Keresés: „öv” (2108 találat)

Kihirdették pénteken az egri önkormányzat magyar kultúra napja alkalmából kiírt irodalmi pályázatának végeredményét. Az ünnepélyes díjkiosztón Saárossy Kinga, Eger társadalmi megbízatású alpolgármestere hangsúlyozta: a felnőtt társadalom felelőssége is, hogy a fiatalok számára legyenek olyan terek, rendezvények, amelyek miatt megéri kulturális közösségi életet élni. Hozzátette: köszönet illet minden pedagógust, aki foglalkozott a pályázatra jelentkező diákokkal. Az önkormányzat 2010. évi felhívására összesen 124 diák küldte be műveit három kategóriában.

Az ünnepélyes díjkiosztón Saárossy Kinga, Eger társadalmi megbízatású alpolgármestere hangsúlyozta: a felnőtt társadalom felelőssége is, hogy a fiatalok számára legyenek olyan terek, rendezvények, amelyek miatt megéri kulturális közösségi életet élni. Hozzátette: köszönet illet minden pedagógust, aki foglalkozott a pályázatra jelentkező diákokkal. Az önkormányzat 2010. évi felhívására összesen 124 diák küldte be műveit három kategóriában.

Főiskolások
1. Mizera Tamás, könyvtár szakos főiskolai hallgató
2. Tornyi Gergő rajz-vizuális kommunikáció szakos és Klujber Márta magyar szakos főiskolai hallgató
3. Marics Krisztina, magyar szakos főiskolai hallgató

Középiskolások
A Dobó István Vármúzeum különdíját Varga Abigél, a Sancta Maria Leánygimnázium tanulója nyerte el.
1. Veres Szani, Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Gimnázium
2. Rab Fanni, Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Török Alexandra, Eventus Üzleti, Művészeti Középiskola
3. Farkas Ábel, Dobó István Gimnázium és Varga Gyöngyvér, Szilágyi Erzsébet Gimnázium

A szakmai bizottság dicséretét és könyvjutalmát nyerte el:
Bíró Gina és Porogi Éva Cintia, Neumann János Középiskola
Pécsi Zsófia, Dobó István Gimnázium
Sidló Dorottya, Eventus Üzleti, Művészeti Középiskola

Általános iskolások

1. Prokaj Lídia, Lenkey János Általános Iskola és Kovács Ádám, Sancta Maria Általános Iskola
2. Kelemen Petra, Sancta Maria Általános Iskola és Illés Áron Dobó István Gimnázium
3. Lukács Sarolta és Havassy Franciska, Felsővárosi Általános Iskola Tinódi Sebestyén Tagiskola

Gárdony Géza mesterfüzetet kaptak:
Kecső Zsófia, Bozó Alexandra, Dongó Fanni és Németh Petra, Felsővárosi Általános Iskola Tinódi Sebestyén Tagiskola
Lövei Anna, Sanca Maria Általános Iskola
Pálmai Eszter, Hunyadi Mátyás Általános Iskola

Forrás: HEOL

Csütörtökön az Egri Városházán rendeztek ünnepséget a magyar kultúra napja alkalmából.

Köszöntőjében Habis László polgármester kiemelte: gondolnunk kell arra, hogy a fiatalok számára milyen fórumon és hogyan örökítjük tovább kulturális értékeinket, de emellett egyre inkább figyelnünk kell azokra is, akiket manapság a szociális és kulturális lemaradás veszélyeztet. A köszöntőt követően fellépett a Fertálymesterek Testületének Kórusa Dudás Anna, az EKF docensének vezetésével, majd dr. Cs. Varga István irodalomtörténész tartott ünnepi előadást.

