500 ezer forint megfizetésére kötelezte dr. Sós Tamást, az MSZP megyei elnökét a Fővárosi Ítélőtábla.
A polgári pert Szíki Károly indította egy 2008-as hangfelvétel alapján, melyen a megyei közgyűlés akkori elnöke „bértüntetőnek” nevezte Szíkit. Dr. Sós Tamás meglepőnek tartja az ítéletet, s érdeklődésünkre mindössze annyiban reagált, hogy megvárják az írásbeli indoklást, aztán pedig felülvizsgálati kérelemmel fordulnak a Legfelsőbb Bírósághoz
Költségvetés módosításra nyújtott be javaslatot tegnap a parlamentbe, az MSZP frakció. Az infrastruktúrában , az oktatásban és egészségügyben leállított fejlesztések újraindítását szorgalmazzák, valamint az EU-s és hazai források felhasználásával a gazdaság élénkítését modernizálást kívánják elérni. Igazságosabb és követhetőbb költségvetést támogatnának, ez viszont a jelenlegi 2011. évi költségvetés módosításával válna kialakíthatóbbá.
Az utak állapota országos és megyei szinten is elmaradott, ezek fejlesztése nélkül nem várható sem a turisztikai fejlődés, sem gazdasági előrelépés Heves Megyében. Dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő indítvánnyal élt az Országgyűlés felé, melyben költségvetési javaslat módosítást nyújtott be a tervel rendelkező utak és útszakaszok kivitelezésére.
A 9 út és útszakasz tervei nem újkeletűek, szerepelnek a közeljövőben megvalósítandó tervekben de, ezzel az indítvánnyal a folyamat felgyorsítását kívánná elérni.Az Útpénztár magasabb előirányzatával lehetőséget kapnának az Önkormányzatok a kezelésükben tartott utak felújítására, mivel ezek önköltségileg egyre nehezebben finanszírozhatók.
1. Eger bekötő út- Füzesabony körforgalomtól maklárig ( 2,6 km) 400 millió Ft
2. Gyöngyös város nyugati elkerülő út befejezése 800 millió Ft
3. 31.út - Dormánd- Heves közötti útfelújítás 1,5 milliárd Ft
4. 33. út Füzesabony Poroszló első szakasz 400 millió Ft
5. 2402. út Selyp -Gyöngyöspata közötti szakasz 812 millió Ft
6. 2507. út Mónosbél- Balaton közötti szakasz 350 millió Ft
7. 2415. út Sirok- Tarnaszentmária- Verpelét közötti szakasz 650 millió Ft
8. 2416. út Eger - Egerszalók - Verpelét - Gyöngyös 650 millió FT
9 . Pásztó -Galyatető 400 millió Ft
Dr. Sós Tamás szerint az 1 km- re eső út belekerülési költsége 30- 40 millió forint, ami nagyban függ az ott lévő műtárgyaktól, hidaktól, mert ezek megnövelik az előállítási költséget . Némely utak felújítása a térség fejlődését hozhatja, néhány út pedig a mindennapi közlekedés komfortját emeli, viszont minden esetben fontos, hogy az ígéretek megvalósítás stádiumába lépjenek.
Európai Unióról szóló kiállítás nyílt ma délelőtt a Balassi Bálint Tagiskolában. A tárlat az „Európai Unió a Balassiban” című projekt részét képezi.
Európai Uniós Pályázat keretében, Uniós tanterem átadására készül a Felsővárosi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Balassi Bálint Tagiskolája. Erre az előzetes tervek alapján 2011. május 27-én kerül sor, ám az átadást egy több hónapos „előkészítő –ráhangoló időszak” előzi meg kiállítással, rajzpályázatokkal, játékos vetélkedőkkel. Az előkészítő munkát többek között az iskola Galériájának kiállítása is segíti a gyerekek számára, melyet a mai napon nyitottak meg az EVENTUS Üzleti Művészeti Középiskola, Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium közreműködésével. A kiállítás célja, hogy felkeltsék a tanulók érdeklődését az Európai Unió és annak tagországai iránt.
A projekt során az osztályok gyűjtőmunka keretében alaposabb ismereteket szerezhetnek egy választott ország életéről, melyet osztálytermükben kiállítás formájában feldolgoznak. Anyagot gyűjtenek az ország főbb jellemzőiről-nevezetességeiről, híres embereiről, nyelvhasználatáról, pénzneméről, ételkülönlegességeiről, népviseletéről, szokásairól. A gyűjtőmunkára és annak feldolgozására a tanév során szabadidős tevékenységek között, illetve tanórákba épített formában kerül sor.
