Keresés: „sí” (1889 találat)

A táncművészetet hívatott népszerűsíteni a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány, 290 nem formális programelemet megvalósító, uniós pályázattal működő projektje, melyet ma délelőtt mutattak be a program vezetői.

Az „Új kommunikációs csatornák kiépítése iskolák és művészetek között, kreatív táncművészek közreműködésével – a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány vezetésével” elnevezésű projekt, két egri és négy Heves megyében található iskola partneri együttműködésével 2010. november 1. és 2011. augusztus 31. között valósul meg.

A pályázat tartalmi részével kapcsolatban Mirkóczki Zita, program koordinátor elmondta, hogy az iskolák számára eredményes és érdekes programot a megyében is igyekeznek kiterjeszteni a partnerek segítségével.

Barta Dóra a program művészeti irányítója elmondta, hogy az oktatás nevelés szempontjából is fontos, hogy a fiatalok szocializációjába bekerüljenek a művészetet jelentő kódok, fontos, hogy az oktatás részévé váljon a művészet.
véleménye szerint az alapítvány tevékenységéhez hasonló aktív pályázati munka és az ahhoz kapcsolódó művészeti tevékenység, hosszú távon befolyásolja a város kulturális életét.
Az Európai Unió támogatásával működő program a „Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása” című TÁMOP pályázaton 43, 244 millió forint összegű támogatást nyert.
A támogatás célja hogy a nevelő és oktató intézmények, az óvodai nevelésen és a tanítási órákon kívül számos szervezett kulturális programot, szakkört, tábort, kirándulást szervezhetnek tanulóik számára.
A Parnasszus Táncművészeti Alapítvány a programmal segíti, hogy a gyerekek megismerkedhessenek a tánccal, szerethetővé teszi azt, valamint útmutatót ad a színház világában való eligazodásra.  A megvalósításban a befogadó táncszínház segítségével megismerkedhetnek az alapokkal, táncművészeti áttekintés és tánctábor is szerepel a komplex projektben, melyben 292 nem formális tanulási alkalom során, 295 gyereket vonnak be. A munkában előadóművészek, táncpedagógusok, oktatók, koreográfus, dramaturg vesz részt.

A célcsoportban óvodás és iskolás gyerekek szerepelnek. A projekt különlegességének számít, hogy hallássérült, hátrányos helyzetű fiatalokat is bevonnak a programokba. Ehhez az egri Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Diákotthon bizonyult megfelelő partnernek.

Forrás: Egriszin

A téli időszak útüzemeltetési és forgalombiztosítási feladatairól tartottak tájékoztatót a Magyar Közút Kht. Heves Megyei Területi Igazgatósága által rendezett Hóértekezleten ma délelőtt, az egri üzemmérnökségen.

Az előrejelzések szerint átlagos télre számít és felkészült a téli időszakra a Magyar Közút Kht. Heves Megyei Területi Igazgatósága, jelentették be a társaság szakemberei, a rendőrség, a tűzoltóság és a Közlekedéstudományi Egyesületképviselői részvételével megrendezett ma délelőtti hóértekezleten. A találkozón tájékoztattak arról is, hogy elvégezték a gépszemlét és beszerezték a szükséges mennyiségű sózó és érdesítő anyagokat.

A törvényben előírtak szerint a november 10. és március 15. közötti időszakot tekintik téli időszaknak. A megyei közútkezelő minden évben november elején áll át a téli üzemeltetésre és hóértekezlet keretében számol be a géppark felkészítéséről, a szóróanyagok beszerzéséről.
A téli utakon 2700 tonna só áll rendelkezésre Heves megyében. A feladatokra só és zúzalék keverékét is használnak, valamint kalcium klorid oldatot preventív célra.
Heves megyében közel 1168 km közúthálózat található, 368 híddal. A várható átlagos télen 15-20 havas nappal számolnak, és 50-60 síkos nappal. A téli útüzemeltetési feladatok ellátása 150-200 milliós költséget jelent a négy hónapban.
Az egri üzemmérnökséghez 300 kilométeres útszakasz tartozik, amit hat nagyteljesítményű géppel takarítanak.

Forrás: Egriszín

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság és a Hatvani Rendőrkapitányság az elmúlt péntek folyamán összehangolt rendőri akció során elfogott hat személyt, akik kábítószer fogyasztással és terjesztéssel hozhatók összefüggésbe.

