörben

12.29 Szabó Pál két témában szól. Kérdezi, hogy a közbeszerzések elbírálása módosul-e. Habis László polgármester szerint a gyakorlat nem változik, minden tiszta és áttekinthető. A közmeghallgatást decemberre időzítik.

12.36 A hozzászóló hiányolja a város lakóit, szerinte reagálniuk kellene a felvetült témára. Úgy gondolja, hogy a lovasszobor nem árt senkinek. A Táncpalotát is azoknak kellene kifizetni, akik igényt tartanak rá. A felszólaló a nyolcadik percben már a személyes ügyeit taglalja.

12.43 Legközelebb november 25-én lesz közgyűlés, a további pontokat zárt ülésen tárgyalják.

Forrás: Egriszín

Magyarország-Szlovákia junior válogatott mérkőzések a Körcsarnokban, együttműködés a Magyar Kézilabda Szövetséggel. Az egri kézilabda jó úton jár, ennek egyik kezdete volt a mai megállapodás aláírása.

Együttműködési megállapodás született Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, az Egri Városi Sportiskola és a Magyar Kézilabda Szövetség között. Az iratot Habis László polgármester, Kovács Géza az EVSI igazgatója és Nemcsik Balázs, a MKSZ főtitkára látta el kézjegyével ma délután a Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnok olimpiai termében. Az aláírók reményüket fejezték ki, hogy a megállapodás nem csupán formális, hanem valóban biztosítja majd a sportág fejlődését városunkban. Az eseményen részt vett még többek között Ballagó Zoltán, az Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda vezetője, Hegedűs Gábor, az önkormányzat sportreferense, dr. Honfi László, az EKF Testnevelési és Sporttudományi Intézetének igazgatója, Katona Sándor az MKSZ versenyigazgatója, Rázsi Botond alpolgármester, valamint a sportágban dolgozó szakemberek. Habis László köszöntőjében méltatta mindazok munkáját, akik sokat tettek és tesznek ezért a csapatsportért. Hangsúlyozta az utánpótlás fontosságát, amelyben nagy szerepet vállal a főiskola és amely a lehető legjobb kezekben van Egerben. Nemcsik Zsolt bízik benne, hogy egyre több forrás fog a rendelkezésre állni helyi szinten is, ennek eredményeképp még színvonalasabb lehet a képzés és további válogatott mérkőzések helyszínéül szolgálhat a hevesi megyeszékhely.

A sportdiplomácia után a játéké volt a főszerep a Körcsarnokban, ahol a magyar és a szlovák férfi junior kézilabda válogatott mérkőzött egymással. A találkozó mindkét fél számára a 2011-es görögországi világbajnokság selejtezőire való felkészülést szolgálta. Rosta István és Kanyó Árpád nemzeti csapata 700 néző előtt, jó hangulatú mérkőzésen,  16:11-es félidőt követően 29-28-ra győzött. A magyarok közül a dunaújvárosi Takács Bence volt a legeredményesebb 9 góllal, de az egri illetőségű, Mezőkövesden kézilabdázó Zele Dániel is maradandót nyújtott a maga 5 találatával. Rosta István örült, hogy győzelemmel mutatkoztak be a fiatalok, elégedett volt az elszántsággal, a játékon még lehet javítani. Akár már holnap is a 11-kor kezdődő összecsapáson, ahol mégegyszer farkasszemet néz egymással a két együttes.

Forrás: Egriszín

Egy Árpád-kori lakóház maradványaira és egy III. Béla korából származó pénzérmére bukkantak régészek Egerben.

Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír. – Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész érdeklődésére.
Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír.

– Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész lapunk érdeklődésére A Líceum alatti régészeti szakfelügyelet miatt csúszhat a kivitelezés, ám a főiskolának fontos a kulturális örökség védelme. Fotó: Gál Gábor Kárpáti János , a Nemzeti Örökségvédelmi Központ munkatársa szerint a helyükön kellene megőrizni az Árpád-kori falmaradványokat. A régész úgy véli, hogy ez a lelet egy kiváló turisztikai attrakció is lehetne a főiskola számára. Hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha mindezt összekapcsolnák a Líceum többi, eddig is látogatható értékeivel, biztosan nőne az épületbe a helyszínre látogató turisták száma is.

