Keresés: „öv” (2108 találat)

Egerszalókon a barlanglakásokban nyílt meg Rostás Bea Piros szobrászművész időszakos kiállítása. A Tücsök és Hangya Húsvéti programsorozat nyitórendezvényeként a fiatal szobrásznő bemutatta terrakotta alkotásait. A kiállítás április 23-tól 29-ig látható.

Családi kötelékei adták azt az ötletet, hogy gyökereihez visszatérve szűkebb hazájában is megmutathassa tehetségét.

A figurális absztrakt művész, őszinte és szókimondó, de alkotásai fegyelmezettek és mértéktartóak - Ezekkel a szavakkal mutatta be Mészárosné Pusztai Éva Egri Kulturális és Művészeti Központ igazgatója eddigi munkásságát. A tehetséges alkotót harmadikos gimnazista kora óta ismeri és követi pályafutását, meghökkentőnek tartja, hogy fiatal kora ellenére milyen gazdag munkássággal bír. Két kontinens kivételével, Kínában, Görögországban, Törökországban, Egyiptomban és még sorolhatnánk az országokat ahol már megtalálhatók monumentális alkotásai, az elmúlt 6 évben 22 nagyméretű köztéri szobrot faragott. Munkáinak központi témája a kapcsolat és kapcsolódás, amelyekben gyakran megfigyelhetők a házakat formáló motívumok. Magyarországon egyelőre, csak Pécsen látható szobra, de reméli, hogy számos külföldi szakmai felkérés után Egerben is lehetőséget kap majd, és a Dobó téren faraghatja ki a kőbezárt énjét.

Takáts Eszter dalai köszöntötték az szobrásznőt, majd Egerszalóki borok és finom sütemények mellett egy kellemes délutánt tölthettek el az ide látogató vendégek.

Csütörtökön sajtótájékoztató keretében mutatták be Egerben az Egri Csillag, a Bikavér fehér párját.

"Optimista vagyok, dicsérem a városom, mert a célom az, hogy meglássuk mi helyiek is, hogy Eger az ország egyik legjobb városa. Nem csak történelmi hagyománya, szépsége, hanem például a kitűnő borászok miatt is" – mondta Habis László polgármester. Majd így folytatta: Eger egészen egyszerűen fantasztikus borokat produkál, s ehhez nagyon intelligens, különleges emberek kellenek. Az egri városvezető szerint az Egri Borvidéken számos olyan borász van, aki nagy egyéniség, önfeláldozással dolgozik és hisz abban, hogy gyermekei, unokái számára teremt komoly értéket a munkásságával.
Habis szerint a borászat nem a pillanat, hanem a kitartás, a következetesség, az intuíció mestersége. Nagy misztérium az, hogy miként lehet csodás borokat készíteni, s az is, hogyan lehet a műremekeket a mai embernek megfelelő módon, sikerrel kínálni.
Habis László leszögezte: az egrieknek büszkének kell lenniük a városukra, meg kell látniuk, milyen kincset kaptak azzal, hogy Egerhez tartozhatnak, nem szabad kishitűnek lenniük.

Mindezt –mint elmondta- a polgármester alapvetésnek szánta ahhoz, hogy a Bikavér sikerén felbuzdulva a fehér nagy házasítás, az Egri Csillag is sikeres lehet a piacon. Úgy fogalmazott: Gál Tibor kezdeményezése, hogy egy évvel ezelőtt összehozta az egri borászokat, egy sikertörténetet indíthat el. A szakemberek akkor is nagy szenvedéllyel diskuráltak az egri borról, sok javaslat hangzott el, amely nagy reményekre ad okot, s mot itt az első szép eredmény, az első, 2010-es Egri Csillagok sora, melyeknek köszönhetően 2011 is a Bor éve lehet Egerben.

