Keresés: „díj” (466 találat)

Eger is a „nulla hulladék”-stratégia útjára léphet? Dr. Csarnó Ákos szerint most itt a lehetőség arra, hogy Egernek végre egy jól átgondolt hulladékkezelési rendszere legyen. Az LMP egri képviselője egy öko-ószeres hálózat kiépítését is javasolta szerdai sajtótájékoztatóján.

A legutóbbi egri Közgyűléseken kiderült, hogy vége egy sokat kárhoztatott rendszernek. Az egri és az Eger környéki települések hulladékgazdálkodását befolyásoló tarthatatlan helyzet szűnt meg azzal, hogy az AVE cég felmondta a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás tagjaira mind ökológia, mind a pénzügyek tekintetében felháborító szerződést. A felmondással együtt a hejőpapi hulladéklerakó visszakerült a Társulás birtokába és megnyílt a lehetőség a hulladékgazdálkodás új kereteinek kialakítására – hangsúlyozta szerdai egri sajtótájékoztatóján dr. Csarnó Ákos LMP-s önkormányzati képviselő.

Akkor is fizettünk, ha nem volt annyi szemét?

Korábban a szerződés rögzítette: amennyiben több hulladék keletkezik, akkor azért többletszolgáltatás címén fizetnie kellett Egernek, de ugyanakkor az évi 68.000 tonnánál (300 kg/lakos/év) kevesebb hulladék összegyűjtése nem eredményezett kisebb fizetési kötelezettséget, a koncessziós partner az elmaradt hulladék mennyisége után is megkapta az elmaradt hasznát. Ez a helyzet egyáltalán nem kedvezett a térség lakóinak sem ökológiai sem pénzügyi szempontból. Ha maradt volna a lakosonkénti 300 kilogramm/év kitétel, ha marad az évi 68.000 tonna hulladék-begyűjtési kötelezettség, és nem utolsó sorban maradnak a szerződés magas díjtételek, akkor azt is kimondhatjuk, hogy a 2030-ig hatályos koncessziós szerződés alapján megközelítőleg 15.000.000.000 forintot fizettünk volna ki egy olyan feladatra, amit a Társulás is meg tudna oldani.

Az új helyzet legfontosabb hozadéka, hogy a Társulás, (amelynek gesztora Eger) dönthet mindenben, nincs szerződéses diktátum és egy jól átgondolt rendszerben óriási összegű megtakarításokat tud elérni hosszú távon. Korábbi kritikáinkban folyamatosan hangsúlyoztuk, hogy a Társulásnak és vezetőinek az itt élők érdekeit kell elsődlegesen figyelembe venni, most érkezett el az idő, hogy épeszűbb tartalommal tudjuk feltölteni az új kereteket.

Természetesen az elsődleges cél a keletkező hulladék csökkentése, de a keletkezett hulladékot így magasabb hatásfokkal tudjuk szelektíven gyűjteni, felhasználni, eladni, ezzel nem utolsó sorban le lehet zárni azt a városi szóbeszédet, ami arról szól, hogy „összeöntik a szelektíven gyűjtött hulladékot”.

A Lehet Más a Politika egri választási programjában már 2010-ben jelezte, hogy milyen ésszerűsítő megoldásokat kínál, tart kívánatosnak a hulladékgazdálkodásban. Ezek most a megvalósulás küszöbén állhatnak.

Jöjjön a „nulla hulladék”-stratégia?

Kezdeményezzük – hangsúlyozta dr. Csarnó Ákos – a több éves „nulla hulladék” stratégia kidolgozását civil szervezetek segítségével. A „nulla hulladék” egy jövőbemutató elképzelés, amely a természetes ciklusok mintájára olyan rendszerben gondolkodik, amelyben minden hulladék egyben nyersanyag is. A hulladékgyűjtés szerves átalakítása nem pusztán környezetünk érdeke, hanem gazdaságilag is megtérülő intézkedések összessége. A hulladék lerakása (jelenleg a Borsod megyei Hejőpapiban történik Egertől 57 km-re) óriási összegeket emészt fel, holott a szemét jelentős részét hasznosítani lehet és kell. Ki kell használnunk azt a lehetőséget, hogy a szelektív hulladékot felvásárló és feldolgozó cégek fizetnek a hulladékért, illetve hogy a magunk kezébe vehettük a szemétlerakó üzemeltetését.

