Keresés: „önkormányzat” (466 találat)

Habis László kivizsgál

· Belföld · Kultúra · Politika

A stop.hu országos hírportálon megjelent „egri lista-üggyel” kapcsolatos hangfelvételre reagálva Habis László Eger polgármestere közleményt adott ki. Az említett hangfelvételen Orosz Lászlóné a kulturális bizottság elnöke "felsőbb utasításra" nemkívánatos személlyé nyilvánította Egerben Székhelyi József Jászai Mari-díjas színművészt politikai hovatartozása miatt.

Egerben, - mely várost a korábbi szocialista szakminiszter, Dr. Hiller István tüntetett ki a Kultúra Magyar Városa címmel - nem volt, nincs és soha nem is lesz „nemkívánatos művészekről” készült tiltólista. A kulturális életben kifejezetten a sokszínűség híve vagyok, az értékteremtés jegyében a város nagy számban támogat civil szervezeteket és számos fesztiválnak ad otthont. A lista készítéséről szóló felvetést és a kulturális élet szereplőinek politikai alapú megbélyegzését abszurdnak, elfogadhatatlannak tartom. Minden erőmmel Eger fejlődéséért, a város és intézményeinek stabil működéséért dolgozom, úgy látom azonban, hogy a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság 2011. szeptember 21-i ülésével összefüggésben lépéseket kell tennem.

A mai napon levélben kértem meg a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnökét, Dr. Csarnó Ákost, hogy a grémium - az állandó bizottságok feladatairól és hatásköréről szóló 32/2010 (X.15.) önkormányzati rendelet IV. melléklet 3.8. pontja alapján – nyilvánítson véleményt a tavaly szeptemberi bizottsági vitával kapcsolatban.

Azt kértem továbbá a bizottságtól: adjon tájékoztatást arról, hogy a fent hivatkozott ülésen elhangzottakra figyelemmel észlel-e jogszabálysértésre utaló körülményt, majd tájékoztasson álláspontjáról és az esetlegesen javasolt intézkedésekről.

Habis László közleménye

Ünnepeltek a lánglovagok

· Kék hírek

Néhány órára kiürítették a Dobó teret a tűzoltók, hogy a mazsorettek és a fúvószenekar színes műsorával tisztelegjenek Szent Flórián előtt. Az ünnepségen Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy átadta a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak a belügyminiszter által adományozott csapatzászlót, mely az új katasztrófavédelmi rendszer jelképe.

A tűzoltó társadalom május 4-én emlékezik meg Szent Flóriánról, aki a szakma szimbóluma, védőszentje. A lánglovagok számára a tűz elleni küzdelmet, az ahhoz szükséges hitet, bátorságot, közösséghez való tartozást jelenti. Ez alkalomból a Tűzoltó Naphoz kapcsolódó programokkal, térzenével, ünnepi köszöntőkkel, az Egri Majorett Egyesület műsorával és tűzoltási bemutatóval ünnepeltek Eger főterén.

Csapatzászló a megyének
Dr. Pintér Sándor belügyminiszter csapatzászlót adományozott a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak, amit az ünnepség egyik legfontosabb eseményeként Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy, a Belügyminisztérium országos katasztrófavédelmi főigazgatója adott át Csontos Ambrus tűzoltó mérnök ezredesnek, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatójának.

A csapatzászló szimbóluma a helytállásnak, a bátorságnak, a tűzoltókat évszázadok óta jellemző erényeknek, jelentette ki Dr. Bakondi György az ünnepségen. A katasztrófavédelmi főigazgató beszédében kitért a január elseje óta működő új katasztrófavédelmi rendszerre, melyben új egységes szervezetben dolgoznak a hivatásos tűzoltóságok, partneri viszonyt alakítva ki az intézményi, létesítményi, önkormányzati tűzoltóságokkal, egységben dolgozva a polgári védelmi erőkkel és az új Iparbiztonsági Hatósággal. Az új szervezet alapvető rendeltetése a közbiztonság védelme, fogalmazott a főigazgató.

