Keresés: „november” (195 találat)

Novembertől már használható a Mocsáry Lajoson frissen átadott, 300 méteres kerékpárút. A Károlyi Mihály utcáig tartó szakaszt önerőből építette a város.

A Deák Ferenc mellé épített biciklisáv után ismét bővült megyeszékhelyünk kerékpárút felhozatala, jelen esetben egy háromszáz méter hosszú szakasszal. Az átadott vonal része, a városunkat hosszában átszelő hálózatnak, melynek két széle már elkészült, a közepe pedig a belváros rehabilitációjakor fog formát ölteni. Az újonnan átadott szakasz az úttól és járdától elkülönítve, a patakmeder mentén halad. A beruházás keretén belül felújították és akadálymentessé tették a 4-es számú buszjárat megállóhelyét is. A mindenképp örömteli építkezés csupán két apró szépséghibával rendelkezik, és ezek is könnyen orvosolhatók:

Egyrészről a megépített szakasz végétől 300 méterre található egy kerékpáros híd a patak fölött, az út viszont nem vezet odáig. Nem is kell neki, hiszen kis autóforgalmú területről beszélünk, de legalább felfestés, vagy részletesebb kitáblázás jelölhetné, hogy érdemes továbbhaladnunk a kétkerekűnkkel.

Másrészről az új kerékpárút nem illeszkedik az érsekkerti szakaszhoz. Noha csak pár méter eltérésről van szó, az új vonal a park sétányának folytatását képző járdánál folytatódik, nem a kerékpárút irányában. Nagy fantázia nem kell, hogy megtaláljuk a továbbvezető helyes irányt, de ha már van két ilyen szépen megépített kerékpárutunk, kár lenne nem összekötni őket, akár csak egy átlósan átvezető sárga vonallal is.

Az utóbbi időben pozitívan alakulnak megyeszékhelyünk kerékpárosbarát beruházásai, a legnagyobb attrakciót viszont minden bizonnyal a belvárosi rehabilitáció jelenti majd. A patakmederbe-, illetve az a mellé tervezett bicikliút megépülése kétségtelenül egy környezetbarát és modern város színvonalát hozza majd.

Forrás: http://egrinapok.wordpress.com/

A táncművészetet hívatott népszerűsíteni a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány, 290 nem formális programelemet megvalósító, uniós pályázattal működő projektje, melyet ma délelőtt mutattak be a program vezetői.

Az „Új kommunikációs csatornák kiépítése iskolák és művészetek között, kreatív táncművészek közreműködésével – a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány vezetésével” elnevezésű projekt, két egri és négy Heves megyében található iskola partneri együttműködésével 2010. november 1. és 2011. augusztus 31. között valósul meg.

A pályázat tartalmi részével kapcsolatban Mirkóczki Zita, program koordinátor elmondta, hogy az iskolák számára eredményes és érdekes programot a megyében is igyekeznek kiterjeszteni a partnerek segítségével.

Barta Dóra a program művészeti irányítója elmondta, hogy az oktatás nevelés szempontjából is fontos, hogy a fiatalok szocializációjába bekerüljenek a művészetet jelentő kódok, fontos, hogy az oktatás részévé váljon a művészet.
véleménye szerint az alapítvány tevékenységéhez hasonló aktív pályázati munka és az ahhoz kapcsolódó művészeti tevékenység, hosszú távon befolyásolja a város kulturális életét.
Az Európai Unió támogatásával működő program a „Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása” című TÁMOP pályázaton 43, 244 millió forint összegű támogatást nyert.
A támogatás célja hogy a nevelő és oktató intézmények, az óvodai nevelésen és a tanítási órákon kívül számos szervezett kulturális programot, szakkört, tábort, kirándulást szervezhetnek tanulóik számára.
A Parnasszus Táncművészeti Alapítvány a programmal segíti, hogy a gyerekek megismerkedhessenek a tánccal, szerethetővé teszi azt, valamint útmutatót ad a színház világában való eligazodásra.  A megvalósításban a befogadó táncszínház segítségével megismerkedhetnek az alapokkal, táncművészeti áttekintés és tánctábor is szerepel a komplex projektben, melyben 292 nem formális tanulási alkalom során, 295 gyereket vonnak be. A munkában előadóművészek, táncpedagógusok, oktatók, koreográfus, dramaturg vesz részt.

