Keresés: „vidék” (269 találat)

A közművelődési intézmények átalakítása, finanszírozása, a törvénymódosítás kérdései és a feladatellátás is terítékre kerül a népművelők huszonkilencedik Vándorgyűlésén Egerben. A konferenciát a szakma széles körű bevonásával május 15. és 17. között rendezik meg a Hotel Flórában.

Az államigazgatási, intézményi keretek, jogszabályok változása miatt fontos a szakma véleményének eljuttatása az érintettekhez, jelentette ki Sajó Attila, a Magyar Népművelők Egyesülete elnöke az Egerben tartandó a Vándorgyűlés megrendezéséről tartott tájékoztatóján. A közművelődési szakma legnagyobb eseményén politikusok és szakemberek ülnek egy asztalhoz, az elmélet és a gyakorlat találkozik, fogalmazott az elnök.
Az 1979-ben alakult, 700 taggal minden megyében jelenlévő egyesület reprezentálja a magyar közművelődés helyzetét, amelyben az ország leglátogatottabb terei a művelődési házak. Évente 80 millióan veszik igénybe a széles skálán mozgó szolgáltatásaikat. Értékteremtés, értékközvetítés a legfontosabb feladatok a közösségi művelődés intézményeiben, hangsúlyozta Sajó Attila.

Eger nem először ad otthont az eseménynek, éppen tíz éve, 2002-ben rendeztek vándorgyűlést a városban. Idén május 15. és 17. között találkoznak a szakemberek a Hotel Flórában.
A konferencia témáit Sajó Attila három nagy csoportba sorolta a tájékoztatón. A közművelődés vidékfejlesztésben betöltött szerepe kapcsán az esélyegyenlőség, felzárkóztatás, a településeken fellelhető életminőség és az integrált közösségi tereket jelentő mintegy hatszáz intézmény, infrastrukturális és tartalmi megújulása kiemelt figyelmet érdemel. Emellett a szaktörvény módosításait, a közművelődés szakpolitikai koncepcióját, valamint a feladatellátás szervezeti és működési formáinak változásait vitatják meg plenáris ülések, „kerekasztal” beszélgetések keretében a témákban érintett politikusok, államigazgatási, önkormányzati és közművelődési szakemberek.

A vándorgyűlés feladatai közé tartozik a közösségépítés is. Ennek szellemében a találkozón elismeréseket adnak át, szakmai tapasztalatcsere, hat helyszín meglátogatása és egyesületi közgyűlés szerepel a programban.

Holló Miklós/Egriügyek

Az Európai Unió Közös Agrárpolitika reformja keretében 2014-től módosul a mezőgazdasági támogatások elosztásának rendszere, amely új kihívások, egyben lehetőségek elé állítja a hazai agrárcégeket. Az egyik kereskedelmi bank a Vidékfejlesztési Minisztérium és az Agrár-Európa Kft. szakmai együttműködésével országos rendezvénysorozatot indított. Csütörtökön Egerben rendeztek konferenciát, ahol az agrárszektor képviselői számára mutatták be a várható változásokat.

Az Európai Unió Közös Agrárpolitika (KAP) keretében 2014-től módosul a mezőgazdasági támogatások elosztásának gyakorlata, valamint bevezetik a közvetlen támogatások új rendszerét. A KAP új célkitűzései között a mezőgazdasági jövedelmek és a szektor versenyképességének javítása, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás ösztönözése, valamint a vidéki közösségek és vidéki munkahelyek fenntartása szerepel. Ennek megvalósulásáról Madarász István, a Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárgazdaságért Felelős Államtitkárság Agrárközgazdasági Főosztályának EU referense tájékoztatta az egri konferencia résztvevőit.

Tresó István, a K&H Bank agrár üzletágának vezetőjeelmondta: 2014-től lényegesen változik majd a támogatások struktúrája. A területalapú támogatás 60%-a lesz a hozzáférhető támogatási összegnek hektáronként. Eltérésként említette még a ma működő költségvetéshez képest, hogy nagy hangsúlyt kap az úgynevezett „zöldítés”, vagyis az ökológia védelme, ami  30%-át teszi majd ki az új költségvetésnek. Ennek lehívását komoly feltételekhez kötik, ezért is fontos, hogy a mezőgazdasági vállalkozók felkészültek legyenek - tette hozzá.

Forrás: Egriszín

Az országos átlagtól kisebb mértékben csökkent az Eszterházy Károly Főiskolára benyújtott jelentkezések száma. 4971 fő 9318 jelentkezését regisztrálta az Oktatási Hivatal a 2012. évi felvételi eljárásban, derül ki a Nemzeti Erőforrás Minisztérium www.felvi.hu oldalon hétfőn közzétett kimutatásából.

