Keresés: „építés” (221 találat)

Szakmai Egyeztető Fórumot tartottak a Heves Megyei Építész Kamara szervezésében a belváros rehabilitációs tervekről tegnap délután, a „Városunk az otthonunk” kiállítás helyszínén.

A belváros rehabilitációjával kapcsolatban jobb kommunikációra és több egyeztetésre lenne szükség a szakma és a lakosság számára egyaránt, fogalmazódott meg a Heves Megyei Építész Kamara által kezdeményezett fórum kapcsán.
A találkozón a Dobó tér rekonstrukciójára kiírt pályázat nyertesei mutatták be terveiket, ezúttal szakma képviselői számára. Az elképzelések kapcsán szakemberek, a megyében jól ismert építészek fogalmazták meg véleményüket, ellenérzéseiket, kritikáikat a projekttel kapcsolatban.
A szakmai egyeztető fórum szervezett lehetőséget biztosít az ötletek, alulról jövő elképzelések, a városfejlesztés terén szerzett szakmai tapasztalatok bemutatására. Az építészek szerint a városnak kellene kezdeményeznie az ilyen tanácskozásokat, hiszen a város érdeke, hogy széles körben ismert és támogatott legyen a mindenki számára nagyon fontos és hosszú távon is felelős döntésekkel járó program.

A találkozón nemcsak a tervezőkkel kapcsolatos intrikák fogalmazódtak meg, sok kritika érte magát a városfejlesztési koncepciót is. Egy érdekes építészi vélemény szerint a Dobó tér szakrális közegét nem szabad megbontani. A „barokk város barokk főtere”  úgy jó ahogy van.

Forrás: Egriszín

Januártól úgy fest, hogy többet kell fizetnünk a távhőért Egerben. A jelenlegi 2950 Ft/GJ hődíjból minimum 3800 Ft/GJ lehet, és a 441 Ft/lm3/év alapdíj is növekedni fog – nyilatkozta szerkesztőségünknek Zsebe Albert, az EVAT Zrt. távhő divízióvezetője.

A fogyasztóknak fűtés kapcsán alapdíjat és hődíjat kell fizetniük. Az alapdíj a szolgáltató állandó költségeire nyújt fedezetet: a szolgáltatói berendezések üzemeltetése, fenntartása, javítása, stb. Ezt a díjat akkor is ki kell fizetni, ha nem vételez hőt a felhasználó. Az alapdíjat a használatban álló, fűthető helyiségek légtérfogata után kell fizetni havonta egyenlő részletekben. Egy átlagos, közepes méretű egri lakás (135 lm3) alapdíja 62.512 forint évente, ami két éve nem emelkedett. A jelenlegi összeg már nem tartható. Nem csak az általános árdrágulás vagy infláció miatt, hanem mert nagyon komoly változás történt az egész energiaellátásban – mondta Zsebe Albert.

Egerben és sok más városban a hő jelentős része kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés keretében kerül ki, azaz gázmotorokat működtettek. Alapvetően villamosenergiát termeltek, amit közcélú hálózatban értékesítettük, s az eközben keletkezett hőt hasznosítottuk a távfűtési rendszerben. Egyrészt ez a hő így olcsóbb volt, mintha pusztán gázból állítottuk volna elő, másrészt egy idegen befektető tulajdona a gázmotoros kiserőmű, vállalva az üzemeltetési feladatait a távhő bevételekhez jutott, s ez az alapdíjat csökkentette – tudtuk meg a divízióvezetőtől.

A jogszabályok változása miatt 2011. január 1-jén a kötelező átvételi rendszer megszűnik. Ez azt eredményezi – miközben a válság miatt a világ villamosenergia-fogyasztása mélyponton van –, hogy nem szabad a gázmotoros erőművet elindítani, mert veszteséget termel. Elveszik az az olcsó hőhányad is, amely a kapcsolt energiatermelésből született, ami pedig a hődíjra volt hatással. A hődíj a hőfogyasztás nagyságától függ, a hőközpontban mért távhő mennyisége után kell fizetni. Most zajlanak a számítások, keressük a megoldás lehetőségét – informálta az egriszin.hu-t Zsebe Albert.