A célcsoportban óvodás és iskolás gyerekek szerepelnek. A projekt különlegességének számít, hogy hallássérült, hátrányos helyzetű fiatalokat is bevonnak a programokba. Ehhez az egri Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Diákotthon bizonyult megfelelő partnernek.

Forrás: Egriszin

Folytatódik a Tudományos Szieszta előadássorozat az Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Karán. Dr. Kordos László előadásának „Az ember és környezetének evolúciója” lesz a témája, november 17-én.

Újabb összejövetellel folytatódik az előadássorozat a Természettudományi Karon. A Kepes György Szakkollégium és a TTK közös szervezésében a tehetséggondozás és ismeretterjesztés céllal a magyar tudományos élet legkiválóbbjai tartanak rendszeresen előadást.
Az ember és környezetének evolúciója címmel Dr. Kordos László előadását hallgathatják meg az érdeklődők november 17-én 16 órai kezdettel, a C épület 124-es előadójában (Leányka u. 4.) .

A Tudományos Újságírók Klubjának tagsága minden évben megszavazza, kit tartanak az év olyan tudományos szakemberének, aki kiemelkedő munkát végzett a tudományos ismeretterjesztés terén.
A 2009-es év eredményeiért dr. Kordos László kapta a Tudományos Újságírók Klubja által odaítélt, az „Év Ismeretterjesztő Tudósa” elismerést.
Kordos László az egyetemi doktori címet 1975-ben szerezte meg, 1984-ben a földtudományok kandidátusa, 1993-ban a földtudományok doktora, 1996-ban habilitált doktor és 1997-ben egyetemi magántanár lett. A Magyar Állami Földtani Intézetben 1974-óta dolgozik, végigjárva a szamárlétrát a tudományos segédmunkatársi besorolástól az igazgatói posztig. Közel hatszáz publikációja mellett írt húsz könyvet. Utóbbiak közül a hazai barlangokat bemutató munkája a szakma alapműve. Hosszabb időt töltött Párizsban és az Amerikai Egyesült Államokban, különösen Washingtonban.
Kordos László nevét a Rudabányán folytatott ásatásai révén is jól ismert. Beszámolói alapján ismerhették meg az érdeklődök a Rudabányán feltárt két nemzetközi jelentőségű emberszabású őst, a Rudapithecus hungaricust és az Anapithecus hernyakit.

A téli időszak útüzemeltetési és forgalombiztosítási feladatairól tartottak tájékoztatót a Magyar Közút Kht. Heves Megyei Területi Igazgatósága által rendezett Hóértekezleten ma délelőtt, az egri üzemmérnökségen.

Az előrejelzések szerint átlagos télre számít és felkészült a téli időszakra a Magyar Közút Kht. Heves Megyei Területi Igazgatósága, jelentették be a társaság szakemberei, a rendőrség, a tűzoltóság és a Közlekedéstudományi Egyesületképviselői részvételével megrendezett ma délelőtti hóértekezleten. A találkozón tájékoztattak arról is, hogy elvégezték a gépszemlét és beszerezték a szükséges mennyiségű sózó és érdesítő anyagokat.

A törvényben előírtak szerint a november 10. és március 15. közötti időszakot tekintik téli időszaknak. A megyei közútkezelő minden évben november elején áll át a téli üzemeltetésre és hóértekezlet keretében számol be a géppark felkészítéséről, a szóróanyagok beszerzéséről.
A téli utakon 2700 tonna só áll rendelkezésre Heves megyében. A feladatokra só és zúzalék keverékét is használnak, valamint kalcium klorid oldatot preventív célra.
Heves megyében közel 1168 km közúthálózat található, 368 híddal. A várható átlagos télen 15-20 havas nappal számolnak, és 50-60 síkos nappal. A téli útüzemeltetési feladatok ellátása 150-200 milliós költséget jelent a négy hónapban.
Az egri üzemmérnökséghez 300 kilométeres útszakasz tartozik, amit hat nagyteljesítményű géppel takarítanak.

Forrás: Egriszín

Három heves megyei kistérségben indítja el programját a „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek-és Ifjúságvédő Alapítvány novemberben. A program célja, a munkvállalás motivációjának erősítése a hátrányos helyzetű , alacsony iskolázottságú személyeknél.