Forrás: HEOL

A gyenge jövedelmezőség, a hitelfelvételi nehézségek és a forráshiány is rontja az ágazat versenyképességét – hangsúlyozta csütörtökön dr. Kállay Miklós az egri szőlészeti-borászati konferencián. A borászattal összefüggő előadásokkal folytatódott csütörtökön a XII. Egri Szőlészeti-Borászati Konferencia. A résztvevők így egyebek mellett a magyar borászat versenyképességének javítása érdekében megteendő lépésekről is hallhattak. E téma előadója dr. Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézetének igazgatója volt. – Szakmai oldalról vagy az eszközellátottság tekintetben a magyar szőlő-bor ágazatnak semmilyen lemaradása nincs a nyugati versenytársaihoz képest. A hátrányunk alapvetően gazdasági jellegű: a gyengébb jövedelmezőség, a forráshiány, a hitelfelvételi nehézségek, valamint a törvényi túlszabályozás az, ami rontja a versenyképességünket – jelentette ki a neves szakember. Rámutatott ugyanakkor: van bőven tennivaló, hiszen a szőlészet oldaláról elengedhetetlen a telepítések ésszerűsítésére, a fajtaösszetétel, illetve a piaci megjelenés átgondolására, továbbá az ehhez igazított borászati technológia kialakítására, hogy a lehető legjobb, de legalább is megfelelő minőségű bort lehessen előállítani. A marketingeszközök helyes alkalmazása nem kevésbé lényeges, hogy a hazai borászatok megerősíthessék pozícióikat a belföldi piacokon, a külföldieket pedig meghódíthassák. Dr. Kállay Miklós előadásában külön is kitért a borhamisítás kérdésére. Miként előrebocsájtotta, a ’80-as évek olaszországi metanol-, illetve az ausztriai glykol-botrány óta nemigen hallani más nyugati ügyekről, noha alighanem ott is tisztában vannak a „meg nem engedett eszközökkel”. Ezzel szemben itthon a törvény szerint ami nincs megengedve, az már hamisításnak számít, ráadásul minden ügyet azonnal nagydobra vernek, amivel inkább ártanak az ágazatnak, mintsem használnának. Az sem mellékes, hogy a törvényi előírásokon viszonylag könnyen lehet változtatni: ami az egyik nap még tilos, az másnap már szabályos lehet. Éppen ezért – mutatott rá – fontos lenne a kérdés árnyalása. Szóba került a zárjegy ügye is: mint hagsúlyozta, ennek visszaállítása nem lenne szerencsés, a minőségjavítással való összekötése pedig félrevezető.

Újra minisztériumi fennhatóság alá kerülnek a kutatóintézetek?

A megyénket is érintő kényes ügy a konferenciát szervező Egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet sorsa. Emlékezetes: a korábban minisztériumi fennhatóság alatt álló öt – egri, pécsi, badacsonyi, kecskeméti és tarcali – kutatóintézeteket pár éve különböző felsőoktatási intézményekhez csatolták. (Az egri így került a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolához.) Ez a lépés dr. Kállay Miklós professzor szerint nem volt szerencsés, hiszen maguk az egyetemek, főiskolák is forráshiányosak, a kényszerű takarékosság pedig a szakmai munka rovására megy előbb-utóbb. Mint ugyanakkor elmondta, a jelek szerint a politikai akarat már megvan atekintetben, hogy a kutatóintézeti hálózatot visszarendelik a Vidékfejlesztési Minisztérium alá, az ehhez szükséges pénz viszont még nem áll rendelkezésre. Bíztató viszont, hogy az erről folyó tárgyalások már ebben a félévben megkezdődhetnek.

Forrás: HEOL

Január 19. és 22. között immár 12. alkalommal rendezik meg Egerben a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet szervezésében a Károly Róbert Főiskola Gyöngyös és az Eszterházy Károly Főiskola Eger társszervezői tevékenysége mellett a bükki, a mátrai, a tokaji és az egri borvidékek Hegyközségi Tanácsai, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa segítségével a Szőlészeti és Borászati Konferenciát.

