Keresés: „orvos” (308 találat)

A Miniszterelnökséget vezető miniszter 7/2015. (II. 17.) MvM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló egyes agrár-vidékfejlesztési támogatási rendeletek módosításáról

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a), f ) és h) pontjában, a 17. alcím tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés e) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 7. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 1. pontjában meghatározott

feladatkörében eljáró földművelésügyi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

1. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások

1. § (1) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet [a továbbiakban: 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet] 17. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

(2) A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 31. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 3. számú melléklet SZJ 74.4 vagy TESZOR 7311, 58114, 58133, 58143, 59113, 60103, 63112 szám alatt felsorolt szolgáltatások kizárólag az 1974/2006/EK rendelet VI. mellékletének 2.2. pontja szerinti magyarázó táblák és plakátok készítésére, valamint a megvalósult művelet népszerűsítésére fordíthatók.” (3) A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet „ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK” alcíme a következő 36/K. §-sal egészül ki:

„36/K. § (1) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló egyes

agrár-vidékfejlesztési támogatási rendeletek módosításáról szóló 7/2015. (II. 17.) MvM rendelettel [a továbbiakban:

7/2015. (II. 17.) MvM rendelet] hatályon kívül helyezett 24. § (2) és (2a) bekezdést a 7/2015. (II. 17.) MvM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban, valamint jogorvoslati eljárásokban sem kell alkalmazni.

(2) Amennyiben az ügyfél a 24. § (2) bekezdésében foglaltak megsértése következtében a 35. § (9) bekezdése szerint hozott közigazgatási döntést jogorvoslati kérelemmel támadta meg, és a 7/2015. (II. 17.) MvM rendelet hatálybalépésekor a jogorvoslati eljárás még folyamatban van, valamint az ügyfélre irányadó megvalósítási határidő a jogorvoslati eljárás alatt vagy legkésőbb 2015. május 31-ig telne le, úgy az ügyfél 2015. augusztus 31. napjáig köteles a támogatott műveletet megvalósítani, valamint az utolsó kifizetési kérelmet benyújtani.

Forrás Eger Vidék Kincsei Egyesület

http://www.evk-egyesulet.hu/

Tragikus eset történt Mátraderecskén, a polgármesteri hivatal udvarán csütörtökön nem sokkal déli 12 óra után.

Úgy tudjuk, az ott dolgozó férfiak szokás szerint a szociális tűzifát, illetve az önkormányzati segítségként nyújtott lignitet válogatták, illetve készítették elő, amikor a helyszínen megjelent egy idős, helyi férfi, aki kifogásolta a számára juttatott szén mennyiségét, majd váratlanul egy éles szúró eszközzel mellbe szúrta a munkásokat irányító karbantartót.

Épp a közelben tartózkodott a háziorvos, aki haladéktalanul ellátta a sebesültet és mentőt hívott hozzá. A férfit súlyos sérülésekkel szállították az egri kórházba.

Forgó Gábor a település polgármestere az esettel kapcsolatban elmondta: a faluban több mint kétszáz rászoruló család él, akiknek a lehetőségekhez képest mindenben próbálnak segíteni a téli hónapokban. A bűncselekményt elkövető, egyedül élő, idős férfi már negyedik éve, minden alkalommal kapott tűzifát és szenet is, ám ez a jelek szerint kevésnek bizonyult.

A falubeliek azt mondják, a férfi néha zavartan viselkedik, pszichés problémái vannak, de senki nem feltételezte volna róla, hogy ilyen tettre képes. Úgy tudjuk, betegségére gyógyszert is szed.

Információink szerint az idős férfi előző nap a megszúrt férfinél reklamált, mert szerinte kevés szenet kapott.

A helyszínen jelenleg is ott tartózkodnak a rendőrök, akik tanúkat hallgatnak meg, s jegyzőkönyvet vesznek fel a történtektől.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság honlapján az esettel kapcsolatban annyit közölt, hogy a bejelentés hozzájuk január 29-én 12 óra 25 perc körül érkezett, miszerint Mátraderecske Polgármesteri Hivatalának melléképületében egy helyi lakost késsel bántalmaztak.

A nyomozók rövid időn belül lakásán elfogtak egy 68 éves mátraderecskei férfit, aki a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható. A férfit az egyenruhások előállították a Pétervásárai Rendőrőrsre, ahol gyanúsítotti kihallgatása jelenleg is folyamatban van.

