Keresés: „vizsgálat” (206 találat)

Az őszi mezőgazdasági munkák idején a bejelentési kötelezettség teljesítését és a szabályszerű foglalkoztatást a korábbi hagyományoknak megfelelően fokozottan ellenőrzi az adóhatóság.

Az adóellenőrök helyszíni vizsgálatsorozattal azt igyekeztek feltárni, hogy ahol a szüret nem családi körben történik, hanem a termés leszedéséhez ellenérték fejében munkát végzők alkalmazása válik szükségessé, ott a foglalkoztatással kapcsolatosan a gazda eleget tesz-e bejelentési és közteher-fizetési kötelezettségének - tájékoztatta szerkesztőségünket a NAV Heves Megyei Adóigazgatósága.

Mezőgazdasági idénymunkára egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony és az idényjellegű foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteher viszonylag alacsony összegű (500 Ft/nap/fő), a bejelentést pedig – regisztráció után – igen rugalmasan, elektronikus úton és telefonon is fogadja az adóhatóság. Ennek ellenére az adóhatóság ez évi tapasztalatai igen színesek: néhány helyen jogkövető magatartást tapasztaltak a revizorok, azonban több olyan helyszínre is ellátogattak, ahol a szüreti munkások bejelentése nem történt meg. A legkirívóbb mulasztást eddig a mátrai borvidék területén tárta fel az adóhatóság, ahol az ott szüretelők egyikét sem jelentették be. Összesen 32 fő végzett munkát aznap a szőlőben, akik internetes hirdetés útján jelentkeztek szüretre, és más településekről busszal szállították őket a helyszínre.

Egy másik szüreten az adóellenőrök bemutatkozása után a szüretelők ijedtükben szétszaladtak, volt olyan, aki még a saját nevét is „elfelejtette”.

A be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatása kapcsán az érintettek jelentős összegű mulasztási bírsággal számolhatnak, a személyazonosságára vonatkozóan megtévesztő adatokat közlő magánszeméllyel szemben pedig büntetőeljárás indult. Az adóhatóság ellenőrzései tovább folytatódnak a szüreti idényben, melyeknek célja a jogkövető magatartásra ösztönzés az idényjellegű foglalkoztatás kapcsán is.

A február 8-i és május 10-i véradás után szeptember 27-én, kedden 9-11 óráig ismét tű alá tartották karjukat az egri Polgármesteri Hivatal dolgozói, az élen Rázsi Botond alpolgármesterrel.

Míg februárban két óra alatt 21, májusban pedig 28 jelentkező volt, s utóbbi alkalommal 24-en adtak vért, most 31 fő jelezte véradói szándékát. Vérvizsgálat és orvosi vélemény után 24-en ültek a donorszékbe a Városháza dísztermében, és végül 23 adag vérrel a tárolóban távoztak a Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezete és az Egri Területi Vérellátó munkatársai - tájékoztatta szerkesztőségünket Eger MJV Polgármesteri Hivatalának sajtóreferense.

 Az volt a célunk, hogy Eger városában a hivatal apparátusa járjon elől a segítő akcióban, s ennek érdekében a jövőben igyekszünk még jobban bevonni a belvárosi intézményeket és az önkormányzati cégeket is – mondta Rázsi Botond alpolgármester.

Második világháborús bombát találtak szerdán délelőtt a Hibay Károly utcában, a területet 300 méteres körzetben lezárták, kiürítették. A 250 kg-os, majdnem egy méter hosszú és negyven centiméter átmérőjű szerkezetre egy magántelek kitakarítása során bukkantak a tulajdonosok.

A lőszer biztonságos kezeléséhez, hatástalanításához speciális eszköz szükséges, amely a 15:30-as adatok alapján már megérkezett Budapestről, a tűzszerészek megkezdték a vizsgálatot - mondta Lázár Levente, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese.

A kiürített lakóházakban élő polgárok a Lenkey János Általános Iskolában hűsölhetnek, ott juthatnak vízhez és számukra tisztálkodási lehetőséget is biztosít az önkormányzat.

16 óra körül 400 méteres sugarú körben megkezdődött a kiürítés a Hibay Károly utcában szerdán délelőtt talált 250 kg-os bomba miatt.

