Az ígéreteknek megfelelően hivatalosan is átvehették ma a sportolni vágyók az érsekkerti jégpályát, melyet az Egri Város Sportiskola alakított ki a salakos pályán, az önkormányzat felkérésére. Már a megnyitó előtti napon is több, mint ötszáz érdeklődő jelent meg a jégnél. A következő napokban elkészül a büfé és lesz bérlési lehetőség is. A pályát mindenki saját felelősségére használhatja, felügyeletet nem tudnak biztosítani.
nagy érdeklődésre való tekintettel 2010. december 31-én, pénteken fél tízkor hivatalosan is megnyitják az érsekkerti salakos pályán az ingyenes jégpályát. A megnyitón részt vesz Habis László polgármester is.
Az Egri Város Sportiskola alakította ki az érsekkerti salakos pályán az ideiglenes jégpályát az önkormányzat felkérésére, mert jelenleg nem üzemel a Felsővárosi műjégpálya. Az érsekkerti salakos pályán egy 70x40 méteres jeges területet alakítottak ki, ahol végre kedvükre korcsolyázhatnak gyerekek és felnőttek.
Az érdeklődők ingyenesen használhatják a pályát, de csak saját felelősségére, felügyeletet nem tudnak biztosítani. Szerelésre és kölcsönzésre is lesz lehetőség, azonban csak január 3-tól. Az ígért két büfé is várja majd a korizókat, illetve a melegedő sátor, ahol át lehet öltözni.
Az önkormányzat felkérésére az érsekkerti salakos pályán alakít ki jégpályát az Egri Városi Sportiskola. Mivel a Felsővárosi műjégpálya jelenleg nem üzemel, ez lehet az egyetlen hely Egerben, ahol hódolhatnak szenvedélyüknek a korcsolyázás szerelmesei.
Jelenleg is dolgoznak az 70X40 méteres pálya kialakításán, ám az időjárási viszonyoknak is kedvezőnek kell lenniük ahhoz, hogy az újévben már használhassák azt a kilátogatók. „Egyszerűbb lenne a dolgunk, ha bitumen borítás lenne a pályán, hiszen a salaknak teljesen meg kell fagynia, hogy ne nyelje el a vizet” – számolt be portálunknak a munka nehézségeiről Kovács Géza, a sportiskola igazgatója. A területet folyamatosan megtisztítják a ráesett hótól, hogy elősegítsék a talaj a megfagyását. Már körbevették a salakot homokkal, közte pedig próbálnak először jeget csinálni, majd pedig dagasztani. Az igazgató reményei szerint, ha tartósan hideg lesz, akkor Szilveszter napján már rá lehet menni a jégre.
Annyi biztos, hogy ha kész lesz a pálya, akkor ingyenesen használhatják az érdeklődők, ám felügyeletet nem tudnak biztosítani, mindenki csak saját felelősségére használhatja. A sportolni vágyók kényelmét szolgálja majd két büfé is, egyik a sportcsarnokban, a másik pedig a szabadban. Dolgoznak a hangosításon, illetve egy melegedő sátrat is szeretnének biztosítani az átöltözéshez. A korcsolyázáshoz szükséges sportszereket a Körcsarnokban is lehet majd kölcsönözni.
Forrás: Egriszín
Három pilléren nyugszik az a megállapodás, melyet a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság és a megyei Katasztrófavédelmi igazgatóság írt alá: a közös ügyelet működtetése, a közösen végrehajtott ellenőrzések, valamint az egyéb közös munka, például tűzeseteknél.
2010. november 27-én indul hivatalosan a Magyar Baptista Szeretetszolgálat jól ismert „CIPŐSDOBOZ”-akciója. A fővárosban a Vörösmarty téren várják az ajándékozókat, míg Egerben ismét a Baptista Gyülekezet végzi a gyűjtést, immár az új, raktárral is rendelkező imaházban, a Deák Ferenc út 9. szám alatt. Ebben az évben az országos kampányhoz csatakozott a népszerű zenész, Ákos is, aki december 16-án, jótékonysági koncertet ad a Papp László Sportarénában. A fővédnök: Schmitt Pálné Makray Katalin. Az akció kiemelt támogatói munkatársaikkal illetve szegény sorsú magyar és határon túli tinikkel tölthetik meg az Arénát és ezen a rendezvényen a Baptista Szeretetszolgálat idén negyedik alkalommal ad át több ezer cipősdoboz ajándékot az erdélyi árváknak.
Az Egri Baptista Gyülekezet november 29-én, hétfőn kezdi el a gyűjtést, az akció december 18-ig tart. A Baptista Szeretetszolgálat raktár helyiségében (a „Háromfarkas” toronyházzal majdnem szemben, a Nyugdíjbiztosító mellett) egyénileg egyeztetett időpontban, illetve ügyeleti rendszerben várják az adományokat.: December 4-én, 11-én és 18-án szombaton 10.00-től 16.00 óráig, valamint az akció utolsó hetében, hétköznapokon (december 13-tól 17-ig) 15.00 órától 18.00 óráig. Ha a megadott időpontok nem felelnek meg, vagy más okból (pl. egy-egy intézmény sok dobozzal érkezik) kérik, hogy hívják telefonon a 20/886-4427, vagy a 20/886-4428-as számot.
