Keresés: „egészség” (342 találat)

A projekt célja olyan egyedülálló, az aktív és ökoturizmust népszerűsítő projekt megvalósítása, melyhez komplexitásában és szakmai tartalmában hasonló jelenleg nincs az országban, vagyis létrehozni az egri Szépasszonyvölgyi Márai Aktív Turisztikai Látogatóközpontot, amely az első magyarországi integrált látogatóközpont szabadtéri színpaddal.

A projekt összköltsége 385 915 600 Ft, a megítélt támogatás mértéke 85% (328 028 260 Ft).

Az integrált turisztikai projekt egyszerre Turisztikai Látogatóközpont, Szabadtéri Színpad, Kulturális Örökségi Emlékhely, Interaktív Bemutatóhely, amely a működési engedély megszerzése után 2013 őszén várja már a látogatóit. A Szabadtéri Színpad teljesen megújult: részleges speciális fedés, valamint a színpadra helyezhető mobil színpad is rendelkezésre áll. Itt rendszeres népzenei-, könnyűzenei koncerteket, színházi, táncos előadásokat tekinthetnek meg a látogatók, akik a 795 férőhelyes, új nézőtéren foglalhatnak helyet. Az épületben több, különböző funkciót ellátó teret alakítottak ki. Gyermekeknek játszóház, állandó tárlatként boros dugókat és számos, a borkészítéshez használatos eszközt tekinthetnek meg a Völgyközpontba érkezők. Mindemellett időszakos kiállításokat tervez az üzemeltető, melyek a borral, Márai Sándorral, a gasztronómiával, a Szépasszonyvölggyel, illetve Egerrel állnak kapcsolatban. A Márai szobában az író életéről és műveiből készített filmeket láthatnak az érdeklődők, továbbá elmerenghetnek Márai Sándor alkotásait olvasva. Az egészségcentrum programjain a látogatók egyénileg és csoportosan is részt vehetnek, érdeklődésüknek megfelelően: GabuChi-Ja keleti masszázs és testedzési technikák alkalmazása, otthoni egyéni használata, Utazás a Stílus birodalmába címen zajlik öltözködési és/vagy sminktanácsadás, krémhasználat, szőlő alapú termékek bemutatója. Külön helyszínen található az Akadály-Völgy Játszópark, itt több korosztály töltheti el szabadidejét élményszerűen és hasznosan. Lehetőség nyílik túrázásra, erre a célra speciális, kitáblázott túraútvonalat jelöltek ki. A beruházásnak köszönhetően 6 új munkahely is létrejött.

Közel 2 milliárd forintos fejlesztést hajtott végre az Egererdő Zrt. Az egészségmegőrző és életmódformáló táboroktól a erdei iskola fejlesztésén  át a kisvasútig sok mindenre költöttek a tulajdonos segítségével.

Az elkészült munkáról és a tervekről beszélt dr. Jung László vezérigazgató

A kártevők elleni védelem érdekében a növényeket 14 napig ható méreggel kezelték a szakemberek, a káposzta fogyasztása ezen időszak alatt életveszélyt okozhat.

Kedd reggel fedezték fel a nagyrédei közmunkaprogram szervezői, hogy ismeretlenek dézsmálták meg Nagyrédén, a falu szélén található káposztaföld termését. A tettesek az ott termett káposzta tizedét vitték magukkal a külterületi kertből, tájékoztatta lapunkat Faragó Zoltán, a település önkormányzatának sajtóreferense, aki azt is hozzátette veszélyes lehet elfogyasztani a lopott káposztát.

A tolvajoknak ugyanis arról eddig nem lehetett tudomásuk, hogy a növényeket a kártevők elleni védelem érdekében 14 napig ható méreggel kezelték a szakemberek, a káposzta fogyasztása ezen időszak alatt életveszélyt okozhat.

A nagyrédei önkormányzat munkatársai ezért arra kérik az éjszakai káposztagyűjtőket, hogy saját egészségük érdekében ne egyenek a zsákmányból, ne értékesítsék a káposztát, illetve azok, akik feltűnően olcsón jutottak esetleg ilyen alapanyaghoz a környéken, ne dolgozzák azt fel!

