Keresés: „bejelentés” (214 találat)

Az adóhatóság ellenőrei ma már egyre gyakrabban találkoznak az adóelkerülés „kifinomultabb” formáival. Vannak, akik szándékosan hagyják figyelmen kívül az adózási szabályokat bevételeik növelése érdekében.

A NAV vám és adó szakágának együttműködése eredményeként egy olyan kereskedőt ellenőriztek, aki tevékenységét korábban egyéni vállalkozóként végezte, azonban – feltehetőleg azért, hogy az ezzel járó adókötelezettségeket ne kelljen teljesítenie – vállalkozását megszüntette, tevékenységét viszont változatlanul folytatta.
Az ellenőrzés során kiderült az is, hogy a kereskedő az egyéni vállalkozás működtetése során sem teljesítette a szükséges kötelezettségeket, ennek bizonyítása azonban nehézségbe ütközött, mivel az erre az időszakra vonatkozó iratokat és nyilvántartásokat – valószínűleg az ellenőrzés meghiúsítása érdekében – megsemmisítette.
Nem számolt azonban azzal, hogy amennyiben a bizonylatok hiánya összefüggésbe hozható az adózó érdekeivel, úgy az adóhatóság összehasonlító becsléssel határozza meg a kérdéses időszakban keletkezett bevételeket és költségeket, azaz a fizetendő adó alapját úgy, hogy megvizsgálja más, hasonló tevékenységet végző – jelen esetben kereskedő – kereseti és jövedelmi viszonyait.

A bejelentés nélkül kereső tevékenységet végzők esetében az abból származó jövedelem becslésénél 12 havi működést vélelmez az adóhatóság. A fenti esetben azonban az összehasonlító becslés a vállalkozás megszűnésétől a tényfeltárásig terjedő időszakra vonatkozott, tekintettel arra, hogy a nyomtatványforgalmazóktól beszerzett adatok szerint a kereskedő a vállalkozás megszűnése után is vásárolt számlatömböket, tehát állított ki számlákat.
Az így megbecsült, „feketén” szerzett bevétel önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít, mely után a kereskedőnek az általános forgalmi adóra vonatkozó megállapítással együtt közel 13 millió forint adókülönbözetet kell befizetnie.

A hasonló, súlyosan jogsértő magatartást (bevétel eltitkolás, az iratok, nyilvántartások megsemmisítése) az adóhatóság következetesen és szigorúan szankcionálja.

A napraforgók közé hajtott egy teherautó a 3-as számú főúton. Az autó defektet kaphatott. A gépjármű sofőrjét kórházba szállították.

Nem sokkal 10 óra után érkezett bejelentés a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságra, miszerint defektet kapott egy teherautó a 3-as számú főúton. Az autó 35 éves vezetője Füzesabonyból haladt Kerecsend irányába. A 120 kilométerszelvénynél történt balesetben az autó lesodródott az útról, majd a bal oldali árokba hajtott. Végül a napraforgók között állt meg. Szerencsére nem ütközött szembejövő kocsival, így nem történt tragédia.

A jármű vezetőjét az egri kórházba szállították.

Andornaktályán több családi ház kertjébe is bementek a vaddisznók. Az állatok megrongálták a kerítést, megették a zöldségeket, károkat okoztak az ott lakóknak. Az önkormányzat tehetetlen, a rendőrség megadta a vadkár-elhárítási engedélyt, így az állatokat kilőhetik.

Évek óta problémát okoz a vaddisznók jelenléte Andornaktályán. Az állatok nagy csoportokba verődve jutnak be a kertekbe, ahol megrongálják a kerítéseket, a kertben található zöldségeket megeszik. Az Eger-patak mellett található telkek lakóinak 2-3 éve visszatérő gondot okoz az állatok ottléte.

Kerekes Andrásné, aki a Dózsa utcában lakik már közel negyven éve, elmondta: a vaddisznók hatos csoportokba verődve mennek be a kertekbe. Szerinte a patak mellett elterülő terület rendezetlensége miatt juthatnak be az állatok a zöldségesekbe, ahol élelemre találnak. Elmondta: az elmúlt időszakban már a második kárigényét intézte az önkormányzat felé.

-A területről folyamatosan eltávolítjuk a gazos részeket, a költségvetési források azonban nem elegendőek ahhoz, hogy 2-3 hetente újra elvégezzük ezeket. A mi feladatunk itt nem az esztétikai szempontok kialakítása, hanem az árvíz megelőzése miatt kell eltávolítanunk a patak partján található japán keserűfüvet. Ez viszonylag gyorsan, 2-3 hét alatt ugyanúgy visszanő.