Plachi Péter, Heves Megyei Katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatóhelyettese elmondta: a Gólya utca, Almagyar köz, Petőfi Sándor tér, Hibay Károly utca, Eszperantó sétány, Dobó tér, Dobó utca, Szúnyog köz, Mecset utca, Markhot Ferenc utca, Vécsey utca, Jókai és Egészségház utca szakaszokat ürítik ki.
A délelőtt folyamán talált bomba egy 250 kg-os, II. világháborús, német, elektromágneses gyújtóval szerelt repeszbomba, melynek ölőhatása 300-400 méter. Plachi Péter elmondta: a környéken élőknek kötelező elhagyniuk a területet. Hozzátette: a bombát szállítani nem lehet, a gyújtót megpróbálják a helyszínen kiszerelni belőle. Hogy a munkálatok pontosan meddig tartanak, jelenleg nem lehet tudni. A környéken élő polgároknak az Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskolában, illetve a Bartakovics Béla Közösségi Házban biztosítanak ideiglenes tartózkodási lehetőséget.

Röviddel este 7 óra után a tűzszerészek elszállították a bombát.

A napokban a Magyar Nemzetben megjelent egy írás, mely arról ír, hogy a kormány milyen formában tervezi a szakképzési rendszert átalakítani. Ezen nézetekkel dr. Sós Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő nem ért egyet, melyet szerdai sajtótájékoztatóján bővebben is kifejtett.

Dr. Sós Tamás szerint a szakképzés is áldozatául esik az érzéketlen megszorításoknak. Olcsó „tanoncképzést”, kiszolgáltatott munkaerőképzést terveznek a minőségi szakképzés helyett. Pénzkivonás, pedagógus elbocsátás történik a szakképzésben. Szakmailag nem kiérlelt, ellentmondásosak a nyilvánosságra került elképzelések.

A tervezett 20 százalékos állami forráselvonás tönkreteszi a szakképző intézményeket- állítja a képviselő: mivel az oktatási költségek döntő része a pedagógusok bére minden ötödik tanár és szakoktató elbocsátásával járhat az egymástól távol lévő vagy eltérő típusú szakmákat oktató intézmények összevonása, valós megtakarítást nem hoz. Ugyanakkor rontja az intézmény működésének hatékonyságát. Többletterhet jelent a tanárok és diákok számára egyaránt. Az erőltetett átszervezés veszélyezteti a futó vagy már lezárult uniós TISZK pályázatok lezárását, így sokmilliárdos fejlesztési források elvesztését okozhatja.

Államosítani fognak 700 iskolát – feltételezi dr. Sós Tamás és ezzel holland típusú TISZK-ké alakítják a jelenlegi gazdasági társaságokként működő TISZK-ket. A kormány erővel akarja lezülleszteni, majd ebbe a rendszerbe kényszeríteni a diákokat, zsákutcát alakít ki, végleg elzárva a tanulás lehetőségét a nehezebb sorsú tanulók előtt.

Nagymértékben csökkentik az érettségit adó szakképző iskolákba kerülő tanulók számát, növelve a három éves tanoncképzés arányát, ezzel csökkentve a képzés idejét, így a szükséges költségeket is. Jelenleg a szakmunkás képzettségűek körében nagy a munkanélküliség. A tervezett lépések veszélyeztetik a magyar gazdaság fejlődését, a társadalmi békét, a tervek ellentétesek Magyarország európai kötelezettségeivel –vallja a képviselő.
Dr. Sós Tamás kéri, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a szakképzést érintő részletes terveit, az ezeket megalapozó számításokat és hatásvizsgálatokat. Kezdjen párbeszédet a szakmával, az érintettekkel a szakképzés jövőjéről.

Forrás: Egriszín

A városi faállomány gondozását közszolgáltatási szerződés alapján a Városgondozás Eger Kft. végzi. A cég feladatkörébe tartozik a rendszeres szemle, a fák állapotának vizsgálata és a lehetséges veszélyhelyzet felderítése is. Ez a vizsgálat szemrevételezés alapján, valamint szükség esetén speciális favizsgáló műszer használatával történik, utóbbi esetben feltárható a fa törzsén, vagy ágain előforduló rejtett üreg, korhadás, vagy repedés is.

