Keresés: „szülő” (209 találat)

Az európai uniós oktatási és képzési pályázatok kihasználása terén, országos viszonylatban Heves megye közepesen aktív régiónak számít. Azért, hogy a megyei közoktatási és szakképző intézmények még jobban megismerjék a Comenius és Leonardo programokban rejlő lehetőségeket, a Tempus Közalapítvány információs napot szervez képviselőik részére. Az oktatási és képzési pályázatokkal foglalkozó szervezet rendezvénye a Heves Megyei Önkormányzati Hivatalban lesz október 25-én.

A rendezvény első, 13 órakor kezdődő és a Leonardo programról szóló előadása a szakképző intézmények, szakképzésben érintett egyesületek, szövetségek, vállalkozások, munkaügyi központok, kamarák érdeklődésére tarthat számot.

A Leonardo da Vinci program a szakképzés fejlesztését segíti, hogy növelje a szakképzés vonzerejét, minőségét és teljesítményét; szakmai gyakorlatok, nemzetközi partnerségek, oktatói tanulmányutak, cégek és szakképző intézmények együttműködései révén. A programban részt vevő tanulóknak azáltal, hogy itthon nem ismert szakmai fogásokat lesnek el külföldi műhelyekből és máshol alig megszerezhető szaknyelvi tudással gyarapodnak, kitűnő továbbtanulási és elhelyezkedési esélyeik is lesznek. A tanárok ezen közösségi élmény során szakmai tapasztalatokat tudnak cserélni és külföldi megerősítést nyerni, melyek következtében iskolájuk szakmai és európai trendeket követő, vállalati kapcsolatokkal rendelkező és a beiskolázás szempontjából is vonzó intézménnyé válhat.

Az Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola 2008 óta pályázik sikeresen mobilitási projektek megvalósítására. Minden évben 20, idegenforgalmi, közgazdasági és kereskedelem-marketing szakmacsoportban tanuló diákjuk vehet részt négy hetes szakmai gyakorlaton Finnországban. Schmidt Norbert projekkoordinátor mutatja be mobilitási projekjeiket és szolgál hasznos tanácsokkal az újonnan pályázni készülőknek.

Az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium mobilitási projekteket valósít meg sikeresen már többedik fordulóban. Németországba és Angliába utaztatja ki 10-16 fős csoportjait, különböző szakmacsoportokból (vendéglátó, kis- és nagykereskedelem, erdészet, kertészet, élelmiszerfeldolgozás). A valós munkakörnyezetben végzett gyakorlatok általában hosszabb időtartamúak: 6-13 hetesek. Az intézmény részéről Kállay-Pataki Piroska projektkoordinátor előadását hallgathatják meg az érdeklődők.

A 15 órakor kezdődő, közoktatást támogató Comenius programról szóló előadás az óvodák és iskolák, kollégiumok érdeklődésére tarthat számot.

A Comenius program a közoktatási intézményeknek nyújt pályázati lehetőségeket iskolai együttműködések, tanári tanulmányutak, a fenntartók bevonásával megvalósuló régiós együttműködések és diákmobilitás formájában. Az európai partnerekkel megvalósuló projektek és utak nem csak a diákoknak adnak használható nyelvtudást, új szemléletet és nemzetközi barátságokat, de biztosítják a tanárok szakmai tapasztalatcseréjét és módszertani megújulását is. A bővülő nemzetközi kapcsolatok és az európai porondon aktív diákok és tanárok révén gazdagodó pedagógiai program pedig az intézmény elismertségét, jó hírnevét tudja növelni.

A Comenius program gyakorlati oldalával a Felsővárosi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola bemutatóján keresztül lehet ismerkedni az információs napon. Koczkáné Redele Ilona projektkoordinátor fogja segíteni tanácsaival a résztvevőket, hogy minél több régióbeli intézmény tudjon élni az új perspektívákat nyújtó uniós oktatási pályázatokkal.

Érseki áldással indulhat útjára a közelmúltban alakult Szent István televízió stúdiója, melyet csütörtök délelőtt mutattak be Egerben ünnepélyes keretek között a sajtó képviselőinek.