Az egri kórház 33 millió forintot kapott a várakozási idők lefaragására a közelmúltban. Szeptember végéig így ötvenöttel több műtétet tudnak finanszírozni.

Ha ma valakinek térdprotézisre van szüksége és az egri kórházban szeretné megműttetni magát, akkor erre neki az aktuális várólista-adatok szerint 1882 nap múlva, vagyis 2021 novemberének közepén lenne lehetősége. Jól jön hát az a 33 millió forint, amit a gyógyintézmény a várakozási idők lefaragására kapott a közelmúltban.

Hatmilliárd forintot kap a hazai egészségügy arra, hogy csökkentse a várólistákat. Ezt még december végén jelentette be Zombor Gábor egészségügyi államtitkár. Reményei szerint ezzel a kisebb műtétekre csak két-három hónapot kell majd várni, a nagy értékű, költséges beavatkozásoknál – például csípőprotézis, térdprotézis esetében – pedig fél évre rövidülhetnek a várólisták, ami megfelel az Európai Unió sztenderdjeinek.

Ettől azonban az egri egészségügyi létesítményben még messze vannak, hiszen dr. Róth Péter, a Markhot Ferenc Kórház ortopéd főorvosa arról tájékoztatta lapunkat, hogy a napokban bizony éppen 2021. november 11-ére volt kénytelen előjegyezni egy térdprotézis-műtétre váró beteget. A szakember szavai szerint a két legkritikusabb műtéti várólista, a csípő-, illetve térdprotézis-műtéteké. A most a kormányzat által átutalt 33 millió forintos támogatásból szeptember végéig körülbelül 55-tel több műtétet tudnak ezek közül elvégezni.

– Azt azonban látni kell, hogy az interneten is nyilvánosan elérhető várólisták hossza folyamatosan változik. Éppen ezért a betegeket együttműködőbb magatartásra kérjük, éppen a sorstársaik érdekében – hangsúlyozta az egri kórházban a várólisták kurtítását koordináló Róth doktor.

Hogy miről is van szó? Nem másról, mint arról, hogy a betegek, akik gyakran nagy fájdalmak között várakoznak például egy térdprotézis beültetésére, minden követ megmozgatnak, hogy mielőbb elvégeztessék az operációt. Nem ritka, hogy másik kórházban végeztetik el a beavatkozást. Ilyenkor a várólistáról automatikusan lekerülnek. Az is előfordul, hogy az előjegyzéskor meghozott döntést időközben megváltoztatja a beteg, vagyis mire sorra kerülne, már nem szeretné, ha megműtenék, de ezt csak akkor jelzi, amikor a kiértesítik: sorra került. Dr. Róth Péter éppen ezért fontosnak tartotta hangsúlyozni: a műtétre várakozók is sokat tehetnek az egészségügyben dolgozók munkájának megkönnyítéséért, ha időben jelzik a változást.

A most kapott pluszpénzből elvégezhető műtétekhez Egerben már elkezdték a betegek kiértesítését és a többletforrásból fedezett beavatkozások elvégzését.

Forrás: HEOL

2015. január 15-én pénteken éjfélkor szólalt meg az inkubátorház csengője a hatvani Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézetben.

 Az inkubátorban egy 2800 grammos 50 centiméteres egészséges kislány újszülöttet találtak az újszülött osztály dolgozói.

 Dr. Stankovics Éva a kórház főigazgatója elmondta, hogy a 2013. november végén átadott inkubátorban a kis Jázmin a második újszülött, aki lehetőséget kapott. Nagyon örül annak, hogy 2013-ban a kórház meg tudta teremteni az újszülött-mentő inkubátor kialakításának lehetőségét.

 Dr. Rosta Ildikó osztályvezető főorvos elmondta, hogy a kislány a vizsgálatok alapján teljesen egészséges, és a további elhelyezéséig az újszülött osztály dolgozói gondoskodnak róla. Legutóbb egy évvel ezelőtt 2014. január 10-én találtak az újszülött mentő inkubátorban egy egészséges újszülöttet, akit akkor az Albert névre kereszteltek a kórház dolgozói.

