Keresés: „hal” (1684 találat)

A polgármester és az EVAT Zrt. vezetése felé intézte a felsővárosi Biomassza üzemmel kapcsolatos kérdéseit mai sajtótájékoztatóján Jánosi Zoltán szocialista egri önkormányzati képviselő. Jánosi a július 26-i rendkívüli közgyűlésen szeretne válaszokat kapni kérdéseire.

Nézze meg videónkat!

Ki fizeti a révészt? – tette fel a kérdést a nemrég tervbe vett biomassza erőmű kapcsán ma délelőtti sajtótájékoztatóján Jánosi Zoltán tanácsnok, aki felsővárosi képviselőként aggályát fejezte ki a város vezetése és az EVAT Zrt. vezetése felé.

A képviselő az Eger lakosságának jelentős részét érintő beruházással kapcsolatban azt kifogásolja, hogy a 15 évre megkötött szerződés részleteit nem ismerni, és az erőmű megépítését az önkormányzat cége helyett egy egynapos kft-re bízták.

A távfűtéses lakásban élő emberek kiszolgáltatott helyzetben vannak, ezért a nemrégiben bejelentett, a felsővárosban megépítésre kerülő biomassza erőmű különösen érdekes kérdéseket vet fel.
Jánosi Zoltán szocialista önkormányzati képviselő hangsúlyozta, hogy a beruházással kapcsolatos, 15 évre megkötött szerződés részleteiről sem a lakosságot, sem a képviselőket nem tájékoztatták. Ez az ismeretlen szerződés a városban élők jelentős részét érinti, ugyanis a távfűtés szolgáltatást igénybe vevők számára hosszú távon növeli a költségeket az, hogy a beruházást egy gazdasági vállalkozásra bízták. Így négyszer annyiba is kerülhet a lakosságnak a magánvállalkozás keretében megépülő, az egri távfűtőhálózatot működtető biomassza-erőmű.
Ha a város önkormányzati pályázat keretében valósítaná meg a beruházást, olcsóbb hitelt kapna rá és nem haszonszerzés céllal működtetné azt, míg a gazdasági társaság nyilvánvalóan hasznot akar.
A sajtótájékoztatón az is felmerült, hogy önkormányzati tulajdonú, a távfűtést működtető EVAT Zrt. választotta ki a beruházót, így övé a felelősség. Az 1,4 milliárd forint értékű fejlesztés nem került a közgyűlés elé. Az elképzelések szerint, az erőművet 2011 januárjától működtetné a városban a június végén az 500 ezer forint tőkével bejegyzett budapesti EBT Energy Kft, amely 15 évre kapta meg az üzemeltetési jogot.
Mint ismeretes nincs erre vonatkozó törvényi előírás, de a képviselő szerint etikus lett volna a képviselő-testület elé tárni az ügyet.
Jánosi Zoltán beszámolt arról is, hogy az elmúlt évtizedben igen jelentős fejlődésen ment keresztül a Felsőváros, s ennek egyik jelentős lépése volt a panelprogram, amelynek jól látható eredményeként korszerűsítették az épületeket. A felújítási konstrukcióban jelentősen csökkent a lakosság rezsiköltsége, 30-40 %-os megtakarítás látható a szolgáltató kimutatásából.
A jelenlegi városvezetés ezt a támogatást nem biztosítja, így a felújítások megtorpantak.
2004-ben a baloldali többség elfogadta a levegőminőség védelméről szóló rendeletet, melynek eredményeként új fogyasztók csatlakoztak a távfűtő rendszerre, aminek eredményeképpen a költségek csökkentek.

A képviselő hangsúlyozta, hogy a biomassza erőművel kapcsolatos szerződést nem ismerjük, nem tudni milyen adatok, számok találhatók benne. Számára az is érhetetlen, hogy a rendelkezésre álló pályázatok közül miért nem vett igénybe egyet sem az EVAT Zrt, amikor jelenleg hat pályázati kiírás létezik megújuló energiaforrások témában.

Az ügy kapcsán ellenérvként felmerült, hogy a szakmai eljárásban semmi hiba nem történt, hiszen az önkormányzat nem képes technikailag létrehozni egy ilyen beruházást, ezért kell piaci szereplőt bevonni. Ez a kiválasztás viszont szakmai érvekkel, másfél év alatt az Evat részéről több fordulóban történt.