Gál Tibor a sajtótájékoztatón kiemelte: több mint 50 borász kötetlen beszélgetése során indult el útjára a fehér házasítás ügye, az Egri Csillag elnevezésére kiírt országos pályázatra 3150 név-ötletet küldtek be a borkedvelők. Egerre figyelt az egész ország.
A borbemutatóval egybekötött tájékoztatón az ifjú szakember beszélt arról, hogy az egri a világon a leginkább északi fekvésű vörösbor-termelő vidék, a klimatikus viszonyok alkalmasak arra, hogy kiváló vörösbort készítsünk, de képessé tesznek arra, hogy hosszú távon, stabilan a világ legjobb fehérborait állítsák elő itt. Az Egri Borvidék igen összetett szerkezetű, kiválóak a dűlök, de nagyon szétaprózott és meglehetősen komplikált a birtokrendszer. Egy évszázaddal ezelőtt Grőber Jenő borász megalkotta a vörösborok egységét, megalkotta a Bikavért, s most, 100 évvel később az egri borászok összefogással fellőtték az Egri Csillagot.

Gál Tibor kifejtette: nem egyszerű dolog arra vállalkozni, hogy méltó párja legyen a zászlósbornak, a Bikavérnek, ehhez igen összehangolt, kitartó marketingtevékenység szükséges. A borvidéken megtalálható sok fehér szőlőfajtát a borászatoknak is meg kell tanulniuk egységben közvetíteni a borkedvelőkhöz. Mostanra kiderült, hogy az egyes fajták nem értékesíthetők a piacon teljes sikerrel, az egrieknek olyan márkanevet kell felépíteniük, amely a borvidékre, a történelmi hagyományokra jellemző, s közben jól kommunikálható. A megoldás az Egri Csillag.

A sajtótájékoztató után teltházas borbemutatót tartottak a Dobó téri borházban, ahol 10 egri termelő Egri Csillagait kóstolták meg a résztvevők. Gál Tibor kifejtette: hisz abban, hogy a kísérleti jellegű indulás után a 2011-es évjáratból már a termelők 70-80%-a fog Egri Csillagot készíteni. A fehér cuveé ügyét egy marketing akcióval is segítik: meghirdetik az Egri Csillag legendaíró pályázatot, magyarán várják azokat a néhány oldalas irodalmi alkotásokat, melyek elmagyarázzák, honnan is származik az Egri Csillag elnevezés. Az írásokat június 15-ig lehet elküldeni a 3301 Eger, Pf. 83-as címre. A győztes alkotást a júliusi Bikavér Ünnepen olvassák majd fel, s a beküldő 200 palack egri bort kap ajándékba. A második helyezett 100, a harmadik pedig 50 palackkal vigasztalódhat. A hosszabb távú tervek között szerepel, hogy az Egri Csillag eredetvédett bor legyen, s később tartsanak egy Egri Csillag Ünnepet is, minden év márciusának harmadik hétvégéjén.

A Föld Napja alkalmából szerdán az Érsekkertbe egész napos rendezvényre várták a lakosságot.

A különböző civil szervezetek sátrainál, a gyerekeknek játékos feladatokon keresztül mutatták be, hogyan tudnak még jobban odafigyelni környezetükre, hogyan tudják védeni a természetet, hogyan váljanak környezettudatossá a mindennapokban.
A rendezvény fő célcsoportja a gyerekek voltak, ezért a Mlinkó István óvodások közreműködésével, Sós István alpolgármester és Duska József, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, valamint Kosik Mária a Heves Megyei Önkéntes Centrum programvezetője, az Egri Civil Kerekasztal Szabadidő Szekció sátránál elültették a Föld Napja fáját.
Sós István alpolgármester a jelenlévő óvodásoknak elmondta: Ez egy magnólia fa, ami arról híres, hogy a tavasznak az első hírnöke, és azok a gyerekek, akik ma itt vannak és örökbe fogadják a fát, mindig gondoljanak arra, hogy ezt ők ültették. Az elültetett fa a természet és az emberek kapcsolatát szimbolizálja. A gyerekek feladata, hogy a felnőttek szemléletformálását segítse.
Duska József a faültetés kapcsán kifejtette, hogy az az ember, aki fát ültet, csak jó ember lehet, hiszen bízik a jövőben, és bízik a következő nemzedékben.
A jelképes falültetés után az óvodások verset mondtak és énekeltek.

Forrás: Egriszín

Közcélú foglalkoztatottak kezdték meg a munkát április 1-én az egri Polgármesteri Hivatalban. Eger önkormányzata 210 fő foglalkoztatására pályázott, végül 150-en álltak munkába.

