Keresés: „fű” (215 találat)

A Heves Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága felhívja a gyümölcstermelők figyelmét, hogy az amerikai fehér medvelepke (Hyphantria cunea) első nemzedékének hernyófészkeit a korábbi évekhez képest jóval nagyobb számban észleltek utak mentén, házi kertekben és elhagyatott gyümölcsösökben.

Kedvező időjárás esetén akár a második nemzedék tömeges fellépésével is számolhatunk. Bár ez a faj nem kifejezetten mezőgazdasági kártevő, komoly károkat okozhat a gyümölcsültetvényekben is (pl. szilva, alma, dió, cseresznye) egyes ágrészek, ill. fák tarrágásával.

A fiatal hernyók csoportosan élnek az összeszőtt hajtáscsúcsokon, szövedék védelmében. Erős fertőzés esetén szükség lehet a lárvák kelését követően mihamarabb elvégzett védekezésre, az adott kultúrában engedélyezett rovarölő készítménnyel. Gyengébb fertőzés esetén a fészkek levágása és megsemmisítése is elegendő, még mielőtt a lárvák elhagyják a fészkeket és szétmásznak a fák koronájában.
A Heves Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága felhívja továbbá a termelők figyelmét, hogy mind a szántóföldi növényeken, mind a gyümölcsösökben a kedvező időjárás közepette fennáll a levéltetvek betelepedésének és gyors felszaporodásának lehetősége. Kártételük nemcsak a levelek szívogatásában rejlik, hanem a növényi vírusok terjesztésében is. Számos kultúrában, így pl. napraforgóban a fekete répa-levéltetű és a sárga szilva-levéltetű egyedei már meglehetősen nagy számban vannak jelen a fiatal hajtások csúcsain, a levelek fonákján és a virágzaton. Almában a zöld alma-levéltetű telepei figyelhetők meg nagyobb számban. A levéltetvek előrejelzéséhez használhatunk sárga ragadós csapdákat, illetve figyeljük a növényállományban megjelenő első telepeiket.

A levéltetvek elleni védekezésre több rovarölő hatású készítmény közül választhatunk, melyeket akár gombaölő szerekkel együtt is kijuttathatunk.
Végül az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17.§ (4.) bekezdése alapján, a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.
Kérjük a földhasználókat, hogy tegyenek eleget védekezési kötelezettségüknek, a hatósági eljárás elkerülése érdekében.

Egy kidőlt fa miatt riasztották az egri tűzoltókat a megyeszékhelyen szerdán délelőtt. A Kossuth Lajos utcában három parkoló személyautóra dőlt a monstrum. A szakemberek motoros fűrésszel darabolták fel a dúslombú növényt, majd elszállították a helyszínről. A kocsikban összesen egymillió forintos kár keletkezett.

Papp Zsolt tűzoltó hadnagy elmondta, hogy négy autó sérült meg, leginkább kisebb horpadások keletkeztek rajtuk. Úgy tudjuk, hogy az egyik tulajdonos épp gépjárműve mellett tartózkodott, de sikerült ellépnie a kidőlő fa elől.
Az önkormányzat vizsgálja a kártérítési kötelezettségét, felkérték a Városgondozás Eger Kft.-t a teljes fasor állapotának műszeres felmérésére – tájékoztatott Dér Ferenc, a Városfejlesztési és –üzemeltetési Iroda vezetője. Hozzátette, hogy a ledőlt fa közelében közműbontás az elmúlt években nem volt, mivel az eset közvetlen közelében közmű nem is található.

A fának viszonylag kisméretű gyökérzete volt, az út és a parkolók felöli oldalon hiányoztak a támasztó gyökerek. A fa kidőlését az okozhatta, hogy a meglévő támasztékai nem tudták megtartani a nagy lombkoronát, amelynek súlya a nagyobb mennyiségű lehullott csapadék miatt megnövekedett.
A Magyar Biztosítók Társasága lapunkat úgy informálta portálunkat: ha az önkormányzat munkatársai nem felelősek a fa kidőléséért, akkor csupán a Casco-val rendelkező tulajdonosok számíthatnak kártérítésre.