Forrás :Egriszín
Novembertől már használható a Mocsáry Lajoson frissen átadott, 300 méteres kerékpárút. A Károlyi Mihály utcáig tartó szakaszt önerőből építette a város.
A Deák Ferenc mellé épített biciklisáv után ismét bővült megyeszékhelyünk kerékpárút felhozatala, jelen esetben egy háromszáz méter hosszú szakasszal. Az átadott vonal része, a városunkat hosszában átszelő hálózatnak, melynek két széle már elkészült, a közepe pedig a belváros rehabilitációjakor fog formát ölteni. Az újonnan átadott szakasz az úttól és járdától elkülönítve, a patakmeder mentén halad. A beruházás keretén belül felújították és akadálymentessé tették a 4-es számú buszjárat megállóhelyét is. A mindenképp örömteli építkezés csupán két apró szépséghibával rendelkezik, és ezek is könnyen orvosolhatók:
Egyrészről a megépített szakasz végétől 300 méterre található egy kerékpáros híd a patak fölött, az út viszont nem vezet odáig. Nem is kell neki, hiszen kis autóforgalmú területről beszélünk, de legalább felfestés, vagy részletesebb kitáblázás jelölhetné, hogy érdemes továbbhaladnunk a kétkerekűnkkel.
Másrészről az új kerékpárút nem illeszkedik az érsekkerti szakaszhoz. Noha csak pár méter eltérésről van szó, az új vonal a park sétányának folytatását képző járdánál folytatódik, nem a kerékpárút irányában. Nagy fantázia nem kell, hogy megtaláljuk a továbbvezető helyes irányt, de ha már van két ilyen szépen megépített kerékpárutunk, kár lenne nem összekötni őket, akár csak egy átlósan átvezető sárga vonallal is.
Az utóbbi időben pozitívan alakulnak megyeszékhelyünk kerékpárosbarát beruházásai, a legnagyobb attrakciót viszont minden bizonnyal a belvárosi rehabilitáció jelenti majd. A patakmederbe-, illetve az a mellé tervezett bicikliút megépülése kétségtelenül egy környezetbarát és modern város színvonalát hozza majd.
Forrás: http://egrinapok.wordpress.com/
A táncművészetet hívatott népszerűsíteni a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány, 290 nem formális programelemet megvalósító, uniós pályázattal működő projektje, melyet ma délelőtt mutattak be a program vezetői.
Az „Új kommunikációs csatornák kiépítése iskolák és művészetek között, kreatív táncművészek közreműködésével – a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány vezetésével” elnevezésű projekt, két egri és négy Heves megyében található iskola partneri együttműködésével 2010. november 1. és 2011. augusztus 31. között valósul meg.
A pályázat tartalmi részével kapcsolatban Mirkóczki Zita, program koordinátor elmondta, hogy az iskolák számára eredményes és érdekes programot a megyében is igyekeznek kiterjeszteni a partnerek segítségével.
Barta Dóra a program művészeti irányítója elmondta, hogy az oktatás nevelés szempontjából is fontos, hogy a fiatalok szocializációjába bekerüljenek a művészetet jelentő kódok, fontos, hogy az oktatás részévé váljon a művészet.
véleménye szerint az alapítvány tevékenységéhez hasonló aktív pályázati munka és az ahhoz kapcsolódó művészeti tevékenység, hosszú távon befolyásolja a város kulturális életét.
Az Európai Unió támogatásával működő program a „Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása” című TÁMOP pályázaton 43, 244 millió forint összegű támogatást nyert.
A támogatás célja hogy a nevelő és oktató intézmények, az óvodai nevelésen és a tanítási órákon kívül számos szervezett kulturális programot, szakkört, tábort, kirándulást szervezhetnek tanulóik számára.
A Parnasszus Táncművészeti Alapítvány a programmal segíti, hogy a gyerekek megismerkedhessenek a tánccal, szerethetővé teszi azt, valamint útmutatót ad a színház világában való eligazodásra. A megvalósításban a befogadó táncszínház segítségével megismerkedhetnek az alapokkal, táncművészeti áttekintés és tánctábor is szerepel a komplex projektben, melyben 292 nem formális tanulási alkalom során, 295 gyereket vonnak be. A munkában előadóművészek, táncpedagógusok, oktatók, koreográfus, dramaturg vesz részt.
