Keresés: „korlát” (177 találat)

Az Alkotmánybíróságtól senki nem veheti el az alkotmány értelmezésének monopóliumát: lehet ugyan szabályozni és korlátozni a testület hatáskörét, de az értelmezését nem lehet kétségbe vonni - mondta Stumpf István a napokban Egerben.

Az új alkotmány életbe lépésével viszont gyökeresen új helyzet áll elő, hiszen az Alkotmánybíróságnak az alaptörvénnyel, a nemzeti hitvallással és a történeti alkotmány vívmányaival összhangban kell meghozni a döntéseit - fejtette ki az alkotmánybíró az Universitas Egyesület "Változó közösségi modellek" címmel megtartott konferenciáján. Mint hozzátette: ez egyben azt is jelenti, hogy az Alkotmánybíróság számára a vérszerződéstől az Aranybullán át a pragmatica sanctio rendelkezéseiig terjedő elég széles történelmi sávban van lehetősége arra, hogy értelmezze az alkotmányt. Ezért az Alkotmánybíróságnak megvan az eszköze arra is, hogy döntéseiben próbálja tágítani a számára kijelölt határokat - jelentette ki Stumpf István.

Arra is felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy két irányzat létezik az alkotmánybíráskodás gyakorlatában. A textualisták vagy originalisták alkotmányértelmezése az alkotmányok leírt szövegéhez ragaszkodik, míg az aktivisták egyre tágítanák az értelmezés nyújtotta lehetőségeket a jogállamiság megerősítése érdekében.

A vita kulcsa, hogy a textualisták szerint az alkotmányozás joga kizárólag a népszuverenitást képviselő törvényhozás, miközben egy olyan átmeneti időszakban - a 90-es évek elején -, amikor még Magyarországon nem alakultak ki a jogállami intézmények, az Alkotmánybíróságnak kifejezett feladata lehetett az, hogy az alkotmány értelmezésén keresztül segítse a jogállami eszme megvalósulását. Ennek az irányzatnak kitüntetett képviselője volt Sólyom László, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke - emlékeztetett Stumpf István.

Az alkotmánybíró előadásában úgy vélekedett, hogy a nyolcvanas, kilencvenes évek közfelfogásával szemben, amikor az elterjedt liberális nézet csupán a kormányzás feltételeinek megteremtését szabta volna az állam feladatául, ma egyre inkább az a nézet kerül az előtérbe, hogy szükség van egy aktív, intelligens, erős, de korlátozott államra. Mint kifejtette: a globális piaci válság idején is nemzetállami megoldások születtek a helyzet kezelésére. Felismerték, hogy a szociális vagy demográfiai problémákat nem lehet az állam nélkül kezelni, hiszen a piaci önjáró folyamatok nem oldják meg ezeket a problémákat. Vagyis az emberek szükségleteihez kell igazítani a piaci folyamatokat az egyensúly kialakítása érdekében, mert az állam nem piaci vállalkozás, hanem nemzeti szolidaritásközösség - hangsúlyozta Stumpf István, hozzátéve: mindez azonban nem jelent piacellenességet, sőt, a jó kormányzás feltétele, hogy az állam és a piac egymást kiegészítve tudjon működni.

Az Alkotmánybíróság jogkörének az adók és költségvetési kérdések területén történt korlátozásáról szólva, kérdésre  válaszolva Stumpf István úgy fogalmazott, hogy sokakkal együtt ő maga is úgy gondolja, "ez a fajta korlátozás, ez bizony az alkotmányos jogállam testén ütött egy nyílt sebet". De ha az Országgyűlés úgy gondolja, hogy el kell venni ezt a jogot az Alkotmánybíróságtól, és ezt beleírja az alkotmányba, az Alkotmánybíróságnak már nincs lehetősége ennek felülírására, mert ellenkező esetben alkotmányt sértene - fejtette ki, emlékeztetve arra, hogy azért "a seb befoltozására" is tettek már kísérletet. Például a kétmillió forint feletti végkielégítéseket sújtó 98 százalékos adó tekintetében az emberi méltóság sérülésére hivatkozva döntöttek arról, hogy a szabályozásnak vannak alkotmányellenes vonzatai - mutatott rá.