Forrás: Egriszín

Reagálás

Jánosi Zoltán sajtótájékoztatóján elhangzottakra

Január elsejétől a jogszabályok változása miatt jelentősen emelkedik a gázmotoros erőművek költsége, emiatt volt szükség egy olyan megoldás keresésére, amellyel elkerülhető egy drasztikus, 30 százalékos hődíj-emelés. A társaság ebben a konstrukcióban az eddigiek szerint, a gázmotoros programhoz hasonlóan hőt vásárol, nincs szó privatizációról.

A tervekről az  EVAT  Zrt.  tájékoztatta a közvéleményt, a folyamat a nyilvánosság előtt zajlott, s az illetékes bizottságok tárgyalták az anyagot.

A projekt előnye, hogy megszűnik a gáz árától való egyoldalú függőség, egy helyi cég, az Egererdő Zrt. kap megrendelést a fűtőanyag szállítására, helyi munkaerőt alkalmaznak. A beruházás  nyomán  csökken a zaj- és  a szén-dioxid terhelés. 

A pályázati lehetőség kihasználásához  pedig nincs meg az EVAT Zrt. részéről  félmilliárdot meghaladó  önerő és  hosszadalmas, közel két éves a beruházási  folyamat, emiatt elkerülhetetlen lenne a jövő év eleji nagymértékű áremelés.  A szakcég hatékonyan tudja magas színvonalon nyújtani a szolgáltatást és a beruházási költség sem a város kasszáját terheli.

A konstrukció  tömeges fizetésképtelenséget, szociális válsághelyzetet akadályoz meg.

Sajnálatos, hogy az emberek valós érdekeit szolgáló, szakmailag megalapozott terveket  politikai csatározás tárgyává 

teszik, a tények figyelmen kívül hagyásával.

Habis László                                                 Várkonyi György

Eger MJV polgármestere                            ügyvezető igazgató, EVAT Zrt.

Eger Megyei Jogú Város a Dobó téren és környékén több mint 4,5 milliárd forintos felújítási projektet valósít meg uniós támogatásból és saját forrásból 2011-2013 között. A lakók véleményét is várják a város honlapján.

A projekt célja a Dobó tér, az Eger patak belvárosi szakasza és a belvárosi térsor megújítása. A projekt részét képezi a többek között a Dobó tér - dísztér és rendezvénytér kialakítása, a Minorita templom homlokzat felújítása és kilátó kialakítása, a Kis Dobó tér közösségi tér kialakítása, az Irgalmasok Kápolnája és néhány védett épület homlokzatának felújítása, új tér kialakítása a Centrum parkoló (volt Halpiac) helyén, a Buttler ház környezetének megújítása, a Szúnyog-köz patakpartján új tér kialakítása, a Kis Zsinagóga mellett új híd építése, kerékpár út kialakítása a belvárosban és új parkolóház építése a piac mellett. 

Az önkormányzat az eger.hu honlapon egy kérdőíves felmérést készít, melynek célja, hogy az egri lakosok, és ezen belül a belvárosban élők közterületekkel kapcsolatos problémáiról, igényeiről és elképzeléseikről minél pontosabb információik legyenek. Olyan kérdésekre keresik a választ, mint hogy önök hová helyeznék át a lovas szobrot, milyen rendezvényeket látogatnának a jövőben a belvárosban, vagy, hogy mely turisztikai látványosságok felújítását sürgetnék még?

A kérdőív kitöltése névtelenül történik, a válaszadás semmiféle személyes adatszolgáltatást nem igényel. A kérdőívet kitölteni és elküldeni legkésőbb 2010. július 23-ig lehet az Egri Városfejlesztési Kft. részére (3300 Eger, Dobó tér 8.)

Forrás: Egriszín

Párton kívüli függetlenként folytatja közéleti munkáját Császár Zoltán önkormányzati képviselő. Az elmondása szerint Heves megyén végigsöprő Fideszes belháború és feloszlatás ellenére, továbbra is a városért kíván dolgozni, és függetlenként indul a 2010-es helyhatósági választásokon, jelentette be ma délelőtti tájékoztatóján.