Az ESZA Nonprofit Kft. által - a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében - kiírt, TÁMOP  „ELSŐ LÉPÉS” – az alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő program megvalósítására kiírt pályázat kapcsán 70.305.545.- forint támogatást nyert a  „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek-és Ifjúságvédő Alapítvány.
A „JÖVŐ MEGALAPOZÁSA” elnevezésű program részleteit Kónya Lajos projektmenedzser ismertette a ma délelőtti sajtótájékoztatón. A program a legnehezebb élethelyzetben lévőknek új távlatokat alapoz meg egy olyan komplex szolgáltatásrendszerrel, amely az egyének meglévő képességeire épít, és több a szociális munkában a munkaerő-piacon érdekelt önkormányzat, kistérségi társulás, intézmény, szervezet, civil közösség szoros együttműködésén alapul.

A program célja, hogy a megtalált és kiválasztott személyek számára legalább egy fél évig olyan szolgáltatást nyújtsanak, amelyek képessé teszik őket arra, hogy kilépjenek abból a környezetből, ahol eddig éltek.
Az uniós támogatásból megvalósuló programba hetven főt vonnak be a programba másfél év alatt. A célcsoport a 18 és 30 éves kor közötti emberek, alacsony iskolai végzettségűek  akik munkatapasztalattal még nem rendelkeznek, legfeljebb közcélú foglalkoztatásban vettek eddig részt, inaktívak, vagy olyanok, akik még semmilyen ellátórendszerbe nem kerültek bele.
A huszonnégy hónapos futamidejű program eredményeként ötvenhat fő kap konkrét segítséget önálló életvitelük, foglalkoztathatóságuk és társadalmi integrációjuk javításához, húsz fő részesül OKJ-s szakmai képzésben.
Bene Balázsné szakmai vezető a program megvalósításával kapcsolatban elmondta, hogy az egyéni és csoportos foglalkozások célja az egyéni képességek fejlesztése, tanulási és munkamotiváció erősítése, kulcskompetenciák fejlesztése valamint szociális állampolgári és munkavállalói ismeretek átadása. A szakmai programban szerepel álláskeresési, munkavállalási tanácsadás, mentális állapotjavító programok
A munkatársak valamennyien dolgoztak már ilyen és hasonló szociális programokban. szociális munkások, szociálpedagógusok az esetmenedzseri feladatokat fogják ellátni. ők azok akik egyénileg is mindennapos kapcsolatban lesznek az ügyfelekkel.
Mellettük roma közösségfejlesztőket is alkalmaznak. A célcsoport elsősorban várhatóan romákból áll. Olyanokból, akiknek nagyon alacsony az iskolai végzettségük, 3-5 éve nem dolgoznak, esetleg nincsenek is nyilvántartva az ellátási rendszerekben. Az ő elérésükhöz is nagy segítséget jelent, hogy olyan munkatársakat kerestek, akik az adott térségekben, az Egri- Bélapátfalvai-, Pétervásárai kistérségekben és Tarnaleleszen helyi lakosok, vagy kötődésük van, és így már van ismertségük, akár elismertségük. A roma közösségfejlesztőket is ezekről a településekről fogjuk kiválasztani hogy ne okozzon gondot az elfogadásuk.
A szakmai vezető a módszerekről is beszélt:
„Nagyon fontos, hogy egyéni kapcsolatot alakítsunk ki mindenkivel. Nem hivatalként szeretnénk működni, hanem egy olyan támogató bázist szeretnénk nyújtani, akár mentálisan akár különféle szolgáltatásokkal, hogy kialakuljon az a bizalom, amit talán még soha nem kaptak meg az ügyfelek, például egy munkaügyi központtól, vagy egy szociális szolgáltatótól. Az ő munkájuk célja más.
Nekünk lehetőségünk van arra, hogy mélyebben megismerjük őket, a családjukat a körülményeiket. Azt, hogy miért alakult így az életpályájuk. Talán ez lehet egy olyan segítség, ami révén közösen tudunk kialakítani célokat.
Úgy vettük észre, hogy ez jobban motiválhatja őket, beleszólhatnak ők is abba, hogy mit kapnak tőlünk. Várjuk is, hogy fogalmazzák meg mi az ami hiányzott, és milyen segítséget nyújthatunk számukra.”