A tanácskozásra abból az alkalomból került sor, hogy a Svájci Alap támogatásával Egerben megnyílt az Agria Universitas Egyesület oktatási központja, amely egyben svájci kulturális központnak is helyet biztosít. A Svájci Hozzájárulási Programiroda húszmillió forinttal járult hozzá az egyesület, illetve a centrum működtetéséhez.
A megnyitó alkalmából elhangzott, hogy az Európai Unión belüli társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése érdekében elindított hozzájárulási program 21 milliárd forintos támogatást nyújt magyarországi környezetvédelmi, egészségügyi, kutatási, kulturális, szociális és civil fejlesztési programok megvalósításához.

(MTI)

Az Eszterházy Károly Főiskola Bartók téri Gyakorló Általános Iskolájának egyik nyolcadikos osztálya kapta a lehetőséget, hogy egy új szemléletű módszertani kísérletbe vegyen részt, és Magyarországon elsőként alkalmazzon Ipad2 típusú táblagépeket az iskolai tanuláshoz.

Az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézete és munkatársai hosszú évek óta úttörő szerepet vállalnak az elektronikus tanulási környezetek kiépítésében, és a tanárképzés versenyképességének növelésében. Számos projektben, közoktatási intézmények közreműködésével olyan technikai innovációk kerültek bevezetésre, amelyek mind módszertanilag, mind az eszközök újdonságértékét nézve jó gyakorlatként használtak fel hasonló projektek során más intézmények számára.

Az idei évtől, a 2011/2012-es tanévben az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézete és az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskolája egy új szemléletű módszertani kísérletbe kezdett, melynek fő eszköze ezek a táblagépek lesznek.
A kutatás keretében a 8.c osztály minden diákja és az őket tanító pedagógusok iPad2 táblagépet és érintőképernyős, LCD kijelzővel rendelkező interaktív táblát magában foglaló elektronikus tanulási környezetben kezdhetik meg a félévet.

Az iPad eszközön használható tananyagok: magyar irodalom, történelem, fizika, biológia, kémia, matematika, informatika, földrajz, angol tárgyak. A tankönyvek és feladatgyűjtemények mellett számos új, interaktív alkalmazás is gazdagítja, színesíti az ismeretátadás-és ismeretszerzés folyamatát ebben a korszerű tanulási környezetben.A világban léteznek különféle irányzatok, melyek számítógépmentes oktatást részesítik előnyben és olyanok is, amelyek támogatják az információ technika fejlődését- emelte ki Kis-Tóth Lajos a főiskola rektora. Az iskola már többféle módszerrel próbálkozott, és ez az új rendszer is azért jött létre, mert hisszük, hogy eredményt tud szolgálni. 8-9  pedagógus vállalta, hogy ezt a félévet végigvisz az új eszközzel és a sajtát tantárgyához kiegészítésként alkalmazza. Az iskolának é s az oktatásnak nyitottnak kell lennie a változásra, hiszen az információk terjedését tekintve leomlottak a korábbi tér-és időbeli korlátok, és soha nem látott mennyiségű adathoz jutunk hozzá a másodperc tört része alatt- emelte ki a rektor. Sándor József   a gyakorló iskola igazgatója kiemelte: az iskola 8 millió Ft-ból 30 db Apple Ipad 2 készüléket és egy LCD interaktív táblát vásárolt, valamit az ehhez szükséges szoftvereket. Az iskola ezeket, az oktatás hatékonyságának növelésére szeretné használni. A pedagógusoknak készülniük kell arra, hogy az új generáció érdeklődését kielégítsék és fel tudják használni az új eszközöket oktatási célra. Nagy kihívás ez a pedagógusok és a diákok számára is- fejtette ki az igazgató.