A Szent István Rádió pont ma ünnepli 11. születésnapját, ezért időzítettük a stúdió áldását a mára- mondta Szarvas István a televízió igazgatója. A televízió adásai az interneten nézhetők a szentistvantelevizio.hu honlapon, melyek már most is tartalmaznak szeptemberi felvételeket, majd folyamatosan frissülnek aktuális egyházi tartalmakkal. Az új médiumot az Egri Egyházmegye hozta létre, fenntartója hasonlóan a rádióéhoz a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány. A logó azonos a rádióéval, hiszen a tartalom és a cél is hasonló, és a stáb is azonos kiegészülve Federics Róberttel, aki a képi elemekért felel. Több megyét is igyekszünk lefedni a különböző helyi televíziókkal történő műsorcseréknek köszönhetően. Azért hoztuk létre a televíziót, hogy bemutassa az egyház életét képi formában, terjessze a jó hírt, és az interneten keresztül elérje a fiatalokat- emelte ki az igazgató.

Ternyák Csaba egri érsek ünnepélyesen megáldotta a stúdiót és a következőket mondta: örömmel és lelkesedéssel indul a televízió, mi is nyomon követjük minden lépését, mint egy aggódó szülő a gyermekéjét.  A Szent István televízió átveszi a Szent István Rádió értékeit és tovább fejleszti azt, hiszen a tv a szemünket szólítja meg.

Forrás: Egriszín

A Magyar Olvasástársaság immár hetedik alkalommal rendezi meg országosan A népmese napját Benedek Elek születésnapja tiszteletére szeptember végén. Az idei rendezvényt 2011. szeptember 23–24-én Egerben tartják, társszervezői egri intézmények: Bródy Sándor Városi és Megyei Könyvtár, Eszterházy Károly Főiskola, Benedek Elek Óvoda, támogató az Egri Kulturális és Művészeti Központ.

„Az olvasás világában segítő, tanító táltosunkként repítenek a népmesék. A kisgyermekkorban hallott, majd egyre jobban megismert mesék a későbbi sikeres próbatételek zálogai. Így adnak az anyák hamuba sült pogácsát, s az apák felszerszámozott lovat gyerekeiknek!”

„A népmese az olvasás táltos lova” címmel idén a korai olvasásfejlesztést választotta témájául a konferencia. Az első napon olvasóvá nevelésről, gyermeki meseértelmezésről, szülői háttérről, mesekönyvek kiadásáról és a mesével való mindennapi életről beszél irodalmár, könyvtáros, pedagógus, néprajzkutató, pszichológus, szerkesztő, intézményvezető. A programot változatos mesemondások és zenélések, kiállításmegnyitó, fogadás és Mesekocsma színesíti.
A második napon a mesélés gyakorlati változatai fonódnak össze, szakmai vitára bocsátva a szóbeli mesélés és a felolvasás lehetőségeit. Óvodai demonstráció és városnézés teszi teljessé ezt a napot.

A Magyar Olvasástársaság célja az olvasás és az írásbeliség színvonalának emelése. Ennek érdekében rendszeresen rendez szakmai konferenciákat, szervez továbbképzéseket, nyújt szakértői támogatást magánszemélyeknek, közösségeknek, intézményeknek. Tagjai könyvtárosok, tanárok, olvasáskutatók, pszichológusok, orvosok, szülők, írók, szerkesztők, nyelvészek, gyógypedagógusok, szociológusok, diákok és érdeklődő magánszemélyek. A népmese napja rendezvényéhez 2005 óta 100-nál több intézmény és szervezet csatlakozik évente saját szervezésű programokkal országhatáron belülről és túlról.

A konferencia fővédnöke: Jankovics Marcell

A FIDESZ csapdában van, az elszámolás helyett leszámolás folyik Magyarországon – kezdte pénteki egri, Kovács Lászlóval, az MSZP alelnökével közösen tartott sajtótájékoztatóját dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke.

Heves megyében az elmúlt egy évben leálltak a fejlesztések, ezres nagyságrendben szűntek meg munkahelyek. A kiemelt projektek is veszélyben vannak, az utak felújítása is elodázódott. Azt látjuk, hogy szétverik az önkormányzati rendszert, valamint az egészségügyi és szociális területeken is elküldik a dolgozókat – ecsetelte a jelenlegi helyzetet dr. Sós Tamás.

