Keresés: „önkormányzat” (466 találat)

ATM automatát avattak szerda délelőtt a 7. választókerületben. A Baktai út 2. szám alatt található automata telepítését Orosz Lászlóné, a 7. választókerület önkormányzati képviselője kezdeményezte 2009 novemberében.

A kerületben lakó emberek megkeresésére döntött úgy a képviselőjelölt asszony, hogy indítványozza a bankautomata betelepítését a városrészre. A területen lakók sokat panaszkodtak neki, miszerint hiányzik egy ATM automata a környékről, hiszen a legközelebbi pénzautomata a Belvárosban található, ahova sok idős embernek nehézkes a lejutás a rendszertelen buszjáratok miatt.

Brezovcsik Zsolt, az OTP Északkelet-magyarországi Régió fiókigazgatója elmondta: az automata nem csak pénzfelvételre alkalmas, mobiltelefon feltöltésre, bankszámlára való befizetésre, lottózásra és számlabefizetésre is használható lesz. Egerben összesen 16 helyen tudnak készpénzt felvenni az OTP bankkártyát használók, ennek köszönhetően 2012 áprilisától a Károlyváros lakóinak is egyszerűsödik a pénzfelvételi lehetősége.

Több mint egymilliárd forintos összköltséggel élelmiszer-feldolgozó üzem épült Verpeléten. A kínai tulajdonú Asiafood Kft. április 1-jétől hetven fővel indítja be a termelést, majd az év végére akár 250-re is emelkedhet az alkalmazotti létszám.

A töltött, fagyasztott tésztaféléket gyártó üzem ünnepélyes átadásán – akárcsak a 2010. szeptemberi alapkőletételen – részt vett Tállai András , a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára és Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott is.

Verpelét életében a megyei átlag feletti, jelenleg 17%-os munkanélküliségi ráta jelenti a legnagyobb problémát. A település lakóinak hatoda álláskereső. Beszédes szám, hogy a faluból 504-en jelentkeztek az új üzem munkaerő-toborzásán. Biztató tehát, hogy az emberek dolgozni szeretnének.

Horváth László is erre utalt, mikor köszöntőjében arról beszélt, hogy Verpelét címerében a kapa és az ekevas található meg, egy címer pedig mindig azt jelképezi, hogy az adott település lakói milyen értékekkel azonosulnak. A verpelétiek mindig is a kétkezi munkából éltek és ezt a hagyományt fenn is szándékoznak tartani. A település a bor és a nóta faluja. A helyi szőlőből készült bor számos elismerést szerzett már a községnek. Amennyiben az itt gyártott - egyelőre csak külföldi piacokra szánt - élelmiszer is hírnévre tesz szert, az a munkahelyek megmaradását, családok hosszú távú boldogulását, Verpelét fejlődését jelenti.

A kormánymegbízott megemlítette azt is, hogy szűkebb hazánkban előreláthatólag tovább bővül a távol-keleti befektetések sora: tárgyalásokat folytatnak egy kínai céggel, mely többszáz millió dolláros beruházást tervez Heves megye területén.

fotó: Gál Gábor

A vidéki emberek számára többe kerül és nehezebbé válik a közigazgatási ügyek intézése a járási rendszerben.

Három hónapja a Fidesz egyetlen lapon hozta nyilvánosságra a koncepciónak csúfolt járási rendszer kialakításának tervezetét.

168 járási kormányhivatalt kívánnak kialakítani, ebből Heves megyében lesz hét, Fidesz-KDNP politikusokkal az élen. Azóta sem folytatnak érdemi egyeztetést az ügyben.

A járások zömében a jegyzők, körjegyzők államigazgatási feladatait veszik át, a fakivágástól az anyakönyvvezetésig.

Az utolsó közösségszervező erőt, az önkormányzatokat verik szét. A választott önkormányzatok saját településük életébe egyre kevésbé tudnak beavatkozni. Mindez a Fidesz hatalmi érdekeit szolgálja.

A vidéki emberek számára többe kerül és nehezebbé és időigényesebbé válik a közigazgatási ügyek intézése a járási központba történő beutazással. A Fidesz lemond a vidék Magyarországáról, hiszen nem csak az ügyintézés, hanem az utazás és annak feltételeit is korlátozza a kormány (vasúti járatok megszüntetésével, az üzemanyagár folyamatos emelkedésével). Az Orbán-kormány vizesárok mögé zárja 4 millió létminimum alatt élő – köztük több millió – vidéki polgártársunkat.

