Keresés: „új” (1757 találat)

Második alkalommal rendeztek Egerben tanévindító szakmai tanácskozást. A rendezvényen 23 megyei jogú város közel ötven oktatásirányítás vezető szakemberét látták vendégül. A konferencia célja az elmúlt időszak jogszabályi változásaiból fakadó jelenlegi és jövőbeli feladatok megtárgyalása volt.

Eger Megyei jogú Város Polgármesteri Hivatala Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Irodája kezdeményezte az augusztus 24-én tartott konferenciát, ahol a város közoktatási intézményeinek vezetői mellett többek között a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium is elfogadta a meghívást. Ezáltal lehetőség nyílt a közös álláspontok, kezdeményezések megvitatására.

A Polgármesteri Hivatal Dísztermében tartott előadássorozatot Dr. Garai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium Szakképzésért Felelős Miniszteri Biztosa nyitotta meg. Témája a magyar szakképzés átalakításának kiemelt feladatai voltak az új kormányzati ciklusban, melyről a délután folyamán Habis László polgármester rövid sajtótájékoztatót tartott. A polgármester szerint az elmúlt időszakban állandóvá váltak a jogszabályi törvénymódosulások, melyek következtében nem sikerült komoly vonatkozási pontokat, igazodási irányokat fölfedezni. Ennek eredményeként az oktatási intézmények óriási adminisztrációs terhet kaptak a nyakukba. Eger szempontjából azt tartja lényegesnek, hogy annak ellenére, hogy az állami források csökkentek, az oktatás minősége nem romlott. Az egri intézmények büszkék lehetnek arra, hogy a tanulmányi versenyeken önmagukban jóval több sikert érnek el, mint a megye egésze – hangsúlyozta Habis László.

A polgármester kitért arra is az előadás kapcsán, hogy annak ellenére, hogy a diákok nyolcvan százaléka jár gimnáziumba, a társadalomban ez azt a szemléletet tükrözi, hogy a jó szakképzettségnek nincs kellő presztízse. Németországhoz hasonlóan itthon is a gyakorlatorientáltabb oktatás bevezetése lenne célszerű a jobb szakemberek képzéséhez.

Forrás: Egriszín

Csizmadia Tibor elmondta, hogy az idei évadban még nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy megszólítsák a gyermek és ifjúsági korosztályt. Minél több középiskolást és főiskolást szeretnének becsalogatni a színházba, és olyan előadásokat kínálni, amelyek maradandó élményt nyújthatnak számukra. Az évad első bemutatója a Selyemcipő lesz október 9-én. Claudel műve után az Állatmeséket és a Requiemet láthatja az egri közönség a tánctagozat művészeinek előadásában. Már júniusban elkészült Csiky Gergely: Prolik (Ingyenélők) c. darabja Máté Gábor rendezésében, ezt november 12-én mutatják majd be. Csizmadia Tibor kiemelte, hogy sok vendégjátékra is meghívást kapott a társulat. Következő héten a Vidor Fesztiválon mutatják be a Csörgess meg!-et, majd a Mayával mennek a Thália Színházba, de több külföldi felkérésnek is eleget tesznek majd. A stúdiószínpadon Kertész Lilly – Fábri Péter: Látogatók c. drámájával indul az évad november végén. Lesz zenés darab is: Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba című daljátéka. A mester és margaritát Csizmadia Tibor rendezi, valamint folytatják a sikeres Csörgess meg! című mobilrevüt Hivatal-színház néven, továbbá La Fontaine Állatmesék c. darabján kívül még egy gyermekeknek szóló előadás is lesz, H. C. Andersen – Jevgenyij Svarc: A hókirálynő című művének színpadi változata. A stúdiószínpadon a Hírlap-Színház is rendszeresen látható lesz. Az igazgató kiemelte, hogy a pénzhiány már mindennapos problémát okoz, de törekednek azt elérni, hogy ez a szakmai munkát láthatóan ne befolyásolja. Merczel József, a Heves Megyei Közgyűlés alelnöke is említette a pénzügyi gondokat. Elmondta, hogy 11 milliót most átutalt a megye, és még 13 milliót a közeljövőben szándékozik a színház rendelkezésére bocsájtani a dologi kiadások fedezésére. Reményeit fejezte ki, hogy az évadkezdés nehézségein túl tud jutni a színház, és elmondta, hogy az igazgatói pályázatot csak a választások után fogják kiírni. Homa János, Eger Kulturális Bizottságának elnöke szerint nem választásokban, hanem értékekben kell gondolkodniuk a politikusoknak a kultúra tekintetében. Fontosnak tartja, hogy Egernek önálló színháza és társulata legyen, és bízik benne, hogy a következő választások után is egyben marad a jelenlegi társulat.