A tájékoztató további részében Kovács László adott felvilágosítást a hazai és nemzetközi viszonylatban mért magyar gazdasági helyzetről.
A 2008-as válság az egész világot sújtotta, átlagosan 6-7 százalékkal esett vissza a gazdaság az Unió országaiban, és a munkanélküliség növekedés is általános jelenség volt. Minden országban jellemző volt az államháztartási hiány és az államadósság növekedése, amit mindenhol megszorításokkal kezeltek. 2011-ben Magyarország államháztartási hiánya a 4 százalék körüli értékkel átlagosnak mondható, nem tűnik ki az európai átlagból, ahogy a 80 százalékos államadósság sem – mondta Kovács László.
Az MSZP országos alelnöke hozzátette: a mostani válság nem hasonlítható össze a 2008-sal, kevésbé súlyos annál, a FIDESZ mégis mindent ezzel magyaráz és a felelősséget a nemzetközi környezetre hárítja.
A tavalyi kormányváltáskor 4 százalék alatt volt az államháztartási hiány, vagyis jobb helyzetben volt Magyarország az eu-s átlagtól. A 1,5 éves FIDESZ kormányzás alatt növekedés tapasztalható az eu-s tendenciához mérten, a foglalkoztatás pedig alig változott. A hiányt egyszeri megoldásokkal próbálják kezelni, mint pl.: a magánnyugdíj megtakarítások elvonása, vagy a válságadók, ami 2011-ben 3 százalék alá csökkenti a hiányt, de 2012-ben már nem alkalmazható – folytatta Kovács László.

Az MSZP-s országgyűlési képviselő szerint a fő probléma az egykulcsos adórendszer és az ehhez kapcsolódó társasági adórendszer, ami igazságtalan és a 300 ezer forint alatt keresőknek adónövekedést azaz jövedelemcsökkenést okoz, ráadásul 500 milliárd forint esik ki a költségvetésből.
Kovács László szerint a keresletet sem ösztönzi az adórendszer, nem vásárolnak többet az emberek, és a foglalkoztatást sem növeli, ezt a FIDESZ-hez közel álló közgazdászok is elismerik. A megoldás a kétkulcsos adórendszer visszaállítása és a járulékcsökkentés lenne.
A foglalkoztatásról szólva elmondta, hogy az elmúlt 1,5 évben ugyan 43 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, de arról nem szól a FIDESZ, hogy hány munkahely szűnt meg.
A felsőoktatási törvényben foglaltak szerint 50 ezerről 25 ezerre fog csökkenni az államilag finanszírozott helyek száma, a költségtérítéses helyett az önköltséges rendszer sokkal nagyobb terhet ró majd a hallgatókra ill. a szüleikre, a jelenleginek többszöröse lesz.

Kenyér helyett cirkuszt ad a FIDESZ- kormány, erről szólt a csontvázkeresés, erről szólnak a vizsgálóbizottságok és a feljelentések és a készülő kirakatperek. Ezekhez képest ártatlan, inkább csak nevetséges a NENYI kötelező kifüggesztése vagy az Alaptörvény asztala – zárta mondandóját az MSZP alelnöke.

Forrás: sostamas.hu

A 2011/2012-es tanévben is hasonlóan az elmúlt évekhez idén is folytatódik Heves Megyében az „Iskola Rendőre”- elnevezésű program. Idén azonban az iskola rendőrök az iskolában tartott órák, prezentációk mellet fokozottan fogják figyelni, illetve ellenőrizni az iskolák környezetében található gyalogátkelőhelyeket.

Az iskolai tanév kezdetével az óvodák, iskolák közelében fokozott gyalogosforgalomra kell számítani. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság kéri, hogy a tanévkezdés időszakában a járművel közlekedők fordítsanak fokozott figyelmet az oktatási intézmények környezetében található gyalogos átkelőhelyek megközelítése során. Számítsanak arra, hogy az iskolába igyekvő tanulók nem kellő körültekintéssel, figyelemmel kelnek át az úton.
Az gyermekek által érintett balesetek megelőzése érdekében fokozott ellenőrzésekre számíthatnak az iskolák környékén közlekedő autósok.

Heves megyében 2009-ben 24, 2010-ben 19, míg 2011. első 7 hónapjában 9 személyi sérüléssel járó gyalogosok által okozott baleset történt. Megfigyelhető, hogy a program indulása óta jelentősen csökkent a gyalogosbalesetek száma.

Az Országos Rendőr-főkapitányság, az Országos Baleset-megelőzési Bizottság számára a gyermekek védelme, s a közlekedési nevelőmunkában való aktív részvétel immár évtizedek óta a legkiemeltebb feladat. Az elmúlt években, hazánkban a gyermekek közlekedésbiztonsága terén nemzetközi viszonylatban is jelentős sikereket könyvelhettünk el. A hatályos közlekedéspolitikai koncepció báziséve, azaz 2001. óta a közúti közlekedési balesetben megsérült, illetve meghalt gyermekek száma mintegy 26 %-kal csökkent.

