Keresés: „igazgató” (524 találat)

Ítélethirdetés előtt érvénytelenítette a Markhot Ferenc Kórház azt a vezetői utasítást, amely alapján március óta három volt dolgozójuk intézménybe való bejutását próbálták korlátozni.

Még március elején írtuk meg, hogy az egri kórház portásai csak beutalóval engedhetnek be egy vezetői utasításhoz csatolt listán szereplő három dolgozót. Ezzel egyikük, Császár Zoltán önkormányzati képviselő kereste meg akkor lapunkat. Rajta kívül az intézmény korábbi vagyonvédelmi osztályvezetőjét, Veres Zoltánt, s egy volt beteghordót, Keszthelyi Istvánt tiltották ki. Utóbbi személyhez fűződő joga megsértése miatt pert indított az Egri Törvényszéken. A május 30-ra kitűzött tárgyalási napon azonban váratlan fordulat történt. A kórház visszavonta az intézménybe való bejutást korlátozó utasítást, melyet a jogi képviselője jelentett be a tárgyalóteremben. A per így az első tárgyalási napon le is zárult.

Addig azonban, amíg az ügy eddig jutott, több lépést is tett a három volt dolgozó, mert úgy érezték, jogtalanul korlátozzák mozgásukat. Császár Zoltán levelet írt a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetnek (GYEMSZI), a kórház fenntartójának. Mire panaszos levelére válasz érkezett március 22-én, addigra a kórház műszaki-üzemeltetői osztályvezetője – azaz Pálfalvi Ferenc, az eredeti osztályvezetői utasítás aláírója – módosította a március 6-án kiadott belső utasítást.

Míg az eredeti verdiktben az szerepelt, hogy „az alábbi személyek a kórház területére történő belépését meg kell akadályozni, amennyiben igazolhatóan nem egészségügyi ellátás céljából keresik fel a kórházat..., vita esetén értesíteni kell a kórház igazgatóságát.

Amennyiben ezen utasításnak nem tesznek eleget, komoly számonkérésre számíthatnak”, addig a módosított ukáz már pontosabban fogalmaz. Ez utóbbi, március 11-én kiadott módosításban már azt írják: „az alábbi személyek kórházi üzemi területre történő belépését meg kell akadályozni, kivéve amennyiben igazolhatóan egészségügyi ellátás céljából, vagy látogatóként keresik fel a kórházat.” Ebből a levélből már hiányzik a komoly számonkérés kilátásba helyezése.

Császár a GYEMSZI-nek küldött panaszára csaknem két héttel később, március 22-én kapott választ és ebben már arról írnak: kivizsgálták az ügyet, és megállapították „a március 6-án kiadott utasítást a kórház március 11-én módosította, melynek értelmében ... a betegellátáshoz, valamint a betegek látogatásához való jog nem sérült”. A dr. Török Krisztina GYEMSZI-főigazgató által jegyzett levélben ők is felhívják a figyelmet arra, hogy az üzemi területre történő belépés mindenki számára tilos.

Az egri önkormányzati képviselő írt az Alapvető Jogok Biztosának is. Panaszát kivizsgálásra érdemesnek tartotta a hivatal, erről értesítették is őt, ám a vizsgálat még nem zárult le. Császár a Markhot Ferenc Oktatókórház igazgatóságára is tett bejelentést a vele szembeni eljárást sérelmezve, ám erre a mai napig hivatalos választ az intézménytől nem kapott. Nem ismeri a kórház álláspontját arról, miért kellett egy biztonsági őr kíséretében mennie szakrendelésekre, miért kísérte a mozgó járőr minden lépését március 7-én a rendelőintézetben.

– Egy demokratikus jogállamban kórházi intézményben portással kísértetni valakit, orvosi papírjaiba illetékteleneknek betekintést engedni, listázni a vele szóba álló személyeket, orvosokat, példátlannak és felháborítónak tartom – mondta lapunknak Császár, aki az utasítás visszavonása mellett bocsánatkérést is várt volna az őt ért atrocitásokért.

Az ok: már nem zavarnak a volt dolgozók

Lapunk kérdésére, miszerint miért vonta vissza a kórház a korábbi főigazgatói utasítást, amely korlátozta három volt dolgozó kórházban történő megjelenését, az egri kórház főigazgatója az alábbiakat közölte: A korábbi utasítás indoka alapját azon számos bejelentés képezte, hogy az érintett három volt kórházi dolgozó – akik közül ketten munkajogi jogvitát kezdeményeztek a munkaviszonyukkal összefüggő munkáltatói intézkedések miatt – a kórház területén nem, illetve nem csak beteg hozzátartozójuk látogatása, illetve saját gyógykezelésük céljából tartózkodnak, hanem hátráltatják és zaklatják a dolgozókat munkájuk végzésében.