A szerda délelőtt folyamán gyökerestől kidőlt Egerben, a Kossuth Lajos utcában egy nyugati ostorfa (Celtis occidentalis). Szerencsére nem sérült meg senki, de négy személygépkocsiban kár keletkezett. Az önkormányzat vizsgálja a kártérítési kötelezettségét, felelősségét, valamint annak érdekében, hogy még egyszer ne alakuljon ki ilyen váratlan és veszélyes helyzet, a Polgármesteri Hivatal külön felkérte a Városgondozás Eger Kft-t a teljes fasor állapotának műszeres felmérésére.Az utólagos vizsgálat megállapította, hogy a fának viszonylag kisméretű gyökérzete volt, az út és a parkolók felöli oldalon hiányoztak a támasztó gyökerek. A fa kidőlését azt okozhatta, hogy a meglévő támasztékai nem tudták megtartani a nagy lombkoronát, melynek súlya a nagyobb mennyiségű lehullott csapadék miatt megnövekedett.

A Heves Megyei Kormányhivatalban hétfőn 62-en vettek részt az első kormánytisztviselői véradó napon, amelyet az Önkéntesség Európai Éve 2011. nemzeti program részeként szerveztek meg. Nyáron kevesebben adnak vért, ilyenkor megcsappannak a készletek, ezért választották június első hetét az országos akcióra.

A közigazgatásban dolgozók országszerte hét minisztériumi helyszínen és a megyeszékhelyeken segíthettek önkéntesen és önzetlenül embertársaikon. A Heves Megyei Kormányhivatal munkatársai – a törzshivatal és a 15 szakigazgatási szerv dolgozói – Egerben, a Megyeháza Barkóczy termében tarthatták tű alá karjukat. Rajtuk kívül a Heves Megyei Önkormányzat, a megyei intézmények és a Magyar Államkincstár munkatársai közül is többen jelentkeztek donornak. A rendezvény sikeres lebonyolítását az OVSZ Eger Területi Vérellátó biztosította. A szakemberek az adatok felvétele után az ujjból vérmintát vettek, majd elvégezték az orvosi vizsgálatokat, egyebek mellett vérnyomást mértek. A véradóktól 4,5 deciliter vért vettek le, mert ez az a tartalék, amelynek hiánya az egészséges szervezetet nem terheli meg.
Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott és dr. Vagner Mátyás, az OVSZ Eger Területi Vérellátó Intézet vezetője köszönetet mond a résztvevőknek az önzetlen segítségért.

Csütörtök délután az Eszterházy téren ünnepélyes keretek között hivatalosan is megnyílt a 82. Ünnepi Könyvhét, amelyhez idén hozzá kapcsolódik a tizedik alkalommal megrendezésre kerülő Gyermekkönyvnapok rendezvénysorozat. A könyvhét vendégeként Esterházy Péter Kossuth díjas író nyitotta meg az eseményt.