Egyebek közt San Francisco, Canberra, Palermo, az indiai Kovalam, vagy a szlovákiai Tótmegyer városaiban az a közös, hogy mindegyikük elfogadta a „nulla hulladék” stratégiát, azaz olyan terveket támogatnak, amelyek előírják a hulladék ártalmatlanítás fokozatos háttérbe szorítását, és határidőt szabnak az ártalmatlanítás teljes megszüntetésére is. Az említett városok az elmúlt években körülbelül 70%-kal csökkentették a lerakott hulladékot. A legújabb technológiákat alkalmazzák az újrahasznosító- és komposztálóüzemekben, innovatív begyűjtési rendszereket használnak, jól fizető zöld munkahelyeket teremtenek, csökkentik a fogyasztást, és megkövetelik, hogy mind az emberek, mind a Föld számára biztonságos termékeket gyártsanak.

Öko-ószeres rendszer

„A „nulla hulladék” stratégia részeként kezdeményezzük flamand minta alapján egy öko-ószeres hálózat kiépítését, és egy új többféle hulladékot befogadó telephely kialakítását vagy a meglévő átalakítását. Egerben korábbi kezdeményezések és intézmények jó alapot teremtenek. Az öko-ószeresek a jelenlegi tavaszi lomtalanítás helyett egész évben üzemelnek és telefonos vagy internetes bejelentés alapján házhoz mennek, ha megunt bútor, elektromos eszköz, textília, játék, könyv, kerékpár stb. kerül kidobásra. A telefonos diszpécserszolgálat egy adatlapon rögzíti a tárgyak jellegét, mennyiségét és hollétét. Különböző méretű teherautók járják a környéket, pontos út- és időterv szerint, igen hatékonyan begyűjtve a lomokat. A telephelyen aztán fokozatosan lehet növelni a befogadandó tárgyak körét. Az öko-ószeres telephely munkatársai idővel egyre több típusú tárgyat lesznek képesek feldolgozni, szétszedni, megjavítani. A megreparált, felújított tárgyakat a kevesebb jövedelemből élő lakosok megvásárolhatják, vagy jótékony célokra is fel lehet ajánlani. Azok a tárgyak, amelyek már nem használhatóak eredeti funkciójukban, anyagukban kerülnek értékesítésre és újrahasznosításra” – áll az egri LMP közleményében.

Forrás: Egri Ügyek

Heves megye elindult a leszakadás útján, a második Orbán-kormány időszakában. Szétvertek működő önkormányzati rendszereket. A megye néhány térsége ma már megközelíthetetlen, gyalázatos állapotban van az úthálózat. Aggasztó, hogy Heves megyében ennek a kormányzati ciklusnak az útfelújítási programja nem fog megvalósulni. A munkanélküliség korábban nem látott méreteket ölt. Vissza kell adni az embereknek a hitet, változtatni kell, le kell váltani az Orbán-kormányt. A szocialisták a térség gazdaságélénkítése érdekében Kelet-Magyarország Programot dolgozott ki.

Az MSZP Kelet-Magyarország Programja elsősorban a térség, Heves megye mellett az ország további hat megyéjének (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megye) felzárkóztatását, a munkahelyteremtést és a szociális aránytalanságok csökkentését szolgája, a kormány gazdaságpolitikájának vesztesei ugyanis többségükben ebben a térségben élnek.

Ma jóval kevesebben dolgoznak akár a tavalyi évben, de 2010 óta folyamatosan romló tendencia figyelhető meg a foglalkoztatás terén. Recesszióba süllyedt a gazdaság és az adófizetők csupán 10-15 százaléka járt jól az adóváltozások nyomán, a többiek - jellemzően az alacsony keresetűek - vesztesei a kormányzati politikának. A Kelet-Magyarország Program keretében elsősorban a hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő embereknek kíván segítséget, alternatívát nyújtani az MSZP.

Kelet-Magyarországon 20 százalék fölötti munkanélküliségi mutatók is vannak, de olyan kis – és mikro térségekről is tudunk, ahol 60-70 százalék ez az arány. Számos területen csökkent a reálbér, a többi között a szociális és az egészségügyi szférában 6 százalékkal; mindezt pedig elsősorban a gyermekek sínylik meg.

Ebben a helyzetben az MSZP kormányra kerülése esetén egy olyan mentorhálózat kiépítését tervezi, amely végigkíséri és segíti a hátrányos helyzetű gyermekeket a bölcsődétől az egyetemi diploma megszerzéséig. Ehhez kapcsolódna egy hatékony iskolabusz-rendszer is, amelynek segítségével a kistelepülésekről oktatási centrumokba juthatnak majd a diákok. Az Orbán-kormány által „elkövetett” , és nem valós 10 százalékos rezsicsökkentés helyett az MSZP a megújuló energia-felhasználásban, valamint az energiatakarékosság támogatásában látja a megoldást. Panel program.

Magyarország az egyetlen civilizált ország a világon, ahol immár nincs rokkantsági- és baleseti rokkantsági nyugdíj, amivel százezreket aláznak meg. Ugyancsak nincs válasz arra, hogy miért akarja a kormány 50 százalékkal csökkenteni az özvegyi nyugdíjakat azok esetében, akik szociális járadékosok voltak. Ez elsősorban 70-95 éves idős parasztasszonyokat és bányászözvegyeket érint.