Forrás: Egriszín

A Magyarok Szövetsége Heves megyei Szervezete is indul az önkormányzati választásokon Egerben. A választókörzetek képviselőjelöltjeit és polgármesterjelöltjüket ma délelőtt mutatták be az Érsekkertben.

Szűcs Lajos, a szervezet megyei elnöke, s egyben egri polgármesterjelöltje elmondta, hogy kicsit késtek a bejelentéssel, de ők is részt kívánnak venni a választásokon. Kiemelte, hogy az esélytelenek nyugalmával indulnak ugyan, de Dobó István is egy maroknyi sereggel csinált csodát Egerben anno.
A polgármesterjelölt programjukat vázolva kifejtette, hogy számukra az egri értékek megbecsülése, és az értékteremtés megteremtése a céljuk. Szerinte Eger az utóbbi 20 évben a bankok és a plázák városává vált. Az ipari és feldolgozó létesítményeket újra fel kellene építeni. A megyeszékhelyet újra a szőlő és bor városává kívánják tenni, és az Egervint pedig megmentenék a pincéikben található muzeális értékekkel együtt.

Magyar Szövetsége Heves megyei Szervezetének jelöltjei a 2010-es választásokon Egerben:

Polgármesterjelölt: Szűcs Lajos

Képviselőjelöltek (még nem végleges):

Forrás: Egriszín

A két együttes hasonló célokkal vágott neki a bajnokságnak, hiszen az Egerhez hasonlóan a Balmazújváros is a bajnoki címre hajt. Ennek megfelelően támadólag léptek fel a felek a találkozó elején, amit a klubvezetés kezdeményezésére a diákok ingyen tekinthettek meg. A kezdés az Egernek sikerült jobban, három-négy ígéretes akciót is vezettek László István és Lengyel Lajos fiai az első játékrészben, s ezek egyikéből meg is szerezték a vezetést. A 13. percben Romhányi szöktette Hamart a jobb szélen, aki középre adott Kotula elé, a DVTK ellen is eredményes csatár pedig a jobb felsőbe rúgta a labdát 1:0.

A második 45 perc is egri helyzettel indult, de Kotula nem tudta megduplázni az előnyt, illetve saját góljainak számát. Ahogy telt az idő, egyre bátrabban játszottak a vendégek és Mizsák találatával egyenlíteni is tudtak az 57. percben. A csereként beálló játékos egy kiugratást követően lőtt a jobb alsó sarokba (1:1). László István mindhárom kezdő csatárát lecserélte, de újabb gól már nem született, a döntetlen igazságosnak mondható.

NBIII. Mátra-csoport

2. forduló

Egri FC – Balmazújvárosi FC 1:1 (1:0)

Eger, Városi Stadion 300 néző

V.: Dósa Árpád (Pap, Holecska)

EGER: ILLYÉS – DEBRECENI, KISKAPUSI, KÁPOSZTA, SZŰCS Á.– ROMHÁNYI, VÉN, BUSAI – KOTULA (KÉKI '87), BARDI (KÁLMÁN '65), HAMAR (ARANYOS '75)

BALMAZÚJVÁROS: BARNA – SZABÓ M. (TÓTH Z. '58), KISS A., HOLB, TORNYAI – SÁRKÖZI (FORGÁCS '83), KÓNYA, SZŰCS L., KÁLLAI – MURÁK (MIZSÁK '46), BELÉNYESI

G.: Kotula ’13 ill. Mizsák '57

Jók: Romhányi, Szűcs, Kotula ill. Mizsák, Barna, Kállai

László István szakmai igazgató (Egri FC): Ezen a héten három mérkőzést játszottunk, ennek ellenére már az első félidőben eldönthettük volna a mai találkozó kimenetelét. Tragédia nem történt, a döntetlen benne volt, készülünk a következő ütközetre.

Szaláczi Tamás vezetőedző (Balmazújváros): Igazságos a döntetlen, nagy eredménynek tartom, hogy sikerült egy pontot szereznünk Egerben.

További eredmények:

DUNAKESZI VASUTAS -FELSŐTÁRKÁNY SC 3 - 2

PUTNOK VSE - FC TISZAÚJVÁROS 2 - 1

MONORI SE - ÓZDI FC                 1 - 1

RÁKOSMENTE - TURA-BIOTECH USA 2 - 5

BALASSAGYARMATI VSE - SALGÓTARJÁNI BTC          1 - 2

Forás: Egriszín

Ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a város fejlődése érdekében, a közéleti, a kulturális, valamint a szociális területeken kiemelkedő eredményeket elért személyeknek a kitüntetéseket és a díszpolgári címet tegnap este, a Dobó téren.