Forrás: Egriszín

A tavalyi évhez képest kétszeres volt a jelentkezők száma a Hotel Egerben másodszor megrendezésre kerülő kerekes székes paralimpiai versenyre. Gömöri Zsolt a szövetség elnöke fontos felkészülési pontnak tartja az Egerben megrendezésre kerülő viadalt, egyben ugródeszkaként említi az egy hónap múlva Cataniában megrendezésre kerülő integrált világbajnokságra. A tengerentúlról és Ázsiából is érkeztek résztvevők, a magyar csapat kiemelt szerepet foglal el, 11 indulójával mindhárom éremből jó eséllyel hoznak majd el a három napos verseny során.

Harmati László a hotel vezérigazgatója fontosnak tartja azt a kölcsönös bizalomra épült együttműködést melyben mind a szövetség, mind pedig a szálloda vezetése hatalmas szerepet vállalt. Folyamatos beruházások révén ma már 110 kerekes székes vendég fogadására van lehetőség, a most zajló rendezvényre 8 szoba egységgel bővítették az eddigi lehetőségeket. A közel jövőben a wellness részleg átalakításával szeretnék a szolgáltatások körét is elérhetővé tenni a mozgásukban korlátozott vendégek számára. A több 10 milliós beruházásnak köszönhetően a szövetség már harmadik versenyét tartja a szállodában. A versenyek helyben való megszervezési lehetősége más sportágakban versenyzők figyelmét is felkeltette, így novemberben Erőemelő országos bajnokságot tartanak a Hotel Egerben.

Rázsi Botond alpolgármester elmondta, hogy a belváros fejlesztési program segítségével, az önkormányzat is hozzájárulhat majd talán ehhez a nagyszabású projekthez, amit a szálloda vezetése és a szövetség közös erővel valósított meg.

Heves megyében a hitelkárosultak még ma is csupán a svájci frank gyengülésére és saját magukra számíthatnak, állítja Sós Tamás. Véleménye szerint senkinek sem előnyös igénybe vennie a kormány devizahitelesek megsegítésére irányuló kedvezményeit, ugyanis az Orbán-kormány nem veszi figyelembe az ellenzéki pártok javaslatait, a hétfő este hivatalosan is elinduló, a fizetésképtelen hitelesek lakásait átvevő Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) pedig annyira kevés pénzből gazdálkodik majd, hogy hatása alig lesz észrevehető.

Állítása szerint az intézmény három év alatt legfeljebb ötezer családon segít, miközben már eddig 130 ezernél több devizahiteles dőlt be Magyarországon. A kormány árfolyamgát-népszerűsítő reklámkampánya ellenére átlátja a lakosság, hogy nem célravezető a mostani mellett, egy három évvel későbbi – még nagyobb – adósságba sodródni. Hiába lép ugyanis életbe a 15 százalékos törlesztési korlát a gyűjtőszámlán felhalmozódó forinthitelre, a teljes tartozás ettől még akár több millió forinttal is megemelkedhet, amennyiben a svájci frank kurzusa a mostanihoz hasonló szinten marad, netán még tovább is erősödik.

Elmondása szerint a svájci frank hitelek tömegessé válását két tényező segítette elő, az egyik, hogy az utóbbi években csökkentették a lakáshitelek kamattámogatását, mert a Matolcsy György által az első Orbán-kormány alatt kialakított nagyon magas kamattámogatás évente 100-200 milliárd forint kiadást jelentett a költségvetésnek, ami erősen növekedett. A másik tényező, hogy a forint vásárlóerejét nagyon magasan tartották, ez kezdetben kedvező volt.

Az MSZP kilenc kérdést tesz fel a kormánynak annak érdekében, hogy végre kiderüljön: milyen irányban képzeli el a kormány az adósságválságból való elmozdulást. A kérdések a következőek:

1. Tud-e arról a kormány, hogy a kilakoltatási moratórium júliusi feloldása óta hány bedőlt devizahiteles család került az utcára Magyarországon?


