Ezúton tisztelettel tájékoztatjuk az Érdeklődőket, hogy a Magyar Közlöny 79. számában megjelent a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2013-ban nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 35/2013. (V. 22.) VM rendelet.
Részletesebb tájékoztatás, illetve a rendelet az alábbi linken érhető el: http://umvp.eu/?q=node/79375
Forrás: www.evk-egyesulet.hu
Gyermekbarát meghallgató szoba működtetésére jogosító tanúsítványt adott ma át Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter Czinege László rendőrfőkapitánynakEgerben, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon tartott sajtótájékoztatót követően. A miniszter elmondta: 2014-ig minden megyeszékhelyen kötelező létrehozni olyan meghallgató szobákat, ahol a bűncselekmények áldozatait, illetve a gyermekkorú elkövetőket a saját fejlettségi szintjüknek megfelelő körülmények között lehet meghallgatni. A barátságos környezettől azt remélik, hogy a gyermekek könnyebben feldolgozzák majd az őket ért traumákat, illetve jobban feltárhatóvá válnak a bűnelkövetési okok is. Egerben a tizennegyedik ilyen tanúsítványt adták át.
A rendőrséggel, mint társadalmi partnerrel történő együttműködés a közszolgálaton belüli határokon való túllépést jelképezi – hangsúlyozta Dr. Navracsics Tibor. A kampány kabalafigurája Kimi.
A miniszterelnök-helyettes megemlítette, hogy az internethasználatra is kiterjedő jogszabály-módosításokat terveznek a jövőben, amelyek célja a gyermekek távol tartása a világhálón jelen lévő ártalmas tartalmaktól.
Horváth László kormánymegbízott felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unióban ötből egy gyermeket szexuálisan bántalmaznak és az elkövetők 80%-ban a gyermekek által ismert személyek köréből kerülnek ki. Így válik áldozattá a bizalom, amit addig felépítettek. Ennek a bizalomnak a kíméletes újjáépítését kell elkezdeni az új meghallgató szobában, amelynek a megyei rendőrség minden bizonnyal jó gazdája lesz.
Czinege László rendőrfőkapitány úgy véli, hogy a gyermekek fizikai, pszichológiai állapota és a büntetőeljárás célja a gyermekbarát meghallgatások során nagyobb összhangba kerül.
Kötelességszegéssel és üzletszerűen, hivatalos személyként elkövetett vesztegetés bűntett vádja miatt állt a bíróság elé két, a beutaltak leszázalékolását végző korábbi orvos szakértő hétfőn Egerben.
Az Egri Törvényszéken most megkezdődött pernek további 69 vádlottja van, köztük öt orvos; utóbbiakat bűnsegédként, illetve társtettesként elkövetett hivatali visszaéléssel vádolják. A vesztegetők ellen hivatali vesztegetés bűntette a vád.
Az első- és a másodrendű vádlott - akik a tárgyaláson nem ismerték el bűnösségüket - korábban orvos szakértőként dolgozott az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet egri kirendeltségén, és a vád szerint 2010-ben a hozzájuk forduló betegek esetében kenőpénzért cserébe megállapították a leszázalékoláshoz szükséges, 50 százalékot meghaladó egészségkárosodást.
Forrás: MTI
Az LMP sajtóközleménye:
A Föld napján jelent meg Ángyán József, volt kormánypárti vidékfejlesztési államtitkár negyedik jelentése a földbérleti pályázati rendszerről.
A nyolc megyére vonatkozó, a tavalyi földhaszonbérleti pályázatok eredményeit összesítő vizsgálata számokkal is alátámasztotta, amit az LMP eddig is állított; a kormány kevés „csókos” kezébe sok földet adott és keveset juttatott a kisgazdálkodók sokaságának.
Véleményünk szerint a földbérleti pályáztatás rendszere elfogadhatatlan és védhetetlen, mert nem ad esélyt a földhöz jutáshoz a helyben lakó gazdálkodó családoknak, fiataloknak, illetve a gazdálkodás mellett gyermekeket is vállaló fiatal pároknak.
Ráadásul a kormány egy átláthatatlanul működő szervezetre, a Nemzeti Földalapkezelőre bízta az óriási vagyont képviselő állami földek használatának pályáztatását.