Az Ünnepi Könyvhetet alapítóként szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése az elmúlt évtizedekben igyekezett maradéktalanul valóra váltani a Könyvhét ötletadójának, Supka Gézának nyolc és fél évtizeddel ezelőtt megfogalmazott elképzeléseit. A könyvvásár elismert személyiségek felvonultatást is megvalósítja, írók, színészek, közismert személyiségek beszédeivel, előadásaival, ezzel is emelve a könyvhét jelentőségét. A 82. Ünnepi Könyvhét, a magyar irodalom és a minőségi könyvkiadás egész Európában páratlan hagyományú és kisugárzású rendezvénye ugyanis nemcsak Budapestre, a Vörösmarty térre, hanem több mint félszáz vidéki városra is kiterjed, s túlzás nélkül történelmi jelentőségű, hogy 1941 óta, azaz 70 év elteltével idén újra lesz magyar könyvhét a határon túl, a Romániai Magyar Könyves Céh és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése közös szervezésében, Kolozsvárott.A megnyitón beszédet mondott Ballagó Zoltán Eger MJV Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda vezetője,. aki kiemelte: A könyv szeretetéről az olvasás fontosságáról nem lehet eleget beszélni. az olvasás a személyes szabadság kulcsa, általa könnyebb a világban való boldogulás. Olvasásszociológiai vizsgálatok mutatják, hogy bizonyos értékek, mint a tolerancia, a kreativitás és az úgynevezett harmonikus személyiségjegyek nagyobb valószínűséggel fedezhetők fel az olvasó emberek körében. Ezekre a tulajdonságokra, és a rendszeres olvasásra mindnyájunknak szüksége van. Erre kiváló lehetőséget nyújt az ünnepi könyvhét gazdag kínálata. Külön öröm az Egriek és az Egerbe látogató turisták számára, hogy néhány év kihagyása után ismét szabadtéren, a régi hagyományokat felelevenítve a Bazilika és a Líceum közötti parkban köszönthetjük az ünnepet. Esterházy Péter Kossuth díjas író a következő szavakkal nyitotta meg a 82. Könyvhetet: Ha bármit meg kell nyitnom könyvtárat, magtárat, kiállítást, konferenciát, könyvfesztivált, könyvhetet, könyvnapot, könyvórát, könyvpercet, arra kell elsőre gondolnom, hogy vajon sikerül-e?! Nem úgy értem, hogy meg tudom-e írni tisztességesen a megnyitóbeszédet, nem is arra, amire mostanában gondolni kell, hogy végig tudom-e mondani, vagy szenvedélyes kultúra barátok esetleg széjjel kiabálják a megnyitó beszédet. Úgy értem a „sikerülnit”, hogy tényleg megnyílik-e az esemény, midőn megnyitjuk. A könyvhetet a könyvek és az olvasók nyitják meg.

Súlyos hibát követett el a Megyei Közgyűlés Fideszes vezetése, mikor tudatosan a csődeljárást választotta, a Heves Megyei Bíróság csődbiztost kirendelő végzése ellen pedig még csak nem is fellebbezett. E magatartásukkal ellehetetlenítik az intézmények működését! – állítja dr. Sós Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő.

Ámbár a Legfelsőbb Bíróság a múlthét első napján kézbesítette a végrehajtást felfüggesztő végzését, arról egészen a múlt pénteki közgyűlésig nem lehetett tudni, a széles nyilvánosságot pedig erről a mai napig sem tájékoztatták!

Holott a Legfelsőbb Bíróság döntése alapvetően fontos, tulajdonképpen jogalapjában kérdőjelezi meg a Megyei Bíróság által elrendelt és a megyei önkormányzati vezetés által minden további nélkül tudomásul vett adósságrendezési eljárást.

E magatartás, e döntés már csak azért is visszatetsző, mert maga a Heves Megyei Önkormányzat fordult a Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelemmel, kérve egyúttal az eljárás felfüggesztését.

Talán illett volna megvárni a Legfelsőbb Bíróság döntését!

Eljárásuk azért is érthetetlen, mert az elmúlt év októberében, az átadás átvételkor a legkevésbé eladósodott megyei önkormányzatot és megyei kórházat vehette át az új vezetés.

Döntésük magával hozza annak konkrét veszélyét, hogy a következő években nem lehetnek jelentős fejlesztések, veszélybe kerül a kórház 5 milliárdos fejlesztése és kérdésessé válik a vár közel 2 milliárdos fejlesztése!

Dr. Sós Tamás

MSZP

Ahogy azt a Polgármesteri Hivataltól kapott tájékoztatóból megtudtuk fordulóponthoz érkezett az Egert az M3-as autópályával összekötő gyorsforgalmi út építésének előkészítése.

Az előző kormányok rossz döntései alapján elkészített terveket az elmúlt években átdolgozták a szakemberek és Habis László országgyűlési képviselő keddi parlamenti interpellációjára adott válaszában Fónagy János államtitkár (NFM) pontos ütemtervet vázolt fel. Eszerint két ütemben (2,5km + 10km), legkésőbb 2014-re megépülhet a Füzesabony-Eger közötti M25-ös gyorsforgalmi út. A nyomvonal immár adott („F” változat), apró módosítás már csak a jövőre induló területszerzés során fordulhat elő.
Köztudott, hogy Eger életére hátrányosan hat, hogy a csodás adottságokkal rendelkező város nincs közvetlen összeköttetésben a sztrádával. A 2x2 sávos gyorsforgalmi út megépítésével gyorsabb és egyszerűbb lesz a megyeszékhely elérése. Az M25-ös a turizmus és az ipar, ezekkel összefüggésben pedig a munkahelyteremtés szempontjából is komoly élénkítő szerepet tölt majd be.