Bánffy György 1927-ben született Budapesten. A vármegye főjegyzőjének fiaként 14 éves koráig Egerben lakott. Elemi iskoláit a Lyceumban végezte, majd 1937-41 között az Egri Ciszterci Gimnázium diákja volt. Érettségi vizsgáját már a budapesti Érseki Katolikus Gimnáziumban tette le. 1953-ban diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Színészi pályafutását a Filmgyártó Vállalatnál kezdte, majd három évig a budapesti Nemzeti Színház, később a Fővárosi Operett Színház tagja, melyet a pécsi Nemzeti Színház tagsága követett. 1971 óta a József Attila Színház tagja és a Zeneakadémia beszédtanára. Drámai színész, s mint ilyen, kitűnő jellemalakító képességgel rendelkezik. Kiváló beszédtechnikája, orgánuma legendás előadóestjein is jól érvényesül. Színpadi szerepei mellett számtalan játékfilm és tévéfilm szereplője. A magyar nyelv megőrzéséért, ápolásáért, magyarságtudatunkért is komoly feladatokat vállal. Az egyik legszebben beszélő magyar színész. Jászai- és Kazinczy-díjas, Érdemes, majd Kiváló Művész. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztjét, 2001-ben pedig munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el. „Egriségére” büszke, s mint innen elszármazott országosan ismert személyiség, sokat tett a város hírnevének és tekintélyének emeléséért. A művész úr egyéb elfoglaltsága miatt kitüntetését a későbbiekben veszi át.

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger város közéletében, illetve a város fejlődése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Gergely Péter Pál karnagy úrnak és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgatónak.

Gergely Péter Pál  1951-ben született Kazincbarcikán. Tanári diplomáját, brácsa szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozatán szerezte. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémia karmesterképző-szakának elvégzésével egészítette ki. A Miskolci Egressy Béni Zeneiskola hegedű-és kamarazene tanára. A miskolci Mindszenti templom karnagya, 1996-tól a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórust vezeti. 1992-től lett a karmestere és művészeti vezetője az egri Cantus Agriensis Kórusnak. Az elmúlt 18 év alatt végzett magas színvonalú kórusvezetői munkásságának köszönhetően ezzel az együttessel számos hazai és nemzetközi sikert ért el. 2002-ben "Hangversenykórus Cum Laude" minősítést kaptak, amely ebben a műfajban a legrangosabb elismerés.  A miskolci Cardinal Mindszenty Kórussal közösen bemutatott műsorukkal háromszor nyertek első díjat a Rómában megrendezett Palestrináról elnevezett nemzetközi kórusversenyeken. A város kulturális életének fontos szereplői, számos ősbemutató, oratórikus koncert előadói. A közel két évtizedes magas színvonalú művészi munkásság elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

Szepesi György 1935-ben született Egerben. Zenetanári képesítést 1962-ben szolfézs-karvezetés szakon Debrecenben szerzett, melyet később klarinét szakos diplomával is kiegészített. Tanári pályáját a Farkas Ferenc Zeneiskola jogelődjében, az Egri Állami Zeneiskolában kezdte, ahol 1995-ben történt nyugállományba vonulásáig klarinéttanárként közel negyven évet töltött, - melyből 28 évet igazgatóként dolgozott. Évtizedeken keresztül meghatározó egyénisége volt Eger kulturális életének. Az Egri Szimfonikus Zenekar és az Egri Fúvósötös alapító tagja. Magas szintű szólista játékát és élvezetes tematikus ismeretterjesztő műsorait szeretett közönsége a mai napig élvezheti. A rendszerváltás után a Kulturális Bizottság külsős tagjaként két cikluson keresztül segítette a bizottsági munkát. Három évtizeden át a Filharmónia megbízottjaként szervezte Heves megye és Eger város koncertéletét. Sok évtizedes magas színvonalú munkásságával rendkívül sokat tett a zeneoktatásért, a város hírnevének, zenekultúrájának emeléséért.

A kulturális területen végzett kiemelkedő teljesítmények elismeréseként a közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Dr. Kádár Zsolt esperesnek.