A jelentés szerint a szétosztott földek 60-90 %-a egy nagyon szűk kör érdekeltségeihez kerül, és csupán 10-40%-át osztják szét kisebb, helyi érdekeltségek között.
Kíváncsiak voltunk, hogy Heves megyében milyen arányokkal találkozhatunk, vajon hány helyben lakó gazdálkodó lett nyertese a pályázati rendszernek és kapott helyben földet.
Megdöbbentő arányokkal szembesültünk itt is.
A bérbe adott területek mintegy 1/3-adát 2 nagy, 100 ha fölötti érdekeltség - Barna László Tenkről és Alexaiék (György és György Attila) Aldebrőről szerezte meg.
Így a felső 7% kapta a megyében szétosztott földterületnek közel 32%-át.
A 20 ha alatti nyertesek, akik 15-en voltak, nem tudták a bérbe adott földek még 20 %-át sem megszerezni (19%).
A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó, 14 település esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.
A kormányzati kommunikációval ellentétesen, a fenti adatokból világosan megállapítható, hogy a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.
Azok a települések, ahol helyiek nem jutottak földhöz, igazi vesztesnek tekinthetőek, hiszen így semmiféle módon (közvetlen: adók, járulékok; közvetett: munkahely, vásárlóerő növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.
Pedig Magyarország jövője nagyrészt azon múlik, hogy sikerül-e a vidék Magyarországát talpra állítanunk, a helyi közösségeket megerősítenünk.
Azt látjuk, hogy a kormányzat a jelek szerint a tőke oldalára állt a vidéki emberek érdekével szemben és segédkezet nyújt az ország nemzeti vagyonának széthordásához.
Ezzel tovább erősödik a birtokrendszer a kisgazdálkodók kárára, egy évvel a külföldiek földvásárlási tilalmának lejárta előtt. Pedig az állami földdel a családi gazdaságokat és helyi közösségeket lehetne jelentősen megerősíteni.
A folyamat a dél-amerikai típusú, kevés érdekeltség kezében lévő nagy latifundiumok állta uralt birtokrendszer irányába mutat. Ez szöges ellentétben áll a Nemzeti Vidékstratégiában meghirdetett föld- és birtokpolitikai koncepcióval, de az európai agrár- és vidékmodellel is.
Az LMP arra figyelmeztet, hogy a spekulánsokat és a nagytőkét támogató birtokpolitika tragikus következményekkel fog járni a magyar vidékre nézve, a vidék népességmegtartó képességét illetően, de hat a városokban élők élelmezési és környezetbiztonságára is.
-------------------------
Amennyiben a Fidesz-kormány ebben a szellemben folytatja vidékpolitikáját, azt fogja elérni, hogy a gazdálkodni kívánó, de magas politikai kapcsolatokkal nem rendelkező magyar embernek ennyi földje marad a gazdálkodáshoz, mint amennyit a kezünkben tartunk.
Azért, hogy a magyar vidék újra bizakodhasson, az LMP földhaszonbérleti pályáztatás leállítására szólítja fel a kormányt, és kezdeményezi a pályázati rendszer felülvizsgálatát, egy független, civileket is magába foglaló bizottság felállításával, valamint követeli a pályázatok elbírálásakor szubjektíven adható pontok jelenlegi 40%-os arányának csökkentését 10%-ra.
Tetten ért Heves megyei földmutyi – tények, számok, arányok
Ángyán József nyilvánosságra hozta 4. vizsgálatának eredményeit. Sajnálatosan megint bebizonyosodott, amit az LMP is állít, hogy az állami földbérlet rendszer nem megfelelően működik. Egyenesen a földmutyinak ad széles teret – Heves megyében is.
808 hektár - összesen 15.178 aranykorona (AK) értékű - területen kialakított 49 blokk esetében volt a pályázat sikeres, 6 blokk (73 ha és 1.860 AK) esetében viszont sikertelennek minősült. A pályázati folyamat régen lezajlott, és a pályázatok bírálata is befejeződött - 46 blokk (781ha és 13.021 AK) esetében még nem hirdettek hivatalos eredményt, azok az NFA honlapjára nem kerültek fel. Feltehetőleg a botrányos körülmények miatt óvatosabb a tárca és az NFA vezetése a döntések közzétételével. Hogy ki műveli ezeket a földeket és ki szedi hasznait, az nem tudható. Heves megyében található az eddig bérbe adott állami föld területek közel 4%-a!