Eger-Gyöngyös-Hatvan urbanizációs tengelye a korábbi időszakban Közép-Európa ötödik legdinamikusabban fejlődő régiója volt, mára leálltak a beruházások, csökken a foglalkoztatottság és vegetál a térség.

A Kelet-Magyarország Program ezért célozza meg a felzárkózást, a felzárkóztatást fő irányának, a munkahelyhiány és a szociális egyenlőtlenségek felszámolása érdekében. Minden családban lesz egy dolgozó ember. A közfoglalkoztatottak bérét fel kell emelni a minimálbér nettójához. A Nemzeti Alaptanterv helyett Régiós Oktatási Bázispontok (új módszerek, tanodák, rögzített tanulmányi pálya stb.) kell, plusz folyamatos kapcsolattartás a munkáltató – oktatási intézmény – és a leendő munkavállaló között.

Eger, 2013.március 7.

               Dr. Sós Tamás                                Korózs Lajos                          Pál György

       Országgyűlési képviselő                 Országos elnökségi tag       Önkormányzati képviselő

                     MSZP                                           MSZP                                    MSZP

REAKCIÓ AZ MSZP MAI SAJTÓKÖZLEMÉNYÉRE

Az MSZP legújabb programja kapcsán Sós Tamás három fő területet emel ki Heves megye vonatkozásában: az önkormányzatok, az utak és a munkanélküliség helyzetét.  Mielőtt elolvasnánk javaslatait, nem árt felidézni a bizonyítványt is, hogy a helyén kezeljük Sós Tamás és az MSZP szakértelmét: a Heves Megyei Önkormányzat vezetésének 12 éve alatt majd 7 milliárd adósságot halmozott fel. A hét évre szóló megyei koncepció alapján az alacsonyabb rendű Heves megyei utakra tervezett forrás 2014 helyett már 2010-ben elfogyott. A szociális intézkedéseiknek köszönhetően a Gyurcsány–Bajnai-kormányok megduplázták a munkanélküliek számát.A valódi probléma azonban az, hogy 8 év, sőt Heves megyében 12 év vezetés alatt a szocialistáknak nem jutott eszébe, hogy Kelet-Magyarországot fel kellene zárkóztatni.

Eger, 2013. március 7.

Dr. Gondos István frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

Fidesz-KDNP frakció

Pál György – önkormányzati képviselő:

Folyik a sikerpropaganda minden szinten, így az önkormányzatok szintjén is.

Ezzel szemben a helyzet az, hogy az önkormányzat finanszírozása csak rosszabb lett, mint az elmúlt évek bármelyikében.

Az adósságcsapda továbbra is veszély, nem szűnt meg, legfeljebb mérséklődött, hiszen így is évi 1 milliárd forint körüli adósságteher van az egri költségvetésen.

A költségvetés új szerkezete most már a kevésbé hozzáértők számára is világosan mutatja, hogy a város a kötelező feladataira nem kap megfelelő pénzeszközt, hiszen a kötelező feladatok finanszírozására 3 Mrd forinttal kevesebbet ad az állam, mint amennyi szükséges lenne. Eben benne van az is, hogy a város a ma már államosított iskolarendszerre továbbra is rákölt 700-800 millió forintot, amihez egy fillér támogatást nem kap.

Ezek mellett, látható, hogy közel 1,2 milliárd forinttal un. közhatalmi bevétellel gazdálkodhat a város az előző évekhez képest. A helyzet, hogy a következő években folyamatosan hiányzó milliárdok helyett kapott a város 1 milliárdot idén. Ez így, fenntarthatatlan.

Korózs Lajos – Eger választókörzeti megbízott:

Olyan ez teljesen, mint a magánnyugdíjpénztár elvétele. Egyszer jól jött, de mi lesz a következő évekkel?

A Fidesz nagyon szeret konzultálni az emberekkel, jó sok pénzért. Az egri Fideszes képviselők is meghallják a szavazóik hangját, ha jól ismert művészek fellépését kell meghiúsítani. Mi most azt várjuk el az egri Fidesztől, hogy ne ál-módosító indítványokat tegyen a költségvetéshez, hanem végre törődjön az egri emberekkel. Az államtól kapott 1 milliárd forintot ne szórja szét, helyezze tartalékba, majd kezdjen széleskörű konzultációt az egri emberekkel, hogy mire költsék ezt a pénzt.

Ez már az nagyságrend, amivel érezhető változásokat lehetne elérni akár az önkormányzati lakásállomány tekintetében, de gondolhatunk a munkahelyteremtésre is, vagy arra a közgyűlési határozatra, amelyben Eger vezetése egyszer még kórházat is akart üzemeltetni.