A gazdájuk által az utcán felügyelet nélkül kóborolni hagyott kutyák támadásának esett áldozatul Átány községben egy fiatal nő, aki ennek során olyan súlyos harapott sérüléseket szenvedett, hogy kórházi ellátásra szorult. A Hevesi Járási Ügyészség gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétsége miatt emelt vádat az állatok tulajdonosával szemben. A 68 éves vádlott Átány községben él, ahol lakóháza udvarán 2014. április 5-ét megelőzően két nagy testű, staffordshire terrier keverék kutyát tartott. A kutyákat éveken át elmulasztotta beoltatni, és elektronikus exponderrel sem látta el azokat. Mivel az állatok megkötve nem voltak, így a több helyen hiányos, laza fonatú drótkerítésen keresztül rendszeresen kijártak az utcára, kóboroltak a községben, ami sokakban félelmet keltett. Ezt többen is jeleztek a vádlottnak, de ő a tőle elvárható figyelmet és körültekintést elmulasztva a kutyák kijutásának megakadályozása érdekében a kerítést továbbra sem erősítette meg, és az állatokat sem kötötte meg. 2014. április 5-én reggel a sértett a kerékpárján indult el dolgozni, amikor nem sokkal 6 óra előtt egy lakatlan ház udvaráról hirtelen rárontott a vádlott ezúttal is szabadon kóborló két kutyája. A fiatal nő a kerékpárját maga elé tartva próbált védekezni ellenük, de azok mögé kerülve a lábaiba akaszkodtak és a földre rántották, ahol a végtagjait tovább marcangolták. A sértett kiáltozását meghallották az utcában lakók, akik a segítségére siettek, és végül ők zavarták el a kutyákat. A megtámadott lány így is súlyos - vérző, részben nyílt sebesüléssel járó - sérüléseket szenvedett a bal karján és mindkét lábán, sőt, még a bal sípcsontját is megroppantotta az egyik harapás. Szakszerű orvosi ellátása ellenére sem zárható ki, hogy sérülései maradandó fogyatékosság visszamaradásával gyógyulnak. A Hevesi Járási Ügyészség a vádlottal szemben felfüggesztett fogházbüntetés, valamint - emellett - pénzbüntetés kiszabására tett indítványt. Az esetről készült riportunkat itt láthatják.

November 25-én vette észre először maklári nézőnk, hogy az udvarukon álló fenyőfa alatt vadgerle tetem van.

Ezt követően minden nap 2-3 tetemet talált a fenyő alatt. Ekkor már jobban megnézte a tetemeket,de semmi külsérelmi nyomot nem talált.

A család megijedt, hiszen akár ők is veszélyben lehetnek. November 28-án felhívta Egerben a tisztifőorvos helyettest ő tovább küldött Egerbe a Járási Állategészségügyi hivatalba. Itt azt tanácsolták neki: vigyen be mintát és ők tovább küldik Budapestre.

A mintákat nézőnk leadta, azóta is várja az eredményt. Közben a lehullott galambok száma már 30 fölött van.

Megkeresésünkre az Állategészségügyi igazgatóságon elmondták: az országos laboratórium nagyon leterhelt. Ők is az eredményre várnak. Valószínűleg azonban nem fertőzés végzett az állatokkal, hiszen a panaszos saját állatai nem betegedtek meg. Feltehetőleg a pockok túlszaporodása miatt kihelyezett méregből fogyaszthattak a gerlék.