A beadott pályázatok becsült – az NFA által nem közölt – száma meghaladhatta a 200-at, közülük azonban csupán 30 érdekeltséghez tartozó 31 pályázó volt nyertes, akikkel 49 szerződést kötött az NFA. Miután egy pályázó ill. érdekeltség akárhány pályázatot is nyerhet, így a pályázatok száma nem azonos a területeket megművel családok vagy cégek számával, az egy pályázatra jutó terület pedig nem azonos az egy család, érdekeltség vagy cég által megszerzett területtel! Hangsúlyoznunk kell tehát, hogy - a VM ezzel kapcsolatos sorozatos csúsztatásaival szemben - nem 49 külön gazdálkodó család, hanem 30 érdekeltség műveli ezután a 808 ha területet!
Barna László 23.5%, Alexaiék 12.7%, Németh István 5.8%,
Mátra Kincse 2002 Kft. 5.4%, Tóth István 4.8%, Bagi György 5.4%, Deme András 5.1%, Rab Béla 2.5%
20-30 ha közti - 7 érdekeltség 15.3%
10-20 ha közötti - 7 nyertes érdekeltség 13.4%
10 ha alatti - 8 nyertes érdekeltség 6.0%
Helyi lakosok, helyben lakó gazdálkodó családok
Ha az eredmények alapján a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek helyzetét vizsgáljuk, akkor ezt jól jellemzi a helyi lakosok, helyi érdekeltségek által elnyert bérleti egységek száma, területe, de mindenekelőtt az összes bérbe adott területhez viszonyított aránya.
A 35 település közül 14 esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.
A 49 elnyerhető egységből 19 (38,8 %), a teljes meghirdetett földterületből pedig 285 ha (35,3 %) került helyi lakosokhoz. A 18 db, 20 hektárnál nagyobb terület ő parcella közül helyben lakó gazdálkodók 5-öt, a másutt lakók viszont 13-at nyertek el.
Összességében az állapítható meg, hogy Heves megyében a helybeliek, helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek - a kormányzati kommunikációval szemben - a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.
Ez az arány is optimista becslés, hiszen a korábbi elemzések is sok-sok példával szolgáltak arra, hogy a pályázatokban itt - ott fiktív lakcímeket szerepeltettek, vagy cégeket - sokszor a pályázati kiírásokat követően - a föld megszerzése céljával megvásároltak, alapítottak, akár 100 km-ekre is áthelyeztek, gyakorta profiljukat is megváltoztatták.
A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó.
Az érintett települések több mint fele tehát igazi vesztesnek tekinthető, hiszen helyiek – bár pályáztak - nem jutottak saját határuk földjeihez, így ezek a települések semmiféle módon (közvetlenül adók, járulékok; közvetetten: munkahely, vásárlóerő-növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.
A legnagyobb vesztesek
Erdőtelek illetve Ecséd, - amelyeken nagy, 100 ill. 50 ha-t meghaladó állami területeket adtak más településről származó pályázóknak bérbe, sajnos annak mondható. De ugyancsak a nagy vesztesek kategóriájába sorolható Dormánd, Tófalu, Demjén vagy éppen Maklár is, ahol 30 ha-t megközelítő illetve meghaladó területek kerültek más településről pályázókhoz.
LMP
Reakció az LMP egri szervezetének május 2-ai sajtóközleményére:
Részinformációk birtokában vádaskodik az LMP
Az LMP egri szervezete általam nem ismert okok miatt kapkodva és csak a saját szemszögéből nyilvánult meg a haszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban. Olyan következtetéseket igyekeztek levonni a sajtó nyilvánossága előtt, amelyeket kizárólag a teljes információk ismeretében lehetne. A vádaskodás szerint Heves megye több településén sem helybéliek, hanem messziről jött pályázók nyertek. A Nemzeti Földalapkezelő kizárólag a nyertes pályázók nevét hozta nyilvánosságra, így számomra érthetetlen, hogy az LMP hogyan tudhatja, hogy volt-e egyáltalán helyi lakos a pályázatokat benyújtók között. Az is kérdés, hogy az LMP szerint ki számít helybélinek? A szomszéd településen gazdálkodó már nem?