Dr. Kádár Zsolt 1953-ban született Miskolcon. Lelkészi képesítését a debreceni Református Theológiai Akadémián szerezte, melynek elvégzése után rövid ideig szilvásváradon működött. 1988-ban került Egerbe, amikor az Egri Református Egyházközség gyülekezete hívta, és lelkészének megválasztotta. Munkásságának köszönhetően az akkor meglehetősen kicsiny gyülekezetből az Egervölgyi Református Egyházmegye legerősebb gyülekezete nőtt ki. 1998-ban theológiai doktori címet szerzett. Az Egervölgyi Református Egyházmegye esperese, a Magyar Református Egyház tudományos testületének a Doktorok Kollégiumának főtitkára. Egriségére büszke, kitüntetésnek tartja, hogy ennek a nem túl nagy, de nagyon kedves gyülekezetnek lehet a lelkipásztora. 1996-ban az ő vezetésével az egyház visszaigényelte és visszakapta a patakparti Kálvin Házat, amely az azóta eltelt időszak alatt a hitéleti és kulturális tevékenység folytatásának legendás helyszínévé vált. Az épülettel ugyanis a várost kívánták szolgálni úgy, hogy nem csak a gyülekezet hitéleti alkalmai előtt nyitották meg annak termeit, hanem a helyben élő és alkotó művészek, írók, és az egész város számára. A színvonalas rendezvényeken, hangversenyeken, kiállításokon, írótalálkozókon, könyvbemutatókon szellemi hidak épülnek itt, lélektől lélekig. Joggal állapítható meg, hogy ez a fontos intézmény maradandó értéket képvisel, hiszen eredményesen szolgálja az egyház fő hivatását, az evangelizációt, ugyanakkor a magyar művelődést is.

Művészeti Nívódíjban részesült Kishonthy Jenő festőművész, Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes, Majoros Tamás fényképész és a Szent István Rádió Szerkesztősége.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kishonthy Jenő festőművész.

Kishonthy Jenő 1935-ben született Edelényben. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát Barcsay Jenő és Bernáth Aurél tanítványaként 1960-ban végezte el. Ezt követően telepedett le Egerben, ahol mind a mai napig él. Évtizedeken keresztül az Eszterházy Károly Főiskola Rajz tanszékén oktatott, mely intézményben nyugállományba vonulása után óraadóként is szolgálta a művészeti és a tanárképzés ügyét. Pedagógusként tanítványok sokaságát nevelte a szép értékelésére, annak újrateremtésére. A tehetségeket felkarolta, támogatta. Olyan szellemi alkotóműhelyt hozott létre, melynek tudatformáló és közösségteremtő ereje az egész városra kisugárzott. A 90-es években létrehozta az egri hivatásos képzőművészek nagy részét tömörítő „Ars Agria” Képzőművész Egyesületet. Alkotóként hagyománytisztelő, mértéktartó és visszafogott. Lírikus festményeinek alaptémája és hangulata a kisvárosi életérzésben gyökerezik. Tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának. Művészetével, festményeivel az érdeklődők a csoportos kiállításokon kívül számos jelentős egyéni kiállításon is találkozhattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes.

Kovács István 1958-ban született Budapesten. Középfokú tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, melynek befejezése után felvételt nyert a miskolci Zeneművészeti Főiskolára. Klarinét szakos diplomáját 1980-ban szerezte, míg blockflőte tanári diplomáját a miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében vehette át. 1984. szeptemberében került az egri Farkas Ferenc  Zeneiskolába, mely iskolának  azóta  is tanára. Jelenleg igazgatóhelyettesként segíti az intézmény vezetését. Az alapfokú művészetoktatás területén végzett pedagógiai munkája magas színvonalú, személyében munkatársai és tanítványai aktív, segítőkész, pontosan és precízen dolgozó szakembert tisztelnek. Előadóművészként érdeklődése a régi zenei művek felkutatása, ápolása és megőrzése felé fordult, amiért 22 évvel ezelőtt megalakította a Musica Aulica Régizene Együttest. Az eltelt több mint két évtized alatt szerepléseik, bemutatóik szinte megszámlálhatatlanok. A régi zenék népszerűsítése terén végzett munkásságával, együttesével a város kulturális életének meghatározó tényezője. Tevékenysége úgy a külföldi kapcsolatok ápolásában, mint a magyar zene más országokban történő megismertetésében is jelentős.

„Fotóművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Majoros Tamás fényképész.

Majoros Tamás 1957-ben Egerben született. Érdeklődése már korán a fényképészet felé irányult. Általános iskolai tanulmányai befejezése után Budapestre ment, ahol a Práter utcai szakiskolában elsajátította a fotografálás alapjait. 1995-ben mestervizsgát téve a „szakma mestere” címet is elnyerte. Húsz esztendővel ezelőtt megalapította fotós vállalkozását az Egri Fuji Foto Centrumot, melynek vezetője és tulajdonosa. Az első időkben nyomdai fotózással foglalkozott, beállítottsága azonban hamarosan a művészi fotózás felé irányította. Művészi szinten megalkotott esküvői, portré és gyermekfotók sokaságát készítette el, de több díjat nyert úgy a természetről, mint a műemlékekről és egyéb tematikus célzattal készült képeivel is. A Gárdonyi Géza Színház Galériájában 2001 márciusában nyílt meg színházi fotóiból rendezett kiállítása, melyben a legemlékezetesebb színházi pillanatokat örökítette meg. Az Egri Egyházmegye 2004-ben ünnepelte fennállásának ezer éves évfordulóját, mely alkalomból az Érseki Gyűjteményi Központ egy reprezentatív albumot jelentett meg, melynek számos művészi fotóját szintén ő készítette. Magas színvonalú tevékenységével 2001-ben elnyerte a Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított „Év vállalkozója” címet. Munkásságával méltán vívta ki a város polgárainak megbecsülését.