Egységben a védelem
A 2012. január 1-én megalakult, egységes állami katasztrófavédelmi szervezet a védelmi igazgatás területi, helyi szinten jelentkező kormányzati elvárásait valósítja meg, egyértelművé téve az állami felelősségvállalást, foglalta össze a polgárok élet és vagyonvédelmének biztosítását ellátó szervezet feladatait Dr. Balás István, a Heves Megyei Kormányhivatal főigazgatója. A főigazgató beszédében hangsúlyozta, hogy a zászló mától fogva jelképe a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak és szimbolizálja a csapathoz tartozó egyének egységét, összetartozását.

Csontos Ambrus tűzoltó mérnök ezredes, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója nagy megtiszteltetésnek nevezte a csapatzászló adományozását. Köszöntőjében kiemelte, hogy az utóbbi húsz évben többet változott a tűzoltóság, mint az azt megelőző száz évben. Reményének adott hangot, hogy a zászló a tűzoltó mozgalom számára is a békét, összefogást és a bajtársiasságot hozza el.

Habis László polgármester ünnepi köszöntőjében megemlékezett a tűzoltók védőszentjéről, a tűz ellen küzdő ember jelképévé vált Flóriánról. Szent Flórián köztünk élő utódai nem kívánnak szentek és mártírok lenni, de az általa képviselt eszmét követve teszik azt, amit az emberség, a tisztesség, a becsület diktál. A régi korból merített csodás példa mellé ma már nagy szakmai tudás, modern eszközök, gyakorlati tapasztalat és komoly hivatástudat párosul a tűzoltók munkájában, amit Eger városa és Eger polgárai mindig elismertek, tiszteltek és méltattak, fogalmazott a polgármester.
Az eseményen a tűzoltókat köszöntötte Saárossy Kinga alpolgármester asszony is, Dr. Papp Kálmán, A legszebb hivatás című versével.

Forrás: Egriügyek

A 2011-es szabad maradvány pénzek felhasználása

· Belföld · Gazdaság · Politika

Habis László polgármester az április 26-i Közgyűléshez kapcsolódó, pénteki sajtótájékoztatón a szabad pénzmaradvány felhasználásáról számolt be.

Habis László elmondta: a  2012-es városüzemeltetési feladatellátáshoz 30 milliós pluszt tett hozzá az önkormányzat, parkfenntartásra a tavalyi maradványból 20 millió Ft, út-járda karbantartásra plusz 3 millió Ft jut. Játszótér-üzemeltetésre a 2012-es előirányzathoz képest további 4 millió Ft-ot állított be a közgyűlési döntés, ebből például - természetesen a városlakók, kutyatartók felelős magatartása mellett - egyértelműen tovább javulhat a játszóterek színvonala.
A tavalyi megtakarításból mindkét egri polgárőr szervezet kap 500 ezer Ft támogatást.

A pénzmaradványból külön sort kapott a költségvetésben a méhnyakrák elleni oltóanyag biztosítása. Ezt a célt jelen állás szerint 2 millió Ft-tal tudja támogatni az önkormányzat, ugyanakkor civil szervezeteket és cégeket is meg kíván szólítani az ügy érdekében.

A pénzmaradványból emellett Eger önkormányzata kulturális célokhoz biztosít plusz forrást: az Egri Szimfonikus Zenekarnak további 1,5 millió Ft-ot juttat a város, koncertsorozat szervezéséhez 400 ezer Ft többlet érkezik az egri büdzséből. Habis Lászó szerint nyilvánvaló, hogy ez a zenekar költségvetéséhez képest egy gesztusnak tekinthető, azt jelzi, hogy Eger továbbra is fontosnak tartja a zenekarát és a helyi szimfonikus előadásokat.
A tavaly létrejött Obsitos Fúvószenekarnak az önkormányzat az eddigi 400 ezer Ft mellé 300 ezer Ft-ot biztosít.
Eger együttműködik a Rákóczi Szövetséggel, és 200 ezer Ft-ot juttat a partnernek. Ezzel - a Rákóczi Szövetségen keresztül - 20 felvidéki diákot támogat abban, hogy magyar iskolába járjanak.

Termálfürdő fejlesztés Egerben

· Egészség · Szabadidő

Az Eger Termál Kft. több mint 700 millió Ft-os fejlesztést készít elő az egri strandon. A Közgyűlés arról döntött április 26-i ülésén, hogy az önerő egyik felét piaci alapú kölcsönként folyósítja a városi tulajdonú cégnek, a másik felét illetően pedig az önkormányzat kezességet vállal 170 millió Ft-os hitelfelvételre, szintén az önerő biztosítása érdekében.