Az NFA országosan eddig 1550 db szerződést kötött közel 30 ezer hektár területre. A területek több mint 75 %-át természetesek személyek, azaz őstermelők, egyéni mezőgazdasági vállalkozók, családi gazdálkodók és fiatal mezőgazdasági termelők nyerték. Az eddig megkötött haszonbérleti szerződések átlagos birtokmérete 16 hektár.
Eger, 2013. május 2.
Dr. Gondos István
frakcióvezető
Heves Megyei Közgyűlés
FIDESZ-KDNP frakció
Heves megyében április 9-10-én zajlott le az általános iskolák első osztályába a beiratkozás, ami a korábbi években nem tapasztalható káoszt hozott.
A beiratkozási gondokat országosan is előre lehetett vetíteni, a kormány viszont az intő jelek ellenére sem tett semmit a problémák elkerülése érdekében.
Körülbelül 25 százalékkal növekedett országosan az iskolakezdők száma, mivel az Orbán-kormány 3 hónappal – május 31-éről augusztus 31-éig – eltolta a 6. életévüket betöltők tankötelezettségi határidejét, a tankötelezettséget pedig kötelező módon 6 évre szállította le.
A korábbi évek iskolabezárásai az iskolai férőhelyek számának drasztikus csökkentését eredményezték. Április 30-áig történik meg az elsősök osztályokba sorolása, ha kell sorsolással.
Botrány, hogy sok ezer magyar gyermeket nem tudtak a szüleik beíratni az iskolákba.
A Fidesz-kormány kapkodása leginkább a gyermekeknek árt, és megalázó, hogy sorsolással döntenek a gyermekeink jövőjéről! A „felduzzasztásnak” köszönhetően az osztályok létszáma is megnövekedik, ez káros lehet a gyermekek fejlődésére a szülők szerint is.
A FIDESZ 3éves kétharmadok kormányzása után három kérdés vetődik fel:
- Jobb színvonalú oktatásban részesülnek-e gyermekeink ma?
- Nagyobb megbecsülést kapnak-e pedagógusaink az oktatási kormányzattól?
- Az elmúlt három éves fideszes kapkodás és a közben lezajlott államosítás nyomán javult-e az intézményi infrastruktúra?
Az MSZP követeli, hogy csak a valóban iskolaérett gyermekeknek kelljen megkezdeniük az általános iskola első osztályát, és az iskolakezdő kisgyermekek érettségéről továbbra is óvodapedagógusok és a szülők dönthessenek, a gyerekek fejlettségét mérlegelve.
További aggályokat vet fel a szeptembertől kötelezővé tett két tantárgy, a hittan és/vagy az erkölcstanóra, melyről Egerben április 17-ig kellett nyilatkozniuk a leendő elsősök szüleinek. Arról azonban, hogy az erkölcstan keretében mit és milyen formában fognak tanítani a kisdiákoknak, tájékoztatás hiányában nem tudnak a szülők.
2014-től az MSZP kormány megbecsüli a pedagógusokat, több forrást szán az oktatásra, partnerként számít a szülőkre, a gyermeknek pedig versenyképes, európai tudás megszerzését biztosítja.
Török Zsolt Dr. Sós Tamás
Szóvivő Országgyűlési képviselő
MSZP MSZP
Öngyilkossággal fenyegetőzött egy nő az egri Felsővárosban szombaton. A tetőn egy szakpszichológus győzte meg: álljon el szándékától.
Nem sokkal délután fél háromkor érkezett bejelentés a rendőrség ügyeletére: egy nő ül az egri Felsővárosban egy Vallon úti négyemeletes épület tetején, öngyilkossági szándékkal. A helyszínre érkeztek a mentőszolgálat valamint a nyomozó hatóság munkatársai, illetve az egri tűzoltók, két szerrel, köztük egy magasból mentő járművel.
A labilis idegállapotban lévő, harminc év körüli nőt arról próbálták meggyőzni álljon el szándékától. Némely pillanatban úgy tűnt, ez sikerül is, míg pár másodperccel később már hangos zokogásban tört ki az asszony, s távolabb húzódott a hozzá beszélőktől. Lábai lelógtak az épület tetejéről. A környéken egyre több ember gyűlt össze, kiderült: a nő a házban lakik három gyermekével és élettársával. Egyesek tudni vélték: már délelőtt veszekedett a család, amelynek tagjai egyébként nem olyan régen, talán fél éve élnek a házban.Délután háromkor érkezett meg Komóczi Mihály, igazságügyi klinikai szakpszichológus, akinek fél óra alatt sikerült meggyőznie a nőt: ne ugorjon.