Nagyrédén idén is 2 és fél hektáron termesztettek a helyi közkonyhára is kerülő zöldségeket. A tavalyi termésnek is voltak illetéktelen fogyasztói: az akkor termett fokhagyma kilencven százaléka eltűnt néhány nap alatt a földekről.

Forrás: Heol

A kormány az oktatást is saját hatalmi céljai alá rendeli. Indokolatlan mértékű pénzkivonás, államosítás, centralizálást visz véghez. Tönkre teszik Eger, Gyöngyös, Hatvan sokszínű iskolavárosi jellegét.

Botrány, botrány hátán, kaotikus állapotok vannak az oktatásban.

A tanárok éhbérért dolgoznak, nem lehet tudni, hogy idén nyáron kiket bocsátanak el. Az iskolaigazgatókat központi végrehajtó szerepre kárhoztatják. A pedagógusok bére nem fog emelkedni, sőt reálbérben kevesebbet fognak keresni.

A trafikmutyi után jött a tankönyv mutyi: előre ki kell fizetni – egy kétgyermekes családnak pl. több mint 40 ezer forintot - így nagyon sok család nyarát teszik ezzel tönkre; a könyvek többe kerülnek, mint korábban, az állami monopólium következtében.

Hol van már, mikor a kisiskolákra nagyobb figyelmet ígértek?

Szétverték a sokszínű, rugalmas, átlátható, átjárható és egymásra épülő közoktatási rendszert, múltba révedő „árvalányhajas” köznevelési rendszert kívánnak megvalósítani.

Megbukott a szakképzési átalakítás is: a cégek csupán 1,3%-a vesz részt az úgynevezett duális szakképzésben, helyet adva a szakmák gyakorlati elsajátításának. Így ez nem nevezhető duális szakképzésnek, csupán egyszer használatos szakmunkásokat képeznek.

Kiüresítették a felnőttképzési rendszert. Az állam jelentős területeket szabályozatlanul hagyott. Hosszabb ideig fog tartani, és többe fog kerülni, annak aki a felnőttképzésben részt vesz.

A felsőoktatást, a főiskolai, egyetemi képzést visszafejleszti a FIDESZ. A képzést költségvetési tételként és nem egy hosszú távú befektetésként kezeli. Elvette az oktatási intézmények autonómiáját, önállóságát.

A szegény ember, tehetséges gyermekének szinte elérhetetlen, hogy „magasabb” iskolába járjon.

Dr. Sós Tamás                                                           Dr. Nagy Imre

Országgyűlési képviselő                                             Megyei frakcióvezető

MSZP                                                                         MSZP

Fidesz: A baloldal eljátszotta a fiatalok jövőjét

A Heves megyeiek nem kérnek azoknak a tanácsaiból, akik tönkretették az országot, eladósították a magyar településeket, veszélybe sodorták és liberális kísérleti tereppé tették az oktatást. A Gyurcsány-Bajnai-kormány szétverte az oktatási rendszert: százmilliárdokat vont el az oktatásból, több tízezer pedagógust tett az utcára, és több száz iskolára tett lakatot.A baloldal már egyszer eljátszotta a fiatalok jövőjét, megduplázta a fiatalok munkanélküliségét. Ha rajtuk múlna, ma is tandíjat vezetnének be.

A fiatalok jövője érdekében a Fidesz-kormány átalakította a köznevelést és a felsőoktatást. Átvette a kistelepülések iskoláinak fenntartásának terhét az önkormányzatoktól, ezzel iskolák százait és pedagógusállások tízezreit mentette meg. Az ország jelenlegi vezetése – a baloldallal szemben – nemcsak szavakban, hanem tettekben is a pedagógusok mellett áll. Az egészségügyi dolgozók után, a közeljövőben megkezdődik a pedagógusok béremelési programja és a pedagógus életpálya-modell bevezetése is.