A megoldás egyik lehetőségének egy alternatív hőforrás hadrendbe állítása tűnt, ami itt a Bükk környékén, az erdők környezetében a tervszerű gazdálkodás következtében keletkezett faapríték tüzelésével lenne megoldható. De lehet a mezőgazdasági hulladékot, például a szőlővesszőt is hasznosítani energetikai céllal. Sajnos már most késlekedik a biomassza, de a meglévő fűtőműnek a bővítése is, amiben elhelyezhető néhány faapríték tüzelésére alkalmas kazán. Ha ez ellen sokat tiltakozunk, a mai 2950 Ft/GJ árból januárban alsó hangon is 3800 Ft/GJ lesz, mert tisztán földgázból a mai árat ennyiből lehet majd kihozni, s ezt terheli még 5% áfa. A földgáz ára ma a világpiaci gázáraktól és a forint árfolyamától függ a dollárhoz képest. Ha kezdünk kilábalni a válságból, a nyersanyagárak emelkedni fognak, a forintárfolyam is magas, s senki nem tudja garantálni, hogy hol köt ki hosszú távon – állapította meg Zsebe Albert.

Kerestünk olyan befektetőt, aki viszonylag rövid idő alatt megépítené ezt a bővítést, ami ha belátható időn belül megépül, nem biztos, hogy már januárban fel kell emelni az árat a drágább szintre, hanem a mostani számításaink szerint olyan 3200-3300/GJ forint közötti összegből átvészelhető a 2011-es év. Ráadásul az EU előrevetítette, hogy minden országnak vállalnia kell valamilyen arányú megújuló energiának a beépítését a hazai energiaellátó rendszerébe, s ha ezt a vállalást nem teljesíti, azt előbb vagy utóbb elkezdik büntetni. Ha valaki gázbázison marad, nem felel meg a megújuló hányadra vonatkozó kritériumoknak, akkor nemcsak az eredendően magas nyersanyagár, hanem a rárakódott büntetés is a fogyasztói terheket fogja növelni – mondta a divízióvezető.

A környező települések közül jelenleg is Egerben a legmagasabb a távhőszolgáltatás alapdíja: 441 Ft/lm3/év. A fűtési hődíj viszonylag alacsony: 2950 Ft/GJ. Gyöngyösön a gyöngyösi Városgondozási Zrt. alapdíja csupán 339, 6 Ft/lm3/év, a fűtési hődíj viszont 3276 Ft/GJ. Szegeden is magasabb a fűtési hődíj, 3307 Ft/Gj-t fizetnek a fogyasztók a Szegedi Hőszolgáltató Kft-nek, viszont az alapdíj alacsonyabb, csupán 328 Ft/lm3/év. Miskolcon csupán 5 forinttal drágább az alapdíj, mint Egerben, 2956 Ft/GJ, de az alapdíj jelentősen olcsóbb: 337,56/lm3/év. Tiszaújvárosban a legolcsóbb a távfűtés, a Tiszaszolg 2004 Kft. alapdíja 314 Ft/lm3/év, s a fűtési hődíj is csak 2650 Ft/GJ.

Forrás : Egriszín

Második alkalommal ítélte oda a Heves Megyei Építész Kamara az általa alapított „Kulturált Környezetért” elnevezésű nívódíjat, melyet ezúttal Csuhány Béla érdemelt ki. Az egri építész a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban tartott ünnepségen vehette át a kitüntetést a kamara elnökétől, Báthory Csabától, valamint a tavalyi díjazott csoport vezetőjétől, Thoma Emőkétől. A bírálók a Gilitka-kápolna felújításáért ítélték oda az elismerést a bélapátfalvi születésű díjazottnak, aki az ünnepi eseményen diavetítéssel színesítve mutatta be a megújult épületet.