A célcsoportban óvodás és iskolás gyerekek szerepelnek. A projekt különlegességének számít, hogy hallássérült, hátrányos helyzetű fiatalokat is bevonnak a programokba. Ehhez az egri Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Diákotthon bizonyult megfelelő partnernek.
Forrás: Egriszin
Elbírálták az „Eger Város Ösztöndíjasa” pályázatra beérkezett kérelmeket. A pályázókról Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata rendeletében meghatározott ad-hoc bizottság döntött.
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata évente kétszer, februárban és szeptemberben írja ki az „Eger Város Ösztöndíjasa” pályázatot, melyre a közép- és felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói, akik állandó egri lakcímmel rendelkeznek, továbbá kiemelkedő a tanulmányi eredményük és szociálisan rászorultak.
A pályázat nyerteseit az egri önkormányzat 5 hónapon keresztül támogatja. A középiskolásokat 9.500, a főiskolásokat/egyetemistákat 19.000 forinttal.
Eger Város Ösztöndíjasai:
Felsőfok:
1. Asztalos Andrea Eszterházy Károly Főiskola
2. Barta Viktória Eötvös Loránd Tudományegyetem
3. Csesznok Kitti Dorina Miskolci Egyetem
4. Galda Nóra Debreceni Egyetem
5. Hideg Adrienn Károli Gáspár Református Egyetem
6. Jakab Orsolya Debreceni Egyetem
7. Kovács Dalma Melinda Eötvös Loránd Tudományegyetem
8. Körtvélyesi Dóra Eszterházy Károly Főiskola
9. Ofra Lilla Katinka Károli Gáspár Református Egyetem
10. Terenyei Anna Debreceni Egyetem
11. Várhegyi Nikolett Dorina Debreceni Egyetem
Középfok:
1. Bialkó Brigitta Sancta Maria Gimnázium
2. Bóta Szonja Dobó István Gimnázium
3. Bóta Cynthia Dobó István Gimnázium
4. Farkas Vera Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium
5. Gál Veronika Dobó István Gimnázium
6. Hegymegi Gréta Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola
7. Horváth Dalma Vivien Dobó István Gimnázium
8. Molnár Anna Dobó István Gimnázium
9. Lukács Ágnes Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium
10. Rudinszky Krisztina Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola
11. Varga Bianka Neumann János Középiskola és Kollégium
12. Verhóczki Zsanett Szilágyi Erzsébet Gimnázium
A téli időszak útüzemeltetési és forgalombiztosítási feladatairól tartottak tájékoztatót a Magyar Közút Kht. Heves Megyei Területi Igazgatósága által rendezett Hóértekezleten ma délelőtt, az egri üzemmérnökségen.
Az előrejelzések szerint átlagos télre számít és felkészült a téli időszakra a Magyar Közút Kht. Heves Megyei Területi Igazgatósága, jelentették be a társaság szakemberei, a rendőrség, a tűzoltóság és a Közlekedéstudományi Egyesületképviselői részvételével megrendezett ma délelőtti hóértekezleten. A találkozón tájékoztattak arról is, hogy elvégezték a gépszemlét és beszerezték a szükséges mennyiségű sózó és érdesítő anyagokat.
A törvényben előírtak szerint a november 10. és március 15. közötti időszakot tekintik téli időszaknak. A megyei közútkezelő minden évben november elején áll át a téli üzemeltetésre és hóértekezlet keretében számol be a géppark felkészítéséről, a szóróanyagok beszerzéséről.
A téli utakon 2700 tonna só áll rendelkezésre Heves megyében. A feladatokra só és zúzalék keverékét is használnak, valamint kalcium klorid oldatot preventív célra.
Heves megyében közel 1168 km közúthálózat található, 368 híddal. A várható átlagos télen 15-20 havas nappal számolnak, és 50-60 síkos nappal. A téli útüzemeltetési feladatok ellátása 150-200 milliós költséget jelent a négy hónapban.
Az egri üzemmérnökséghez 300 kilométeres útszakasz tartozik, amit hat nagyteljesítményű géppel takarítanak.
Forrás: Egriszín
Három heves megyei kistérségben indítja el programját a „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek-és Ifjúságvédő Alapítvány novemberben. A program célja, a munkvállalás motivációjának erősítése a hátrányos helyzetű , alacsony iskolázottságú személyeknél.
Az ESZA Nonprofit Kft. által - a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében - kiírt, TÁMOP „ELSŐ LÉPÉS” – az alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő program megvalósítására kiírt pályázat kapcsán 70.305.545.- forint támogatást nyert a „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek-és Ifjúságvédő Alapítvány.