Rengeteg a lelet: török edények, magyar pénzérmék

A régészeti megfigyelések során egyre több középkori maradványt találnak. Lapunk megtudta azt is, hogy ezek közül az egyik legértékesebb az a III. Béla korából származó pénzérme, amely az Árpád-kori házmaradvány mellől került elő. Ezenfelül számos török kori magyar és török edényre leltek a munkások. A muzeális értékeket a régészek egy, a helyszínhez közeli raktárban tárolják.

Az elhúzódó régészeti munkálatok, megfigyelések miatt a területet még nem adták át. Heim Imre , a HUNÉP Universal Zrt. és az Imola Építő Kft. által létrehozott mérnöki iroda vezetője kifejtette ezzel kapcsolatban azt is, hogy a mélyföldszinti régészeti munkálatok jelentős késést okozhatnak a kivitelező számára, amelyet a továbbiakban mindenképp be kell majd hozni, ha tartani akarják magukat a határidőkhöz.

A kivitelező is segíti az örökségvédelmet

Eszterházy Károly gróf több lépcsőben építette fel a Líceumot, menet közben még építészt is váltott. A régészek szerint a munkálatok közben nem volt elég kőanyaga, így az itt lévő házak falaiból és a várból származó köveket is beépíttetett a Líceum épületébe. A jelenlegi rekonstrukció során több tonna, a várból származó kő is előkerült, amelyet a kivitelező saját költségén visszaszállított az egri várba, ahol az elképzelések szerint a későbbi felújítások során felhasználják majd azokat. – A főiskola a Líceum revitalizációja kapcsán nagy hangsúlyt fektet a kulturális örökségek védelmére – hangsúlyozta dr. Hauser Zoltán , az EKF rektora. De kiemelte, hogy az elnyert projekt a magyar felsőoktatás infrastruktúra-fejlesztésének bővítéséről szól, nem pedig műemlékvédelmi programra kapott forrást az iskola. Szerinte attól gondosabban nem lehet kifejezni a felelős gondolkodást az örökségvédelem kapcsán, hogy a Líceum patinás épületét a lehető legkörültekintőbben kezelik. Emellett természetesen törekednek a kiváló kapcsolatra a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal. Hajlanak arra, hogy a dokumentált tárgyakat, eredményeket valamilyen formában a későbbiekben bemutassák. A rektor hozzátette, hogy ők a jövőnek építenek úgy, hogy közben a múltat is tisztelik, de a programnak nincs lehetősége arra, hogy a régészeti eredményeket a helyükön tegyék láthatóvá.

Forás :Heol

A napokban 82 éves korában elhunyt Galambos János testnevelő tanár, edző, volt testnevelés szakfelügyelő, a Heves Megyei Kosárlabda Szövetség örökös elnöke. Dacolt a korával. Fiatalos ambícióval dolgozott edzőként, tanított, játékot vezetett nyugdíjas éveiben is.

Nagy veszteség, hogy örökre elnémult a sípja, a kollégákat, a sportot támogató, építő kritikája, dicsérő szava. Élete, munkássága, helyi és országos elismertsége révén követendő példa az ifjabb generációk előtt. Hiányozni fog a kosárlabda pályáról, a sportéletből a testnevelő tanár barátainak, kollégáknak, tanítványainak, a Heves Megyei Kosárlabda Szövetség tagjainak, ismerősöknek, tisztelőknek. Emlékét örökre megőrizzük, nyugodjon békében. Temetéséről később intézkednek.

Galambos János 1951-ben kezdte eredményes és sikeres pályáját Egerben, a főiskola gyakorló intézményében, ahol 1957-ig tevékenykedett. Rögtön az elején elkezdte szervezni a női kosárlabda csapatot, mellyel később NBI-be is feljutott, és több évig ezen a szinten képviselte Eger színeit. Ezután a Gárdonyi Gimnáziumban, majd a Kereskedelmi Szakközépiskolában, végül – nyugdíj mellet – a Szent Lőrinc Szakközépiskolában tanított, kedvelt sportágához mindig hű volt és a mai napig is az.