A már több éve az ország leglátogatottabb szőlő-bor szakmai, tudományos rendezvényévé fejlődött konferencián az idei évben a hangsúlyt az első napon a tudományos alapokra épített szőlő növényvédelemre, a másodikon a szőlő érésdinamikájának követési lehetőségeire, a magyar borászatban szükséges változtatásokra, a harmadikon a bormarketingre, borpiaci helyzetre, az idei marketing lehetőségekre, a termékleírások elkészítésére és a támogatási lehetőségekre helyezik.

Juniorok a szőlőtermesztésben és a borászatban címmel külön szekciót biztosítanak az ágazatban dolgozó fiatalok nézeteinek kifejtésére, megvitatására. A napi programokat a bükki, a mátrai, a tokaji és az egri borvidék borászatainak borbemutatóival fejezik be. A metszési gépbemutatóra január 22-én a kutató intézetben kerül sor.

A konferencia szervezői a rendezvénnyel a tudományos kutatás, az oktatás és a termelés kapcsolatának erősítését szolgálják, továbbá szeretnék elősegíteni, hogy a szőlő- és bortermelők mind magabiztosabban mozogjanak az európai uniós feltételek között és minőségi, versenyképes termékeikkel, saját teljesítményükkel jól érvényesüljenek az uniós piacokon. A rendezvény nyilvános, minden érdeklődőt szívesen várnak a szervezők a Hotel Egerben.

Forrás: Rádió1

A Jobbik tegnap nyilatkozatban adott hangot aggodalmainak a Mátraházi Idősek Otthonának helyzetével kapcsolatban. Dudás Róbert, a Jobbik megyei közgyűlési frakciójának vezetője szerint az intézményt a bezárás fenyegeti a megfelelő politikai akarat hiányában.

A Mátrai Gyógyintézetek területén működő Mátraházi Idősek Otthonának jövője a tavalyi év végén vált bizonytalanná. Dudás Róbert nyilatkozata szerint jelenleg 150 idős van bizonytalan helyzetben, valamint az ott dolgozók. Az öregotthonokban elhelyezhetők száma tovább csökken a bezárással, miközben egyre nő az igény az idős emberek elhelyezésére: már most is négyszázan vannak várólistán.

Közleményben reagált az elhangzottakra Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke. A jelenlegi helyzet az elnök szerint nem az általuk irányított megyei közgyűlésnek köszönhető, már 2007 óta ismerte a problémát az előző vezetés. Amit felelőtlenül hátrahagyat, azt próbálják most felelősen kezelni. Szabó Róbert hangsúlyozta, hogy időt kaptak a felkészülésre a kormányzattal folytatott egyeztetések eredményeként, s biztosan a jelenlegi helyén maradhat az idősotthon április végéig. Addig is mindent megtesz a közgyűlés vezetése azért, hogy a lehető legemberségesebb módon rendezzék a helyzetet. Az elnök hozzátette: mát tettek lépéseket a megyei idősellátás újjászervezéséért is.

Forrás: Egriszín

Egerbe látogatott az egyiptomi nagykövet, Aly Houssam Eldin Elhefny Mahmoud az Agria Park Gallériájába, az „Egyiptom Titkai" című kiállítás megnyitójára. A kiállítást az Új Akropolisz Kulturális Közhasznú Egyesület szervezte, amely filozófiai iskola nemzetközi, minden politikai, vallási és gazdasági befolyástól mentes közhasznú civil szervezet. Céljaik a közösségi szolidaritás és együttműködés megerősítése, az emberiség sokszínű kulturális és szellemi örökségének megismerése és továbbadása, valamint az önismeret és az önfejlesztés.

A tablókon az egyiptomi szimbólumok nyelve, az élethosszig tartó nevelési elvek ugyanúgy megjelennek, mint a gyógyítási módszerek és az egyiptomiak halálhoz való félelem nélküli viszonyulása. A Galériában, február 4-ig tekinthető meg a kiállítás.