„Sajtó-és Publicisztikai Nívódíj” kitüntetésben részesült a Szent István Rádió Szerkesztősége.
(A kitüntetést Szarvas István kuratóriumi elnök veszi át.)
A Szent István Rádió – egri központtal – Magyar Katolikus Rádió néven tíz esztendővel ezelőtt kezdte meg működését. Műsorainak sugárzását 2000. augusztus 20-án indította. Fenntartója a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány.  A határon túl Szlovákiában és Ukrajnában is foghatók a rádió adásai, így vételkörzete Budapest határától Kárpátaljáig és Szolnoktól egészen Kassáig terjed. A Szent István Rádió műsorpolitikájának köszönhetően hamar népszerűvé vált. A Szent István Rádió az ország legnagyobb vételkörzetű regionális rádiójaként, immár tízedik éve napi 24 órában, regionális közműsor-szolgáltatóként működik. Műsoraikban igyekeznek mindig valami jót és újszerűt, valami maradandót adni a hallgatóknak. Műsoridejében főként közszolgálati jellegű műsorok hangzanak el, amelyek átfogják a mindennapi élet egészét, a gazdaság, a társadalom és a kultúra minden lényeges kérdéséről szólnak. Elsősorban az emberi hangra épít, de zenei világa is nyugodt, a szeretetteljes hangvételhez igazodik. A Rádió célja immáron 10 éve azonos az egyház küldetésével: „mindenki üdvösségének a szolgálata”.

1. Dr. Kakuk Judit 1951-ben Egerben született.
Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett. Ezután tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta, ahol 1975-ben szerzett diplomát. Orvosi hivatásának gyakorlását ugyanebben az évben az egri Markhot Ferenc Kórház Szemészeti Osztályán kezdte. 1999-től főorvos, 2003-tól pedig az osztály vezetője. Öt éven keresztül folytatott szűrést az egri óvodákban, illetve ellátta a kiszűrtek gondozását. 12 évig végezte a szemészeti osztály ultrahang diagnosztikus vizsgálatait. Az egri szemészeti osztályon 2002-től kezdődően személyéhez köthető az ultrahangos műtéti eljárás bevezetése a szürkehályog műtéti megoldásában. 2008 novemberétől nyugdíjas, de szemorvosként optikai szaküzletekben jelenleg is dolgozik. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Munkájára, óriási szakmai tapasztalatára és emberségére nemcsak betegei, hanem munkatársai is mindenkor számíthatnak. Példaadó munkássága elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” megtisztelő kitüntetésben.

2. Dr. Kalló János 1948-ban Kabán született.
A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1972-ben szerzett diplomát. Pályáját Verpeléten kezdte, ahol egy évtizeden keresztül a község körzeti orvosaként dolgozott. Általános orvostanból szakvizsgázott.  A 20. sz. körzet orvosaként 1982-ben került Egerbe. Az új körzet kialakítása, a lakosság bizalmának megnyerése nem okozott számára nehézséget. Az egészségügyi alapellátás átvétele után a Markhot Ferenc Kórházból háziorvosként a városhoz került. Az elsők között kezdett vállalkozóként dolgozni. Kedves, türelmes, közvetlen, alapos gyógyító munkájában épít a betegek együttműködésére. Körzetére különösen jellemző a lakosság elöregedése, ezért rendkívül nagy figyelmet fordít a betegek otthoni ellátására, ápolására. Egyéb problémáik megoldásában is segítséget nyújt, hiszen kiváló kapcsolatokat ápol a szociális gondozói hálózattal. A Közel négy évtizedes áldozatos család-orvosi szolgálatának elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetésben.