Az ízig vérig Fideszes Császár Zoltán, immár független képviselőjelöltként Eger 1. sz. választókörzetének szívében tájékoztatta a médiát arról, hogy annyi munka és áldozat után nem adja át a helyét megméretés nélkül. Ennek okáról így nyilatkozott:
„A Fidesz döntése az oka. Tizenkét éves Becsületes munka és három ciklus megnyerése után, a Fidesz indok és fellebbezés lehetősége nélkül kiértesített minden tagot, aki a feloszlatás után újból kérte a tagfelvételét, hogy sajnálatos módon nem fogadja el a jelentkezését.
Úgy gondolom, én nem ezt érdemlem. De kétségbe nem esek, pártonkívüliként, függetlenként fogok indulni a jövőben. Úgy gondolom, hogy a becsületes munka, a közért való tenniakarás és az emberszeretet nem kötődik párthoz.
Császár szerint a döntés mögött a mindenkit megszédítő nagy lehetőség áll. Sok a jelentkező a könnyen megszerezhető helyekre. Bizonyos háttéralkuk, egyeztetések eredménye az, hogy olyan képviselők, tanácsnokok, akik még ma is aktívak, nem jutnak lehetőséghez a jövőben.
„Teljes mértékben igazságtalannak érzem a helyzetet, meg vagyok döbbenve. Én a Fideszt szerettem, én nem ebbe a pártba léptem be. Úgy látszik, az értékrendek már nem azok, amik voltak.” – nyilatkozta a képviselő, aki antidemokratikusnak és nem polgári értékrendet képviselőnek nevezte az elutasítást, amiért szerinte Demeter Ervin választókerületi elnöké a felelősség. Az újjászervezésben a tagfelvételnél, az országos választmány által véleményezéssel megbízott Demeter Ervin áldozata Császár Zoltán, aki szerint feltűnő egy becsületes képviselő félreállítása. Demeter semmilyen indoklást nem fogalmazott meg Császár Zoltán számára, aki leveleket küldött a párt vezetőinek, de onnan sem méltatták válaszra.
„A 2005 és 2009 között „titkos fegyverként” Egerbe küldött Demeter Ervin béketeremtő, integráló szerepe csődöt mondott.”- fogalmazott Császár aki nem érti, hogy miért nem Demetert hívták vissza. Szerinte a belháború és feloszlatás nem Egerből indult, és nem is itt ér véget, egész Heves megyén végigsöpör, aminek méltatlan módon sok tisztességes ember esik áldozatul. Ő maga azt vallja, hogy a Fidesz belső ügyei nem tartoznak rá, megélhetési politikusokat és azok családtagjait látja feltűnni a színen. A körzet adottságai és állapota, a Szépasszony-völgy kecsegtető üzleti lehetőségei nagy csábítást jelentenek más jelöltek számára. Ehhez ahogy ő fogalmaz, meg kell szabadulni tőle.

Császár Zoltán bírálta Habis László munkáját a tegnapi sajtótájékoztatója kapcsán, melyen elhangzott, hogy a polgármester számára összeegyeztethető a városvezetői és országgyűlési képviselői munka, valamint a bizottsági alelnöki és frakcióvezető-helyettesi poszt. Császár szerint korábban éppen ők fogalmaztak meg emiatt kritikát Nagy Imrével kapcsolatban, most nem érti miért vállalható ugyanez a korábban bírált magatartás. Az elmúlt négy évben a lakossággal nem volt elég szoros a kapcsolat, az egyetlen alpolgármester sem képes mindig a polgárok érdekeit érvényesíteni. „Borból és boros rendezvényből nagyon sok van, munkahelyből viszont kevés” – idézte a lakossági észrevételt. Császár szerint elsődlegesen fontos lenne a munkahelyteremtés, az elszivárgó fiatalok itt tartása. Szerinte az 1+1-es felállású városvezetést a szakirodák munkája is megsínyli. Hatékony intézkedés híján sok ügy több hónapos, éves halasztásra van ítélve.
Császár, aki Habis László kampányában aktívan részt vett, sajnálatosnak nevezte azt is, hogy a polgármester nem állt ki mellette.
Császár Zoltán 1997 óta volt tagja a Fidesznek, s miután az alapszervezetet múlt év novemberében feloszlatták, tagsága megszűnt. Nem kíván más párt színeiben tevékenykedni, függetlenként is bízik a sikerben, véleménye szerint az emberek értékelik a becsületes munkát.

