Keresés: „kormány” (851 találat)

Ugye milyen sokszor emlegetjük év közben, hogy de jó lenne még egy óra a naphoz? Most megkapjuk, de ilyen csak egyszer van egy évben, úgyhogy használjuk ki!

Az óraátállítással egy mesterségesen meghosszabbított 25 órás napot kapunk, ez az emberek többségére nézve kedvező, de így is időbe telik, amíg szervezetünk hozzászokik a téli időszámításhoz.

Vasárnapra virradóra 3-ról 2 órára kell átállítani a ketyegőket. A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. ennek szükségességét így indokolja: becsléseik szerint évente egy nagyobb város villamosenergia-fogyasztását takaríthatjuk meg azzal, hogy egy órával visszaállítjuk az óráink mutatóit. Így ez esztendőben október 26-án visszatérünk a normál vagy télinek is nevezett időszámításra.

Magyarország 1980 óta megközelítőleg 4000 gigawattóra villamosenergiát takarított meg az óraátállítással, pontosabban a nyári időszámítás hatásaként – derül ki a MAVIR ZRt. évtizedek óta gyűjtött adataiból. Az október végéig tartó nyári időszámítás egyik legnagyobb előnye az évi mintegy 120 gigawattóra fel nem használt energia, ami egy nagyobb város, azaz mintegy 30–40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg.

Az Európában egységesen alkalmazott óraállítási módszer azon alapszik, hogy a lakosság szokásos ébrenléti időszaka – reggel 7 és este 10 óra között – jobban egybeessen a természetes nappali világosság idejével. Az egy órával hosszabb természetes világítás hasznos például az iskolai, munkahelyi tevékenység befejezése után, a szabadidős, illetve az otthoni programok időpontjai kitolhatók. A tavaszi óraállításkor jelentősen csökken a hazai villamosenergia-rendszer esti terhelése, hiszen később sötétedik, ezáltal később kapcsoljuk fel a világítást. Az órák október végi visszaállítását követően ugyan hamarabb sötétedik, de ez – összevetve azzal az időponttal, amikor jellemzően hazaérkezünk – nem okoz többletfogyasztást.

– Visszasírom a nyarat, amikor arra ébredtem, hogy süt a Nap. Erre most: reggel sötétben indulok el itthonról, este pedig sötétben érkezem. Alig várom, hogy ez változzon – panaszkodott a minap egy anyuka az egri buszpályaudvaron, s véleményével nem volt egyedül.

Noha az óraátállítással kapunk egy plusz órát, az emberi szervezet azért nem alkalmazkodik olyan gyorsan a változásokhoz. A szakemberek szerint az óraátállítás hatása kortól függetlenül mindenkit érint, de talán a téli időszámítás kicsit jobb hatással lehet az emberekre.

– Az óraátállításnak természetesen vannak kihatásai a szervezetünkre, a biológiai óránkra – magyarázta lapunk kérdésére dr. Semjén Judit, a Markhot Ferenc Kórház Neurológiai Osztályának vezető főorvosa. – Az átállás kihat a következő napokra is, az alvás és ébrenlét ritmusunk megváltozik, de ehhez most rövid idő alatt hozzászokhatunk, nem úgy, mint tavasszal. Ez az októberi óraátállítás pszichésen talán jobb hatással van ránk, tovább van világos, nem sötétben kell felkelni, ami a gyermekek számára is mindenképpen pozitív. Egyedül, akiket kellemetlenül érinthet, azok az éjszakai műszakban dolgozók, mert nekik több időt kell munkával tölteni – mondta a főorvos.

A vasárnapi óraátállítás azért valószínűleg sokakat mégis örömmel tölthet el, hiszen ez az éjszakánk hosszabb lesz egy órával, ennyivel többet alhatunk vagy, amihez kedvünk van…

Harmincnégy éve tekergetjük a mutatókat

Az óraátállítás először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy ezzel az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítás érhető el. Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről-évre a nyári időszámítást, amelynek szintén az volt a célja, hogy energiát spóroljunk meg. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Európai Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.
Forrás: HEOL

Ingyenes csontritkulás szűrést tartottak ma Egerben a Bartakovics Béla Közösségi Házban.

A Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének Egészségfejlesztési Osztálya és a Magyar Rákellenes Liga Egri Alapszervezete ingyenes csontritkulás szűrést szervezett a Bartakovics Béla Közösségi Házban.

A szűrővizsgálatra - melynek eredményeit reumatológus szakorvos értékeli ki - 55 év feletti nőket, 65 év feletti férfiakat vártak, továbbá olyan személyeket, akiknek kis erőbehatásra csonttörése volt, akiket hosszabb ideje cukorbetegség miatt kezelnek, akik évek óta szteroidot szednek vagy akiknek kezelőorvosa ezt javasolja.

Kampánycsendsértés miatt kifogást jelentett be Dudás Tamás, a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje Recsken. A helyi választási bizottság a kifogásban foglaltaknak helyt adott.

A helyi választási bizottság (HVB) megállapította, hogy a recski 2014. évi önkormányzati választások során 2014. október 12-én a recski 3. számú szavazókör területén lévő Gesztenyés Idősek Otthonában 17 választópolgár mozgóumával történő szavazása során a választói akarat befolyásolására alkalmas kampánycsendsértés történt.

A helyi választási bizottság határozatából kiderül: a mozgóurnát igénylő választópolgárokhoz kiérkező bizottsági tagok előtt az otthon vezetője az idős választópolgároknak Kucseráné Varga Zsuzsanna független polgármesterjelölt és 6 helyi önkormányzati képviselőjelölt nevét tartalmazó szórólapot osztott ki.

S ezért a HVB ebben a szavazókörben, a megyei közgyűlés tagjaira vonatkozó választás kivételével, a polgármester és egyéni listás önkormányzati képviselő választást megismételteti.

Súlyosan megsérült annak a személygépkocsinak az utasa, ami egy teherautóval ütközött Eger és Egerbakta között.

A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság közlése szerint a 24-es számú főúton történt az ütközés. A műszaki mentést az egri hivatásos tűzoltók végzik, a munkálatok ideje alatt félpályán, váltakozva halad a forgalom.

Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője annyiban pontosította a történteket, hogy két sérültje van a karambolnak. Elmondta még: a személykocsi egy Fiat volt, a helyszínelést az Egri Rendőrkapitányság végzi félpályás útzár mellett.

A helyszínen a teherautó vezetője elmondta: nem ismeri a terepet, Debrecenből szállított élelmiszert. A kocsija a vizes úton az egyik kanyarban megcsúszott, ő javítani próbált, de az ellenkormányzáskor átsodródott a szemközti sávba. A személyautó vezetője is próbálta elkerülni az ütközést, de már nem tudta elkerülni a balesetet.

Úgy tudjuk a személyautóban egy idős házaspár utazott, a vezető felesége sérült meg a balesetben.

Felállították Eger új Országzászló emlékművét. Dr. Semjén Zsolt szerint az országnak Szent István útján kell maradnia.

 A Pyrker-téren felállították és felavatták Eger új Országzászló emlékművét szerdán délelőtt. Az ünnepségen a Kurul dobosok és Keresztes Ildikó előadása után Habis László polgármester fölelevenítette, hogy az 1936-os Országzászló emlékmű 30 évig állt Egerben. Szerinte mérföldkő ez a város életében, s az is jelképes, hogy Szent István napján avatták föl. Az első magyar király Egert egyházi, kulturális, oktatási és közigazgatási székhellyé tette.

A polgármester hangsúlyozta az Alaptörvény preambulumában megfogalmazott értékeket, s azt is, hogy az emlékmű összefogásból született meg, nemcsak a város, hanem vállalkozások, magánszemélyek is adományokkal, munkájukkal segítették létrejöttét.