3. Dr. Kollár Lajos 1947-ben Egerlövőn született.
Az érettségi követően három évig az egészségügyben dolgozott. Orvosi diplomáját 1975-ben szerezte a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Ez év őszétől került az egri Markhot Ferenc Kórházba ahol 1979-ben szülészet-nőgyógyászatból szakorvosi képesítést szerzett. 1989-től az egri 17. sz. körzet háziorvosa. Háziorvostanból 1998-ban tett szakvizsgát. Magánpraxisban nőgyógyászként ma is dolgozik.  Orvosként, és önkormányzati képviselőként sokat tett azért, hogy az északi városrész betegeinek ellátása minél ideálisabb körülmények között történjen.  Hosszú évek óta gondoskodik a Nyugdíjasházban élő idősek egészségéről. Betegeivel közvetlen, az orvos-beteg kapcsolatot egyénisége teszi sajátosan oldottá. Az Egerben töltött 35 éves lelkiismeretes orvosi munkássága elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Somogyi István 1951-ben született Mezőkövesden.
A középiskolát szülővárosában végezte, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetem befejezése után 1976 őszén szerzett orvosi diplomát. Pályáját a miskolci Semmelweis Kórházban kezdte, ahol két évig dolgozott. Egri gyógyító munkáját a Markhot Ferenc Kórház I. Belgyógyászati Osztályán kezdte 1979-ben. Szakorvosi vizsgáját belgyógyászatból 1982-ben tette le. Három évig a Kórház üzemegészségügyi szolgálatán üzemorvosként is dolgozott. 1992-től lett az egri városi alapellátás háziorvosa, körzetét jelenleg vállalkozó orvosként látja el. 1998-ban háziorvostanból is szakvizsgázott. Munkája az eltelt évtizedek alatt sem vált pusztán rutinná, rendkívül alapos, a betegekkel türelmes. A gyógyításon túl segíti, nyomon követi betegei szociális és egyéb problémáit, segíti őket azok megoldásában. 30 éves áldozatos egri gyógyító tevékenységének elismerése ez a kitüntetés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2010. évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Utasi Lászlónét, a Családsegítő Intézet Felsővárosi Gondozási Központjának vezetőjét.

Utasi Lászlóné (Oláh Zsuzsanna) 1956-ban Cigándon született.
A középiskolát Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos Gimnázium egészségügyi tagozatán végezte. Érettségi után négy éven keresztül gyermekápolóként a Szabadsághegyi Gyermekszanatóriumban dolgozott. Ezt követően a honvédség kötelékében egészségügyi tiszthelyettesként működött. A honvédség után a diósjenői Szociális Foglalkoztató Intézeténél területi szociális szervező-gondozóként helyezkedett el, ahol közreműködött a gondozási központok kialakításának modellkísérletében is. 1986-tól dolgozik az egri Családsegítő Intézetben. Gondozónő, idősek klubja vezető, majd gondozási központvezető. Szociális szervező diplomát a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán szerzett. Gazdag gyakorlati, elméleti, szakmai tapasztalatainak birtokában vesz részt a gondozási szükségletet megállapító városi szakértői bizottság munkájában. Szorgalmas, pontos és megbízható vezető. Elméleti, gyakorlati felkészültségével, személyes tulajdonságaival 25 éve meghatározó szakembere városunk idősellátásának. Az intézményben végzett magas színvonalú szakmai munkásága elismeréseként részesült a „Szociális Gondoskodásért” megtisztelő kitüntetésben.

Forrás: Egriszín

Az alapszabály elfogadását és a tisztújítást végezte el kongresszusán a Magyar Ifjúsági Közösségi Szervezet.

Egerben augusztus 20-án délután fél hatkor a várbeli székesegyház falai között ünnepi szentmisét celebrált dr. Ternyák Csaba érsek.

Magyarország házának építéséhez Szent István Intelmei nyújtják a leghitelesebb, legkipróbáltabb tervet immár ezer esztendeje – egyebek mellett erről beszélt pénteken délután az egri várban, a várbeli székesegyház falai között tartott ünnepi szentmisén dr. Ternyák Csaba érsek. Szavai szerint néha rádöbbenünk, hogy pár évig rossz irányba mentünk, de ilyenkor elővesszük az eredeti tervet és meglátjuk, hol hibáztuk el az építést. Hallani, hogy a nemzeteknek stratégiára van szükségük a fejlődéshez. Az Intelmekben e stratégia első eleme a hit, a második az egyház. Ma sokan fújolnak erre, a trón és az oltár általuk károsnak vélt szövetségéről szólnak, pedig azok az országok prosperálnak, ahol a lelki és a politikai centrumok békében együttműködnek. A belső megosztás, a rivalizálás legyengít.