– Otthon hívtak a főkapitányságról, összekaptam magam, ide siettem – idézte fel a szakember. – Valódi krízishelyzet volt ez, ilyenkor az első és legfontosabb teendő, hogy kimozdítsuk az embert, azaz jöjjön el a párkánytól, ne akarjon leugrani, illetve véletlenül se csússzon le, mert ez is előfordulhat. Szerencsére ez sikerült, a hölgy először mintegy két méterrel jött beljebb az épület szélétől.
Komóczi Mihály kérdésünkre elmondta: ilyenkor azokról szükséges, tanácsos beszélni, ami egy embert az élethez köt. – Tudtam, hogy van három gyermeke, ezért arról kérdeztem, mit szokott főzni nekik, hogyan szoktak együtt tanulni, érzéseket kell ilyen esetekben megfogalmazni –emelte ki. -Ezután meg kell győznöm arról, hogy akik itt vannak, a tűzoltók, a rendőrök, a mentősök, mind segíteni akarnak.
A szakpszichológus hozzátette: hál’ istennek ritka az ilyen eset, pályáján még nem fordult elő, hogy valaki ugrott volna. Nem véletlenül őt értesítették: a szakember korábban a rendőrségnél dolgozott, túsztárgyaló képzést is kapott. Ettől függetlenül, mint mondta, a szombati egy „éles” helyzet volt, ilyenkor a pszichológusban is ott a belső feszültség, a tárgyalásnak ugyanis egy emberélet a tétje.
A hölgyet sikerült lebeszélni öngyilkossági szándékáról, nyugtatót kapott, a mentőszolgálat munkatársai a kórházba szállították.
Forrás: HEOL
Aláírásgyűjtési akciót indít Heves megyében az MSZP az élelmiszerek ÁFA-jának csökkentéséről. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerek megvásárlásánál mintegy 22 százalékkal több pénz maradna a lakosságnál.
Az Orbán-kormány 2011 óta folyamatosan elveti ennek a megoldásnak a lehetőségét, közben minden más adóval, adóemeléssel szorongatják, nehezítik a – többségében szegény – emberek életét.
Az MSZP a lakosság oldalán áll, és a kormánnyal szemben a mindennapi megélhetés megkönnyítését tűzte ki céljául. A kormánypárti ellenakarat elutasította az MSZP parlamenti,– az élelmiszerek ÁFA-csökkentésére vonatkozó – törvényjavaslatát.
Tehát Orbán Viktor és kormánya nem szeretné, ha jobban élnének a magyar emberek.
Az MSZP így Önökhöz, ezt a terhet viselő lakossághoz fordul, az Önök érdekében követeljük a kormánytól, hogy a tej, a tojás, a fehér és barna kenyér, a zsömle, a kifli, a sertés-, csirke,- és pulykahús, az édesvízi halak, valamint a Magyarországon is termő zöldségek és gyümölcsök ÁFA-ja LEGYEN 5%!
A FIDESZ által bevezetett 27%-os élelmiszereket terhelő adó a legmagasabb Európában, ennek köszönhetően egyre kevesebben tehetik meg, hogy mindennap megfelelő mennyiségű élelmiszerhez jussanak, egyre többen nélkülöznek, egyre többen éheznek! A KSH idei, februári adatai szerint Magyarországon immár 1,5 millió főt tesz ki a mélyszegénységben élők száma.
Ez azt jelenti, hogy Magyarország lakosságának több mint 15 százaléka nyomorog, ez Heves megyében csaknem 45-50 ezer embert érint!
Kérjük az emberek támogatását aláírásgyűjtési akciónk sikerességében, mert csak így kerülhető el a mindenkire kiterjedő szociális katasztrófa.
