Keresés: „tanár” (179 találat)

Eger értékeit sorakoztatja fel az Agrianum napok rendezvénysorozat a hétvégén. Az Egri Kulturális és Művészeti Központ által első alkalommal megrendezett esemény az úgynevezett Agrikumokat, épületeket, személyeket, családokat, kulturális rendezvényeket hivatott bemutatni hagyományteremtő szándékkal.

Az I. Agrianum egyik helyszíne a Vár, ahol pénteken a gyerekek Várjátékok keretében idézik fel Gárdonyi Géza Egri Csillagok című regényének jeleneteit. A programban az Egri Vitézlő Oskola fegyverbemutatóját követően Dobó István várkapitány végvári vitézzé avatja az ifjakat.
Szintén a Vár ad otthont a IV. Mekcsey István Kupa - Országos Íjászversenynek szombaton.
Nem lehetne hagyományos egri program néptánc nélkül sem. A város méltán lehet büszke arra a több száz néptáncosra, akik generációkon át tanulták újra és adták tovább tánchagyományunkat színpadon, táncházakban és saját családjukban. Eger és környékbeli néptáncegyüttesek részvételével rendezik meg az Agria Néptáncnapot szombaton a Dobó téren. A rendezvény felmutatja azt a jelenleg folyó munkát, amit iskolákban, kulturális intézményekben folytatnak a lelkes néptáncoktatók azt a célt szem előtt tartva, hogy folklórhagyományaink megismerése és megtartása kiemelten fontos a jövő nemzedék kulturális nevelésében.
A Kálvin Ház Eger múltjáról szóló előadásokkal készül az Agrianumra. A programban szó lesz többek között a fertálymesterségről, a XVIII. századi önkormányzati ítélkezésről, boszorkányperekről.

Az Agrianum napok tiszteletére több étterem levéltári adatok alapján készít menüt és az intézmények féláron kínálnak belépőt.

Az AGRIANUM programja:

Október 1. péntek
10.00
VÁRJÁTÉK
Egri és Eger környéki 6. osztályos diákok részvételével előzetes jelentkezés alapján!
Helyszín: Vár, Dobó tér
A Várjáték során az egri és az Eger környéki gyerekek megidézik az 1552-es várvédők tetteit, diadalát, életre keltve Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényét. Az idén 28. alkalommal kerül megrendezésre a Várjáték. Vitézi próbatételek, az Egri Vitézlő Oskola fegyverbemutatója várja a jelentkezőket, Dobó István felesketi a csapatokat a vár védelmére, kézműves műhelyekben alkothatnak a vitézjelöltek, a játék végén pedig Dobó István végvári vitézzé avatja a résztvevőket.

15.00
DOBÓ KARDJA ÁTADÁSI ÜNNEPSÉG
Az egri Dobó Kardja Rend minden évben ősszel, az eredeti magyar vitézi szablya hiteles másolatával jutalmazza azt a személyt vagy személyeket, akik Eger városát személyükben, tetteikben, karakterükben, elkötelezettségükben kimagasló szinten képviselik. Az átadásra mindig egy kulturális műsorral színesített, felemelő ceremónia keretében kerül sor. A kitüntetettek személyéről a 2008 – ban alakult Dobó Kardja Rend dönt. Az, hogy ez évben ki kapja, legyen egyelőre meglepetés.
Helyszín: Városháza

17.00
IDŐ ÉS LÉLEK
HERCZEG ISTVÁN festőművész és grafikus kiállítása
Köszöntőt mond: Ponyi lászló EKMK igazgatója
Megnyitja: H.Szilasi Ágota művészettörténész
Közreműködik: Császi Emese hegedűn
Támogató: Losonczi Csaba kézműves borász
A kiállítás megtekinthető október 24-ig minden nap 13.00 – 17.00
Helyszín: Szent Hedvig  Kollégium Galériája, Eger Dobó tér 6.
Főiskolásként Egerbe kerülő, 1967 óta Egerben élő művész a művészeti és a kulturális közéletben mindig aktív szerepet vállal: több kulturális esemény kigondolásában és kivitelezésében is aktívan részt vett, ezek közül a legjelentősebb a Középkori Piactér. A tanítás sem marad ki tevékenységi köréből: jelenleg az egri Eventus Művészeti Szakközépiskola tanára, de az egri Tanárképző Főiskola Rajz Tanszékén is tanított évekig. Elsősorban grafikus, de a festészet is  vonza, és  alkotótársa az egri Marcipánia megalkotójának, Kopcsik Lajosnak is. Művészete féltéssel terhes kiáltás az ember természeti és társadalmi életterének, környezetének megóvásáért, életben tartásáért.

Október 2. szombat
10.00
IV. MEKCSEY ISTVÁN KUPA - ORSZÁGOS ÍJÁSZVERSENY
az Egri Vitézlő Oskola szervezésében
a Dobó István Vármúzeum és Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala támogatásával.
Helyszín: Vár

15.00
AGRIA NÉPTÁNCNAP - Egri és Eger környéki néptáncegyüttesek találkozója
15.00 Gyermek néptáncegyüttesek műsora
16.00 Országgáment Borcsa avagy megy a kendő vándorútra
Gajdos zenekar gyermekkoncertje
17.00 Aprók tánca
17.30 Ifjúsági- és felnőtt néptáncegyüttesek műsora
18.00 Táncház
Helyszín: Dobó tér
Esőhelyszín: Bartakovics Béla Közösségi Ház
Városunk méltán lehet büszke arra a több száz néptáncosra, akik generációkon át tanulták újra és adták tovább tánchagyományunkat színpadon, táncházakban és saját családjukban.
Rendezvényünk felmutatja azt a jelenleg folyó munkát, amit iskolákban, kulturális intézményekben végeznek lelkes néptáncoktatóink egy célt szem előtt tartva: folklórhagyományaink megismerése és megtartása kiemelten fontos a jövő nemzedék és magyarságunk megélése szempontjából.