Forrás: Heol

Társasházak energiahatékonysági felújítását elősegítő projektmenedzsment képzést kezdődött az Energia Klub, a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület és Eger Megyei Jogú Város szervezésében ma délelőtt a Városházán. Az előadásokon részletesen bemutatják a jogszabály által előírt energiatanúsítvány előnyeit.

A képzés mindazoknak szól, akik érintettek a társasházak felújításában, azaz elsősorban közös képviselőknek, lakásszövetkezetek vezetőinak, lakástulajdonosoknak, önkormányzati- és energiagazdálkodási szakembereknek, pályázatíróknak.
Egerben az utóbbi három évben már többször is találkozhattak a lakcímke kampánnyal, amely a lakosságot, a közös képviselőket, lakástulajdonosokat tájékoztatja a program részleteiről.
2009 óta jogszabály alapján kötelező elkészíteni az új építésű házak esetében az energiatanúsítványt, ami mutatja a energiatakarékossági besorolását. A dokumentum javaslatokat is tartalmaz, milyen beruházásokkal lehet elérni azt, hogy lakásunk magasabb kategóriába kerülhessen. 2012-től a használt ingatlanok eladásakor illetve bérbeadásakor is be kell mutatni a lakás energetikai tanúsítványát, más néven lakcímkéjét.
Az Energia klub országos kampányát a „Lakcimke-programot” Heves megyében a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület immár harmadik éve koordinálja. Az energiahatékonyság bemutatása és a lakossági szemléletformálás területén egyedülálló, több éve folyó program célja az épületek energiatanúsítványának minél szélesebb körű megismertetése és társadalmi elfogadtatása, valamint hosszú távon az épületek energiahatékonyságának javítása.
A mai előadásokon a szakemberek az energiahatékonyság témájával foglalkoznak, bemutatják a lakcímke programot, az energiatanúsítvány törvényi, műszaki, szakmai hátterét. Hasznos tanácsok is elhangzanak arról, hogy a lakásokat hogyan lehet még energiahatékonyabbá tenni, milyen pályázati lehetőségek vannak, milyen kivitelezési technológiák vannak. Szó lesz a hatékony építési módokról, a pénzügyi finanszírozásról és pályázatírásról.
Klein Dávid a Kaptárkő Egyesület társelnöke elmondta, hogy a program során eleinte kevés embert foglalkoztatott a dolog, a jogszabály kapcsán viszont az utóbbi időben egyre inkább érdeklődnek. Sokakban most vetődik fel a kérdés, hogyan lehet korszerűsíteni a lakást. A lakcímke tulajdonképpen a vevők érdekét szolgáló tájékoztató dokumentum, ami épületenergetikai szempontból segít eligazodni az ingatlanpiacon. Így könnyen összehasonlíthatóvá válik két lakás.
Sokan úgy vélekednek, hogy nagyon költséges lehet egy ingatlan energiahatékonysági szempontból való korszerűsítése. Ezen a területen is nagy a tájékozatlanság, hiszen vannak nagyon jó pályázati lehetőségek. Megfelelő szigeteléssel, a harminc-negyven éve épült házakat is nagyon jól lehet korszerűsíteni, nem kell a teljes fűtési rendszert lecserélni. A mai szabványnak megfelelően már nem is lehet a korábbiakhoz hasonló, szigetelés nélküli házakat építeni, hangsúlyozta Klein Dávid.

Forrás: Egriszín

A lakossággal való széleskörű kapcsolattartás és beszélgetés sorozatok alapján alakította ki programját a Fidesz-KDNP – hangzott el a pártszövetség ma délelőtti sajtótájékoztatóján a Polgári Szalonban. A tájékoztatón a képviselőjelöltek vázolták elképzeléseiket.