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.

Hétfő délelőtt a Városházán sajtótájékoztató keretében reagált Rázsi Botond Eger alpolgármestere és Ballagó Zoltán, az egri Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Irodájának vezetője a városban terjengő „hiedelmekre” a megszűnt, Felsővárosi Általános- és Előkészítő Iskola épületével kapcsolatban valamint az óvodai átszervezéseket érintve.

Sok pletyka, rosszindulatú hír kering a városban a Felsővárosi iskola kapcsán, melyek teljesen alaptalanok, ezért úgy éreztük, hogy elejét véve az aláírásgyűjtésnek tájékoztatni szeretnénk a közvéleményt arról, hogy nem lesz hajléktalanszálló az Iskola úti épületében. - kezdte a sajtótájékoztatót Rászi Botond alpolgármester. Majd kiemelte: Nem tudjuk még, hogy mi lesz az épület sorsa, de mindenképpen szeretnénk eredeti funkciójának megfelelően megtartani, vagyis oktatási célra használni. Az épületet lehet, hogy kiadjuk valamely egyházi vagy magán oktatási célra, hiszen erre alkalmas. A demográfiai mutatók a felsővárosban és Egerben is, ahhoz a lépéshez vezettek minket, hogy a székhely intézményt meg kell szüntetnünk, hiszen csökkent a tanulók létszáma. Ez egy kényszerű lépés volt, amit gazdasági okból kellett meglépnünk. A gyerekek átkerültek a Balassi Bálint Általános Iskolába, de az osztályok megmaradtak és a tanárok is mennek velük.

Ballagó Zoltán elmondta, hogy a szeptemberi iskolakezdésre csupán 10 gyereket írattak a szülei a Felsővárosi iskolába. A 800 férőhelyes Balassiba eddig közel 500 gyerek járt , most 195-en mentek át a másik iskolából. A Felsővárosi iskola dolgozóit átcsoportosították más iskolákba illetve nyugdíjazták és csupán 4 pedagógus és 7 technikai dolgozó munkája szűnt meg.
A Balassiban felújítások lesznek a nyáron, festenek, és a vizesblokkokat alakítják át. Elhangzott az, hogy Eger Önkormányzata 18 millió Ft-ot nyert egy belügyminisztérium által kiírt pályázaton, melyhez 7 millió Ft önerőt kell biztosítaniuk. Az összeget épületkorszerűsítésre fordítják, szigetelést és ablakcserét terveznek.
Rázsi Botond reagált a Lenkey iskola kapcsán kirobban „fölösleges izgalomkeltésre” is az állítólagos tömeges kiiratkozásokra és egy friss információt is megosztott a sajtó képviselőivel, melyet a sajtótájékoztató alatt kapott sms-ben. A Lenkey János Általános Iskolából összesen 21 diák távozott, ebből 14-et kisgimnáziumba írattak szülei és 7 gyerek indokolatlanul távozott, mely a szakember szerint teljesen átlagos „vándorlásnak” számít.

A tájékoztatón beszéltek még az óvodai átalakításokról is, melyben semmilyen új információ nem hangzott el, csupán szerették volna kihangsúlyozni, hogy a változások a gyerekek érdekeit szolgálják és kizárólag nevelési szakmai okokból történtek. Régóta érett az óvodai hálózat korszerűsítése, melyet hosszú szakmai kutatómunka és tervezés előzött meg. Egyeztetések történtek a szakmai vezetők és a szülők képviselői között is valamint egy országosan is elismert szakértőt, Mályi Lillát is bevontak a programba. Az óvodapedagógusok továbbképzéseken, tréningeken vettek részt, hogy megfelelően tudják kialakítani nevelési programjukat. Összesen 6 óvodavezetőtől kellett megválni, melyből 5 nyugdíja ment.

Az új rendszer gazdaságosabb, egyszerűbb és koordinálhatóbb lesz. Ezek többsége csupán adminisztrációs változást jelent, melyből egy átlagos óvodás semmit nem fog észrevenni. – mondta Rázsi Botond.

Forrás: Egriszín

A készülő civil törvényt vitatják meg országosan, június 16-án az egri Városházán találkoztak a civil szféra képviselői. A civil törvény az elmúlt 7 év alatt megérett az újragondolásra.