A vezetői utasítás ez irányú tevékenységük korlátozására irányult. Az időközben lezajlott munkaügyi perek során – amelyek a kórház pernyertességével végződtek – az érintett kórházi dolgozók nyilatkozatai egyértelműen arra utaltak, hogy a fent jelzett tevékenységükkel a jövőben felhagynak. Erre tekintettel döntött a kórház főigazgatója a korábban kiadott utasítása visszavonásáról.

Forrás:HEOL

Foró:AS

Reagálás a 2013. június 26.-i Heves Megyei Hírlap Megyei körkép oldalán megjelent: „Visszavonták a kitiltásokat,” - A korlátozó utasítást ítélethirdetés előtt érvénytelenítették.

Veres László közleménye

2013. március 06-n a Markhot Ferenc Kórház Kft. ügyvezetője utasításban tiltatta meg három volt dolgozójának, Császár Zoltánnak, Veres Lászlónak és Keszthelyi Istvánnak a kórházba való belépését amennyiben bizonyíthatóan nem orvosi ellátást vesznek igénybe. Ez ügyben Császár Zoltán és Veres László több hatósághoz is panaszt nyújtott be a törvénytelen kitiltás miatt.

Keszthelyi István az Egri Járási Bíróságon személyhez fűződő jog megsértése miatt eljárást kezdeményezett, és a 2013. május 30-n megtartott tárgyalásra a kórház jogi képviselője már hozta a május 27-n kelt utasítás részbeni visszavonását. Császár Zoltán és Veres László panaszát többek között vizsgálja az állampolgári jogok biztosának hivatala is. Veres Lászlóval a GYEMSZI illetékes operatív osztályvezetője is személyesen felvette a kapcsolatot a panasza miatt.

A Heves Megyei Hírlap 2013. június 26-n megjelent  számában a kórház főigazgatója valótlanságot állított a kitiltással és annak visszavonásával kapcsolatban, ugyanis soha nem hátráltatták  és zaklatták a dolgozókat a személyek , a munkaügyi perekben arra utaló nyilatkozatok melyek ezen tevékenységek felhagyására utalnak  nem történtek.  Elgondolkodtató az, hogy honnan tudják a kórház vezetői, hogy nem orvosi ellátásra vagy látogatásra érkeztek a személyek, ezt csak akkor tudják bizonyosan, ha a kórházban működő számítógépes betegnyilvántartásba törvénytelenül ellenőrizték a személyek adatait.

Császár Zoltán közleménye

Még három hónapot sem élt az úgynevezett „kitiltás”. Előre hangsúlyozni kívánom, hogy nekem személy szerint semmi közöm a gyógyítás zavarásához, mely lehetetlen lett volna. Üzemi területen történő mászkáláshoz sem, hisz oda belépni sem lehet. Én már két éve nem dolgozom a kórháznál ez év márciusáig szabadon mehettem az osztályokra betegként. Célpont akkor lettem, amikor hallgatóként ott voltam Veres László osztályvezető munkaügyi tárgyalásán. A kórház vezetése még panaszos levelemre sem tudott érdemi választ adni a mai napig. Képviselőként, hivatalos személyként, ilyen példátlan intézkedésre a jog még lehetőséget sem enged. Az Kérdésként teszem fel, talán történnek olyan dolgok a kórházban, amit nem szabad látni vagy hallani? A múltra utaló lappangó harag és indulat tud csak ilyen bukásra ítélt jogtalan utasítást szülni. Azon közlés, hogy én kinyilvánítottam valaha is hogy bármilyen zavaró tevékenységgel felhagyok, valótlan, amire a nyilatkozatban hivatkozik a kórház állásfoglalása, ilyet nem mondtam. Szánalmas magyarázkodás és kreált indoklás az egész. Persze kellő emberi nagyság kell beismerni a rossz és hibás döntést. Bocsánatkérésre ezek után már igényt sem tartok.

Természetes állapotában állította helyre az egykor bányaművelés alatt álló recski Antal-tárót és ezzel több ezer denevérnek biztosította az élőhelyét a Bükki Nemzeti Park (BNP).

A denevérkolónia életfeltételeinek megteremtésén túl a beruházás lehetővé teszi a bányászat során feltárt egyedülálló geológiai értékek megóvását is - tájékoztatta pénteken az MTI-t Dudás György, a BNP igazgatóhelyettese.

A Recsken, illetve Salgótarján közelében, az eresztvényi Nagy-bánya területén végzett rehabilitációhoz szükséges 117 millió forintot az Új Széchenyi Terv keretében nyerte el a nemzeti park, pályázat alapján.

A tájékoztatás szerint a Mátrában a Natura 2000 hálózathoz tartozó területen található 19. századi érckutató Antal-táró állapota leromlott, veszélyessé vált, részben az omlások, részben a kőzetből felszabaduló gázok, a többi között a szén-dioxid miatt.

