Keresés: „belváros” (164 találat)

Szakmai zsűri és a közönség is értékeli a kirakatokat

· Szabadidő

Még nem teljes a kép, de néhány belvárosi üzletben már megszépült a kirakat a bor éve jegyében.  A Kereskedők Eger Belvárosáért Egyesület kezdeményezésére idén is megválaszthatja a közönség a legízlésesebb, legszínvonalasabb kirakatokat. A szakmai zsűri július 5-én kezdi az értékelést.

Jövő hét hétfőn 9 órakor indulnak a zsűritagok, hogy szemügyre vegyék a „2010 A BOR ÉVE EGERBEN” témához kapcsolódó kirakatokat. A versenyt az Eger belvárosában működő kereskedelmi, és vendéglátó-ipari vállalkozások és dekoratőrök részére hirdette meg az egyesület, Eger Megyei Jogú Város és sok más szervezet támogatásával. A szakmai zsűri által odaítélt díjakat július 11.-én 18 órakor a Bikavér Ünnep keretében a Dóbó téren adják át. A díjak összértéke bruttó 700.000 Ft.

A hét elején veszi kezdetét a közönségszavazás is, amit SMS-ben a +36 20 33 93 333 számra, vagy e-mailben az egrikirakat@gmail.com címre küldve, a kiválasztott kirakat sorszámát megadva lehet megtenni. A közönség által legjobbnak értékelt kirakat elnyeri a verseny "KÖZÖNSÉG KIRAKATA" címet, ami szintén értékes nyereménnyel jár együtt. Ennek átadása a verseny lezárulása után július 20-án lesz.

Forrás: Egriszín

Zárul a Szín-tér

Sikerrel zárult a másfél éves SZÍN-TÉR program, hangzott el a ma délutáni sajtótájékoztatón.
A drogprevenciós célú projekt, az Eger Város Önkormányzata által, a TÁMOP  5.2.5-08/1 pályázatán nyert 18 millió forintos támogatással valósult meg, melynek keretében kreatív foglalkozásokat, szabadidős programokat, csoportfoglalkozásokat, teaházat szerveztek a veszélyeztetett fiatalok számára.

A „SZÍN-TÉR Iskolán kívüli drogprevenciós és szabadidős programok kialakítása és működtetése Egerben” című pályázat célja, a városban élő fiatalok számára alternatívaként a szabadidejük hasznos és tartalmas eltöltésére egy közösségi tér biztosítása, és fő feladatként a veszélyeztetett csoportok teljes prevenciója. A programokhoz az EKMK Ifjúsági Ház biztosított teret az elmúlt másfél évben.
Telitalálat volt a pályázat, ezt mutatja a megvalósítás és az áttekintés, hangsúlyozta Társi József az Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda vezetője, aki egyértelműen sikeresnek értékelte a projektet.
Czövek Andrea, a projekt szakmai vezetője, az Érted Agria Alapítvány kurátora bemutatta a Szín-tér másfél éves munkáját és eredményeit. Hangsúlyozta, hogy a prevenció célja az, hogy akik nem érintettek, a továbbiakban ne is legyenek azok. Kiemelte, hogy a legveszélyeztetettebb csoport, a középiskolás korosztály és a fiatal felnőttek.  A Szín-Tér programjában szerepelt személyiségfejlesztés önismereti- és drámacsoprttal, pályaorientációs foglalkozás-sorozat valamint szabadidős foglalkozások szabadtéri tevékenységgel.
Körtvélyesi Dóra szakmai program-koordinátor, ifjúságsegítő tevékenysége által ő találkozott a legtöbbet az idelátogatókkal. Hangsúlyozta, hogy a Szín-Térrrel a fiatalok alternatívát kaptak és esélyt a közösségteremtésre. Nagyon sokan fordultak hozzá tanácsadásért, tanulással és egyéb, a fiatalokat érintő problémákkal.

A program eredményessége nehezem mérhető, hiszen ez a fajta tevékenység megkívánja a személyiség tiszteletben tartását és az anonimitást, ahogyan erről Czövek Andrea, a projekt szakmai vezetője beszélt, de a program lényegét és fontosságát akkor érthetjük meg igazán, ha
szembesülünk a kallódó, csellengő fiatalokkal, akik ki vannak téve a veszélyeknek. S való igaz, hogy ezzel a jelenséggel egyre gyakrabban találkozunk Eger mindennapjaiban is.
A szakemberek sem tagadják, hogy az élet különböző területein a fiatalokat nagy veszély fenyegeti, ezért nagyon fontos lehet egy ilyen másfél éves projekt is. Kérdés, hogy mekkora a valós igény erre, hiszen valóban nem lehet sem kényszeríteni, sem átprogramozni a gyerekeket.
A másfél évvel ezelőtti projektnyitón Ponyi László, az Egri Kulturális és Művészeti Központ igazgatója jövőbe tekintő optimizmussal beszélt az intézmény programjáról, melynek célja, hogy hátteret biztosítson a fiatalok iskolán kívüli szabadidős tevékenységéhez, kiemelt figyelmet fordítva a kulturális, művelődési tevékenységre, valamint a környezettudatos gondolkodás minél fiatalabb korban történő kialakítására. Az EKMK Ifjúsági Ház, mint befogadó intézmény, az ott kialakított közösségi hellyel akkor még egyfajta közművelődési szocio-kulturális teret szeretett volna létrehozni, melynek feladata és a rendezvények célja, a fiatalok életkörülményeinek javítása, a közéletbe való bevonásuk. Így alakult, hogy a „Szín-tér” program intézményi hátterét is az EKMK adta, méghozzá az akkori Művészetek Háza, később Ifjúsági Ház aulájában működő a közösségi tér bevonásával és a második emeleten a további programok számára kialakított alkalmas hellyel a „kuckó”-val. Az intézmény átalakításával és funkcióváltásával ezen a területen is csökkennek a belvárosi színtér „szocio-kulturális” aktivitást elősegítő lehetőségei.