A „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek- és Ifjúságvédő Alapítvány 1991-ben jött létre, azzal a céllal, hogy Heves megye területén részt vállaljon a szociálpolitikai, a szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megoldásából, elősegítse a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét, a szociálpolitika, a szociális munka anyagi, tárgyi és intézményi feltételeinek javítását, országos és térségi programokhoz kapcsolódó közvetlen szociális szolgáltatások nyújtásával hozzájáruljon az arra rászorulók munkaerőpiacon való megtartásához, a munkanélküliek foglalkoztatásához.

Az Alapítvány működése megalakulása óta folyamatos, tevékenysége során több, a hátrányos helyzetben lévők munkaerő piaci integrációját, re-integrációját célzó pályázat megvalósításában vett részt főpályázóként a Bélapátfalvai-, az Egri-, a Pétervásárai Kistérségek területén.

Forrás: EGriszín

A Független Médiaközpont november 10-én és 11-én az Eszterházy Károly Főiskola Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékével együttműködve Egerben tartott műhelyfoglalkozást újságíróknak és civil szervezetek képviselőinek.

A két napos rendezvény célja az volt, hogy a média és a civil szféra képviselői, döntéshozók és kutatók közösen gondolkodjanak a mai multikulturális Magyarország problémáiról és a lehetséges megoldásokról.

A résztvevők előadások és beszélgetések során szakértőktől kaptak tájékoztatást a migrációval és a társadalmi integrációval kapcsolatos legfrissebb hazai és nemzetközi adatokról, tendenciákról, emellett alkalmuk nyílt a problémák megvitatására is.

A műhelyfoglalkozás második része azt mutatta be, hogyan lehetséges az együttműködés újságírók és a civil szervezetek között, és ehhez milyen nemzetközi oktatási anyagok és esettanulmányok állnak rendelkezésre. Külön figyelmet fordítottak a konfliktusok, traumák áldozatairól szóló híradásokra is.

A műhelyfoglalkozás része a „Multikulturális Európa a médiában” (MEM) című nemzetközi projektnek, amelyben a Független Médiaközpont részt vesz magyarországi partnerként. A programot az Európai Bizottság „Alapvető jogok és uniós polgárság programja”, a Holland Nagykövetség és a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatja.

Forrás: Egriszín

A főiskola Szenátusa november 10-i ülésén a rektor kezdeményezése alapján létrehozta a Professzorok Tanácsát, melynek alakuló ülését ma délelőtt tartották, a Városháza Dísztermében.

A Professzorok Tanácsa mai alakuló ülésén a tanács tagjai átvették megbízólevelet és nyílt szavazással el fogadták az ügyrend tervezetét.
Az új tanács a rektor közvetlen stratégiai tanácsadó, véleményező, javaslattevő testületeként működik, a rektor kérésére a tanács az intézményt érintő bármely kérdésben állást foglalhat. Az intézmény professzori testülete a főiskola egyetemmé történő átalakulásának folyamatában és azt követően állásfoglalásaival jelentősen segítheti a rektort és a Szenátust a stratégiai döntések meghozatalában. A Tanács véleményt nyilvánít különösen az oktatást és kutatást érintő stratégiai célokról, tervekről, a szervezeti struktúra tervezett, vagy szükséges átalakításáról az oktatókra és kutatókra vonatkozó fejlesztési politika irányáról, az intézményben folyó tudományos munka helyzetéről, a tudományos minősítési rendszer tapasztalatairól. Véleményezi az új egyetemi tanári előlépéseket, a Professor Emeritusi címre beérkező javaslatokat.
A 41 fős testület tagjai a főiskola közalkalmazotti és más további munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott kinevezett egyetemi tanárai (24 fő), Professor Emeritusai (7 fő) és vendégprofesszorai (10 fő). A Tanács maga határozza meg ügyrendjét. A testület elnökét a Szenátus határozata alapján a rektor bízza meg határozott időre, négyéves időtartamra. A megbízás több alkalommal megismételhető.

Forrás: Egriszín

Sajtótájékoztató keretében mutatkozott be a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság új vezetője Dr. Ormossy Attila rendőr ezredes ma délelőtt. Az új rendőr-főkaptány, november 11-én váltotta a távozó dr. Juhász István rendőr dandártábornokot.