A 700 millió Ft-os összköltségű beruházás keretében a következő, főbb projektelemek valósulnak meg az egri Termálfürdőben:

•    új, fedett gyógyvizes medence
•    gyermek és babamedence
•    a bejárat melletti, 1-es medence teljes felújítása, szigetelése és kettéválasztása
•    csúszdapark kiépítése csobbanó medencével
•    a Hadnagy úti bejárat felújítása és felszerelése beléptető rendszerrel

A beruházás a remények szerint még az idén, a nyári szezon után elindulhat – mondta az április 26-ai közgyűlés kapcsán tartott sajtótájékoztatón Sós István alpolgármester.

Nem sikerült a címvédés, ezüstérmesek az egri pólósok

· Sport

 Az egri pólósok számára a jól indult, de rosszul végződött a vízilabda bajnoki döntő a Vasas ellen. Nem sikerült a címvédés, három góllal alulmaradt a ZF-Eger. A srácokat vasárnap este a Dobó téren azért meg lehet tapsolni. A közönségtalálkozó várhatóan este 10 körül indul.

A finálé harmadik mérkőzésén 11-8-ra győzött a Vasas, s ezzel 2-1-re diadalmaskodott a párharcban. A mindent eldöntő összecsapás hőse a három gólt dobott Steinmetz Ádám volt, aki így elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy története során 17. bajnoki címét ünnepelheti az angyalföldi gárda, amely legutóbb két éve lett aranyérmes.

Az Eger kezdte jobban és nyugodtabban a meccset, a nyitónegyedben kétgólos előnyre tett szert. A folytatásban a Vasas ugyan egyenlített, de a félidőre visszaállította az eredeti különbséget Gerendás György vezetőedző csapata.

A harmadik negyedben egy ideig felváltva potyogtak a gólok, aztán az Eger pontatlanná vált támadásban, s ezt kihasználva a Vasas előbb ismét egyenlített, majd a játékrész lejárta előtt első ízben a vezetést is magához ragadta. A záró nyolc percben is a Vasas játszott jobban, így összességében megérdemelten hódította vissza az Egertől a bajnoki címet.

A Vasas hétfőn - szintén hazai medencében, a Komjádi uszodában - 6-5-re diadalmaskodott, majd az egriek csütörtökön egy 10-7-es sikerrel egyenlítettek a párharcban.

Eredmény, döntő, 3. mérkőzés:

TEVA-Vasas-UNIQA - ZF-Eger 11-8 (0-2, 2-2, 5-2, 4-2)
----------------------------------------------------
gól: Steinmetz Á. 3, Brguljan, Katonás 2-2, Boskovic, Fülöp, Fazekas, Vörös 1-1, illetve Biros, Hosnyánszky 2-2, Bátori, Kovács G., Seman, Kovács G. 1-1

A párharc végeredménye: 2-1 a Vasas javára.

Habis László polgármester és Bárány Attila, az Egri Vízilabda Klub elnöke pénteken megállapodott abban, hogy pólósaink a meccs után egyből a Dobó térre érkeznek, várhatóan 22.00 órára.

A cél az, hogy közönségtalálkozó keretében minél többen együtt ünnepeljék ezt a szép szezont, a fiúk heroikus és színvonalas küzdelmét. A főtéren minden kedves szurkoló az önkormányzat vendége egy pohár borra, és lehet majd helyben további harapnivalót és itókát is vásárolni.

MTI/Egri Ügyek

MTI Fotó: Földi Imre

A fürdők mekkája lesz Heves megye?

· Belföld · Egészség

A világhírű Salvus vizet használó, egész évben működő gyógy- és élményfürdő alapkövét helyezték el pénteken a Heves megyei Bükkszéken.

A bruttó 1,25 milliárd forintos beruházás keretében megújul a jelenleg működő nyári strandfürdő, illetve egy ezer négyzetméter alapterületű gyógyászati részleget és élményfürdőt alakítanak ki.
Zagyva Ferencné a község polgármestere az alapkőletétel alkalmából elmondta: a beruházás során június végéig felújítják és vízforgató berendezésekkel látják el a meglévő négy szabadtéri medencét, az egyiket élménymedencévé alakítják.

