Tönkre teszik a vadak a termést az Eger határában lévő zárt kertekben. A gazdálkodók szerint sem a vadásztársaság, sem az önkormányzat nem tesz évek óta semmit a károk megelőzése érdekében, sőt szerintük a vadászok az etetéssel ide csalogatják a vadakat.
Megkerestük az önkormányzat és a vadászok képviselőit is, akik másképp látják a helyzetet.
A Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet helyi közösség- és vidékfejlesztő szakemberek, az újonnan létrejövő többfunkciós szolgáltató központok munkatársai, illetve az IKSZT-k munkatársai részére akkreditált 40 órás közösségi animátor képzést indít 2014. májusában.
A képzés célcsoportja:
Helyi közösség- és vidékfejlesztő szakemberek, elsősorban az újonnan létrejövő többfunkciós szolgáltató központok munkatársai.
Azon többfunkciós szolgáltató központoknak, amelyek utolsó kifizetési kérelmüket 2014. május 31-ig kívánják benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal részére, a kérelem benyújtásának időpontjáig a képzés sikeres elvégzéséről tanúsítvánnyal kell rendelkezniük.
A képzés fontos célcsoportját jelentik továbbá az Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek munkatársai. Már jelen felhívásban szeretnénk azonban tájékoztatni az IKSZT munkatársakat, hogy részükre 2014. júniusában újból meghirdetésre kerül a képzési program.
A képzés célja:
Olyan gyakorlatorientált ismeretek átadása a közösség- és vidékfejlesztő emberek számára, amelyeknek megszerzésével alkalmazni tudják a jogszabályi előírásokat, megismerik a vidékfejlesztési támogatások rendszerét. Kapcsolatot tartanak a települések gazdasági szférájával, egyeztetnek a szakhatóságokkal, elősegítik a település saját erőforrásainak felismerését és kiegészítését külső erőforrásokkal. Részt vesznek a 2014-2020 közötti Európai Uniós programozási időszak helyi tervezési feladatainak animációjában.
A képzés tartalma:
• Jogi és ügyviteli alapok (4 óra)
• Vidékfejlesztési ismeretek (8 óra)
• Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér működtetésének gyakorlati ismeretei (4 óra)
• Kultúraközvetítés és közösségfejlesztés (16 óra)
• Elektronikus információs szolgáltatások (8 óra)
A képzés időtartama: 2014. május közepén 5 képzési napon (összesen 40 kontakt óra)
A képzési időpontok a jelentkezési időszakot követően kerülnek meghatározásra, egyeztetve a jelentkezőkkel.
A képzési helyszínek: a pontos helyszíneket a szervezők a jelentkezések figyelembe vételével, a későbbiekben határozzák meg. Előreláthatóan Budapesten zajlik majd a képzési program.
A képzés részvételi díja bruttó 30.000 Ft/fő, amely a résztvevők helyi és helyközi utazásának, esetlegesen felmerülő szállás és étkezés igényeinek költségét nem tartalmazza, arról a résztvevőknek egyénileg szükséges gondoskodniuk. .
A képzési díj megfizetésére kizárólag átutalással van lehetőség az alábbi, Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet által vezetett fizetési számlaszámon:
10032000-01743276
Kérjük, hogy az átutalás közlemény rovatában az azonosításhoz mindenképpen tüntessék fel a „jelentkező nevét”, illetve az „közösségi animátor képzés díja” szövegrészt! Az átutalás teljesítésének végső határideje: 2014. április 23. (szerda)A jelentkezés feltételei:
A jelentkezés módja: elektronikus úton, az animator@nakvi.hu címre küldött e-mailben, kitöltött JELENTKEZÉSI LAP csatolásával.
JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 2014. április 23. (szerda) 17.00 óra
Bővebb információk az alábbi linkre kattintva megtekinthetők:
http://www.ikszt.hu/hirek/majusban-ujra-kozossegi-animator-kepzes-.html
További információ:ikszt@ikszt.hu
Pernekker Kitti, vidékfejlesztési referens
06-1/362-8144
Forrás: www.evk-egyesulet.hu
Tisztelt Érdeklődők!
Tisztelt Támogatási határozattal rendelkezők!