Tekintettel arra, hogy az elfogások és házkutatások több megyére is kiterjedtek a Nemzeti Nyomozó Iroda Taktikai Osztályának munkatársai segítették a sikeres rendőri akciót.

A lefolytatott házkutatás során egy 41 éves rétsági férfi budapesti VIII. kerületi lakásában lefoglalásra került több mint egy kilogram kábítószer gyanús növényi származék és fehér por valamint nagyobb mennyiségű, feltehetőleg ketamin tartalmú folyadék. Az intézkedő bűnügyi szakemberek lefoglaltak továbbá egy engedély nélkül tartott maroklőfegyvert a hozzá tartozó lőszerekkel.   A férfi ellen kábítószerrel visszaélés és lőszerrel, lőfegyverrel visszaélés megalapozott gyanúja miatt indult eljárás.

Társainál, egy 27 éves, egy 34 éves lőrinci, egy 27 éves nyíregyházi, egy 31 éves budapesti valamint egy 27 éves boldogi férfinál tartott házkutatások során további kábítószer gyanús anyagokat foglalt le a rendőrség, valamint indított ellenük kábítószerrel való visszaélés elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás.

Az elfogott férfiak közül öt főt a Hatvani Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya őrizetbe vett és indítványozta előzetes letartóztatásuk elrendelését.

Közel 50 millió forintos uniós támogatást kapott az EKMK, az Egri Kulturális és Művészeti Központ. A sikeres pályázat összegéből új, gyermekeknek szóló programok megvalósítására fordítják majd.

A csütörtöki nyitókonferencián Ponyi László, az EKMK igazgatója hangsúlyozta, hogy a mostani „Iskolapélda” már a harmadik elnyert pályázat, s sikerként könyvelte el azt is, hogy pontosan annyi pénzt kaptak, amennyit kértek.

A projekt első számú célkitűzése, hogy a tanítási órákon és az óvodai foglalkozásokon kívül is szervezhessenek a diákoknak kulturális rendezvényt, kirándulást, tábort és szakkört. De a tehetséggondozásra is mód nyílt, a gyerekek részt vehetnek önismereti tréningeken, színjátszó foglalkozásokon, pályaválasztási tanácsadáson és alkotóműhelyeken.

Egerből és a környező településekről, mint Felsőtárkány, Besenyőtelek, Füzesabony, Poroszló, Sirok, Gyöngyöstarján és Ecséd, tizenkét általános iskola és négy középiskola csatlakozott.

A Nyitókonferencián Kovács Katalin projektmenedzser kiemelte, hogy az elnyert összegből lehetőségük van új műszaki berendezéseket vásárolni, s fejleszthetik a jelenlegi eszközöket is. Fontos eleme a programnak még az egészségtudatosság elterjesztése, az esetleges hátrányokkal küzdő tanulók nehézségeinek leküzdése is.

Forrás: Egriszín

Három heves megyei kistérségben indítja el programját a „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek-és Ifjúságvédő Alapítvány novemberben. A program célja, a munkvállalás motivációjának erősítése a hátrányos helyzetű , alacsony iskolázottságú személyeknél.

Az ESZA Nonprofit Kft. által - a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében - kiírt, TÁMOP  „ELSŐ LÉPÉS” – az alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő program megvalósítására kiírt pályázat kapcsán 70.305.545.- forint támogatást nyert a  „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek-és Ifjúságvédő Alapítvány.
A „JÖVŐ MEGALAPOZÁSA” elnevezésű program részleteit Kónya Lajos projektmenedzser ismertette a ma délelőtti sajtótájékoztatón. A program a legnehezebb élethelyzetben lévőknek új távlatokat alapoz meg egy olyan komplex szolgáltatásrendszerrel, amely az egyének meglévő képességeire épít, és több a szociális munkában a munkaerő-piacon érdekelt önkormányzat, kistérségi társulás, intézmény, szervezet, civil közösség szoros együttműködésén alapul.