Aki merész volt és bátor egy estén akár 265 bort is megkóstolhatott Vinicán, ahol a borverseny eredményhirdetését tartották. Ennyi borral nevezetek ugyanis a gazdák a május 6-i borversenyre. Mielőtt a kedves olvasó megdöbbenne a nagy számon, elmondom, tavaly ilyenkor több, mint 300 bor vett részt a megmérettetésen. Amikor a helyieket erről faggattam, nagyon egyszerűen így fogalmaztak: itt van 500 ház, 500 pince és 500 szőlőterület.

Vivicán, azaz Ipolynyéken a XV. századtól termesztenek szőlőt és készítenek bort. Az itt élő gazdák nemesítették például a Teszeki Leányka szőlőt. A klíma és a talaj elsősorban fehér szőlő termesztésére alkalmas, de kék szőlőket is találunk a határban.

Hinnünk kell magunkban! - vallja Zsigmond Gábor, a rózsaillatú Tramini kínálása közben. Gyorsan hozzáteszi, én a saját boromat készítem, nem akarok senkit utánozni. Családi gazdálkodásuk az évi 40 ezer palack bor készítésével a közepes nagyságúak közé tartozik. A 90 hektáros területen 15 szőlőfajtát termelnek, ezek 70%-a fehér, a többi kék szőlő. Zászlós boruk a Rajnai Rizling, ami a mostani borversenyen ezüst érmet kapott. Emellett két arany, két ezüst és nyolc bronzérmet kaptak.

Csodálatos rejtély...- véli a szőlőtermesztésről és a borkészítésről Lukács László kistermelő. Másfél hektáron gazdálkodik, évente 70-80 hektó bort készít. A versenyre három bort nevezett, mindegyik kapott érmet. 2005-ös Chardonnay bora a szlovák legjobb 100 fajtabor között szerepel.

200 tőke kék szőlővel kezdtem- mondja ifj. Csernus Károly, aki az édesapjától kapta ajándékba  első ültetvényét. Az Ő nevéhez fűződik a borvidéken az első siller és rozébor elkészítése. Az alkotás, az új cél és a siker ösztönzi. Azt mondja, szép lenne, ha Sauvignon Blanc -t és Pinot Noir-t ültethetne, 500 tőkét. Határozottsága és elszántsága, a szőlő és a bor tisztelete, szeretete sugárzik róla. A budapesti Boregyetemen tanul, szeretné elvégezni a Nemzetközi Borakadémiát.

Egy szekeret húzunk! - fogalmazott Hrubik Béla polgármester. Azt mondja, van perspektívája a településnek, bérlakás programot indítottak, aminek köszönhetően a fiatalok nem mennek el a faluból. Folyamatosan fejlesztenek, szépítik Ipolynyéket.

A versenyről:144 fehér bort neveztek, ebből 116 száraz, 28 édes bor, a 102 vörösborból, 17 rozé. Összesen: 27 arany, 82 ezüst, 93 bronzérmet adtak ki. A vörösborok közül 19 arany, 38 ezüst, 33 bronz fehérek közül: 8 arany, 44 ezüst, 60 bronz.

Ipolynyék első írásos említése 1125 -ből való. Augusztus utolsó hétvégéjén kétnapos szüreti fesztivált rendeznek, átadják a tájházat. A nyitott pincék meglátogatását az erre a célra készülő bortérkép segíti A vendégek bebarangolhatják a környéket a turistaösvényen és a dűlőket: Zsobrák, Nagyhegy, Bodony, Vágány, Malommege, Őrhegy - alja, Pacso, Patincsa, ahol minden pincében finom ételekkel is várják a borszeretőket.

Dorkó Zsuzsanna

A közelmúltban jelent meg a Bikini új albuma „Elmúlt illúziók” címmel, melynek dalait most az egri közönség is megtapasztalhatta élőben, vasárnap este, a Szépasszony-völgyben. A közel harminc éves zenekar a Művészetek Háza, Pünkösdi Vigalom című programjának vendége volt.

A szalonképes rock and roll mellett rendületlenül kitartó zenekar ma már a hazai rock veteránjának számít. A Bikini jövőre ünnepli harmincadik születésnapját, s az idei lemezük a csapat szellemiségéhez híven tíz vadonatúj, aktuális dalt tartalmaz. A zenekar igyekszik nem a nosztalgiára építeni, az alapító Németh Lojzi hisz az üzenet érvényességében.

A zenészek a máról is szeretnek gondolkodni, ez derül ki az „Elmúlt illúziók” dalaiból, és a koncert lendületéből is.