Bodolai Márk, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi- és Vízügyi Igazgatóság egri szakaszmérnökségének vezetője a helyszínen elmondta: az állatok a patak túloldalán található mezőgazdasági területről jönnek át a kertekbe, ez ellen nem tudnak mit tenni.

Flaskay Miklós, telektulajdonosnak is rengeteg problémája akadt már a területére bejutó állatokkal. Számos felszólítást kapott már az önkormányzattól, jegyzői kérésre folyamatosan takarítja a földjét. Az önkormányzattal eddig nem sikerült megegyeznie, annak ellenére, hogy a település önkormányzatának vízlevezetőin keresztül jutnak be az állatok az ő területére is. Elmondta: neki is rengeteg kárt okoztak az állatok, feldúlják a földjét.

Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője kijelentette: kárt okozó vaddisznók megjelenéséről érkezett hozzájuk bejelentés. Andornaktályán megadták a kilövési engedélyeket, így a település belterületén augusztus végéig a hivatásos vadászok bármikor kilőhetik a kertekbe jutó vadakat.

Vámosi László, Andornaktálya polgármestere nem kívánt válaszolni kérdéseinkre.

A Bélapátfalvai Önkéntes Köztestületi Tűzoltóság ügyeletére 2012. június 26-án érkezett bejelentés, mely szerint a Bélkő-hegyen veszélyes robbanóanyag található. A tűzoltóság haladéktalanul értesítette a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, amelynek szakemberei a helyszínre vonultak. A bejelentésben megjelölt területen egy műanyag hordóban 25 kg Ando (Hanal 1) típusú robbanóanyagot találtak.

Ez az anyag, amelyet a néhai bányászat során alkalmaztak, ipari változata a terroristák által manapság használt robbanószernek. A rendkívül veszélyes és környezetszennyező anyagot a tűzszerészek a helyszínről elszállították.

A Bélkő-hegy korábban mészkőbányászathoz kapcsolódó területeit 2006-ban bevonták a Natura 2000 programba, ezen keresztül pedig bekerült az EU ökológiai hálózatába. Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter 2008 februárjában természetvédelmi területté nyilvánította a Bélkőt.

Nem először botlottak intő jelekbe. 2008 októberében kiderült, hogy a vastag betonfallal lezárt bányaüregekben több száz liter, a térség ivóvízbázisát veszélyeztető hidraulika olajat és sérült, rossz állapotban lévő vasszerkezeteket találtak. Csak a szerencsén múlt, hogy nem tévedt be kiránduló a fémtolvajok által nyitott résen.

2008 májusában a 420 méteren fekvő alsóbánya szinten leltek újabb veszélyes hulladékra egy tereprendezés során: olajszűrők, gumihulladék, bányagépek alkatrészei kerültek elő.

- Mindezek után a helyben élők joggal feltételezik, hogy rejt még szennyeződéseket a hegy. Kormánymegbízottként és a térség országgyűlési képviselőjeként kötelességemnek és feladatomnak érzem, hogy a hegyet megnyissuk, megtisztítsuk és az egykori felelősöket megnevezzük. Mindenféle veszélyforrást meg kell szüntetni a Bélkőn. Szeretném, ha a bélapátfalvai emberek és az illetékes hatóságok a segítségemre lennének ebben, hiszen ez közös érdekünk - mondta Horváth László, a mai rendkívüli sajtótájékoztatón.

Szerda reggel fél 9 és 9 óra között valutaváltót próbáltak kirabolni Eger belvárosában. A tettes bevonszolta az alkalmazottat az irodába, később pedig elmenekült. A rendőrség nagy erőkkel keresi az elkövetőt.

Reggel 9 óra előtt érkezett bejelentés a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságra, miszerint az Eger belvárosában található Széchenyi utcában valutarablás kísérlet történt.

A valutaváltó hölgy nem sokkal fél 9 után ért be az üzletbe, majd amikor a táblákat rakta ki, egy férfi megragadta, behurcolta az üzletbe. Az előtérben dulakodni kezdtek, az elkövető behúzta a belső irodába a nőt, aki azonban kijutott az üzletből. Azonnal segítségért kiáltott, ekkor a tettes elfutott.  A rendőrség azonnal a helyszínre sietett, ahol nagy erőkkel kezdték meg a nyomozást.

Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta: a rendőrség keresi az elkövetőt, a nyomokat rögzítették és egy nyomkövető kutyát is bevontak a nyomozásba.

Az üzletben tartózkodó sértett könnyű sérüléseket szenvedett, a tettes a hölgy nyakát és karját szorongatta meg.