Felmértük, értékeltük, hogy az egyes választókerületekben melyek az elsődlegesen megoldandó kérdések – kezdte beszédét Habis László polgármester. Legfőbb céljuk nem az ellenfelek lejáratása, hanem a polgári erények, a lokálpatriotizmus ápolása. Sorozatosan találkoznak tudatos ferdítésekkel, a hazug befolyásolás számos példájával – mondta a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje. Úgy látja, nem helyénvaló a mindenütt csak a negatívumot kereső felfogás, azok az üres ígérgetések melyekkel találkoznak sokszor a tények, összefüggések ismeretének hiányára vezethetők vissza. A város közéleti légkörét szennyező jelenségről van szó, mely ellen fel kell lépni – szögezte le Habis László.

Bemutatkozásuk során a képviselőjelöltek többsége említette, hogy nem csupán az adott kerületet, hanem az egész várost kívánja képviselni, amennyiben bizalmat kap a választóktól. Úgy gondolják, hogy a kerületben élők életét akkor tudják javítani, ha a várost is tudják minőségileg javítani, fejleszteni. Ez akkor lehetséges, ha erős jobboldali frakció fog felállni Egerben, amelynek lesz egy szintén erős támogatása a kormány részéről. Az elképzelések között megfogalmazódott több út, járda felújítása, kerékpárutak és buszmegállók építése, a közbiztonság javítása, parkolási problémák enyhítése, játszóterek bővítése, közösségi terek kialakítása, a védőnői hálózat és az orvosi alapellátás tárgyi feltételeinek javítása, valamint ahol még nem megoldott ott a szennyvíz elvezetése.

Szó esett a hajléktalan kérdés illetve a laktanya problémájáról, a kórház helyzetéről, melyekkel kapcsolatban folyamatosan keresik a megoldásokat. Nagy hangsúlyt fektetnének az egészséges életmód népszerűsítésére, az egészségturizmus fejlesztésére. Mint azt Csákvári Antal, a 6. sz. vk. képviselőjelöltje elmondta, 1-2 héten belül megoldódik a csapadékvíz elvezetése a Vécsey völgy és a Tetemvár utcában, amely 500 millió forintos beruházás volt, jövőre pedig megkezdődhet az 5 milliárdos Belváros rekonstrukció. A biomassza üzemmel kapcsolatban Martonné Adler Ildikó kívánta eloszlatni a kételyeket. Véleménye szerint sok esetben kampánycélokra felhasznált félreinformálás történt.  Az üzem megépítése szükségszerű, ha ez nem történne meg, akkor 30 százalékkal emelkednének a távhődíjak. Hangsúlyozta, hogy az útvonal nem ott lesz ahol már ezt meglebegtették, nem jár zajjal és büdössel, nem fogja zavarni az ott élőket.

Az egyéni választókerületi jelöltek sorában ifj. Herman István, ifj. Jung László, Sós István, dr. Misz Mihály, Ficzere György, Csákvári Antal, Orosz Lászlóné Ibolya, Csathó Csaba, Martonné Adler Ildikó, Lombeczki Gábor, Gál Judit és Rázsi Botond szerepel.

Forrás: Egriszín

A gyakorlati oktatást elősegítő új létesítményt, a vállalati környezetet szimuláló tanirodát adtak át ma délelőtt, az Andrássy György Szakközépiskolában. A gyakorlati munkához elengedhetetlen irodahelyiséget, szakképzési fejlesztési támogatásból hozták létre.

Új tanirodában ismerkedhetnek a vállalti környezettel az Andrássy György Szakközépiskola diákjai. A ma délelőtt átadott létesítmény példa arra, hogy a vállalatok bekapcsolódnak a szakképzésbe, amelynek kölcsönös pozitív hatása lehet.
A tanulók iskolai körülmények között, a valós munkahely szimulációja révén találkoznak vállalati szituációval. A gazdasági-, pénzügyi iroda feladatait közelről is megismerhetik az aktuális tanulmányaikhoz kapcsolódva.