Forrás: HEOL

Taroltak az egri általános iskolai (zömében felső tagozatos) diákok a különböző országos tanulmányi, zenei, művészeti versenyeken. A sikeres tanulók teljesítményét Eger önkormányzata június 16-án oklevéllel ismerte el azon a rendezvényen, melyet a Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézménye szervezett a Bartakovics Béla Közösségi Házban.

A megyeszékhely önkormányzata által fenntartott intézmények 60 tanulója és több mint 40 felkészítő pedagógusa kapott elismerést Rázsi Botond alpolgármestertől. A sikerek kovácsaiként Eger, Gyöngyös és a Heves Megyei Önkormányzat képviselői összesen 171 tanulót és 107 pedagógust köszöntöttek.

Rázsi Botond az esemény kapcsán hangsúlyozta: a város nagyon büszke arra, hogy fiataljai a legkülönbözőbb - szépkiejtési, matematikai, nyelvi, háztartástani, vagy éppen rajz - megmérettetéseken értek el kiemelkedő helyezéseket.
Eger önkormányzata elkötelezett abban, hogy az oktatói munkát a pedagógusok a legmagasabb színvonalon láthassák el, s a gyermekek a legkorszerűbb eszközök használatával tanulhassanak, ehhez többek között sikeres TIOP pályázattal is hozzájárult. Rázsi Botond hozzáfűzte: biztos abban, hogy a kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt szükségessé vált intézményrendszeri átalakítások ellenére Egerben folytatódik az évek óta tartó nagyon szép sorozat.
Gyöngyös és a Heves Megyei Önkormányzat képviselői összesen 171 tanulót és 107 pedagógust köszöntöttek.

Aki merész volt és bátor egy estén akár 265 bort is megkóstolhatott Vinicán, ahol a borverseny eredményhirdetését tartották. Ennyi borral nevezetek ugyanis a gazdák a május 6-i borversenyre. Mielőtt a kedves olvasó megdöbbenne a nagy számon, elmondom, tavaly ilyenkor több, mint 300 bor vett részt a megmérettetésen. Amikor a helyieket erről faggattam, nagyon egyszerűen így fogalmaztak: itt van 500 ház, 500 pince és 500 szőlőterület.

Vivicán, azaz Ipolynyéken a XV. századtól termesztenek szőlőt és készítenek bort. Az itt élő gazdák nemesítették például a Teszeki Leányka szőlőt. A klíma és a talaj elsősorban fehér szőlő termesztésére alkalmas, de kék szőlőket is találunk a határban.

Hinnünk kell magunkban! - vallja Zsigmond Gábor, a rózsaillatú Tramini kínálása közben. Gyorsan hozzáteszi, én a saját boromat készítem, nem akarok senkit utánozni. Családi gazdálkodásuk az évi 40 ezer palack bor készítésével a közepes nagyságúak közé tartozik. A 90 hektáros területen 15 szőlőfajtát termelnek, ezek 70%-a fehér, a többi kék szőlő. Zászlós boruk a Rajnai Rizling, ami a mostani borversenyen ezüst érmet kapott. Emellett két arany, két ezüst és nyolc bronzérmet kaptak.

Csodálatos rejtély...- véli a szőlőtermesztésről és a borkészítésről Lukács László kistermelő. Másfél hektáron gazdálkodik, évente 70-80 hektó bort készít. A versenyre három bort nevezett, mindegyik kapott érmet. 2005-ös Chardonnay bora a szlovák legjobb 100 fajtabor között szerepel.

200 tőke kék szőlővel kezdtem- mondja ifj. Csernus Károly, aki az édesapjától kapta ajándékba  első ültetvényét. Az Ő nevéhez fűződik a borvidéken az első siller és rozébor elkészítése. Az alkotás, az új cél és a siker ösztönzi. Azt mondja, szép lenne, ha Sauvignon Blanc -t és Pinot Noir-t ültethetne, 500 tőkét. Határozottsága és elszántsága, a szőlő és a bor tisztelete, szeretete sugárzik róla. A budapesti Boregyetemen tanul, szeretné elvégezni a Nemzetközi Borakadémiát.

