Keresés: „intézmény” (418 találat)

Amire már lehetett korábban is számítani: lőttek az Agórának. Mindezt már a polgármester is beismerte, aki a Kepes-központtól várja az országos hírnevet.

Harmincöt napirendi pontot tárgyalt csütörtöki ülésén az egri képviselő-testület. Az idei, hiányt nem tervező költségvetés részleteiről, valamint a színházak és a sport finanszírozásáról is beszámoltak a pénteki témaszüreten.

Nagy munka van mögöttünk és még nagyobb áll előttünk – jelentette ki a polgármester pénteki, tájékoztatóján utalva a képviselő-testület és a városvezetés munkájára, amely végén megalkották és elfogadták az idei költségvetést. Habis László a költségvetés pozitív vonásaként emelte ki a polgármesteri hivatal 180 milliós és a költségvetési szervek 100 milliós többletbevételét, valamint azt, hogy a tavalyi évben közel 900 millióval kevesebb hitelt vett fel az önkormányzat. Kőkemény munkának nevezte a 17 és fél milliárdos költségvetési főösszeg tartását, amelyen belül az összes felhalmozási kiadás 6 milliárd, a működési kiadás 11,6 milliárd, a beruházások összege 3,9 milliárd forint.

Erőteljesen fejlesztés-orientált költségvetést fogadott el a képviselő-testület a tegnapi közgyűlésen, ez még akkor is igaz, ha vélhetőleg nem tudják a teljes fejlesztési előirányzatot realizálni – fogalmazott Habis László. A polgármester fontos elemnek tartja, hogy a költségvetés nem tartalmaz működési hiányt, véleménye szerint nem szabad halogatni a takarékossági intézkedéseket.

A 2,2 milliárdot meghaladó hitelfelvételt indokoltnak érzi, a város munkahelymegtartó képességének, észak-magyarországi szerepének erősítése érdekében. Hozzátette, Eger a negyedik legkisebb adósságállománnyal rendelkező település a megyei jogú városok közül.
A pénzügyi helyzet stabilitását jelzi, hogy a városnak nincs folyószámla hitelállománya.
A tavalyi évhez képest 5-10 százalékkal csökkentették a működési költségek előirányzatait. A hivatali működést feszes létszámgazdálkodás jellemzi, 7 fővel csökkent a hivatali létszám. Nőtt viszont a Gárdonyi Géza Színház és a Harlekin Bábszínház átvételével, 44 fővel az önkormányzati alkalmazottak létszáma.

Habis László kitért a civil szervezetek intenzív helyi munkájára, amelyhez a város számos kedvezménnyel járul hozzá. Közösségi tereket biztosít számukra, támogatja a Civil Ház fejlesztésére benyújtott pályázatot. A képviselő-testület elkötelezettségét jelzi, hogy ebben az évben is 5,6 millió forint a Civil Alap összege – hangsúlyozta a polgármester. Stratégiai kérdésnek tartja, hogy intézményként működjenek a színházak, és az EKVI háttérszervként ellássa a könyvelési feladatokat. A város anyagi áldozatot hoz a Harlekin Bábszínház felsőfokú végzettségű társulatának kialakítására, ezzel biztosítják az intézmény állami támogatását.

A 471 milliós költségvetésű Gárdonyi Géza Színház adósságállománya 70 millió. A város 51 millióval járul hozzá a működéshez. 72 millióból gazdálkodik a Harlekin, az állam és a város támogatása 17 millió. Az intézmények költségvetésében jelentős szelet a Belügyminisztériumtól várható pályázati forrás. Ide a Bródy Sándor Könyvtárral is pályáznak. Sós István alpolgármester megjegyezte, hogy olyan színházat szeretne, ami vonzza a közönséget. Ehhez szerinte nagyon komoly marketingre van szükség, ami a tervezett egységes városmarketing részeként a fiatalokat is képes megszólítani.

