Keresés: „játék” (267 találat)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  nemzetközi ernyőszervezete, a BirdLife International 2006-ban indította útjára Tavaszi madárles (Spring Alive) elnevezésű játékos madármegfigyelő programját.

A több mint 30 országban futó természetvédelmi akcióban a résztvevő gyerekeknek nem kell mást tenniük, mint az első fehér gólya, füsti fecske sarlósfecske, kakukk és gyurgyalag megfigyeléseiket regisztrálniuk a Spring Alive honlapján, illetve nyomon követniük a madarak érkezését a weblap térképein. Az oldal magyarul is elérhető.

Abban, hogy a madarak a déli telelőterületekről többé-kevésbé észak felé tartva érkeznek Európába, nem sok újdonság van. Abban viszont már igen, hogy a számos résztvevő ország sok ezernyi gyerek és felnőtt önkéntese által feltöltött megfigyelési adatoknak köszönhetően interaktív térképeken lehet nyomon követni az egyes fajok mozgását, az általuk „elfoglalt” területek folytonos változását. Ezen túl a program felhívja a figyelmet a klímaváltozásra is, mely a madarak korábbi hazaérkezésén és a vonulási útvonalak megváltozásán keresztül érezteti hatását.

Magyarország földrajzi elhelyezkedése miatt az eredménnyel kecsegtető megfigyelési időszak nálunk március elejére tehető, míg a földközi-tengeri szigeteken akár már az első napon, tehát február elsején is találkozni lehet a legkorábbi vonuló egyedekkel. A program fajai közül legkorábban a fehér gólyák és a füsti fecskék első képviselői érkeznek Magyarországra: ők már március második felétől megjelenhetnek hazánkban. Fontos tudni, hogy a fehér gólyák az elmúlt években egyre gyakrabban telelnek át itthon, így a március előtti példányok szinte bizonyosan nem korai vonulók, hanem olyan madarak, melyek el sem mentek. A kakukk már később érkezik, áprilisban szoktuk először hallani, míg a sarlósfecske és gyurgyalag a legkésőbb hazatérő madarak közé tartozva gyakran csak május folyamán tűnik fel Magyarországon.

Tavaly az 5 madárfaj, több mint 127 ezer egyedét figyelték meg az európai, ázsiai és afrikai gyerekek. Dél-Afrika részvételéven 2011-ben először a madarak teljes vonulási ciklusát nyomon lehetett követni. Magasan a legtöbb megfigyelés Oroszországból és Olaszországból érkezett, Magyarország a 24. helyen végzett 113 hazatérő madár regisztrálásával.

fotó: Posztos Csaba

Húsz férőhellyel bővül a hosszú idő óta változatlan bölcsődei kapacitás Egerben. A több mint hatvanmilliós beruházási programban pályázat segítségével újul meg az intézmény.

Egerben a Lajosvárosban születik a legtöbb gyerek. Ezért javasolták önkormányzati szinten az intézményhálózat átszervezését – emelte ki Habis László polgármester a városrész bölcsődei férőhelybővítését célzó beruházás péntek délelőtti tájékoztatóján. A több mint 60 millió forint összköltségű, jórészt uniós forrásból finanszírozott projekt önerejét, mintegy 6 millió forintot a város biztosította. Az épületegyüttes munkálatainak kivitelezést egri cégek valósítják meg. A fejlesztési program korábbi részében az értelmi fogyatékosok nappali intézményét egy másik pályázat segítségével a Felsővárosba helyezték át.

Az Ifjúság utcában található, vegyes funkciójú épületben jelenleg egy bölcsőde, egy óvoda, idősek napközi otthona, és a Logopédiai Intézet szakszolgálata működik.
Az épületben található 28 férőhelyes bölcsőde fejlesztése során javulnak az infrastrukturális feltételek, és 20 hellyel bővül a kapacitás. Az épület felújítása során új bútorokkal, berendezésekkel, játékokkal is ellátják az intézményt. Ez fejlesztés, a számítások szerint lefedi városrész majdnem kétszeres bölcsődei férőhely-igényét.

A beruházás munkálatai tavaly decemberben kezdődtek, a műszaki átadást április végére tervezik.

Holló Miklós/Egriügyek

A nagy érdeklődésre való tekintettel egy héttel tovább, március 4-ig látja vendégül a Dobó István Vármúzeum a Rákóczifalvi Macimúzeum öreg medvéit. A szokatlan kiállításhoz kapcsolódóan továbbra is számos izgalmas programmal várják az érdeklődőket.