Ma van a Televíziózás Világnapja. Az ENSZ által 1996-ban hivatalosan elismert nemzetközi világnapot minden évben november 21-én tartják azzal a céllal, hogy a televíziós társaságok a béke, az együttműködés, a fejlődés és a kulturális együttműködés témáit helyezzék középpontba.
Az ENSZ 1996-ban nyílvánította a november 21-ét a Televíziózás világnapjává annak emlékére, hogy 1996 november 21-én és 22-én tartottak először Televíziós Világfórumot.
Az eseményen a világ média vezetői találkoztak, hogy megvitassák a változó világunkra egyre nagyobb hatást gyakorló tömegkommunikációs eszköz jelentőségét. A találkozó célja az volt, hogy együttműködési tervet dolgozzanak ki az ENSZ felügyelete alatt.
A világnap célja, hogy elősegítse az elsősorban békével, biztonsággal, a gazdasági és társadalmi fejlődéssel kapcsolatos televíziós programok cseréjét, és bátorítsa a kulturális cserekapcsolatokat.
A televízió, mint tömegkommunikációs eszköz, napjaink legmeghatározóbb élmény- és ismeretszerző eszköze, amely milliók számára teszi lehetővé a nagyvilággal való kapcsolatot. A televíziós társaságok közös célként tűzték ki együttműködésüket a fejlődés és béke érdekében.
A televíziózásnak magyar vonatkozása is van. Az első televíziós-rendszert Tihanyi Kálmán szabadalmaztatta 1926-ban, majd Mihály Dénes (E.H.Traub fizikussal) megalkotta a képet 240 sorra felbontó készüléket. 1936-ban a Gellért Szállóban próbálták ki az első zárt láncú tv-közvetítést, 30 m távolságra közvetítették a képet.
1936-ban, Angliában a BBC, és 1939-ben az USA-ban az NBC kezdte a rendszeres képközvetítést. Goldmark Péter Károly, a CBS alkalmazottja dolgozta ki a színes televízió szabványt. A plazma televízió korai változatát is Tihanyi Kálmán fejlesztette ki, 1939-ben.
A televízió a XX. sz. leggyorsabban elterjedt tömegkommunikációs eszköze. A kép és a hang távoli helyen való együttes vételére szolgáló készülék. Magyarországon 1957-től kezdte sugározni adását a MTV.
A Bükk Egertől északra fekvő településein többször láttak már farkast az utóbbi hónapokban. A ragadozó most a megyeszékhelyen is felbukkant.
Több, Eger felnémeti városrészében élő lakó is farkast látott tegnap este fél hat körül. Mint korábban arról már hírt adtunk, a Bükkben több ragadozó is felbukkant az elmúlt hetekben.
- Számos hívás érkezett hozzám is, az Egri úton lakók közül többen is azzal kerestek meg, hogy egy farkas kószál a családi házak között. Azt is mondták, hogy az egyik lábára sántít az állat - tudtuk meg Botka Tímeától, az egri Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület elnökétől. - Kérdeztem a bejelentőktől, hogy elképzelhető-e, hogy esetleg valamilyen keverék kutyáról van szó, de azt mondták, tisztán látták az állatot, biztosak benne, hogy farkasról van szó. A jelzéseket továbbítottam a Bükki Nemzeti Parknak.
A Bükki Nemzeti Parkhoz is számos észlelést érkezett a felnémetiektől. Természetvédelmi őreik azonnal útra keltek, ugyanakkor a rendőrséget is értesítették.
- A farkas egyedül volt, bejött a településre, átment úton is, végül a patak irányába távozott. Éjszaka is követtük a nyomait, s most is keressük. Lábnyomokat például találtunk, de magát az állatot nem sikerült megpillantani. Úgy tudjuk, a mellső lábán van valamilyen sérülése - magyarázta Gombkötő Péter, a nemzeti park zoológusa.
Gergely Gabriella r. alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese is megerősítette, hogy a rendőrséget is értesítették a farkas jelenlétéről, ám mivel az állat magától elhagyta a települést, rendőri intézkedésre nem került sor.
Forrás: Heol
Egy Árpád-kori lakóház maradványaira és egy III. Béla korából származó pénzérmére bukkantak régészek Egerben.
Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír. – Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész érdeklődésére.
Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír.
A Líceum alatti régészeti szakfelügyelet miatt csúszhat a kivitelezés, ám a főiskolának fontos a kulturális örökség védelme. Fotó: Gál Gábor
Kárpáti János
, a Nemzeti Örökségvédelmi Központ munkatársa szerint a helyükön kellene megőrizni az Árpád-kori falmaradványokat. A régész úgy véli, hogy ez a lelet egy kiváló turisztikai attrakció is lehetne a főiskola számára. Hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha mindezt összekapcsolnák a Líceum többi, eddig is látogatható értékeivel, biztosan nőne az épületbe a helyszínre látogató turisták száma is.