Magyarország házának építéséhez Szent István Intelmei nyújtják a leghitelesebb, legkipróbáltabb tervet immár ezer esztendeje – egyebek mellett erről beszélt pénteken délután az egri várban, a várbeli székesegyház falai között tartott ünnepi szentmisén dr. Ternyák Csaba érsek. Szavai szerint néha rádöbbenünk, hogy pár évig rossz irányba mentünk, de ilyenkor elővesszük az eredeti tervet és meglátjuk, hol hibáztuk el az építést. Hallani, hogy a nemzeteknek stratégiára van szükségük a fejlődéshez. Az Intelmekben e stratégia első eleme a hit, a második az egyház. Ma sokan fújolnak erre, a trón és az oltár általuk károsnak vélt szövetségéről szólnak, pedig azok az országok prosperálnak, ahol a lelki és a politikai centrumok békében együttműködnek. A belső megosztás, a rivalizálás legyengít.

A városi díszünnepség hétkor kezdődött a Dobó téri színpadon, ünnepi beszédet Habis László polgármester mondott, majd kitüntetéseket, díjakat adtak át. A megyeszékhely közgyűlése díszpolgári címet adományozott Bánffy György Kossuth-díjas színművésznek a város hírének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként. Pro Agria Díjat kapott Gergely Péter Pál karnagy és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgató. Pro Cultura Agriae-díjban részesült dr. Kádár Zsolt református esperes.

Forrás: Heol

Az Egri Lokálpatrióta Egylet sajtótájékoztatót tartott a Fáklyás Királyköszöntő Ünnepségéről, bemutatták az Eger Csillagai jelöltjeit, az új honlapot és a szeptemberben megjelenő Egri séták nemcsak Egrieknek c. kiadványt.

Az Uránia Filmszínházban tartott sajtótájékoztatón Habis László polgármester, az ELE elnöke beszédében kiemelte a megújult honlap jelentőségét, amely által naprakész tájékoztatást tudnak adni az egyletben folyó munkákról, rendezvényekről. Fontosnak vélte az Egri séta Egrieknek népszerű rendezvénysorozat szeptemberben megjelenő kiadványát, amely nemcsak az egrieknek szól majd. Hangsúlyozta a tehetségek és a kiemelkedő teljesítményt nyújtó intézmények, szervezetek az Eger Csillagai program keretében történő díjazását.

Dr. Renn Oszkár tartott rövid tájékoztatást az induló kötetről. Elmondta, hogy bár a séták hangulatát nem adja vissza a könyv, az mégis heterogén szemléletet nyújt az olvasóknak. Várhatóan Eger Ünnepén jelenik majd meg. Habis László átvéve a szót, megköszönte az egri értelmiségiek önzetlen munkáját.

A holnapi Fáklyás Királyköszöntő Ünnepség kapcsán elhangzott, hogy már idén is kiemelt szerepet szánnak a műsorban a helyi tehetséges fiatalok számára. Ezt a törekvést erősítve egy egész tanévet átfogó tehetségkutató versenyt szerveznek, amelynek döntősei színesítik a lokálpatrióták által majd jövőre is az ünnepség kínálatát.

Forrás: Egriszín

„A pártokrácia helyett végre már a szakmaiság irányába kellene elmozdulni” – hangzott el Tarsoly József, független polgármester-jelölt mai sajtótájékoztatóján. A jelenlegi hegybíró polgármesteri ambícióiról és programjának legfőbb elemiről beszélt.

Tarsoly József szerint már idejétmúlt az a szemlélet, amely kizárólag pártformációkban képes gondolkodni. Elmondta, hogy egy jó polgármesternek egyben jó menedzsernek is kell lennie, aki képes összefogni és összehangolni a különböző szervezetek munkáját, érdekeit és szakértelmét a város érdekében. Úgy véli, hogy a kezdődő kampány során is látszik, hogy a pártok már a leendő pozíciók osztásával, aláírásgyűjtésekkel stb. vannak elfoglalva ahelyett, hogy valódi, ténylegesen szakmai alternatívákat mutatnának fel a választópolgároknak.
A hegybíró szerint Eger egy csodás adottságokkal rendelkező, de középszerű város. Ezen csak úgy lehet változtatni, ha tudatosan bővítik és összehangolják a helyben található turisztikai attrakciókat. Egert Gárdonyi és Dobó szellemiségében újra kell gondolni. Az eddig elért sikereket, felépített értékeket felhasználva és hasznosítva kell az építkezést elkezdeni. Sikeres várost a jelenhez kell kitalálni, a jövő generációjának bevonásával és az idősebbek tapasztalataival – emelte ki a polgármester-jelölt.
Abban az esetben, ha megválasztanák polgármesternek, minden tekintetben polgárbarát önkormányzat kialakítására törekedne. Elmondása szerint a többek által is tapasztalt városházi bürokráciát csökkentené, és az eddigi gyakorlattal szemben gyakran tartana polgármesteri fogadóórákat is. Megszüntetné a belváros központúságot is abban az értelemben, hogy a külső városrészek elhanyagoltságán javítana. Emelné az itt élők életminőségét, a fiataloknak életmódprogramot, perspektívát, az aktív dolgozóknak munkahelyet, a helyi vállalkozóknak szerepet kínálna, a nyugdíjasoknak pedig nyugodt pihenőidőt.
Tarsoly József most is hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha megválasztanák, mindenképp lemondana hegybírói tisztségéről. Az LMP-vel való együttműködésről is beszélt. Kiemelte, hogy a fiatal párt értékrendszere közül sok elem szimpatikus számára, de nem kívánja elveszíteni függetlenségét. Az LMP támogatását köszöni, és reméli a sikeres együttműködést, de ő továbbra sem a párt polgármester-jelöltje. Megtudtuk, hogy amellett, hogy az LMP kéri a szimpatizánsait, hogy szavazzanak Tarsoly Józsefre, még az ajánlószelvények összegyűjtésében is segíteni fognak a jelöltnek.