17.00
EGER ANNO – előadások Eger múltjáról
Bujdosné dr. Pap Györgyi, történész-muzeológus:
Válogatás Hevesi Sándor álló- és mozgókép gyűjteményéből
Várkonyi György, Fertálymesterek főkapitánya:
Eger fejlődése a fertálymesterség tükrében
Dr Petercsák Tivadar, az EKF tanszékvezető egyetemi tanára:
A fertálymesterség emlékei
Dr Nemes Lajos, a Levéltár igazgatója:
Eger város önkormányzatának működése a XVIII. században, különös tekintettel az ítélkezésre (boszorkányperek, gyilkosság, lopás, rablás)
Dr Löffler Erzsébet, a Főegyházmegyei Könyvtár igazgatója
Hit és tudomány Eszterházy Károly világképében
Helyszín: Kálvin Ház

AGRIA  GASZTRONÓMIA
A következő éttermek egri specialitásokkal várják vendégeiket:
Fehér Szarvas, Hotel Flóra, Hotel Eger, Park Hotel, Marján Cukrászda, Old Jack’s Pub

50%-os kedvezménnyel látogatható október 1-2-án:
BUTTLER HÁZ
ÉRSEKI GYŰJTEMÉNYI KÖZPONT
FŐEGYHÁZMEGYEI KÖNYVTÁR

Támogató:
Eger MJV Önkormányzata

Együttműködő partnerek:
Dobó István Vármúzeum
Dobó Kardja Rend
Egri Vitézlő Oskola
Eger Város Fertálymesteri Egyesülete
Főegyházmegyei Könyvtár
Érseki Gyűjteményi Központ

Idén is közelebb kerültek és érthetőbbé váltak a természettudományok a Kutatók Éjszakáján kicsik és nagyok számára egyaránt. Egerben az Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Karának munkatársai és vendégei ismét több épületben, számos érdekes és igen népszerű programmal várták tegnap a közönséget.

Manapság, amikor a természettudományok iránt egyre csekélyebb érdeklődés mutatkozik – kivéve az Eszterházy Károly Főiskolán –, a játékos és szórakoztató formában bemutatott előadásoknak, a nyitott és pedagógiai érzékkel is megáldott tudósoknak kiemelt szerepük lehet abban, hogy kicsik és nagyok egyaránt visszataláljanak a fizika, a kémia vagy akár a matematika területeire. A Kutatók Éjszakáján Egerben, ahol már délelőtt elkezdődtek a programok, több száz kisdiák és kísérőjük szembesülhetett – többek között – azzal, hogy a matematikusok nem csak logaritmusban képesek mozogni, és hogy a kémikusok is tudnak szórakoztató és érdekes előadásokban beszélni tudományukról.

Az EKF fő programjai idén is két helyszínen: a Leányka úti C-épületben és a Líceumban zajlottak. A Varázstoronyban napenergiával kapcsolatos kísérletek, távcsöves bemutatók és a Camera Obscura is várta a vendégeket. A Leányka úton idén is reggel kilenctől estig voltak előadások és különböző bemutatók. A kíváncsiskodók a számos egyéb program mellett irányíthattak robotot, megpróbálhattak szemétből művészeti alkotásokat fabrikálni, vagy akár megismerhették a főiskola Botanikus Kertjének ritkaságait. Különösen népszerűek és látogatottak voltak az „energikus kémikusok” előadásai, ahol a Kémia Tanszék munkatársai hangos, látványos és olykor szagos kísérletekkel szórakoztatták a közönséget.

Idén is volt Tudományos Szieszta a Kutatók Éjszakáján. Horváth Dezső, nemzetközileg is elismert fizikus a tudomány olyan, ma ismert és elfogadott elméleteit mutatta be, amelyek az világegyetem keletkezését firtatják. Különösen érdekes volt prezentációjának azon része, amely során vázolta, hogy a világvallások tanai és a fizika elméletei nem is állnak oly messze egymástól.

Este lézershow-n és éjjeli lepkefigyelőn is részt vehettek még a kitartó és szenvedélyes kíváncsiskodók. Majd a Kutatók Kocsmájában újra „tarolt” a Kocsmatrükkök c. bemutató, ahol Dr. Vida József, a Fizika Tanszék főiskolai tanára és a közönség vállalkozó kedvű tagjai megmutatták azt is, hogy hogyan lehet kinyitni egy papírlappal egy üveg sört, vagy dugóhúzó nélkül egy üveg bort.

Forrás: Egriszín

Habis László a Fidesz-KDNP-Egri Lokálpatrióta Egylet polgármester-jelöltje bemutatta csapatát ma reggel. A 12 önkormányzati képviselőjelölt között három hölgy szerepel, és csupán hárman voltak korábban a közgyűlés tagjai.

Tájékoztatón mutatkoztak be a Fidesz-KDNP-ELE önkormányzati képviselőjelöltjei ma délelőtt. Habis László polgármester-jelölt bevezetőjében kiemelte, hogy összehangolt, összefogásra képes, együttműködő csapatról van szó, nagyon fontosak számukra a polgári erények és a lokálpatriotizmus.

A 12 választókerületben induló jelöltek között három hölgy is van, hárman korábban is tagjai voltak a városi közgyűlésnek. A jelöltek az élet különböző területeiről érkeztek, van közöttük tanár, orvos, gazdasági, turisztikai, műszaki szakember. Programjukat a választókerület polgárainak érdekei szem előtt tartásával építették fel. A jelöltek: ifj. Herman István cégvezető (1. számú körzet), ifj. Jung László Informatikus (2. számú körzet), Sós István az Egri Városszépítő Egyesület elnökeként (3. számú körzet), Dr. Misz Mihály egészségügyi szakember (4. számú körzet), Ficzere György az Urbanisztikai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke (5. számú körzet), Csákvári Antal önkormányzati képviselő (6. számú körzet), Orosz Lászlóné Ibolya az Idegenforgalmi Bizozttság elnöke (7. számú körzet), Martonné Adler Ildikó tanárnő (9. számú körzet), Lombeczki Gábor az egri Fidelitas elnöke (10. számú körzet), Gál Judit óvodapedagógus (11. számú körzet), Rázsi Botond a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium igazgatója (12. számú körzet).