Habis László polgármester köszöntőjében kiemelte a városi intézmény és a gazdasági szféra együttműködését, melynek eredményeképpen létrejött a korszerű taniroda. Kitért arra, hogy a gazdaság szereplői komoly áldozatokat vállalva hozták létre a létesítményt, hiszen a több mint hétmillió forintos beruházáshoz szakképzési hozzájárulásukat biztosították az intézmény részére.
A polgármester hangsúlyozta a gyerekek számára jól hasznosítható gyakorlati tudást adó tanulás, szakképzés fontosságát. A most átadott taniroda üzenetét jelenti az itt elsajátítható tudás, amely közelebb hozza a munkahelyet és iskolát.
„Hallatlan fontosságot tulajdonítok annak, hogy a fiatalok Egerben munkahelyet találjanak, ehhez viszont magas színvonalú képzésre van szükség.” – fogalmazott a polgármester.

A taniroda létrehozásához szükséges forrásokat a középiskolával kapcsolatban álló gazdasági intézmények, vállalatok, bankok, takarékszövetkezetek szakképzési hozzájárulása biztosította.
Az új létesítményben a diákok számára a tantervben előírt tanirodai foglalkozás keretében sajátítják el a vállalati környezetben található eszközök használatát, emellett üzleti gazdaságtan gyakorlatot is tanulnak számviteli programok alkalmazásával.
A hétmilliós beruházásnak nagyjából a fele építési jellegű beruházás, míg a másik felét az informatikai szakmai felszerelések teszik ki. A továbbiakban is szükség van a képzéshez szükséges nagy értékű tárgyi eszközök beszerzésére.
Rozmán Éva, az intézmény igazgatója elképzelhetetlennek tartja, hogy egy oktatási intézménynek ne legyen kapcsolata a gazdasági szereplőkkel.
„ A munkaerőpiac kínálati oldalán lévő vállalatoknak fel kell ismerniük azt, hogy be kell kapcsolódniuk az oktatásba a szakképzésbe, hiszen ez is része a gazdaság beindulásának
A vállalatok az iskolai kapcsolatok erősítésével segíthetik a betanulási idő rövidülését, a tanulmányok alatti természetes kiválasztódást.” – nyilatkozta az igazgatónő.

Forrás: Egriszín

Csődközeli állapotnak értékelte a Heves Megyei Önkormányzat jelenlegi helyzetét Horváth László, a Fidesz-KDNP heves megyei listavezetője ma délelőtti tájékoztatóján. A politikus azonnali intézkedéseket tart szükségesnek a kialakult helyzet felszámolására.

A Megyei Önkormányzat jelenleg 6,2 milliárd forintos hiteltartozással rendelkezik – számolt be Horváth László a megye gazdálkodása kapcsán. A képviselő információi szerint a megye a nehéz pénzügyi helyzetre hivatkozva 300 millió forintot vett fel júliusban. Emellett 1,5 milliárd forint folyószámlahitele és 280 millió forint munkabérhitele van. A korábbi kötvénykibocsátáshoz kapcsolódóan 4,42 milliárd forint a tartozás. 2010-re a Közgyűlés bevételi terve 9,4 milliárd forint, tehát a kölcsön az amúgy is szakmai hibán vagy túltervezésen alapuló felültervezett bevétel 66 százaléka.

A közgyűlési elnökjelölt keserűen negatívnak értékeli az elmúlt 12 év szocialista vezetését. A 300 millió forint kölcsönt már elköltötték, de egy éven belül vissza kell fizetni – mondta Horváth László. Úgy tudja, hogy a folyószámlahitelből nyár elején már 1,2 milliárd forint épült be a veszteséges költségvetésbe, a nyár végén pedig 86 millió forintra rúgott a szállítói tartozás. Hatvan városa 76 millió forint inkasszó benyújtásával járult hozzá a tartozásokhoz, sőt 15 millió forint közös pályázati önrészt sem fizettek be. A kötvényeket, amelyeket 2007-ben 3 milliárd forint összegben bocsátottak ki svájci frank alapon, 2011-től kell visszavásárolni. Az árfolyam növekedése miatt ez ma már az említett 4,42 milliárd forintot is meghaladja, ráadásul fejlesztésekhez szükséges pályázati önrészekhez sem lehet már felhasználni.