Az állam a gyermekeket nevelőket is számos módon segíti, a családi adókedvezmény egymillió gyermekes család megélhetését könnyíti meg, emellett a gyermekek több mint fele ma ingyen kapja a tankönyveket. A fiatalok kezébe a munkaerőpiacon értékes szaktudást és diplomát ad az oktatási rendszer, elhelyezkedésüket pedig célzottan nekik szóló foglalkoztatási programok és adókedvezmények segítik. Ennek is köszönhető, hogy a kormányváltás óta, immár 38. hónapja Heves megyében is töretlenül nő a foglalkoztatottak száma, köztük a fiataloké is.

Eger, 2013. július 10.

Dr. Gondos István

frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

Fidesz-KDNP

Ítélethirdetés előtt érvénytelenítette a Markhot Ferenc Kórház azt a vezetői utasítást, amely alapján március óta három volt dolgozójuk intézménybe való bejutását próbálták korlátozni.

Még március elején írtuk meg, hogy az egri kórház portásai csak beutalóval engedhetnek be egy vezetői utasításhoz csatolt listán szereplő három dolgozót. Ezzel egyikük, Császár Zoltán önkormányzati képviselő kereste meg akkor lapunkat. Rajta kívül az intézmény korábbi vagyonvédelmi osztályvezetőjét, Veres Zoltánt, s egy volt beteghordót, Keszthelyi Istvánt tiltották ki. Utóbbi személyhez fűződő joga megsértése miatt pert indított az Egri Törvényszéken. A május 30-ra kitűzött tárgyalási napon azonban váratlan fordulat történt. A kórház visszavonta az intézménybe való bejutást korlátozó utasítást, melyet a jogi képviselője jelentett be a tárgyalóteremben. A per így az első tárgyalási napon le is zárult.

Addig azonban, amíg az ügy eddig jutott, több lépést is tett a három volt dolgozó, mert úgy érezték, jogtalanul korlátozzák mozgásukat. Császár Zoltán levelet írt a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetnek (GYEMSZI), a kórház fenntartójának. Mire panaszos levelére válasz érkezett március 22-én, addigra a kórház műszaki-üzemeltetői osztályvezetője – azaz Pálfalvi Ferenc, az eredeti osztályvezetői utasítás aláírója – módosította a március 6-án kiadott belső utasítást.

Míg az eredeti verdiktben az szerepelt, hogy „az alábbi személyek a kórház területére történő belépését meg kell akadályozni, amennyiben igazolhatóan nem egészségügyi ellátás céljából keresik fel a kórházat..., vita esetén értesíteni kell a kórház igazgatóságát.

Amennyiben ezen utasításnak nem tesznek eleget, komoly számonkérésre számíthatnak”, addig a módosított ukáz már pontosabban fogalmaz. Ez utóbbi, március 11-én kiadott módosításban már azt írják: „az alábbi személyek kórházi üzemi területre történő belépését meg kell akadályozni, kivéve amennyiben igazolhatóan egészségügyi ellátás céljából, vagy látogatóként keresik fel a kórházat.” Ebből a levélből már hiányzik a komoly számonkérés kilátásba helyezése.

Császár a GYEMSZI-nek küldött panaszára csaknem két héttel később, március 22-én kapott választ és ebben már arról írnak: kivizsgálták az ügyet, és megállapították „a március 6-án kiadott utasítást a kórház március 11-én módosította, melynek értelmében ... a betegellátáshoz, valamint a betegek látogatásához való jog nem sérült”. A dr. Török Krisztina GYEMSZI-főigazgató által jegyzett levélben ők is felhívják a figyelmet arra, hogy az üzemi területre történő belépés mindenki számára tilos.

Az egri önkormányzati képviselő írt az Alapvető Jogok Biztosának is. Panaszát kivizsgálásra érdemesnek tartotta a hivatal, erről értesítették is őt, ám a vizsgálat még nem zárult le. Császár a Markhot Ferenc Oktatókórház igazgatóságára is tett bejelentést a vele szembeni eljárást sérelmezve, ám erre a mai napig hivatalos választ az intézménytől nem kapott. Nem ismeri a kórház álláspontját arról, miért kellett egy biztonsági őr kíséretében mennie szakrendelésekre, miért kísérte a mozgó járőr minden lépését március 7-én a rendelőintézetben.