Forrás: Egriszín

Matuzsálemek a Mátrában

· Szabadidő

Immár huszonötödik esztendeje rendezik meg Gyöngyösön a Mátrai Veteránautó Találkozót.

Szombaton és vasárnap ismét öreg autók és motorok veszik birtokba a belvárost, s népesítik be a kanyargós hegyi utakat. A szervezők idén is azt szerették volna elérni, hogy minél több, 1936 előtt gyártott modell érkezzen a találkozóra, de örömmel látják a fiatalabb autókat is.

  A programban kiállítás, felvonulás és túra rali is szerepel.
– Egyre több muzeális értékű gépjármű kerül a magyar gyűjtők birtokába, s egyre szaporodik a veterán minősítéssel rendelkező autó. Ha belegondolunk, ma már egy 1980-ban gyártott kocsi is lehet oldtimer. Éppen ezért rendezünk a fiatalabb, 25–40 éves autók részére egy gyors ralit is. A futam a veteránok után indul, de be kell tartani a közlekedési szabályokat, hiszen az út nem lesz lezárva.

 

Délután tartjuk meg a szokásos ügyességi versenyt – mondta el Koltai Ottó, a Magyar Autóklub regionális elnöke. Az pedig külön öröm, tette hozzá, hogy ez az esemény megérte a negyedszázados kort, ráadásul szünet nélkül.
A veteránozás egyre népszerűbb Magyarországon, egyre többen felismerik, hogy ezek a technikatörténeti gyűjtemények a kulturális örökség részét képezik, akár egy képzőművészeti alkotás vagy egy ékszer.

A program
Péntek
14.00     Jármű kiállítás
21.00     Veterán autók felvonulása
Szombat
8.30     Ünnepélyes megnyitó
9.00     Rali-start: Detk, Domoszló, Gyöngyös, Kisnána, Markaz, Nagyréde
10.30     Új autó bemutatók
11.00     A  túra rali indítása
14.00     Ügyességi versenyek
Vasárnap
9.00     Jármű kiállítás
9.00     Felvonulás
10.00     Kiállítás
Túraverseny (szombat):
9–11.00  Nevezés a helyszínen
11.00     Rali start: (Kékestető, Sástó)
15.30     Ügyességi verseny
18.00     Eredményhirdetés

};
(function() {
var e = document.createElement('script'); e.async = true;
e.src = document.location.protocol +
'//connect.facebook.net/hu_HU/all.js';
document.getElementById('fb-root').appendChild(e);
}());
Forrás: Heol

Eger tegnap és ma

· Kultúra

Eger múltját és jelenét állítja párhuzamba Molnár István Géza fotóművész kiállítása, mely tegnap délután nyílt az Imola Galériában. A fiatalok számára különleges utazást kínáló archív felvételek elgondolkodtatják a mai városlakót, sőt az építészt is.

Fantasztikus kontraszt a negyven évvel ezelőtti belváros képét böngésző fiatal mai lányok látványa Pista bácsi kiállításán. A különleges találkozásokra jó alkalmat kínáló kiállításmegnyitón méltatták a cégcsoport kulturális missziónak számító tevékenységét, amelynek köszönhetően immár második alkalommal találkozhatunk neves művész kiállításával az Imola Galériában.
Molnár István Géza értéket hordozó munkássága minden bizonnyal a helyi kulturális örökség szerves része, akár tudomást vesz erről a város, akár nem.
A fény és az árnyék összefüggéseiben kiteljesedő fotóművészet értékteremtő vizuális képességéről H. Szilasi Ágota művészettörténész beszélt, a modern látásmódot képviselő fotós munkásságát a fotográfia különleges művészeti szerepén keresztül bemutatva.
Molnár István Géza mára felhagyott az analóg fényképezéssel, a digitális technikát használja, mint mindenki más. Legfőbb témája az ember, most mégis egy olyan tárlatot láthat a közönség amely a városról, az épített környezetről szól. A városról, amelynek az emberhez hasonlóan van sorsa. Nem lehet kihagyni belőle az lakókat, a viszonyokat, közelítéseket. Mindezek pontos megjelenési formái a város építészettörténetének. A párhuzamba állított múlt és jelen kontrasztja, vagy megfelelése egyszerre dokumentum, emlék és tűnődés.

Forrás: Egriszín