Az egri kórház is havi 40-50 millió hiányt termel Horváth László szerint, május 31-én pedig 467 millió forint szállítói tartozásuk is volt. A Hospinvest-es ámokfutás és felelőtlen kaland árnyéka a per is, ami a Megyei Önkormányzatot 518 forinttal terhelheti. 400 millió forintot terveztek költeni gépbeszerzésre és felújításra, ami a Megyei Közgyűlést terhelte volna, de ebből semmi nem valósult meg, az egészségügynél fontosabb volt 800 millió forintot költeni a Buttler-ház felújítására. A kórház rekonstrukciójára benyújtott pályázat szerkezetét is elhibázottnak tartja az elnökjelölt, mert az 5 milliárd forintból kétharmad részt kívánnak építkezésre fordítani, s csupán egyharmad részt eszközbeszerzésre. Kérdéses az is, hogy miből finanszírozzák azt a 100 millió forintot, amely a kórház egyes részlegeinek való költöztetéséből fakad.

Horváth László tehát csődközeli állapotot hirdetett, ami miatt nem csak a Megyeháza van veszélyben, hanem az a 33 oktatási, egészségügyi, szociális és művelődési intézmény is, amely a Megyei Önkormányzat tulajdonában van, s közel 2000 ember megélhetése forog kockán.

A közgyűlési elnökjelölt szerint a Fidesz haladéktalanul felszámolná a csődhelyzetet. Elsőként tárgyalásokat indítanának a hitelező pénzintézettel, új kereteket állítanának fel, hogy levegőhöz jussanak, s bízik benne, hogy a jelenleginél kedvezőbb svájci frank visszafizetést kérvényezhetnek. Újragondolnák az intézmények finanszírozását is, amelyek a minimum szinten működnek a legszorosabb takarékosság mellett, így létszámleépítést nem terveznek. „Az új vezetőségnek tehát egy perc elvesztegetni való ideje nem lesz, hiszen üres a kamra, a polcokon csak hitellevelek vannak. A szocialisták hiteleket vettek fel, miközben ők maguk elvesztették a hitelüket” – nyilatkozta Horváth László.

Forrás: Egriszín

A Megasztárból ismert énekes, Gabriel fellépésével rendezett lakossági fórumon mutatta be az Együtt a Fejlődő Városunkért Egyesület képviselőjelöltjeit tegnap délután, a Neumann János Középiskolában. A programismertető találkozón ajándékcsomagot sorsoltak ki a résztvevők között.

Gabriel és Niki zenés műsorával kezdődött az Együtt a Fejlődő Városunkért Egyesület programismertető lakossági rendezvénye, melyet az önkormányzati választásokon induló jelöltek részvételével tartottak a Neumann János Középiskolában.

Deák Boldizsár, az Együtt a Fejlődő Városunkért Egyesület alelnöke köszöntőjében kifejtette, hogy civil támogatással kíván indulni a négyezer választót érintő 10. számú választókörzetben. Véleménye szerint egy civil szervezet mindig hatékonyabb lehet, mint a pártharcokban elvérző politikai programok.

Az egyesület programjának legfontosabb elemei közül kiemelte a városi beruházások terheit, a közlekedési megoldásokat. Elképzeléseik között fontos helyen szerepel a 2,4 milliárdos  AGÓRA beruházás újraértékelése. Úgy érzik, hogy a projekt építési költsége mellett a havonta 50 milliós fenntartási költség is nagy terhet ró a városra. Az egyesület elképzelése szerint a jövőben megépülő AGÓRA-nak lehetővé kell tennie, hogy a nagy hagyományú Ifjúsági Házból kiszorult fiatalok számára megfelelő szabadidős elfoglaltságra, tevékenységre, szórakozásra alkalmas helyszínné váljon az intézmény.