Galambos tanár úr példát mutatott kollégáinak és a fiataloknak is, egy sor kiváló kosarast nevelt, a Heves Megyei Kosárlabda Szövetség elnökeként, most pedig társelnökeként igyekszik tenni a labdajátékért. Méltán vívta ki a közösség tiszteletét, Egerben megbecsült polgár.

Galambos János a 80 éves születésnapi köszöntéskor elmondta: „Nagy örömöt jelent számomra a felém áradó szeretet, a sok dicséret és elismerő szó, hiszen nem számítottam ilyen ünneplésre. Egész életem folyamán úgy éreztem: tettem a dolgom, nem vártam elismerést, igyekezetem jó testnevelő, pedagógus és edző lenni.”

Az írást küldte: Bajzát Rafael

Fotó: Zagyi Tibor

Az időskor aktív pillanatait mutatja be a „Koroltó“ elnevezésű fotópályázat regionális kiállítása, mely szerdán nyílik a Bartakovics Béla Közösségi Házban. A tárlaton a négy kategóriában készült legsikeresebb fotókat láthatja a közönség.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium országos és regionális fotópályázata kiállítás-sorozatának célja, hogy bebizonyítsa, az ötödik, hatodik X-en túl is lehet aktívan, érdekesen és önkiteljesítő módon élni. A médiában és a közvélemény szemében Magyarországon ez az életszakasz ugyanis gyakran negatív színben, mint az emberi élet hanyatló, szociálisan kiszolgáltatott periódusa jelenik meg.

A „Koroltó” fotópályázat egyaránt ösztönözte az amatőr és professzionális fotósokat. A nyertes munkákon keresztül hét lokális és egy budapesti fotókiállítás alkalmával mutatják be az idősek sztereotípiákon túli, sokunk által „ismeretlen” világát.
Az örökzöld témát rendhagyó módon megközelítve, négy tematikai egységben fogalmazták láttatják az alkotók. Az első a „Kivételes… Különleges” kategóriában portrék készültek .  A második a „Köz és társaság” érdekes pillanatképeket, közösségi élményeket, aktív életet örökített meg a nyugdíjas klubok, szociális intézmények világából. A harmadik a „Staféta” kategória idős emberek követendő, izgalmas szokásaira mutat példákat. A „Koroltó“ negyedik fejezete, a „When I’m sixtyfour…” , melynek apropója, hogy az egykori Beatles generáció lassan betölti a 64. életévét. Az egykori lázadó fiatalokból idős emberek lettek, s a képek a fiatalság és az időskor örök dilemmáira mutatnak rá.

Forrás: Egriszín

Az egri Buttler-ház átadása óta most első alkalommal nyílt meg a történelmi épület falai között időszaki kiállítás. A program a Heves és Kovászna megyék közötti partneri együttműködés eredményeként került a Buttler-házba. A novemberig látható tárlat a kézdivásárhelyi polgári viseletet mutatja be a XIX. század második felétől a XX. század közepéig. A kiállítás-szervezők elsősorban a női öltözetre koncentráltak, melyek alakulását fotókkal, szaklapokkal illusztrálva láttatják. Az anyag Veszprémből érkezett a hevesi megyeszékhelyre, hogy e látványos tárlattal mutatkozzon be a Buttler-ház.

Forrás: Heol

A szilvásváradiak és a makláriak számára is a szüret jegyében telt a szombat délután. Ötödször indult útjára lovasok és felszalagozott lovaskocsik felvezetésével szombaton délután a Szüreti Felvonulás Makláron. A népi ruhába öltözött óvodások, az iskolások és a helyi hagyományőrző csoportok a falu több pontján megálltak egy-egy rövid műsorra. Népes közönség kísérte őket, kóstolta a helyiek által kínált süteményeket. Ezt követően a 2008 óta hagyományos Népzenei Gálával folytatódott a program. A helyi gyerekek mellett fellépett az Andornaktályai Asszonykórus, az Egerszalóki Férfi Kórus, a maklári Búzavirág Népdalkör és a Műves Hagyományőrző Néptáncegyüttes is. Átadták a negyedik éve megrendezett helyi virágosítási verseny díjait is. Kásáné Sumi Ágnestől, a Maklári Faluszépítő Egyesület elnökétől Juhász János vehette át az első díjat. A második legvirágosabb ház Mezei Józsefné keze munkáját dícséri, a harmadik az idén Merczel Éva lett.