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséhez kapcsolódóan felhívjuk szíves figyelmüket az alábbiakkal kapcsolatban:
Az ügyfél a támogatási határozat közlésétől számított hat hónapon belül köteles a támogatási határozatban jóváhagyott, egyéb elszámolható kiadásnak nem minősülő nettó elszámolható kiadások legalább 10%-árra vonatkozóan kifizetési kérelmet benyújtani!
Az első kifizetési kérelem határidőn túli vagy nem az előírt arányok szerinti benyújtása a kérelem elutasítását, továbbá a támogatási jogosultság megszüntetését vonja maga után.
A kifizetési kérelemhez kapcsolódó közleményt, valamint segédletet, az alábbi linken találják meg:
http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/kozlemenyek/mvhk...
Forrás: www.evk-egyesulet.hu
A Magyar Akkreditációs Bizottság több hónapos vizsgálat után értékelte az EKF akadémikus életét.
„A főiskola életében az elmúlt időszak is sok munkával telt” – hangsúlyozta Dr. Pajtókné dr. Tari Ilona, oktatási és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettes, ezzel utalva a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) főiskolánkon tett látogatására.
A hattagú bizottság – egy három hónapos munka után – a napokban értékelte az Eszterházy Károly Főiskola akadémikus életét. A munkát intézményi és kari szintű önértékelés előzte meg, amely egyebek közt az oktatás, a kutatás, a hallgatói szolgáltatások és a minőségbiztosítás területeire terjedt ki. „Nagy örömünkre szolgál, hogy a záró megbeszélésen a hattagú bizottság nagyra értékelte a főiskolán folyó munkát” – tájékoztatott a rektorhelyettes. Dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora korábban úgy fogalmazott, hogy „egyetemközeli állapotban vagyunk”. A bizottság elnöke a zárórendezvényen pedig elmondta, hogy bizonyos karaink már messze túlhaladnak a MAB által felállított, az egyetemi szintet meghatározó feltételein.
A főiskola vezetősége bízik abban, hogy két kart, a Tanárképzési- és Tudástechnológiai, valamint a Bölcsészettudományi Kart egyetemi karként akkreditál a bizottság. A Természettudományi Kar pedig egy doktori iskolai törzstag regisztrálásával szintén megfelelhet majd a kritériumoknak. Dr. Pajtókné dr. Tari Ilona rektorhelyettes hangsúlyozta, hogy az Eszterházy Károly Főiskola egy olyan – a régióra szellemileg is ható – felsőoktatási intézmény, egyetem kíván lenni, amely minőségi oktatást folytat, s amely számára a hallgatói a legfontosabbak. A rektorhelyettes végezetül köszönetet mondott az intézmény előző vezetésének is a kitartó munkáért.
Forrás: palettaonline
Lőrinci ismét szakhatóságok közreműködését kéri a volt cementgyár kapcsán. A romhalmaz súlyosan veszélyeztetheti az ott élők egészségét.
Továbbra is nagyon súlyos aggodalomra ad okot a volt selypi cukor-, de főként az egykori cementgyár területén tapasztalható helyzet. Számos hivatalos jelzést követően Víg Zoltán, Lőrinci polgármestere újabb figyelemfelkeltő levelet juttatott el a szakhatóságokhoz, bízva abban, hogy végre rendeződik a probléma.
– A lőrinci képviselő-testület – a lakosság álláspontjával messzemenőkig egyetértve – nagy aggodalommal figyeli a településünk selypi részén, az egykori cukorgyár, valamint a cementgyár bezárását, majd az épületek elbontását követően kialakult helyzetet. Aggodalmunkat csak kisebb részben táplálja a városképet lényegileg meghatározó romhalmaz megléte – noha egy felelős önkormányzati vezetés számára ez sem lehet utolsó szempont –, ám a félelmeink az egészségünk veszélyeztetése miatt ennél is jóval számottevőbbek – indokolta Víg Zoltán az immár a Belügyminisztériumnak is elküldött levelet.
