Keresés: „közlekedés” (252 találat)

Kerékpárosok versengenek Egerben

· Kék hírek · Oktatás

Általános iskolai tanulók számára szervezték meg a Kerékpáros Iskola Kupa elnevezésű verseny országos döntőjét. A 10-14 évesek számára rendezett, felmenő rendszerű verseny legjobbjai - megyéjük képviseletében – a május 30-a és június 1-je között Egerben megrendezett országos fináléban mérik össze elméleti (KRESZ) és gyakorlati (ügyességi és szabályossági) közlekedési tudásukat.

Az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Baleset-megelőzési Bizottsága (ORFK-OBB) évek óta nagy gondot fordít az általános iskolás korosztály baleseteinek megelőzésére. Sajnos a statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a 6-14 év közöttiekre a fokozott kockázatvállalás a jellemző, habitusuknál, gyakorlatlanságuknál fogva nagy veszélyt jelentenek a mindennapi közlekedésben. Az általános iskolás korosztály által okozott, illetve elszenvedett balesetek megelőzésének egyik hatékony módja a közlekedésre nevelő tevékenység, és ilyen tárgykörű országos versenyek megrendezése.

MSZP: Az önkormányzatiság további csökkentése, állami centralizáció

· Belföld · Politika

A politikai alapokra helyezett, központosított vezetés a célja a járási rendszer kialakításának, hangzott el az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség mai sajtótájékoztatóján.

Az elmúlt 20-22 esztendő legnagyobb vívmányát, az önkormányzatok saját sorsukról való döntési jogág veszi el a járási rendszer január 1-től, jelentette ki dr. Sós Tamás szocialista országgyűlési képviselő mai tájékoztatóján, melyen erősen bírálta az új közigazgatási forma 2013 elejére tervezett bevezetését. A képviselő szerint látszatintézkedések, látszatfolyamatok lesznek az önkormányzatok kezében, ténylegesen minden lényeges kérdést központilag fognak megmondani. Sós tamás szerint indokolatlan mértékű államosítást, centralizációt és pénzkivonást jelent a járások kialakítása, ami példátlan Európában, visszalépés. A járások létrehozása 30 milliárd forintba kerül, miközben nagyságrendi pénzeket vesznek el az önkormányzatoktól a jövő évi költségvetésben. Nincs tisztázva az alapvető kérdés, hogy mitől lesz jobb a lakosság számára a rendszer, fogalmazott a képviselő.

Az állam karja

Dr. Nagy Imre, az MSZP megyei közgyűlési frakcióvezetője szerint ami történik államosítás, centralizáció, az önkormányzatiság megszüntetése megspékelve egy kis személyi kérdésmegoldással, a holdudvar építésével.
Véleménye szerint az elmúlt két évtized nagy vívmányát, az önkormányzatiságot most leépítik. A megyéket gyakorlatilag felszámolták, ma már csak testület és jól fizetett funkcionáriusok vannak, érdemi tevékenység nem folyik. Nincs érdemi hatáskör, nincs érdemleges területfejlesztés sem, hangsúlyozta a frakcióvezető.
„Míg a kistérség gondolata az önkormányzatiságra, a közigazgatásra és az önkormányzati feladatellátásra épülő társulásokról szól, addig a járás nem más, mint a megyei kormányhivatalok meghosszabbított, alsószintű hivatali karja. Szó nincs arról, hogy az önkormányzatiságot erősítené, kimondottan állami feladatot épít a járási hivatalra.
Itt is egyértelműen megjelenik a centralizáció, ahogy a megyénél, még erősebben megjelenik az államosítás. Az önkormányzatok vagyonát január 1-től államosítják.” – fogalmazott az MSZP megyei frakcióvezetője.
Nagy Imre szerint teljesen átgondolatlan a rendszer, a települési hivatalok megszűnésével a lakosoknak a járási hivatalokhoz kell menni az ügyeket intézni. Így történik az anyakönyvek kezelésével is.
Komoly problémákat jelent a munkamegosztás, a rendszer nem tisztázza a jegyzők munkakörét sem. Hasonlóan bizonytalan a helyzet az intézmények tekintetében . Több önkormányzat társulásos formában látja el feladatát, nem tudni mi lesz ezekkel, ha a társulásokat megszüntetik. A szakmaiság vesztésre áll és úgy néz ki, hogy politikai kinevezettek lesznek a járási hivatalok vezetői, jelentette ki Nagy Imre.