2. Mit gondol a kormány, az eltőzsdézett 500 milliárd forintos MOL-részvénypakkból, az ott eddig elbukott 150 milliárd forintból hány devizahiteles családot lehetett volna megmenteni?


3. Ha a frankhiteleket valóban a szocialisták szabadították az országra, és azt a jelenlegi kormánypártok korábban következetesen ellenezték, vajon miként lehet, hogy a legnagyobb adósok között találjuk az egyaránt fideszes Kósa Lajost, Rogán Antalt vagy épp Kocsis Mátét?


4. Vajon a svájci frank alapú kötvénykibocsátásban élen járó fideszes önkormányzatok eladósodását is vizsgálni kívánja a Fidesz-KDNP-kormány?


5. Mi a Fidesz-KDNP-kormány álláspontja a magáncsőd intézményének bevezetésével kapcsolatban?


6. Mikor és pontosan mekkora alaptőkével kívánja a kormány felállítani a lakásukat vesztett adósok otthonait átvevő Nemzeti Eszközkezelő Társaságot?


7. Mi lesz a törlesztő részletekkel 90 napnál is hosszabb ideje elmaradó adósokkal, rajtuk mikor és milyen formában kíván segíteni a kormány?


8. Milyen konkrét intézkedéseket tervez a kormány annak érdekében, hogy a bankok már a közeljövőben se háríthassák át a megnövekedett költségeket teljes mértékben az ügyfeleikre?


9. Amennyiben tervezi a kormány, hogy végre valódi kockázatközösségre kényszeríti a bankokat, egyeztette-e már elképzeléseit a pénzintézetekkel, a bankszövetséggel, illetve a hitelkárosultak képviselőivel?

Az MSZP másfél millió érintett magyar családdal együtt várja a bankárkormány fenti kérdésekre adott válaszát.

A szakmai konferenciát minden év júliusában tartják meg, melyen a mozikat érintő problémákat vetik fel. Ezek a nehézségek évről-évre csak nőnek, továbbrontva a filmszínházak életben maradását. Kiss Lajos, a Mozisok Országos Szövetség vidéki tagozatának a vezetője szerint a pályázatok megrekedtek, a kisebb mozikat veszély fenyegeti, illetve a digitális technikai átállás is nagyméretű fennakadást okozhat. Hangsúlyozta a kiírások hiányát, egy közel 100 milliós pályázatról többször szó esett, ami hatalmas segítséget nyújtana a moziknak a digitális átállásban.  Elmondása szerint az 1970-es években több mint 130 mozi volt jelen Heves megyében, ami 2011-re sajnos hatalmas csökkenésen ment át, pár darabra korlátozódva  Eger és Gyöngyös térségben.

A kérdések megvitatása érdekében konferenciát szerveztek, melyre Andy Vajnát, a Magyar Film és Filmgyártás felelős kormánybiztosát várták.

A kalózfilmek letöltése óriási veszteségeket produkált az elmúlt években Magyarországon. A nagy gyártók döntése alapján a filmek közel 3 hónapos késéssel jutnak el a filmrajongó közönséghez. A kisebb mozik nagy veszteséggel zárták az évet,a digitális fejlesztésre kiírt pályázatok nem léptek életbe, az ART-mozik jövője pedig bizonytalan.

A konferencián Andy Vajnától várták a megoldást a bajok orvoslására, aki azonban nem tudott részt venni  az értekezleten.

Életbe lépett a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) rendelete, amely szabályozza, hogy LEADER Helyi Akciócsoport (HACS) címmel 2011. december 31. után kizárólag egyesület rendelkezhet. A tisztújításról és a korlátozásoktól mentes tagfelvételről szóló jogszabályi változtatás célja, hogy az akciócsoportokhoz bárki szabadon csatlakozhasson, és részt vehessen a helyi fejlesztések tervezésében, megvalósításában.