Ha a Fidesz nem teszi ezt meg, nem áll szóba az egriekkel, akkor a szocialisták el fogják kezdeni ezt a munkát, és olyan javaslatot fognak letenni az asztalra, amely megpróbálja Egert egy fenntartható pályára állítani.

Az egri termálfürdő platánfájára is lehet szavazni az Európai Év Fája verseny 2013-as kiírásán. A hevesi megyeszékhely platánja öt másik ország növényével küzd meg az első helyért, így az nem csak az ország, hanem egész Európa fája lehet.

Február 1-jétől szavazhat a közönség a 2013-as Európai Év Fájára a www.treeoftheyear.org oldalon. Idén hat ország, Bulgária, Csehország, Írország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia vesz részt a versenyben. A fák nem koruk vagy szépségük miatt kerültek a vetélkedőbe, hanem történetüknek és az őket támogató erős közösségnek köszönhetően. Az Európai Év Fája verseny e különleges fák segítségével szeretné történelmi és természeti értékeinkre és védelmük fontosságára felhívni a figyelmet. A szavazás február 28-ig tart, az eredményeket március elsején hozza nyilvánosságra az Ökotárs Alapítvány cseh testvérszervezete, a Nadace Partnerství. A verseny díjait májusban, Brüsszelben adják át.

Magyarországot az egri termálfürdő területén álló keleti platán képviseli. Az a fa, amely elnyerte 2012-ben az „Év Fája”-díjat az Ökotárs Alapítvány által harmadszor meghirdetett vetélkedőben.

A harmadik alkalommal megrendezett Európai Év Fája verseny döntősei különleges erővel bírnak: összetartják a körülöttük élőket, azt a közösséget, mely ebbe a versenybe is eljuttatta őket. „Ezek a gyakran több száz éves fák ugyanúgy szemtanúi a történelemnek, mint a mindennapi élet apró eseményeinek. Éppen ezért szorosan kötődnek egy közösséghez vagy akár egy egész faluhoz, városhoz” - mondta a verseny főszervezője, Hana Rambouskova, a Nadace Partnerství munkatársa.

A bulgáriai Glushnik falu eperfája és két diófája az egykor Bulgária függetlenségéért küzdő lázadók titkait őrzi. A legenda szerint az írországi Tullamore város Tölgykirálya misztikus erővel kötődik a Hutton-Bury családhoz, akiknek a földjén a fa áll: ha a fa egy ága letörik ugyanis, a család egyik tagja meghal. Híres történelmi eseményhez kapcsolódó, ámde kitalált történet fűződik a magyarországi résztvevőhöz is, az egri termálfürdő területén élő platánhoz. A szájhagyomány szerint az egri vár török ostroma alatt, 1552-ben Ali budai pasa és Ahmed nagyvezír ennek a fának az árnyékából irányították a török sereget.

Az Európai Év Fája versenyben résztvevő fák elválaszthatatlan részeivé váltak a közösségnek. A lengyel Kozy falu platánfája alatti tér a kulturális és társadalmi élet színtere, de rendszeresen itt játszanak a helyi óvoda gyerekei is. A szlovákiai Komjatice platánjáról úgy tartják, hogy az ország legnagyobb fája, különleges szimmetriája miatt számos festő is megörökítette, de a helyi gyerekek is majdnem életnagyságú képet rajzoltak róla, mely most az iskolát díszíti.

„Minél erősebb a kapcsolat a környezetünkben élő fákkal, annál könnyebb törődnünk velük” - foglalta össze a verseny fő üzenetét Hana Rambousková. „Jó példa erre a csehországi Nové Hrady hársfája is, mely a helyi lakosok által nemrég rendbe hozott, karbantartott kétszáz éves fasor jelképévé vált.”

Az Európai Év Fája versenyt második alkalommal szervezik meg az Environmental Partnership alapítványok. Az európai verseny az országos vetélkedőket követi, a kezdeményezés fő célja a közfigyelem ráirányítása a fák fontosságára és a biológiai sokféleség csökkenésére. Az Európai Év Fája verseny bizonyítja, hogy a fák ügye nem ismer határokat, és rajtuk keresztül szélesebb nemzetközi párbeszéd kezdeményezhető.

A magyar szavazók és szurkolók anyagi támogatásban is részesíthetik a magyar Év Fája versenyt, hogy fáink még sokszor sikerrel szerepelhessenek az európai vetélkedőben. A 13600-as telefonszám tárcsázásával és az 53-as kód beütésével minden hívás 250 Ft-tal támogatja az Ökotársat és az Év Fája programot.