Dr. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes ünnepi beszédében az ünnep értelmére két választ talált: az ősökre való büszkeséget és a történelmi tanulságok levonását. Szerinte büszkének kell lennünk magyarságunkra. Szent István műve három alappilléren nyugszik: a nemzetté váláson, a kereszténységen és az országépítésen. Minden nemzet pótolhatatlan, hiszen mindegyik olyan értékeket ad a világnak, amelyek az adott nemzet kultúrája nélkül nem jöhettek volna létre. A kereszténység, a szuverén magyar állam alapja, az első király sem Nyugathoz, sem Kelethez nem köteleződött el, az ország nem lett gyarmat és nem is lehet az - fogalmazott.

Kiemelte, a mai "Koppánykodók" gondolkodjanak el azon, hogy Szent István végtelenszer értékesebb volt Koppánynál, akinek vezetésével falnak ment volna, s eltűnt volna a nemzet. Hangsúlyozta, a szent király által alapított vármegyék és egyházmegyék ma is léteznek. A ma embereinek kis Szent Istvánokként folytatniuk kell az ország építését ki-ki ott, ahol tevékenykedik: a kormányban, az államigazgatásban, a gyárakban, a családokban. Az ország akkor gyarapodott, amikor Szent István örökségét vitte tovább, s tragédia érte, ha akár balra, akár jobbra letért az útról. Reméli, a jövőben is mindig megtaláljuk ezt az utat.

 A beszédeket követően a történelmi egyházak lelkipásztorai megáldották az emlékművet, majd Fehér István színművész szavalta el Wass Albert: Üzenet haza című versét.

Forrás: HEOL

Sajtóközlemény

A Demokratikus Koalíció, az Együtt – a Korszakváltók Pártja és a Magyar Szocialista Párt az egri önkormányzati választásra szövetséget kötött. A szövetség közös polgármester-jelöltet, és közös képviselőjelölteket indít. A polgármesterjelölt Szalóczi Géza, képviselőjelöltjeink hamarosan bemutatkoznak a 12 választókerületben.

Mi, egri demokraták, a közösség iránt érzett felelősségünk tudatában elhatároztuk, hogy együttes erővel fogjuk képviselni közös akaratunkat, azt az igényt, hogy Eger ügyeinek intézése kerüljön vissza az egri polgárok kezébe. Jellemző a mai közállapotokra, hogy Európa közepén újra a sajtószabadság, a gondolat-szabadság, a lelkiismereti szabadság, és a szólásszabadság helyreállítását kell programunk középpontjába állítanunk, azt a törekvést, hogy politikai véleménye miatt senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés a munkahelyén, vagy az álláskeresés során, vagy közbeszerzési pályázatának elbírálásakor. Célunk, hogy politikai szempontok helyett a hozzáértés, az üzleti ésszerűség, és a városi közösség szolgálata legyen meghatározó a közalkalmazás, a közpénzek pályáztatása, az adóforintok fejlesztési, és szociális célú felhasználása során.

Célunk, hogy ebből a tetszhalott állapotba került, múltba révedő, helyben toporgó Egerből egy munkahelyeket szaporító, a fiatalokat megtartó és magához vonzó, dinamikusan fejlődő város váljon, amely nem a politikai kijáró emberek befolyására bízza, hanem saját kezébe veszi a sorsát.

Azt a kevés jó gyakorlatot, amit a jelenlegi városvezetés folytat, továbbvisszük – például a borkultúra fejlődésének támogatását, a verőszalai rehabilitációs programot, a Forrás Alapítvány felsővárosi lakóközösségi programját, az egri vízilabda-sport támogatását. Ugyanakkor új alapokra helyezzük az idegenforgalom, és az ipar fejlesztését, és külön hangsúlyt helyezünk a belvároson kívüli kerületek lakókörnyezetének megújítására. Teljes átláthatóságot biztosítunk az önkormányzati intézkedések, közbeszerzések tervezése, végrehajtása során, megteremtjük a lakossággal folytatandó folyamatos párbeszéd feltételeit.

Részletes várospolitikai programunkat minden egri háztartásba eljuttatjuk.

Választókerületi jelöltjeink:

1. Berencsi Benjamin

2. Pál József

3. Gócza Attila

4. Kovács Zsolt

5. Fehér József

6. Weil Zoltán

7. Törzsök István

8. Szalóczi Géza

9. Tomaschik Attila

10. Mirkóczki Zita

11. ifj. Sós Tamás

12. Földvári Győző

Eger, 2014.08.19.