A két termelőegységet, a gyártás leállítását követően, olyan vállalkozások vásárolták meg, amelyek – mint ma már sajnos jól látható – kitermelték a számukra értékesíthető anyagokat (mindenekelőtt természetesen a fémet), majd a törmelékhalmazt egyszerűen hátrahagyták. A cementgyár esetében mindezt oly módon tették, hogy a telephely kerítését is elbontották, így még annak a területnek a látszólagos őrzése sem biztosított.
A területen azóta „guberálók” gyűjtögetnek, olykor figyelmen kívül hagyva a legelemibb egészségügyi-higiéniai szempontokat is.
A probléma azonban nemcsak a gyűjtőket érintheti, hanem az ennél jóval súlyosabb és szerteágazóbb, hiszen az egykori cementgyár (majd Eternit, Etercem, stb. elnevezéssel működő üzem) 1971-től évtizedekig olyan technológiát alkalmazott, amely napjainkban már bizonyítottan nagyon káros az egészségre. Ennek következtében közvetlenül veszélyeztetheti a lakóterület kellős közepén lévő volt telep környékbeli lakosságát. Az eternit-elemek gyártásához ugyanis azbesztet alkalmaztak, amelyről ma már köztudott, hogy a levegőbe kerülve meglehetősen negatív élettani hatásokkal jár.
Egy ezzel kapcsolatban készített tanulmány megemlíti, hogy a gyár bezárásakor, épp egy évtizede, 2004-ben, legalább 60-80 tonna azbeszt lehetett a területen. A szakirodalom szerint ez az anyag a levegőbe, majd onnan a tüdőbe kerülve rákos megbetegedéseket idézhet elő, amelyeknek a lappangási ideje akár harminc év is lehet.
Az egyik országos televízió-csatornán a közelmúltban bemutatott riportban is elhangzott, hogy amíg máshol egymillió emberre mindössze két és fél azbesztózisos megbetegedés jut, addig a szintén a cementgyárral határos Zagyvaszántón egyetlen esztendő alatt hét hasonlót regisztráltak. A halmozódást a község háziorvosa is megemlítette, mint egészséget súlyosan veszélyeztető körülményt.
– Érvelésünket egyébként már több alkalommal továbbítottuk az illetékeseknek, amelyek azonban mindenki számára megnyugtató válasszal – és főként mielőbbi intézkedéssel – a mai napig nem szolgáltak – fogalmazott lapunk munkatársának Víg Zoltán.
– Igaz, a bontás során a munkálatokat többször leállították, de a tevékenység rövid idő múltán mindig folytatódott. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a kiadott bontási engedély még néhány hónapig érvényes, ám miután a munkások már régen levonultak a területről, nem látunk esélyt arra, hogy a helyzet kedvezően változzon. Tudomásunk van arról is, hogy egyes mérési eredmények a határérték alatti adatokról tanúskodnak, de városunk hatezres, illetve a Selypi-medence több tízezres lakosságának jelentős része meglehetősen szkeptikusan viszonyul mindezekhez. Számukra megnyugtató megoldást csak a terület teljes és szakszerű rekultivációja jelentene. Ehhez kérjük az állam segítségét.
Nem mondanak le a törvényes lehetőségekről
Lőrinciben a manapság általános vélekedés szerint az emberek eltökéltek abban, hogy a felnőttek és mindenekelőtt gyermekeik egészségét valamennyi kínálkozó törvényes eszközzel megóvják. Ennek érdekében lakossági fórumok, petíciók, s egyéb figyelemfelkeltő állampolgári akciók – például aláírás-gyűjtés, demonstrációk – lehetőségéről sem mondanak le. Víg Zoltán polgármester közölte: támogatja azokat a törekvéseket, amelyek a jelenlegi állapotok teljes felszámolására irányulnak. Várhatóan április közepén lakossági fórumra várják a település polgárait, hogy egyeztessenek a helyiek életminőségét nagymértékben meghatározó kérdésben.
Forrás: HEOL
Fejtetőn landolt a Nissan, a sofőr ittas lehetett.
Két embert szállítottak kórházba a mentők abból a balesetből, amelyik szerda este 7 óra után történt a 25. számú főúton Eger és Kerecsend között.