A „JÖVŐ MEGALAPOZÁSA” elnevezésű program részleteit Kónya Lajos projektmenedzser ismertette a ma délelőtti sajtótájékoztatón. A program a legnehezebb élethelyzetben lévőknek új távlatokat alapoz meg egy olyan komplex szolgáltatásrendszerrel, amely az egyének meglévő képességeire épít, és több a szociális munkában a munkaerő-piacon érdekelt önkormányzat, kistérségi társulás, intézmény, szervezet, civil közösség szoros együttműködésén alapul.
A program célja, hogy a megtalált és kiválasztott személyek számára legalább egy fél évig olyan szolgáltatást nyújtsanak, amelyek képessé teszik őket arra, hogy kilépjenek abból a környezetből, ahol eddig éltek.
Az uniós támogatásból megvalósuló programba hetven főt vonnak be a programba másfél év alatt. A célcsoport a 18 és 30 éves kor közötti emberek, alacsony iskolai végzettségűek akik munkatapasztalattal még nem rendelkeznek, legfeljebb közcélú foglalkoztatásban vettek eddig részt, inaktívak, vagy olyanok, akik még semmilyen ellátórendszerbe nem kerültek bele.
A huszonnégy hónapos futamidejű program eredményeként ötvenhat fő kap konkrét segítséget önálló életvitelük, foglalkoztathatóságuk és társadalmi integrációjuk javításához, húsz fő részesül OKJ-s szakmai képzésben.
Bene Balázsné szakmai vezető a program megvalósításával kapcsolatban elmondta, hogy az egyéni és csoportos foglalkozások célja az egyéni képességek fejlesztése, tanulási és munkamotiváció erősítése, kulcskompetenciák fejlesztése valamint szociális állampolgári és munkavállalói ismeretek átadása. A szakmai programban szerepel álláskeresési, munkavállalási tanácsadás, mentális állapotjavító programok
A munkatársak valamennyien dolgoztak már ilyen és hasonló szociális programokban. szociális munkások, szociálpedagógusok az esetmenedzseri feladatokat fogják ellátni. ők azok akik egyénileg is mindennapos kapcsolatban lesznek az ügyfelekkel.
Mellettük roma közösségfejlesztőket is alkalmaznak. A célcsoport elsősorban várhatóan romákból áll. Olyanokból, akiknek nagyon alacsony az iskolai végzettségük, 3-5 éve nem dolgoznak, esetleg nincsenek is nyilvántartva az ellátási rendszerekben. Az ő elérésükhöz is nagy segítséget jelent, hogy olyan munkatársakat kerestek, akik az adott térségekben, az Egri- Bélapátfalvai-, Pétervásárai kistérségekben és Tarnaleleszen helyi lakosok, vagy kötődésük van, és így már van ismertségük, akár elismertségük. A roma közösségfejlesztőket is ezekről a településekről fogjuk kiválasztani hogy ne okozzon gondot az elfogadásuk.
A szakmai vezető a módszerekről is beszélt:
„Nagyon fontos, hogy egyéni kapcsolatot alakítsunk ki mindenkivel. Nem hivatalként szeretnénk működni, hanem egy olyan támogató bázist szeretnénk nyújtani, akár mentálisan akár különféle szolgáltatásokkal, hogy kialakuljon az a bizalom, amit talán még soha nem kaptak meg az ügyfelek, például egy munkaügyi központtól, vagy egy szociális szolgáltatótól. Az ő munkájuk célja más.
Nekünk lehetőségünk van arra, hogy mélyebben megismerjük őket, a családjukat a körülményeiket. Azt, hogy miért alakult így az életpályájuk. Talán ez lehet egy olyan segítség, ami révén közösen tudunk kialakítani célokat.
Úgy vettük észre, hogy ez jobban motiválhatja őket, beleszólhatnak ők is abba, hogy mit kapnak tőlünk. Várjuk is, hogy fogalmazzák meg mi az ami hiányzott, és milyen segítséget nyújthatunk számukra.”
A „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek- és Ifjúságvédő Alapítvány 1991-ben jött létre, azzal a céllal, hogy Heves megye területén részt vállaljon a szociálpolitikai, a szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megoldásából, elősegítse a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét, a szociálpolitika, a szociális munka anyagi, tárgyi és intézményi feltételeinek javítását, országos és térségi programokhoz kapcsolódó közvetlen szociális szolgáltatások nyújtásával hozzájáruljon az arra rászorulók munkaerőpiacon való megtartásához, a munkanélküliek foglalkoztatásához.