A fedett fürdőben helyet kap egy gyermek-, egy élmény- és egy gyógyászati zóna, illetve egy wellness részleg. A többi között, úgynevezett Salvus inhalotóriumot is kialakítanak az épületben, a víz ugyanis  alkalmas az asztma, bőrbetegségek és ivókúra nyomán, elsősorban a gyomorfekély és egyéb gyomorbántalmak kezelésére.
A bruttó 1,25 millió forint értékű beruházáshoz 500 millió forint támogatást nyújtott az Európai Unió az Új Széchenyi Terv keretében, 750 millió forint hitelt pedig a Magyar Fejlesztési Banktól vett fel a beruházó önkormányzat - mondta Zagyva Ferencné.

A Salvus víz egyébként éppen 75 éve került elő a község határában a Magyarországon végzett első olajfúrás származékaként.

Az alapkőletétellel egy időben ünnepséggel emlékezett az évfordulóra a településen a Mol Nyrt.

MTI

Fotó: bukkszek.hu

Szolgáltató Központ Szomolyán

· Kultúra

Befejeződött az önkormányzati tulajdonban lévő, a Polgármesteri Hivatal mellett álló épület felújítása Szomolyán, amely az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér funkció ellátását szolgálja a jövőben a településen. Az április 26-án 10 órától rendezett átadó ünnepségen az épületet ünnepélyesen Fekete Cseresznye Szolgáltató Központ névre keresztelték.

A beruházás keretében egy olyan épület készült el a kivitelezés megkezdését, 2011. május 19-ét követő közel egy évben, amely hármas funkciót kínál elsősorban a helybelieknek, de akár a Szomolyára látogatóknak is: egyrészt könyvtárként, információs központként, másrészt a civil szervezetek otthonaként, közösségi térként szolgálja majd a települést. Harmadrészt pedig helyi vállalkozások, elsősorban szolgáltatók számára teremt lehetőséget arra, hogy az önkormányzattól bérbe vett helyiségekben végezhessék tevékenységüket.

A funkciókat tekintve – többek között - könyvtár- és olvasóterem, internetelérést és egyéb informatikai szolgáltatásokat nyújtó számítógépes terem, a helyi civil szervezetek igényeit kiszolgáló próbaterem, továbbá bérelhető irodahelyiségek és egy, a helyi termelők által termelt vagy készített termékek árusítására és bemutatására bolthelyiség került kialakításra a teljes körűen felújított, a kor elvárásainak megfelelő épületben. A református gyülekezettel kötött megállapodás alapján a hívők részére, istentiszteletek és egyéb alkalmak megtartására is rendelkezésre áll majd egy helyiség.

Szomolya Község Önkormányzata az IKSZT kialakítására és működtetésére a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretein belül nyerte el a pályázati támogatást 52.341.888 Ft értékben.

Keresik az utat - a közművelődés jövője

· Kultúra

A közművelődési intézmények átalakítása, finanszírozása, a törvénymódosítás kérdései és a feladatellátás is terítékre kerül a népművelők huszonkilencedik Vándorgyűlésén Egerben. A konferenciát a szakma széles körű bevonásával május 15. és 17. között rendezik meg a Hotel Flórában.

Az államigazgatási, intézményi keretek, jogszabályok változása miatt fontos a szakma véleményének eljuttatása az érintettekhez, jelentette ki Sajó Attila, a Magyar Népművelők Egyesülete elnöke az Egerben tartandó a Vándorgyűlés megrendezéséről tartott tájékoztatóján. A közművelődési szakma legnagyobb eseményén politikusok és szakemberek ülnek egy asztalhoz, az elmélet és a gyakorlat találkozik, fogalmazott az elnök.
Az 1979-ben alakult, 700 taggal minden megyében jelenlévő egyesület reprezentálja a magyar közművelődés helyzetét, amelyben az ország leglátogatottabb terei a művelődési házak. Évente 80 millióan veszik igénybe a széles skálán mozgó szolgáltatásaikat. Értékteremtés, értékközvetítés a legfontosabb feladatok a közösségi művelődés intézményeiben, hangsúlyozta Sajó Attila.