Egy szekeret húzunk! - fogalmazott Hrubik Béla polgármester. Azt mondja, van perspektívája a településnek, bérlakás programot indítottak, aminek köszönhetően a fiatalok nem mennek el a faluból. Folyamatosan fejlesztenek, szépítik Ipolynyéket.

A versenyről:144 fehér bort neveztek, ebből 116 száraz, 28 édes bor, a 102 vörösborból, 17 rozé. Összesen: 27 arany, 82 ezüst, 93 bronzérmet adtak ki. A vörösborok közül 19 arany, 38 ezüst, 33 bronz fehérek közül: 8 arany, 44 ezüst, 60 bronz.

Ipolynyék első írásos említése 1125 -ből való. Augusztus utolsó hétvégéjén kétnapos szüreti fesztivált rendeznek, átadják a tájházat. A nyitott pincék meglátogatását az erre a célra készülő bortérkép segíti A vendégek bebarangolhatják a környéket a turistaösvényen és a dűlőket: Zsobrák, Nagyhegy, Bodony, Vágány, Malommege, Őrhegy - alja, Pacso, Patincsa, ahol minden pincében finom ételekkel is várják a borszeretőket.

Dorkó Zsuzsanna

Május utolsó vasárnapján tizedik alkalommal rendezték a Specialized Maraton Szilvásvárad hegyikerékpár-versenyt, a Top Maraton sorozat idei első, sorrendben 25. állomását. A Szilvásváradi Lovas-stadionban, a verseny három távján, a közel ezerháromszáz nevezőből mintegy ezerkétszázan rajtoltak el; a férfi hosszútávot Blazsó Márton, a női közepet Dósa Eszter nyerte.

A rajtlistán a magyarok mellett román, szlovák, svéd és olasz kerekesek is szerepeltek. A viadal társrendezvényeként rendezték az UNIQA Outdoorsport Fesztivált.
Amint a versenyzők is nyilatkozták, a közelmúlt egyik legjobb, leggyorsabb pályája volt köszönhető az időjárásnak, ezt mi sem mutatja jobban: a férfi hosszú távú győztes Blazsó Márton idén 04:46:09-cel, pályarekorddal tudott győzni, tavaly a 117 kilométert 05:37:01-es idővel teljesítette, akkor második lett. A maraton bajnoki mezben induló Dósa Eszter a tavalyi 03:59:15-öt javította 03:22:52-re. Blazsónál hab a tortán, hogy a Specialized Maraton Szilvásváradon éppen a névadó márka nyergében volt a legjobb – országúton épp a versennyel egyidőben befejeződő Giro d’ Italia-t nyerte azonos márkával Contador.

A maraton előtti délután sajtótájékoztatóra került sor, melyen a szilvásváradi verseny mellett a Harangvölgyi András szervezte, július 3-ai Intersport Duna, a Nagy Ádám szervezte, augusztus 7-ei Bükk és az Eisenkrammer Károlyhoz fűződő, augusztus 28-ai Mátra Maraton is bemutatásra került. A sajtóeseményen a szervezők mellett megjelent Blazsó Márton és Dósa Eszter, a Top Maraton sorozat tavalyi két összetett győztese, Purnhauser Pál, a Specialized kerékpárok hazai forgalmazója, Hidvéginé Molnár Judit, a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi regionális marketing-igazgatója, Szaniszló László, a vendéglátó település polgármestere valamint a Barátok közt című televízió-műsor több szereplője és producere, Kalamár Tamás.

Top Maraton sorozat 1. állomás – X. Specialized Maraton Szilvásvárad, eredmények:

Felnőtt férfi hosszútáv (117 km):
1. Blazsó Márton (Bike Team Szeged), 04:46:09,
2. Pintér Tamás (Cube Csömör), 05:07:55,
3. Zsivity Zorán (Pedáldöngölők HKE), 05:13:54,
abszolútban 3. Kis József (Merida Maraton Team CST), 05:13:33.