A módosítás azért is indokolt, mert a Magyarországon működő 96 HACS közül mintegy nyolcvan egyesületi formában működik. A többi, nonprofit gazdasági társaságként bejegyzett akciócsoportnak 2011. december 31-ig kell egyesületté alakulnia, és alapszabályát úgy módosítania, hogy a csoporthoz korlátozásmentesen lehessen csatlakozni.

A rendelet az akciócsoportok eddig nem szabályozott működési kérdéseit is rendezi. A HACS-ok az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) III. tengelyének falumegújítás és -fejlesztés, illetve vidéki örökség megőrzése intézkedéseit és a LEADER Programot hajtják végre. A gazdasági vagy más okból működésképtelenné vált akciócsoport területén a feladatokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) veszi át. A megszűnt HACS területén az ÚMVP Irányító Hatósága (IH) felhívásban kezdeményezi egy új akciócsoport létrehozását.

A Helyi Akciócsoportok gazdasági, társadalmi és környezeti problémák helyi megoldásában vesznek részt, és maguk dönthetnek arról, milyen fejlesztéseket kívánnak megvalósítani.

Forrás: kormany.hu

Bővebben megtalálható megtalálható: www.egervidekkincsei.hu

A 2004-es Olimpia és Paralimpia Játékok után idén is Athénra figyelt s világ, hiszen 2011. június 25. és július 4. között a görög főváros adott otthont a Speciális Olimpia Nyári Világjátékainak.

Az értelmileg sérült sportolók 21 sportágban mérték össze tudásukat azokban a létesítményekben, amelyekben a korábbi Játékok versenyzői szerepeltek. A 125 ország 7500 versenyzője között természetesen ott voltak a magyarok, és a csapatban az egriek is.

A tornász Kórodi Péter talajon arany, gyűrűn és lólengésben ezüst, ugrásban bronzérmet szerzett, míg. korláton és nyújtón, valamint összetettben a VII. helyen végzett. A sok gyakorlás meghozta az eredményét, örülök tanítványom sikerének – összegzett Alaxainé Deák Edina a tornászok edzője.

Úszásban az Integra Agria SE két versenyzője kapott lehetőséget, hogy az olimpia uszodában képviselje a magyar színeket. Malacsek Zsófia 100 méteres gyorsúszásban IV., míg 200 méteres gyorsúszásban VII. helyet szerzett.  Ebben a sportágban sem maradtak érem nélkül az egriek, hiszen Földi Marcell 200 méteres gyorsúszásban arany, 100 méteres vegyes úszásban ezüst, míg a 4 x 50 méteres váltó tagjaként szintén aranyérmet nyert. Nem véletlen, hogy Marci bekerült a MOL által támogatott sporttehetségek közé, a Világjátékokon is bizonyította, hogy sikeres volt a felkészülése – nyilatkozta Pohl Anette az úszószakág vezetője.

A nagyszerű szereplés után a magyar csapatot Czene Attila sportért felelős államtitkár, Molnár Zoltán a Magyar Olimpia Bizottság főtitkára és Balogh Gábor a miniszterelnök sportügyi tanácsadója köszöntötte.
A tornászoknak Dr. Magyar Zoltán kétszeres olimpia bajnok és Guczoghy György olimpia bronzérmes, míg az úszóknak Czene Attila olimpiai bajnok személyesen köszönte meg a helytállást és az elért eredményeket.

A Heves Megyei Önkormányzat Fideszes vezetésének első féléves teljesítménye leginkább három fogalommal jellemezhető: hozzánemértés, felelőtlenség, kétszínűség- állítja az MSZP Heves Megyei Frakciója.

A hozzánemértés felelőtlenséggel párosul, aminek szomorú „eredménye” megyénk mai helyzete. A megyei vezetés 8 hónapnyi tehetetlenkedése vezetett oda, hogy mára a különböző intézményekben dolgozók százai kerültek a teljes létbizonytalanságba.
Az MSZP állítja, hogy nem volt elkerülhetetlen az adósságrendezési eljárás, hiszen Heves megye az egyik legkevésbé eladósodott megye, és számos város is „lekörözi” az adósságállományát tekintve.