Az elsődleges megállapítások szerint egy Eger felé közlekedő Nissan egy jobbra ívelésű kanyarban áttért a menetirány szerinti bal oldalra, lesodródott az útról és nagy sebességgel a fák közé csapódott, majd fejen állt meg. Az ütközés következtében több fát gyökerestől fordított ki, míg másokat kettétört.
Információink szerint a kocsiban utazó két személy a csodával határos módon könnyű sérülésekkel úszta meg a nem mindennapi kalandot.
Úgy tudjuk, a gépkocsi vezetője ittasan vezetett, ez is okozhatta a balesetet.
A helyszínelés idejére a rendőrség félpályán engedte a forgalmat.
A 17. nevelési — oktatási évében járó Gimnázium, Informatikai, Közgazdasági, Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakiskola sikeres a nyomdaipari, informatikai, közgazdasági szakmák oktatásában. Az intézményre az állandóság és a változás egyaránt jellemző.
Az iskola az esélyegyenlőség elvét gyakorolja. A tehetséggondozás mellett befogadó szemlélettel is bír, inkluzív nevelést is folytat.
Az iskola alapelvei: hazájuk iránt elkötelezett széles látókörű, befogadó, mások iránt megértő és toleráns, magas szakmai képzettséggel rendelkező fiatalok nevelése. Úgy vélik: a mai kor válságára megoldást jelenthet, ha a fegyelmet, a tekintélytiszteletet, a bajtársiasságot, állítják a középpontba. Erre pedig a honvédelmi nevelés a legmegfelelőbb.
A katonai pálya iránt érdeklődő tanulóknak a négyéves szakközépiskolai képzést kínálják Katonai Orientációval.
A képzési repertoár idén a turisztikai és az ügyviteli szakmacsoporthoz tartozó képzésekkel bővül. A turizmus világviszonylatban, de Heves megyében és Eger városban is az egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő ágazat, és „húzó" ágazat.
Az innovatív kezdeményezések sorát bővíti a távoktató középiskola, felnőttképzés formájában. Ez a korszerű Uniós képzési forma érettségi vizsga megszerzésére irányul.
Nyomdaipari szakirány: a nyomdaipari képzés 17 éve kiemelkedő minőségi mutatókkal működik az iskola, ezért az Észak — magyarországi régió meghatározó oktatási intézményévé vált.
A közgazdasági szakirányú: képzés során a tanulók megszerezhetik és elmélyíthetik a pénzügyi intelligenciájukat, ennek segítségével sikeresebbek lehetnek a vállalkozások világában.
Informatikai szakirány: manapság az informatikai szaktudás nem csak az informatikai szakmák kizárólagos privilégiuma. Az iskolában oktatott valamennyi szakképzés szerves részét képezi az informatikai képzés, a piac elvárásaihoz igazodó korszerű szoftverek használatának elsajátítása.
Pénztárgépek: az állam átvállalja a visszavont pénztárgépek veszélybe került előleg befizetéseit.
Az Alt Cash Kft és Japan Cash Company Kft által forgalmazott pénztárgépek engedélyének visszavonása következtében – önhibáján kívül – ismét több ezer vállalkozás került lehetetlen helyzetbe.
Az engedély visszavonással járó – a vállalkozókra gyakorolt negatív hatások kiküszöbölése érdekében – az MKIK azonnal megfogalmazta javaslatait, amelyekről tárgyalásokat folytatott a Nemzetgazdasági Minisztériummal. Olyan megoldás kidolgozását szorgalmaztuk, amely az önhibájukon kívül ebbe a helyzetbe kerülő érintett károsultaknak anyagi vesztességét kompenzálja, és kiszolgáltatott helyzetük megnyugtató megoldását jelenti. Fontosnak tartjuk azt is, hogy ezen időszak alatt az érintettek vizsgálatakor az adóhatóság - eddig megszokott módon - minden körülményt figyelembe véve, méltányosan járjon el.
A Nemzetgazdasági Minisztérium 2014. január 29-i tájékoztatása szerint, a Kormány úgy döntött, hogy a pénztárgép-cserére kötelezett vállalkozók érdekében átvállalja az Alt Cash károsultak előleg befizetését. A károsultaknak az új pénztárgép kiválasztásával és megrendelésével egyidejűleg, az ügyfélkapun keresztül jelezniük kell, hogy követelésüket az államra engedményezik.