A korábban meghirdetett február 18-i és 19-i családi maciprogramok mellett március 3-án és 4-én is 10.00-11.30-ig, valamint 14.00-15.30-ig várnak minden mackóbarátot, mackógyűjtőt. Lesz diafilmvetítés, kvízjáték, kézműves foglalkozás és sok-sok játék. Ezekre a programokra nem kell előzetesen bejelentkezni!

A legkisebbeknek múzeumpedagógiai foglalkozásokat szerveznek. Az óvó néniket és a tanító néniket arra kérik, hogy előre jelentkezzenek be, ha csoportjukat, osztályukat szeretnék elvinni a foglalkozásra.

A kiállítás hétfő kivételével naponta 10.00-16.00 óráig látogatható.

Óriási hóember-építést szervezett szerda estére néhány egri fiatal. A por állagú hó miatt azonban elmaradt az esemény, a téren összesereglett, mintegy ötven ember mégsem búslakodott. Hamar feltalálták magukat és kezdetét vette a hógolyózás. Néhányan a friss hóban ugráltak, mások megpróbáltak a hóból építeni.  A hirtelen leesett havat a gyerekek és a játékos fiatalok élvezték a legjobban.

Már kora délelőtt megkezdte néhány egri fiatal a program szervezését, melynek az volt a célja, hogy egy megadott jelre egybegyűljenek a téren lézengő fiatalok, akik később egy közös játékban vesznek részt.  Eger híres főterén, a város szimbólumának számító lovas szobor mellett gyülekeztek a játékos kedvű egriek, akik egy közösségi oldalon találtak rá a programra.

Húsvétra, március 23-án mutatja be a Gárdonyi Géza Színház a Csíksomlyói passiót. Ez az előadás a nagyhét felvezetése. Idén először várja a nézőket az egri társulat, hogy közösen hangolódjanak rá a húsvétra.

2000 óta időről-időre mindig megtalál a passió – meséli Dér András rendező. Az egri bemutató mégis különleges lesz: ezek eredeti csíksomlyói szövegek, sok olyan van benne, ami sem nyomtatásban, sem színpadon nem jelent még meg. A ’80-s években egy kutatócsoport feldolgozta a Csíksomlyói passió történetét, ebből 2004-ben megjelent egy kötet, ebből válogattam és állítottam össze a szövegkönyvet.
Az is izgalmas, hogy az 1700-as években egy-egy jelenetet egy ferences tanár írt meg, így állandóan változott, mindig cserélgették a jeleneteket. Vannak benne klasszikus passiójáték- elemek, visszanyúlik az európai középkori misztériumjátékhoz, allegóriákat, moralitásokat tartalmaz és belevettek előképeket az Ószövetségből.
- Mi motivál újra és újra?
- Ez egy élő történet, ezekben a szövegekben mindig van üzenet a mának, egyfajta tanítás is, a bűnre vezető alkalmak, a hét fő bűn, mindaz, ami ma is itt van. Az is érdekel, mennyire elfeledkezünk a lelki életről, az égi világról, és a megváltás történetéről. Úgy érzem, ezt nem lehet elégszer játszani- nyilatkozta a rendező.

fotó: Gál Gábor

A húszas évek egyik legkedveltebb slágere, a gyertyafény-keringő ebben a zenés vígjátékban csendült fel először, és indult el világhódító útjára.

Február 3-án és 4-én, illetve 10-én és 11-én este újra az egri színpadon a békeidők kedvenc rekesz és nevetőizmokat megdolgoztató előadása. Főbb szereplői, a nőket bolondító báró és inasa, valamint az elhódított nők és a megcsalt férj. Ez a Gyertyafénykeringő, amelyet Moravetz Levente szerint ritkán játszanak a színházak, mégis a közönség egyik legkedveltebb zenés előadásai egyike. Ráadásul az egriek újra láthatják színpadon Csengeri Attilát, Kascsák Dórát és Zám Andreát. A darabban pedig először mutatkozik be Ozsgyáni Mihály.