Korózs Lajos Dr. Sós Tamás
Elnökségi tag Országgyűlési képviselő
MSZP MSZP
Az MSZP megint komolytalan
Sajnálatos, hogy az MSZP megint komolytalanul kezel komoly dolgokat. Az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése a szocialisták részéről üres fecsegés, hiszen kormányzati szerepben sohasem tették meg. Sőt, Sós Tamás és Mesterházy Attila is megszavazta, amikor a szocialista kormány az élelmiszerek áfáját megemelte. Az MSZP szinte a teljes hazai élelmiszeripart, az energetikai és közüzemi szolgáltatást is külföldi kézbe adta, így ezek a cégek éveken keresztül többmilliárd forint extraprofitot vehettek ki a magyar emberek zsebéből. Az MSZP folyamatosan bankok és külföldi multinacionális cégek oldalán áll, miért vennénk komolyan, hogy most a magyar emberek érdekeit akarják képviselni? Nagy különbség, hogy a most zajló rezsicsökkentés a multicégek extraprofitját hagyja a magyar családok kasszájában, míg az MSZP áfacsökkentő ötlete alapján mindez a költségvetésből hiányozna. Éppen eléggé terheli a költségvetést a szocialisták által felhalmozott 1400 milliárd forint adósságszolgálat, melyet az országnak ebben az évben kell teljesítenie.Dr. Gondos István
frakcióvezető
Heves Megyei Közgyűlés
FIDESZ-KDNP frakció
Az intézmény portásai csak beutalóval engedhetik be a listán szereplőket, ugyanis egy belső utasítás alapján ők nem léphetnek az intézmény területére. Egyikük feljelentést tett emiatt az egri rendőrségen.
Példátlan osztályvezetői utasítás az egri Markhot Ferenc Kórházban. Ezzel a címmel juttatott el sajtóközleményt szerkesztőségünkbe Császár Zoltán független önkormányzati képviselő.
Ebben így fogalmaz: „A tények szerint 2013. március 6-án utasítást adtak írásban a kórház portaszolgálataira 3 személy nevének felsorolásával, hogy ha nem egészségügyi ellátás céljából keresik fel a kórházat, belépésüket meg kell akadályozni. Ezt velem szemben 2013. március 7-én alkalmazták. Az egyik portás közölte ezt, és megmutatta az utasítást, a másik portán szintén közölték velem, ott bemutattam orvosi papíromat, megtekintette a vagyonőr, majd az utasítás szerint mozgójárőrt küldött mellém, aki felkísért az osztályokra, végig velem volt, felírta azok nevét, akikkel beszéltem, melyik orvosnál voltam. Mindezt jelentés céljából tehette.
Magánemberként mentem, városi képviselőként pedig hivatalos személynek minősülök. Úgy gondolom, hogy demokratikus jogállamban élve példátlan és sértő ez az intézkedés. A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed az emberi méltósághoz, az egyenlő bánásmódhoz, a személyes szabadsághoz, a becsülethez, a jó hírnévhez való jogra. Véleményem szerint semmilyen ok és semmilyen cél nem vezethet ilyen utasítás kiadására, különös tekintettel arra, hogy a közintézménybe bárki bemehet. Követelem a listát tartalmazó utasítás azonnali visszavonását, a személyemtől való bocsánatkérést. Az utasítás megkülönböztetően kizárólag három személyre lett kiadva, közöttük rám, Császár Zoltánra.”
Egyetért vele az ügy másik érintettje, Veres László is, aki korábban Császár főnökeként vagyonvédelmi csoportvezető volt az intézményben. Ő munkaügyi perben is áll a kórházzal. Elmondta: felháborítónak tartja, hogy neki érzékeny személyes adatokat tartalmazó orvosi papírokat kelljen felmutatni, ha be akar jutni. Elfogadhatatlannak és érthetetlennek tartja az intézkedést, ezért március 7-én feljelentést is tett az Egri Rendőrkapitányságon.
– Egy egri férfi tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, miszerint őt 2013. március 6-án nem engedte be a biztonsági szolgálat az egri kórház területére. Az Egri Rendőrkapitányság feljelentés-kiegészítés keretében vizsgálja, hogy valósult-e meg bűncselekmény – közölte megkeresésünkre Vámos Boglárka, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.