Ezekkel az adatokkal az EKF továbbra is a vidék legnépszerűbb főiskolája.
A legtöbb jelentkezés – összesen 3208 db – a Természettudományi Karra érkezett. Kiemelkedő a sporttudományi képzési területre – testnevelő-edző, sportszervező alapszakra– benyújtott jelentkezések száma- tájékoztatott Lőrinczné Thiel Katalin. Ezt követik a programtervező informatikus, a biológia, illetve a földrajz alapszakos jelentkezések. A Bölcsészettudományi Karon a képi ábrázolás, valamint a történelem BA szakra nyújtották be a legtöbb jelentkezést, míg a Tanárképzési és Tudástechnológiai Karon a csecsemő- és kisgyermeknevelő, illetve a szociálpedagógia BA szak vezeti a „jelentkezési ranglistát”- fogalmazott a szakember.
Elmondta továbbá, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon az idén – a kormány januári döntése alapján – csak költségtérítéses képzésre lehetett jelentkezni a gazdaságtudományi képzési területhez tartozó emberi erőforrások, gazdálkodási és menedzsment, illetve turizmus-vendéglátás alapszakokon. Ennek ellenére a felsorolt költségtérítéses szakokra - nappali tagozaton - több mint kétszáz jelentkezést tart nyilván az Oktatási Hivatal. A karon a legtöbben a kommunikáció és médiatudomány szakot jelölték meg: nappali tagozaton, az állami ösztöndíjas képzésre 136-an jelentkeztek.

Az összes jelentkezés több mint 60%-a nappali tagozatra érkezett. Hasonló arányú – összesen 5210 db - az alapképzésre beadott jelentkezések száma.

Kiemelkedő a mesterképzésekre benyújtott jelentkezők száma: 1186 fő 1788 db jelentkezést adott be a tanári, illetve diszciplináris mesterképzésekre. Ezzel az EKF az összes magyarországi felsőoktatási intézmény rangsorában a 9-ik helyen áll.

A hét elején sajtótájékoztatón számoltak be a helyi és térségi TDM szervezetek elmúlt egy éves munkájáról.

A közel 58 millió Ft-ból megvalósult helyi TDM beruházásból több infrastrukturális és informatikai fejlesztés, hálózatépítés és képzés, valamint eszközbeszerzés valósult meg –fogalmazott Dancsok Ágnes TDM menedzser. Többek között megújult a Tourinform iroda, több információs pontot állítottak fel a városban, kiadványok, szóróanyagok készültek, tagjaink nyelvi képzéseken vehettek részt. A program során célunk volt, hogy összefogjuk a város turizmusban és vendéglátásban érdekelt szolgáltatóit, és egységes, jól felismerhető arculatot építsünk ki a városnak. Kaland és Játék címmel interaktív városnéző túrát vezettünk be, és a számos nagyrendezvény mellett idén két új is vonzza a turistákat, a Kaláka fesztivál és az Egri Csillag fesztivál.

A helyi TDM szervezet szorosan együttműködik a térségi TDM-mel, melyről Duska Orsolya turisztikai menedzser számolt be. Legfontosabb feladatunk volt, hogy minél több település csatlakozzon hozzánk. Az elmúlt időszakban hét érintő képernyős terminált helyeztünk ki, számos nemzetközi és hazai kiállításon népszerűsítettük térségünket a leendő látogatók számára. Célunk volt, hogy a térség erőségeire építsünk, mely a termálvíz és a bor. A térség a Csillagvidék nevet viseli, melynek népszerűsítésre 113 millió Ft-ot fordítunk- emelte ki a menedzser.

Forrás: Egriszín

Tájékoztatjuk minden kedves ügyfelünket, hogy 2012. március 24-én szombaton 8.00 órától 16.00-ig lesz az Eger Vidék Kincsei Nonprofit Kft. irodájában ügyfélfogadás.

Nagy István

ügyvezető sk.

Forrás Eger Vidék Kincsei Nonprofit Kft. (www.egervidekkincsei.hu)

A vidéki emberek számára többe kerül és nehezebbé válik a közigazgatási ügyek intézése a járási rendszerben.

Három hónapja a Fidesz egyetlen lapon hozta nyilvánosságra a koncepciónak csúfolt járási rendszer kialakításának tervezetét.

168 járási kormányhivatalt kívánnak kialakítani, ebből Heves megyében lesz hét, Fidesz-KDNP politikusokkal az élen. Azóta sem folytatnak érdemi egyeztetést az ügyben.

A járások zömében a jegyzők, körjegyzők államigazgatási feladatait veszik át, a fakivágástól az anyakönyvvezetésig.

Az utolsó közösségszervező erőt, az önkormányzatokat verik szét. A választott önkormányzatok saját településük életébe egyre kevésbé tudnak beavatkozni. Mindez a Fidesz hatalmi érdekeit szolgálja.