– Egy demokratikus jogállamban kórházi intézményben portással kísértetni valakit, orvosi papírjaiba illetékteleneknek betekintést engedni, listázni a vele szóba álló személyeket, orvosokat, példátlannak és felháborítónak tartom – mondta lapunknak Császár, aki az utasítás visszavonása mellett bocsánatkérést is várt volna az őt ért atrocitásokért.

Az ok: már nem zavarnak a volt dolgozók

Lapunk kérdésére, miszerint miért vonta vissza a kórház a korábbi főigazgatói utasítást, amely korlátozta három volt dolgozó kórházban történő megjelenését, az egri kórház főigazgatója az alábbiakat közölte: A korábbi utasítás indoka alapját azon számos bejelentés képezte, hogy az érintett három volt kórházi dolgozó – akik közül ketten munkajogi jogvitát kezdeményeztek a munkaviszonyukkal összefüggő munkáltatói intézkedések miatt – a kórház területén nem, illetve nem csak beteg hozzátartozójuk látogatása, illetve saját gyógykezelésük céljából tartózkodnak, hanem hátráltatják és zaklatják a dolgozókat munkájuk végzésében.

A vezetői utasítás ez irányú tevékenységük korlátozására irányult. Az időközben lezajlott munkaügyi perek során – amelyek a kórház pernyertességével végződtek – az érintett kórházi dolgozók nyilatkozatai egyértelműen arra utaltak, hogy a fent jelzett tevékenységükkel a jövőben felhagynak. Erre tekintettel döntött a kórház főigazgatója a korábban kiadott utasítása visszavonásáról.

Forrás:HEOL

Foró:AS

Reagálás a 2013. június 26.-i Heves Megyei Hírlap Megyei körkép oldalán megjelent: „Visszavonták a kitiltásokat,” - A korlátozó utasítást ítélethirdetés előtt érvénytelenítették.

Veres László közleménye

2013. március 06-n a Markhot Ferenc Kórház Kft. ügyvezetője utasításban tiltatta meg három volt dolgozójának, Császár Zoltánnak, Veres Lászlónak és Keszthelyi Istvánnak a kórházba való belépését amennyiben bizonyíthatóan nem orvosi ellátást vesznek igénybe. Ez ügyben Császár Zoltán és Veres László több hatósághoz is panaszt nyújtott be a törvénytelen kitiltás miatt.

Keszthelyi István az Egri Járási Bíróságon személyhez fűződő jog megsértése miatt eljárást kezdeményezett, és a 2013. május 30-n megtartott tárgyalásra a kórház jogi képviselője már hozta a május 27-n kelt utasítás részbeni visszavonását. Császár Zoltán és Veres László panaszát többek között vizsgálja az állampolgári jogok biztosának hivatala is. Veres Lászlóval a GYEMSZI illetékes operatív osztályvezetője is személyesen felvette a kapcsolatot a panasza miatt.

A Heves Megyei Hírlap 2013. június 26-n megjelent  számában a kórház főigazgatója valótlanságot állított a kitiltással és annak visszavonásával kapcsolatban, ugyanis soha nem hátráltatták  és zaklatták a dolgozókat a személyek , a munkaügyi perekben arra utaló nyilatkozatok melyek ezen tevékenységek felhagyására utalnak  nem történtek.  Elgondolkodtató az, hogy honnan tudják a kórház vezetői, hogy nem orvosi ellátásra vagy látogatásra érkeztek a személyek, ezt csak akkor tudják bizonyosan, ha a kórházban működő számítógépes betegnyilvántartásba törvénytelenül ellenőrizték a személyek adatait.