A döntősök:
Glushniki eper és diófák, Bulgária
A Nové Hrady fasor hársfája
Tölgykirály, Írország
Az egri termálfürdő platánfája, Magyarország
Kozy platánfája, Lengyelország
Komjaticei platán, Szlovákia
További információ: www.treeoftheyear.org

Forrás: Egriügyek

„A jövő tudásból és tehetségből épül”- Ez a felismerés a forrása annak a gondolatnak, amelyből a Junior Expo ötlete született. Ez egy olyan kezdeményezés, amely fiataloktól származik, a fiatalokért kíván tenni, de nem csak a fiatalokról, hanem valamennyiünkről szól.

Az Agria Universitas Egyesület 2010-ben rendezte meg első alkalommal a Junior Expo-t, melyre vállalkozók az Észak-Magyarországi régió területéről érkeztek. A második Junior Expo 2011-ben már országos rendezvény volt. A kiállítás látogatói mellett minden alkalommal szakmai zsűri minősítette a vállalkozásokat, illetve azok kiállításon való megjelenését. A verseny összdíjazása meghaladta az évenkénti 2 millió forintot.
Az idei, immár negyedik, Junior Expo legsikeresebb vállalkozója lehetőséget kap Kínában egy szakmai kiállításon való részvételre!

A vállalkozók Egerben, az Agria Park Kiállító termében mutatkozhatnak be, a megjelenés formája szabadon választható.

Heves megyében a foglalkoztatottak száma 3 százalékkal, a munkanélkülieké 10 százalékkal csökkent egy év alatt a KSH legutóbbi, 2012. III. negyedévi felmérése alapján.

Elmondható, hogy rosszabb a Heves megyei átlag, mint az országos.

Az egy lakosra jutó fejlesztések összege megyénkben 118 ezer forint, míg országosan 200 ezer forint. Ez jelentősen erősíti a térségünk leszakadását. Tízezrek éheznek ma Heves megyében, köszönhetően a jövedelmek jelentős reálpozícióbeli visszaesésének.

Nem indultak korábban az előző ciklusban eldöntött, kiemelt beruházások…

Megyénk építőiparánál múlt évben további visszaesés volt megfigyelhető.

A Magyar Szocialista Párt Heves Megyei Területi Szövetsége párbeszédet kezdeményez minden demokratával, demokratikus erővel a fejlődés érdekében a megye településein.

A következő hetekben civilszervezetekkel, érdekképviseletekkel, politikai szervezetekkel, gazdasági vezetőkkel folytatunk egyeztetést.

Az esélyteremtés és a felzárkóztatás érdekében az MSZP kidolgozta a Kelet- Magyarország Programot.

                                   Korózs Lajos                                      Dr. Sós Tamás

                            Országos Elnökségi Tag                     Országgyűlési képviselő

                                      MSZP                                                    MSZP

Reakció: Korózs Lajos krisztusi küldetése

 

A szocialisták múlt heti, kolozsvári kampányturnéja során Korózs Lajos aláírásával is fémjelzett hitvallás került a Szent Mihály templom vendégkönyvébe, idézem szó szerint: „jöttünk el Magyarországról mi, magyar szocialisták, akik számára az elesettek, a megalázottak, a segítségre szorulók megsegítése a legfőbb cél, miként volt Jézus Krisztusé.”

Lelki szemeimmel látom, ahogyan Korózs Lajos, az MSZP kampányturné egyik reggelén üldögél a luxusszálloda halljában – amely hotel egyébként a Manchester United világsztárjainak is megfelelt hajlékul – és a statisztikai adatokat olvasgatva megállapítja, hogy nagy a szegénység. Mivel rögzítették az idézett krisztusi küldetésüket, így azonnal tenniük kell valamit: megoldásként Sós Tamással tartanak Egerben egy sajtótájékoztatót.

A Heves megyei szocialista misszió figyelmét bizonyára elkerülte az a tény, hogy a családok rezsiköltségeinek mérséklése érdekében a villamos energia, a földgáz és a távfűtés lakossági árát 2013. január 1-jétől tíz százalékkal csökkentette a kormány. 22 éve nem volt példa arra, hogy egy kormányzat ne növelje, hanem csökkentse a lakossági energiaköltséget. Szintén január elsejétől 5,2 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, mely intézkedés több mint 2,8 millió embert érint, köztük a megváltozott munkaképességűeket, illetve azokat a nőket is, akik a 40 munkában töltött év után vonultak nyugdíjba. Mindezek mellett említést érdemel, hogy megyénkben 67 település, több mint egymilliárd, ezen felül Eger további egymilliárd forint támogatást kapott.

A felsorolt kormányzati intézkedésekkel szemben, Korózs Lajos alternatívaként sokadjára emlegeti a sosem látott szocialista programot, melyet a most meghasonlott és immár vallásos MSZP talán szocialista testamentum néven fog lobogtatni.

