Keresés: „iskola” (510 találat)

MSZP: Haldoklik az oktatás Heves megyében

· Belföld · Oktatás · Politika

A kormány az oktatást is saját hatalmi céljai alá rendeli. Indokolatlan mértékű pénzkivonás, államosítás, centralizálást visz véghez. Tönkre teszik Eger, Gyöngyös, Hatvan sokszínű iskolavárosi jellegét.

Botrány, botrány hátán, kaotikus állapotok vannak az oktatásban.

A tanárok éhbérért dolgoznak, nem lehet tudni, hogy idén nyáron kiket bocsátanak el. Az iskolaigazgatókat központi végrehajtó szerepre kárhoztatják. A pedagógusok bére nem fog emelkedni, sőt reálbérben kevesebbet fognak keresni.

A trafikmutyi után jött a tankönyv mutyi: előre ki kell fizetni – egy kétgyermekes családnak pl. több mint 40 ezer forintot - így nagyon sok család nyarát teszik ezzel tönkre; a könyvek többe kerülnek, mint korábban, az állami monopólium következtében.

Hol van már, mikor a kisiskolákra nagyobb figyelmet ígértek?

Szétverték a sokszínű, rugalmas, átlátható, átjárható és egymásra épülő közoktatási rendszert, múltba révedő „árvalányhajas” köznevelési rendszert kívánnak megvalósítani.

Megbukott a szakképzési átalakítás is: a cégek csupán 1,3%-a vesz részt az úgynevezett duális szakképzésben, helyet adva a szakmák gyakorlati elsajátításának. Így ez nem nevezhető duális szakképzésnek, csupán egyszer használatos szakmunkásokat képeznek.

Kiüresítették a felnőttképzési rendszert. Az állam jelentős területeket szabályozatlanul hagyott. Hosszabb ideig fog tartani, és többe fog kerülni, annak aki a felnőttképzésben részt vesz.

A felsőoktatást, a főiskolai, egyetemi képzést visszafejleszti a FIDESZ. A képzést költségvetési tételként és nem egy hosszú távú befektetésként kezeli. Elvette az oktatási intézmények autonómiáját, önállóságát.

A szegény ember, tehetséges gyermekének szinte elérhetetlen, hogy „magasabb” iskolába járjon.

Dr. Sós Tamás                                                           Dr. Nagy Imre

Országgyűlési képviselő                                             Megyei frakcióvezető

MSZP                                                                         MSZP

Fidesz: A baloldal eljátszotta a fiatalok jövőjét

A Heves megyeiek nem kérnek azoknak a tanácsaiból, akik tönkretették az országot, eladósították a magyar településeket, veszélybe sodorták és liberális kísérleti tereppé tették az oktatást. A Gyurcsány-Bajnai-kormány szétverte az oktatási rendszert: százmilliárdokat vont el az oktatásból, több tízezer pedagógust tett az utcára, és több száz iskolára tett lakatot.A baloldal már egyszer eljátszotta a fiatalok jövőjét, megduplázta a fiatalok munkanélküliségét. Ha rajtuk múlna, ma is tandíjat vezetnének be.

A fiatalok jövője érdekében a Fidesz-kormány átalakította a köznevelést és a felsőoktatást. Átvette a kistelepülések iskoláinak fenntartásának terhét az önkormányzatoktól, ezzel iskolák százait és pedagógusállások tízezreit mentette meg. Az ország jelenlegi vezetése – a baloldallal szemben – nemcsak szavakban, hanem tettekben is a pedagógusok mellett áll. Az egészségügyi dolgozók után, a közeljövőben megkezdődik a pedagógusok béremelési programja és a pedagógus életpálya-modell bevezetése is.

Az állam a gyermekeket nevelőket is számos módon segíti, a családi adókedvezmény egymillió gyermekes család megélhetését könnyíti meg, emellett a gyermekek több mint fele ma ingyen kapja a tankönyveket. A fiatalok kezébe a munkaerőpiacon értékes szaktudást és diplomát ad az oktatási rendszer, elhelyezkedésüket pedig célzottan nekik szóló foglalkoztatási programok és adókedvezmények segítik. Ennek is köszönhető, hogy a kormányváltás óta, immár 38. hónapja Heves megyében is töretlenül nő a foglalkoztatottak száma, köztük a fiataloké is.