Eger nem először ad otthont az eseménynek, éppen tíz éve, 2002-ben rendeztek vándorgyűlést a városban. Idén május 15. és 17. között találkoznak a szakemberek a Hotel Flórában.
A konferencia témáit Sajó Attila három nagy csoportba sorolta a tájékoztatón. A közművelődés vidékfejlesztésben betöltött szerepe kapcsán az esélyegyenlőség, felzárkóztatás, a településeken fellelhető életminőség és az integrált közösségi tereket jelentő mintegy hatszáz intézmény, infrastrukturális és tartalmi megújulása kiemelt figyelmet érdemel. Emellett a szaktörvény módosításait, a közművelődés szakpolitikai koncepcióját, valamint a feladatellátás szervezeti és működési formáinak változásait vitatják meg plenáris ülések, „kerekasztal” beszélgetések keretében a témákban érintett politikusok, államigazgatási, önkormányzati és közművelődési szakemberek.

A vándorgyűlés feladatai közé tartozik a közösségépítés is. Ennek szellemében a találkozón elismeréseket adnak át, szakmai tapasztalatcsere, hat helyszín meglátogatása és egyesületi közgyűlés szerepel a programban.

Holló Miklós/Egriügyek

Egri fideszes lista a nemkívánatos művészekről?

· Belföld · Kultúra · Politika

„Éppen ezért kértem Csákvári képviselő urat, hogy a szakmai munkájukat megkönnyítendő, állítson össze egy listát, hogy kik azok az előadóművészek, akik nem kívánatosak Egerben” – áll az egyik közgyűlési bizottság jegyzőkönyvében. A Kultúra Magyar Városában ezek szerint politikai érdekek menték működik a kulturális élet. Tavaly egy köztudottan baloldali, országosan ismert művészt tiltottak el egy egri fellépéstől, de a helyiek sem járnak jobban.

Egy hivatalos dokumentum szerint Egerben politikai hovatartozás alapján is dönt a kulturális rendezvények fellépőiről a megyeszékhely önkormányzata. Tavaly a Középkori Piactér c. esemény  egyik fellépőjét, Székhelyi Józsefet tették tiltólistára. Ezt a rendezvényszervező nem tudta, így már úgy kellett visszamondania a baloldali művész Villon-előadását. Pedig a programot az esemény hivatalos honlapján és a kinyomtatott plakátokon is közzétették.

Minderről egy tavaly szeptemberi Kulturális és Idegenforgalmi Bizottsági ülésen esett szó. A képviselők és kulturális szakemberek nagy bánatára jegyzőkönyv is készült a megbeszélésről. Az Egri Ügyek birtokába jutott dokumentum szerint akkor Orosz Lászlóné (Fidesz-KDNP) bizottsági elnök közölte: „ (…) amikor a bizottság azt a jelzést kapja, hogy a Középkori piactéren közreműködik Székhelyi József, és a város lakói nehezményezik az ő jelenlétét, akkor a bizottságnak kötelessége beleszólni a szakmai dolgokba”. Erre a Művészetek Háza Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója úgy reagált: „a szakembernek tisztában kell lennie azzal, hogy egy adott művész a művészvilágban szakmai szempontból mit tett le az asztalra. Azzal viszont nem biztos, hogy tisztában kell lennie, hogy a politikában milyen szerepet tölt be. Ennek tudata nélkül kérték fel a művész urat, de mihelyt az első kritika megérkezett a politikai identitása miatt a közreműködését rögtön leállították. Éppen ezért kértem Csákvári képviselő urat (Csákvári Antal a Fidesz-KDNP képviselője – a szerk.), hogy a szakmai munkájukat megkönnyítendő, állítson össze egy listát, hogy kik azok az előadóművészek, akik nem kívánatosak Egerben”.

Nem csupán Székhelyi József az egyetlen nemkívánatos művész a hevesi megyeszékhelyen. Portálunknak tudomása van arról, hogy márciusban az egyik önkormányzati rendezvényen "felsőbb" utasításra húztak le egy elismert egri művészt a fellépők listájáról.