Hét járás Hevesben

A járási rendszer kialakítása egyetlen olyan előnnyel sem jár, amely akár a lakosság, akár a munkavállalók érdekeit szolgálná, kizárólag a kormány részére nyújt központilag irányítható „játékteret”. Ráadásul az összevontság a jelenlegi önkormányzatoknál dolgozók nagyszámú elbocsátásával is járhat, ami beláthatatlan társadalmi, szociális következményeket vonhat maga után. – áll az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség közleményében.

Heves megyében 7 (egri, pétervásárai, hatvani, füzesabonyi, bélapátfalvai, gyöngyösi, hevesi) járás kialakítását tervezi a kormány, országosan 168-at. Előfordulhat, hogy egyes települések nem ugyanabba a járási körzetbe tartoznak majd, mint amelyik választókerületbe kerültek az új besorolás szerint.

Az MSZP álláspontja szerint a járási rendszer kialakítása indokolatlanul felerősíti az állam és a politika szerepét, kiüresíti a mostanra „kirablás” alatt álló önkormányzatokat, szétverik a kisebb hibákkal ugyan, de az elmúlt 20 év alatt jól működő önkormányzati rendszert.

Heves megyében is a falusi, kistérségi polgármesterek részéről fogalmazódik meg a legtöbb aggodalom a járások kapcsán. Az elmúlt két évben súlyos mértékben növekedtek az üzemanyagárak, drámaian csökkent a közösségi közlekedés színvonala és kapacitása. Már ezek is lényegesen nagyobb terhet raknak az emberek vállára, ha ügyintézés céljából be kell utazniuk a járási székhelyekre olyan ügyben is, amit korábban helyben elintézhettek.

Forrás: Holló Miklós/ Egriügyek

Biztonságban, kék lámpával

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság – Heves Megyei Baleset-megelőzési Bizottság minden évben megrendezi a „Biztonsággal-Kék Lámpával” elnevezésű rendőri szakmai és közlekedési verseny megyei döntőjét. A vetélkedő célja a rendőri balesetek megelőzése, továbbá a szakmai és közlekedési szabályismeret felfrissítése és elmélyítése.

A versenyen az öt kapitányságról, valamint az Autópálya Alosztályról 2-2 fő közterületi szolgálatot ellátó, egyenruhás rendőr vett részt, akik a városi fordulókon az első és második helyet szerezték meg.

A versenyzőknek a megyei döntőn 55 kérdéses KRESZ elméleti és 15 kérdésből álló szakmai tesztlapot kellett kitölteni, valamint autós ügyességi versenypályát kellet teljesíteni a Nemzeti Közlekedési Hatóság rutinpályáján.

Az ittas vezetőkre vadásznak Hevesben

· Kék hírek

Az ittas vezetés okozta közúti balesetek számának visszaszorítására indít akcióprogramot a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság. A megyére kiterjedő három hónapos, fokozott ellenőrzés során az ittas kerékpárosokat is büntetik.

Az ittas vezetés okozta bűncselekményre nincs mentség, hangsúlyozta Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezetője a mai tájékoztatón. A kormánymegbízott az ittas vezetés okozta balesetek számának tavalyi évhez viszonyított növekedésével indokolta kezdeményezését, ami alapján dr. Ormossy Attila, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, az egész megyére kiterjedő akciót indít.

Horváth László véleménye szerint a közvélemény, főként a falvakban, hallgatólagosan szemet huny a jelenség felett, s ezt a helyzetet nem lehet tovább tartani. A településeken belül is szeretnék a jelenséget visszaszorítani: „a kocsmából ne a szesz vezessen hazafelé” – fogalmazott a kormánymegbízott. Horváth László hozzátette, hogy a rendőrség végső eszköz, valójában a közgondolkodást, a közösségi normákat kell megváltoztatni.

Dr. Ormossy Attila rendőr-főkapitány a statisztikára hivatkozva elmondta, hogy az utóbbi 11 év legkedvezőbb baleseti eredményét mutatta az elmúlt év, amivel az uniós vállalásokat túlteljesítették. Az összbalesetek száma továbbra is csökkenést mutat, de idén 50 %-kal emelkedett az ittasan elkövetett balesetek száma. Áprilisban három ittas vezetés okozta baleset is halálos áldozatokat követelt. A folyamat megfékezése érdekében koncentrált ellenőrzést rendelt el a főkapitány, hiszen, ahogy fogalmazott, közös érdek, hogy kiszűrjék az életveszélyes vezetőket, akik nem a közlekedésbe valók.