Forrás: Egriszín

Elhunyt Kállai Ferenc Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze; a vasárnap elhunyt színészt életének 85. évében érte a halál. Kállai Ferenc a klasszikus és mai világirodalom, valamint a magyar drámairodalom számos főszerepét játszotta el kiemelkedő jellemábrázoló erővel az Othello Cassiusától kezdve a Falstaff címszerepéig, Az ügynök halála fiúalakjától a mai magyar írók által írt figurákig. Filmszínészként is emlékezetes alakítások fűződnek a nevéhez; Bacsó Péter legendás filmjében, az 1969-ben készült A tanúban a főszerepet, Pelikán József gátőrt alakította.

Megszámlálhatatlan színpadi szerepei közül kiemelkedik: Macduff (Shakespeare: Macbeth), Szakhmáry Zoltán (Móricz: Úri muri), Danton (Büchner: Danton halála), Polgármester (Gogol: A revizor), Luka (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Nicia (Machiavelli: Mandragora). Csurka István 1972-ben bemutatott Döglött aknák című darabjában ő volt Paál, a ketteske. Az előadásokon gutaütésközeli állapotba került a Major Tamás alakította Moórral vívott ádáz ordítozás közepette.

 Filmszínészként is jelentős alakítások fűződnek a nevéhez: aljas huszártisztet játszott a Katonazenében (1961), mérnököt a Megszállottakban (1961), a határozatlankodó Takaró Sándort Németh László Iszony című regényének filmváltozatában (1965). Egy korszak jelképévé vált Pelikán József gátőr megformálásával, Bacsó Péter 1969-ben forgatott, de csak jóval később bemutatott filmjében, A tanúban. A történetnek 1994-ben elkészült a folytatása is. Játszott a Szabó István rendezte, 2006-ban készült Rokonokban is.

 Kállai Ferenc számos kitüntetést kapott: Jászai Mari-díjat (1956,1958), érdemes művészi (1966) és kiváló művészi címet (1970), Kossuth-díjat (1973), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét (1995). A művész 2002 augusztusában a nemzet színésze kitüntető cím első tizenkét tulajdonosának egyike volt, 2006-ban pedig Prima Primissima díjas lett.

Forrás: MTI

A turisták által szívesen látogatott Noszvajon mától ingyenesen nyaralhat 23 gyerek.

Az árvízkárosultaknak, egészen pontosan a Hernádnémetiben kárt szenvedetteknek tett felajánlásról Thummerer Éva vendéglátós vállalkozó adott tájékoztatást.  Elmondta, hogy ott elsősorban a belvíz pusztított, és nagyon sok család került nehéz helyzetbe. Átérezve a természeti csapás miatti keserűségüket, elgondolkodtak Czinkéné Szűcs Krisztina utazásszervezővel és Balogh Barbara szállodással, miként segíthetnének rajtuk.

A gyerekek üdültetése valóban jó ötlet, így vélekedtek a falubeliek is. Első kérésükre csatlakozott a kezdeményezésükhöz a szállodás, a fogadós, a vendéglős, a borász, a lovász, a pék, az utazásszervező, s mindenki, akit megszólítottak. Adják, amit tudnak: szállást, ebédet, lovaglási lehetőséget, lekvárt, mézet, szalonnát. A gyerekek versenyeket, kézműveskedést szerveznek a kis vendégeknek.

Kérdésünkre, mi szerint, ha az egyhetes, teljes ellátást kínáló nyaralásért fizetni kellene, úgy mennyibe kerülne, a vendéglátós elmondta: személyenként 30 ezer forinttal számolhatunk. Javarészt alsótagozatos gyerekek jönnek, két kísérővel. Míg ők feltöltődnek, a szülők haladhatnak a kárelhárító munkájukkal. A szervezők remélik, hogy mások is követik a példájukat, hiszen így is lehet segíteni, nemcsak pénzzel vagy tárgyi adományokkal.

Forrás: Heol

Véget ért a nyár legjelentősebb boros rendezvénye Egerben, a „XIV. Egri Bikavér Ünnepe szent Donát Napján” elnevezésű rendezvénysorozat. A vasárnapi programban díjazták a legjobb étel és italkínálatot, és kihirdették az Egri Fehér Cuvée névpályázatának győzteseit.