Az estet bál zárta, ahol szüreti krajcárért mérték a vacsorát, melyet a falu civil szervezeteinek szakácsai főztek. Préselnek szőlőt, kóstoltatnak mustot, és boroshordókat is csapra ütnek a maklári szüreti ünnepen.

Szilvásváradon is a szüreti felvonulást rendeztek szombaton. A felvonulók délután két órakor indultak a Szalajka-völgyi lovas stadion edzőpályájáról. A kissé eklektikus összeállítású menetet egy pónilovas fogat vezette előbb a völgybe, majd megfordulva a falun át. Ami pedig az eklektikusságot illeti: láthattunk itt western öltözékben pompázó népes csapatot, de római kori jelmezt viselőket is. Mintha csak farsang lett volna. De természetesen a hagyományos népi ruházatot öltők sem hiányoztak. A vonuláskor időnként egy régi tűzoltóautó speciális szirénája szólalt meg, majd felcsendültek a hagyományos szüreti nóták is. Mindehhez a Szalajka-völgyben kirándulók asszisztáltak, akik a ragyogó napsütéses időben igyekeztek egy-egy fotóval is megörökíteni a látottakat.

Forrás: Heol

A helyi kulturális, történelmi értékek, hagyományok ápolása, bemutatása céllal létrejött helytörténeti, városvédő egyesület mutatkozott be nyílt nap keretében augusztusban, Bélapátfalván.

A hagyomány ápolása mellett a szebb élhetőbb környezet kialakítása, és az odalátogatók számára vonzó településkép megteremtése a helyi adottságok figyelembevételével, célként fogalmazódott meg a megvalósításra váró ötletekkel, elképzelésekkel teli bélapátfalvi lelkiismeretes értékmentők bemutatkozásán. Az új szervezet munkája során folyamatosan tájékoztatást kíván nyújtani Bélapátfalva múltjához kötődő jeles évfordulókról, eseményekről, a város jelenét és jövőjét meghatározó elképzelésekről, tervekről.

A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület egyesület 2010 tavaszi megalakulásakor megfogalmazott célkitűzések között legfontosabbak a város hagyományainak és helytörténeti emlékeinek kutatásával és közkinccsé tételével kapcsolatos elképzelések, amelyek mellett további feladatként megfogalmazódott a városfejlesztés aktuális kérdéseinek véleményezése, valamint a jelentős történelmi, kulturális és ipartörténeti emlékekkel bíró település lakosainak véleményét és kéréseit, észrevételeit közvetíteni az önkormányzat felé.

Bárdos Péter az egyesület elnöke a mai bemutatkozáson kiemelte, hogy az önzetlen, civil kezdeményezésre létrejött szervezet fontos feladatnak tekinti szűkebb hazája épített és természetes környezetének megóvását, városuk arculatának szebbé tételét. Bízván abban, hogy sokan vannak rajtunk kívül is, akik szívükön viselik városuk érdekeit, lokálpatrióta társaknak is önálló megjelenési lehetőséget, szellemi-anyagi támogatást nyújthat az egyesület.

Az egyesület várja a Bélapátfalvával kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, melyet a megfelelő fórumokon aktívan képviselhet. Fontosnak érzik, hogy a város jövőjének tervezésekor mindannyian hallassák hangjukat, hogy településünk fejlesztései ügyében ne nélkülünk szülessenek döntések.

Az egyesület munkája kapcsolatot jelenthet a helyi közösség és a település vezetése között. Egyfajta kommunikáció, a lakosság gondjainak és a város elképzeléseinek megismerése mentén.

Hogy mit jelent a település életében egy ilyen hagyományőrző egyesület munkálkodása, arról Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere így nyilatkozott:

„Mindenféleképpen fontos. Egyrészt a múltból való táplálkozást jelenti, ami a jövőt vetíti elő. Emellett a hagyományőrzést, sok szempontból. Itt elhangzottak nagyon fontos gondolatok, a helyi ingatlanok védelméről, a Mária-forrásról. Igazából ezek azok az értékek, amik hozzánk kötődnek, amiket valóban mi építettünk. Büszkék lehetünk Bélapátfalván a Bélkő-hegyre, vagy az Apátságra, de azokat nem mi építettük.