Habis László hangsúlyozta, hogy kampányukat nem az ellenfelek lejáratására alapozták. A polgármester-jelölt fontosnak tartja, hogy legyen egy jó csapatkapitány és egy jó csapat. A szereplők között fontos a harmónia, a munkában pedig közös elképzeléseken alapuló konszenzust igyekeznek kialakítani.

Forrás: Egriszín

A délelőtti előzetes programok után a hivatalos megnyitóval és a „Jó tanuló, jó sportoló” díjak átadásával vette kezdetét a XV. Eger Ünnepe programsorozat ma délután a Dobó téren. A fesztiválon 13 helyszínen, több mint 60 civil szervezet mutatkozik be.

Valamelyest kegyes volt az időjárás az alkalomhoz, hiszen a négy órai harangjátékra alábbhagyott az eső a Dobó téren, így a színpad előtt álló érdeklődők ernyőiket összecsukva hallgathatták az Egri Civil Kerekasztal képviselőinek köszöntőjét. Kopkáné Plachy Judit és Gál Sándor kiemelték, hogy a másfél évtizede létrehozott Eger Ünnepe széles körű összefogás eredménye, mely bemutatkozási lehetőséget kínál a civil szervezeteknek három napon keresztül.

Az idei program a Tiszta Élvezet Drogellenes Nappal kezdődött illetve az Egri Kábítószerügyi Egyeztető Fórum szervezésében Drogügyi Konferenciát tartottak elsősorban a város diákjainak. Habis László polgármester méltatta az egri társadalmi-, civilszervezetek szerepét, amelyek tagjai évek óta elkötelezetten dolgoznak, tevékenységükkel nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a város élhető legyen. Köszöntötte a testvérvárosok – Gyergyószentmiklós, Przemyśl és Esslingen – képviselőit, majd átadta az „Eger Megyei Jogú Város Jó Tanulója – Jó Sportolója” címeket.

A címet évente 6 tanuló kaphatja az elmúlt tanév kiemelkedő sporteredményei és tanulmányi eredménye alapján. Idén 10 pályázat érkezett, a Közgyűlés Vladár Veronikának, Gledura Benjaminnak, Petrás Dalmának, Antal Dórának, Tóth-Lovász Sárának és Kripkó Ádámnak ítélte a kitüntetést.

Az „Eger Megyei Jogú Város Jó Tanulója – Jó Sportolója” kitüntetettjei:

1. 2.

3. 4.

5. 6.

7.

1.)  Vladár Veronika: A Hunyadi Mátyás Általános Iskola tanulója.

Kitűnő tanuló.

Edzője és testnevelő tanára: Leitner Tamás

A Mecman Eger Innebandy Sportegyesület floorball játékosa.

Többszörös Diákolimpiai Bajnok. Több nemzetközi torna győztes csapatának tagja.

Felnőtt Országos Bajnok csapat tagja.

2.) Gledura Benjamin: a Dr. Kemény Ferenc Általános Iskola tanulója.

Jeles tanuló.

Edzője: Pohl Anett és Horváth József

Testnevelő tanára: Fejes Adrian

Háromszoros Európa Bajnok Sakkozó korosztályában. A HMÖSE sakkozója.

Úszásban az Integra Agria SE versenyzőjeként többszörös magyar bajnok.

3.)  Petrás Dalma: a Neumann János Középiskola és Kollégium tanulója

Kitűnő tanuló.

Edzője: Juhászné Tóth Mária

Testnevelő tanára: Herczeg Béla

Az Agria RC Eger NB-I-es röplabda csapatának tagja.

Többszörös Országos Diákolimpiai dobogós helyezett csapat kiemelkedő tagja.

4.)  Antal Dóra: a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium tanulója.

Kitűnő tanuló.

Edzője: Kelemen Attila

Testnevelő tanára: Bozóné Tóth Gabriella

A ZF Eger női vízilabda csapatának tagja. Felnőtt magyar válogatott kerettag vízilabdázó.

Felnőtt Országos Bajnokság és Magyar Kupa 3. helyezett csapat tagja.

5.)  Tóth-Lovász Sára: A Felsővárosi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Tinódi Sebestyén Tagiskolájának tanulója.

Kitűnő tanuló.

Edzője: Horváth Tamás

Testnevelő tanára: Lohrmann Péterné

Az Egri Vasas Sportegyesület – Városi Sportiskola Judo szakosztályának sportolója. Országos Diákolimpiai Bajnok. Többszörös Nemzetközi Judo verseny győztese, dobogós helyezettje.

6.)  Kripkó Ádám: a Dr. Kemény Ferenc Általános Iskola tanulója

Jeles tanuló.

Edzője: Pohl Anette

Testnevelő tanára: Fejes Adrian

Az Integra Agria Sportegyesület tehetséges úszója. Többszörös Korosztályos Magyar Bajnok.

Többszörös Diákolimpiai országos első helyezett.

Forrás: Egriszín

A Tudósok zenekarból is jól ismert Dr. Máriás Béla nyitotta meg Bukta Imre Munkácsy-díjas festőművész kiállítását tegnap délután, az újra kortárs művészeket felvonultató Templom Galériában. A Mezőszemerén élő művésztanár „mélyszántása” nyomán mindenki szembesülhet a vidéki környezet inspirálta gondolatokkal.

Szakértők szerint az őszi mélyszántás mélysége a talajok minősége, kultúrállapota és a gondolatok gazdagsága alapján állapítható meg. A termőréteg vastagságától függően esetenként az altalaj lazítása és öntözése is szükséges a fantázia, az emlékek felszabadításához.
A Templom Galéria rendkívül attraktív terében ezúttal az Eszterházy Károly főiskola Vizuális Művészeti Tanszékének tanára, Bukta Imre mélyszántása nyomán előkerült üzenetekben, lelki tartalmakban merülhetünk el október 13-ig.
Homa János a Kulturális Bizottság elnöke köszöntőjében egyfajta időutazásnak nevezte Bukta Imre képeivel való találkozást, amelyek a vidéki élet szépségeinek átélését, a falusi lét groteszk formában való újrafogalmazását jelentik.