Hegedüs János                                     Gócza Attila                                     Mirkóczki Zita

Demokratikus Koalíció           Együtt - a Korszakváltók Pártja               Magyar Szocialista Párt

A párt „Új az irány, Eger!” című több pontos választási programját folyamatosan mutatják be a jelöltek a következő hetekben.

A Lehet Más a Politika az őszi önkormányzati választásokon önálló jelöltekkel, önálló polgármester-jelölttel Egerben is elindul. A párt egri polgármester-jelöltje dr. Csarnó Ákos, aki az elmúlt években a párt színeiben önkormányzati képviselő volt, a listavezető pedig Komlósi Csaba, aki korábban az LMP országos elnökségének tagja volt. A tizenkét jelölt bemutatására azt azt jóváhagyó közgyűlés után kerül sor, a hét második felében.

A párt „Új az irány, Eger!” című több pontos választási programját folyamatosan mutatják be a jelöltek a következő hetekben.

A program a munkahely-teremtés elősegítésére, a fiatalok elvándorlásának megakadályozásra, a város közlekedési gondjainak megoldására, a korábbi rossz döntések felelőseinek felkutatására és a közbiztonság növelésére összpontosít, ad megoldási javaslatokat - tájékoztatta hétfőn sajtóközleményben a heol.hu-t dr. Csarnó Ákos.

Forrás: HEOL

Polgárok és néhány civilszervezet felkérésére döntött úgy dr. Nyíri Iván közgazdász, hogy független jelöltként indul a polgármesteri címért a 2014-es önkormányzati választásokon – közölte az „Egységet és nyugalmat a városnak!” címmel meghirdetett hétfői sajtótájékoztatón.

– Hatvannégy éves vagyok, de úgy gondolom, jó eséllyel tudom felvenni a harcot a fiatalabb jelöltekkel – nyilatkozta.

A sajtótájékoztatót vágatlanul adjuk közre.

Sakir Fakili, Törökország magyarországi nagykövete avatta fel Magyarország első Otak-i Humayunját, azaz vezéri sátrát, illetve az annak helyet adó Török-Magyar Testvériség Emlékparkot Egerben pénteken.

A vezéri sátorban egy Törökországban készült berendezési tárgyakkal felszerelt török kávézó nyílt meg, amely asztali játékokra, mesehallgatásra is lehetőséget kínál. A 9,8 millió forintnyi uniós forrásból támogatott beruházás összértéke 14 millió forint volt.

Sakir Fakili ünnepi beszédében arról beszélt, hogy Egernek "történelmi bája" van. Szavai szerint Törökország korai elődje emlékeket, nyomokat hagyott maga után a városban. "A török és a magyar nép közötti testvérkapcsolatban voltak csaták, barátkozások, évszázadok óta pedig a szeretet szava szól mindegyikünkből" - mondta.

A nagykövet beszélt arról is, hogy Egerben - a történelmi emlékeken túl - kereskedelmi és ipari lehetőségeket is látnak, amelyeket közösen szeretnének kiaknázni. Elmondta, hogy az egri Eszterházy Károly Főiskolával is új együttműködési korszak vette kezdetét. "A most felavatott unikális sátor közös kultúránk szimbóluma, az együttműködési záloga, a szeretet jele" - fogalmazott.

Nyitrai Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, hogy történelmi helyszínen, történelmi pillanat tanúi lehettek a jelenlévők. Felidézte: 1552-ben a török és a magyar véres küzdelmet vívott Egerben, s akkor elképzelhetetlen lett volna, hogy 462 évvel később a két nép képviselői közösen adják át ezt az emlékparkot. "Háborúskodás helyett ma már az együttműködés a cél" - mutatott rá. Felidézte: a közelmúltban a török köztársaság elnöke és Magyarország miniszterelnöke megállapodott abban, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalmat a jelenlegi évi kétmilliárd dollárról jövőre ötmilliárd dollárra emelik.