Császár Zoltán több hivatalhoz is elküldte panaszát
A képviselő elmondta: bejelentést tett a kórházat felügyelő GYEMSZI (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet) felügyeleti osztályára is, az Egészségügyi Minisztériumhoz és az ombudsmanhoz. Ebben leírta a vele történteket, s azt, hogy véleménye szerint ez a bánásmód egyaránt sérti az emberi méltósághoz, az egyenlő bánásmódhoz, a személyes szabadsághoz, a becsülethez és a jó hírnévhez fűződő jogait. Kiemelte: korábban valóban a kórház volt a munkahelye, ahol 2009-ben főigazgatói dicséretet kapott, munkaviszonya tavaly megszűnt, de úgy érzi, hogy ezért őt nem büntethetik.
Forrás: HEOL
Megkeresésünkre a Markhot Ferenc kórház a következő közleményt adta ki:
"Nem történt kitiltás a Markhot Ferenc Kórházból
A Markhot Ferenc Kórház ügyvezető igazgatója nem tiltotta ki három volt dolgozóját az intézményből, csupán arra vonatkozóan hozott döntést, hogy egészségügyi ellátás és beteglátogatás céljából kereshetik föl az érintettek a kórházat.
Az intézmény az elmúlt néhány év alatt sok vihart élt meg. A jelenlegi vezetés a nyugalom, a betegellátás zavartalanságának folyamatos biztosítása érdekében, jó szándékkal hozta meg döntését.
Három volt dolgozónk munkaviszonyát az elmúlt évben szűntettük meg. Tapasztalataink szerint gyakran keresik föl a kórház különböző helyeit nem egészségügyi ellátás céljából, ami zavarja a munkavégzést, elvonja a figyelmet a gyógyító munkától. A Markhot Ferenc Kórház vezetése a betegellátás zavartalanságának biztosítása érdekében hozta meg döntését és nem korlátozza volt dolgozói egészségügyi ellátáshoz és beteglátogatáshoz való jogát.
Az intézmény vezetése bízik abban, hogy az érintett volt dolgozók tiszteletben tartják a betegellátásban résztvevők: az egészségügyi dolgozók és a betegek érdekeit azzal, hogy a gyógyító munkát nem zavarják meg.
Eger, 2013. március 19."
Mindannyiunk közös feladata a fiatalság értő tudáshoz juttatása, amelyben nagy szerepe van az olyan, a kultúráért tenni képes embereknek, mint a gyűjtemény tulajdonosa, Tóth Sándor - hangsúlyozta a jubileum alkalmából megtartott szerdai ünnepségen Habis László, a település polgármestere (Fidesz-KDNP). Hozzátette: különösen fontos ez egy olyan iskolavárosban, mint Eger. Kiemelte: a tárgyak hidat képeznek múltunk megismeréséhez, ezért még az eddigieknél is inkább közkinccsé kell tenni őket.
Tóth Sándor kifejezte reményét, hogy a tárlat, amely az őskortól egészen az 1848-49-es szabadságharcig mutatja be a különböző korok fegyvereit, egy nagyobb múzeum alapja lehet a jövőben. Bemutatta a kiállítás legújabb darabját, azt a zászlót, amellyel II. Rákóczi Ferenc koporsóját borították a fejedelem 1735-ben bekövetkezett halálakor és ugyancsak ez a zászló vezette az 1906-os kassai újratemetéskor a temetési menetet.
Az ünnepség keretében megnyitottak egy történelmi indiai fegyvereket és istenségszobrokat bemutató időszaki kiállítást is. A gyűjteménynek helyet biztosító kiállítóhelyet az egri önkormányzat vagyonkezelő társasága, az EVAT Zrt. üzemelteti.
MTI
Heves megye elindult a leszakadás útján, a második Orbán-kormány időszakában. Szétvertek működő önkormányzati rendszereket. A megye néhány térsége ma már megközelíthetetlen, gyalázatos állapotban van az úthálózat. Aggasztó, hogy Heves megyében ennek a kormányzati ciklusnak az útfelújítási programja nem fog megvalósulni. A munkanélküliség korábban nem látott méreteket ölt. Vissza kell adni az embereknek a hitet, változtatni kell, le kell váltani az Orbán-kormányt. A szocialisták a térség gazdaságélénkítése érdekében Kelet-Magyarország Programot dolgozott ki.
Az MSZP Kelet-Magyarország Programja elsősorban a térség, Heves megye mellett az ország további hat megyéjének (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megye) felzárkóztatását, a munkahelyteremtést és a szociális aránytalanságok csökkentését szolgája, a kormány gazdaságpolitikájának vesztesei ugyanis többségükben ebben a térségben élnek.