Dr. Ormossy Attila arról tájékoztatott, hogy az új jogszabályok szerint súlyosabb büntetést von maga után az ittas vezetés, esetenként 150-300 ezer forintig terjedő bírságot. A korábban másként megítélt ittas kerékpározást is büntetik, 30-60 ezer forintig terjedően. A három hónapos akció során szondával ellenőrzik a vezetőket, az egész megye területén.

Holló Miklós/Egriügyek

A húsvét mérlege: 13 ittas vezető és 134 gyorshajtó

· Kék hírek

Az Országos Rendőr-főkapitányság a 2012.  április 6. és 9. közötti Húsvéti időszakra fokozott közúti ellenőrzőszolgálat végrehajtását rendelte el.

A fokozott ellenőrzés célja, az erre az időszakra jellemző ittas járművezetés visszaszorítása, valamint a sebességhatárok túllépőinek kiszűrése, illetve a passzív biztonsági eszközök használatának ellenőrzése volt. A rendőrök a megyében 633 főt vontak alkoholszondás ellenőrzés alá, melynek során 13 fő (7 személygépkocsi-vezető, 1 fő smkp. vezető, 5 fő kerékpáros) esetében pozitív eredményt mutatot a légalkoholmérő műszer. A három nap során:

-    7 esetben került sor hatósági engedély elvételére annak érvénytelensége miatt,
-    30 fő figyelmeztetésben részesült,
-    103 fővel szemben összesen 650.000,- Ft összegben került helyszíni bírság kiszabásra,
-    105 fővel szemben szabálysértési feljelentés készült,
-    20 fővel szemben büntető feljelentés megtételére került sor
-    144 fővel szemben közigazgatási eljárás indult (ebből 134 esetben a sebességtúllépés miatt)

A vizsgált időszak baleseti helyzetét tekintve elmondható, hogy Heves megyében 3 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt, valamennyi az Egri Rk. illetékességi területén.  Ebből 1 súlyos, 2 pedig könnyű sérüléssel végződött. Fenti balesetek túl, de már kedden a kora reggeli órákban sajnos 1 halálos kimenetelű közlekedési baleset is történt a Hevesi Rendőrkapitányság illetékességi területén. Ennél a balesetnél az elsődleges helyszíni adatok alapján az előző napi italozásból adódóan a gépkocsi vezető ittas állapotban kerékpárost  gázolt halálra.

A rendőrség felhívja a közlekedők figyelmét, hogy maradéktalanul tartsák be a közlekedési szabályokat. Elhangzott továbbá, hogy a jövőben gyakrabban lehet hasonló jellegű ellenőrzésekre számítani, mely nem a közlekedők zaklatására irányul, hanem a szabályokat figyelmen kívül hagyó, s ezzel másokat is veszélyeztető személyek kiszűrése és szankcionálása érdekében történik- tájékoztatott Meggyesfalvi Tamás r. alezredes.

Havazás a Mátrában

· Belföld · Szabadidő

Rügyező faágak és hózáporok. Erre a két szélsőséges jelenségre lehettek figyelmesek a Galyatetőn élő emberek. Húsvétvasárnapra több mint 9 cm-es hó lepte el a Mátrát. A helybéliek szerint szokványos ez az időjárás, évekkel ezelőtt is előfordult, hogy március végén, április elején még havazott. A hó nem okozott fennakadásokat a közlekedésben. Ahogy  a helyiek fogalmaztak: bár az előjelzések szóltak havazásról, nem gondolták, hogy a húsvétot hóviharban fogják eltölteni. Bár a szokottnál nagyobb hó lepte el Galyatetőt is, a közelben található vendéglátóegységek nagy része tele volt az ünnepekkor. Kovács Tamás étterem-tulajdonos elmondta: a vendégek a teraszon, a hóban fogyasztották el az ételeket, a gyerekek örömmel fogadták a havazást. Az emberek többsége hitetlenkedve fogadta ezt a szélsőséges időjárást, sokan már a tavaszias napsütésre és a forróságra várnak.

MSZP: Ez a vonat elment?