A mindig éber, kíváncsi, elszánt, harcra kész, tapasztalt orvvadász útja Bukta Imréé, ami Mezőszemerétől a szülőhelytől, Mezőszemeréig a mostani lakóhelyig vezetett, fogalmazott megnyitójában Dr. Máriás Béla, összefoglalva a művész életének ugyanazon helyen található két fontos állomása közötti munkásságát, amely során a Munkácsy- díjas festő felfedezte a világot.
Bukta Imre mint egy orvvadász, művészetében módszeresen a senki által fel nem fedezett utat, területet, világot járta be, kutatta és vadászta, mert számára a szűzies tisztaságú, érintetlen világ az igazi, ahol a gondolat szabadsága is szerves része a természetnek.
A művész besorolhatatlansága, közvetlensége, frissessége, mélysége és átfogósága onnan ered, hogy a lelki kútjából újabb érzéseket, gondolatokat képes elővarázsolni, mélyből felhozni, tetten érni.
Az alkotó, aki visszatért szülőfalujába, a munka értelmét, a szokások mélységét, az összetartozás örömét s a szeretet szigorát tanulta meg falujában. Olyan kút ez, amiből a lelki gazdagságot meríti. Művészetének alapmotívuma ez a hely, ami a felbomló egységben ma már megóvásra, védelemre szorul. A legbelül, talán mindenkiben ott élő hely, a természet közelségét, a környezet és az ember egységét, szellemi és lelki tisztást jelent.
A képeken az idilli csend, a természet, a falusi lét egyszerű és összetett szépsége, ártatlansága szembesül a nagyvilág könyörtelen hatásaival, amire a vadőrré váló művész groteszk módon reagál.

Az Egri Kulturális és Művészeti Központ korábbi elképzeléseit folytatja a kortárs képzőművészeket bemutató sorozatával, melyhez az ígéretek szerint az intézmény megpróbál anyagi keretet teremteni. A szervezők nagy gondot fordítanak arra, hogy az ifjúság, akikhez talán közelebb áll a kortárs művészet, minél többen ismerkedjenek meg a valóban jeles alkotásokon keresztül a művészekkel.

A sokak számára a Tudósok együttesből ismert Dr. Máriás Béla, a „Dávid Ibolya For President” című szám előadója (http://www.myspace.com/tudosok), már több alkalommal volt vendége a Kis Zsinagóga rendezvényeinek.

Forrás: Egriszín

Ma reggel elindult a tanév az Eszterházy Károly Főiskolán. Ebben a félévben is népszerű volt az egri főiskola, hiszen több, mint 3000 elsős kezdi meg tanulmányait alap- és mesterképzésben az intézményben.

Az Eszterházy Károly Főiskolán szeptembertől 3060-an kezdhetik meg tanulmányaikat alapképzésben, mesterképzésben, illetve felsőfokú szakképzésben, további 300 fő szakirányú továbbképzésre, illetve részismereti képzésre nyert felvételt. Az elsős hallgatók fele nappali tagozatos.

A legtöbben – 1518-an – alapképzésre, 914-en mesterképzésre, 608-an pedig felsőfokú szakképzésre iratkozhattak be az elmúlt napokban az intézménybe. A hallgatók harmada a Természettudományi Karon kezdi meg tanulmányait. Először indul az intézményben kulturális örökség tanulmányok mesterszak (borkultúra, valamint múzeumi és örökségi gyűjteményszervező szakirányokkal), történelem mesterszak (Habsburg Birodalom, Osztrák-Magyar Monarchia és Magyarország története 1918-tól szakirányokkal), illetve közgazdásztanár (vállalkozási ismeretek szakirányon) mesterképzés.

Forrás: Egriszín

Nagyszabású jótékonysági gálára készül művészbarátaival Gonda László. A rendhagyó szórakoztató műsor sztárjai egy 16 éves rákbeteg fiún szeretnének segíteni szeptember 10-én, a Hotel Egerben.

Egyedülálló összefogással jött létre az a pódiumműsor, melyben neves előadók közreműködésével a szórakoztatásé a főszerep, ám a cél annál nemesebb. A Zaránkon élő 16 éves Pári Adrián gyógyítására szervezett jótékonysági gálaműsort Gonda László, a megyeszerte jól ismert muzsikus, zenetanár. A szeptember 10-én a Hotel Egerben megrendezésre kerülő programban a slágertől az operettig több műfaj képviselteti magát. Gonda László, aki már korábban is sikerrel szervezett jótékony célú rendezvényt, zenészbarátait, művészkollégáit hívta meg a gálára. A páratlan összefogást jelentő produkciót olyan nevek fémjelzik, mint Herczeg Flóra, Nádasy Erika, Szepesi György, Dimanopulu Afrodité, Derényi Dezső, Árvai Katalin, Halmos András, Dobó katica, Szuromi Rita, Győri Zsuzsanna, Dudás Anna, László Éva, Révész Géza, Saárossy Kinga, Tatár Gabi.

Gonda László egykori tanárnőjét, Dr. Hanisné Petró Valériát kérte föl a műsorvezetésre, aki a műsorban a fellépők emberi oldalát, személyiségét igyekszik bemutatni majd.
A tanárnő, aki pedagógusként és hívő emberként is kész segíteni, a karitatív ügy kapcsán, a szakmai csúcson járó egykori tanítvány Gonda László rendkívüli emberségét, megbízhatóságát és tehetségét emelte ki a tájékoztatón.

A zaránki Pári Adriánnál tavaly diagnosztizálták az orvosok a daganatos betegséget. A helyzetet súlyosbítja az a körülmény, hogy a daganatot műtéttel nem lehet eltávolítani és a tüdőben is jelentkeztek a problémák. Az orvosok szerint is ritka esetben nincs lehetőség transzplantációra, és gyógyszeres kezelés sem létezik 18 éves kor alatt. Az egyetlen lehetőség a költséges alternatív gyógymód, ami már mutat javulást.
A élet-halál között lebegő fiú nem folytathatja az iskolát, ám hatalmas erőt ad a családjának is élni akarása. A fiúért összefogott a falu, sorsa megindította Gonda Lászlót, aki korábban már szervezett jótékonysági koncertet.
A szervezők az előadással a gyógykezeléshez szükséges anyagi javakat szeretnék előteremteni, hogy segítsenek a 16 éves fiún. A gálára nincs belépő, de mindenkit kérnek, hogy a helyszínen lehetőségük szerint adakozzanak, ezzel támogatva az ügyet.