A vidéki emberek számára többe kerül és nehezebbé és időigényesebbé válik a közigazgatási ügyek intézése a járási központba történő beutazással. A Fidesz lemond a vidék Magyarországáról, hiszen nem csak az ügyintézés, hanem az utazás és annak feltételeit is korlátozza a kormány (vasúti járatok megszüntetésével, az üzemanyagár folyamatos emelkedésével). Az Orbán-kormány vizesárok mögé zárja 4 millió létminimum alatt élő – köztük több millió – vidéki polgártársunkat.

Kormánypárti politikusoknak az MSZP 12 kérdést kíván feltenni, ezekre adjanak választ, mielőtt bármilyen döntést hoznak.

1. Mitől lesz hatékonyabb a járási rendszer, mint a mostani?

2. Mennyibe kerül az átalakítás? (Követeljük a hatásvizsgálatok nyilvánosságra hozatalát!)

3. Mit jelent az átalakítás a szolgáltatást igénybe vevő állampolgárok számára?

4. Mit jelent az átalakítás az önkormányzatok számára?

5. Pontosan mi lesz a járási hivatalok feladata? Milyen állami feladatok, hatósági hatáskörök és milyen önkormányzati feladatok kerülnek a járásokhoz?

6. Mi lesz a jól működő kistérségekkel?

7. Lesz-e szerepe a járási hivatalnak a közszolgáltatások szervezésében - különös tekintettel a közoktatás irányítására, az intézmények fenntartására, működtetésére?

8. Lesz-e szerepe a járási hivatalnak az önkormányzatok felügyeletében?

9. Mi lesz az okmányirodákkal?

10. Kikből áll majd a járási hivatalok személyzete?

11. Politikus vagy szakember vezeti majd a járási hivatalt?

12. Az államigazgatásin kívül milyen egyéb (gazdasági, tervezési, kulturális stb.) funkciót szánnak a járásoknak?

Ezek azok a kérdések, amelyeket még most, az előkészítés fázisában kellene tisztázni.

            Török Zsolt                                                    Dr. Sós Tamás

               Szóvivő                                               Országgyűlési képviselő

                MSZP                                                               MSZP

Közmunkások takarítják a Mátra, a Bükk és a Heves-Borsodi dombvidék turistaútjait. Az országos közfoglalkoztatási programhoz kapcsolódva az Egererdő Zrt. év végéig átlagosan 550 főt alkalmaz - tudtuk meg Urbán Pál vezérigazgató-helyettestől.

A szakembertől megtudtuk, a foglalkoztatottak három megyéből: Hevesből, Borsod-Abaúj-Zemplénből és Nógrádból, mintegy 33 településről érkeznek napi munkára. A részvénytársaság 719 millió forint céltámogatásban részesül, melyből a közfoglalkoztatottak törvényben előírt munkabérét, a szociális hozzájárulási adóját és egyéb szükséges költségeket kell fedezni. A programhoz az Egererdő Zrt. mintegy húszmillió forint önerővel járult hozzá, ami várhatóan több lesz. A közfoglalkoztatásban résztvevők napi munkáját az egri, a pétervásári, a felsőtárkányi, a mátrafüredi, a bátonyterenyei, a parádfürdői és a szilvásváradi erdészetek szervezik és irányítják. A program az Egererdő Zrt. 75 ezer hektáros területét érinti.
Az 550 fős átlaglétszám a nyári hónapokban 650-re bővülhet- tette hozzá Urbán Pál - és ezeknek a napi tevékenységét szervezni jelentős többletmunkát jelent az erdészeti szakszemélyzetnek, akiknek e mellett továbbra is el kell látniuk az alapfeladataikat. A közmunkában résztvevők egyébként többféle feladatot látnak el. Így a Mátrában, a Bükkben és kisebb mértékben a Heves-Borsodi dombvidéken - Ózd és Pétervására térségében - az erdészeti feltáró-, a séta és a turistautakat, valamint a tanösvényeket tartják karban. Összegyűjtik a fakitermelések során keletkező hulladékot, megszüntetik az illegális szemétlerakókat és a szemetet pedig elszállítják.
Mindezek mellett részt vesznek az úgynevezett közjóléti létesítmények, például a felsőtárkányi, a szilvásváradi és a gyöngyösi állami erdei vasút vonalainak kitisztításában, az esőbeállók, a padok, az asztalok karbantartásában is. Urbán Pál véleménye szerint a program társadalmilag fontos és hasznos. Reményeik szerint az Egererdő Zrt. területén az erdők, a műszaki létesítmények állapota és tisztasága javulhat.

Az országos vonatközlekedés 10 százaléka Heves megyében szűnik meg - közölte dr. Sós Tamás szerdai sajtótájékoztatóján. Szerinte a közlekedési leépítések vesztese a vidéki ember.