· Belföld · Politika

A Heves megyei szocialisták az alábbi közleményt adták ki: 

 "Egyes térségeket büntetnek, politikai bosszút állnak az ott élő embereken” – ezekkel a mondatokkal minősítette a Bajnai-kormány 24 vasúti mellékvonal bezárására vonatkozó döntését 2009-ben Fónagy János, jelenlegi fejlesztési államtitkár.

Akkor tehát ma is beszéljünk politikai bosszúról, amikor az Orbán-kormány országosan 412 vonatjáratot szűntet meg április 15-vel kezdődően? Ráadásul ebben benne van a kampányígéretek szerint (és csak részben teljesített) újranyitott 11 mellékvonal is. "

"A járatelvonás súlyos mértékben érinti Heves megyét, ahol 48 vonat szűnik meg két héten belül, az Eger-Szilvásvárad vonal például teljes egészében.

Érdekes ellentét ez annak fényében, hogy Horváth László, Heves megyei kormánymegbízott „lovas paradicsomot” álmodott Szilvásváradra, azt viszont nem lehet tudni, hogy a turisták – így is, és – a megnövekvő turisztikai attrakcióknak köszönhetően, mivel fognak eljutni például Szilvásváradra, vagy Bélapátfalvára, hiszen az Agria Volán sem tud több járatot indítani.

Ugyancsak kérdéseket vet fel, hogy ebben a helyzetben hol vannak a vasúti szakszervezetek, akik 2009-ben és 2010-ben a sztrájkformák egész tárát merítették ki, jóval kevesebb elvonás miatt, vagy hol vannak az Egerben akkoriban tiltakozó helyi politikusok. Habis László 2009-ben még azon az állásponton volt, hogy „Egernek fontos a vasút megléte, amit nem leépíteni, hanem fejleszteni kellene”. Az MSZP kéri Habis Lászlót, hogy tegyen fel olyan kérdést a Parlament falai között, hogy a mostani járatelvonás megfelel-e minden jogszabálynak.

Gaskó István (VDSZSZ) szerint eddig minden kormány megpróbálkozott az IMF nyomására a közösségi közlekedésből forrásokat kivonni, ám szakszervezeti vezető úgy véli, ebből semmi jó nem sül ki, így nem lehet megtakarítani. A bezárás azonban két héten belül életbe lép, sztrájkról pedig még szó sem esett.

Ezzel szemben a kormány arcátlan szemfényvesztéssel próbál kibújni a felelősség alól, amikor Völner Pál Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára úgy nyilatkozik: „Szó sincs vasúti vonalbezárásról, az április 15-i menetrendváltozásban összehangolják a közösségi közlekedést, kiszűrik a párhuzamosságokat, az utaslétszámhoz igazítják a járatokat, hatékonyabban használják fel a közpénzeket.”

Habár a kormányzati kommunikációs füllentő gépezet ma is működik, ez mit sem változtat azon, hogy egész térségeket vágnak el a közlekedés lehetőségétől, és az A-ból B-be történő eljutástól.

A Heves megyében megszűnő további vonatok:


  • Kál-Kápolna-Kisújszállás között 11 vonat szűnik meg.

  • Vámosgyörk-Gyöngyös vonalon 8 vonat szűnik meg.

  • Hatvan-Somoskőújfalunál 7 vonat szűnik meg.

  • Vámosgyörgy-Újszász (Szolnok) között 6 vonat szűnik meg.

  • Budapest-Hatvan-Sátolaljaújhely között 2 vonat szűnik meg.

Dr. Nagy Imre                              Pál György

Megyei frakcióvezető                   Városi képviselő

                       MSZP                                      MSZP

Leállnak a vonatok, meghal a vidék?

· Gazdaság · Politika

Az országos vonatközlekedés 10 százaléka Heves megyében szűnik meg - közölte dr. Sós Tamás szerdai sajtótájékoztatóján. Szerinte a közlekedési leépítések vesztese a vidéki ember.

"A Heves megyében élőket súlyosan érinti a 48 vonatjárat megszüntetése április 15-től" - hangzott el a megyei szocialisták keddi sajtótájékoztatóján. Korózs Lajos és dr. Sós Tamás MSZP-s politikusok adatai szerint országosan 412 vonat szűnik meg, ebből több mint 10 százalék Heves megyében.