A program célja, hogy a megtalált és kiválasztott személyek számára legalább egy fél évig olyan szolgáltatást nyújtsanak, amelyek képessé teszik őket arra, hogy kilépjenek abból a környezetből, ahol eddig éltek.
Az uniós támogatásból megvalósuló programba hetven főt vonnak be a programba másfél év alatt. A célcsoport a 18 és 30 éves kor közötti emberek, alacsony iskolai végzettségűek  akik munkatapasztalattal még nem rendelkeznek, legfeljebb közcélú foglalkoztatásban vettek eddig részt, inaktívak, vagy olyanok, akik még semmilyen ellátórendszerbe nem kerültek bele.
A huszonnégy hónapos futamidejű program eredményeként ötvenhat fő kap konkrét segítséget önálló életvitelük, foglalkoztathatóságuk és társadalmi integrációjuk javításához, húsz fő részesül OKJ-s szakmai képzésben.
Bene Balázsné szakmai vezető a program megvalósításával kapcsolatban elmondta, hogy az egyéni és csoportos foglalkozások célja az egyéni képességek fejlesztése, tanulási és munkamotiváció erősítése, kulcskompetenciák fejlesztése valamint szociális állampolgári és munkavállalói ismeretek átadása. A szakmai programban szerepel álláskeresési, munkavállalási tanácsadás, mentális állapotjavító programok
A munkatársak valamennyien dolgoztak már ilyen és hasonló szociális programokban. szociális munkások, szociálpedagógusok az esetmenedzseri feladatokat fogják ellátni. ők azok akik egyénileg is mindennapos kapcsolatban lesznek az ügyfelekkel.
Mellettük roma közösségfejlesztőket is alkalmaznak. A célcsoport elsősorban várhatóan romákból áll. Olyanokból, akiknek nagyon alacsony az iskolai végzettségük, 3-5 éve nem dolgoznak, esetleg nincsenek is nyilvántartva az ellátási rendszerekben. Az ő elérésükhöz is nagy segítséget jelent, hogy olyan munkatársakat kerestek, akik az adott térségekben, az Egri- Bélapátfalvai-, Pétervásárai kistérségekben és Tarnaleleszen helyi lakosok, vagy kötődésük van, és így már van ismertségük, akár elismertségük. A roma közösségfejlesztőket is ezekről a településekről fogjuk kiválasztani hogy ne okozzon gondot az elfogadásuk.
A szakmai vezető a módszerekről is beszélt:
„Nagyon fontos, hogy egyéni kapcsolatot alakítsunk ki mindenkivel. Nem hivatalként szeretnénk működni, hanem egy olyan támogató bázist szeretnénk nyújtani, akár mentálisan akár különféle szolgáltatásokkal, hogy kialakuljon az a bizalom, amit talán még soha nem kaptak meg az ügyfelek, például egy munkaügyi központtól, vagy egy szociális szolgáltatótól. Az ő munkájuk célja más.
Nekünk lehetőségünk van arra, hogy mélyebben megismerjük őket, a családjukat a körülményeiket. Azt, hogy miért alakult így az életpályájuk. Talán ez lehet egy olyan segítség, ami révén közösen tudunk kialakítani célokat.
Úgy vettük észre, hogy ez jobban motiválhatja őket, beleszólhatnak ők is abba, hogy mit kapnak tőlünk. Várjuk is, hogy fogalmazzák meg mi az ami hiányzott, és milyen segítséget nyújthatunk számukra.”

A „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek- és Ifjúságvédő Alapítvány 1991-ben jött létre, azzal a céllal, hogy Heves megye területén részt vállaljon a szociálpolitikai, a szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megoldásából, elősegítse a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét, a szociálpolitika, a szociális munka anyagi, tárgyi és intézményi feltételeinek javítását, országos és térségi programokhoz kapcsolódó közvetlen szociális szolgáltatások nyújtásával hozzájáruljon az arra rászorulók munkaerőpiacon való megtartásához, a munkanélküliek foglalkoztatásához.

Az Alapítvány működése megalakulása óta folyamatos, tevékenysége során több, a hátrányos helyzetben lévők munkaerő piaci integrációját, re-integrációját célzó pályázat megvalósításában vett részt főpályázóként a Bélapátfalvai-, az Egri-, a Pétervásárai Kistérségek területén.

Forrás: EGriszín

A megtévesztés, a megszorítás költségvetésének nevezte dr. Sós Tamás, országgyűlési képviselő a kormány jövő évre tervezett számításait mai tájékoztatóján. Vesztes az oktatás, az egészségügy és a szociális terület, s a lakosság is egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül az MSZP megyei elnöke szerint.

Dr. Sós Tamás szerint annál keményebb, durvább megszorítást már elképzelni sem lehet, amikor úgy teremtik meg a költségvetési egyensúlyt, hogy elveszik 3 millió magánnyugdíj pénztári tag egy évtizedes befizetéseit, kamatait, azaz megfosztják a tulajdonától. A magántulajdon szabad préda lett, s a lakosság helyzete egyre kiszolgáltatottabb.