Császár Zoltán közleménye

Még három hónapot sem élt az úgynevezett „kitiltás”. Előre hangsúlyozni kívánom, hogy nekem személy szerint semmi közöm a gyógyítás zavarásához, mely lehetetlen lett volna. Üzemi területen történő mászkáláshoz sem, hisz oda belépni sem lehet. Én már két éve nem dolgozom a kórháznál ez év márciusáig szabadon mehettem az osztályokra betegként. Célpont akkor lettem, amikor hallgatóként ott voltam Veres László osztályvezető munkaügyi tárgyalásán. A kórház vezetése még panaszos levelemre sem tudott érdemi választ adni a mai napig. Képviselőként, hivatalos személyként, ilyen példátlan intézkedésre a jog még lehetőséget sem enged. Az Kérdésként teszem fel, talán történnek olyan dolgok a kórházban, amit nem szabad látni vagy hallani? A múltra utaló lappangó harag és indulat tud csak ilyen bukásra ítélt jogtalan utasítást szülni. Azon közlés, hogy én kinyilvánítottam valaha is hogy bármilyen zavaró tevékenységgel felhagyok, valótlan, amire a nyilatkozatban hivatkozik a kórház állásfoglalása, ilyet nem mondtam. Szánalmas magyarázkodás és kreált indoklás az egész. Persze kellő emberi nagyság kell beismerni a rossz és hibás döntést. Bocsánatkérésre ezek után már igényt sem tartok.

Magyarországon jelenleg 250 ezer ember tekinthető mozgássérültnek. Jelentős részüknek a mindennapi élet sokkal nehezebb, mint az egészséges embereké, holott ők is a társadalmunk részei, nekik is ugyanolyan jogok járnak, mit mindenki másnak ebben az országban.

A mozgáskorlátozottak naponta találkoznak problémákkal: lépcsővel, lift hiányával, magas padlójú busszal, elérhetetlen közintézményekkel, hivatalokkal. Az akadálymentesítés körében az utóbbi időkben tapasztalható fejlődés azonban nem tudta még a mai napig megoldani ezeket a problémákat. A bosszantó esetek, mint pl. egy küszöb, egy magasabb csengő ma is ront a helyzeten.

A fogyatékkal élőkkel, illetve a mozgáskorlátozottakkal szembeni szolidaritás jegyében Csarnó Ákos és társai kerekesszékbe ültek egy napra, hogy megtapasztalják, milyen is lehet úgy élni, ahogy ők élnek. Meg szerették volna tapasztalni, hogy mivel találkoznak, hogyan viszonyulnak hozzájuk a hivatalos szervek, milyen megoldások és fejlesztések történtek az akadálymentesítés ügyében.

A kezdeményezésen többen, székesek és nem székesek vettek részt. A város több pontját meglátogatták: A Bartakovics Művelődési házban az lift leáll a használó alatt, sokáig tartott míg újra mozgásra bírták az eszközt. A Bródy Sándor utcai wc-be esélyük sem volt bemenni. A kockaköveket nehezen bírták az utazók...

Vasárnap hajnalban betörtek a Heves megyei Átány község patikájába. A két fiatal elkövető a helyi gyógyszertár hátsó ablakán jutott be az épületbe, amelyet téglával törtek be. Az egészségügyi intézmény több helyiségét is átkutatták, majd nyugtató hatású gyógyszerekkel, irodai és számítástechnikai eszközökkel távoztak a helyszínről. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányságra vasárnap reggel érkezett a bejelentés. A behatolás után megkezdték a tettesek beazonosítását a rendőrség bűnügyi szakemberei, később pedig megjelentek a feltételezett elkövetők házánál. Két fiatalt bódult állapotban szállítottak be az egri Markhot Ferenc Kórházba, akik valószínűleg fogyaszthattak az eltulajdonított gyógyszerekből.  Őket hétfő délelőtt engedték el az intézményből.  A rendőrség lopás bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást.

A feltételezett elkövetők 14 és 15 évesek, de a helyiek tudomása szerint hárman vettek részt a patika betörésében, a két fiatalon kívül egy idősebb férfivel együtt.  Stábunk otthonában találta meg az egyik feltételezett elkövetőt, aki vállalta volna, hogy elmondja a betörést, szülei azonban nem járultak hozzá a nyilatkozathoz. Átányban a helyiek szerint megszaporodtak a betörések az elmúlt időszakban, az iskola, óvoda épülete is többször esett már a rongálók és behatolók áldozatául. Többen elmondták a községben, hogy a feltételezett tettesekkel kapcsolatban már számos probléma felmerült, leginkább pedig a kábítószert emelték ki.