Rázsi Botond alpolgármester a sporttal kapcsolatos döntéseikkel kapcsolatban elmondta, hogy az ilyen célú támogatás keretösszege idén 62 millió forint, ebből a kiemelt sportágak összesen 41,5 milliót kapnak, 7 millió jut diáksportra, 12,9 millió pedig a sportszervezetek számára, amelyből Egerben 51 van. Ez utóbbi tétel vitákat kavar, egyesek szerint nincs értelme elaprózni az összeget.

A polgármester az egri fejlesztések kapcsán bízik abban, hogy a március elején nyitó Kepes-központ a debreceni Modemhez hasonló, országos hírű intézménye lesz a hazai képzőművészeti életnek. Az Agria Agora projektről elmondta, hogy a tervezett formában nem valósul meg. Közös megegyezéssel bontják fel a szerződést a felek, mivel a város nem képes az önerőt előteremteni. Habis László elképzelhetőnek tartja, hogy később pályázatokkal lehetőség nyílik hasonló kulturális intézmény létrehozására.

A közgyűlés határozott az 1985-ig épült lakóépületek egycsatornás gyűjtőkémények felújításának támogatásáról is. A vissza nem térítendő támogatás a Belügyminisztérium pályázatához kapcsolódik, 8 emeletes épületekig 62500, nagyobb épületnél 125 ezer forint összegig lehet pályázni május 30-ig – adott tájékoztatást Dér Ferenc, a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda vezetője.

Holló Miklós/Egriügyek

Most péntek, azaz február 24. éjfél a jelentkezési határidő, eddig lehet postára adni a jelentkezési lapokat, illetve szerkeszteni az e-felvételi űrlapokat.

A felvi.hu felhívja a jelentkezők figyelmét néhány fontos lépésre. Elsőként, hogy a jelentkezők megismerjék és megértsék a felsőoktatási felvételi eljárásban történt változásokat, tájékozódjon a támogatási rendszer átalakulásáról és a hallgatói szerződésről. Szintén fontos a jelentkezés rangsora, hiszen minden felvételiző egy helyre kerülhet csak be, mégpedig a listáján szereplő első olyan képzésre, ahol összpontszáma eléri, vagy meghaladja a felvételi ponthatárt. Érdemes tehát a legjobban vágyott képzéseket és intézményeket első helyen megjelölni a jelentkezések között és arra is figyelni kell, hogy az ösztöndíjas finanszírozási forma mindig előrébb szerepeljen a listán, mint az önköltséges. Ellenkező esetben akkor sem vehető fel a jelentkező ösztöndíjas képzésre, ha pontszáma elegendő lenne hozzá, hiszen az önköltséges finanszírozási forma előrébb szerepelt a listában.

Elektronikus jelentkezéshez regisztrálni kell a felvi.hu weboldalra, melyhez szükséges egy e-mail cím is. A belépést követően súgók, útmutatók segítik a kitöltést, és ami fontos, a rendszer nem enged hibázni! A személyes adatok, az eredmények és a jelentkezési helyek megadása után automatikusan megjelenik a befizetendő eljárási díj pontos összege is, amelyet egy összegben kell befizetni banki átutalással, illetve dombornyomott vagy virtuális bankkártyával az e-felvételiből elérhető felületen keresztül.

A meglévő eredményeket, többletpontokat igazoló dokumentumokat csatolni kell a jelentkezéshez. Azokat az iratokat, amelyek a jelentkezéskor még nem állnak rendelkezésre legkésőbb 2012. július 10-ig lehet pótolni.

Az űrlapok kitöltése és elküldése után a jelentkezőnek még hitelesítenie kell e-felvételijét. Ez ugyanúgy elhagyhatatlan, mint a jelentkezési lapok aláírása. A hitelesítésre 2012. március 3-áig, mivel ez munkaszüneti napra esik, ezért március 5-éig két lehetőség van: Ügyfélkapun keresztül vagy a hitelesítő adatlap postázásával (Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190. címre).