Változott a határidő: A 2/2014. számú, január 22-i keltű NGM rendelet, mely a kihirdetést követő napon, január 24-én hatályba is lépett, azt írja elő, hogy a (bizonyos korlátok mellett 50 e Ft összegű) támogatás akkor vehető igénybe, ha január 31-ig üzembe helyezik a pénztárgépet. Kivétel, ha a kiskassza üzemeltetője már 2013. október 1. előtt megrendelte az új online pénztárgépet, mert ebben az esetben a támogatásra jogosító üzembe helyezési határidő 2014. február 28.
A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara javasolja az állami intézmények és a tárgyalásban érintett szervezetek részére, hogy szülessen olyan azonnali intézkedés, amely alapján a kormányzat teljes körűen (az érintett pénztárgépekre nem csak előleget, hanem teljes vételárat kifizető, az érintett pénztárgépet már üzemeltető vállalkozásokra is kiterjedő módon) kártalanítsa azokat a kereskedőket, szervizeket, akik átgondolatlan, hatósági intézkedések hatására maradtak a határidő előtt néhány nappal engedélyezett pénztárgép vagy támogatásra is jogosító pénztárgép megrendelés nélkül!
A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara javasolja továbbá, a hatóságilag rögzített internet forgalmazási díjak csökkentését, egységesen bruttó 1000 Ft/hó összegre.
A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara azt vallja, hogy a tisztességes adózók érdekében és a gazdaság fehérítése miatt, a pénztárgépcsere mindenkinek az érdeke, az online pénztárgépre szükség van. Emiatt közös célunk a pénztárgépcsere lehető legkorábbi megvalósítása, azonban nyomatékosan ismételten kérjük a pénztárgépcsere támogathatósági feltételeinek vállalkozók elsődleges érdekét figyelembe vevő, valamint az átállás határidejének ésszerű (piaci viszonyokat figyelembe vevő) időpontra történő módosítását.
A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara azt javasolja a vállalkozóknak, hogy az érintett pénztárgéptípusok visszavonásának jogerőre emelkedése, valamint a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal felelősségének tisztázása függvényében, a hatályos jogszabályok szerint eljárva rendeljenek esetleg másik – a saját igényeiknek megfelelő, engedéllyel rendelkező – pénztárgépet a NAV által üzemeltetett honlapon keresztül. Kérjük, hogy megfelelő üzemi körülmények között tesztelt, és az annak megfelelő pénztárgépek vásárlása valósulhasson meg. Az engedélyezett online géptípusokról a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal honlapján tájékozódhatnak (www.mkeh.gov.hu).
Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető elnöksége
SAJTÓKÖZLEMÉNY
Abasáron az elmúlt év végén több mint egy hónapig szünetelt a vezetékes ivóvíz-ellátás, mert a vízben határérték feletti koncentrációban szerves oldószerek jelenlétét mutatták ki. Az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH), aHeves Megyei KormányhivatalHatvani JárásiHivatal Járási Népegészségügyi Intézete, valamint a védelmi bizottság utasítására a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv belső vizsgálatot rendelt el. A vizsgálatok célja nem a vízszennyezés okának feltárása volt, hanem az érintett szolgáltatók és hatóságok vízminőség-ellenőrzési eljárásainak szabályszerűségére vonatkozott. A lezárult vizsgálatok eredményeképpen megállapítható, hogy egyaránt mulasztott a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, az Abasár Nonprofit Településüzemeltetési és Fejlesztési Kft. és az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. is.
Abasáron 2013. október 7-e és november 1-e kötött szünetelt a vezetékes ivóvíz-ellátás, mert a vízben határérték feletti koncentrációban szerves oldószerek jelenlétét mutatták ki. A szennyezés okának, a szennyező anyagok helyének feltárása jelenleg is zajlik. Az abasári lakosok november 15-étől egy ideiglenes átkötővezetéken keresztül kapják az egészséges ivóvizet. A végső megoldást jelentő, a Kormány által átcsoportosított 90 millió forintból megvalósuló Mátrafüred és Abasár közötti távvezeték tervezése jelenleg is zajlik, a kiépítés határideje 2014. június 30-a.