Az Alapítvány működése megalakulása óta folyamatos, tevékenysége során több, a hátrányos helyzetben lévők munkaerő piaci integrációját, re-integrációját célzó pályázat megvalósításában vett részt főpályázóként a Bélapátfalvai-, az Egri-, a Pétervásárai Kistérségek területén.
Forrás: EGriszín
Mobiltelefonokból nyílt kiállítás tegnap délután, az egri várban található gótikus palotában. Korunk relikviái a Mobilkor Alapítvány gyűjteményéből kerülnek terítékre.
Most húsz éve, 1990 októberében indult az első mobilszolgáltató hazánkban. A Mobil-kor-történet kiállítás mobiltelefonokat, szolgáltatókat és gyártókat mutat be, vagyis az elmúlt húsz év történetét. A napjaink néprajzi tárgyaiból összeállított tárlatot Némedi Varga Zoltán, a Mobil-kor Alapítvány elnöke nyitotta meg.
Budapesten, Kapolcson és Pécsett bemutatott kiállítás, utal arra, hogy a mobiltelefonok világa ma már része kultúránknak és történelmünknek.
A tárlat az alapítvány eddigi gyűjteményének egy szeletét mutatja be. Olyan mobil mérföldköveket választottak ki az elmúlt két évtized történetéből, amelyek új kapukat nyitottak a mobilkommunikációs fejlődésben. A bemutatott hatszáz készülék között réginek, elavultnak számító modellek is láthatók, emellett az érdeklődők megismerkedhetnek a gyártók történetével, érdekes tényekkel, információkkal.
Az Mobil-kor Alapítványt azzal a céllal jött létre, hogy azokat a relikviákat, fontos mérföldköveket megőrizze az utókor számára, amelyek Magyarországon és a világon összegyűjthetőek, korunkra jellemzőek. A fejlődés ütemét figyelembe véve megbecsülni is lehetetlen, hogy milyen jelentős gyűjtemény válhata telefonos emlékekből.
Hatszáz mobilt hozott el a Mobil-kor Alapítvány. A miskolci kiállítás eddig. Érdekesség, hogy most húsz éve, 1990 októberében indult az első mobilszolgáltató hazánkban.
Forrás: Egriszin
A leköszönt megyei rendőrfőkapitány dr. Juhász István által a napokban elmondottakra reagált a Jobbik Magyarországért Mozgalom egri sajtótájékoztatóján Mirkóczki Ádám - országgyűlési képviselő.
Csúsztatásnak és hazugságnak nevezte a volt rendőrfőkapitány szavait Mirkóczki. Juhász István a napokban adott interjújában kijelentette, hogy a legtöbb demonstrációt a fővárosi főkapitány után a Heves megyei rendőrség vezetőjének kellett megoldania, más létszámmal és eszközzel. A megmozdulásokban az egri lakosoknak csak egy kis része volt hangadó. Juhász említést tesz arról is, hogy voltak akik Budapestről vagy más megyékből érkeztek, és rendbontási céllal jöttek. A döntésekkel elejét vették annak, hogy bárkinek a tulajdonában, a lakásában, az autójában, az üzletében kárt tegyenek, hangsúlyozta a volt főkapitány, aki demonstrációk kezelését szakmailag helyesnek ítéli, hozzátéve, hogy soha nem kellett indokolatlan erőszakot alkalmazni.
Mirkóczki Ádám tájékoztatóján kijelentette, hogy az általuk szervezett rendezvényekre nem hívtak Budapestről és más megyékből résztvevőket, a megmozdulásokon sosem történtrendbontás, rombolás, törés-zúzás
Juhász István szavaira reagálva hozzáfűzte, hogy nem igaz a kijelentés, hogy „soha nem kellett indokolatlan erőszakot alkalmazni”. 2009 augusztus 19-én Jobbik és Magyar Gárda szimpatizánsokat vittek el erőszakkal a dobó téri demonstrációról, és akkor még nem volt törvény a Gárda működéséről, hangsúlyozta a képviselő.
Juhász István sikerként könyvel el sok mindent, hangsúlyozta Mirkóczki, utalva az önkormányzati választások idején Habis László elleni lejárató kiadványok elkövetőinek gyors kézrekerítésére. Szerinte kettős mércét alkalmazott a rendőrség, hiszen a Jobbik irodájába való betörés és a tavaszi országgyűlési választások füzesabonyi „Fidesz csalása” azóta sincs felderítve, pedig nem lenne nehéz megnevezni a tetteseket.
Forrás :Egriszín