A rendőrség rablás bűntett kísérletének gyanúja miatt nyomoz az ügyben.

Csütörtök hajnalban tűzesetről érkezett bejelentés a Hevesi Rendőrkapitányságra. Egy véletlen folytán vették észre a tüzet a bentlakó idős emberek. A rendőrség illetve a tűzoltóság azonnal a helyszínre sietett, személyi sérülés nem történt.

Csütörtök hajnalban érkezett bejelentés a Hevesi Rendőrkapitányságra, egy idős pár családi házának a tetőszerkezete kapott lángra. A házban lakók a világosságra lettek figyelmesek, azt hitték, hogy a lámpa maradt égve. A tüzet azonban a villanyóra okozta, ami hirtelen gyorsasággal terjedt a tetőszerkezetre is. Egy odaérkező autós értesítette a rendőrséget illetve a tűzoltókat, a kiszivárgó füstre lett figyelmes. A bejelentést követően azonnal a helyszínre érkeztek a tűzoltók és a rendőrök. A gyors beavatkozásnak köszönhetően nem történt súlyosabb személyi sérülés. A kiérkező rendőröknek három személyt kellett kimenekíteni a házból, közülük ketten idősebbek.

Ficsór Csaba, a Hevesi Rendőrkapitányság rendőr törzsőrmestere elmondta: a tűz nagyon gyorsan terjedt, a rendőrség és a tűzoltók azonban egymás munkáját segítve azonnal elhárították a veszélyt. Miután kihozták a személyeket a házból, elzárták a gázcsapot, így a tűzoltók zavartalanul folytathatták a tűz oltását.

A hevesi tűzoltó őrs egységei egy fecskendővel és egy vízszállítóval érkeztek a helyszínre. Azonnal áramtalanítottak, majd megkezdték a tűz oltását. A gyors beavatkozásnak köszönhetőn a ház nem vált a tűz martalékává, a villanyóra feletti részt illetve az ajtót érinti a kár. A tűzesetben közel háromszázezer forint anyagi veszteség keletkezett. A rendőrség kizárta az idegenkezűséget.

Szombat reggelre virradóan négy öntöttvas csatornafedél tűnt el az Árnyékszala utcából. A fedelek helyén tátongó lyuk rendkívül baleset- és életveszélyes a jobbra kanyarodó gépjárműveknek és a gyalogosoknak is, mert egymás mellett négy, közel másfél méter mély  gödör tátong az úttest szélén.

A Közút munkatársai lakossági bejelentésre körbekerítették a területet, a rendőrség felé megtették a feljelentést ismeretlen személy ellen.

A NAV tájékoztatása szerint az adóhatóság az adózók által bejelentett adatokat nyilvántartja és fel is használja abból a célból, hogy ellenőrizze az egyes adókötelezettségek teljesítését. Fontos, hogy ez a nyilvántartás naprakészen tükrözze a valóságot, tartalmazza az aktuális információkat, az adatokban bekövetkezett összes változást.

2012. január 1-jétől adókötelezettséget érintő változásnak minősülnek – többek között – az egyszerűsített végelszámolás megindulásáról, valamint annak megszüntetéséről és a cég működésének továbbfolytatásáról a Cégközlönyben megjelentetett közlemény adatai is. Ez azt jelenti, hogy az adózó 15 napon belül köteles megtenni bejelentését az állami adóhatósághoz a T201T jelű nyomtatványon, melynek B04-es lapján a 17-es pontban kell szerepeltetnie az egyszerűsített végleszámolásra vonatkozó adatokat.

A bejelentési-, változás bejelentési kötelezettség teljesítésével kapcsolatosan bővebben tájékozódhat telefonon a NAV Általános Tájékoztató Contact Centerén (06-40/42-42-42) keresztül.

A Heves megyei kormánymegbízott szerint alapértékek kerültek veszélybe a megyét megrázó bűnügy-sorozattal.

Ki kell mondani, hogy cigány család követte el a bűncselekmény-sorozatot - nyomatékosította pénteki sajtótájékoztatóján Horváth László, Heves megyei kormánymegbízott. Mindezt annak kapcsán, hogy a rendőrség elfogta egy rablás-sorozat elkövetőit.

Mint a megyei kormánymegbízott fogalmazott: a tettesek brutálisan, maszkban, ostromszerűen támadtak meg idős embereket, s ez azt is jelenti, hogy itt már az élet biztonságát veszélyeztető cselekményről kell beszélni. Ilyen esetben pedig a kormánymegbízottnak kötelessége jelezni a rendőrségnek - amit meg is tett -, hogy kiemelten, akár külön akciócsoportot létrehozva dolgozzanak az ügy felderítésén és megyét megrázó bűncselekmény-sorozat elkövetőinek kézrekerítésén.