A szennyező anyagok jelenlétének észlelése, illetve az abasári ivóvíz minőségének rendszeres ellenőrzése kapcsán történt esetleges mulasztások mielőbbi feltárása érdekében Horváth László, a Heves Megyei Védelmi Bizottság elnöke, megyei kormánymegbízott korábban belső ellenőrzést és fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervénél, és a vizsgálat végéig kezdeményezte a megyei tisztifőorvos felfüggesztését.
A felelősségi köröket és a mulasztásokat tisztázandó belső vizsgálattal egyidejűleg az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) is felügyeleti ellenőrzési vizsgálatot folytatott a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnél, amely megállapította, hogy szabálytalan gyakorlatot alakítottak ki az ivóvízminőségi adatok gyűjtésével kapcsolatban. A jogszabállyal ellentétben az üzemeltetői ivóvízminőség adatszolgáltatás gyűjtését a járási intézetek helyett a megyei hatóság látta el, amely 2010. IV. negyedévétől kezdődően az üzemeltető által megküldött vízminőségi adatokat a feldolgozást követően nem küldte meg az illetékes hatóságnak. A vizsgálat megállapításának ismeretében fegyelmi eljárás indult a közegészségügyi osztály vezetője és az üzemeltetői adatszolgáltatást feldolgozó közegészségügyi-járványügyi felügyelő ellen. A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv közegészségügyi osztály vezetője 2013. december 31-ei hatállyal, a felelősségre vonási eljárás közben lemondott közszolgálati jogviszonyáról. A közegészségügyi-járványügyi felügyelő fegyelmi büntetést kapott. A megyei tisztifőorvos a felelősségi helyzet feltárása után visszatért hivatalába, azonban a szervezeti egységek közötti információáramlás hiányossága miatt írásbeli megrovásban részesült.
A vizsgálatok lezárultával kiderült, hogy szintén mulasztást követett el a 2007 és 2013 között az Abasár község ivóvízellátását üzemeltető Abasár Nonprofit Településüzemeltetési és Fejlesztési Kft., amelyet a Heves Megyei KormányhivatalHatvani JárásiHivatal Járási Népegészségügyi Intézete az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendelet megsértése miatt másfél millió forint egészségügyi bírság megfizetésére kötelezett. A hatóság indoklása szerint a kft. az általa szolgáltatott ivóvizet nem a tőle elvárható módon vizsgáltatta.
Megállapítást nyert továbbá, hogy az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV Zrt.) az általa szolgáltatott ivóvizet ért szennyezés megjelenése során azonnali tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget az illetékes népegészségügyi szerv felé. Ennek elmulasztásával akadályozta az intézet részéről a mikroszennyeződés okainak kivizsgálását, valamint a szükséges intézkedések elrendelését. Ezért a hatvani népegészségügyi intézet a nevezett kormányrendelet megsértése miatt 800 ezer forint egészségügyi bírság megfizetésére kötelezte az ÉRV Zrt.-t.
Az abasári önkormányzat tulajdonában lévő Abasár Nonprofit Településüzemeltetési és Fejlesztési Kft.-nél, illetve az ÉRV Zrt.-nél az ügyben lefolytatott belső vizsgálatok eredményéről a Heves Megyei Kormányhivatalnak nincs tudomása.
Örültek az Eger környéki polgármesterek, amikor elkezdték kiépíteni a térfigyelő-kamerarendszert. Annak már kevésbé, amikor több tízezres havi számlákat kaptak.
Tucatnyi községben helyeztek el modern készülékeket egy pályázatnak köszönhetően az Eger Vidék Kincsei Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport koordinálásával. A polgármesterek örültek a lehetőségnek, hiszen a cél az, hogy biztonságosabbá váljanak a települések. Az öröm azonban nem tartott sokáig, megérkeztek a számlák, s kiderült, kameránként több tízezer forintot kell fizetniük havonta. Azonban nem mindenkinek. Pontosabban senkinek. De lehet, hogy valakinek mégis. Illetve mégse...