Kormánypárti politikusoknak az MSZP 12 kérdést kíván feltenni, ezekre adjanak választ, mielőtt bármilyen döntést hoznak.

1. Mitől lesz hatékonyabb a járási rendszer, mint a mostani?

2. Mennyibe kerül az átalakítás? (Követeljük a hatásvizsgálatok nyilvánosságra hozatalát!)

3. Mit jelent az átalakítás a szolgáltatást igénybe vevő állampolgárok számára?

4. Mit jelent az átalakítás az önkormányzatok számára?

5. Pontosan mi lesz a járási hivatalok feladata? Milyen állami feladatok, hatósági hatáskörök és milyen önkormányzati feladatok kerülnek a járásokhoz?

6. Mi lesz a jól működő kistérségekkel?

7. Lesz-e szerepe a járási hivatalnak a közszolgáltatások szervezésében - különös tekintettel a közoktatás irányítására, az intézmények fenntartására, működtetésére?

8. Lesz-e szerepe a járási hivatalnak az önkormányzatok felügyeletében?

9. Mi lesz az okmányirodákkal?

10. Kikből áll majd a járási hivatalok személyzete?

11. Politikus vagy szakember vezeti majd a járási hivatalt?

12. Az államigazgatásin kívül milyen egyéb (gazdasági, tervezési, kulturális stb.) funkciót szánnak a járásoknak?

Ezek azok a kérdések, amelyeket még most, az előkészítés fázisában kellene tisztázni.

            Török Zsolt                                                    Dr. Sós Tamás

               Szóvivő                                               Országgyűlési képviselő

                MSZP                                                               MSZP

Az 1848/49-es eseményeknek ma is fontos üzenete van - mondta Felsőtárkányban szerdán dr. Völner Pál államtitkár.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc a török kor utáni magyar történelem legfényesebb napjai - mondta Felsőtárkányban dr. Völner Pál. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára a településen tartott megemlékezésen úgy fogalmazott: egy közösség, település életképességéről nem csak az árulkodik, hogy az adott helyen milyen intézmények, civilszervezetek vannak, hanem az is hogyan tudnak ünnepelni.

- Az 1848 márciusában kinyomtatott 12 pont a magyar demokrácia és függetlenség alapköve, amely ma is hordoz aktualitást - fogalmazott. - Az Unió akkor azt jelentette: unió Erdéllyel, ma pedig az a célunk, hogy unióban éljünk minden magyarral, ezt segíti a kettős állampolgárság. A közteherviselés is ugyanolyan fontos ma: a bankoknak, nagy cégeknek is részt kell vállalniuk a feladatokból, nehézségekből, hiszen ők a magyar nép munkájából élnek jól.

Az államtitkár köszöntője után a magyar kormány nevében helyezett el koszorút a Faluház oldalán található emléktáblánál, majd az önkormányzat, a helyi civil szervezetek és pártok is koszorúval emlékeztek a hősökre. Az ünnepség a Faluházban folytatódott színpadi műsorral.

Forrás: Heol

Szerda délután a Lehet Más a Politika egri aktivistái hatalmas leplet engedtek le az egri vár oldaláról, a Dobó bástya melletti toronyból. A megyeszékhelyen eddig szokatlan akcióval az LMP által indított aláírásgyűjtési kampányra hívták fel a figyelmet.

„A falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében” – szólt az üzenet. Dobó István várkapitány híres szavaival az akció a népszavazási kezdeményezésre és aláírásgyűjtésre hívták fel a figyelmet. Az aláírásgyűjtés Egerben és Heves megyében dr. Csarnó Ákos egri önkormányzati képviselő szerint jól halad, de „még közel sem ért véget, a lepel pedig akárhol feltűnhet az országban”.

Az aláírásgyűjtés megkezdése óta eltelt több mint egy hét alatt 30 ezer aláírást sikerült összegyűjtenie az LMP-nek népszavazás-kezdeményezéséhez az általa feltett négy kérdésben - mondta el korábban Karácsony Gergely, a párt frakcióvezető-helyettese gödöllői sajtótájékoztatóján kedden.

Az egy hét alatt összegyűjtött 30 ezer aláírás azt mutatja, hogy jól indult a gyűjtés, de ennél is fontosabb, hogy közel 10 ezer állampolgár vállalta, maga is részt vesz az aláírások összeszedésében - közölte Karácsony Gergely a Talpra magyar! címmel megtartott sajtótájékoztatón.