Az ügy részleteiről Balogh Tibor, gyöngyösi rendőrkapitány számolt be, tudatva: a vámosgyörki rablásról lakossági bejelentést kaptak, a végül sikert hozó gyors akcióban a megyei akciócsoport és a készenléti rendőrség munkatársai is részt vettek. Egy elkövetőt a helyi körzeti megbízottak fogtak el, további hármat - üldözés után - a készenléti rendőrség tagjai kaptak el.

Mint megírtuk, a rács mögött lévő négy nagyfügedi elkövető számlájára további bűncselekmények is írhatók, csak a vámosgyörki rablás napján további hét betöréses lopást illetve rablást követtek el, zsákmányuk milliós volt. Az elkövetők őrizetben vannak, a rendőrség kezdeményezte előzetes letartóztatásuk elrendelését.

Forrás: Heol

Hivatali visszaélés és hamis vád miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a hevesi megyegyűlés volt szocialista elnöke a Heves Megyei Főügyészségen. Sós Tamás a jelenlegi fideszes megyei vezetés szerint 700 milliós kárt okozott korábban a megyének. A szocialista politikus úgy véli: mindez alaptalan rágalom.

Sós Tamás, aki jelenleg az MSZP Heves megyei elnöke és a párt országgyűlési képviselője, azt állítja: a megyegyűlés jelenlegi fideszes vezetése hamisan vádolja azzal, hogy 2009 nyarán elmulasztotta közölni a HospInvest Zrt.-vel az egri kórház működtetéséről szóló szerződés felmondását - közölte Magyar Gina, az MSZP megyei szervezetének médiareferense.

A Heves Megyei Közgyűlés fideszes vezetésének büntetőfeljelentése szerint Sós Tamás több mint 700 millió forint kárt okozott azzal, hogy nem rendkívüli felmondással szüntette meg az egri kórház vagyonkezelési szerződését. A feljelentésben egyúttal indítványozták Sós Tamás magánvagyonának teljes zár alá vételét. Sveiczer Sándor (Fidesz-KDNP), az előző időszak tisztázatlan ügyeit vizsgáló eseti önkormányzati bizottság szintén fideszes elnöke egy februári sajtótájékoztatón jelentette be: adataik szerint a HospInvest Zrt.-vel a 2008-ban kötött, a megyei kórház működtetéséről szóló vagyonkezelői szerződés szerint az önkormányzat a kórházi árbevétel 10 százalékát követelhette volna csődeljárás esetén a HospInvesttől, ha a megye rendkívüli felmondással él. Ez az összeg több mint 700 millió forint.

Sveiczer Sándor akkori közlése szerint Sós Tamás a rendkívüli felmondást közgyűlési felhatalmazás ellenére sem tette meg, sem határidőre, sem mandátuma végéig. Ezért munkajogi és büntetőjogi felelősség is terheli a szocialista politikust - tette hozzá.
Sós Tamás az akkori bejelentésre reagáló közleményében azt írta: az azonnali rendkívüli felmondás nem tette volna lehetővé a folyamatos működést, ezért az intézmény ideiglenes bezárásához is vezethetett volna a lépés. A kórház működtetésére akkor létrehozott önkormányzati kft.-nek ugyanis még nem voltak munkavállalói, így előfordulhatott volna, hogy a környező megyék kórházaiba kell elvinni mintegy 700 beteget.

Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a kórház mintegy 500 millió forintos adósságát "elvitte" a HospInvest; ennek köszönhető, hogy az országban egyedüliként az egri Markhot Ferenc Kórháznak nem volt adóssága. Ugyancsak az azonnali rendkívüli felmondás elmaradásának az eredménye, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól megkapta az intézmény a kéthavi "csúsztatott" finanszírozást, ez havonta mintegy félmilliárd forintot jelentett - közölte akkor a szocialista politikus.

A Heves Megyei Önkormányzat 2008. március 25-én hagyta jóvá azt a szerződést, amelynek alapján az azt követő húsz évben a HospInvest Zrt. működtethette volna a Markhot Ferenc Kórházat.

A Fidesz annak idején azzal vádolta a megye szocialista vezetését, hogy a HospInvestre szabták a pályázatot. Civil szervezetek és a kórházi érdekképviseletek is több alkalommal tiltakoztak a "funkcionális privatizáció" ellen. A HospInvest ellen 2009 júliusában felszámolási eljárás indult, a közgyűlés pedig arról döntött, hogy a megye mondja fel a vagyonkezelői szerződést.

MTI