Közben a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat vitája zajlik a Parlamentben. Koncepció, konkrét számok és hatástanulmányok, egyeztetések nélkül. Ahogy azt már az Orbán-kormánytól megszokhattuk - hívták fel a figyelmet.

A politikusok kiemelték: veszélybe kerül a lakosság eljutása a munkahelyre, vagy a diákok iskolába járása. Ma amikor történelmi csúcsot döntött az üzemanyagok ára, ezeknek az emelkedése is jelentősen beépül a közlekedési jegyekbe.Mindennek vesztese a vidéki ember.

A Fidesz ellenzékben a közösségi közlekedés állami fejlesztéséről beszélt, ellenállt minden racionális működési feltételt megteremtő átalakításnak. Ezzel komoly károkat okoztak.

A szocialisták közölték: Eger-Szilvásvárad vonalon 14 vonat szűnik meg, így lényegében ez a vonal leáll. Kál-Kápolna-Kisújszállás között 11 vonat szűnik meg. Vámosgyörk-Gyöngyös vonalon 8, a Hatvan-Somoskőújfalunál 7 vonat szűnik meg. A Vámosgyörgy-Újszász (Szolnok) között 6. míg a Budapest-Hatvan-Sátolaljaújhely között 2 vonat áll le.

Forrás: Egriügyek

Bombariadó a bíróságon

· Kék hírek

Kedden délelőtt 11 óra körül érkezett bejelentés a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságra, hogy bombát helyeztek el az Egri Városi Bíróság épületében.

A kiérkező rendőrök a biztonság kedvéért kitelepítették a Városi- és a Megyei Bíróság épületét, valamint a szomszédos kereskedelmi bankot is. Közel 200 embert kellett az épületekből kiküldeni. Lezárták a Barkóczy utcát, az autós és gyalogos forgalmat elterelték, a buszközlekedést más útvonalra irányították. A Heves Megyei Katasztrófavédelem munkatársai két fecskendővel vonultak a helyszínre és a tűzszerészekkel közösen átvizsgálták a helyszínt. A keresés több mint 2 óra hosszáig tartott.

Szerencsére nem találtak semmit, így körülbelül délután fél 2-kor feloldották az útzárat és mindenki folytathatta a munkáját. Nem hivatalos információink szerint, a mai napon egy budapesti érdekeltségű bűnbanda tárgyalására került volna sor.

Forrás: Egriszín

Életveszély a beomló pincék miatt

· Belföld

 Leomló sziklafalak és pincebeszakadások veszélyeztetik Eger egyes területeit.  A váratlanul kialakuló helyzet főként a csapadékos időszakok után okoz gondot a városlakóknak. Egy, a Mlinkó utcában beszakadt régi pince miatt életveszélyessé vált a gyalogos közlekedés is.

2010 óta több bejelentés érkezett az önkormányzathoz a Bányakerti területrészen található sziklafal omlása miatt. Az elmúlt évek esőzései, valamint az idei hó és fagy hatására idén január elején a korábbiaknál nagyobb méretű sziklatömbök váltak le a falról. A mállási, pergési folyamatot a 2010-es esőzések, majd a 2011-es őszi csapadékok gyorsították fel.

Egy régi pince szakadt be a Mlinkó utcában, szintén januárban. A beszakadás következtében a jármű és gyalogos közlekedés életveszélyessé vált, az utcát le kellett zárni. A kialakult helyzet nemcsak a közutat veszélyezteti, hanem az utca közműveit és lakóépületeit is. A gázvezeték és vízvezeték a levegőben lóg, a csatorna a szakadási kürtő szélére került.

A helyreállítás érdekében az önkormányzat vis maior pályázatot nyújt be, mellyel a helyreállítási költségek 70 százalékára lehet pályázni, 30 százalékát pedig saját erőből kell biztosítani. A sziklafal esetében el kell távolítani a kilazult, mállott part éli sziklatömböket, ki kell vágni a lógó gyökerű fákat, cserjéket és meg kell oldani a vízelvezetést.

Mivel nem tudni pontosan, hogy hol húzódnak kisebb nagyobb üregek, egykori pincék a felszín alatt, folyamatosan fennáll annak a veszélye, hogy a lehullott csapadék fellazítja és veszélyessé teszi a talajt a városban. Az őszi csapadékos időjárást, a téli hóolvadásokat követően Egerben szinte minden évben történik két-három váratlan pincebeszakadás vagy partfalomlás.

Holló Miklós/Egri ügyek