"Ez azért fontos, mert ez nem egy hagyományos párt hagyományos népszavazási kezdeményezése. Nagyon bízunk az önkéntesekben, és igazából rájuk szeretnénk ezt a kampányt alapozni. Azt szeretnénk, ha valóban az állampolgárok vennék kezükbe az ország sorsát" - hangsúlyozta a politikus.Az aláírásgyűjtéssel cél az is, hogy beszélgethessenek azokkal, akiket érdekelnek a feltett kérdések. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, az emberek nagyon pozitívan fogadják a kezdeményezést, és "örülnek annak, hogy lehetőségük van kifejezni sokszor meglehetősen kritikus véleményüket a kormány politikájával kapcsolatban" - fogalmazott Karácsony Gergely. A népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírást április 2-ig kell összegyűjteni. A politikus hozzátette: reményeik szerint a mostani négy kérdés mellé egy ötödik is csatlakozhat, amennyiben az Alkotmánybíróság pozitívan dönt nyugdíjügyi beadványukról, hogy a korábban megszerzett nyugdíjjogosultságokat ne lehessen elvenni.

A Lehet Más a Politika március 5-én négy kérdésben kezdte meg az országos aláírásgyűjtést a 2012-es népszavazáshoz. A kezdeményezéssel azt szeretnék elérni, hogy a tankötelezettség korhatára továbbra is 18 év maradjon, emeljék vissza az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát a jelenlegi kilencven napról a korábbi 260 napra, 100 napnál hosszabb próbaidőt ne lehessen kikötni és végül a szabadság kétharmadát a munkavállaló kérésének megfelelően kelljen kiadni.

Egri Ügyek/MTI

 Leomló sziklafalak és pincebeszakadások veszélyeztetik Eger egyes területeit.  A váratlanul kialakuló helyzet főként a csapadékos időszakok után okoz gondot a városlakóknak. Egy, a Mlinkó utcában beszakadt régi pince miatt életveszélyessé vált a gyalogos közlekedés is.

2010 óta több bejelentés érkezett az önkormányzathoz a Bányakerti területrészen található sziklafal omlása miatt. Az elmúlt évek esőzései, valamint az idei hó és fagy hatására idén január elején a korábbiaknál nagyobb méretű sziklatömbök váltak le a falról. A mállási, pergési folyamatot a 2010-es esőzések, majd a 2011-es őszi csapadékok gyorsították fel.

Egy régi pince szakadt be a Mlinkó utcában, szintén januárban. A beszakadás következtében a jármű és gyalogos közlekedés életveszélyessé vált, az utcát le kellett zárni. A kialakult helyzet nemcsak a közutat veszélyezteti, hanem az utca közműveit és lakóépületeit is. A gázvezeték és vízvezeték a levegőben lóg, a csatorna a szakadási kürtő szélére került.

A helyreállítás érdekében az önkormányzat vis maior pályázatot nyújt be, mellyel a helyreállítási költségek 70 százalékára lehet pályázni, 30 százalékát pedig saját erőből kell biztosítani. A sziklafal esetében el kell távolítani a kilazult, mállott part éli sziklatömböket, ki kell vágni a lógó gyökerű fákat, cserjéket és meg kell oldani a vízelvezetést.

Mivel nem tudni pontosan, hogy hol húzódnak kisebb nagyobb üregek, egykori pincék a felszín alatt, folyamatosan fennáll annak a veszélye, hogy a lehullott csapadék fellazítja és veszélyessé teszi a talajt a városban. Az őszi csapadékos időjárást, a téli hóolvadásokat követően Egerben szinte minden évben történik két-három váratlan pincebeszakadás vagy partfalomlás.

Holló Miklós/Egri ügyek

Országos aláírásgyűjtésbe kezdett március 5-én az LMP. Céljuk, hogy 2012-ben népszavazáson döntsenek a tankötelezettségről, az álláskeresési járadékról, a próbaidőről, valamint arról, hogy a szabadság kétharmadát a munkavállaló kérésének megfelelően adják ki. Március 8-tól Egerben is gyűjtik az aláírásokat.

Mile Lajos, az LMP országgyűlési képviselője a csütörtöki, egri sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: céljuk, hogy megállítsák az Orbán-kormány ámokfutását. Négy kérdésről szeretnének idén népszavazást, egyrészt azt akarják elérni, hogy a tankötelezettség korhatára 16 helyett 18 év legyen. Véleménye szerint félő, hogy munkalehetőség hiányában sokan az utcára kerülnek majd, s tovább nő azok száma, akiknek kilátástalan a helyzete. Mile Lajos hozzátette: céljaik közé tartozik továbbá, hogy az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát a jelenlegi 90 napról emeljék fel a korábbi 260 napra, hogy ne lehessen 100 napnál hosszabb próbaidőt kiszabni, valamint az, hogy a szabadság kétharmadáról a munkavállaló dönthessen.