Ma jóval kevesebben dolgoznak akár a tavalyi évben, de 2010 óta folyamatosan romló tendencia figyelhető meg a foglalkoztatás terén. Recesszióba süllyedt a gazdaság és az adófizetők csupán 10-15 százaléka járt jól az adóváltozások nyomán, a többiek - jellemzően az alacsony keresetűek - vesztesei a kormányzati politikának. A Kelet-Magyarország Program keretében elsősorban a hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő embereknek kíván segítséget, alternatívát nyújtani az MSZP.
Kelet-Magyarországon 20 százalék fölötti munkanélküliségi mutatók is vannak, de olyan kis – és mikro térségekről is tudunk, ahol 60-70 százalék ez az arány. Számos területen csökkent a reálbér, a többi között a szociális és az egészségügyi szférában 6 százalékkal; mindezt pedig elsősorban a gyermekek sínylik meg.
Ebben a helyzetben az MSZP kormányra kerülése esetén egy olyan mentorhálózat kiépítését tervezi, amely végigkíséri és segíti a hátrányos helyzetű gyermekeket a bölcsődétől az egyetemi diploma megszerzéséig. Ehhez kapcsolódna egy hatékony iskolabusz-rendszer is, amelynek segítségével a kistelepülésekről oktatási centrumokba juthatnak majd a diákok. Az Orbán-kormány által „elkövetett” , és nem valós 10 százalékos rezsicsökkentés helyett az MSZP a megújuló energia-felhasználásban, valamint az energiatakarékosság támogatásában látja a megoldást. Panel program.
Magyarország az egyetlen civilizált ország a világon, ahol immár nincs rokkantsági- és baleseti rokkantsági nyugdíj, amivel százezreket aláznak meg. Ugyancsak nincs válasz arra, hogy miért akarja a kormány 50 százalékkal csökkenteni az özvegyi nyugdíjakat azok esetében, akik szociális járadékosok voltak. Ez elsősorban 70-95 éves idős parasztasszonyokat és bányászözvegyeket érint.
Eger-Gyöngyös-Hatvan urbanizációs tengelye a korábbi időszakban Közép-Európa ötödik legdinamikusabban fejlődő régiója volt, mára leálltak a beruházások, csökken a foglalkoztatottság és vegetál a térség.
A Kelet-Magyarország Program ezért célozza meg a felzárkózást, a felzárkóztatást fő irányának, a munkahelyhiány és a szociális egyenlőtlenségek felszámolása érdekében. Minden családban lesz egy dolgozó ember. A közfoglalkoztatottak bérét fel kell emelni a minimálbér nettójához. A Nemzeti Alaptanterv helyett Régiós Oktatási Bázispontok (új módszerek, tanodák, rögzített tanulmányi pálya stb.) kell, plusz folyamatos kapcsolattartás a munkáltató – oktatási intézmény – és a leendő munkavállaló között.
Eger, 2013.március 7.
Dr. Sós Tamás Korózs Lajos Pál György
Országgyűlési képviselő Országos elnökségi tag Önkormányzati képviselő
MSZP MSZP MSZP
Az MSZP legújabb programja kapcsán Sós Tamás három fő területet emel ki Heves megye vonatkozásában: az önkormányzatok, az utak és a munkanélküliség helyzetét. Mielőtt elolvasnánk javaslatait, nem árt felidézni a bizonyítványt is, hogy a helyén kezeljük Sós Tamás és az MSZP szakértelmét: a Heves Megyei Önkormányzat vezetésének 12 éve alatt majd 7 milliárd adósságot halmozott fel. A hét évre szóló megyei koncepció alapján az alacsonyabb rendű Heves megyei utakra tervezett forrás 2014 helyett már 2010-ben elfogyott. A szociális intézkedéseiknek köszönhetően a Gyurcsány–Bajnai-kormányok megduplázták a munkanélküliek számát.A valódi probléma azonban az, hogy 8 év, sőt Heves megyében 12 év vezetés alatt a szocialistáknak nem jutott eszébe, hogy Kelet-Magyarországot fel kellene zárkóztatni.
Eger, 2013. március 7.
Dr. Gondos István frakcióvezető
Heves Megyei Közgyűlés
Fidesz-KDNP frakció