Ideig-óráig még meg lehet téveszteni kommunikációs eszközökkel a lakosságot, de legkésőbb akkor látni fogja mindenki, hogy becsapták, amikor meglátja, hogy milyen nyugdíjat kap az államtól. A tervezett költségvetésben lévő „nyugdíjpénztári csomag” célja, haszna nehezen értelmezhető a hosszú távú célok kapcsán, s az ország fenntartható fejlődése szempontjából kapcsolatban is káros hatású – mondta az elnök. Továbbá hangsúlyozta, hogy a Költségvetési Tanácsi is felhívta a figyelmet a gazdasági növekedést fékező hatású elemeire. Azaz alaptalan a várakozás, ami a gazdasági és a foglalkoztatás bővítésével kapcsolatos. Ráadásul az sem szerepel benne, hogy mire költik a különadókból befolyó összegeket.

Az MSZP elfogadhatatlannak tartja a közszolgáltatásban dolgozók elbocsátását, valamint béreinek is juttatásainak befagyasztását, ami 25-30.000 főt érint. A közszolgáltatások fedezetének növelését sem biztosítja a kormány az MSZP szerint, s a helyi önkormányzatok számára is csökkennek a központi források a 2010-es évhez képest 2011-ben a változatlan szakmai normatívák mellett, sőt a szociális szférából 34 milliárd forintot vonnak ki. Gyakorlatilag leáll a panelprogram is, hiszen elenyésző pénzt adnak rá.

Kritikus területnek tartja még az egészségügyet dr. Sós Tamás. A FIDESZ-KDNP ellenzékként mindent megtett országosan és helyi szinten is, hogy megakadályozza a rendszer fenntartható pályára állítását, mégis csak szinten tartást biztosít az egészségügyben a jövő évi költségvetés. A szociális normatívák értéke is csökken, kevesebb pénz jut majd az anyasági ellátásokra és a szociális intézmények látogatására is. A nyugdíjakat sem emelik kellő mértékben, csupán 3,8 százalékkal. Mindemellett több mint 7 százalékkal csökkentik a közgyógyellátás éves előirányzatát, ami nagy érvágás a hátrányokkal küzdő embereknek az elnök szerint. Csökken még a családi pótlékra szánt forrás összege is, illetve a babakötvény éves kerete.

Az oktatás helyzetet és kritikusnak tartja az MSZP megyei elnöke. Válságos időben véleménye szerint nagyobb hangsúlyt kell fektetni az iskolázásra, ez pedig nem történik meg, sőt 2011-ben kevesebb pénz jut közoktatásra. Így nem fog javulni az iskolák helyzete és a pedagógusok megbecsültsége sem, ráadásul leállnak majd az iskolai fejlesztési programok is. A támogatható ellátotti kör is szűkül több területen. Ez főként a bejáró tanulókat, a kollégistákat és a diákotthonokban lakókat hozza nehéz helyzetbe, s azokat, akik eddig részesültek gyermekvédelmi kedvezményben. A hátrányos helyzetű tanulók tehetséggondozása is vesztes lesz, s alig jut pénz informatikai fejlesztésre és művészeti oktatásra.

Dr. Sós Tamás szerint tehát komoly kockázatai vannak a jövőt felélő költségvetésnek, amely feléli a korábbi megtakarításokat, s egy az egyben a lakosságra terheli rá a pénzeket.

Forrás : Egriszín

A főiskola Szenátusa november 10-i ülésén a rektor kezdeményezése alapján létrehozta a Professzorok Tanácsát, melynek alakuló ülését ma délelőtt tartották, a Városháza Dísztermében.

A Professzorok Tanácsa mai alakuló ülésén a tanács tagjai átvették megbízólevelet és nyílt szavazással el fogadták az ügyrend tervezetét.
Az új tanács a rektor közvetlen stratégiai tanácsadó, véleményező, javaslattevő testületeként működik, a rektor kérésére a tanács az intézményt érintő bármely kérdésben állást foglalhat. Az intézmény professzori testülete a főiskola egyetemmé történő átalakulásának folyamatában és azt követően állásfoglalásaival jelentősen segítheti a rektort és a Szenátust a stratégiai döntések meghozatalában. A Tanács véleményt nyilvánít különösen az oktatást és kutatást érintő stratégiai célokról, tervekről, a szervezeti struktúra tervezett, vagy szükséges átalakításáról az oktatókra és kutatókra vonatkozó fejlesztési politika irányáról, az intézményben folyó tudományos munka helyzetéről, a tudományos minősítési rendszer tapasztalatairól. Véleményezi az új egyetemi tanári előlépéseket, a Professor Emeritusi címre beérkező javaslatokat.
A 41 fős testület tagjai a főiskola közalkalmazotti és más további munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott kinevezett egyetemi tanárai (24 fő), Professor Emeritusai (7 fő) és vendégprofesszorai (10 fő). A Tanács maga határozza meg ügyrendjét. A testület elnökét a Szenátus határozata alapján a rektor bízza meg határozott időre, négyéves időtartamra. A megbízás több alkalommal megismételhető.