Dr. Csarnó Ákos, LMP-s önkormányzati képviselő elmondta: fontosnak tartják, hogy az emberek elmondhassák véleményüket, hogy ezekben a kérdésekben társadalmi egyeztetés, társadalmi vita alakuljon ki. Összesen 200 ezer aláírásra van szükségük; március 8-tól Egerben három ponton, az Északi lakótelepen, a Maczky Valér és a Széchenyi utca kereszteződésénél, valamint az Eszterházy téren várják a szimpatizánsokat. A kezdeményezéshez a Szolidaritás Mozgalom Heves megyei Szervezete is csatlakozott.

Forrás: Egriszín

Az egri rendezői közlemény megjelenése után a megbízott Rallye-szakág vezetővel, Botka Endrével beszéltünk:

Hogyan fogadtad a hírt?
Nagyon meglepett, hogy a Rendező lemondta a versenyt.
Személy szerint nekem nagyon rosszul esett. Tudtuk, hogy sok problémával küszködik a rendező. A Szövetség vezetése megadott neki minden segítséget és támogatást. Az Erdészettel, a Közúttal, az Önkormányzattal és a Rendőrséggel karöltve mindenkitől megkaptuk az engedélyeket és a Magyar Rallye Bajnokság futamaira nagyon kedvezményes áron kapjuk meg az utakat, a rendőröket, az önkormányzati területeket.

Ezek után én is a honlapodról és az MNASz-be küldött e-mailből értesülök a Rendező közleményéről.

Azonnal felhívtam Lakatos Robit, hogy mi történt Ő közölte, hogy bizonyos anyagi feltételek nem állnak össze és emiatt nem tudja megrendezni a versenyt.
Kértem, hogy várjon egy kis időt és pár óra múlva visszahívtam, jeleztem neki, hogy azt az összeget, amit Ő megnevezett, a rendelkezésére tudom bocsájtani és rendezzük meg a versenyt.
Úgy éreztem, hogy az akadályt sikerült elhárítani, ekkor közölte, hogy nem csak a pénzt, hanem több más feltétel sem áll össze… Igazából ezt már ködösítésnek érzem…

Megpróbáltam mindent megtenni, hogy az egri futam rendezője meg tudja rendezni a szezonnyitót, de ha ezek után sem tudja megrendezni a versenyt, akkor számomra kétségessé válik, hogy a veszprémi futam megrendezhetősége is a részéről, és a sokunk által nagyon szeretett Mikulás Rallye-t sem tudom, hogy hogyan tudná megrendezni…

Sok versenyző, sok versenyautót bérbe adni szándékozó hívott, hogy most akkor mi lesz… És tényleg, most akkor mi lesz?
Igazából nem értem, hogy még mit vár Tőlünk - beszélhetek itt az RSB, vagy az Elnökség nevében is - , még mit kell megtennünk a rendezőinkért…
Eddig egyeduralkodók voltak. Letették a névjegyüket és mi nem is gondolkodtunk más rendezőkben. De ha ennyi segítséggel sem akarnak velünk közösen dolgozni, akkor úgy érzem, hogy nem fogjuk tudni megrendezni az egri futamot.
Eddig nem kaptak ennyi segítséget a rendezők és ha ennyi segítséggel sem tudják, vagy nem akarják megrendezni a versenyt, akkor azt kell, hogy gondoljam, hogy ők készakarva akarják tönkre tenni a magyar rallyt.

Tehát mikor lesz szezonnyitó futam?
Március 30 és április 1 között!
Kaptam ugyan egy versenykiírást, ami hemzseg a hibáktól. Nincs benne Rallye2-es útvonallap, nincs RTE időterv. Egy hanyagul elkészített kiírást kaptunk egy hete, ami többszöri email váltás után sem tisztult.
Ahelyett, hogy a pályákat vennénk át, magyarázkodnunk kell, hogy miért engedjük, hogy így elbánjanak velünk…

Magam sem tudom felfogni, hiszen Robinak eddig is hallottuk az érveit és próbáltuk segíteni. Érthetetlenül állok hogy a segítség ellenére sem akar versenyt rendezni, akkor nem értem, hogy nekünk mit kellene még tennünk…

Nagyon szeretném, ha a rendező elgondolkozna és bízok benne, hogy ha közösen, vállvetve dolgoznánk, akkor még meg tudnánk menteni a rendezvényt úgy, hogy ne veszítsen rajta a rendező!