Fotó: Gál Gábor

Az 1552-es diadal 460. évfordulója alkalmából idén számos programmal várják az érdeklődőket az Egri Várban. Az általános iskolások vetélkedőn mérhetik össze tudásukat, de több kiállítás is szerepel a kínálatban; február 2-tól 26-ig a Rákóczifalvi Macimúzeum öreg mackói várják a látogatókat a Dobó-bástyában.

A vár programjaival kapcsolatos csütörtöki sajtótájékoztatón Szécsényi Orsolya, közönségkapcsolati igazgatóhelyettes elmondta: az 1552-es diadal évfordulójának tiszteletére „Egriek! Vitézek, végeknek tüköri!” címmel országos vetélkedőt szerveznek az általános iskolák 6. osztályos tanulói számára. A megmérettetés témája Magyarország története a mohácsi vésztől a karlócai békéig; a négyfős csapatoknak az Egri Vár 1552-es védelmével és Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényével kapcsolatban kell számot adniuk tudásukról. A döntőt szeptember 21-én rendezik, a győztes csapat egy utazást nyer Dobó István nyomában. Az évforduló alkalmából rajzpályázatot is hirdettek, melynek témája az 1552-es ostrom. A pályázatra beérkezett rajzokat kiállításon mutatják majd be, az alkotások szeptember 11-től október 17-ig lesznek láthatóak a Dobó-bástyában. Szécsényi Orsolya hozzátette: a programok kialakítása során a középiskolás korosztályra is gondoltak, számukra retorika pályázatot hirdettek.

A várban nyíló kiállításokról Nemesné Kis Tímea, szakmai igazgatóhelyettes számolt be. Mint mondta: március 15-én az 1848-1849-es hősökre emlékezve „Tábornokok tavasza” címmel  nyílik tárlat a várban, a „Kisváros a felhők felett…” elnevezésű időszaki kiállításon az egri polgárosodás útját járhatják végig az érdeklődők, a Mária kultusz jellegzetes alkotásai pedig március 4-ig láthatóak. Mindezek mellett február 2-26-ig a rákóczifalvi macigyűjtemény öreg mackói várják a kicsiket és a nagyokat egyaránt. A közel 300 maci között az egriek kedvencei is helyet kaptak, akik pár napra kölcsönadhatták mackóikat a várnak. Szalainé Király Júlia, irodalomtörténész elmondta: a kiállításra múzeumpedagógiai programok is épülnek, február 4-én és 5-én, valamint 18-án és 19-én maciprogramokkal várják a családokat, mackóbarátokat és -gyűjtőket egyaránt. A négy nap során lesz diafilmvetítés, kvízjáték, kézműves foglalkozás és természetesen sok-sok játék.

A programok megtekinthetőek a www.egrivar.hu oldalon.

Forrás: Egriszín

Az adóhatóság 2011. november 15-től december 31-ig terjedő időszakban, a kereskedelmi forgalom várható növekedésére tekintettel összehangolt ellenőrzéssorozatot folytatott, melynek során az adóigazgatóságok adóellenőrei és végrehajtói pénzügyőrökkel, rendőrökkel, valamint a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveinek munkatársaival közösen léptek fel az adókikerülő magatartásformák ellen.

A fókuszban a bevásárló központok, piacok, vásárok, közterületek, rendezvények álltak, ahol hétvégi, délutáni, éjszakai időpontokban is megjelentek a revizorok. Kiemelt figyelmet fordítottak a jövedéki termék-forgalmazás, valamint a fenyőfa árusítás szabályszerűségének vizsgálatára. Jellemzően a nyugta-, számlaadási kötelezettség betartásának, a forgalmazott árucikkek eredetének és a foglalkoztatás szabályszerűségének ellenőrzésére került sor, de a játékgépek, pénznyerő automaták működtetését is érintették a revíziók.
Az Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság munkatársai a régió három megyéjében, 85 különböző helyszínen közel 700 vizsgálatot folytattak le, számos alkalommal a társhatóságokkal közös akció jellegű, egy területre, vagy egy eseményhez kapcsolódó koncentrált hatósági fellépés keretében.
A vizsgálatsorozat tapasztalatai alapján a foglalkoztatottak bejelentése tekintetében javult az adózói fegyelem, ugyanakkor a lefolytatott nyugtaellenőrzések harmadában került megállapításra valamilyen mulasztás. Változatlanul érvényes, hogy az ünnepekhez közeli napokon, főként a délutáni időpontokban és hétvégén az átlagosnál nagyobb gyakorisággal érhető tetten szándékos jogsértés.
A feltárt hibák, hiányosságok 19 millió Ft-ba kerülnek a mulasztást elkövető vállalkozóknak, emellett 11 üzlet 12 napos lezárását is elrendelte az adóhatóság. A szándékos adókikerülők a szankciókon túl utólagos ellenőrzésekre is számíthatnak. – tájékoztatta szerkesztőségünket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága.