A vasárnap délutáni forgatagban adták át az ünnep legjobb étel-Bikavér párosításnak járó díjat, ami a borbarát hölgyek választása szerint Csutorás Ferenc 2007-es Nagyapa borát, illetve a Senator Ház által kínált mangalica oldalas ételkülönlegességét illette.

Az „Egri Csillag” nevet kapta az Egri Bikavér fehér párjaként létrehozott Egri Fehér Cuvée. A névpályázaton márkanevet kerestek a legalább 4 szőlőfajta borának házasításával készült terméknek, amelynek felét Kárpát-medencei fajták adják (pl. olaszrizling, hárslevelű, leányka, királyleányka, zenit, zengő), a másik felét pedig a borvidéken található összes fajta. Nagyon fontos kikötés, hogy a muskotályos fajták aránya nem haladhatja meg a 30%-ot (pl. cserszegi fűszeres, zefir, Irsai Olivér, tramini, ottonel muskotály).
Az „Egri Csillag” nevet 17-en küldték be, akik közül az elsőként beküldőt illette az első díj, amit Szabó Gergő kapott. Ő 300 palack egri bort nyert.
3149 ötletből végzett a második az „Egri Szépasszony”, a harmadik az „Egri Királylány” lett.

Forrás: Egriszín

Különösebb meglepetés nélkül zajlott az országos bajnokság utolsó napja a Bitskey Aladár Uszodában. A legeredményesebb versenyző a várakozásoknak megfelelően Cseh László lett hét aranyéremmel, eggyel megelőzve a hat elsőséget begyűjtő Verrasztó Evelynt.

Tizennégy számban avattak bajnokot szombaton Egerben, így a legjelentősebb országos viadal nemcsak a fent említett két versenyzőről szólt. 200 méter mellen például Gyurta Dániel alakított nagyot, ideje a legjobb ebben az évben az európai úszók közül (2.10.47). Gyurta ezzel majd négy másodpercet adott az őt követő Jövő SC-s klubtársának, Molnár Ákosnak.

Kis Gergő is remek versenyt tudhat maga mögött: azután, hogy már az első napon legyőzte Cseh Lászlót 400 m vegyesen, (200-on nem tudta megismételni) végül négy egyéni arannyal zárt, vagyis ugyanannyival mint Cseh. A Bernek Péter, Kozma Dominik, Cseh László, Makány Balázs összeállítású 4X100-as vegyes váltó ideje is említésre méltó, akik 3:42.04-re javították a hazai egyesületi csúcsot.

A szombati döntők eredményei: 