Felnőtt női középtáv (70 km):
1. Dósa Eszter (Vitalitás SE Scott-Nutrixxion), ideje 03:22:52,
2. Módos Gabriella (Merida Maraton Team CST), 03:31:11,
3. Michelberger Szilvia (Fillari Team Budaörs), 03:48:31,
abszolútban 3. Cseh Veronika (KTM-Erste Leasing), 03:39:49.

További felnőtt győztesek: Logigan Lucian (román) középtáv, Szécsi Tamás (Bringabanda SC), Szalontay Bence (Merida Maraton Team CST, abszolút) és Perlaky Evelin (KSI-Schwinn Csepel SE) rövidtáv.

Forrás: Egriszín

A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége Egerben tartja hagyományos konferenciáját, a 20 éves EVAT Zrt. részvételével. A május 16 -18. között megrendezésre kerülő esemény a „Távhőszolgáltatás jövőképe, lehetőségei- Új Széchenyi terv” gondolat jegyében zajlik. A konferencia az energia felhasználás hatékony módszerével, az energia ellátáshoz szükséges alternatív módszerek bevezetésével, az energiapolitika időszerű kérdéseivel foglalkozik. A távhőszolgáltató társaságok eszmecseréje lehetőséget ad, a korszerű és hatékony energiafelhasználás lehetőségére, tapasztalatcserére, valamint a kiállított termékek bemutatására.

A távhő hatósági árszabás szerint kerül meghatározásra, előreláthatólag augusztus végén kapják meg az ország területén működő szolgáltatók. Eger készen áll a biofűtőmű létrehozására, amit már megelőzött a panelprogram, ezzel 50ezer GJ-lal csökkentve a lakosság energia felhasználását. Az gáz árának fokozott emelkedése miatt lenne szükség a korszerűbb fűtőműre, amely a már október elején készen is állna. Jelen pillanatban azonban a kormány bizonyos kérdésekben még nem döntött így, a munkafolyamatok megkezdésére még nem kaptak lehetőséget - tudtuk meg Várkonyi Györgytől az EVAT Zrt. vezérigazgatójától.

A bíróság szerint megilleti a kártalanítás azt a három roma fiatalt, akik csaknem 11 hónapot töltöttek ártatlanul rács mögött. A kérdés most az, hogy mekkora legyen ennek összege.

Több millió forint a kárigénye annak a három roma fiatalnak, akik csaknem 11 hónapot töltöttek ártatlanul rács mögött. Mindhármukat a 2008 szeptember végi tarnabodi, Molotov-koktélos támadás és lövöldözés kapcsán fogták el, s több emberen elkövetett emberölés bűntett kísérletének megalapozott gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást ellenük. Előzetes letartóztatásba helyezték őket, amelyet többször meghosszabbítottak. Akkor nyerték vissza szabadságukat, mikor elkapták a cigányok elleni támadássorozat igazi gyanúsítottjait.

A tarnabodi fiatalok jogalap nélküli fogvatartás címén kértek kártalanítást a Magyar Államtól. Az ügyben ma tartott újabb tárgyalást a Heves Megyei Bíróság. Ezen Kókai Zsolt bíró kijelentette, hogy nem árul zsákbamacskát: a három felperes által igényelt kártalanítás megilleti őket, de ennek a mértékével a bíróság még nincs tisztában.

Több millió forint a kárigénye annak a három roma fiatalnak, akik csaknem 11 hónapot töltöttek ártatlanul rács mögött. Mindhármukat a 2008 szeptember végi tarnabodi, Molotov-koktélos támadás és lövöldözés kapcsán fogták el, s több emberen elkövetett emberölés bűntett kísérletének megalapozott gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást ellenük. Előzetes letartóztatásba helyezték őket, amelyet többször meghosszabbítottak. Akkor nyerték vissza szabadságukat, mikor elkapták a cigányok elleni támadássorozat igazi gyanúsítottjait.

A tarnabodi fiatalok jogalap nélküli fogvatartás címén kértek kártalanítást a Magyar Államtól. Az ügyben ma tartott újabb tárgyalást a Heves Megyei Bíróság. Ezen Kókai Zsolt bíró kijelentette, hogy nem árul zsákbamacskát: a három felperes által igényelt kártalanítás megilleti őket, de ennek a mértékével a bíróság még nincs tisztában.