"A Heves megyében élőket súlyosan érinti a 48 vonatjárat megszüntetése április 15-től" - hangzott el a megyei szocialisták keddi sajtótájékoztatóján. Korózs Lajos és dr. Sós Tamás MSZP-s politikusok adatai szerint országosan 412 vonat szűnik meg, ebből több mint 10 százalék Heves megyében.

Közben a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat vitája zajlik a Parlamentben. Koncepció, konkrét számok és hatástanulmányok, egyeztetések nélkül. Ahogy azt már az Orbán-kormánytól megszokhattuk - hívták fel a figyelmet.

A politikusok kiemelték: veszélybe kerül a lakosság eljutása a munkahelyre, vagy a diákok iskolába járása. Ma amikor történelmi csúcsot döntött az üzemanyagok ára, ezeknek az emelkedése is jelentősen beépül a közlekedési jegyekbe.Mindennek vesztese a vidéki ember.

A Fidesz ellenzékben a közösségi közlekedés állami fejlesztéséről beszélt, ellenállt minden racionális működési feltételt megteremtő átalakításnak. Ezzel komoly károkat okoztak.

A szocialisták közölték: Eger-Szilvásvárad vonalon 14 vonat szűnik meg, így lényegében ez a vonal leáll. Kál-Kápolna-Kisújszállás között 11 vonat szűnik meg. Vámosgyörk-Gyöngyös vonalon 8, a Hatvan-Somoskőújfalunál 7 vonat szűnik meg. A Vámosgyörgy-Újszász (Szolnok) között 6. míg a Budapest-Hatvan-Sátolaljaújhely között 2 vonat áll le.

Forrás: Egriügyek

Hivatalosan is bemutatták az Egri Bikavér fehér párját, az Egri Csillagot, amely március 15-én ünnepélyes keretek között kerül forgalomba. A borok szerelmesei ekkor kóstolhatják meg először a 2011-es évjárat Csillagait, április 8-án pedig borfesztivált rendeznek az Egri Várban, ahol 23 borászat nedűit ízlelhetik meg a látogatók.

Az egri borászok javaslatára 2010-ben merült fel a gondolat, hogy megalkotják az Egri Bikavér fehér párját. A kezdeményezést a borvidéki tanács is támogatta, majd pályázatot írtak ki az új bor elnevezésére. A közel 3500 név közül végül az Egri Csillag nyerte el a bíráló bizottság tetszését, s ezzel útjára indult a borvidék új Csillaga. A Bikavér fehér párjának előállítása során legalább négy szőlőfajta borának háziasítása kötelező, elsősorban cserszegi fűszeres, hárslevelű, Irsai Olivér, királyleányka, leányka, olaszrizling és zenit alkotják.

A csütörtöki, egri sajtótájékoztatón elhangzott: március 15-én Egerben, Debrecenben, Budapesten, a finnországi Poriban és Érsekújváron is bontanak Egri Csillagot. Gál Tibor borász elmondta: minden évben ezen a napon kerülnek majd forgalomba az előző évjárat Egri Csillagai.
A sajtótájékoztatón Habis László úgy fogalmazott: tudatos márkaépítés kezdődött, s a kezdeményezés, a borvidék új csillaga is hozzájárul a város hírnevének erősítéséhez.

A visszaszámlálás március 15-én ér véget, ekkor kortyolhatunk először 2011-es évjáratú Egri Csillagot. A borok kedvelői április 8-án is találkozhatnak az új borral, ekkor rendezik az Egri Csillag Borfesztivált, ahol 23 borászat lesz jelen. A rendezvényen Huzella Péter, Ferenczi György és a Rackajam, valamint Szabó Attila és a Csík Zenekar szórakoztatja majd a közönséget.

(Fotó: Nemes Róbert)

Forrás: Egriszín

A VM Vidékfejlesztési Képzési és Szaktanácsadási Intézet a működő IKSZT címbirtokos szervezetek részére az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér programmal kapcsolatos szakmai tájékoztató napot tart 2012. március 12-én, Budapesten a Vidékfejlesztési Minisztériumban.

A VM Vidékfejlesztési Képzési és Szaktanácsadási Intézet tisztelettel meghívja a működő IKSZT címbirtokos szervezetek képviselőit és munkatársait a programmal kapcsolatos szakmai tájékoztató rendezvényére, amely 2012. március 12-én, Budapesten a Vidékfejlesztési Minisztériumban kerül megrendezésre.

Helyszín:
Vidékfejlesztési Minisztérium, Darányi Ignác (volt Színház-) Terem
1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.

Időpont:
2012. március 12. (hétfő)
10.00 óra

A tájékoztató napon való megjelenés előzetes regisztrációhoz kötött!

Forrás:

www.umvp.eu/?q=hirek/ikszt-szakmai-tajekoztato-nap

Forrás Eger Vidék Kincsei Nonprofit Kft. (www.egervidekkincsei.hu)