Forrás: Egriszín

Sajtótájékoztató keretében mutatkozott be a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság új vezetője Dr. Ormossy Attila rendőr ezredes ma délelőtt. Az új rendőr-főkaptány, november 11-én váltotta a távozó dr. Juhász István rendőr dandártábornokot.

2010. november 10-i hatállyal Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Dr. Hatala József rendőr altábornagy országos rendőrfőkapitány javaslatára visszavonta Dr. Juhász István rendőr dandártábornok a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének vezetői megbízását.
Az országos rendőrfőkapitány november 11-i hatállyal főkapitányi biztosi feladatokkal bízta meg Dr. Juhász Istvánt.
A belügyminiszter november 11-i hatállyal kinevezte Heves Megyei Rendőrfőkapitánynak Dr. Ormossy Attila rendőr ezredes urat, aki korábban a BRFK XIII. kerületi Rendőrkapitányság vezetője volt. Eredményes munkájáért korábban megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjét.
Dr. Ormossy Attila nős, négy gyermek édesapja. Eddigi élete Budapesthez kötötte. 1981-ben kezdte meg rendőri pályáját, amelyen elmondása szerint minden lépcsőfokot végigjárt. 1994-től három budapesti kapitányság vezetője volt. Az új főkapitány az elvárásoknak eleget téve hamarosan Egerbe költözik.

Három évtizedes budapesti szolgálata után kellő felvértezettséggel és tapasztalattal áll a feladat előtt, de úgy érzi, hogy Heves megyét még tapasztalnia kell.
Az új főkapitány elmondta, hogy eddigi szolgálati helyein még nem érte kritika. Kiemelte, hogy az országos elvárások mellett fontos a helyi speciális igényeknek való megfelelés.
Meggyőződése, hogy egy jól működő kapitányságot vett át, ám látja, hogy mi az amin változtatni kell. Véleménye szerint a legnagyobb előrelépés a humán területen lehet, emellett az anyagi feltételeket is javítani kell.
A jelenlegi létszám épp, hogy elég a feladatok ellátására, mindenféle átcsoportosítás komoly szakmai feladatot jelent.
Ormossy Attila elmondta, hogy a megyében közel 700 a rendőri állomány, örülne ha száz fővel sikerülne növelni ezt a számot. Az új kapitány erre lát reális lehetőséget, bízik abban, hogy a kormányzat komolyan veszi a kérdést.
Az új kapitány eltökélt, véleménye szerint a jó értelemben vett küldetéstudat szükséges a munkájához.
„Olyan céget vezetek, aminek a közbiztonság a terméke a piacon. Erre a termékre nagyon nagy a kereslet, hiszen a biztonság igénye genetikailag kódolt az emberben.” – fogalmazott Ormossy Attila.

Forrás: Egriszín

Felszámolták az illegális hulladék lerakó-helyeket Eger város elszánt lakosai, a civil szervezetek képviselői és a Polgármesteri Hivatal munkatársai.A szemétszüret során 526 tonna hulladék gyűlt össze.

Az illegális hulladéklerakó-helyek felszámolásának feladataira ez évben ismét pályázatot hirdetett a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium /melynek jogutódja a Vidékfejlesztési Minisztérium/. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködve az Agria Polgárőr Egyesülettel és az Egri Polgárőrséggel, illetve a Városgondozás Eger Kft. támogatásával sikeresen pályázott és a „VEDD észre, Tedd szóvá, Szólj RÁ! Együtt egymásért, egy más környezetért. Civilek és az Önkormányzat összefogása egy tisztább jövőért” című munkájával 2.558.360 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült.

Az elmúlt években indított program folytatásaként augusztusban, szeptemberben és októberben szemétszüretet szerveztekk az Egri Borvidéken, melynek során 14 helyszínen számoltak fel az előzetesen feltárt és dokumentált illegális hulladéklerakásokat.