Eger, 2013.01.21

Dr. Gondos István

Heves Megyei Közgyűlés

Fidesz-KDNP frakcióvezető

Az egyéni vállalkozóknak (ideértve a 2012. évben tevékenységét szüneteltető vállalkozót is, kivéve a tevékenységét egész adóévben szüneteltető vállalkozót, ha adófizetési kötelezettsége nem keletkezik) és az áfa fizetésre kötelezett magánszemélynek 2013. február 25. napjáig kell teljesítenie a 2012. évre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallási kötelezettségét- tájékoztat a NAV.

Ha az egyéni vállalkozó tevékenységét 2012-ben megszüntette, akkor 2013. május 21. napjáig kell a bevallást benyújtania.

A bevallási kötelezettséget főszabály szerint elektronikus úton kell teljesíteni, azonban a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni vállalkozó, valamint az áfa fizetésére kötelezett magánszemély papír alapon is benyújthatja bevallását.

A fent említett adózói kör adókötelezettségének a 1253-as nyomtatványon tehet eleget, kivéve az Eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozókat, akik a 1243-as számú bevallás benyújtására kötelezettek.

Az egyéni vállalkozó és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély a személyi jövedelemadó bevallásával kapcsolatban bővebben tájékozódhat telefonon a NAV Általános Tájékoztató Rendszerén (06-40/42-42-42) keresztül, valamint a www.nav.gov.hu honlapon.

Két nagyon szegény, hallássérült idős férfira törték rá az ajtót Ózdon hétfő este, hogy maradék értékeiket elrabolhassák. A megtámadott testvérpárból az idősebb férfi azonnal meghalt, öccse a kórházban beszélt a hvg.hu-nak a brutális támadás körülményeiről. Bár Ózdon sok a betörés és a lopás, gyilkosság két éve nem történt – a várost sokkolta az eset.

Csütörtök délelőtt zajlott a bűnügyi szemle az ózdi emberölés helyszínén. Hat rendőrautó állt a Munkácsi utcában, ami felett az a ház áll, amelyben a hétfői bűncselekményt elkövették. A láncon vezetett gyanúsítottak megmutatták az épület padlásán is, hogy hová rejtették el a támadáshoz használt eszközöket.

Az ózdi testvérpárhoz késő este törtek be, majd miután megverték az ott lakókat, a Blikk beszámolója szerint kétezer forintnyi zsákmánnyal menekültek el – a rendőrség egy nappal később el is fogta a gyanúsítottakat. A rablók egyik áldozata, Sándor a helyszínen meghalt, Józsefet súlyos sérülésekkel kórházban kezelik.

Bár csütörtökön a helyszínt jó messzire lezárták a rendőrök, a hegyoldalon álló ház udvarára így is be lehetett látni – mondta a legfrissebb híreket a Tábla városrész Ámbárnak nevezett kocsmájában az egyik vendég. A presszót Csutor László területi képviselő üzemelteteti. A szintén Táblában élő édesanyjához két éve törtek be és elvitték a centrifugáját. Két héttel ezelőtt viszont egy Szemere úti ház udvarára mentek be hívatlan vendégek, a zajra kilépő 80 év körüli házigazdát vascsővel bántalmazták. Csutor nem titkolja, voltak az elmúlt években lopások, betörések a városrészben, de a képviselő szerint náluk sem rosszabb a helyzet, mint Ózd vagy a térség egyéb területein.

Utolsó erejét összeszedve ment a telefonig

A Munkácsi út 46. számú házba 23 óra 30 perckor kopogott be József segítséget kérni, onnan telefonáltak a rendőrségre, akik mentőt hívtak a sérült emberhez. Borosék elzárkóznak a sajtónyilvánosságtól, a rendőrség is ezt kérte tőlük a nyomozás érdekében. A bejárati kapujukra száradt jókora vérfoltok arról árulkodnak, hogy az alaposan helybenhagyott férfi az utolsó erejét összeszedve jutott el telefonnal rendelkező ismerőséhez.

Az ózdi kórházban fekvő sérült három nappal az esztelen támadás után is nagy fájdalmakra panaszkodik. „Ezek szadisták voltak, nem ismertem fel őket, amikor ütöttek. Eltörték a bal karom, ahogy védekeztem, nehogy szétverjék a fejem, mint a bátyámnak” – mondta a hvg.hu tudósítójának csütörtökön. Nem érti, miért támadtak rájuk, hiszen nagyon szegények voltak mindketten: neki 52 ezer, testvérének 60 ezer volt a nyugdíja. „Az ilyeneknek egyértelműen kötelet adnék” – mondta.