A Heves Megyei Közgyűlés Fideszes vezetése az önkormányzatot, mint valami korlátolt felelősségű társaságot kezeli, amelyben a hangsúlyt a korlátolt felelősségre helyezi. A tettekben viszont nem látni, hogy a megyei önkormányzatnak felelősséget is kell viselnie a megyében élők ellátásáért (egészségügy, oktatás, idősellátás stb.) a különböző területeken dolgozókért. A mai kormány gondolkodásában fel sem merül, hogy esetleg egyeztetni, összefogni, segíteni kellene a megyében működő települési önkormányzatokat. Miközben az Orbán kormány további 100 millióval csökkentette havonta a megye finanszírozását, nem tapasztaltuk, hogy a megyei kormánypárti politikusok, képviselők szót emelnének ezért, vagy, hogy lobbiznának az itteni fejlesztésekért. Nem látjuk, hogy a megyei vezetés mindent megtenne az ésszerű működés feltételeinek megteremtéséért, vagy az adósságrendezés elkerüléséért. Helyette -  mint valami rossz kft-t -  lényegében csődbe viszik.

Az elmúlt időszakot, - és még napjainkat is - sorozatos személycserék jellemezik, mind a testületben, mind a hivatalban, mind az intézményi területen.

Mindannyian tanúi lehettünk, hogy ebben a folyamatban a felkészültség, a hozzáértés kiválasztási szempontként fel sem merült – néhány kivételtől eltekintve.

A Fideszes hatalomgyakorlás lényege, hogy nem partnerekre, hanem alattvalókra, szavazógépekre van szüksége, akik gondolkodás és ellentmondás nélkül végrehajtják a láthatatlan központból érkező ukázokat, felolvassák az előre megírt „ítéleteket”. Ez azért is elkeserítő, hiszen Heves megye tele van felkészült - akár jobb, akár baloldali gondolkodású szakemberekkel - vagyis ha már ez a cél, politikai alapon is lehetne minőségi váltásokat végrehajtani.

Az új vezetésnek az oktatás és kultúra ügyéhez való viszonyulását a lelketlenség és az érzéketlenség jellemzi.

Lelketlenség a személyzeti politikájukban. Több cikluson keresztül sikeresen, eredményesen működő intézményvezetőket úgy cserélnek le, hogy meg sem fontolják, hogy esetleg néhány hónapos hosszabbítással az érintett már nyugdíjba mehetne, és életének munkával töltött aktív szakaszának végét nem méltatlan körülmények között, esetleg munkát keresve kéne eltöltenie. Ráadásul a leköszönő vezetőkhöz nincs egy emberséges mondat. Erre nem válasz, hogy más körülmények között ez már elhangzott. A nyilvános testületi ülésen dől el az érintettek sorsa( legalábbis hivatalosan, ugyanis mindnyájan tudjuk, hogy már előzőleg megszületik a politikai döntés a menesztésről), így itt van mód arra, hogy értékelő, lehetőleg pozitív mondatok hangozzanak el a nyilvánosság előtt a vezető szájából.

Érzéketlenség az intézmények működését, sorsát illetően. A nehéz, konfliktusos helyzetekre az egyetlen megoldás, hogy szüntessük meg, adjuk át működtetésre másnak. A kormány büszkén és persze demagóg módon magát a nemzeti konzultáció kormányának tartja, miközben a kormánypárti frakciónak eszébe sem jut, hogy leüljön a frakciók vezetőivel, és megvizsgálják, a különböző esetekben mi lenne a legjobb megoldás. A korábbi ciklusokban ez volt a bevett gyakorlat. A döntés felelőssége ettől még a többségé, de előzetesen érdemes meghallgatni a kisebbség véleményét, főként, ha sokkal nagyobb tapasztalattal rendelkezik. Mindezeket tetézi, hogy a jelenlegi megyei vezetésnek és a megyei parlamenti képviselőknek az érdekérvényesítő képessége a kormányzati kapcsolatokban nulla. Ez különösen élesen mutatkozik meg az előző ciklusok teljesítményével összevetve.