Fotó: Szűcs Tímea

A II. világháború egyik legvéresebb csatája zajlott le 68 évvel ezelőtt a Don-kanyarban lévő urivi hídfőnél. A szovjet csapatok áttörésekor a 200 ezres magyar haderő negyven százaléka megsemmisült, a legnagyobb veszteséget az egri Dobó István 14. honvéd gyalogezred szenvedte el.

A tragikus végkifejletű ütközet hős áldozatai előtt hajtottak fejet kora este a gyalogezred emlékparkjában, ahol a Heves Megyei Honvéd Hagyományőrző Egyesület tagjai álltak díszőrséget az emlékmű talapzatánál.

Az évforduló alkalmával Herman István, a Vitézi Rend hadnagya idézte fel a magyar katonák áldozatos helytállását. Azokét, akiket „meghalni küldtek oda”, aztán rájuk kiáltottak, hogy „gyáván megfutamodtak”.

– Megtiltották, hogy emlékezzenek, hogy halottaikat eltemessék, hogy gyertyát gyújtsanak értük, hogy egyáltalán beszéljenek róluk. Nekünk megadatott, hogy emlékezzünk rájuk, akik példát mutattak hazaszeretetből és kötelességtudatból – mondta a szónok.

A megemlékezést követően a hagyományőrző egyesület tagjai, valamint az évfordulós esemény résztvevői mécseseket, gyertyákat gyújtottak, majd elhelyezték koszorúikat az emlékmű talapzatánál. A tiszteletadás a Himnusz hangjaival zárult.

Forrás: HEOL

Az egri rendőrök elfogták azt a bandát, akik több fiatal fiút bántalmaztak.

2011. január 7-én 13. 45 körüli időben az egri autóbusz-állomás közelében egy 16 éves fiút, egy több fős társaság körbevett és cigarettát kértek tőle. Ezt követően a társaság több tagja bántalmazta a sértettet, többször megütötték, megrugdosták, majd elmentek a helyszínről.

Szintén január 7-én 13.50 körüli időben, nem messze az előző helyszíntől egy 17 éves fiút állított meg a társaság, és cigarettát kértek tőle. Miután nem adott nekik, a nyakában lévő fülhallgatót kitépték, majd egyikük arcon ütötte és a falnak lökte a sértettet.

Aznap, 14.30 körüli időben egy 17 éves fiútól az egri Érsek Kertben kért cigarettát egy több főből álló társaság, majd körbeállták, és bántalmazták, többször megütötték, megrugdosták. A megtámadott fiú könnyű sérüléseket szenvedett.

Az eddigi adatok alapján a társaság a nap folyamán több, fiatal fiú sérelmére követte el cselekményét, további négy esetben kértek cigarettát és bántalmazták a sértetteket.

Az Egri Rendőrkapitányság munkatársai a minden részletre kiterjedő adatgyűjtésnek köszönhetően január 11-én, a kora esti órákban elfogtak egy nyolcfős társaságot, akik gyanúsíthatók a bűncselekmények elkövetésével.

A 15-16 év közötti fiúkat gyanúsítottként hallgatta ki az Egri Rendőrkapitányság. Ellenük többrendbeli, csoportosan elkövetett garázdaság és rablás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás.

Pénteken  a bíróság mind a nyolc fiatalembert házi őrizetbe helyezte.

A következő két hónapban mind a hat Heves megyei választókerületben beszámol az elmúlt háromnegyed év parlamenti, illetve képviselői területi munkájáról dr. Sós Tamás, szocialista országgyűlési képviselő. Az MSZP megyei elnöke mai sajtótájékoztatóján elmondta: a jövőben is felelős, konstruktív ellenzéki szerepre szeretnének törekedni, segít, támogat minden olyan kezdeményezést, előterjesztést, amely lendíthet a megye és az ország helyzetén. Úgy látja: a kormánnyal szembeni kezdeti türelmi idő lejárt, ami azt jelenti, hogy a Fidesz-KDNP politikusai nem hivatkozhatnak az előző ciklus döntéseire, és valós eredményekkel kell előállniuk a közeljövőben.