2010. november 10-i hatállyal Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Dr. Hatala József rendőr altábornagy országos rendőrfőkapitány javaslatára visszavonta Dr. Juhász István rendőr dandártábornok a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének vezetői megbízását.
Az országos rendőrfőkapitány november 11-i hatállyal főkapitányi biztosi feladatokkal bízta meg Dr. Juhász Istvánt.
A belügyminiszter november 11-i hatállyal kinevezte Heves Megyei Rendőrfőkapitánynak Dr. Ormossy Attila rendőr ezredes urat, aki korábban a BRFK XIII. kerületi Rendőrkapitányság vezetője volt. Eredményes munkájáért korábban megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjét.
Dr. Ormossy Attila nős, négy gyermek édesapja. Eddigi élete Budapesthez kötötte. 1981-ben kezdte meg rendőri pályáját, amelyen elmondása szerint minden lépcsőfokot végigjárt. 1994-től három budapesti kapitányság vezetője volt. Az új főkapitány az elvárásoknak eleget téve hamarosan Egerbe költözik.

Három évtizedes budapesti szolgálata után kellő felvértezettséggel és tapasztalattal áll a feladat előtt, de úgy érzi, hogy Heves megyét még tapasztalnia kell.
Az új főkapitány elmondta, hogy eddigi szolgálati helyein még nem érte kritika. Kiemelte, hogy az országos elvárások mellett fontos a helyi speciális igényeknek való megfelelés.
Meggyőződése, hogy egy jól működő kapitányságot vett át, ám látja, hogy mi az amin változtatni kell. Véleménye szerint a legnagyobb előrelépés a humán területen lehet, emellett az anyagi feltételeket is javítani kell.
A jelenlegi létszám épp, hogy elég a feladatok ellátására, mindenféle átcsoportosítás komoly szakmai feladatot jelent.
Ormossy Attila elmondta, hogy a megyében közel 700 a rendőri állomány, örülne ha száz fővel sikerülne növelni ezt a számot. Az új kapitány erre lát reális lehetőséget, bízik abban, hogy a kormányzat komolyan veszi a kérdést.
Az új kapitány eltökélt, véleménye szerint a jó értelemben vett küldetéstudat szükséges a munkájához.
„Olyan céget vezetek, aminek a közbiztonság a terméke a piacon. Erre a termékre nagyon nagy a kereslet, hiszen a biztonság igénye genetikailag kódolt az emberben.” – fogalmazott Ormossy Attila.

Forrás: Egriszín

Felszámolták az illegális hulladék lerakó-helyeket Eger város elszánt lakosai, a civil szervezetek képviselői és a Polgármesteri Hivatal munkatársai.A szemétszüret során 526 tonna hulladék gyűlt össze.

Az illegális hulladéklerakó-helyek felszámolásának feladataira ez évben ismét pályázatot hirdetett a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium /melynek jogutódja a Vidékfejlesztési Minisztérium/. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködve az Agria Polgárőr Egyesülettel és az Egri Polgárőrséggel, illetve a Városgondozás Eger Kft. támogatásával sikeresen pályázott és a „VEDD észre, Tedd szóvá, Szólj RÁ! Együtt egymásért, egy más környezetért. Civilek és az Önkormányzat összefogása egy tisztább jövőért” című munkájával 2.558.360 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült.

Az elmúlt években indított program folytatásaként augusztusban, szeptemberben és októberben szemétszüretet szerveztekk az Egri Borvidéken, melynek során 14 helyszínen számoltak fel az előzetesen feltárt és dokumentált illegális hulladéklerakásokat.

A takarítási munkálatok – figyelembe véve a pályázat feltételeit – kizárólag önkormányzati, illetve állami tulajdonban lévő területeken valósultak meg, melyek Eger Város környezetében szórtan helyezkednek el. A Polgármesteri Hivatal munkatársainak, az együttműködő szervezetek képviselőinek és városunk lakosainak lelkes közreműködésével sikerült így szép környezetet varázsolni a Kerecsendi út és a Noszvaji út mellett lévő területeken, a Bajusz-völgyben, a Pap-hegyen, az Agárdi-hegyen, Felnémet környezetében, valamint a Galagonyás-, a Steiner- és a Donát-dűlőben. Figyelembe véve az illegálisan elhelyezett hulladék mennyiségét, a lakosság bevonása mellett jelentős gépi munka is szükségessé vált, melyet a Városgondozás Eger Kft. biztosított.