Nyitrai Zsolt megemlékezett arról is, hogy Sakir Fakili közreműködésének köszönhetően előrehaladott tárgyalások folynak az egri minaret felújításában való török közreműködés részleteiről. "Szimbolikus értékű, hogy a minaret megőrzésében török szakemberek is részt vehetnek majd" - tette hozzá.

Habis László egri polgármester rámutatott: az önkormányzat az egriek és a térségben élők érdekeit szem előtt tartva igyekszik széleskörű nemzetközi kapcsolatokat építeni. Szavai szerint a Török Köztársaság és Magyarország közötti kapcsolatfelvételek megnyitották a lehetőséget az egri és a török vállalkozások között együttműködés, a turizmus fejlődése előtt. Rámutatott: az egri vár rekonstrukciójához kapcsolódik a mostani beruházás is.

Az ünnepség keretében avatták fel az egri szobrászművész, Rostás Bea Evlija Cselebit, a 17. századi, Egerben is megfordult török utazót ábrázoló szobrát is.

Forrás: MTI

Megvannak az engedélyek, indul az egri Waldorf iskola

 Az elmúlt hónapok kitartó munkájának köszönhetően mostanra az Egri Waldorf Általános Iskola minden működéshez szükséges engedéllyel rendelkezik. Az ősszel induló osztályokba még lehet jelentkezni, nagy szeretettel várják a gyerekeket az 1.-2., illetve a 3.-4 osztályokba!

Szülői kezdeményezés hívta életre Eger első, államilag elismert alternatív általános iskoláját. Eger város önkormányzata, a Heves Megyei Kormányhivatal, és egyéb hivatalos szervek szigorúan, de mindvégig konstruktív hozzáállással segítették a megyében egyedülálló iskola létrehozását. A leendő iskolaépület felújítása is hamarosan befejeződik.

A Waldorf úgynevezett alternatív tantervű intézmény, de mit is üzen ezzel az iskolaválasztás előtt álló szülőknek?

A Waldorf iskolák államilag akkreditáltak, tehát a gyermekek után ugyanolyan állami normatívát kapnak, mint a hagyományos, állami iskolák. A tanulók a megszokottól eltérő ütemezéssel – tömbösített tantárgyakkal – kis létszámú osztályokban sajátítják el a nemzeti alaptantervben előírtakat. A Waldorf igyekszik kizárni azokat a tényezőket, amelyek csökkentik a gyerekek teljesítményét – mint például alsósok esetében a házi feladat írása, hagyományos értelemben vett osztályzás vagy idegen nyelvek esetében a túl korai írásbeliség –, ugyanakkor nagy hangsúlyt fektet az olyan elemekre, amelyek által bizonyítottan javul a hatékonyság, mélyebb, hosszú távon biztos tudás jön létre. Ilyenek többek között a személyre szabott feladatok, a csoportmunka, a zene, a játékos és kreatív gyakorlatok, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vétele.

A gyerekek mindezt családias légkörben, a természethez közel élhetik meg, ami szintén fontos Waldorf alapelv. Az iskolában a művészeti oktatás is magas színvonalú, ám nem feltétlenül kell művészi véna a beiratkozáshoz. A művészet olyan eszköz, amely kiegészíti, élményszerűvé teszi az oktatást.

Egerben 1998 óta többször próbálkoztak szülők ennek az oktatási módszernek a meghonosításával, ám most először jártak sikerrel. Végül ez az intézmény lett az ország 33. Waldorf iskolája. A gyermekeik jövője iránt érzett felelősséggel hittel, anyagiakkal, és sok-sok munkával létrehoztak egy olyan általános iskolát, ami szerintük a legjobban szolgálja a gyermekük tanulmányait és jövőben való boldogulásukat. Erre a nemzetközi tapasztalatok alapján meg is van minden esélyük, hiszen a Waldorf iskolában végzettek 94%-a továbbtanul a felsőoktatásban.

A Waldorf iskolák az állami normatíván felül a finanszírozáshoz szükséges forrásokat szülői támogatásból fedezik.