A törmelékhalmok ugyanis a fojtó, mérgező gázokat egyre kevésbé engedték távozni a járatokból, ami azzal fenyegetett, hogy a levegő mérgezővé válik az ott élő denevérek számára.

Az 1994 óta végzett denevérmegfigyelések adatai szerint 3000-4000 védett közönséges denevér, valamint 300-500 fokozottan védett kereknyergű patkósdenevér, illetve néhány fokozottan védett hosszúszárnyú denevér tanyázik a táróban.

A beavatkozás hiányában, a táró teljes elzáródásával, így a denevérkolónia pusztulásával kellett számolni - mondta el az igazgatóhelyettes.

Ugyancsak rehabilitáción esett át a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet területén található eresztvényi Nagy-bánya, ahol feltárási, balesetvédelmi, hulladékmentesítési, tereprendezési és biológiai rehabilitációs beavatkozásokat kellett végezni.

A projekt eredményeként biztosítható a bányafalakban és a bányaudvaron feltáruló földtani értékek - különböző bazalt- és bazalttufa-változatok, köztük az úgynevezett "kristálytufa" - tanulmányozhatósága, hosszú távú megőrzése.

Forrás: MTI

kép: bevezetem.hu

Egy bűnözői csoport labdarúgó játékosokat, játékvezetőket vesztegetett meg

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatósága vesztegetés bűntett és más bűncselekmények gyanúja miatt folytat eljárást labdarúgó mérkőzések befolyásolása miatt, játékvezetők, játékosok érintettségével.

A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy egy bűnözői csoport anyagi ellenszolgáltatás fejében játékosokat, játékvezetőket vesztegetett meg, hogy az élvonalbeli és utánpótlás mérkőzéseket a számukra megfelelő módon alakítsák, azon a kért események, a megfelelő eredmények szülessenek.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi és Felderítő Osztálya és a Közterületi Támogató Alosztálya 2013. május 31-én - a Készenléti Rendőrség speciális egységének bevonásával – összehangolt akció keretében az ország különböző területein egy időben, több helyszínen hat személyt fogott el.

A házkutatások során számos bizonyítékot, több ezer Eurót foglaltak le az intézkedő rendőrök.

A nyomozás során hat főt, akiknek egy része korábban élvonalbeli labdarúgó játékos volt

– F. Péter hevesi, B. Gábor jászapáti, S. László budapesti, T. Norbert veresegyházai, D. Márk budapesti és K. Gábor szolnoki lakosokat - gyanúsítottként hallgatott ki a nyomozó hatóság.

Öt fő tekintetében a rendőrség – őrizetbe vételük mellett- indítványozta az előzetes letartóztatást, amelyet négy fővel szemben az Egri Járásbíróság 2013. június 3-án el is rendelt, valamint az ötödik gyanúsított házi őrizetbe került.

Heves Megyei Rendőr-főkapitányság

 Úgy tudjuk, a listán szereplő személyek között korábbi egri játékos is található.

Meg nem erősített hírek szerint akár több egri focista is érintett lehet az ügyben. Jól értesült szurkolók tudni vélik: az utóbbi időkben néhány játékos feltűnően sokszor fogadott a meccsekre.

Kigyulladt egy személyautó Füzesabony határában egy kaszálón. A tulajdonos a földjéről akarta elszállítani a szénát, amikor menet közben egy robbanást hallott a motortérből. Ezután sűrű fekete füst kezdett gomolyogni. Csak annyi idejük volt, hogy kiszálljanak a családtagjaival a kocsiból, már lángolt is az egész jármű. Még a jogosítványáért vissza nyúlt, de más dolgukat már nem tudtak kiszedni a lángoló autóból.

A Mezőkövesdről érkező tűzoltók sem tudták már a járművet megmenteni. A lángokat eloltották, de a kocsi totálkáros lett. A tulajdonos elmondta: szerencsére van biztosítása az autóra, így a kár egy része megtérülhet.

A kocsiban utazók szerencsére nem sérültek meg, az ijedtségen kívül más bajuk nem lett.

– Mivel az eset szombat délután Füzesabony külterületén történt, ezért a mezőkövesdi tűzoltók vonultak ki egy szerkocsival – tájékoztatta a HEOL-t a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársa. Elmondta még, hogy egy Lada személygépkocsi motortere égett ki teljesen, és keletkezett ezzel jelentős anyagi kár. Megerősítette: a tűznél senki nem sérült meg. Az oltásban mezőkövesdi hivatásos tűzoltóknak a Füzesabonyi Önkéntes Tűzoltó Egyesület is besegített. A riasztás a katasztrófavédelemhez négy óra előtt tíz perccel érkezett. A tüzet végül két vízsugárral fékezték meg.