M25 – HOSSZÚ HISTÓRIA

•    2002-ben az MSZP kampányolt az M25-össel, de az út azóta sem épült meg.
•    2003-ban az M25-öst a gyorsforgalmi utak prioritási listájában a nyolcadik helyen tüntették fel.
•    Nagy Imre és Sós Tamás képviselők levélben kérték Csillag István minisztert, hogy az M25-öst építsék meg 2006-ig. Elkészült az autóút engedélyezési terve, elkezdődött a nyomvonal kijelölési tanulmány elkészítése, de az M25-ös nem épült meg a ciklusban.
•    2006-ban az M25-ös-beruházás (csupán gyorsforgalmivá fejleszthető kiépítéssel) bekerült a 2007 és 13 közötti időszakra tervezett közlekedésfejlesztési programok közé.
•    2007-ben – jóváhagyott nyomvonal hiányában (!) - a NIF Zrt. megbízta az Uvaterv Zrt.-t az építési engedélyezési, és kiviteli tervek előkészítésével. Az év hátralévő részében a nyomvonalról egyeztettek az érintettek.
•    2008 januárjára elkészült az „A”, „B”, „C” és „D”- jelű nyomvonalra vonatkozó vizsgálati dokumentáció, majd 2009 júliusára az „E” - jelzésű nyomvonal változatot is kidolgozták. Utóbbi előnye volt, hogy az ipari részeket nem vágta szét, távolabb haladt a természetvédelmi területtől és nem érintette a vízművek mélyfúrási kútjait. Nagy gyengesége volt azonban, hogy 170 méteres, 2x1 sávos völgyhíd építését tartalmazta, a kivitelezés és az üzemeltetés is igen ésszerűtlenül költséges lett volna.
•    2010 júliusára - a völgyhíd elhagyása érdekében - elkészült az „F” változat. Ehhez módosítani kellett a tervezői szerződést, amely jelentős időveszteséget okozott.
•    2011 januárjában az egri önkormányzat kérdéseire Schváb Zoltán helyettes államtitkár levélben válaszolt. Ez volt az első olyan hivatalos ütemterv, melyben részletesen szerepeltek az előttünk álló engedélyezési és tervezési eljárások és a kivitelezés folyamata is.
•    2011 februárjában Habis László levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, melyben kiemelt témaként vetette fel az M25-ös út építésének ügyét.
•    2011 április 26-án Habis László interpellált a Parlamentben, s az államtitkári válasz szerint az M25-ös első, 2,5km-es szakaszának építésére a támogatási szerződést aláírták. A projekt kezdése az idei III. negyedévben, befejezése 2012 I. negyedévében várható.

Forrás: Egriszín

A 40 év feletti férfiaknak javasolták azt az ingyenes egészségügyi szűrést, amit az Agria Parkban tartott a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve és a Magyar Rákellenes Liga Egri Alapszervezete.

A férfiak húgy - és ivarszervi megbetegedései között vezető szerepet foglal el a prosztatagyulladás, a prosztata megnagyobbodás és a -rák. Mindhárom alapbetegség hasonló tüneteket produkál, gyakori vizelési inger, vizelettartási, problémák, ezek akár egy egyszerű bakteriális fertőzésekből is kialakulhatnak. Annál súlyosabb következményekkel járhatnak, ezért fontos a folyamatos önvizsgálat és egy egyszerű teszttel, egy csepp vérből elvégezhető orvosi szűrés.

A férfiak többsége nem szeret beszélni egészségügyi problémáiról, főleg ha ez kellemetlenséggel is járhat, tudhattuk meg Dr. Papp Zoltántól. A mai szűrővizsgálatot pontosan ezért szervezték, a vérvizsgálat mellett tesztkérdésekre válaszoltak, általános orvosi vizsgálatokat végeztek és urológus szakorvos tanácsait is kikérhették a potenciálisan veszélyeztetett korcsoport tagjai. A rendezvényen igen szép számmal jelentek meg, a szervezők megelégedésére, akik remélik hasonló programok szervezésével 15 perc vizsgálattal, akár több évvel is meghosszabbíthatják a férfi betegek életkorát.