A jelentkezés a hagyományos papír alapú nyomtatványon is benyújtható, ez esetben csak a 2012 szeptemberében induló képzésekre vonatkozó jelentkezési lapok használhatók. Minden laphoz tartozik egy kitöltési útmutató, illetve egy készpénz-átutalási megbízás ("sárga csekk"). A hiánytalanul kitöltött, aláírt jelentkezési lapokra fel kell ragasztani az eljárási díj befizetését igazoló postai feladóvevényt - vagy csatolni a banki átutalásról szóló igazolást - majd február 24-éig postára kell adni.

Együttműködési megállapodást írt alá a Microsoft Magyarország és az Eszterházy Károly Főiskola február 14-én. A több százmillió forintos program keretében az egri főiskola összes informatikus és tanárjelölt hallgatója ingyenesen használhatja valamennyi Microsoft fejlesztő eszközt és szerverterméket – hangzott el a keddi sajtótájékoztatón.

Papp István, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott: ahhoz, hogy a megtorpant gazdaság ismét stabil pályára álljon, többek közt a minőségi oktatás erősítésére is szükség van. Épp ezért tarják kiemelten fontosnak, hogy a végzett informatikus és tanárjelölt hallgatók naprakész tudással rendelkezzenek.

Merényi Ádám, a Microsoft Magyarország oktatási üzletágának szakmai vezetője elmondta:  a jövőben három területen működnek együtt a főiskolával, s céljaik közt szerepel annak elősegítése, hogy a hallgatók piacképes tudással rendelkezzenek. Az EKF informatikus és tanárjelölt diákjai ezentúl  ingyenesen használhatják a Microsoft fejlesztő eszközeit, valamint szervertermékeit. Merényi Ádám hozzátette: fontosnak tartják a minőségi felsőoktatás támogatását, ennek érdekében a legkorszerűbb eszközöket bocsátják a főiskola rendelkezésére. Terveik közt szerepel, hogy az intézmény gyakorlóiskolájával is együttműködnek, egy osztálynyi diák szeptembertől Windows 8 operációs rendszert futtató táblagépeket használhat. A sajtótájékoztatón elhangzott továbbá: az Eszterházy Károly Főiskola a Microsoft céggel együttműködve egy Innovatív Tanári Kompetencia-központot is létrehoz majd.

Dr. habil. Kis-Tóth Lajos, az Eszterházy Károly Főiskola általános és fejlesztési rektorhelyettese elmondta: az együttműködés keretein belül a Microsoft IT Akadémia képzési tartalmát beépítik bizonyos szakok tematikájába, így a diákok a nemzetközileg elismert Microsoft Certified Professional (MCP) vizsgára készíthetőek fel. Ezáltal a diplomát egy olyan tanúsítvánnyal tudják majd kiegészíteni, amely a nemzetközi munkaerőpiac által széles körben elismert, s akár a hallgatók elhelyezkedési esélyeit is tovább növelheti.

Forrás: Egriszín

Hatszáz millió forintos magánberuházásból épült az az egészségügyi intézmény, amely 11 ezer egri ellátását szolgálja majd a Balassi Bálint utcában. A Patakpart Egészségház építéséhez az önkormányzat biztosította a telket.

Habis László kiemelte: a beruházás nagy lépés a város életében, az egriek példaértékű és színvonalas környezetben vehetik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. Hozzátette: a jövőben azon dolgozik majd, hogy az Északi lakótelepen lévő négy orvosi rendelő felújítása legyen a következő lépés.

A csütörtöki átadón Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár is részt vett. Mint mondta: a magyar egészségügyet a kettősség jellemzi, az ágazat jelenleg mélyponton van. Hozzátette: komoly összefogással, egy-egy hasonló beruházással pozitív irányba változtathatunk a gazdasági válság következményein.

Az egészségházban öt házi- és egy gyermekorvosi rendelő, valamint egy gyógyszertár is helyet kapott, a betegek az alapellátáson kívül szakellátást is igénybe vehetnek majd, várhatóan márciustól.

Forrás: Egriszín

Február 7-én, az egri Városházán Habis László polgármester és Gryllus Dániel, a Kaláka Fesztivál művészeti vezetője közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy 2012-től a Kaláka Fesztivál Egerbe költözik.

Az esemény időpontja: 2012. június 29. - július 1.