Számukra ez a lehetőség részmunkaidős, napi négyórás elfoglaltságot jelent. A Polgármesteri Hivataltól megtudtuk, hogy a  programban olyan személyek vehetnek részt, akik bérpótló juttatásban részesülnek, a közfoglalkoztatás költségeinek 5%-át állja az önkormányzat, 95%-át Eger támogatásként kapja.

A 150 főt négy hónapra vette fel az egri önkormányzat, a minimálbér arányos részét kapják fizetésként és hasznos lehet számukra az itt szerzett munkatapasztalat. A hivatalnál később, egy újabb pályázati szakaszban –hasonló feltételekkel- lehetőség nyílik majd további állás nélküliek foglalkoztatásra.

A 150 közcélú foglalkoztatott közül 60 fő a városi oktatási, szociális intézmények, a sportlétesítmények kezelőinek segítenek, a karbantartási feladatokat végzik, vagy más kisegítő munkakörökben dolgoznak. A többiek a Polgármesteri Hivatal szervezésében tevékenykednek, illetve nagyobb létszámban a városüzemeltetési, köztisztasági és városszépítési feladatok ellátásában vesznek részt.

Fontos információ, hogy a vonatkozó jogszabályok alapján a munkanélkülieknek 2011-ben minimálisan 30 munkanapot dolgozniuk kell közcélú munkásként, ellenkező esetben a jövő évben már nem lesznek jogosultak a juttatásra. Ennek ellenére a 210 megszólított közül akadt olyan, aki meg sem jelent a hivatal felhívására, vagy nem fogadta el a felkínált munkát. Utóbbiak az együttműködés megszegése miatt a jövőben nem jogosultak a bérpótló juttatásra sem.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. hetedik alkalommal tartja meg hagyományos országos szemétgyűjtő akcióját 2011. április 21-én.

A Föld Napja alkalmából szervezett eseményre ismét több ezer önkéntes jelentkezését várja a társaság. A rendezvény az elmúlt négy évben az ország legtöbb önkéntest megmozgató környezetvédelmi mozgalmává nőtte ki magát.

Az előzetes jelentkezések alapján Heves megyében több mint 1000 főt sikerül bevonni a szemétgyűjtési akcióba. Ennyi jelentkező még soha nem volt Heves megyében.
A jelentkezők között találjuk az egri üzemmérnökség területén Eger, Mátraderecske (kiemelkedő 150 fő jelezte részvételét), Ostoros, Egerszalók, Verpelét. A hevesi üzemmérnökség térségében Besenyőtelek (szintén 150 fő), Aldebrő, Feldebrő, Vécs. A gyöngyösi térségben szinte mindegyik település részt vesz, 687 fő jelezte részvétét, Abasár, Adács, Kerekharaszt, Markaz, Gyöngyösoroszi, Mátraszentimre, Ecséd.

Több település már a hétvégén is gyűjtött szemetet az úthálózat mellett, ezek elszállítása már megtörtént.

A Közút egész évben végzett út menti szemétszállítási munkáját az utóbbi időben sajnos szélmalomharc jellemzi, az illegális szemétlerakók nap mint nap szaporodnak. A társaság évente egy kisebb megyeszékhely éves kommunális hulladékának megfelelő mennyiségű szemetet gyűjt össze az általa üzemeltetett utak mellől. Ebben a küzdelemben szeretne a cég szemléletváltozást elérni. Az akciók sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az elmúlt hat alkalommal összesen 225 ezer önkéntes csaknem 36 ezer köbméternyi szemetet gyűjtött össze országszerte.

„A szemétgyűjtési akcióink célja, hogy a fiatalabb generációnak is természetessé váljon a környezet megóvása. Az akció megszervezésével a társaság hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az a több ezer - többségében – fiatalember, akik részt vesznek a szemétgyűjtésben, később jobban odafigyeljenek szűkebb és tágabb környezetük megóvására. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. éppen ezért várja az egyénileg és csoportosan jelentkezőket, számítunk az önkormányzatok, civil szervezetek, iskolák és baráti társaságok csatlakozására is.” – mondta Kovács Ákos, a társaság vezérigazgatója.