Eger, 2013. július 10.

Dr. Gondos István

frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

Fidesz-KDNP

Jó, hogy van a Piros

· Belföld · Kultúra · Szabadidő

Faunok a templomban

 Mindig meghökkent a Rossztemplom tere. Hogy lecsupaszítva a barokk milyen fenséges, magától érthetődő. A cicoma nélküli tér mellőz minden szakralitást, a díszítő ember helyett az építő embert dicséri. Bár Rostás Bea Piros eljátszadozott kiállításnyitó performanszán a szentély, az oltár, az áldozat, a teremtés megannyi templomi kliséjével, azért most is a faunok győztek. Nagyon helyesen. Piros kiállítása az egri közélet fontos momentuma. Provokatív-konzervatív, szilárdan labilis, vaskosan könnyed.

Ott voltak a művészek, az itt ragadt fiatalok, a politikusok, a barátok, a család, a handlé, a szódás s még az is lehet, hogy a képkereskedő is. Többen voltak, mint a Kaláka nagyszínpadánál. A nyitó performansz, az alkotó teremtéshez vezető, évődésekkel teli utat mutatta be űzve, hajtva a vágy által, de oly érzékien, mintha egy reneszánsz mester képe kelt volna életre. A Rostás Bea, Czövek Zsuzsanna, Daróczi Ilona és BMZ által bemutatott happening után, politikusaink dorombolását követően, olyan színvonalú kiállítás megnyitó beszédet hallhatott az egri publikum, amely már sejteti, hogy nem mindennapi művész készülődik itt.

Jó, hogy van Piros, és nem azért, mert addig alábbhagy a kisváros légkörének fojtogatása, hanem azért, mert a szertelenség idegesítően hat. Az meg pezsgést okoz.

Formabontás és forma építés

Rostás Beáta szobrászata és a hagyomány

2013. június 29. szombat, 20.00 Eger Templom Galéria – Rossztemplom

ANTALL ISTVÁN megnyitó szövege:

   A nagyméretű szobroktól nem lesz nagy szobrász az ember. A jelentős gondolatoktól, az eredeti elképzelésektől, a nyugtalanító ellentmondásoktól, a szellemi izgalom megteremtésétől, a természet eredendő gazdagságának felmutatásától már mocorogni kezd valami.

   A néző, akár akarja, akár nem magával cipeli a szobrot, újjá teremtődik benne, a tárgyiasult eszme nélkülözhetetlenné lesz, és ha nem is gondol rá, akkor is mélyen működni kezd a tudatot formáló megszerzett és kiteljesedő műveltség - a maga természete szerint. 1. Jönnek

   Rostás Beáta, ahogy szakítani tudott korai önmagával, azzal a látványos sikerrel, amit az ábrázolás és a felismerhető hasonlatosság korai terrakotta munkái adtak neki, keresésbe kezdett. S ez a rendszertelenségben testet öltő dinamizmus egy új rendet teremtett benne és körülötte. A tanulás és az elsajátítás könyörtelensége, a stúdiumokhoz nélkülözhetetlen alázat, a fölfedezés lázas izgalma, a kételkedés képessége, valamint az erős ifjú személyiség megmutatkozási vágyát fölváltó szigorú önvizsgálat mutatott neki utat, állított elé lajtorját, ami a mindenség felé vezet. A fokokat magának kereste, magának faragta, maga lépett fel rá, és ha megcsúszott a lába, neki kellett mérlegelnie az egyensúly, a biztonságérzet kitart-e a következő lépésig. Ezenközben az élet úgy hozta, hogy elképzelései, vágyai, elhivatottsága meghaladta a lehetőségeit. Nem talált befogadó magyar egyetemet, nem talált olyan mestert, aki a doktorandusi iskola formalitásán túl ezt az erős hevületű, szándéka és érdeklődése nyomán még többféle irányt és esélyt felmutató alkotói magatartást vállalni merte volna. Véleményem szerint a természete szerint skolasztikus magyar művészeti képzés sem tudja önmaga árnyékát átugrani, s az eredendően szabálytalan természetű tehetségtől maga a rendszer is megriad.