Hamis általános orvosi diplomával praktizált négy és fél éven át egy nő, többek között Tiszanánán, ahol lebukásáig helyettes háziorvosként kezelt betegeket. Az 54 éves vádlott feltehetően még 2008-ban jutott hozzá - tisztázatlan körülmények között – egy hamis orvosi diplomához, mely szerint 1996-ban, a franciaországi Toulouse-ban elvégezte az orvosi egyetemet. A vádlott azonban sem ekkor, sem máskor nem kapott orvosi diplomát az egyetemen, sőt a hamis orvosi diploma külsőségeiben sem felelt meg az egyetem által kiállított okiratnak, és az azt aláíró személyek kiléte sem volt azonosítható. A vádlott a hamis diplomát Magyarországon az erre illetékes hivatalhoz elismertetés céljából benyújtotta, amely azt 2009. január 30-án kelt határozatával a magyarországi általános orvosi oklevéllel egyenértékűnek ismerte el, és feljogosította a kérelmezőt az általános orvosi cím és a doktori cím viselésére. Az álorvosnő - aki időközben felvételt nyert az orvosok alapnyilvántartásába is - ezt követően 2013. július végéig az orvosi gyakorlatra jogosultság színlelésével tevékenykedett. 2009-ben a Hospinvest Egészségügyi Befektetési Zrt. fenntartásában lévő egri Markhot Ferenc Kórházban, mint közalkalmazott, a gasztroenterológiai, belgyógyászati, kardiológiai fekvőbeteg osztályokon a kardiológiai és belgyógyászati szakrendeléseken orvosként dolgozott. 2010 és 2013 között az Agria-Ügyelet Kft-vel kötött megbízási szerződés alapján Egerben orvosként, illetve ügyeletes orvosként, valamint közalkalmazotti jogviszonyban, az Országos Alapellátási Intézet alkalmazásában – színlelt végzettségének megfelelő díjazás ellenében – Tiszanánán, helyettes háziorvosként tevékenykedett. Mindezekért összesen több mint tizenhárom és fél millió forint javadalmazásban részesült. A vádlott időközben tagfelvételi kérelmet nyújtott be a Magyar Orvosi Kamarához is, ahol a valótlan adatokkal be is jegyezték a közhiteles tagnyilvántartásba, később azonban megkérdőjeleződött az orvosi mivolta, ezért vele szemben eljárás indult, ami a lebukásához vezetett. A Hevesi Járási Ügyészség kuruzslás bűntettével, és két rendbeli közokirat-hamisítás bűntettével vádolja a nőt, akivel szemben a vádiratában felfüggesztett börtönbüntetés, valamint pénzbüntetés kiszabására, továbbá az egészségügyi szakképesítést igénylő foglalkozások gyakorlásától történő eltiltásra tett indítványt.

A katasztrófák elleni védekezés egyik fontos eleme a jól működő, széleskörű társadalmi alapokon nyugvó polgári védelem. Ahogy az elnevezés is tükrözi, a polgárok szerveződésével, együttműködésével létrejövő, a polgárok védelmére hivatott rendszerről van szó, mely elsősorban különböző katasztrófák, veszélyhelyzetek esetén képes segítséget nyújtani olyan helyzetekben, amikor az esemény kezelésére rendelt szervezetek (tűzoltóság, rendőrség, mentőszolgálat) kapacitásai önmagukban már nem elegendők. Erre adott esetben egy elhúzódó, komoly árvízi helyzet is példa lehet, hiszen egy ilyen védekezés egyrészt időben is elnyúlik – a beavatkozókat pihentetni kell, a védekezést azonban nem lehet felfüggeszteni – másrészt szükségessé válhat olyan gépek, eszközök igénybe vétele, melyekkel a hivatásos szervek nem rendelkeznek. Fontos tudni, hogy vannak olyan önkéntes szerveződések – Vöröskereszt, Polgárőrség -, melyeknek tagjai adott esetben lényegében ugyanazt a tevékenységet végzik veszélyhelyzetek idején, mint „normál" időszakban, csak a katasztrófavédelem önkéntes állományának tagjaként, ily módon ez a szolgálat nem jelent plusz terhet az önkéntes számára. A katasztrófavédelem egyik alappillére a polgári védelmi szakterület. Ez a rendszer munkahelyi -, települési -, területi illetékességű egységekből áll, melyek az adott település, terület veszélyeztetettségének figyelembe vételével jöttek létre. A fenti egységek állománya az utóbbi évtizedekben törvényi felhatalmazás alapján kijelöléssel kerültek feltöltésre. A megújult katasztrófavédelmi szabályozó rendszer azonban lehetőséget ad önkéntes polgári védelmi szervezetek létrehozására is. Heves megyében a köteles polgári védelmi szervezetek állománya több ezer főt tesz ki, de az önkéntesek száma is dinamikusan növekszik. Önkénteseink olyan emberek, akik vállalják, hogy szabadidejükből áldoznak a közjavára, illetve felajánlják erejüket szaktudásukat, speciális technikai eszközeiket embertársaik védelme érdekében. Ebbe a sorba tartoznak az önkéntes tűzoltó egyesületek, a járási mentőcsoportok, vagy éppen a MÁTRA Mentőcsoport, mely megyénk speciális mentő egysége. Az önkéntesek egy részére fizikai munkában számíthatnak a katasztrófavédők, más részük pedig speciális szakértelmével (orvos, építész, búvár, alpinista, kutya kiképző) vagy eszközeivel (quad, terepjáró, lánctalpas jármű, vízi jármű), járul hozzá a katasztrófák elleni védekezéshez, vagy eltűnt személyek kereséséhez. A cél az, hogy a polgári védelmi szervezetek minél nagyobb része álljon önkéntesekből, hiszen az az ember képes legtöbbet tenni, aki saját akaratából cselekszik, magától dönt úgy, hogy a közösség érdekében plusz feladatokat is vállal. Ezért döntöttünk úgy, hogy meghirdetjük az önkéntes polgári védelmi szervezetekbe, települési mentőcsoportokba való jelentkezés lehetőségét. Csatlakozzon hozzánk, legyen tagja egy olyan csapatnak, melyben mindenki egy céllal dolgozik: önzetlenül segíteni a bajban! Önkéntes polgári védelmi szolgálatra jelentkezhet olyan személy is, akinek semmilyen végzettsége, szakképzettsége nincs, hiszen számos olyan feladat, művelet adódhat egy alkalmazás során, amely egy gyorsított ütemű felkészítést követően végezhető (ide tartozik például a homokzsákos árvízvédekezés több részfeladata is). Várjuk azok jelentkezését is, aki valamilyen speciális tudás, szakértelem birtokában vannak. Ez alatt olyan szaktudást, képességet értünk, mint például a különböző mérnöki szakterületek (építész, vegyész, biológus, fizikus, gépész, stb.). Hasonlóan nagy szükség lehet speciális végzettséggel rendelkező szakemberekre is, mint amilyen az alpinista, vagy búvár. Nem csak a személyes tudás, fizikai munka, vagy képesség alkalmazható a kárfelszámolás során: óriási segítség lehet egy technikai eszköz, jármű, vagy éppen speciális szerszám, berendezés is. Éppen ezért várják olyan személyek jelentkezését is, akik ilyen jellegű segítséget képesek nyújtani. A jelentkezők saját településük veszélyeztető hatásai elleni védekezésben vesznek részt, a polgármester felhívására. Aki egyetért és azonosulni tud a fenti célokkal kérjük jelentkezzen és csatlakozzon hozzánk! Érdeklődni és jelentkezni lehet Eger város polgármesteri hivatalában (becze.attila@ph.eger.hu tel:36/ 521-945) valamint az Egri Katasztrófavédelmi Kirendeltségen (eger.kvk@katved.gov.hu tel.: +36 36 510-620).