A vezérigazgató szerint a társaság szemétszedési akciója az ország legtöbb önkéntest megmozgató környezetvédelmi eseményévé nőtte ki magát. „Ez reményt ad arra, hogy a következő generációk a mainál jobban megbecsüljék az utak környezetének állapotát, reményeink szerint, aki egyszer aktívan részt vesz a szeméthegyek felszámolásában, az biztosan nem válik notórius szemetelővé.” – tette hozzá a vezérigazgató.

A közútkezelő főszervezőként, az esemény gazdájaként minden csatlakozó számára térítés nélkül biztosít kesztyűt és láthatósági mellényt, valamint gondoskodik az összegyűjtött hulladék maradéktalan elszállításáról is. Az utak menti szemétszedéshez a cég szakmai felügyeletet biztosít, szükség esetén ideiglenes forgalomkorlátozást vezet be.

Idén eddig több mint 300 diák vett részt a példamutató „úszó érettségin” az egri Bitskey Aladár Uszodában. A százéves úszó- és vízilabda múlttal rendelkező megyei jogú városban a 2001/2002-es tanévben indult el a program.

A méltán elhíresült kezdeményezés eredményeként eddig 3300 Egerben tanuló fiatal teljesítette a követelményeket és szerzett tanúsítványt úszótudásáról. Ebben a tanévben 13 középfokú intézmény vett részt a különleges vizsgákon, az összesítésben legjobb teljesítményt nyújtó iskolát az önkormányzat tárgyjutalomban részesíti.

A jelentkező diákoknak 300 métert kell megtenniük szabadon választott úszásnemben, a vizsgáztatók ellenőrzik a pontos, szabályos technikát, nagy figyelmet fordítanak arra, hogy az érettségiző jól láthatóan biztonsággal ússzon.

A polgármesteri hivataltól kapott tájékoztatás szerint a program országosan is példaértékű. Eger MJV Önkormányzata kiemelten fontosnak tartja a programot, így a nehéz gazdasági helyzet ellenére is biztosított minden feltételt, amely a 300 fiatal vizsgáztatásához szükséges. Büszkék vagyunk arra is, hogy Eger városa országos viszonylatban egyedülálló ezen a területen. A megmérettetésre jelentkezők munkáját az úszó érettségin mindvégig egy magas szakmai végzettséggel, jelentős sportolói múlttal rendelkező vizsgabizottság szervezte és értékelte. Az úszó érettségit az egri Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Irodája karolta fel, a szakmacsoport vette fel a kapcsolatot az iskolai testnevelőkkel, segítve, szervezve a közös munkát.

Az úszó érettségi teljes egészében önkormányzati finanszírozással valósul meg, 400 ezer forintból. Ennyibe kerül a pályabérlet, a vizsgáztatás, a szervezés és egyéb adminisztrációs feladatok ellátása (eredmények nyilvántartása, oklevelek nyomtatása, stb.) Az önkormányzat egyértelmű célkitűzése, hogy minden egri diák jól megtanuljon úszni – mondta a sajtótájékoztatón Rázsi Botond alpolgármester. Hozzáfűzte, hogy a középiskolásoknak szánt érettségi-akció csak egy kicsiny szelete annak a támogatási rendszernek, amely a városban jól működik. Az iskolák és óvodák költségvetési forrásból, összesen hétmillió forint értékben használhatják az uszodát, s az intézmények további kétmillió forintot kapnak arra a várostól, hogy növendékeik bérletet és belépőjegyet váltsanak a vizes létesítményekbe.
Eger önkormányzata csaknem 10 millió forintot áldoz évente arra, hogy a gyerekek úszni tanuljanak. A tapasztalatok szerint az iskolák és a szülők, gyermekek többsége él ezzel a remek lehetőséggel.

Hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság hivatalból eljárást indított az egri Gárdonyi Géza Színházról készült belső ellenőrzési jelentés alapján. A kapitányság Bűnügyi Igazgatóságának Gazdaságvédelmi Osztálya minderről ma írásban tájékoztatta a Heves Megyei Önkormányzat főjegyzőjét.