   De Rostás Bea nem hagyta magát, szinte csak azért gyűrte maga alá a világot, hogy az őt kicsiny kora óta (édes testvérével együtt) egyedül és nehéz körülmények között nevelő édesanyjának ne kelljen még egy tányért telemernie esténként az asztalnál. A szegénységet és a kiszolgáltatottságot műveltségével, nyelvtudásával, bravúros kapcsolatteremtő képességével hidalta át. Nemzetközi művésztelepről, nemzetközi művésztelepre vándorolva telehintette Európát, Ázsiát és Afrikát a szobraival. A dolog természetéből fakadóan a nőiességtől legmesszebb eső, és legnagyobb falatba harapott bele! Kőlevest főzött magának mindenütt és föl is falta a gránitokat, a tengeri és a szárazföldi mészköveket, a márvány idolokat, s ha ez nem volt elég neki, akkor egy kis desszertnek még mindig ott volt a terrakotta, vegetáriánus korszakokra pedig abraknak a szalma.

   Rostás Bea nem ismeri a pótcselekvést, nem ismeri az önfelmentő, önigazoló mellébeszélést, nem keresett művészet-közeli segédmunkát, nem választotta a tárgyiasult művek helyett a gesztusokat, az önmagukért való installációkat, a cselekvést helyettesíteni látszó ötleteket, a nagyot robbanó, de könnyen enyésző intellektuális petárdákat. És mégsem lett „izomból szobrász”, mégsem hajszolta magát a művésztelepek zárt periodikus rendszerébe, a havonta újratojt kőtojások kotlósává sem lett.

   Minden munkában egy új feladatot egy új kihívást rejtett el, s nem a vágógéppel, a sarokcsiszolóval, a kalapáccsal, a vésővel mérkőzött, hanem önmagával. A személyiség nemcsak hitelesíti, de egységessé is teszi a legkülönfélébb kihívásokat. Beszélhetnénk itt a szobrászat ősanyjaként újrafogalmazott mama motívumokról. A csillagászati eligazító pontként is használható litván kőről, a billenékenységében is robosztus hinta-figuráról, a vizsgamunkaként két kőből összecsiszolt szobor rejtett szakralitásról. A rajzolatokkal szinte grafikai elemek hordozójává tett fehér márványok végtelennek mutatkozó lehetőségeiről, a szinte minden plasztikát meghatározó álcázott figuralitásról, vagy éppen a középkori utalásokig visszamenő Atatürk portré, az arcvonásokat megidéző és az ábrázolást elkerülő finom gesztusáról.

   És akkor van ereje Rostás Beának visszaülnie egy olyan iskolapadba, amelynek minden deszkáját szögekkel verte át a történelem. A nyelvhódító magány és idegenség, az európai civilizáció és az ősi muzulmán kultúra ütközőzónájaként is fölfogható metropolisz, a politikai harcok útkereszteződései, ahol nem elég kívülállónak lenni ahhoz, hogy ne lásson mindkét fél ellenséget benned.

   Marad az éhezés, a több órás utazás a város egyik végéből a másikba, marad a keserűség és a magány, marad a műhely kimeríthetetlen öröme, ahol a megtisztulás tárgyai túl kell hogy lépjenek a közvetlen napi használat praktikumán, ahol a szabadulás a testi és lelki szennytől az újjászületést hordozza, s ahol ez az újjászületés már a teremtés maga.

  1. Szobrok 12   Rostás Bea nemcsak megtanulta a leckét, de fel is adta nekünk. Megmutatta, hogy a semmiből is lehet csinálni valamit, hogy meg kell tanulni törökül azért, hogy megértsük Európát, hogy vert helyzetekből föl kell, és föl lehet állni, és hogy innen Egerből lehet csak a Héttornyot elfoglalni.