– Lehet, hogy karácsonyi ajándéknak szánták – mondta elöljáróban keserű humorral Bóta Géza, Noszvaj polgármestere, kezében a kikapcsolási értesítővel. A dokumentum szerint az önkormányzat a korábbi felszólítások ellenére sem egyenlítette ki a levélben részletezett tételeket, amely kameránként (négyet helyeztek üzembe a faluban) havi 10 ezer forintos összegről szól. Ha december 25-ig nem fizetnek, kikapcsolják a masinákat. – A teljesítményt 0,828 kilowattban határozták meg, ami 34 közvilágítási lámpának felel meg – folytatja a településvezető.
– A kamera gyári teljesítménye a gépkönyv szerint 5 Watt, azaz körülbelül 300 forintnyi rendszerhasználati díj lenne a reális. A legbosszantóbb az ügyben az, hogy nem tudok kivel beszélni, a megadott zöld számon az ügyintéző nem tudott segíteni, s még nem értem el egy olyan embert, aki döntési pozícióban lenne. Levelet is írtam, amire azt a választ kaptam, hogy a szolgáltató saját szakembereivel megvizsgálta az ügyet, s alaptalan a reklamációm, elutasították a kérelmünket.
Bóta Géza hozzátette: nincsenek egyedül a problémával. Néhány telefon után kiderült: valóban sok kollégáját foglalkoztatja a téma. Lovasi Ferencet, Nagytálya polgármesterét is felháborította az, amit a számlán látott. A faluban három kamerát szereltek fel, s egyenként havi 31 ezer forintot kellene fizetnie az önkormányzatnak mindezért az áramszolgáltatónak.
– A hivatalban van 5-6 iroda, villany, számítógépek, s a havi villanyszámlánk 13 ezer forint, tehát azt hiszem nem túlzás azt állítani, irreális a számlán szereplő összeg, ezért nem is fizettük be – mondta, hozzátéve: ő is hasonló akadályba ütközött, mint Noszvaj első embere, nem tudott döntéshozó emberrel beszélni az ügyben.
Van azonban pozitív példa is, ami jelzi: létezik megoldás, csak hiba kerülhetett a rendszerbe. Havasi László, Maklár polgármestere arról tájékoztatott, nekik először 40 ezer forintos havi számlák érkeztek egy-egy kamera után, majd reklamációja után ezeket sztornózták, s most 3-4 ezer forint körüli összeget fizetnek. Ugyanez történt Egerszalókon is: ott először 120 ezer forintról jött a számla. Felülvizsgálatot kértek, s a napokban 800 ezer forintot kaptak vissza. Azóta kameránként havonta 3 ezer forintot fizetnek, ami Tőgyi Gábor polgármester szerint elfogadható.A szolgáltató nem vizsgálja, miért mutat annyit a mérőóra
Dr. Boros Norbert, az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. kommunikációs igazgatója kérdésünkre úgy felelt: először is meg kell vizsgálni van-e más fogyasztási pont a kamerán kívül az adott fogyasztóhelyen.
– Két tökéletesen egyforma berendezés fogyasztása elvileg nem térhet el egymástól, azonban mi nem azt nézzük, miből adódik a fogyasztás. Erre a kiépítő, üzemeltető adhatja meg a választ. Hatósági árakról beszélünk, egy kilowattóra energia, rendszerhasználat az országban mindenütt ugyanannyiba kerül, a társaság pedig az alapján számláz, amit a mérőóra mutat, s nem vizsgálja, e mögött mi van.
Egerszóláton már korábban bemérették a fogyasztást
Egerszóláton e történetre szinte lefutott ügyként tekintenek. Verebélyi György polgármester még az év elején körüljárta, tehát jól ismeri a témát, s így a megoldást is. Mint mondja, mérő nélküli fogyasztási helyekről van szó, tehát a szolgáltató számított fogyasztás alapján számláz. A településen először 30 ezer forintos csekket kaptak, majd mind a három kameránál „bemérették” a fogyasztást. Az erről készült dokumentációt, mérési bizonylatot, ellenőrző mérést eljuttatták a szolgáltatónak s most 700 forint körüli összeget fizetnek. A településvezető szerint ez nemcsak vállalható, de teljesen reális is.
Forrás: HEOL