Ismeretes: a színházban lezajlott belső ellenőrzés tapasztalatairól 2011. március 11-én tárgyalt a Heves Megyei Közgyűlés eseti, az előző ciklus tisztázatlan ügyeivel foglalkozó vizsgálóbizottsága. Ezt követően került fel a belső ellenőrzési jelentés teljes terjedelmében a www.hevesmegye.hu honlapra, a bizottsági ülés valamennyi egyéb dokumentumával együtt.

A rendőrségtől érkezett levél szerint a Heves Megyei Önkormányzat honlapján olvasható, s a Heves Megyei Önkormányzat Belső Ellenőrzési Osztálya által készített ellenőrzési jelentésből az tűnik ki, hogy „2009.04.01. és 2010.09.30. között az egri Gárdonyi Géza Színház működése, gazdálkodása során nem tartották be a számviteli törvény, a belső normák, valamint más jogszabályok előírásait. A gazdálkodásban olyan elemek jelentek meg, melyek a vagyonkezelési kötelezettség megszegésének gyanúját vetik fel.” A fentiek alapján a gazdaságvédelmi osztály hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt 2011. április 8-án feljelentés-kiegészítést rendelt el.

A rendőrség már a héten megkezdi az ügyben érintettek kihallgatását. Egyúttal bekértek mindennemű, az ellenőrzés során keletkezett iratanyagot.

Tájékoztatta portálunkat a Heves megyei Önkormányzat

Játékos elméleti és ügyességi feladatokat kellett megoldaniuk a vetélkedő csapatoknak szombaton, a „Hazai pályán” elnevezésű európai uniós ismeretekre épülő vetélkedőn. A Tarsoly Ifjúságért Egyesület által szervezett játékos délutánt az országban negyedik helyszínként Bükkszéken rendezték meg, ahol hét csapat mérte össze tudását az EU-val kapcsolatos kérdésekben.

A rendezvény fővédnöke Herczog Edit, az Európai Parlament képviselője volt, aki szintén tevékenyen kivette a részét a versenyből. Az EP- képviselő asszony elmondta, nagyon fontos, hogy a sokat – hol negatívan, hol pozitívan – emlegetett Európai Uniót mindenki a magáénak érezhesse.

Fontos, hogy az efféle vetélkedők hozzásegítsék a településeket a minél jobb módú turisták befogadására, hiszen az idegenforgalomra épülő falvak, kisebb városok így tudják fenntartani az érdeklődést, és az alapvető EU-s ismeretek segítenek a minél szélesebb skálán mozgó attrakciók létrehozásában, nem utolsó sorban a gyermekeke ismereteinek bővítésében.

Herczog Edit elmondta, hogy míg hazánkban a politikai éra igen éles harcot vív egymással, és a jó döntéseket is igyekeznek dafke lesöpörni, addig az Európai Parlamentben az esetek többségében együtt szavaznak a magyar képviselők.

A képviselőasszony hozzátette, hogy fontos különválasztani az Orbán- kormány pártpolitikai tevékenységét, és hazánk EU-s elnökségre vonatkozó megítélését, hiszen ez két külön dolog.

• A kormány pártpolitikai tevékenysége kissé elfedi az EU-s elnökséggel járó feladatok megoldásának sikerességét, ami azért is probléma, mert több ezer fiatal készült három éven keresztül az elnökség félévének sikeres lebonyolítására, akiknek a munkáján, - legalábbis annak megítélésén - most csorba eshet. Én nyilván a Magyar Szocialista Pártot képviselem az EP-ben, de ha a Fidesz Magyar Polgári Szövetség tagja lennék, akkor is zavarna, hogy nem látszik az eredmény, mert túl nagy a „hangzavar” – ecsetelte a külhoni megítélésünket Herczog Edit.

A vetélkedőt végül a némi pétervásárai segítséggel kiegészülő egriek, Kis Vuk elnevezésű csapata nyerte, akik a bükkszéki és erdőkövesdi csapatok előtt végeztek az első helyen.

Egerben járt a Diplomata Hozzátartozók Klubja (DIPLOMAT SPOUSES CLUB BUDAPEST). A nagykövetek és diplomáciai képviselők feleségei és férjei (összesen 17-en), többek között Ecuadort, Japánt, Angolát, Chilét, Ausztráliát, Portugáliát, Svájcot és az orosz utódállamokat képviselték.