A szemétszüret eredményesen zárult az Egri Borvidéken. Sikerült mozgósítani a lakosságot, a civil szervezetek képviselőit és a Polgármesteri Hivatal munkatársait. A mintegy 100-120 résztvevő a munkagépek segítségével, a takarítási akciók során 516.500 Kg, azaz megközelítőleg 516 tonna hulladékot gyűjtött össze, mely legális lerakóhelyeken került elhelyezésre és ártalmatlanításra.

A megtisztított területeken ez évben is információs táblákat fognak elhelyezni, melyeken felhívják a figyelmet a természet védelmére és tájékoztatást adnak arra vonatkozóan, hogy hol, milyen formában lehet legálisan elhelyezni a kommunális, illetve az inert hulladékot.

A program folytatásaként novemberben a Vécsey-tetőn /a Repülőtérrel szemben lévő területen/, mely korábban illegális hulladéklerakó helyként funkcionált, pihenőterületet kívánnak kialakítani, padokkal, asztalokkal, hulladékgyűjtő edényzetekkel és őshonos fák telepítésével. Az utógondozás keretében pedig továbbra is tervezzik a Zöld Kommandó folyamatos jelenlétét a külterületeken.

A mátraházai idősotthon helyzetével kapcsolatban adott ki sajtóközleményt Horváth László, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, amit a mai rendkívüli közgyűlésen ismertetett.

Elszomorító, hogy váratlan helyzetekkel, a megye előző vezetése által folytatott felelőtlen pénzügyi politika következményeivel vagyunk kénytelenek szembesülni nap, mint nap, ám azt mindenképpen el kívántuk kerülni, hogy e felelőtlenségnek a mátraházai otthonban élő idős emberek is az áldozatául essenek.

Elhatározásunkban megerősített bennünket Szabó Róbert alelnök úr hétfői, az intézményben tett személyes látogatása, amikor is világossá vált, hogy az idősotthon lakói számára a költözés rendkívül nagy lelki megrázkódtatást okozna, gyakorlatilag elképzelhetetlennek tartják, hogy másutt, más környezetben éljenek.
Hiába tárgyaltunk Visonta polgármesterével nemrég arról, hogy közösen egy új idősotthont építünk a településen, az elmúlt hetekben kiderült: a tervezett fejlesztésre egész egyszerűen nincs pénz. A beruházáshoz szükséges több,mint 600 millió forint nem áll a megye rendelkezésére. A megyei önkormányzat 6 milliárd forintos adósságállománnyal rendelkezik.
A helyzet tehát a következő volt: fejlesztésre pénzünk nincsen, a Mátrai Állami Gyógyintézetben pedig az előző megyei vezetés által kötött szerződés értelmében nem maradhat az intézményünk december végénél tovább. Ha nem vagyunk tekintettel a szerződés lejártára, napi 100 ezer forint kötbért – azaz éves szinten 36,5 millió forintot - kell fizetnünk egy egyébként amúgy is magas szolgáltatási díjakkal működő idősotthon után. Ezért, az intézmények jogutód nélküli megszüntetése esetére törvényben foglalt 45 napos határidőre is figyelemmel, múlt héten pénteken a közgyűlés bizottságai elé kellett terjeszteni azt a javaslatot, amely az otthon megszüntetésére vonatkozott, s amely eredetileg a mai rendkívüli ülés napirendjei között is szerepelt.
Mindeközben a rendelkezésemre álló igen rövid idő alatt segítségért fordultam dr. Szócska Miklóshoz, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkárához. Megpróbáltuk pár nap alatt elérni azt, amit a korábbi megyei vezetésnek évek alatt sem sikerült: azt jelesül, hogy a mátraházai idősotthon az eddigi helyén, a Mátrai Gyógyintézetben maradhasson, s az idős embereknek most ne kelljen költözniük.
A kormányzat szerencsére nagyon pozitív, humánus, emberi módon állt hozzá ehhez a számunkra rendkívül fontos ügyhöz, így lehetőség nyílt arra, hogy a megszüntetésre vonatkozó javaslatot levegyük a mai ülés napirendjéről.
Mindennek fényében határozottan állíthatom – s itt utalnék vissza a szocialisták emlékezetes, tántoríthatatlan HospInvestes kórházi ámokfutására –, hogy a mi döntéseinket nem a presztízsszempontok vezérlik. Nem a problémák, hanem a megoldások emberei vagyunk.

Eger, 2010. november 10.

Horváth László
Elnök
Heves Megyei Közgyűlés