Forrás: Egriszín

Magánokirat-hamisítás, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és csalás bűncselekmények gyanúja miatt feljelentés-kiegészítést nyújtott be Horváth László, Heves megye 2. számú választókörzetének országgyűlési képviselője az Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület gazdálkodása kapcsán ma délelőtt a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon. Az említett, a Leader-pénzek szétosztására alakult egyesület ellen korábban jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt indult eljárás.

Horváth László Fideszes országgyűlési képviselő szerint az Új Magyarország vidékfejlesztési program részeként 2008-ban az EU által vidékfejlesztési célokra nyújtott pénzügyi források elosztására, koordinációjára létrejött Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület egyetlen településnek sem nyújtott támogatást, ami pedig feladata lett volna.
A 33 települést érintő szervezet ugyanakkor, gazdálkodásában működési költségként több tízmillió forintot használt fel. A képviselő bűncselekmények gyanúját megalapozó okiratokra hivatkozott, melyekben az egyesület számára megrendelt szolgáltatások szerződései bizonyítják a visszaéléseket.
A dokumentumokat Horváth László által ismeretlen személy juttatta el a képviselő postaládájába. Az okiratokból kiderül, hogy ezeket az egyesület pályázati források megszerzéséhez használta fel, nyilvános pályáztatás nem volt.
Mindezek alapján a képviselő arra a következtetésre jutott, hogy az „ajánlatkérések és a vállalkozók versenyeztetése formális jellegű volt, minden esetben ugyanattól a két vállalkozótól kértek ajánlatot, és minden esetben ugyanaz a vállalkozó, (a mellékelt dokumentumok szerint Petrényi Gábor) kapott megrendelést”.
A vállalkozói szerződésekben nem határozták meg a feladatokat, a megrendelői igényt és a vállalkozói kötelezettségeket. Vannak egy-egy napra szóló EU-s pénzeken kötött szerződések, amelyekre napi félmillió forintot fizettek ki, pályázatkezelési, szaktanácsadási címen külsős segítőnek.
Az egyesület 2 millió 940 ezer forintot fizetett ki jogi tevékenység ellátásáért, s a 6 millió 750 ezer forint kifizetésére szóló kötelezettséget tartalmazó szerződéseken nincs ügyvédi ellenjegyzés.

Ismeretlen tettes ellen Csőgér Bálint Nagyvisnyó település polgármestere tett feljelentést jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon. A jogi lépésre az Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület elnökségi tagjaként, a múlt évi gazdálkodásról szóló pénzügyi adatok ismeretében került sor.
A közgyűlésen bemutatott adatok alapján jelentős visszaélésekre figyelt fel a polgármester, ami után vizsgálóbizottság felállítását indítványozta. A közgyűlés nem fogadta el a javaslatát, Csőgér Bálint ezután tett feljelentést a számvitel rendjének megsértése, hűtlen kezelés és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése miatt.
A polgármester néhány tételt felsorolt azok közül, amelyek véleménye szerint visszaélésre adtak okot.
Az egyesület 2 millió 940 ezer forintot fizetett ki jogi tevékenység ellátásáért, s a 6 millió 750 ezer forint kifizetésére szóló kötelezettséget tartalmazó szerződéseken nincs ügyvédi ellenjegyzés. Másik gyanús tétel a gazdasági tevékenységet nem folytató egyesület 3 millió 840 ezer forintos üzletviteli tanácsadás számlája. 9 millió 379 ezer forintot költöttek adatfeldolgozásra, 3 és fél milliót szoftver szaktanácsadásra, 14 milliót tanulmánykészítésre.

Horváth László szerint a rendőrségnek kell tisztáznia az ügyet, tőlük vár megnyugtató választ.

Forrás: Egriszín