Az elmúlt 32 évben a Diósgyőri vár adott otthont Kelet-Közép-Európa legrégebbi folkzenei fesztiváljának, de a műemlék átépítése miatt a környezet alkalmatlanná vált a rendezvény megtartására, s így a szervezők új helyszínt kerestek a folytatáshoz. Sok városból kaptak meghívást, de Eger mellett kötelezték el magukat. Eger város vezetői és a fesztivál szervezői együtt jelentették be, hogy 2012-től a Kaláka Fesztivál új otthona a hevesi megyeszékhely.

Tudjuk, hogy hatalmas lépést tesz a Kaláka: 32 éves hagyomány folytatódik új helyszínen, az igényes szórakozást, zenét, táncot, művészetet kedvelők körében valóságos intézménnyé nemesült fesztivál költözik hozzánk. Ez az együttműködés meggyőződésünk szerint mindkét fél számára hatalmas lehetőséget tartogat. A fesztivál befogadása óriási öröm, és nagy feladatot jelent, de úgy látjuk: Eger is új, nagyon színes és kreatív megoldásokra ösztönző lehetőségeket nyújt a Kalákának.

Gryllus Dániel művészeti vezető kiemelte: Úgy gondoljuk, hogy Egerben, ebben a gyönyörű barokk városban is hosszú időre otthonra lelhetünk. Szerettünk volna a régióban maradni, hiszen nagyon sok nézőnk van erről a vidékről. Természetesen a Kaláka összművészeti fesztivál marad, de a hagyományos rendezvények mellett újabb programokkal is bővítjük a kínálatot.  Nagy öröm számunkra, hogy a város vezetése, közgyűlése és intézményeinek munkatársai szeretettel segítik munkánkat.

Minden ötödik Heves megyei pedagógus állása veszélyben van; az oktatás átalakításának szülő, tanár és diák egyaránt a vesztese – mondta dr. Sós Tamás, MSZP-s országgyűlési képviselő a csütörtöki, Egerben tartott sajtótájékoztatón.

A politikus véleménye szerint megdöbbentő, hogy az Eszterházy Károly Főiskolán csupán 630 államilag finanszírozott hely van, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán pedig 90 diák kezdhet évet alapképzésben támogatással.
Dr. Sós Tamás elmondta továbbá: az álnéven bevezetett tandíj borzasztóan igazságtalan a felsőoktatásban, ártalmas a jövő szempontjából. A szegény családok tehetséges gyermekei csak eladósodás árán juthatnak diplomához, szakmai végzettséghez. Hozzátette: az Orbán-kormány nem tekinti prioritásnak az oktatást, úgy járnak el, hogy egy centralizált rendszerből könnyebben tudnak forrásokat kivonni az elbocsátások és intézménybezárások révén.
A politikus végül elmondta: a köznevelési rendszerből várhatóan a pedagógusok több mint 20 százalékát küldik el. Szerinte szakmailag elhibázott az ilyen mértékű centralizáció az oktatásban, elveszi a helyi autonómiát. Helyben csökkentik a pedagógusok szakmai mozgásterét, hiszen 70 százalékról 90 százalékra növelik a tantervek arányát.

Közel 200 résztvevője volt a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány által lebonyolított programsorozatnak. A TÁMOP által biztosított, több mint 43 millió forintból Parádról, Gyöngyösről, Felsőtárkányból és Egerből érkezett diákok ismerhették meg a tánc nyelvét. Az egy éves projekt megvalósítását hivatásos táncosok, koreográfusok segítették. A megye hat oktatási intézményéből érkeztek az érdeklődők, köztük hallássérült gyerekek is.

Akik jelezték végtörlesztési igényüket, január 30-ig be kell, hogy fizessék a szükséges összeget és igazolniuk kell a fedezetet is.

A devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező ügyfelek 2011. december 31-ig jelezhették bankjuknál, hogy élni kívánnak a rögzített árfolyamon történő végtörlesztési lehetőséggel. A rögzített árfolyamon történő végtörlesztés egyik feltétele szerint a hitelfelvevőnek a végtörlesztési igényt befogadó pénzügyi intézmény részére 2012. január 30-ig maradéktalanul át kell utalnia a végtörlesztéshez szükséges teljes forintösszeget.