Rengeteg a lelet: török edények, magyar pénzérmék
A régészeti megfigyelések során egyre több középkori maradványt találnak. Lapunk megtudta azt is, hogy ezek közül az egyik legértékesebb az a III. Béla korából származó pénzérme, amely az Árpád-kori házmaradvány mellől került elő. Ezenfelül számos török kori magyar és török edényre leltek a munkások. A muzeális értékeket a régészek egy, a helyszínhez közeli raktárban tárolják.
Az elhúzódó régészeti munkálatok, megfigyelések miatt a területet még nem adták át. Heim Imre , a HUNÉP Universal Zrt. és az Imola Építő Kft. által létrehozott mérnöki iroda vezetője kifejtette ezzel kapcsolatban azt is, hogy a mélyföldszinti régészeti munkálatok jelentős késést okozhatnak a kivitelező számára, amelyet a továbbiakban mindenképp be kell majd hozni, ha tartani akarják magukat a határidőkhöz.Forás :Heol
Szinglik éjszakája címmel forgatott filmet Sas Tamás rendező 2009 év végén. A moziban számos egri helyszín is feltűnik, ez jelenti a kapcsolódási pontot Eger Város Önkormányzata és a film között. Nagy István szocialista polgármester-jelölt szerint azonban a barter-szerződés, melyet 2009. június 5-én kötött a város a gyártóval (HCC Media Group) súlyosan sérti a közbeszerzési törvényt.
A 62,5 millió forint értékben köttetett szerződés Eger részére reklám, PR megjelenést biztosít, míg a másik félnek cserébe közterület használatot (37,5 millió FT+ÁFA) és egyéb tevékenységeket (12,5 millió FT+ÁFA) rögzít. Az egyéb tevékenységek között szerepel például a szemételszállítás, őrzés, ügyelet, mentők… „Nem igaz az a megközelítés, hogy ez a film Egernek nem került semmibe, mert ezekért, mint közvetített szolgáltatásokért, fizetnie kellett a városnak” - mondta Nagy István. Hozzátette, hogy a napokban szereztek tudomást a szerződésről melyen aláíróként Habis László polgármester neve szerepel, eddig egyetlen bizottság sem tudott róla. Véleménye szerint ilyen szerződést közbeszerzési eljárás, közgyűlési felhatalmazás nélkül nem lehet kötni, ráadásul az önkormányzat olyan területeket is biztosított a felvételhez – így például a várat, vagy az Agria Parkot és környékét – amely nem a saját tulajdona. Úgy gondolja, hogy a szerződés több ponton sérti a közbeszerzést, ezért a Közigazgatási Hivatalhoz fordul feljelentésével. „Ez az eset egy újabb példája annak, hogy Habis László semmibe veszi a lakókat és a közgyűlést, úgy gondolja mindenek felett áll” – mondta Nagy István.
Forrás: Egriszín
Habis László a következő közleményt juttata el hozzánk:
"A városmarketing leghatékonyabb eszköze, ha a településen játékfilmet forgatnak. Ezért vettük örömmel azt a kezdeményezést, hogy a Szinglik Éjszakája című film készítői megkeresték az önkormányzatunkat. A filmet országosan, több mint negyvenezren látták a filmszínházakban és ezen kívül a fizetős televíziócsatornákon, DVD-k útján továbbá a TV2 csatornán, illetve a továbbiakban más tv-csatornákon, a televíziós bemutatót követő 5 éves időtartamban is megtekinthető. Az önkormányzat természetben nyújtott szolgáltatást ( közterület használat stb.). A város kasszáját nem terheltük, mivel a társaság és az önkormányzat között pénzmozgás nem történt. A tavalyi együttműködési megállapodás nyomán a bevételi és kiadási előirányzatokat az idei költségvetés tartalmazza, melyet minden bizottság és a közgyűlés is elfogadott.
A film országos bemutatójára 2010. február 25-én került sor, a díszelőadásra minden önkormányzati képviselőt meghívtunk. Sajnálatosnak tartom, hogy Nagy István saját polgármester-jelölti marketingjét fontosabbnak tartja Eger város marketingjénél."
Két férfi, egy 51 éves egri és egy 39 éves ózdi lakos hunyt el ma hajnalban egy frontális ütközésben Andornaktálya és Nagytálya között.
Néhány perccel háromnegyed egy előtt ütközött frontálisan egy személygépkocsi és egy kisteherautó szombaton az Andornaktálya és Nagytálya közötti útszakaszon. A személyautóban utazó három ember közül a helyszínen életét vesztette egy 51 éves egri, illetve egy 39 éves ózdi férfi. A harmadik személy könnyű sebesülést szenvedett. A kisteherautó egyik utasa „karcolás nélkül” megúszta az ütközést, míg másikuk súlyos sérülésekkel került kórházba.
A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletén megtudtuk, hogy az egri tűzoltók vonultak a baleset helyszínére. A személykocsiban lévőket ki kellett vágni, hasonlóképpen a tehergépjárműben lévő sebesültet is. A helyszínelés teljes útzár mellett hajnali öt óráig tartott.
Forrás: Heol