   Ő már helytállt ott, és biztos vagyok benne, hogy - történjék bármi - diplomával, kikezdhetetlen tudással, tehát győztesen tér meg onnan.

Forrás: Egriszín

Aknagránátot találtak Egerben

· Kék hírek

Egy 82 milliméteres szovjet robbanóeszközt találtak a 25-ös számú főúton kedden délután. 132 lakónak kellett ideiglenesen elhagynia az otthonát.

16:45

Németh-Zsohár Agnieszka, a honvédség tűzszerészeinek kommunikációs tisztje azt közölte az MTI-vel, hogy Egerben a Mátyás király úton csatornázás közben egy 82 milliméteres szovjet robbanóeszközt találtak. A bevizsgálás idejére a környéket 100 méter sugarú körben lezárták és kiürítették, ez 12 négyemeletes lakóházat és a négysávos Mátyás király útját érintette - tette hozzá.

Tájékoztatása szerint ezeket a lakosságvédelmi intézkedéseket már feloldották, így az érintett 132 lakó visszatérhetett az otthonába. Mint mondta, az aknagránátot a tűzszerészek a központi gyűjtőhelyre szállítják.

16:00

Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője a heol.hu érdeklődésére elmondta, hogy robbanószerkezetnek tűnő rozsdás tárgyat találtak munkások földmunkák közben kedden délután a járda és a négysávos közötti földsávban a 25-ös számú főúton.

A rendőrség munkatársai ezért lezárták a Mátyás király utat rendőrök a Nagyváradi és Vincellériskola utcák közötti szakaszon. Javasolt kerülő útvonal a Nagyváradi-Faiskola út illetve a Vincellériskola –Ifjúság-Pozsonyi út.

A Mátyás király 45. és 53. szám között lakóknak el kell hagyniuk otthonaikat. A helyszínre érkeztek a tűzszerészek, akik épp vizsgálják, hogy valóban bombát találtak-e - tette hozzá a szóvivő.

Forrás: Heol

Liptai Kálmán: igazi egyetemi város a cél Egerben

· Belföld · Oktatás

Sajtótájékoztatót tartott dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola július 1-jétől kinevezett rektora hétfőn a Líceumban.

- A nagy célokhoz nem könnyű út vezet, mi pedig nagyot szeretnénk alkotni – fogalmazott sajtótájékoztatóján dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola július 1-jétől kinevezett rektora hétfőn a Líceumban. – Építeni akarunk, nem rombolni. Nem kell új szakokat indítanunk, vagy a doktori iskola alapjait lefektetnünk, hiszen azt az előző vezetés megtette. Hidakra van szükség, amely összeköt intézményeket, embereket és országokat. Azt szeretném, ha 10-15 év múlva azért jönnének hozzánk, hogy az egri módszert tanulmányozzák.

Dr. Liptai Kálmán úgy fogalmazott: csak az számít, hogy Eger igazi egyetemi város legyen. Elmondta: a legnagyobb lehetőség a tanárképzésben van, de fontos szerepet tölt be egyebek között az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó tudásközpont. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: szeretnének szoros kapcsolatot kiépíteni az oktatás, a tudásközpontok és a cégek között.

– Kicsit elefántcsonttoronyban él a magyar felsőoktatás, szeretném kinyitni a kapukat, hogy a célok és eredmények eljussanak a falakon kívülre is – emelte ki, hozzátéve: a külföldi kapcsolatok kiépítése, erősítése kötelező feladat.

A sajtótájékoztató előtt dr. Hauser Zoltán, az EKF leköszönő rektora gratulált utódjának, s elmondta: csak az a fontos, hogy jó legyen a főiskola és annak vezetése.

Elhangzott: dr. Pajtókné dr. Tari Ilona az oktatási, dr. Horváth Ágnes a nemzetközi kapcsolatokért felelős, dr. Pap József pedig a tudományos rektorhelyettesi poszt várományosa, míg Országh Ákos főtitkárként dolgozik majd az intézményben.