Ezeket a házakat amelyek megtalálhatók a településen már mi építettük, mi gondozzuk, mi szépítjük. A Mária-forrás, ami idővel tönkre ment, újjá szeretnénk építeni, az már a mi érdemünk lehetne. De folytathatjuk tovább a kertépítéssel, közparkok építésével, mindazzal, ami a jövőre vonatkozóan a mi tetteinket fogja majd alátámasztani.”

Az egyesületi bemutatkozáson a település polgárai előtt Bárdos Péter elnök a célok szándékok megfogalmazása mellett azokat az ötleteket is körvonalazta, amelyek jövőbeli megvalósításával változhat Bélapátfalva arculata is. A szervezet tervei között szerepel helytörténeti kiállítás létrehozása és faültetés. A 100 éve indult cementgyártásnak emléket állítva szeptemberben emléktáblát avatnak az egykori gyár területén és Bélapátfalváért emlékérmet adnak át, az áldozatos munkájukkal a településért sokat tett személyeknek.

A korabeli fotókon látható településkép hangulatának helyreállítása céllal az ősszel 20 gömbakác fát ültetnek, ami a természetes, élhető környezet és a hagyományos utcakép kialakítását célozza.

Ha az ember kicsit kinyitja a szemét, könnyen talál kincseket, értékeket a környéken. Bélapátfalva természeti adottságait a Bükk közelsége, a Bélkő-hegy látványa és turisztikai szerepe, valamint a hegyekkel övezett Gyári-tó és környezete biztosítja. A természetes karsztforrások vizének jótékony hatásáról is sokan nyilatkoznak elismerően. A környezet megóvása és védelme a helyi és az idegenforgalmi érdekeket egyaránt szolgálja.

A történelmi hagyományok legszebb emléke az Árpád-kori apátsági templom. Az épület mellett található, valaha kultikus jelentőséggel bíró Mária-forrás helyreállítása is várat magára. Az egykor itt elhelyezett Mária-szobor mára teljesen tönkrement, a tervek szerint rekonstruálni kell ezt az értéket is, éppúgy mint a cementgyártás egyik korszakához kapcsolódó szintén legendás ipartörténeti emléket, a gyárban egykor működött, mára viszont meglehetősen rossz állapotba, és nem bélapátfalvi tulajdonba került tolatómozdonyt.

Az egyesület következő programjai:

2010 őszén 20 db gömbakác fát ültet az egyesület a település közterületén. A fásítási program első lépéseként tervezett eseményen zenés ünnepséggel várják az érdeklődőket.

A száz éve indult cementgyártás és az ott dolgozók tiszteletére avattak emléktáblát ma délelőtt, a nagy múltú gyár területén, Bélapátfalván. A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület által szervezett ünnepségen egykori dolgozók, vezetők, politikusok és a helyi polgármester jelenlétében a településért tevékenykedők munkáját emlékéremmel ismerték el.

Az évforduló alkalmából rendezett ünnepség az ózdi Tűzoltó Egyesület Fúvószenekarának műsorával kezdődött.