FÉRFIAK

200 m mell

1. Gyurta Dániel (A Jövős SC) 2:10.47 p

2. Molnár Ákos (A Jövő SC) 2:14.43

3. Bodor Richárd (Pécs Városi SE) 2:16.07

100 m gyors

1. Kozma Dominik (Kőbánya SC) 50.04 mp

2. Takács Krisztián (Dunaferr-DVSI) 50.15

3. Makány Balázs (Kőbánya SC) 50.43

100 m hát

1. Bernek Péter (Kőbánya SC) 56.14 mp

2. Szilágyi Ádám (Százhalombatta VSE) 56.42

3. Balog Gábor (Bácsvíz-KVSC) 56.89

200 m vegyes

1. Cseh László (Kőbánya SC) 1:59.14 p

2. Kis Gergő (Rája ′94 Úszóklub) 2:01.67

3. Verrasztó Dávid (A Jövő SC) 2:02.11

50 m pillangó

1. Takács Krisztián (Dunaferr-DVSI) 24.46 mp

2. Cseh László (Kőbánya SC) 24.62

3. Hős Péter (Kőbánya SC) 24.75

4x100 m vegyes váltó

1. Kőbánya SC (Bernek Péter, Kozma Dominik, Cseh László, Makány Balázs) 3:42.04 p

2. A Jövő SC (Verrasztó Dávid, Gyurta Dániel, Hős Péter, Gercsák Balázs) 3:44.73

3. Delfin Tiffer 21 SE (Nagy Péter, Horváth Zoltán, Egly Dániel, Povázsai Zoltán) 3:48.94

NŐK

200 m vegyes

1. Verrasztó Evelyn (A Jövő SC) 2:12.62 p

2. Kovács Réka (Kőbánya SC) 2:18.22

3. György Réka (Kőbánya SC) 2:19.65

200 m gyors

1. Mutina Ágnes (A Jövő SC) 1:58.84 p

2. Dara Eszter (Kőbánya SC) 1:59.38

3. Jakabos Zsuzsanna (ANK UK Pécs) 2:01.35

100 m mell

1. Sztankovics Anna (A Jövő SC) 1:11.73 p

2. Kovács Krisztina (BHSE) 1:12.89

3. Pecz Réka (A Jövő SC) 1:13.21

100 m pillangó

1. Dara Eszter (Kőbánya SC) 59.32 mp

2. Jakabos Zsuzsanna (ANK UK Pécs) 1:00.58 p

3. Tompa Orsolya (A Jövő SC) 1:00.69

200 m hát

1. Szekeres Dorina (EuropTec-Zalavíz ÚK) 2:13.78 p

2. Szilágyi Liliána (A Jövő SC) 2:16.68

3. Nagy Réka (Delfin Tiffer 21) 2:18.87

50 m gyors

1. Fehérvári Júlia (Békéscsaba Előre ÚK) 26.46 mp

2. Bordás Beatrix (Dunaferr-DVSI) 26.56

3. Tompa Orsolya (A Jövő SC) 26.62

1500 m  gyors

1. Kapás Boglárka (BVSC-Zugló) 16:53.77 p

3. Kádas Vivien (Kőbánya SC) 16:54.65

3. Olasz Anna (Szeged UE) 17:03.14

4x100 m vegyes váltó

1. A Jövő SC (Verrasztó Evelyn, Sztankovics Anna, Tompa Orsolya, Mutina Ágnes) 4:16.39 p

2. BHSE (Povázsai Eszter, Kovács Krisztina, Földházi Zsófia, Ludmerszki Bernadett) 4:20.70

3. BVSC-Zugló (Kapás Boglárka, Bucz Eszter, Lennert Dorottya, Mór Baranyai Erika) 4:23.95

Forrás: egriszín

„Tóparty” címmel rendezi meg nosztalgia találkozóját az ÉFOÉSZ Heves Megyei Közhasznú Egyesülete. A tavasszal elmaradt majálishoz hasonló rendezvényt, hasonló formában július 17-én 11 órakor a Noszvajon tartják, amelyhez egy különleges rajzpályázat is kapcsolódik.

Az ÉFOÉSZ Heves Megyei Közhasznú Egyesülete 2001 óta minden évben megrendezi a hagyományos Gyermeknapi Nosztalgia Majálisát. Ebben évben a májusi esős időjárás és egyéb okok miatt erre nem kerülhetett sor. A szervezők nyárra halasztottuk e program lebonyolítását, amelyet a Majálishoz hasonló formában, az évszaknak és a helyszínnek megfelelően kívánnak megrendezni.
A rendezvényre minden, 2010-ben érvényes ÉFOÉSZ tagsággal rendelkező érintettet, az intézmények csoportjait várják.
Az eseményhez kapcsolódóan az ÉFOÉSZ Heves Megyei Közhasznú Egyesülete rajzpályázatot hirdet „NYÁR” címmel, amelyen részt vehet minden értelmi sérült gyermek és felnőtt, aki részt vesz  a 2010. július 17-én 11 órakor megrendezésre kerülő „Tóparty ”c. programon. Az elkészített rajzokat a helyszínen értékelik és jutalmazzák.

Forrás: Egriszín

A hagyomány és az értékek mai művészek által készített tárgyai láthatók a XV. Élő Népművészet - Országos Népművészeti Kiállítás észak-magyarországi régiós bemutatóján, amely tegnap délután nyílt meg az egri Gótikus palotájában. A ma is élő tradíciót megjelenítő tárlaton 111 alkotó 467 munkáját tekintheti meg a közönség.