Forrás: Heol

Átány: nyugtatókat loptak a patikából

· Kék hírek

Vasárnap hajnalban betörtek a Heves megyei Átány község patikájába. A két fiatal elkövető a helyi gyógyszertár hátsó ablakán jutott be az épületbe, amelyet téglával törtek be. Az egészségügyi intézmény több helyiségét is átkutatták, majd nyugtató hatású gyógyszerekkel, irodai és számítástechnikai eszközökkel távoztak a helyszínről. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányságra vasárnap reggel érkezett a bejelentés. A behatolás után megkezdték a tettesek beazonosítását a rendőrség bűnügyi szakemberei, később pedig megjelentek a feltételezett elkövetők házánál. Két fiatalt bódult állapotban szállítottak be az egri Markhot Ferenc Kórházba, akik valószínűleg fogyaszthattak az eltulajdonított gyógyszerekből.  Őket hétfő délelőtt engedték el az intézményből.  A rendőrség lopás bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást.

A feltételezett elkövetők 14 és 15 évesek, de a helyiek tudomása szerint hárman vettek részt a patika betörésében, a két fiatalon kívül egy idősebb férfivel együtt.  Stábunk otthonában találta meg az egyik feltételezett elkövetőt, aki vállalta volna, hogy elmondja a betörést, szülei azonban nem járultak hozzá a nyilatkozathoz. Átányban a helyiek szerint megszaporodtak a betörések az elmúlt időszakban, az iskola, óvoda épülete is többször esett már a rongálók és behatolók áldozatául. Többen elmondták a községben, hogy a feltételezett tettesekkel kapcsolatban már számos probléma felmerült, leginkább pedig a kábítószert emelték ki.

Az egészségügyi intézményben közel 150-200 ezer forintos kár keletkezett, a betört ablakot egyelőre egy falemezzel pótolták- tudtuk meg Gönczi Mihálytól, Átány polgármesterétől.

dr. Liptai az EKF rektora

· Belföld · Oktatás

A kormányfő kinevezte dr. Liptai Kálmánt az EKF rektorává.

A miniszterelnök 82/2013. (VI. 18.) ME határozata főiskolai rektorok megbízásáról

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 37. § (8) bekezdésében foglalt jogkörömben – az emberi erőforrások miniszterének előterjesztésére – az Eszterházy Károly Főiskolán dr. Liptai Kálmán Csaba főiskolai tanárt – a 2013. július 1-jétől 2017. június 30-áig terjedő időtartamra a rektori teendők ellátásával megbízom;

Orbán Viktor s.k.

miniszterelnök

MSZP: Botrányos a 2013/14-es tanév beiskolázása Heves megyében

· Belföld · Oktatás · Politika

Heves megyében április 9-10-én zajlott le az általános iskolák első osztályába a beiratkozás, ami a korábbi években nem tapasztalható káoszt hozott.

A beiratkozási gondokat országosan is előre lehetett vetíteni, a kormány viszont az intő jelek ellenére sem tett semmit a problémák elkerülése érdekében.

Körülbelül 25 százalékkal növekedett országosan az iskolakezdők száma, mivel az Orbán-kormány 3 hónappal – május 31-éről augusztus 31-éig – eltolta a 6. életévüket betöltők tankötelezettségi határidejét, a tankötelezettséget pedig kötelező módon 6 évre szállította le.

A korábbi évek iskolabezárásai az iskolai férőhelyek számának drasztikus csökkentését eredményezték. Április 30-áig történik meg az elsősök osztályokba sorolása, ha kell sorsolással.

Botrány, hogy sok ezer magyar gyermeket nem tudtak a szüleik beíratni az iskolákba.

A Fidesz-kormány kapkodása leginkább a gyermekeknek árt, és megalázó, hogy sorsolással döntenek a gyermekeink jövőjéről! A „felduzzasztásnak” köszönhetően az osztályok létszáma is megnövekedik, ez káros lehet a gyermekek fejlődésére a szülők szerint is.

A FIDESZ 3éves kétharmadok kormányzása után három kérdés vetődik fel:

-          Jobb színvonalú oktatásban részesülnek-e gyermekeink ma?