Az egészségügyi intézményben közel 150-200 ezer forintos kár keletkezett, a betört ablakot egyelőre egy falemezzel pótolták- tudtuk meg Gönczi Mihálytól, Átány polgármesterétől.

Közel 40 méhész és megközelítőleg 2000 méhcsalád lepte el az Istenmezeje melletti akácosokat, ahol a megye legjobb és legnagyobb akáclegelőjét találhatják.

A termelők elmondták:  a márciusi telet megszenvedték a méhek, idén közepes termés várható, ami valószínűleg áremeléshez vezet.

Kötelességszegéssel és üzletszerűen, hivatalos személyként elkövetett vesztegetés bűntett vádja miatt állt a bíróság elé két, a beutaltak leszázalékolását végző korábbi orvos szakértő hétfőn Egerben.

Az Egri Törvényszéken most megkezdődött pernek további 69 vádlottja van, köztük öt orvos; utóbbiakat bűnsegédként, illetve társtettesként elkövetett hivatali visszaéléssel vádolják. A vesztegetők ellen hivatali vesztegetés bűntette a vád.

Az első- és a másodrendű vádlott - akik a tárgyaláson nem ismerték el bűnösségüket - korábban orvos szakértőként dolgozott az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet egri kirendeltségén, és a vád szerint 2010-ben a hozzájuk forduló betegek esetében kenőpénzért cserébe megállapították a leszázalékoláshoz szükséges, 50 százalékot meghaladó egészségkárosodást.

Forrás: MTI

A hagyományos legeltetéses állattartást állítja vissza a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) több saját vagyonkezelésű területén a Mátrában és a Bükkben.

A nettó 222 millió forintos összköltségű projekt terepbejárással egybekötött ünnepélyes nyitó rendezvényét pénteken délelőtt tartották Parádon, ahol Horváth László (Fidesz) kormánymegbízott, országgyűlési képviselő köszöntőjében kiemelte: ehhez a tájhoz a nyáj és a pásztor hozzátartozik. A Magyarországon szinte csak itt megtalálható hegyi- és dombvidéki réteket, gyepeket a magyarok ősi társa fogja „gondozni”: azokon a hegyoldalakon, ahol a gépi kaszálásra nincs lehetőség, a jövőben egy védett, őshonos, évezredes magyar juhfajta, a fekete racka legelészik majd. Ezzel a helyiek lehetőséget kapnak arra, hogy élővé tegyenek egy csaknem eltűnt hagyományt. Kell a jó pásztor a tervek megvalósításához – mondta a kormánymegbízott.

A projekt keretében a parádi Somhegybükki-legelőn teremtik meg a legeltetéses állattartás feltételeit, kialakítják a legelőgazdálkodáshoz szükséges kiszolgáló létesítményeket: a téliesített nyári szállást, a karámot, a mobil pásztorszállást. Mudriczki József, a település polgármestere úgy fogalmazott: nagy értéket jelent a környék számos jó minőségű magashegyi legelője és tiszta vize. Grédics Szilárd, a BNPI igazgatója megemlítette, hogy a projekt 27 hónap alatt, várhatóan 2015 februárjára fejeződik be. A rackajuhok mellett, amelyek megmaradt állománya ma elsősorban a génmegőrzést szolgálja, az egészséges élelmiszertermelés céljából kecskéket is tartanak.

A programban a Mátrai Tájvédelmi Körzeten kívül a Bükki Nemzeti Park, a Lázbérci Tájvédelmi Körzet és a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet érintett. A legeltetéssel nem hasznosítható területeken kaszálással tartják fenn a megfelelő természeti állapotot. Ennek érdekében a BNPI egy komplett mobil gépsort vásárol, amely kiváltja az elavult és csak részfeladatokat ellátni képes meglévő gépeket.

Forrás:Egriügyek

Fotó: Molnár Balázs