Az MSZP megyei elnöke mai sajtótájékoztatóján elmondta: a jövőben is felelős, konstruktív ellenzéki szerepre szeretnének törekedni, segít, támogat minden olyan kezdeményezést, előterjesztést, amely lendíthet a megye és az ország helyzetén. Úgy látja: a kormánnyal szembeni kezdeti türelmi idő lejárt, ami azt jelenti, hogy a Fidesz-KDNP politikusai nem hivatkozhatnak az előző ciklus döntéseire, és valós eredményekkel kell előállniuk a közeljövőben.

– Számos egyéb terület mellett a foglalkoztatási kérdésekkel is sokat foglalkoztam az utóbbi időben. A közfoglalkoztatottság területén várható visszaesés számos munkahely megszűnését eredményezheti majd a jövőben Heves megyében is. Különösen Heves és Pétervására térségében, ahol a megfelelő szakképzettség hiányában sokan nem tudnak majd érvényesülni – hangsúlyozta dr. Sós Tamás.

A mostani parlamenti ciklus alatt végzett munkájáról a képviselő első beszámolóját január 18-án Hevesen tartja.

Forrás: HEOL

A táncművészetet nem árt minél korábban kezdeni, hiszen már fiatalon megmutatkozik a gyerekek készsége a művészi mozgáskultúra iránt. Ennek szellemében az alapvető fogásokba avatják be az általános iskolás gyerekeket, a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány által működtetett program keretében.

A 292 nem formális programelemet megvalósító, uniós pályázattal működő projektben a beavató táncszínház és a tánctörténeti előadások mellett, a táncművészet alapjait, a gyerekekkel megismertető foglalkozás-sorozatba nyújtottak bepillantást táncművészek az elmúlt napokban.

A 2010. november 1. és 2011. augusztus 31. között működő „Új kommunikációs csatornák kiépítése iskolák és művészetek között, kreatív táncművészek közreműködésével – a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány vezetésével” elnevezésű projekt, két egri és négy Heves megyében található iskola partneri együttműködésével ismerteti meg általános iskolás korú gyerekekkel a táncművészetet.

A Barta Dóra és Mirkóczki Zita táncművészek által irányított nagyszabású projekt során a táncot, mint művészetet viszik közelebb a gyerekekhez. Így történik ez a Felsőtárkányi Általános Iskola diákjai esetében is, akik a helyi művelődési intézményben tanulnak táncolni, immár a nyolcadik lakalommal.

A jókedvű gyerekektől hangos Művelődési Házban, szorgalmasan sasszézó általános iskolás fiúk és lányok követik pontosan a tanárnő utasításait. Sárosi Anna táncpedagógus, a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány uniós programjának keretében a táncművészet alapjaira tanítja az elsős és másodikos általános iskolásokat. 32 gyerek vesz részt rendszeresen a foglalkozásokon, amelyeken a Hammadi jazz technikára épülő módszerrel sajátíthatják el az alapvető fogásokat, mondta el a pedagógus.

A táncgimnasztikai alapgyakorlatokat, testképzési alapokat játékos formában ismerik és szokják meg a gyerekek, amelyekre később a modern tánc alapjait építhetik fel.

A nagyobbak számára salsát és hagyományos sztenderd táncokat tanítanak. Marczis László a Realdance Táncstúdió tánctanára mutatja be a lépéseket a harmadik osztálytól idejáró gyerekeknek. A táncos a foglalkozáson pozitív visszajelzésekről beszélt. Véleménye szerint a  gyerekeknek tetszik a tánc, szívesen tanulják. A táncot egyébként hobbi szinten bárki, bármilyen életkorban elkezdheti és csinálhatja.

A Parnasszus Táncművészeti Alapítvány a uniós forrásból megvalósuló programja

Az Európai Unió támogatásával működő program a „Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása” című TÁMOP pályázaton, 43 millió forint támogatást nyert. A projekt célja hogy a gyerekeket jobban megismertessék a tánccal, szerethetővé tegyék azt.