Mint ahogy arról már korábban értesülhettek, október végén létrejött a Heves Megyei LIGA Szakszervezet Kéményseprő Szakszervezeti Csoportja. Megalakulásunk legfőbb céljaként azt határoztuk meg, hogy - egy emberként - választ kapjunk kérdésünkre: a jelenlegi szolgáltató megszűnése esetén - amire a fennálló helyzet alapján joggal számíthatunk – hogyan fog alakulni a Heves megyei kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyzete és ez miként fog minket - akik a feladat ellátásához szükséges szakképesítéssel rendelkezünk - érinteni.

Sajnálatos tény, hogy az elmúlt időszakban sok kéményseprő került elbocsátásra és december közepén a még megmaradt, de már felmondás hatálya alatt álló szakemberállománynak is megkezdődik a munkavégzés alóli felmentése. Tehát az általunk megfogalmazott kérdés akkut problémákat vet fel, ami mielőbbi határozott megoldást igényel, tekintettel a fűtési szezonra és - a médiában is egyre gyakrabban megjelenő - balesetek, tragédiák megelőzésére. Megkerestük Habis László polgármestert mint az ellátásért felelős MJV önkormányzatának vezetőjét, továbbá a tevékenységet felügyeleti szervként koordináló Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot és kezdeményeztünk egy kerekasztal beszélgetést, amire 2014. november 21. napján került sor az egri városházán.

A tárgyaláson a szakszervezet részéről Vámos Csaba ügyvivő, valamint Dr. Krasznay Zsófia és Nádassy Géza a Heves Megyei LIGA Szakszervezet tisztségviselői, míg Eger MJV képviseletében Habis László polgármester, Dr. Turcsányi Dániel gazdasági alpolgármester, Dr. Bánhidy Péter aljegyző, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részéről pedig Csontos Ambrus megyei igazgató vett részt.