Hónapok óta, és még ki tudja meddig, fő tevékenységként „vizsgáló bizottságosdival” szórakoztatják a publikumot, s ezzel próbálják elterelni a figyelmet a tavaly október óta tartó semmittevésről. Kétszínű látszatintézkedésekkel igyekeznek a takarékosság illúzióját kelteni.

Ilyen például a mostani közgyűlési szervezeti átalakítás, ahol bizottsági összevonással, néhány külsős szakértői hely megszüntetésével spórolnak 200 ezer forintnyi tiszteletdíjat (holott az adósságrendezés alatt ez nem is jár senkinek), miközben az elnök és helyettese továbbra is zokszó nélkül felveszi a tiszteletdíját; a hivatali vezetés törvényben megállapítottnál jóval magasabb fizetést kap, az elnöki kabinetben dolgozók száma hónapról, hónapra szaporodik, a külsős megbízások összegét pedig titokban tartják.

Egyetlen dolog nem derült ki az elmúlt 8 hónap alatt: kinek az érdeke ez a hozzánemértő, felelőtlen politizálás; ki mozgatja a szálakat? Egy év múlva, amikor a vagyonértékesítésekre is sor kerül, már bizonyára okosabbak leszünk.

MSZP Frakció
Heves Megyei Közgyűlés

"NE FÉLTSÉK A SZOCIALISTÁK A DEMOKRÁCIÁT!
REAGÁLÁS AZ MSZP MAI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJÁRA

Egyik oldalról megmosolyogtató, másrészt azonban arcátlan kijelentések sorozata hangzott el a szocialisták mai, egri sajtótájékoztatóján. Bármely nyitott szemmel járó egri polgár sorolni tudná a korábbi években kifejezetten pártérdekből vezetői székbe ültetett emberek neveit. Ismételten hangsúlyozzuk: a sajtótájékoztatón kifogásolt intézményvezetői kinevezéseknél szabályos pályáztatás történt és szakmai szempontok érvényesültek. Ahol több alkalmas jelölt is volt a posztra, ott az iskola működtetésében a vezetőváltástól új szemléletet, dinamizmust várunk. Groteszk, hogy éppen azok beszélnek az 50-es, 60-as évek kísérteteiről, akik az említett fekete időszak alapjaira építettek klientúrát, és az elmúlt esztendőkben ismét a tönk szélére juttatták hazánkat.

AZ ÓVODÁKRÓL

Az önkormányzat az óvodák esetében természetesen figyelembe veszi a 950 egri szülő véleményét. A tervezett struktúraváltásról előbb írásbeli kritikát kértünk az érintettektől, majd nyilvános szülői fórumot szerveztünk. A nevelési-oktatási átalakítás részleteinek kidolgozása során észrevételeiket lehetőség szerint figyelembe vesszük. A prekoncepciók ideje lejárt, szeretnénk most már a szakmai munkára koncentrálni, viszont ezzel kapcsolatban továbbra is állunk az építő szándékú vélemények elé. Az átalakítás teljes mértékben szükséges és indokolt: fő pozitívuma, hogy a tagóvodavezetők ettől kezdve sokkal inkább a szakmai munkára figyelhetnek, és rengeteg tehertől mentesülnek.

AZ ÚJ ALAPOKMÁNYRÓL

Az ellenzék elhallgattatásáról szó sincs, hiszen a képviselői hozzászólás, véleménynyilvánítás lehetőségét továbbra is megadja az Új Alapokmány. Kiemelt fontosságú ügyekben továbbra is fennmarad az időkeret nélküli - ám emiatt sokszor parttalan - vita lehetősége is. A közszemlére bocsátott Új Alapokmánnyal csupán határt kívánunk szabni az utóbbi időben elszaporodott, végeláthatatlan és a lényegtől gyakran elkanyarodó felszólalásoknak. Nem engedhetjük, hogy a képviselői hozzászólások szócsővé, politikai homokozóvá silányítsák a helyi demokrácia legfontosabb döntéshozó testületének munkáját. Európában egyébként általánosan elfogadott szokás, hogy a politikusok tömören, a lényegre korlátozzák mondandójukat, kétségtelen azonban, hogy ehhez fel kell készülni.