József szerint a támadásnak voltak előzményei. Két nappal korábban ellopták tőlük azt a porcelán étkészletet, amit még a nagymamájuktól örököltek és jóformán az volt az egyetlen értékük. Akkor az ablakon másztak be a betörők. Hiába voltak otthon, mindketten hallássérültek, és ha tévét néztek, a hangokat csak teljes hangerőnél hallották. Január 7-én sem észlelték, amikor berúgták az ajtójukat, csak a mozgásra figyeltek fel, de akkor már két álarcos ütött is a vascsövekkel.

Sándor szerinte nem sokáig élt, ő pedig félig eszméletlen állapotban nézte végig, hogyan viszik el maradék értékeiket, az edényeket és a hűtőben tárolt élelmiszert. Nem mozdult, így azt hihették, ő sem él, így amikor otthagyták őket, elindult telefonálni.

Felesége meghalt, három lánya Németországban él, nem tartják a kapcsolatot. Abban biztos, hogy lakásába többé nem megy vissza, húga azt mondta, nála lakhat a városközponti panelházban.

A drog miatt?

A két testvér Sándor és József havonta 2-3 alkalommal tértek be az Ámbárba, de a vendéglátós szerint nem voltak italozó emberek. Szerencsétlenségükre elhagyatott környezetben, egyedül álló házukban kiszolgáltatva élték mindennapjaikat. Ugyancsak a Táblában lakik a cigány kisebbségi elnök, Berki Lajos, aki azt mondta: nem túl rózsás a bűnügyi helyzet a környéken. Gyerekkorától ismerte a két sértettet, akik szerinte nem voltak kötekedő emberek, és nagyon szerényen éltek.

A 70 éves Sándor valamikor a vaskohászat durvahengerművében dolgozott, de Józsefnek is volt munkahelye, így mindketten nyugdíjat kapnak. Csakhogy év elején nincs nyugdíjkézbesítés sem, így érthetetlen, mit akartak náluk a bűnözők.

A Munkácsi utcában takaros háza előtt havat lapátoló férfi azt mondta, sejti, kik voltak a tettesek, hiszen látta őket korábban bedrogozva, márpedig a szerre sok pénz kell. Úgy tudja, a tettesek egykor intézetben ismerték meg egymást, egy ideje pedig a Szőlőkalja egyik elhagyott házát foglalták el, abban laktak.

Forrás: HVG

December 29-én nyit a XII. Egri Borszalon, amire eddig több mint 1000 vendég váltott jegyet. Az Egri Bormíves Céh 12 éve indította útjára a rendezvényt, hogy az év végi ünnepek környékén is biztosítson alkalmat a vendégeknek és a borászoknak a találkozásra.

Idén is, mint a korábbi években, 30 borász, közel 100 borát kóstolhatják meg a vendégek. A rendezvény egyik hagyományos programja, a Gál Tibor emlékdíj átadása, amit minden évben olyan személy kap, aki hozzájárul a borturizmus fellendítéséhez, a borkultúra népszerűsítéséhez, valamint munkájával és tevékenységével erősíti az Egri Borvidék hírnevét.
Ebben az évben a hetvenes évek divatját, a retro korszakot idézik fel.  A Borszalonon fellép a Bon-Bon Együttes!

Az Egri Csillag második évjárata 2013. március 15-én indul útjára. A Csillagjárás március 23-án folytatódik Budapesten. Az Egri várban, április 27-én és 28-án fesztivált rendeznek a 2012-es évjáratú Egri Csillag tiszteletére. Az Egri Bikavér fehér párjának, az Egri Csillagnak az elkészítését tavaly 23 termelő vállalta. A 2011-es évjáratú fehér borból mintegy 350 ezer palack készült, sok pincéből mér el is fogyott. Ez is azt mutatja, ez a védjegy nem csak a bor, hanem az egri borászok és az Egri Borvidék sikertörténete is. Az Egri Csillag készítésénél be kell tartani azokat a szabályokat, melyeket megalkottunk: minimum négy fajta házasításával kell készíteni, ezek felének Kárpát – medenceinek kell lennie és az illatos fajták mennyiségét 30%-ban korlátoztuk. Az Egri Csillag borok igazán szépen jelenítik meg a termőhelyi karaktert, változatos és színes az Egri Csillagkép.