A város közlekedési nehézségein elkerülő út megépítésével, a K2-es folytatásával szeretnének enyhíteni. Deák Boldizsár osztrák példára hivatkozva említette az Almagyar dombot is érintő alagút építésének lehetőségét. Az egri polgárok számára bizonyos helyeken ingyenes parkolási lehetőség vagy kedvezményes parkolási díj bevezetését szorgalmazzák. Másfél óráig a gépjármű szélvédőjén belül elhelyezett parkolóóra alkalmazásával ingyenesen, azon túl pedig kedvezményes tarifával lehetne megoldást találni a helyzetre.

Másik közlekedési változtatás, a zsúfoltság csökkentésére, az autóbusz-pályaudvar megszüntetése lenne. A beérkező helyközi járatokat az északi és déli városrészben fogadnák, s az utasok helyi közlekedéssel jutnának el céljukhoz. A buszpályaudvar helyén parkot létesítenének.

A fórumon ajándékcsomagokat sorsoltak ki a résztvevők között, és a találkozó végén közös dallal búcsúztak a képviselőjelöltek.

Forrás: Egriszín

A közbeszerzés hamarosan lezárul, és megkezdődhet a Kövespataki árapasztó záportározó megépítése.

Hétfőn délelőtt ünnepélyes keretek között jelentették be a parádi polgármesteri hivatalban, hogy a belterületi vízrendezés részeként hamarosan megkezdődhet a Kövespataki árapasztó záportározó megépítése.

Nagy Oszkár polgármester bejelentette, hogy 171 millió forintból valósulhat meg a beruházás, ebből 154 millió forint európai uniós támogatás, a fennmaradó rész pedig önkormányzati saját forrás. A támogatási szerződés aláírása már megtörtént, a közbeszerési eljárás pedig a jövő héten zárul le.

A kivitelezéshez heteken belül hozzáláthatnak a szakemberek, s a tervek szerint 2011 november végéig készülnek el a 126 ezer köbméter víz befogadására alkalmas tározó megépítésével.

Az elmúlt időszak rendkívül csapadékos időjárása többször is veszélyezetette a térségben élők biztonságát. Egy-egy nagyobb felhőszakadás után a környező hegyekből lezúduló eső az egyébként szelíd Tarna patakot oly mértékben megduzzasztja, hogy a hömpölygő ár a parádiaknak és a szomszédos Recsken élőknek is rengeteg kellemetlenséget okoz.

Sós Tamás országgyűlési képviselő utalt arra is, hogy a térségben az elmúlt időszakban közel kétmilliárd forintot fordítottak a csapadékelvezetés megoldásra.

Forrás: Heol

Olasz, francia és magyar diákok tanácskoztak a környezetükben érzékelt gazdasági problémákról, politikai konfliktusokról egy elképzelt európai parlamenti ülésen Egerben. Az EU-s ifjúsági csereprogram keretében Arezzo-ból és Macon-ból egy hétre Egerbe érkezett, 20-20 fős diák-delegációkat az ülés kezdetén, Habis László polgármester köszöntötte ma reggel, a Városháza dísztermében.

A parlamenti munkát kipróbáló diákok Franciaországból és Olaszországból a „Fiatalok Lendületben” program keretében érkeztek Egerbe, s az itt töltött egy hét során a szakmai munka mellett ismerkedéssel, csapatépítéssel, a város nevezetességeinek megismerésével töltötték idejüket.
Előzetes feladatként tanulmányokban foglalták össze hogy környezetükben, hazájukban a „szegénység és kirekesztettség” témában milyen jelenségekkel találkoztak. A témáról konzultáltak a helyi középiskolásokkal, majd az Európai Parlament bizottságaihoz hasonlóan gazdasági, szociális és kulturális szekcióban mutatták be tanulmányaikat, a Szeleczki János alpolgármester által vezetett, angol nyelven zajló ülésen.
A fiatalok által gazdasági, szociális és kulturális megközelítésben körüljárt téma kapcsán megfogalmazódott, hogy az európai uniós program nemcsak a problémákról, hanem a megoldásokról is szól.

Forrás: Egriszín