Ha az adós részben vagy teljesen hitelből végtörleszt, akkor január 30-ig a hitelt nyújtó pénzügyi intézmény által kiállított feltétlen és visszavonhatatlan kötelezettségvállaló nyilatkozattal igazolnia kell, hogy rendelkezésére áll a végtörlesztéshez, illetve annak átutalással nem fedezett hányadára vonatkozó fedezet. Mivel a végtörlesztésnek az igénybejelentés napját követő 60. napig meg kell történnie, azoknak, akiknél a 60 napos határidő január 30. előtt jár le, legkésőbb a 60. napon kell teljesíteniük a végtörlesztést.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint tavaly szeptember 29. és december 31. között 94.337 darab devizaalapú ingatlancélú kölcsönt végtörlesztettek. Jelentősen nőtt a végtörlesztési szándékukat bejelentők aránya is: e szerződések száma mintegy kétszerese az év végéig már végtörlesztettekének. A már teljesített végtörlesztések piaci árfolyama 642,1 milliárd forint volt, azonban az ügyfeleknek fix árfolyamon ebből csak 468 milliárd forintot kellett kifizetniük. A kettő különbözete, azaz mintegy 174 milliárd forint volt december végéig a pénzügyi intézmények vesztesége. A bankoknál és a takarékszövetkezeteknél a teljes hitelállomány valamivel több mint egytizedét fizették vissza, a pénzügyi vállalkozásoknál az állomány 5 százalékát.

A fix árfolyamú végtörlesztésekhez szükséges forrás döntő részét, több mint 80 százalékát az ügyfelek saját megtakarításaikból teremtették elő. A hitelintézetek tavaly december végéig 16.865 darab hitelkiváltó forinthitelt folyósítottak erre a célra, amelyek együttes összege megközelítette a 88,5 milliárd forintot. A bankszövetség korábban ismertette: arra számítanak, hogy a végtörlesztést az érintettek valamivel több mint 20 százaléka fogja igénybe venni.
Az Openhouse Országos Ingatlanközvetítő Hálózat nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy azok, akik ingatlanuk eladásából végtörlesztenének, hátrányt szenvednek, a bankok ugyanis nem fogadhatják el az önerő igazolására a megkötött adásvételi szerződést. Az Openhouse a PSZÁF elnökétől kért állásfoglalást az érintett kör érdekében.

Forrás: MTI

Eger önkormányzata átalakítást és férőhelybővítést tervez a fenntartásában működő Idősek Berva-völgyi Otthonában.

A fejlesztést, és annak részeként egy 20 főt befogadó új szárny építését, és demens részleg kialakítását a város az „Önkormányzati, állami, egyházi, nonprofit fenntartású bentlakásos intézmények korszerűsítése” című pályázati program keretében tervezi.

A korszerűsítést követően - terveink szerint - 40 fős egység marad a meglévő ingatlanban, és egy új épületszárny létrehozásával 20 férőhelyet alakítunk ki. Az ide kerülő lakók elhelyezésére nyolc egyágyas, és hat, két főt befogadó szobát alakítunk ki. Emellett közel 40 m2 alapterületű társalgó-foglalkoztató helyiséget is tartalmaz a terv, amely terem mobil fallal szükség esetén két részre választható.

A bővítés hasznos alapterülete összesen kb. 400 nettó m2. A pályázható összeg 180 millió Ft, és ehhez nem kell önerőt biztosítani. A korszerűsítésre 2012. február 13-ig nyújtható be a pályázat. Siker esetén - az építés költségei mellett - megközelítőleg 20 millió Ft összegű eszközbeszerzéssel javulnának az intézményben az elhelyezési, gondozási körülmények, s a későbbiekben legfeljebb kétágyas szobák állának minden lakó rendelkezésére.

Eger város legnagyobb adózóinak hagyományos fogadását tartották hétfőn délután a Városháza dísztermében.