A banda persze sokat változott az elmúlt három évtizedben, a jelenlegi felállásban D. Nagy Lajos, Lukács Peta, Németh Alajos, Mihalik Viktor, Makovics Dénes és Bördén Szabolcs muzsikál.

A vezető Németh Lojzi ezt a felállást tartja a legjobbnak a zenekar történetében, s koncertet látva kétségtelen tény, hogy a fáradhatatlan veteránok mellett, a nagyon komoly muzsikusok által erősített csapat ma is sokakat lázba tud hozni.

A színpad előtt mai fiatalokat is magával ragadott a hangulat, amelyben benne van a nyolcvanas évek íze. Nem nosztalgia, de mégiscsak fontos a múlt. A banda legnagyobb sikerei a nyolcvanas évekhez kötődnek. Dalaik az évtized hangulatát idézik

A mai dalok is kicsit erre rímelnek, mintha ebből a hangulatból, korból, élményekből táplálkoznak, idéznének és merítkeznének, ahogyan megszólal az Adjon az ég, Az őrtoronyból, Az utolsó pohár. Ez utóbbit az alkalomhoz és a hely szelleméhez méltó módon, egy Petőfi verssel vezeti be D. Nagy Lajos.

A lendület átível a korok fölött, s ebben nem kis szerepe van Lukács Peta gitárosnak, Mihalik Viktor dobosnak és Bördén Szabolcs billentyűsnek.

Nem érdemes kihagyni Makovics Dénes szaxofonjait, elválaszthatatlan a Bikinitől, legyen az új, vagy régi. A kellemes nyáresti  Völgyben sorra jönnek is a Bikini klasszikusok, mint a Közeli helyeken, s a legendák közül is előkerülnek a Rolls-os időkben megismert nóták: Izzik a tavaszi délután, Adj helyet magad mellett, természetesen új köntösben.

Az örökké elégedetlenül is mulatni tudó banda azt is igazolja, hogy balladák voltak, vannak, lesznek, hiszen Az őrtoronyból című dal szintén a bikinis hagyományokat követve a partnerek és a poharak ölelgetésére készteti a közönséget. A dal szövegében, és kicsit hangulatában is szinte átcsúszik egy Sting Fragile parafrázisba, ám Lukács Peta expresszív gitárjátéka, tényleg a csillagok felé emeli a lelkeket. A Sting iránti rokonszenvet már korábban is tetten érhettük a Bikinél, méghozzá egy 1989-es, szintén szépasszony-völgyi bulin, amikor az „Englishmannal” szórakoztatott a zenekar.

A legkiemelkedőbb zenei teljesítmény kétségtelenül a 2006 óta a Bikiniben játszó, számtalan zenei produkcióban és több műfajban utazó Lukács Petát dícséri, aki játékával, hangzásával valóban emelte és színesítette, sőt izgalmassá és aktuálíssá is tette a Bikini zenéjét.

Nem érdemes vitatni, hogy mit okoztak sokakban az elmúlt illúziók. Meleg nyáreste, bor, egy másik kor és Bikini. Ilyen volt a Pünkösd idén, a Szépasszony-völgyben.

Jövőre ünnepli harmincadik születésnapját a Bikini. Ilyenkor illik már a jubileumra készülődni, nosztalgia-kiadványokkal elárasztani a közönséget. D. Nagy Lajos, Lukács Peta, Németh Alajos, Mihalik Viktor, Makovics Dénes és Bördén Szabolcs azonban nem óhajt a múltban időzni, a zenészeknek bőven van mondanivalójuk a máról.

Az Elmúlt illúziók címet viselő album tíz vadonatúj, igazán aktuális dalt tartalmaz. Potenciális slágerek – mint például a lemez első kiadott single-je, a Szép vagy – éppúgy megtalálhatók köztük, mint mélyebb, elgondolkodtató darabok, ahogyan az a Bikinire mindig is jellemző volt. Méghozzá a szokott magas színvonalon, hogy csak pár példát említsünk: az Adjon az ég ideális kezdőszám lehet akár a jubileumi koncerten is, Az őrtoronyból pedig hamisítatlan Bikini-ballada, a Közeli helyeken és A világ végén méltó társa.

A digipack kiszerelésben megjelent kiadvány különlegessége, hogy a CD mellé DVD is jár, tavaly nyáron forgatott koncertfelvételekkel. A videók öt, ilyen formában még meg nem jelent dalt örökítenek meg.

Holló Miklós