1910-ben az akkori legfejlettebb nedves eljárással indult az első forgókemence azon a helyen, ahol ma délelőtt a száz éve kezdődött cementgyártás emléktábláját leleplezte a fél évszázados Bárdos Péter, a Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke.
Az emléktáblán a Molnár István Géza egri fotóművész által megörökített korabeli egykori cementgyár épületegyüttese látható.
Az ünnepségen átadták, a Bélapátfalva városért folytatott kiemelkedő tevékenységekért, az egyesület által alapított „Pro Urbe” emlékérmeket, melyet ezúttal áldozatos munkájáért Mező Ervin, a település Művelődési Házának egykori vezetője posztumusz kapott. Ezt a díjat vehette át Bognár Ignác ifafaragó is, akinek az általa készített emlékoszlopát az ünnepség következő részében leplezték le. A díszesen faragott oszlopon természet, a naptár, az evangélium és a csillagjegyek mellet a tudomány fejlődését ábrázolta az idős mester.
1910 szeptemberében gyártották az első adag cementet a Bélapátfalván, a Wessely Károly bécsi építészeti tanácsos, nagyvállalkozó által alapított gyárban, amely 2002-ben végleg bezárta kapuit. A helyi cementipar, a közeli Bélkő hegy nagy mennyiségű, csaknem tiszta kalcium-karbonát tartalmú triászkori mészkővagyonára épült, ami kedvező lehetőséget teremtett a hosszú távú cementgyártás számára.
A cementgyár nagyon sokat jelentett nemcsak a helyi, hanem a környékbeli emberek életében is. A gyár egykori működése, majd bezárása, mint ahogy az emléktábla avatás érzelmeket vált ki az itt élő emberekből:
„Tönkrement az életünk a cementgyár halálával. Miért kell ezt ünnepelni?” – hangoztatta egy indulatos bekiabáló az esemény végén.

Forrás: Egriszín

Továbbra sem világosak a részletek a Felnémetre tervezett biomassza fűtőmű kapcsán a szocialisták szerint. Jánosi Zoltán önkormányzati képviselő újabb kérdéseket vetett fel mai sajtótájékoztatóján a fűtőművet érintő témákban.

Jánosi Zoltán továbbra is kifogásolja, hogy sem a városi közgyűlés tagjai, sem a lakosok nem ismerik a beruházás részleteit tartalmazó szerződést. Szerinte a szerződés – vagy szerződések – megkötése előtt a városvezetésnek konzultálnia kellett volna a lakossággal is. Elmondta, hogy még júliusban kilenc kérdéssel fordult a városvezetés és az EVAT igazgatója felé, de a válaszban kevés információval és homályos részletekkel találkozott.
A szocialista képviselő visszautasította Habis László polgármester azon megjegyzéseit, miszerint a biomassza fűtőmű körüli viharkeltés csak a szocialisták kitervelt politikai támadása. Kiemelte, hogy mivel a szerződést júniusban írták alá, nem tudtak kifogásaikkal előbb élni. Úgy tudja, hogy a fűtőmű kérdésében még egy szakmai elemzés, egy költségbecslés vagy egy környezetvédelmi tanulmány sem született.

Több – eddig ismert – részletet is kényesnek nevezett Jánosi. Elmondása szerint nem lehet tudni még pontosan azt az útvonalat sem, amelyen a városon keresztül hordják majd a több tonnás teherautók a fűtőanyagot. Egyszer Malom utca – Malomárok utca bejövő és Malomárok utca – Olasz utca kimenő, másszor Rákóczi út – Olasz utca bejövő és Olasz utca - Cifrakapu utca kimenő útvonalról írnak. A szerződés kényes pontja, hogy a tervezett új fűtőműben az EVAT munkatársai végzik majd a munkát. A beruházáshoz szükséges bankhitelt, annak kamatait, a cég hasznát és az élő munkát is a lakosság fizeti meg, viszont a pénzt a cég viszi fel – vázolta fel a képviselő.

Említette azt is, hogy a fűtőművet távolabbra is lehetett volna tervezni, ugyanis számos egyéb példa mutatja, hogy már rendelkezésre állnak azok a technológiai megoldások, amelyek ezt lehetővé teszik. Jánosi zoltán felvetette azt is, hogy továbbra sem ismert, hogy milyen átvételi árakat rögzítettek a 15 évre szóló szerződésben, és hogy miért nem az önkormányzat teremtette elő pályázatok és némi önerő biztosítása útján a fűtőmű megépítéséhez a szükséges forrásokat.

Az ügy további pikantériájaként megemlített egy FIDESZ-es államtitkár hasonló beruházás kapcsán tett kijelentését. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy egy erőmű által tüzelőfa elégetésével előállított energia nem tekinthető zöldnek.

A későbbi viták elkerülése végett, megkérte a Felsőváros lakóit, hogy fotózzák le ingatlanjaikat belülről és kívülről is. Így abban az esetben, ha később a megnövekedett teherautó forgalomtól kár keletkezik az épületekben, igazolni tudják kéréseik megalapozottságát a biztosítók felé is.

Forrás: Egriszín