A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó programokon és sikeres táncversenyen van túl az Egri Kulturális és Művészeti Központ, de további színes programokat kínálnak februárra is.

A pályázati szakasz lezárásáig, vagyis 2012. április 1-ig Kovács Katalin lett a kinevezett intézményvezető az EKMK élén. Az igazgató hétfőn délelőtt, sajtótájékoztató keretében számolt be arról, hogy az éves munkatervüket a kulturális bizottság jóváhagyta, viszont a költségvetést még nem. Ettől függetlenül már több sikeres program lebonyolításán vannak túl, és konkrétak a februári tervek is.

Rendkívül népszerű és sikeres volt a hétvégén megrendezett VII. Országos Ifjúsági Szólótáncverseny, ahol 20 ezüstpitykés és 19 gyöngygalléros címet adományoztak a versenyzőknek, valamint nyolc különdíjat osztottak ki. A verseny egy gálaműsorral zárult- mondta el Kovács Katalin.

A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódóan pénteken a Bartakovics Béla Közösségi Házban az Egri Szimfonikus Zenekar közreműködésével tartották a városi díszünnepséget. Szintén ehhez kapcsolódva Erkel Ferenc és Liszt Ferenc barátságának állít emléket január 23-án 18 órától szervezett zongoraest. Az elhangzó műveket Kassai István Liszt-díjas művész játéka mellett a Cantus Agriensis Kórus előadásában hallható. A koncert egyben a 20 éves Cantus Agriensis jubileumi hangversenysorozatának része.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az intézmény csatlakozik a február 17-19-ig tartandó országos programsorozathoz, melynek a „Kultúrházak éjjel-nappal” címet adták. Az országos program célja, hogy a kultúra teremtés és terjesztés házai, a benne dolgozó szakemberek és elsősorban az alkotó, kreatív közösségek teremtsenek egy olyan alkalmat, melyben közösen dolgozva hívják fel a figyelmet azokra a kulturális, közművelődési értékekre, amelyek ezekben az intézményekben, szervezetekben, közösségekben születnek és kerülnek nyilvánosságra. A programok között található Ady-est, kiállítás, nosztalgia bál, farsangi görkoris party és táncház is, de ezen a hétvégén megismerkedhetnek a látogatók a Forrás GYIH alkotó és művészeti közösségeivel is.

Reményeink szerint, a két nap alatt olyanokkal is sikerül megismertetni az intézményünkben folyó sokszínű munkát és színvonalas kulturális eseményeket, akikhez eddig üzeneteink nem értek el- emelte ki az igazgató.

Elhunyt Gróf Gyula, az egri Gárdonyi Géza Színház műszaki vezetője.

Hosszan tartó, türelemmel viselt betegség után, szombaton éjjel végleg elhagyta a földi színpadot és a Gárdonyi Géza Színházat Gróf Gyula, műszaki vezető. Az egri társulat saját halottjának tekinti.

Annak idején toronydarukat szerelt, amikor egy kollégájával történt véletlen baleset rádöbbentette, mást szeretne csinálni. Aztán – ahogy Ő fogalmazott – egy életre megcsapta a „színház szaga”, 1981-ben, Debrecenben. Innen Gali László csábította át az induló társulathoz Egerbe. Itt 1988. január 1-jén zsinórosként kezdte, s végigjárta a ranglétrát: volt díszítő, dolgozott a zsinórpadláson, majd színpadmesterként. Az utóbbi években díszlet- és látványterveket készített, a Piaf, az Ibusár, a Camille, az Alkoholisták, illetve a Kerti mulatság, avagy írók a fogason című stúdióbemutatókhoz, a Vértestvérek című musicalhez, a Három az egyben, a Bifidus essensis avagy tűsarkon a téboly, és a Requiem című táncjátékokhoz, legutóbb pedig a Gül baba című nagyszínházi előadáshoz. Évek óta az ő munkáját dicsérte az újévi koncertek látványvilága. A színházban élt. Hiányozni fog.

pcs