Az egy hónapra megítélhető összeg ugyanis igen tág határok között mozog. Százhatvanezer és másfél millió forint az intervallum, ezért a kártalanítás összegét - a körülmények figyelembe vételével - még mérlegelnie kell a bíróságnak. Az igen rövid tárgyaláson a megyei bíró bejelentette, hogy időközben megérkeztek a szakértői vélemények is. Ezekhez sem a felperesek, sem az alperes képviselői nem fűztek véleményt, és nem is módosították a mai tárgyaláson a keresetüket, illetve ellenkeresetüket. Ezt követően a bíró a tárgyalást berekesztette és az ítélethirdetésre határnapot tűzött ki. Ez május 24-e, 16 óra.

Forrás: HEOL

Idén eddig több mint 300 diák vett részt a példamutató „úszó érettségin” az egri Bitskey Aladár Uszodában. A százéves úszó- és vízilabda múlttal rendelkező megyei jogú városban a 2001/2002-es tanévben indult el a program.

A méltán elhíresült kezdeményezés eredményeként eddig 3300 Egerben tanuló fiatal teljesítette a követelményeket és szerzett tanúsítványt úszótudásáról. Ebben a tanévben 13 középfokú intézmény vett részt a különleges vizsgákon, az összesítésben legjobb teljesítményt nyújtó iskolát az önkormányzat tárgyjutalomban részesíti.

A jelentkező diákoknak 300 métert kell megtenniük szabadon választott úszásnemben, a vizsgáztatók ellenőrzik a pontos, szabályos technikát, nagy figyelmet fordítanak arra, hogy az érettségiző jól láthatóan biztonsággal ússzon.

A polgármesteri hivataltól kapott tájékoztatás szerint a program országosan is példaértékű. Eger MJV Önkormányzata kiemelten fontosnak tartja a programot, így a nehéz gazdasági helyzet ellenére is biztosított minden feltételt, amely a 300 fiatal vizsgáztatásához szükséges. Büszkék vagyunk arra is, hogy Eger városa országos viszonylatban egyedülálló ezen a területen. A megmérettetésre jelentkezők munkáját az úszó érettségin mindvégig egy magas szakmai végzettséggel, jelentős sportolói múlttal rendelkező vizsgabizottság szervezte és értékelte. Az úszó érettségit az egri Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Irodája karolta fel, a szakmacsoport vette fel a kapcsolatot az iskolai testnevelőkkel, segítve, szervezve a közös munkát.

Az úszó érettségi teljes egészében önkormányzati finanszírozással valósul meg, 400 ezer forintból. Ennyibe kerül a pályabérlet, a vizsgáztatás, a szervezés és egyéb adminisztrációs feladatok ellátása (eredmények nyilvántartása, oklevelek nyomtatása, stb.) Az önkormányzat egyértelmű célkitűzése, hogy minden egri diák jól megtanuljon úszni – mondta a sajtótájékoztatón Rázsi Botond alpolgármester. Hozzáfűzte, hogy a középiskolásoknak szánt érettségi-akció csak egy kicsiny szelete annak a támogatási rendszernek, amely a városban jól működik. Az iskolák és óvodák költségvetési forrásból, összesen hétmillió forint értékben használhatják az uszodát, s az intézmények további kétmillió forintot kapnak arra a várostól, hogy növendékeik bérletet és belépőjegyet váltsanak a vizes létesítményekbe.
Eger önkormányzata csaknem 10 millió forintot áldoz évente arra, hogy a gyerekek úszni tanuljanak. A tapasztalatok szerint az iskolák és a szülők, gyermekek többsége él ezzel a remek lehetőséggel.

Az egri Civil Kerekasztal Szabadidő Szekciója 2011-ben már hetedik alkalommal szervezett takarítási akciót az Eger melletti kirándulóhelyen, Almárban, ahol egykor a Pálos kolostor állt.

Ebben az évben is negyvennél több fő gyűlt össze, nyugdíjasok, környékbeli lakosok, cserkészek, környezetvédők, a közterület felügyelet munkatársai, valamint a Heves Megyei Önkéntes Centrum tagjai, hogy megtisztítsák a Föld Napja kapcsán a népszerű kirándulóhelyet Almárban.