A hagyományos népi kultúrát mai kézzel megfogalmazó és feldolgozó kiállítás méltó helyen mutatkozik be, hiszen a Dobó István Vármúzeum törekszik mind a hagyománnyá vált mind az élő népművészet bemutatása, hangsúlyozta Dr. Veres Gábor, a Vármúzeum igazgatója köszöntőjében.
A szakértő zsűri közel ezer beérkezett tárgyból választotta ki azt a 467-et, amit egy kiállítás formájában tárnak a nagyközönség elé. A 111 alkotó által készített munkák, a tárgyalkotó népművészet és népi kismesterségek olyan ágaiban mutatkoznak meg, mint a történeti és paraszti hímzés, a csipke, a kékfestő viselet, a népi ékszer, a szőttes, a nemez, a faművesség, a csont- és szarufaragás, a kovácsmesterség, a fazekasság, a bőrművesség, a szalma-, csuhé-, gyékény- és vesszőfonás, a mézeskalács-, a hímes tojás-  és a gyermekjáték késztés.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Hagyományok Háza, a Népművészeti Egyesületek Országos Szövetsége és a Heves Megyei Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézménye.

Agócs Gergely néprajzkutató megnyitóbeszédében kitért arra, hogy a hagyomány által hordozott, identitásunkat és valamilyenségünket bemutató minden érték fontos, a fogyasztói társadalom akármilyenséget sugalló termékeivel szemben. Az identitást erősítő népi kultúra, a tárgyakon keresztül fejeződik ki, aminek szép példája ez a kiállítás.

A magas színvonalú, gazdag és változatos anyag, a népi díszítőművészet különböző területeiről 23 szakágban mutatja be a régióban található alkotók tevékenységét, rávilágítva az elődök munkásságára, gondolkodásmódjára.
Dr. Csiffáryné dr. Schwalm Edit, az egri múzeum néprajzkutatója tárlatvezetés keretében mutatta be részletesen a gyűjteményt, amelyben két irányzatot figyelhet meg a látogató. A tradícionális népművészeti örökséget iparművészeti és egyéni, szövetkezeti és amatőr formában tovább vivő alkotók egyrészt a tradíciók mentén haladva azt hűen igyekeznek visszaadni, másrészt a mai környezethez és életformához alkalmazkodva fogalmazzák át a hagyományt. Ez az utóbbi tendencia is mutatja, hogy a hagyományos művészet is képes fejlődni, új elemeket befogadva őrzi az értékeket.

Forrás: Egriszín

obj=document.getElementById('bCont2707_2');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2707_3');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2707_4');
obj.style.display='none';
obj=document.getElementById(belsodiv);
obj.style.display='block';
}

Az egészségügyi államtitkár előző heti látogatásának körülményei is ismét több feszültséget is a felszínre hoztak a kórházvédők és az egri Markhot Ferenc Kórház más érdekvédelmi csoportjai között. Az intézmény vezetése szerint a médiában megjelent információk a kórházról hamisak, azokat a kórházvédők szándékosan elferdítették.

A Markhot Ferenc Kórház szakmai érdekképviseleteinek és érdekvédelmi szervezeteinek vezetői (Szakmai Vezető Testület, Üzemi Tanács, MESZK helyi szervezete, Egri Ápolási Szakszervezet) közleményükben válaszolnak az őket ért vádakra:

Ferdítések helyett tények az egri Markhot Ferenc kórházról

Az utóbbi hetekben a „kórházvédők” részéről újabb támadások érték intézményünket, valótlanságok, elferdített, hazug információk jelentek meg a nyilvánosság előtt. A közbizalom, a kórház gyógyító tevékenységébe vetett hit megrendítése fölbecsülhetetlen kárt okozott a kórház szolgáltatásait igénybe vevők körében.
Intézményünk vezetése és érdekképviseletei - az arra kompetensek számára bármikor hozzáférhető - adatokkal alátámasztott cáfolatát adják a rágalmaknak, ferdítéseknek és a jövőben fellépnek minden, a kórház jó hírnevét csorbító tevékenység ellen.

A pénzügyi, gazdasági helyzetről
A Markhot Ferenc Kórház Kft.-nek 2009. augusztus 1-től – folyamatos, szoros gazdálkodás mellett - kifizetetlen számlája nincs, stabil likviditási helyzetben van.
160 milliós tartalékkal rendelkezik az intézmény, amiből 100 milliót rövid lejáratra kötött le. Változatlan finanszírozás mellett azonban várhatóan – hasonlóan más egészségügyi szolgáltatókhoz, de tőlük még így is jobb helyzetben – veszteséggel zárja az idei évet az egri kórház.