A takarítási munkálatok – figyelembe véve a pályázat feltételeit – kizárólag önkormányzati, illetve állami tulajdonban lévő területeken valósultak meg, melyek Eger Város környezetében szórtan helyezkednek el. A Polgármesteri Hivatal munkatársainak, az együttműködő szervezetek képviselőinek és városunk lakosainak lelkes közreműködésével sikerült így szép környezetet varázsolni a Kerecsendi út és a Noszvaji út mellett lévő területeken, a Bajusz-völgyben, a Pap-hegyen, az Agárdi-hegyen, Felnémet környezetében, valamint a Galagonyás-, a Steiner- és a Donát-dűlőben. Figyelembe véve az illegálisan elhelyezett hulladék mennyiségét, a lakosság bevonása mellett jelentős gépi munka is szükségessé vált, melyet a Városgondozás Eger Kft. biztosított.

A szemétszüret eredményesen zárult az Egri Borvidéken. Sikerült mozgósítani a lakosságot, a civil szervezetek képviselőit és a Polgármesteri Hivatal munkatársait. A mintegy 100-120 résztvevő a munkagépek segítségével, a takarítási akciók során 516.500 Kg, azaz megközelítőleg 516 tonna hulladékot gyűjtött össze, mely legális lerakóhelyeken került elhelyezésre és ártalmatlanításra.

A megtisztított területeken ez évben is információs táblákat fognak elhelyezni, melyeken felhívják a figyelmet a természet védelmére és tájékoztatást adnak arra vonatkozóan, hogy hol, milyen formában lehet legálisan elhelyezni a kommunális, illetve az inert hulladékot.

A program folytatásaként novemberben a Vécsey-tetőn /a Repülőtérrel szemben lévő területen/, mely korábban illegális hulladéklerakó helyként funkcionált, pihenőterületet kívánnak kialakítani, padokkal, asztalokkal, hulladékgyűjtő edényzetekkel és őshonos fák telepítésével. Az utógondozás keretében pedig továbbra is tervezzik a Zöld Kommandó folyamatos jelenlétét a külterületeken.

Nem alakult ki a megyei közgyűlés rendje, nem ismerni pontosan a napirendek tartalmát – hangzott el az MSZP Heves megyei Területi Szövetségének, a mai rendkívüli megyei közgyűlést megelőző sajtótájékoztatóján.

Az MSZP megyei frakciójának két tagja, Korózs Lajos és Szabó Gyula ezúttal a közgyűlés előtt tartott tájékoztatót, melyen megállapították, hogy az utóbbi időben tapasztaltakhoz képest, az elmúlt időszak közgyűlése nem működött rosszul.
Szabó Gyula, az MSZP megyei közgyűlési tagja megjegyezte, hogy a napirendekről nem kapnak pontos anyagot, azok a címen kívül semmit nem tartalmaznak. Javasolják a közgyűlés elnökének, hogy a korábbi gyakorlathoz hasonlóan előzetesen egyeztessen a témákról, és alkalmazza mindazt, ami korábban jól működött.
Korózs Lajos, az MSZP országos elnökségi tagja, megyei közgyűlési tagja a hektikusan működő közgyűlési munka bizonytalanságaira hívta fel a figyelmet, amiket szerinte egyeztetésekkel lehetne kezelni. Kifogásolta, hogy az egy hét alatt második alkalommal összehívott rendkívüli közgyűlés anyagából minden második napirendi pont kikerül, ahogy tudni vélte ilyen a Mátraházi Idősek Otthonát érintő kérdés is.
A képviselő az ügy kapcsán kijelentette, hogy az intézmény bezárása által érintett 90-100 gondozott különböző intézményekben történő elhelyezése több aggályt is felvet. Törvényi szabályokat is be kell tartani az elhelyezés kapcsán. A 43 dolgozó szakdolgozó státusza sem biztosított. Továbbra sem értik miért kell bezárni az intézményt, a túl magas bérleti díj mint indok nem elfogadható, hiszen állami ingatlanról és állami intézményről van szó.

Korózs Lajos a tájékoztatón megjegyezte, hogy a megyei önkormányzat létszámcsökkentése mögött lopva történt hivatali átszervezés állhat. Tájékoztatás szintjén szeretnék tudni, hogy kik és hányan vesznek részt most az önkormányzati munkában.

Forrás: Egriszín