-          Nagyobb megbecsülést kapnak-e pedagógusaink az oktatási kormányzattól?

-          Az elmúlt három éves fideszes kapkodás és a közben lezajlott államosítás nyomán javult-e az intézményi infrastruktúra?

Az MSZP követeli, hogy csak a valóban iskolaérett gyermekeknek kelljen megkezdeniük az általános iskola első osztályát, és az iskolakezdő kisgyermekek érettségéről továbbra is óvodapedagógusok és a szülők dönthessenek, a gyerekek fejlettségét mérlegelve.

További aggályokat vet fel a szeptembertől kötelezővé tett két tantárgy, a hittan és/vagy az erkölcstanóra, melyről Egerben április 17-ig kellett nyilatkozniuk a leendő elsősök szüleinek. Arról azonban, hogy az erkölcstan keretében mit és milyen formában fognak tanítani a kisdiákoknak, tájékoztatás hiányában nem tudnak a szülők.

2014-től az MSZP kormány megbecsüli a pedagógusokat, több forrást szán az oktatásra, partnerként számít a szülőkre, a gyermeknek pedig versenyképes, európai tudás megszerzését biztosítja.

Török Zsolt                                         Dr. Sós Tamás

 Szóvivő                                    Országgyűlési képviselő

MSZP                                                  MSZP

Családok százai víz nélkül vasárnap este a Felsővárosban

· Belföld

Hatalmas reccsenéssel tört el egy főnyomó cső Egerben a Malomárok utcában vasárnap este. A sétálók csak a nagy hangra lettek figyelmesek, majd hatalmas robajjal, méteres magasságig tört elő a víz.

A környéket elárasztotta, a Balassi iskola melletti utcában tengelyig ért a víz, amit a csatornák nem voltak képesek elvezetni. Több száz lakás, valamit egy közép-, egy általános iskola és egy kollégium maradt víz nélkül

A vízmű szakemberei elzárták a vizet és azonnal megkezdték a hiba elhárítását. Addig is lajtos kocsival vizet vittek a környéken lakóknak.

Fotó: Facebook és Dér Károly

Péntektől Eger Rallye - 220-an neveztek

· Belföld · Sport · Szabadidő

Ezen a hétvégén rendezik meg Egerben és környékén az Eger Rallye-t, mint az országos bajnokság nyitófutamát. A versenyre 220-an adták le nevezésüket, a látványos nyitó ceremónia péntek este lesz a Dobó téren.

Szerdán a szervezőcsapat vezetője, Lakatos Róbert, és Habis László, Eger polgármestere és országgyűlési képviselője sajtótájékoztatón számolt be a tervekről. Habis László kiemelte: „Eger a borok városa és iskolaváros, kulturális élete pezsgő és színes, és Eger sportközpont is: a sportrendezvények szervezői szeretik a megyeszékhelyet, sokirányú kapcsolatot ápolunk a legkülönbözőbb sportszervezetekkel”. A polgármester szerint Eger letette a névjegyét a rallye-ban is, nagy szívfájdalmunk volt, hogy sok év után 2012-ben a rengeteg munka és erőfeszítés ellenére is elmaradt a futam, ám annál jobban örülünk most, hogy visszatért hozzánk a hazai és szlovák sorozat kezdő viadala.
„A város most 1,8 millió Ft-ot biztosít az Eger Rallye megrendezéséhez, tudjuk, hogy a több száz versenyző és a szervízcsapatok tagjai, valamint a sok ezer látogató érkezése Eger szolgáltatói számára is nagyon fontos ez az esemény” – hangsúlyozta Habis László.

Lakatos Róbert kiemelte: tizedik éve tartozik Egerhez a nyitófutam, a tavalyi szünet miatt ez a kilencedik verseny, amely a barokk városban és környékén zajlik. Leszögezte, hogy az autósport a gazdasági nehézségek ellenére él, fejlődik, azonban a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség és Eger Önkormányzatának hathatós támogatása nélkül lehetetlen lett volna megrendezni a versenyt.