Biztos vagyok benne, hogy a nézőket is be tudnánk vonni, hogy anyagilag is járuljanak hozzá a megrendezhetőséghez. Biztos vagyok benne, hogy nehéz megteremteni a rendezőnek az anyagi hátteret, de szerintem a nézők is tudnák segíteni.

Milyen megoldást látsz?
Félek, hogy ilyen hozzáállás mellett elő kell venni a B verziót és el kell menni külföldre és közép-európai térségben kell gondolkozni, hiszen ott még meg tudják rendezni a futamokat…
Az, hogy Magyarországon ne legyen verseny, de közben ne engedjek mást versenyt rendezni, ez nagyon rossz irány.

De még elképzelhető, hogy az egri Dobó téren kezdődik a 2012-es bajnoki idény?
Én teljes mellszélességgel azon vagyok és ha az egri rendező be akarja bizonyítani, hogy a magyar rallyért akar tenni és az eddigi áldozatos, évtizedes munkáját nem akarja kárba veszni, akkor közösen biztos vagyok benne, hogy meg fogjuk rendezni a versenyt!
És azt kérem a versenyzőktől és a nézőktől is, hogy várjunk 48 órát…
Az RSB még nem mondott le róla és mindent megpróbálunk, hogy ez a verseny meg legyen tartva!

Elkötelezettnek érzem magam, hogy a magyar bajnokság mind a 6 futamát megtartsuk, mert nagyon nagy erkölcsi kárt szenvednénk akkor, ha ezek a versenyek elmaradnának…
Közösen el tudunk jutni oda, hogy a nehéz gazdasági időszak ellenére is újra fel fogjuk tudni virágoztatni a magyar raliversenyzést!

Forrás: DUEN.hu

Húsz férőhellyel bővül a hosszú idő óta változatlan bölcsődei kapacitás Egerben. A több mint hatvanmilliós beruházási programban pályázat segítségével újul meg az intézmény.

Egerben a Lajosvárosban születik a legtöbb gyerek. Ezért javasolták önkormányzati szinten az intézményhálózat átszervezését – emelte ki Habis László polgármester a városrész bölcsődei férőhelybővítését célzó beruházás péntek délelőtti tájékoztatóján. A több mint 60 millió forint összköltségű, jórészt uniós forrásból finanszírozott projekt önerejét, mintegy 6 millió forintot a város biztosította. Az épületegyüttes munkálatainak kivitelezést egri cégek valósítják meg. A fejlesztési program korábbi részében az értelmi fogyatékosok nappali intézményét egy másik pályázat segítségével a Felsővárosba helyezték át.

Az Ifjúság utcában található, vegyes funkciójú épületben jelenleg egy bölcsőde, egy óvoda, idősek napközi otthona, és a Logopédiai Intézet szakszolgálata működik.
Az épületben található 28 férőhelyes bölcsőde fejlesztése során javulnak az infrastrukturális feltételek, és 20 hellyel bővül a kapacitás. Az épület felújítása során új bútorokkal, berendezésekkel, játékokkal is ellátják az intézményt. Ez fejlesztés, a számítások szerint lefedi városrész majdnem kétszeres bölcsődei férőhely-igényét.

A beruházás munkálatai tavaly decemberben kezdődtek, a műszaki átadást április végére tervezik.

Holló Miklós/Egriügyek

Amire már lehetett korábban is számítani: lőttek az Agórának. Mindezt már a polgármester is beismerte, aki a Kepes-központtól várja az országos hírnevet.

Harmincöt napirendi pontot tárgyalt csütörtöki ülésén az egri képviselő-testület. Az idei, hiányt nem tervező költségvetés részleteiről, valamint a színházak és a sport finanszírozásáról is beszámoltak a pénteki témaszüreten.

Nagy munka van mögöttünk és még nagyobb áll előttünk – jelentette ki a polgármester pénteki, tájékoztatóján utalva a képviselő-testület és a városvezetés munkájára, amely végén megalkották és elfogadták az idei költségvetést. Habis László a költségvetés pozitív vonásaként emelte ki a polgármesteri hivatal 180 milliós és a költségvetési szervek 100 milliós többletbevételét, valamint azt, hogy a tavalyi évben közel 900 millióval kevesebb hitelt vett fel az önkormányzat. Kőkemény munkának nevezte a 17 és fél milliárdos költségvetési főösszeg tartását, amelyen belül az összes felhalmozási kiadás 6 milliárd, a működési kiadás 11,6 milliárd, a beruházások összege 3,9 milliárd forint.