Forrás: Egriszín

A tömegsport feltételeinek javításával szélesebb bázist lehetne teremteni az élsportnak, s nem utolsó sorban testileg és lelkileg is egészségesebb lenne a társadalom – hangsúlyozta Csollány Szilveszter, olimpiai bajnok tornász ma délután a Senator-Házban rendezett sajtóbeszélgetésen.

Nagy István, MSZP-s polgármesterjelölt mostani sajtóbeszélgetésén a magyar sport, a magyar tömegsport kérdései és megoldásra váró problémái kerültek terítékre. Csollány Szilveszter, a mai magyar sport egyik meghatározó alakja úgy látja, hogy az élsportra alkalmas személyek kiválasztásának specifikus módja kevésbé hatásos az össztársadalom és a professzionális alapokon működő klubok számára sem. Szerinte az olyan alapsportok, mint a torna, az úszás vagy az atlétika már viszonylag alacsonyabb életkortól tömegesen oktathatók tömeges alapokon, így egyfajta bázist teremtenének a különböző sportágak magasabb szinten történő műveléséhez.

Nagy István és Csollány Szilveszter is kiemelték, hogy a sportolás támogatási rendszerén változtatni kellene. Az önkormányzatoknak és – több külföldi példát látva – a nagyobb vállalatoknak is többet kellene áldozniuk az egészségmegőrzést célzó sportok támogatására. Egyben a profi sportegyesületek számára is meggondolandó lehetne az a módszer, hogy először a tömegsport lehetőségeit teremtik meg és működtetik. Így szélesebb bázisból tudnának egyre több alkalmas sportolót kiválasztani a profi versenysport számára is.

A beszélgetés során felmerült az is, hogy Magyarországon a legtöbb esetben a testnevelő tanárokat sem ösztönzik arra, hogy többet és lelkiismeretesebben foglalkozhassanak a mozogni vágyó diákokkal. A Diákolimpia rendszere sem a sportok bázisának szélesítését segítik, mivel a profinak mondott körülmények között készülő diákok együtt versenyeznek azokkal, akiknek erre önhibájukon kívül nincs lehetőségük.

A beszélgetésben részt vevők egyet értettek abban, hogy először élvezhetőbbé kell tenni a sportolást. Ez fontos, hiszen a sport fegyelemre nevel, közösségi élményt ad, és egészségmegőrző hatással bír. Ebből a honi élsport is csak profitálhat, hiszen a sportolás bázisának kiszélesítése nem konkurenciát, hanem nagyobb merítési lehetőséget eredményezne számukra.

Forrás: Egriszín

Ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a város fejlődése érdekében, a közéleti, a kulturális, valamint a szociális területeken kiemelkedő eredményeket elért személyeknek a kitüntetéseket és a díszpolgári címet tegnap este, a Dobó téren.

„A jövő és a jelen azon múlik, mit teszünk és hogyan, és hogy képesek vagyunk-e összefogni? Mindenkinek feladata van, mindenkire szükség van. Ha mindenki a maga feladatát végzi el, érdemes lesz Magyarországon élni” – jelentette ki Habis László polgármester köszöntőjében az augusztus 20-a tiszteletére rendezett városi díszünnepségen. Az ünnep alkalmából, a Dobó téren egybegyűlt közönség előtt Réti Árpád színművész adta elő Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét. Az ünnepség központi részében a polgármester átnyújtotta a közgyűlés által adományozott kitüntetéseket nemzeti ünnepünk alkalmából.





Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Bánffy György Kossuth-díjas színművésznek, Eger város hírének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Bánffy György 1927-ben született Budapesten. A vármegye főjegyzőjének fiaként 14 éves koráig Egerben lakott. Elemi iskoláit a Lyceumban végezte, majd 1937-41 között az Egri Ciszterci Gimnázium diákja volt. Érettségi vizsgáját már a budapesti Érseki Katolikus Gimnáziumban tette le. 1953-ban diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Színészi pályafutását a Filmgyártó Vállalatnál kezdte, majd három évig a budapesti Nemzeti Színház, később a Fővárosi Operett Színház tagja, melyet a pécsi Nemzeti Színház tagsága követett. 1971 óta a József Attila Színház tagja és a Zeneakadémia beszédtanára. Drámai színész, s mint ilyen, kitűnő jellemalakító képességgel rendelkezik. Kiváló beszédtechnikája, orgánuma legendás előadóestjein is jól érvényesül. Színpadi szerepei mellett számtalan játékfilm és tévéfilm szereplője. A magyar nyelv megőrzéséért, ápolásáért, magyarságtudatunkért is komoly feladatokat vállal. Az egyik legszebben beszélő magyar színész. Jászai- és Kazinczy-díjas, Érdemes, majd Kiváló Művész. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztjét, 2001-ben pedig munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el. „Egriségére” büszke, s mint innen elszármazott országosan ismert személyiség, sokat tett a város hírnevének és tekintélyének emeléséért. A művész úr egyéb elfoglaltsága miatt kitüntetését a későbbiekben veszi át.

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger város közéletében, illetve a város fejlődése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Gergely Péter Pál karnagy úrnak és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgatónak.