Az egyeztetés pozitív hangvételű volt, a résztvevők egyetértettek abban, hogy mielőbb megoldást kell találni a kialakult helyzetre. A fennálló állapot orvoslására több lehetőség felmerült, de egyelőre érdemi döntés nem született és az illetékesek időt és türelmet kértek, hogy az összes alternatívát részletesen megvizsgálhassák. A megoldási javaslat kidolgozásához mi is felajánlottuk a szakmai segítségünket. A megjelentek egybehangzóan támogatásukról biztosították a megye valamennyi kéményseprőjét, de jelezték, hogy nem akarnak hamis ígéretekkel bíztatni minket. Mindeközben kijelentették azt is, hogy Eger MJV önkormányzata törekedni fog arra, hogy a megyében zökkenőmentes legyen a kéményseprő-ipari közszolgáltatás, hiszen ez a hatályos 2012. évi XC. törvény alapján jogszabályi kötelezettségük is.

Az idő természetesen szorít minket kéményseprőket, hiszen mindannyiunk megélhetése és mind a személyes, mind szakmai megbecsülése a tét, de ígéretet kaptunk egy újabb, közel jövőbeli egyeztetésre, ahol - reményeink szerint - már konkrét megoldással, vagy legalább annak tervével tudnak szolgálni számunkra.

Ezúton kérném tisztelettel én is valamennyi kollégám türelemét és megértését. Úgy vélem, egybehangzó véleményünk alapján, legkésőbb december közepéig, tehát a jelenlegi szolgáltató biztos működésének végéig várnunk kell a fennálló probléma megoldására. Azonban amennyiben 2014. december 15. napjáig nem kapunk tájékoztatást a konkrét közszolgáltatás-ellátási tervről, vagy meghívást egy újabb egyeztetésre, úgy további lépéseket kell megfontolnunk a Heves megyei kéményseprők jövője és a megye lakosságának és vállalkozásainak biztonsága érdekében.

Eger, 2014. november 24.

Vámos Csaba

ügyvivő

Szilvásvárad közelében, egy dombtetőn állva próbált felvételeket készíteni a sértett a crossmotorjával felé közeledő barátjáról, aki azonban elveszítette uralmát a jármű felett, és halálra gázolta őt. Az esetről itt számoltunk be.

A 24 éves vádlott és barátnője megbeszélték, hogy 2013. október 6-án, Szilvásvárad külterületén az ún. Kutyás Szőlős-hegyen, mobiltelefonnal fotókat és videófelvételeket fognak készíteni az emelkedőn nagy sebességgel motorozó férfiról.

Ennek megfelelően a vádlott a 32 KW teljesítményű, 249 cm3-es Yamaha YZ 250 típusú motorkerékpárjával – mely kategóriájú jármű vezetésére engedéllyel nem rendelkezett - motorozni kezdett, amit a nő a földút bal oldalán, a magas fűben állva igyekezett rögzíteni.

A sértett azért, hogy a domb aljáról felé haladó barátjáról még hatásosabb felvételeket tudjon majd készíteni – a vele való megbeszélés nyomán - a domb tetején a földút közepére állt. A vádlott a meredek lejtőn kb. 36-42 km/h sebességgel közeledett felé, de a terepviszonyok miatt akkor vette csak észre a barátnőjét, amikor az a tetőn felbukkanva már csupán 50 méter távolságra volt tőle. Ekkor – vezetési tapasztalatok híján - elveszítette az uralmát a motor felett, és elütötte a nőt, aki az út menti bokros-füves területre zuhant.

A sértett a baleset következtében olyan súlyos, belszervi roncsolódással járó sérüléseket szenvedett, melyek következtében - a szakszerű orvosi ellátás ellenére - másnap délután a Miskolci Megyei Kórház Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályán elhalálozott.

Az Egri Járási Ügyészség a férfit halált okozó közúti baleset gondatlan okozásának vétségével vádolja.

Az Egri Járási Ügyészség a vádiratában indítványozta, hogy a járásbíróság a vádlottal szemben felfüggesztett fogházbüntetést szabjon ki, határozott időre tiltsa el őt a közúti járművezetéstől, és kötelezze az eddig felmerült, csaknem félmillió forint összegű bűnügyi költség megfizetésére is.