Kórházi működés
A Kórház teljesítményi adatai cáfolják a médiában megjelenteket
Minden osztály működik, a Kardiológiát személyesen meglátogatta dr. Szócska Miklós Államtitkár Úr és az Őt elkísérő dr. Habis László Polgármester Úr is.
A fekvő- és járóbetegek ellátása során a TB által biztosított kereteket 100% fölött kihasználja az Intézmény, az ellátásra történő előjegyzési idő növekedését nem személyi és tárgyi feltételek, hanem a finanszírozás hiánya okozza. Ez tény minden kórház esetében!
Nem szerencsés tehát a fenti vélt indokok miatt más megye Kórházának szakrendeléseit működtetni Egerben és lejárató kampányokat folytatni. Az egyébként szokatlan és etikailag kifogásolható eljárás, hogy egyik megye ily módon avatkozzon be politikailag egy szomszédos megye életébe. Ezek sem rövid-, sem hosszútávon nem szolgálják a betegellátás érdekeit, viszont az Intézményünkhöz önként, vagy szükségből forduló betegek bizalmát, a szakszemélyzetbe vetett hitét megrendítik,s így a gyógyulását is késleltetik, akadályozzák.
A többször hangoztatott hazug vád szerint emelkedett a halálesetek száma intézményünkben, ezzel szemben a számok azt mutatják, hogy a halálozási arányszám pontosan megegyezik a 2007-2008. azonos időszakával.

Dolgozói létszám
A jelenlegi dolgozói összlétszám 1288 fő, melyből orvos 211 fő, nem orvos diplomás 11 fő, szakdolgozó 893 fő (ebből 94 fő diplomás), egyéb 173 fő. A folyamatosan meghirdetett üres álláshelyekre (más munkahelyre, GYES-re, nyugdíjba ment dolgozók helyére) a pályázók 35 %-a a 2008-ban a kórházból távozottak közül került ki, az alkalmazásba kerülteknek pedig az 56 %-a.

Betegelvándorlás
Nem változott lényegesen az elvándorolt betegek száma. Az oly sokat citált jelentős betegelvándorlás már évekkel ezelőtt, pl. 2007-ben is igazolható volt, mely csak 6%-ban tér el a megyei kórházak országos átlagától.(Országos listán 6. hely). Ez a szám magában foglalja a - progresszív ellátás szükségessége miatt - továbbküldött betegeket is, hiszen sem pulmonológia, sem mellkasi sebészet, vagy invazív kardiológia, sugárterápia stb. nincs és nem is volt kórházunkban. Ugyancsak az elvándorlók számát növelik azok a betegek, akik a földrajzilag közelebb eső szomszédos megyék kórházait veszik igénybe.
Fontos azonban, hogy ugyan ilyen arányban látunk el területen kívüli betegeket, akik a fenti okokon kívül az intézményünkbe más kórházakból itt munkát vállaló orvosok után jöttek.
Hangsúlyozzuk, hogy az Intézményünk betegellátásával kapcsolatos adatok az arra jogosultak számára hozzáférhetők, ellenőrizhetők, hiszen a jelentési kötelezettségünknek mindig eleget teszünk.
A Markhot Ferenc Kórház Kft. jelenlegi dolgozóinak közreműködésével több mint 5 milliárd Ft-os pályázati pénzhez juthat az Intézmény. Ez a forrás hozzájárul a minőségi betegellátás fejlesztéséhez, a betegkomfort növeléséhez, és a gyógyítás feltételeinek javításához.
Míg más, hasonló pályázatot nyert városokban sikerként könyvelték el a megkapott forrásokat, függetlenül attól, hogy milyen politikai környezetben nyerték meg azt, sajnálatos módon városunkban ezt a sikert megkérdőjelezik.
Reméljük, hogy jelen, tényeken alapuló tájékoztatónk eloszlatja azokat a bizonytalanságokat és kételyeket, melyek nemcsak az itt dolgozók, hanem az itt ellátott betegek érdekeit is sértik. Bízunk benne, hogy a jövőben nyugodt körülmények között folytathatjuk betegeink gyógyítását.    

Eger,2010. július 8.

Forrás: Egriszín