Ha létezik lista, ha nem, mindenképp szomorú, hogy egyáltalán szóba kerülhet egy ilyenfajta hátrányos megkülönböztetést szolgáló felvetés egy megyeszékhely önkormányzatánál, annak egyes tagjainál.

Közben egy egri színész is nyilatkozik arról, hogy őt melyik fellépéséről tiltották el "felsőbb utasításra". Írásunk IDE KATTINTVA olvasható.

Egri Ügyek információ

Ez is perel, az is perel - Sós Tamás is feljelentést tett

· Belföld · Politika

Hivatali visszaélés és hamis vád miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a hevesi megyegyűlés volt szocialista elnöke a Heves Megyei Főügyészségen. Sós Tamás a jelenlegi fideszes megyei vezetés szerint 700 milliós kárt okozott korábban a megyének. A szocialista politikus úgy véli: mindez alaptalan rágalom.

Sós Tamás, aki jelenleg az MSZP Heves megyei elnöke és a párt országgyűlési képviselője, azt állítja: a megyegyűlés jelenlegi fideszes vezetése hamisan vádolja azzal, hogy 2009 nyarán elmulasztotta közölni a HospInvest Zrt.-vel az egri kórház működtetéséről szóló szerződés felmondását - közölte Magyar Gina, az MSZP megyei szervezetének médiareferense.

A Heves Megyei Közgyűlés fideszes vezetésének büntetőfeljelentése szerint Sós Tamás több mint 700 millió forint kárt okozott azzal, hogy nem rendkívüli felmondással szüntette meg az egri kórház vagyonkezelési szerződését. A feljelentésben egyúttal indítványozták Sós Tamás magánvagyonának teljes zár alá vételét. Sveiczer Sándor (Fidesz-KDNP), az előző időszak tisztázatlan ügyeit vizsgáló eseti önkormányzati bizottság szintén fideszes elnöke egy februári sajtótájékoztatón jelentette be: adataik szerint a HospInvest Zrt.-vel a 2008-ban kötött, a megyei kórház működtetéséről szóló vagyonkezelői szerződés szerint az önkormányzat a kórházi árbevétel 10 százalékát követelhette volna csődeljárás esetén a HospInvesttől, ha a megye rendkívüli felmondással él. Ez az összeg több mint 700 millió forint.

Sveiczer Sándor akkori közlése szerint Sós Tamás a rendkívüli felmondást közgyűlési felhatalmazás ellenére sem tette meg, sem határidőre, sem mandátuma végéig. Ezért munkajogi és büntetőjogi felelősség is terheli a szocialista politikust - tette hozzá.
Sós Tamás az akkori bejelentésre reagáló közleményében azt írta: az azonnali rendkívüli felmondás nem tette volna lehetővé a folyamatos működést, ezért az intézmény ideiglenes bezárásához is vezethetett volna a lépés. A kórház működtetésére akkor létrehozott önkormányzati kft.-nek ugyanis még nem voltak munkavállalói, így előfordulhatott volna, hogy a környező megyék kórházaiba kell elvinni mintegy 700 beteget.

Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a kórház mintegy 500 millió forintos adósságát "elvitte" a HospInvest; ennek köszönhető, hogy az országban egyedüliként az egri Markhot Ferenc Kórháznak nem volt adóssága. Ugyancsak az azonnali rendkívüli felmondás elmaradásának az eredménye, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól megkapta az intézmény a kéthavi "csúsztatott" finanszírozást, ez havonta mintegy félmilliárd forintot jelentett - közölte akkor a szocialista politikus.

A Heves Megyei Önkormányzat 2008. március 25-én hagyta jóvá azt a szerződést, amelynek alapján az azt követő húsz évben a HospInvest Zrt. működtethette volna a Markhot Ferenc Kórházat.

A Fidesz annak idején azzal vádolta a megye szocialista vezetését, hogy a HospInvestre szabták a pályázatot. Civil szervezetek és a kórházi érdekképviseletek is több alkalommal tiltakoztak a "funkcionális privatizáció" ellen. A HospInvest ellen 2009 júliusában felszámolási eljárás indult, a közgyűlés pedig arról döntött, hogy a megye mondja fel a vagyonkezelői szerződést.

MTI