Pincepiacot és Demeter Pirítóst, szombat esti borklubot indított a Demeter Pincészet. Egy olyan közösségi teret alakítottak ki a szó átvitt értelmében is, ami lehetőséget biztosított a helyi készítőknek, kis – és őstermelőknek arra, hogy bemutatkozzanak áruikkal. Ez egy olyan hely, ahol megismertik egymást, kapcsolatok és barátságok köttettek, bemutatták a helyieknek és a vendégeknek, milyen gazdag alapanyagban és példamutató, emberi hozzáállásban, elszántságban a környékünk. A Demeter Pirítós kiváló helyszín a kulturált borfogyasztásra, de alkalom a borszerető és érdeklődő közönségnek az ismeterek bővítésére: minden estére szakmai programot is szerveztek pincetúrával: bemutatták, mennyire különbözőek ugyanazon bornál az évjáratok, és azt is kipróbálhatták, hogyan kell Egri Bikavért készíteni. A demeter Pincészet rendezvényei népszerűek voltak, jövőre kibővítve, a vendégek igényeit figyelembe véve folytatják a Pincepiacot és a Demeter Pirítóst.

A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara figyelemfelhívást tett közzé a kötelező kamarai regisztráció érdekében, hiszen több vállalkozás nem tett eleget e törvényi előírásoknak és még nem jelentkezett be. A regisztrációt követően évente kell megfizetni az 5000 forintos kamarai hozzájárulást, így aki tavaly regisztrált, anna idén csak fizetnie kell.

Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely tartalmazza a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítását.

A kamarai törvény módosítása három lényeges változást tartalmaz:

1.    2012. január 1-től életbelépő új rendelkezések alapján a gazdálkodó szervezetek kötelesek a
o    kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni,
o    a kamarai közfeladatok ellátásához évente 5.000,- Ft kamarai hozzájárulást fizetni (a hozzájárulás összege önkéntes kamarai tagok esetén levonható a tagdíjból),
o    a Kamara pedig köteles részükre a törvényben meghatározott szolgáltatásokat (tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti partnerkeresés és pályázatfigyelés) térítésmentesen biztosítani. A törvénymódosítás nem érinti az agráriumot, vagyis a fő tevékenységként mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokra, a mezőgazdasági termelőkre nem terjed ki a hatálya.

2.    lényeges, hogy a kamarai tagság továbbra is önkéntes marad, így a regisztrált vállalkozások nyilvántartásba vételükkel nem válnak kamarai taggá.

3.    A törvény hatálybalépését követően létrejövő egyéni és társas vállalkozások a bejegyzésüket követő 5 napon belül, a már működő vállalkozások pedig a hatálybalépést követő 60 napon belül, legkésőbb 2012. március 30-ig kötelesek a székhely szerinti területi kereskedelmi és iparkamaránál a nyilvántartásba vételüket kezdeményezni.

Miért lehet hasznos a kamarai regisztráció?
A nyilvántartás a vállalkozások alapadatai mellett elsősorban a valósan végzett üzleti tevékenységére fókuszál, azaz ki mit gyárt, ki milyen szolgáltatást végez.
A regisztráció a törvényhozó szándéka szerint hozzájárul a gazdaság fejlesztéséhez, hiszen olyan adatbázisok jönnek létre, amelyek alaposabb információkkal segítik a fogyasztókat, és az üzleti szféra képviselőit egyaránt. A nyilvántartás ez alapján elkülöníti a valós vállalkozásokat a passzívaktól. Az adatbázis támogatni szeretné az üzleti forgalom biztonságát, hiszen a cégek valós tevékenységének ismerete, elősegítheti a piaci vállalati együttműködéseket, szerződéses, illetve „keres-kínál” kapcsolatokat. Ilyen értelemben konkrét vállalati érdekeket is szolgál, hiszen aki az adatbázisban megjelenik, az látható, annak eggyel nagyobb esélye van az üzleti forgalmának  bővítéséhez. A nyilvántartás elősegíti a fogyasztók és vállalkozások közötti korrekt szerződéses kapcsolatát, lehetőséget teremt a kontárok kiszűrésére, a fekete munka csökkentésére.
A létrejövő adatbázis a törvényalkotó szándéka szerint segíti a gazdasági folyamatok elemzését, pl.: a gazdaság szereplőinek valós térképe nagy segítség lehet az iskolaszerkezet munkaerő-piachoz történő igazítása terén.

Lépések

Ha ÖN Heves megyei székhelyű vállalkozás:

1.    A www.hkik.hu honlapon a „kamarai regisztráció” menüpontban található adatlapot töltse ki (3-6 perc)
2.    Nyomtassa ki és írja alá
3.    Küldje be postán: HKIK 3300 Eger, Faiskola út 15. címre
4.    Kérjük, fizesse be a törvény szerinti 5000 Ft kamarai hozzájárulást
5.    Bankszámlaszám: 10300002-46800905-49020023 Közlemény rovatba: adószám feltüntetését kérjük!
6.    Visszaigazolást kap a sikeres regisztrációról

A vállalkozások kamarai nyilvántartása legkésőbb 2012. június 1-től nyilvános, az interneten, az MKIK és a területi kereskedelmi és iparkamarák honlapjáról szabadon elérhető.