Sandra Poysari, a finn minisztertanácsos hitvese a klubvezető, aki elmondta: nemrégiben járt Egerben egy finn képzőművészek munkáiból nyílt kiállítás megnyitóján és megfogta a város hangulata. Úgy döntött, hogy el kell hoznia társait is a gyönyörű történelmi városba.
Hozzátette: az egri városvezetők és a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak hathatós segítségével szervezték meg a városnéző programot. Úgy látja: ahhoz, hogy az ember lássa és megismerje Magyarországot, korántsem elég Budapesten élni, épp ezért sokat utazik. Tapasztalatai szerint Eger hazánk legszebb kisvárosa, amely a tervezett fejlesztésekkel csak még impozánsabbá válik majd, még csalogatóbb lesz a turisták számára. Sandra Poysari kiemelte: a klub tagjai között csak diplomaták találhatók, ugyanakkor számos rendezvényt szerveznek, bemutatókat, koktélpartikat tartanak és utazásokkal is igyekeznek megismerni az országot. Az egri látogatásról hamarosan minden nagykövetség honlapján megjelenik egy beszámoló és a klub közösségi oldalakon is jelen van, ahol ugyancsak népszerűsítik majd Egert.

A vendégeket Habis László polgármester fogadta a Városházán, dióhéjban bemutatva Eger történelmét, hagyományait, majd az idén induló belvárosi funkcióbővítő rehabilitációs program főbb elemeit. Leszögezte: a tervek szerint 2012-re megújul a város, belvárosi térrendszerek, találkozási helyek jönnek majd létre, tágasabbá válik a Dobó tér és megújul egy sor műemléki épület is. Eger természetesen nagy örömmel visszavárja a klub tagjait egy újabb látogatásra. A 17 fős csoport idegenvezetéssel tekintette meg Eger belvárosi értékeit, ismerkedett a messze földön híres borokkal is.

Egy egri önkormányzati delegáció nemrégiben az Amerikai Egyesült Államok nagykövetasszonyánál tett látogatást, hiszen a diplomata korábban többször is járt a városban hivatalos találkozón és gyermekeivel együtt civilben is, egyszerű turistaként.

A jövő évad előzeteseként tartottak sajtótájékoztatót a Gárdonyi Géza Színházban.

A bérletek árának befagyasztásával, valamint új nézői korosztályok bevonásával szeretné növelni a színház népszerűségét Blaskó Balázs színházigazgató. Drámapedagógusok segítségével azt a korosztály is megkereshetik, aki még most nőnek bele a színházi kultúra értékeibe. Teljesen új, de a múltból a magyarság középkori politikájából táplálkozó műsorrendet és társulatot hoz létre. Válogatások során 11 főt kell majd az igen jól képzett diplomás emberanyagból kiválasztaniuk, hogy a jövő évadtól teljes erővel indulhasson a munka, ezek között nagyon tehetséges határon túli színészek is lehetnek.

A távozók vákuumot teremtettek maguk mögött, ennek hatására a mi szellemiségünkbe nevelhető fiatalokat kell a színházba szerződtetni, akik a későbbi Hüse Csabák lehetnek- mondta Blaskó Balázs

Topolánszky Tamás segítségével újjá szervezik a tánckart, a másfél hónapos közös munka során körvonalazódott, hogy a táncos végzős- táncosztályából is szerződtethetnek néhány tehetséges fiatalt. A rendezők között nem kisebb nevek, mint Makk Károly, Pinczés István, Csiszár Imre, Dér András szerepelnek.

A Nagyszínpad mellett, a Stúdiószínpadot is méltó színvonalra szeretnék fejleszteni, ahol kortárs írók művei között helyi író műve is szerepel majd. A Szederinda néptánc együttes és Richter cirkusz bevonásával, új és izgalmas daradokkal szeretnék gazdagítani a nézők élményeit.

A társulat néhány tagja, pályázat keretében hamarosan egy 10 napos szakmai utazáson vesz részt, ahol a környező országokban tevékenykedő színházakat felkeresve szakmai tapasztalatokra tehetnek szert, valamint a felújíthatják meglazult szakmai kapcsolatukat.