Pélyen egy épületben felrobbant egy gázpalack. A házban tartózkodó embernek sikerült kimenekülnie, de így is súlyos sérüléseket szenvedett.

Kedden hajnal háromnegyed négy előtt érkezett a bejelentés a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság főügyeletére, miszerint Pélyen egy lakóházban robbanás történt, melynek következtében a tető összeomlott.

Azonnal a helyszínre vonultak a hevesi és a jászberényi tűzoltók, valamint a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat. Az épületben a kiáramló gáz miatt egy gázpalack felrobbant, ennek következtében a negyvennyolc négyzetméteres lakóépület összeomlott. A robbanáskor az épületben egy személy tartózkodott, akinek sikerült kimenekülnie, azonban még így is súlyosan megsérült. Az egységek a veszélyes épületszerkezeteket visszabontották - tájékoztatott Antal Erika, megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

Május 20-án éjjel fél kettőkor érkezett a bejelentés a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság főügyeletére, miszerint Kápolnán egy épületbe villám csapott.

Az egri hivatásos tűzoltók nagy erőkkel vonultak a helyszínre. Egy 80x12 méteres istálló tetőszerkezete teljes terjedelmében lángolt, amely a villámcsapás következében gyulladt ki. A tűzoltóknak három sugár segítségével, több mint két óra alatt sikerült megfékezni a lángokat. A tűz keletkezésekor sem ember, sem pedig állat nem tartózkodott az épületben, így sérülés nem is történt. A tűzeset következtében több millió forintos kár keletkezett.

A Richter-skála szerinti 3,0 magnitúdójú földrengés rázta meg a Heves megyei Tenk település körzetét 2013. május 18-án az esti órákban. Személyi sérülésről illetve károkról nem érkezett bejelentés.

Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

A hagyományos legeltetéses állattartást állítja vissza a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) több saját vagyonkezelésű területén a Mátrában és a Bükkben.

A nettó 222 millió forintos összköltségű projekt terepbejárással egybekötött ünnepélyes nyitó rendezvényét pénteken délelőtt tartották Parádon, ahol Horváth László (Fidesz) kormánymegbízott, országgyűlési képviselő köszöntőjében kiemelte: ehhez a tájhoz a nyáj és a pásztor hozzátartozik. A Magyarországon szinte csak itt megtalálható hegyi- és dombvidéki réteket, gyepeket a magyarok ősi társa fogja „gondozni”: azokon a hegyoldalakon, ahol a gépi kaszálásra nincs lehetőség, a jövőben egy védett, őshonos, évezredes magyar juhfajta, a fekete racka legelészik majd. Ezzel a helyiek lehetőséget kapnak arra, hogy élővé tegyenek egy csaknem eltűnt hagyományt. Kell a jó pásztor a tervek megvalósításához – mondta a kormánymegbízott.

A projekt keretében a parádi Somhegybükki-legelőn teremtik meg a legeltetéses állattartás feltételeit, kialakítják a legelőgazdálkodáshoz szükséges kiszolgáló létesítményeket: a téliesített nyári szállást, a karámot, a mobil pásztorszállást. Mudriczki József, a település polgármestere úgy fogalmazott: nagy értéket jelent a környék számos jó minőségű magashegyi legelője és tiszta vize. Grédics Szilárd, a BNPI igazgatója megemlítette, hogy a projekt 27 hónap alatt, várhatóan 2015 februárjára fejeződik be. A rackajuhok mellett, amelyek megmaradt állománya ma elsősorban a génmegőrzést szolgálja, az egészséges élelmiszertermelés céljából kecskéket is tartanak.

A programban a Mátrai Tájvédelmi Körzeten kívül a Bükki Nemzeti Park, a Lázbérci Tájvédelmi Körzet és a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet érintett. A legeltetéssel nem hasznosítható területeken kaszálással tartják fenn a megfelelő természeti állapotot. Ennek érdekében a BNPI egy komplett mobil gépsort vásárol, amely kiváltja az elavult és csak részfeladatokat ellátni képes meglévő gépeket.

Forrás:Egriügyek

Fotó: Molnár Balázs

Este fél hétkor érkezett a bejelentés a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság főügyeletére, miszerint Kerecsenden az ipari telepen kigyulladt körülbelül háromszáz kilogramm festék, valamint egy épület tetőszerkezete. Nagy erőkkel vonultak a helyszínre az egri hivatásos tűzoltók, valamint a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat.

A felderítés során megállapították, hogy egy száz négyzetméteres téglaépítésű üzem raktárhelyisége ég, a tűz pedig átterjedt a tetőszerkezetre. A tűzoltók két darab acetilén palackot hoztak ki az épületből, amelyeket hőhatás nem ért. Három sugár segítségével egy óra alatt sikerült megfékezni a lángokat. A tűzesetben senki nem sérült meg.