Gergely Péter Pál  1951-ben született Kazincbarcikán. Tanári diplomáját, brácsa szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozatán szerezte. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémia karmesterképző-szakának elvégzésével egészítette ki. A Miskolci Egressy Béni Zeneiskola hegedű-és kamarazene tanára. A miskolci Mindszenti templom karnagya, 1996-tól a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórust vezeti. 1992-től lett a karmestere és művészeti vezetője az egri Cantus Agriensis Kórusnak. Az elmúlt 18 év alatt végzett magas színvonalú kórusvezetői munkásságának köszönhetően ezzel az együttessel számos hazai és nemzetközi sikert ért el. 2002-ben "Hangversenykórus Cum Laude" minősítést kaptak, amely ebben a műfajban a legrangosabb elismerés.  A miskolci Cardinal Mindszenty Kórussal közösen bemutatott műsorukkal háromszor nyertek első díjat a Rómában megrendezett Palestrináról elnevezett nemzetközi kórusversenyeken. A város kulturális életének fontos szereplői, számos ősbemutató, oratórikus koncert előadói. A közel két évtizedes magas színvonalú művészi munkásság elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

Szepesi György 1935-ben született Egerben. Zenetanári képesítést 1962-ben szolfézs-karvezetés szakon Debrecenben szerzett, melyet később klarinét szakos diplomával is kiegészített. Tanári pályáját a Farkas Ferenc Zeneiskola jogelődjében, az Egri Állami Zeneiskolában kezdte, ahol 1995-ben történt nyugállományba vonulásáig klarinéttanárként közel negyven évet töltött, - melyből 28 évet igazgatóként dolgozott. Évtizedeken keresztül meghatározó egyénisége volt Eger kulturális életének. Az Egri Szimfonikus Zenekar és az Egri Fúvósötös alapító tagja. Magas szintű szólista játékát és élvezetes tematikus ismeretterjesztő műsorait szeretett közönsége a mai napig élvezheti. A rendszerváltás után a Kulturális Bizottság külsős tagjaként két cikluson keresztül segítette a bizottsági munkát. Három évtizeden át a Filharmónia megbízottjaként szervezte Heves megye és Eger város koncertéletét. Sok évtizedes magas színvonalú munkásságával rendkívül sokat tett a zeneoktatásért, a város hírnevének, zenekultúrájának emeléséért.

A kulturális területen végzett kiemelkedő teljesítmények elismeréseként a közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Dr. Kádár Zsolt esperesnek.

Dr. Kádár Zsolt 1953-ban született Miskolcon. Lelkészi képesítését a debreceni Református Theológiai Akadémián szerezte, melynek elvégzése után rövid ideig szilvásváradon működött. 1988-ban került Egerbe, amikor az Egri Református Egyházközség gyülekezete hívta, és lelkészének megválasztotta. Munkásságának köszönhetően az akkor meglehetősen kicsiny gyülekezetből az Egervölgyi Református Egyházmegye legerősebb gyülekezete nőtt ki. 1998-ban theológiai doktori címet szerzett. Az Egervölgyi Református Egyházmegye esperese, a Magyar Református Egyház tudományos testületének a Doktorok Kollégiumának főtitkára. Egriségére büszke, kitüntetésnek tartja, hogy ennek a nem túl nagy, de nagyon kedves gyülekezetnek lehet a lelkipásztora. 1996-ban az ő vezetésével az egyház visszaigényelte és visszakapta a patakparti Kálvin Házat, amely az azóta eltelt időszak alatt a hitéleti és kulturális tevékenység folytatásának legendás helyszínévé vált. Az épülettel ugyanis a várost kívánták szolgálni úgy, hogy nem csak a gyülekezet hitéleti alkalmai előtt nyitották meg annak termeit, hanem a helyben élő és alkotó művészek, írók, és az egész város számára. A színvonalas rendezvényeken, hangversenyeken, kiállításokon, írótalálkozókon, könyvbemutatókon szellemi hidak épülnek itt, lélektől lélekig. Joggal állapítható meg, hogy ez a fontos intézmény maradandó értéket képvisel, hiszen eredményesen szolgálja az egyház fő hivatását, az evangelizációt, ugyanakkor a magyar művelődést is.

Művészeti Nívódíjban részesült Kishonthy Jenő festőművész, Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes, Majoros Tamás fényképész és a Szent István Rádió Szerkesztősége.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kishonthy Jenő festőművész.

Kishonthy Jenő 1935-ben született Edelényben. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát Barcsay Jenő és Bernáth Aurél tanítványaként 1960-ban végezte el. Ezt követően telepedett le Egerben, ahol mind a mai napig él. Évtizedeken keresztül az Eszterházy Károly Főiskola Rajz tanszékén oktatott, mely intézményben nyugállományba vonulása után óraadóként is szolgálta a művészeti és a tanárképzés ügyét. Pedagógusként tanítványok sokaságát nevelte a szép értékelésére, annak újrateremtésére. A tehetségeket felkarolta, támogatta. Olyan szellemi alkotóműhelyt hozott létre, melynek tudatformáló és közösségteremtő ereje az egész városra kisugárzott. A 90-es években létrehozta az egri hivatásos képzőművészek nagy részét tömörítő „Ars Agria” Képzőművész Egyesületet. Alkotóként hagyománytisztelő, mértéktartó és visszafogott. Lírikus festményeinek alaptémája és hangulata a kisvárosi életérzésben gyökerezik. Tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának. Művészetével, festményeivel az érdeklődők a csoportos kiállításokon kívül számos jelentős egyéni kiállításon is találkozhattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes.

Kovács István 1958-ban született Budapesten. Középfokú tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, melynek befejezése után felvételt nyert a miskolci Zeneművészeti Főiskolára. Klarinét szakos diplomáját 1980-ban szerezte, míg blockflőte tanári diplomáját a miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében vehette át. 1984. szeptemberében került az egri Farkas Ferenc  Zeneiskolába, mely iskolának  azóta  is tanára. Jelenleg igazgatóhelyettesként segíti az intézmény vezetését. Az alapfokú művészetoktatás területén végzett pedagógiai munkája magas színvonalú, személyében munkatársai és tanítványai aktív, segítőkész, pontosan és precízen dolgozó szakembert tisztelnek. Előadóművészként érdeklődése a régi zenei művek felkutatása, ápolása és megőrzése felé fordult, amiért 22 évvel ezelőtt megalakította a Musica Aulica Régizene Együttest. Az eltelt több mint két évtized alatt szerepléseik, bemutatóik szinte megszámlálhatatlanok. A régi zenék népszerűsítése terén végzett munkásságával, együttesével a város kulturális életének meghatározó tényezője. Tevékenysége úgy a külföldi kapcsolatok ápolásában, mint a magyar zene más országokban történő megismertetésében is jelentős.

„Fotóművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Majoros Tamás fényképész.

Majoros Tamás 1957-ben Egerben született. Érdeklődése már korán a fényképészet felé irányult. Általános iskolai tanulmányai befejezése után Budapestre ment, ahol a Práter utcai szakiskolában elsajátította a fotografálás alapjait. 1995-ben mestervizsgát téve a „szakma mestere” címet is elnyerte. Húsz esztendővel ezelőtt megalapította fotós vállalkozását az Egri Fuji Foto Centrumot, melynek vezetője és tulajdonosa. Az első időkben nyomdai fotózással foglalkozott, beállítottsága azonban hamarosan a művészi fotózás felé irányította. Művészi szinten megalkotott esküvői, portré és gyermekfotók sokaságát készítette el, de több díjat nyert úgy a természetről, mint a műemlékekről és egyéb tematikus célzattal készült képeivel is. A Gárdonyi Géza Színház Galériájában 2001 márciusában nyílt meg színházi fotóiból rendezett kiállítása, melyben a legemlékezetesebb színházi pillanatokat örökítette meg. Az Egri Egyházmegye 2004-ben ünnepelte fennállásának ezer éves évfordulóját, mely alkalomból az Érseki Gyűjteményi Központ egy reprezentatív albumot jelentett meg, melynek számos művészi fotóját szintén ő készítette. Magas színvonalú tevékenységével 2001-ben elnyerte a Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított „Év vállalkozója” címet. Munkásságával méltán vívta ki a város polgárainak megbecsülését.

„Sajtó-és Publicisztikai Nívódíj” kitüntetésben részesült a Szent István Rádió Szerkesztősége.
(A kitüntetést Szarvas István kuratóriumi elnök veszi át.)
A Szent István Rádió – egri központtal – Magyar Katolikus Rádió néven tíz esztendővel ezelőtt kezdte meg működését. Műsorainak sugárzását 2000. augusztus 20-án indította. Fenntartója a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány.  A határon túl Szlovákiában és Ukrajnában is foghatók a rádió adásai, így vételkörzete Budapest határától Kárpátaljáig és Szolnoktól egészen Kassáig terjed. A Szent István Rádió műsorpolitikájának köszönhetően hamar népszerűvé vált. A Szent István Rádió az ország legnagyobb vételkörzetű regionális rádiójaként, immár tízedik éve napi 24 órában, regionális közműsor-szolgáltatóként működik. Műsoraikban igyekeznek mindig valami jót és újszerűt, valami maradandót adni a hallgatóknak. Műsoridejében főként közszolgálati jellegű műsorok hangzanak el, amelyek átfogják a mindennapi élet egészét, a gazdaság, a társadalom és a kultúra minden lényeges kérdéséről szólnak. Elsősorban az emberi hangra épít, de zenei világa is nyugodt, a szeretetteljes hangvételhez igazodik. A Rádió célja immáron 10 éve azonos az egyház küldetésével: „mindenki üdvösségének a szolgálata”.

Az egészségügy és gyógyítás, valamint a szociális gondoskodás területén dolgozó kimagasló eredményt elért szakemberek részére alapított kitüntetések átadásán Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Kakuk Judit főorvosnak, Dr. Kalló János , Dr. Kollár Lajos és Dr. Somogyi István háziorvosoknak.

1. Dr. Kakuk Judit 1951-ben Egerben született.
Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett. Ezután tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta, ahol 1975-ben szerzett diplomát. Orvosi hivatásának gyakorlását ugyanebben az évben az egri Markhot Ferenc Kórház Szemészeti Osztályán kezdte. 1999-től főorvos, 2003-tól pedig az osztály vezetője. Öt éven keresztül folytatott szűrést az egri óvodákban, illetve ellátta a kiszűrtek gondozását. 12 évig végezte a szemészeti osztály ultrahang diagnosztikus vizsgálatait. Az egri szemészeti osztályon 2002-től kezdődően személyéhez köthető az ultrahangos műtéti eljárás bevezetése a szürkehályog műtéti megoldásában. 2008 novemberétől nyugdíjas, de szemorvosként optikai szaküzletekben jelenleg is dolgozik. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Munkájára, óriási szakmai tapasztalatára és emberségére nemcsak betegei, hanem munkatársai is mindenkor számíthatnak. Példaadó munkássága elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” megtisztelő kitüntetésben.

2. Dr. Kalló János 1948-ban Kabán született.
A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1972-ben szerzett diplomát. Pályáját Verpeléten kezdte, ahol egy évtizeden keresztül a község körzeti orvosaként dolgozott. Általános orvostanból szakvizsgázott.  A 20. sz. körzet orvosaként 1982-ben került Egerbe. Az új körzet kialakítása, a lakosság bizalmának megnyerése nem okozott számára nehézséget. Az egészségügyi alapellátás átvétele után a Markhot Ferenc Kórházból háziorvosként a városhoz került. Az elsők között kezdett vállalkozóként dolgozni. Kedves, türelmes, közvetlen, alapos gyógyító munkájában épít a betegek együttműködésére. Körzetére különösen jellemző a lakosság elöregedése, ezért rendkívül nagy figyelmet fordít a betegek otthoni ellátására, ápolására. Egyéb problémáik megoldásában is segítséget nyújt, hiszen kiváló kapcsolatokat ápol a szociális gondozói hálózattal. A Közel négy évtizedes áldozatos család-orvosi szolgálatának elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetésben.