A helyi adóztatás immár 20 éve működik, hiszen 1991. évtől a régi „tanácsi adókat” felváltotta az önkormányzati rendszer felállásával a helyi adók intézményrendszere, mely anyagi erőforrásokkal látta el a településeket. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és ennek felhatalmazása alapján elfogadott önkormányzati rendeletek biztosították és biztosítják az adóztatás kereteit és feltételeit. A törvények keretei között - továbbra is - a megyei jogú város közgyűlése dönt a helyi adók (építményadó, telekadó, helyi iparűzési adó, idegenforgalmi adó) fenntartásáról, az alkalmazott adómértékről, kedvezményekről és mentességekről.

A hivatal saját bevételei között majd 75%-ot ért el a helyi adókból származó forrás. A tavalyi évre 3.563,8 millió Ft adóbevételt tervezett Eger önkormányzata, s ez 349 millió forint többlettel teljesült, vagyis összességében minden idők legjobb adóbevételi évét zárhattuk.

Összes bevétel: 3.912 millió forint volt, ebből 84%-ot a gazdálkodók fizették, a háztartások 630 millió forinttal járultak a város költségvetéséhez. Ezek a helyi adóból származó pénzek elsődlegesen az egri közszolgáltatások kiadásait egészítették ki. Örvendetes, hogy 2011. évben 383 millió forinttal nagyobb összeg érkezett az adószámlákra, mint a megelőző 2010. évben.

Az önkormányzati bevételeken belül továbbra is meghatározó az iparűzési adó túlsúlya. A megyeszékhely önkormányzati (helyi és egyéb más adók, díjak) adóit négy fő szempont szerint lehetett csoportosítani:

-  az ingatlanokat terhelő helyi adók (befolyó bevétel: 18,6%),
-  a vállalkozási tevékenység végzése után fizetendő iparűzési adó (68%),
-  az idegenforgalmi adó (2,8 %),
-  átengedett adók (gépjárműadó, más díjak, bírságok stb.10,6%).

A helyi iparűzési adóban a mikro-, kis és középvállalkozások részére fenntartotta az önkormányzat a kedvezményes adózás lehetőségét, így ők a számított iparűzési adóból 50%-os adókedvezményre jogosultak, azaz a 2%-os mérték helyett, valójában 1%-os mértékkel fizetik adójukat, ha éves adóalapjuk nem éri el a 2,5 millió forintot. Az önkormányzati kedvezményben részesülő adózói kör jelentős, a vállalkozások 64,3%-át (4 795 vállalkozás) érinti. Ők egyébként többnyire egri vállalkozók, kereskedők.

Örvendetes, hogy a múlt évhez képest a megyeszékhely adóerőképessége 112%-kal (193,7 millió forinttal) nőtt, köszönhető ez elsősorban a város ipari gerincét jelentő külföldi tulajdonú vállalkozásainak. Összességében is emelkedett az adóalap, hiszen míg tavaly a bevallásokban feltüntetett érték 109,6 milliárd forint volt, úgy most ez 122,3 milliárd forint, azaz 12,7 milliárd forinttal nőtt az iparűzési adó alapja.

Eger mindig is híres volt idegenforgalmáról és az idén ismét a leglátogatottabb 10 magyar település között található. A településen üdülési célzattal tartózkodók idegenforgalmi adót fizetnek, amit az állam normatív hozzájárulással kiegészít. Az Egerben eltöltött vendégéjszakák száma 28 ezer nappal meghaladta a 2010-es év számadatait. Ennek eredményeként 15,4 millió forinttal nőttek az adóbevételek, aminek 165 millió forint üdülőhelyi normatíva hozadéka is lesz.

Napjaink informatikai "slágere", az elektronikus ügyintézés. 2011. év egyik meghatározóbb intézkedése az volt, hogy az önkormányzati adóhatóságunk is elektronikusan fogad adóügyeket. A hivatalban a legtöbb ügy az adóigazgatásban keletkezik, így ennek megvalósítása szinte minden egri polgárt és a megyeszékhelyen működő vállalkozást kedvezően érinthet.