Az Eger Rallye-ra 220-an adták le a nevezésüket, az április 5-én, 6-án és 7-én esedékes viadalon a hazai I. osztály, a Szlovák Nemzeti Bajnokság, valamint historic, rallye II és rallye túra autók is felzúgnak majd. Igyekeztek rapid programokat kínálni a nézőknek, pénteken gépátvétel, pályabejárás, este egyedülálló helyszín a Dobó tér, ahol a hivatalos nyitó ceremóniát tartják. 18.30-kor indul az első autó, 19.30-tól az I. osztály vonul fel, várhatóan 22.00-ig.

Szombaton délután indul a viadal, különlegesség, hogy a pilóták egy 28 km-es gyorsaságit teljesítenek összesen három alkalommal, s az utolsót már sötétben, 19.50-es kezdéssel. A másodosztály tagjai egy gyorsaságit mennek, ám ők éjszakai futamként, ami komoly kihívás és igazi csemege a rajongóknak. Vasárnap már a hagyományosabb száguldás vár a mezőnyre, látványos versenyt ígér a hétvége.

Az Eger Rallye-t 1500 forintos belépőjegy megváltásával mindhárom napon látogathatják a benzingőzösök, és ez a tikett a szervizparkba is érvényes.

Miután a futam közutakon zajlik, a rajt előtt két órával lezárják az érintett szakaszokat, és ez így is marad, egészen a takarítás végéig. A versenyhez igazodva az Agria Volán is módosította egyes járatainak menetrendjét. A lezárásokról plakátokon, szóróanyagokon tájékoztatják a közlekedőket, illetve tudakozódni lehet a www.egerrallye.hu oldalon is.

Forrás: Egriügyek

Fotó: rvo.hu

Egri rektorválasztás: dr. Liptai Kálmánt javasolja a főiskola Szenátusa

· Belföld · Oktatás

Rektorválasztás az EKF-en: Eszterházy Károly Főiskola Szenátusa nagy többséggel dr. Liptai Kálmán pályázatát rangsorolta az első helyre. Az állásfoglalást továbbítják az illetékes minisztérium felé, a Miniszterelnöki Hivatal mondja ki a végső szót.

Fotó:Eszterházy Károly Főiskola/Szántó GyörgyMint már korábban arról beszámoltunk, várhatóan júliusra új rektora lesz az egri Eszterházy Károly Főiskolának. Az intézmény vezetői posztjára hárman pályáztak: dr. Horváth Ágnes, a Politológia Tanszék vezetője; dr. Kiss Attila, az EKF Egerfood Regionális Tudásközpont főigazgatója és dr. Liptai Kálmán, a Természettudományi Kar dékánja. Azóta dr. Horváth Ágnes visszamondta a pályázatát.

Portálunk információi szerint az EKF Szenátusa szerdai ülésén dr. Liptai Kálmán pályázatát találta alkalmasabbnak, az Emberi Erőforrások Minisztériumának küldött javaslatában 16 szavazattal első helyre a Természettudományi Kar dékánja került, másodikra pedig 10 vokssal dr. Kiss Attila. Ez még nem jelenti azt, hogy dr. Liptai a biztos nyertes, ugyanis még a minisztériumnak és a Miniszterelnöki Hivatalnak is rá kell bólintania az egri döntésre. A végső határozat júniusban várható.

Dr. Horváth Ágnes - ahogyan azt korábban már közöltük - visszalépése után tett hivatalos indoklásában egyébként az szerepel, hogy azért lép egyet hátra, mert átgondolta, és nem biztos, hogy lenne erre ideje és energiája. Ezt azt követően mondta, miután portálunk kiderítette, hogy a pécsi rektor évekkel ezelőtti pályázatából vett át sok helyen szó szerinti megegyezésekkel részleteket az EKF rektori székére pályázó tanszékvezető. Pályamunkájában több helyen még a Pécsi Tudományegyetem rövidítését is benne felejtette, így az EKF helyett PTE áll néhány bekezdésben. Az egri tanszékvezető sehol sem használ hivatkozást, ezzel szerinte nincs gond.

Forrás: Egriügyek