Az akcióban részt vett az egri városvezetőség is, Habis László polgármester és Rázsi Botond alpolgármester is. A polgármester, aki egy fát is elültetett, elmondta, hogy ezzel a programmal szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy milyen fontos a város környékének a szépsége, s az állagmegóvás. Habis László szerint jó lenne, ha a fiatalok is nagyobb számban vennének részt a takarításban.

A takarítás mellett a résztvevők fákat is ültettek: tíz tölgy-, s tíz platánfa-csemetét. A veszélyessé vált ágakat motoros fűrésszel levágták a fákról, a száraz gallyakat letördelték, a gazt elégették, szemetet szedtek, megtisztították a patakmedret, valamint az információs táblákat lemosták.

Az almári takarítással egyidőben a Bringaút Közhasznú Egyesület is takarítási akciót szervezett az Eger-patak belvárosi szakaszán, a bicikliút mentén.

Forrás: Egriszín

A Heves Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2011. április 6-án szakmai tanácskozást szervezett a megyében gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek számára.

A Gyermekvédelmi Törvény szerint a gyermekjóléti szolgálatok minden településen jelzőrendszert kötelesek működtetni. A jelzőrendszer tagjai többek között a védőnők, háziorvosok, pedagógusok, óvónők, szociális munkások, a rendőrök és a pártfogók. A tagok kötelessége, hogy írásban jelezzék a gyermekjóléti szolgálat vagy a gyámhatóság felé, ha munkájuk során tapasztalják, hogy a gyermeket a környezete veszélyezteti, így például ha a szülő elhanyagolja, nem gondozza, bántalmazza utódját, vagy a gyermekre járó ellátásokat nem a gyermekre fordítja. Jelezni kell azt is, ha a gyermek a magatartásával saját magát veszélyezteti, példának okáért droghasználó, csavargó, iskolakerülő, vagy deviáns. Egyébként ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet, de nekik ez nem munkaköri kötelességük. Ha a jelzőrendszer tagja a jelzési kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhivatal kötelessége javaslatot tenni az érintett személy fegyelmi felelősségre vonására. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhivatal büntetőeljárást kezdeményez.

A szerdai tanácskozás célja az volt, hogy az egészségügyi, oktatási, rendvédelmi területen dolgozó szakemberek figyelmét ismételten felhívják a jelzések fontosságára, a jelzőrendszeri tagok közötti szakmai párbeszéd folyamatosságára. Az értekezleten ismertettek olyan eseteket, amikor a jelzőrendszeri tagoktól érkezett információk alapján elkezdődött a családgondozás folyamata, segítettek a krízishelyzetben lévő családon, illetve szükség esetén a gyámhatóság úgy tudta megvédeni a gyermek érdekeit, hogy kiemelte a családból és nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban helyezte el.

A tanácskozást Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott nyitotta meg, aki egyebek mellett elmondta: a szándék az, hogy olyan közigazgatás jöjjön létre Magyarországon, amelynek révén az állam kiérdemli a „jó állam” megnevezést. Segíti az embereket, felelősséget vállal értük, a gyermekekre pedig kiemelt figyelmet fordít. Egyetlen élet sem lehet másodlagos, nem lehet hiábavaló. Mára a társadalmat fenntartó helyi közösségek meggyengültek. Az állam nyilvánvalóan nem helyettesítheti a családokat, nem képes a veszélyhelyzetek kialakulását megakadályozni. Ám ha a leromlott immunrendszerű helyi közösség nem segít, az államnak kell közbelépnie, s ehhez feltétlenül szükséges a gondokat észlelő jelzőrendszer. Fontos, hogy annak elemei – amelyek közül immáron több is a kormányhivatalhoz tartozik – jól működjenek. „Az erőszak a gyengék végső menedéke” – idézte Isaac Asimovot a kormánymegbízott, majd hozzáfűzte: az erőszak mindig a probléma része. Azok a bátrak, az erősek, akik az erőszakkal szemben fel mernek lépni.