Erőteljesen fejlesztés-orientált költségvetést fogadott el a képviselő-testület a tegnapi közgyűlésen, ez még akkor is igaz, ha vélhetőleg nem tudják a teljes fejlesztési előirányzatot realizálni – fogalmazott Habis László. A polgármester fontos elemnek tartja, hogy a költségvetés nem tartalmaz működési hiányt, véleménye szerint nem szabad halogatni a takarékossági intézkedéseket.

A 2,2 milliárdot meghaladó hitelfelvételt indokoltnak érzi, a város munkahelymegtartó képességének, észak-magyarországi szerepének erősítése érdekében. Hozzátette, Eger a negyedik legkisebb adósságállománnyal rendelkező település a megyei jogú városok közül.
A pénzügyi helyzet stabilitását jelzi, hogy a városnak nincs folyószámla hitelállománya.
A tavalyi évhez képest 5-10 százalékkal csökkentették a működési költségek előirányzatait. A hivatali működést feszes létszámgazdálkodás jellemzi, 7 fővel csökkent a hivatali létszám. Nőtt viszont a Gárdonyi Géza Színház és a Harlekin Bábszínház átvételével, 44 fővel az önkormányzati alkalmazottak létszáma.

Habis László kitért a civil szervezetek intenzív helyi munkájára, amelyhez a város számos kedvezménnyel járul hozzá. Közösségi tereket biztosít számukra, támogatja a Civil Ház fejlesztésére benyújtott pályázatot. A képviselő-testület elkötelezettségét jelzi, hogy ebben az évben is 5,6 millió forint a Civil Alap összege – hangsúlyozta a polgármester. Stratégiai kérdésnek tartja, hogy intézményként működjenek a színházak, és az EKVI háttérszervként ellássa a könyvelési feladatokat. A város anyagi áldozatot hoz a Harlekin Bábszínház felsőfokú végzettségű társulatának kialakítására, ezzel biztosítják az intézmény állami támogatását.

A 471 milliós költségvetésű Gárdonyi Géza Színház adósságállománya 70 millió. A város 51 millióval járul hozzá a működéshez. 72 millióból gazdálkodik a Harlekin, az állam és a város támogatása 17 millió. Az intézmények költségvetésében jelentős szelet a Belügyminisztériumtól várható pályázati forrás. Ide a Bródy Sándor Könyvtárral is pályáznak. Sós István alpolgármester megjegyezte, hogy olyan színházat szeretne, ami vonzza a közönséget. Ehhez szerinte nagyon komoly marketingre van szükség, ami a tervezett egységes városmarketing részeként a fiatalokat is képes megszólítani.

Rázsi Botond alpolgármester a sporttal kapcsolatos döntéseikkel kapcsolatban elmondta, hogy az ilyen célú támogatás keretösszege idén 62 millió forint, ebből a kiemelt sportágak összesen 41,5 milliót kapnak, 7 millió jut diáksportra, 12,9 millió pedig a sportszervezetek számára, amelyből Egerben 51 van. Ez utóbbi tétel vitákat kavar, egyesek szerint nincs értelme elaprózni az összeget.

A polgármester az egri fejlesztések kapcsán bízik abban, hogy a március elején nyitó Kepes-központ a debreceni Modemhez hasonló, országos hírű intézménye lesz a hazai képzőművészeti életnek. Az Agria Agora projektről elmondta, hogy a tervezett formában nem valósul meg. Közös megegyezéssel bontják fel a szerződést a felek, mivel a város nem képes az önerőt előteremteni. Habis László elképzelhetőnek tartja, hogy később pályázatokkal lehetőség nyílik hasonló kulturális intézmény létrehozására.

A közgyűlés határozott az 1985-ig épült lakóépületek egycsatornás gyűjtőkémények felújításának támogatásáról is. A vissza nem térítendő támogatás a Belügyminisztérium pályázatához kapcsolódik, 8 emeletes épületekig 62500, nagyobb épületnél 125 ezer forint összegig lehet pályázni május 30-ig – adott tájékoztatást Dér Ferenc, a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda vezetője.

Holló Miklós/Egriügyek