Kevésbé felelős, inkább érdekes ellenzéki magatartás, hogy a napirendek tárgyalása közben, olykor nagy sebbel-lobbal, csapot-papot otthagyva távozik a teremből egy-egy képviselő. Kérjük a testületi tagokat, hogy a demagóg, populista megnyilvánulásokat tartogassák pártrendezvényekre. Bizonyára egyetértünk abban, hogy a közgyűlés nem adhat teret az ilyen vitriolos viselkedésnek."

Sajtótájékoztatót tartott az MSZP Eger városi szervezete. Pál György önkormányzati képviselő az elmúlt heti közgyűlés kapcsán elmondta:  a bólogató Jánosok szolgalelkű frakciója megszavaz mindent, ami fentről, központi utasításként jön.

Pál György, Mszp önkormányzati képviselő

"Nagy várakozással tekintett mindenki a jövőbe, hogy mi lesz a 2/3-os „fülkeforradalom „  győzelme után? Ma már látjuk, beköszöntött a „fülkehétköznapok” világa. Sajnos helyben, Egerben is ugyanaz a helyzet, mint országosan.

Több olyan döntés is volt a múlt heti közgyűlésen, ami külön-külön is megérdemelne egy sajtótájékoztatót. Hiszen az óvodai összevonás, igazgatói kinevezések, alapokmány módosítás, mind fontos, de különböző kérdés. Van bennük azonban valami közös, a döntés meghozatal módszere és stílusa. Közös bennük, hogy a más véleményeket letagadva, lesöpörve a Bólogató Jánosok szolgalelkű frakciója egyhangú döntéseket hoz. Mást mondanak a folyosókon és mást mondanak a szavazataikkal.

Jó iskolapélda erre Szeleczky János totálisan politikai kinevezése, azzal az igazgatónővel szemben, akit a szakiroda a legjobbra értékelt a városban, a szülők és munkatársak elsöprő többsége pedig őt választotta. Szeleczky az 50-60-as évek világának kísértete, amikor is emberi kvalitások nélkül, pusztán párthűséggel lehetett előrejutni a ranglétrán. Egyetlen érv nem hangzott el mellette, nem hogy szakmai, hanem semmilyen. A védhetetlent nem védte senki.

De a szülők nyílt levelét, az óvodai aláírások, a Tánctagozat melletti aláírások figyelmen kívül hagyása után, az ellenzék elnémítása jön. Erre szolgál az alapokmány módosítás, amely megszüntetné a nyílt, időkorlát nélküli vitát, teljesen lecsökkentve ezzel az ellenvélemények megjelenésének lehetőségét.

Nagy István, Mszp önkormányzati képviselő

Az elmúl közgyűlésen ugyanúgy, mint eddig, mi , szocialisták felelős ellenzékként viselkedtünk, nem úgy, ahogy ezt tette a Fidesz ellenzékben. Könnyű lett volna demagóg módon, populista érvekkel támadni a 12-es iskola megszüntetését. De világos a célunk, a racionalitás talaján álló előterjesztéseket reálisan ítéljük meg, és nem áldozzuk fel hitelünket rövid távú politikai célok reményében. Azonban erőteljesen kiállunk véleményünk mellett, ha hibás döntést kívánnak hozni. De nem a szülők felhergelésével, tüntetésszervezéssel akarunk nyomást gyakorolni a döntéshozókra, hanem tényekkel, érvekkel. Már amennyiben az új alapokmány szerint erre megmarad a lehetőségünk."