3. Dr. Kollár Lajos 1947-ben Egerlövőn született.
Az érettségi követően három évig az egészségügyben dolgozott. Orvosi diplomáját 1975-ben szerezte a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Ez év őszétől került az egri Markhot Ferenc Kórházba ahol 1979-ben szülészet-nőgyógyászatból szakorvosi képesítést szerzett. 1989-től az egri 17. sz. körzet háziorvosa. Háziorvostanból 1998-ban tett szakvizsgát. Magánpraxisban nőgyógyászként ma is dolgozik.  Orvosként, és önkormányzati képviselőként sokat tett azért, hogy az északi városrész betegeinek ellátása minél ideálisabb körülmények között történjen.  Hosszú évek óta gondoskodik a Nyugdíjasházban élő idősek egészségéről. Betegeivel közvetlen, az orvos-beteg kapcsolatot egyénisége teszi sajátosan oldottá. Az Egerben töltött 35 éves lelkiismeretes orvosi munkássága elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Somogyi István 1951-ben született Mezőkövesden.
A középiskolát szülővárosában végezte, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetem befejezése után 1976 őszén szerzett orvosi diplomát. Pályáját a miskolci Semmelweis Kórházban kezdte, ahol két évig dolgozott. Egri gyógyító munkáját a Markhot Ferenc Kórház I. Belgyógyászati Osztályán kezdte 1979-ben. Szakorvosi vizsgáját belgyógyászatból 1982-ben tette le. Három évig a Kórház üzemegészségügyi szolgálatán üzemorvosként is dolgozott. 1992-től lett az egri városi alapellátás háziorvosa, körzetét jelenleg vállalkozó orvosként látja el. 1998-ban háziorvostanból is szakvizsgázott. Munkája az eltelt évtizedek alatt sem vált pusztán rutinná, rendkívül alapos, a betegekkel türelmes. A gyógyításon túl segíti, nyomon követi betegei szociális és egyéb problémáit, segíti őket azok megoldásában. 30 éves áldozatos egri gyógyító tevékenységének elismerése ez a kitüntetés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2010. évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Utasi Lászlónét, a Családsegítő Intézet Felsővárosi Gondozási Központjának vezetőjét.

Utasi Lászlóné (Oláh Zsuzsanna) 1956-ban Cigándon született.
A középiskolát Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos Gimnázium egészségügyi tagozatán végezte. Érettségi után négy éven keresztül gyermekápolóként a Szabadsághegyi Gyermekszanatóriumban dolgozott. Ezt követően a honvédség kötelékében egészségügyi tiszthelyettesként működött. A honvédség után a diósjenői Szociális Foglalkoztató Intézeténél területi szociális szervező-gondozóként helyezkedett el, ahol közreműködött a gondozási központok kialakításának modellkísérletében is. 1986-tól dolgozik az egri Családsegítő Intézetben. Gondozónő, idősek klubja vezető, majd gondozási központvezető. Szociális szervező diplomát a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán szerzett. Gazdag gyakorlati, elméleti, szakmai tapasztalatainak birtokában vesz részt a gondozási szükségletet megállapító városi szakértői bizottság munkájában. Szorgalmas, pontos és megbízható vezető. Elméleti, gyakorlati felkészültségével, személyes tulajdonságaival 25 éve meghatározó szakembere városunk idősellátásának. Az intézményben végzett magas színvonalú szakmai munkásága elismeréseként részesült a „Szociális Gondoskodásért” megtisztelő kitüntetésben.

Forrás: Egriszín

Munkásságának legfontosabb alkotásai, közöttük a Szent Korona másolata is látható Pataki József tegnap délután nyílt életmű-kiállításán, a Keresztény Ifjúsági Klubban. A 75 éves művésztanár tárlatát Habis László polgármester és Mikolai Vince pápai prelátus nyitotta meg, nagy érdeklődés kíséretében.

Főként tűzzománc munkáit mutatja a be az a kiállítás, mely Pataki József Csokonai alkotói díjas zománc iparművész életművét tekinti át. A szeptember 12-ig látogatható tárlaton olajfestményeket, grafikákat is megtekinthet a látogató. A sajátos esztétikai világot követő, a témákban a magyar történelmet, a hazai tájakat és Egert feldolgozó művek egy része magántulajdonban van.

Pataki József 1936-ban született Borsodszemerén. Egerben tanítóképzői, majd földrajz-rajz szakon szerzett tanári diplomát. Művészeti tanulmányait a Képzőművészeti Főiskola által indított emelt szintű rajztanári továbbképzőn folytatta, ahol Xantus Gyula és Balogh Jenő voltak a mesterei. Tanári munkássága Gyöngyöspatán kezdődött, később Egerben dolgozott tovább. 1965-ben szervezte meg először a megyében élő és alkotó rajztanárok nyári művésztelepét, a Megyei Rajztanárok Stúdióját Szilvásváradon, amelynek 20 évig volt vezetője, szervezője.
Pataki József a képzőművészet számos műfajában képviselteti magát elismerésre méltó alkotásokkal. Otthonosan mozog a grafika, a festészet, a kisplasztika területén. Az elmúlt évtizedben elsősorban tűzzománccal foglalkozik. Állandó résztvevője a salgótarjáni Zománcművészeti Nyári Tábornak, ahol nagyméretű zománc táblaképeivel szerepel.
Több mint 80 kollektív és egyéni kiállításon vett részt az elmúlt ötven évben. Rendszeres résztvevője Egerben és a megye városaiban szervezett kiállításokon, biennálékon. Alkotói munkásságát számos elismerés dicséri, több első és több különdíj fémjelzi, többek között Eger Város Díja, a 2003-as év Csokonai Díja. A 2002-es strasbourgi kiállításon két nagyméretű tűzzománc képével szerepelt és aratott elismerést.
A magyarság sorsát, kultúrájának, életének tradícióit, Eger városának szépségét, történelmét rögzítő nagy patrióta művész rézkarc és fametszet sorozataiból mappákat és képeslapokat is kiadtak. Sajátos művészi világa szorosan kötődik a klasszikus rekesz-zománc és azsúr-zománc technikához, amiben a technika határait feszegető módon alkalmazza más műfajok módszerét. Nagyméretű zománc táblaképei festményként értelmezhetők.
Alkotásai megtekinthetők az egri Dobó utcai Görög kávézóban, a Megyeháza és a Városháza falain. Számos képe eljutottHollandiába, Franciaországba, Angliába sőt Európán kívülre az USA-ba és Dél Afrikába is.
Nyugdíjba vonulását megelőzően 32 évig az Egri Gyermekvárosban tanított.

Forrás: Egriszín