Keresés: „bejelentés” (214 találat)

Jogsi nélkül, drogosan lopott autót

· Kék hírek

Egy egri férfi talált kulccsal autót lopott, úgy hogy nem volt jogosítványa és előtte kábítószert fogyasztott. Az elfogása után egy korábbi bűncselekményt is beismert.

Egy egri férfi bejelentést tett ismeretlen személy ellen, aki szombaton 14 óra és vasárnap 11:40 közötti időben, Egerben, az Északi lakótelep egyik utcájában leparkolt  személygépkocsiját eltulajdonította oly módon, hogy a sértett által a gépjárműve közelében elhagyott indítókulcsát használta fel. A nyomozás során információ merült fel a bűncselekmény elkövetőjének személyére, akit elfogtak az egri rendőrök.

A férfi ellen – őrizetbe vétele mellett- az Egri Rendőrkapitányság nagyobb értékre elkövetett lopás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást, továbbá kezdeményezte előzetes letartóztatásának elrendelését.

A 31 éves férfi gyanúsítotti kihallgatása során zavartan viselkedett, ezért vele szemben kábítószer gyors teszt került alkalmazásra, mely pozitív eredményt mutatott, így kábítószerrel való visszaélés elkövetésének megalapozott gyanúja miatt is eljárás indult ellene. Megállapítást nyert az is, hogy vezetői engedéllyel nem rendelkezik, amivel szabálysértést valósított meg.

A gyanúsított kihallgatása során továbbá beismerte, hogy az elmúlt hónapban egy egri transzformátorház ajtaján lévő lakatot levágva, onnan közel 30 méter rézanyagú földelősínt lopott el. Jelentős értékre elkövetett lopás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult ellene büntetőeljárás.

Földrengést észleltek Eger közelében

· Belföld

Földrengést észleltek kedd hajnalban nem messze Egertől – adja hírül a heol.hu. A megyeszékhelytől nem messze éjjel kettő és félhárom között rengett a föld. Erőssége 2,5-ös volt a Richter-skálán.

A foldrenges.hu adattára szerint Heves megyében legutóbb 2011. szeptember 8-án éjszaka, 0:38-kor kisebb volt egy kisebb méretű földrengés Hatvantól északra, Petőfibánya település közelében. A rengés sekély mélységben pattant ki, magnitúdója 2,2 volt a Richter-skálán. A rengést az epicentrum környékén néhányan érezték, károkat nem okozott.

Mónus Péter, MTA geofizikai intézetének tudományos munkatársa az MTI-vel közölte: károkról nem érkezett jelentés; ez az érték éppen az a határ, amit még nem, vagy alig érez meg a lakosság. Elmondta: az Egertől négy kilométerre keletre volt a rengés középpontja, azt éjjel 2 óra 21 perckor észlelték. Megjegyezte: a jelenséget a műszerek regisztrálták ugyan, ám hozzájuk nem érkezett bejelentés az érzékeléséről sem a lakosságtól, sem a katasztrófavédelemtől. Arról is szólt, hogy évente átlagosan, mintegy 100 földrengést regisztrálnak az ország területén, amiből 5-10 olyan erősségű, amit a lakosság is érzékel.

Antal Erika, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtószóvivője azt közölte, hogy károkat ugyan nem okozott a rengés, de bejelentést kaptak arról, hogy Egertől északkeletre, Szarvaskő területén a helybeliek érzékelték a jelenséget.

heol.hu/foldrenges.hu/MTI

Bombariadó a bíróságon

· Kék hírek

Kedden délelőtt 11 óra körül érkezett bejelentés a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságra, hogy bombát helyeztek el az Egri Városi Bíróság épületében.

A kiérkező rendőrök a biztonság kedvéért kitelepítették a Városi- és a Megyei Bíróság épületét, valamint a szomszédos kereskedelmi bankot is. Közel 200 embert kellett az épületekből kiküldeni. Lezárták a Barkóczy utcát, az autós és gyalogos forgalmat elterelték, a buszközlekedést más útvonalra irányították. A Heves Megyei Katasztrófavédelem munkatársai két fecskendővel vonultak a helyszínre és a tűzszerészekkel közösen átvizsgálták a helyszínt. A keresés több mint 2 óra hosszáig tartott.

Szerencsére nem találtak semmit, így körülbelül délután fél 2-kor feloldották az útzárat és mindenki folytathatta a munkáját. Nem hivatalos információink szerint, a mai napon egy budapesti érdekeltségű bűnbanda tárgyalására került volna sor.

Forrás: Egriszín

Életveszély a beomló pincék miatt

· Belföld

 Leomló sziklafalak és pincebeszakadások veszélyeztetik Eger egyes területeit.  A váratlanul kialakuló helyzet főként a csapadékos időszakok után okoz gondot a városlakóknak. Egy, a Mlinkó utcában beszakadt régi pince miatt életveszélyessé vált a gyalogos közlekedés is.

2010 óta több bejelentés érkezett az önkormányzathoz a Bányakerti területrészen található sziklafal omlása miatt. Az elmúlt évek esőzései, valamint az idei hó és fagy hatására idén január elején a korábbiaknál nagyobb méretű sziklatömbök váltak le a falról. A mállási, pergési folyamatot a 2010-es esőzések, majd a 2011-es őszi csapadékok gyorsították fel.

Egy régi pince szakadt be a Mlinkó utcában, szintén januárban. A beszakadás következtében a jármű és gyalogos közlekedés életveszélyessé vált, az utcát le kellett zárni. A kialakult helyzet nemcsak a közutat veszélyezteti, hanem az utca közműveit és lakóépületeit is. A gázvezeték és vízvezeték a levegőben lóg, a csatorna a szakadási kürtő szélére került.

A helyreállítás érdekében az önkormányzat vis maior pályázatot nyújt be, mellyel a helyreállítási költségek 70 százalékára lehet pályázni, 30 százalékát pedig saját erőből kell biztosítani. A sziklafal esetében el kell távolítani a kilazult, mállott part éli sziklatömböket, ki kell vágni a lógó gyökerű fákat, cserjéket és meg kell oldani a vízelvezetést.

Mivel nem tudni pontosan, hogy hol húzódnak kisebb nagyobb üregek, egykori pincék a felszín alatt, folyamatosan fennáll annak a veszélye, hogy a lehullott csapadék fellazítja és veszélyessé teszi a talajt a városban. Az őszi csapadékos időjárást, a téli hóolvadásokat követően Egerben szinte minden évben történik két-három váratlan pincebeszakadás vagy partfalomlás.

Holló Miklós/Egri ügyek

A baleset után eltűntek a helyszínről

· Kék hírek

Március 4-én nem sokkal éjfél után érkezett bejelentés a Füzesabonyi Rendőrkapitányság ügyeletére, hogy Kál belterületén egy személyautó balesetet szenvedett.

A helyszínre érkező rendőrök megállapították, hogy egy Lada személygépkocsi a vasúti átjárón áthaladva - feltehetőleg- nem az útviszonyoknak megfelelően megválasztott sebessége miatt az útról lesodródott, ott egy villanyoszlopnak ütközött, majd az útra visszasodródva a tetejére borult.
A járművezető, valamint két utas a helyszínről a rendőrség kiérkezését megelőzően eltávozott. A másik két utas a helyszínen maradt. Elmondásuk alapján megállapítást nyert a további három személy azonossága is. A szolgálatot ellátó helyi körzeti megbízott rendőrök elfogták a járművezetőt Egerben az Autóbusz pályaudvaron, és az egyik sérült utast az egri kórházban. A harmadik személyt máig nem találják.
A vezetői engedéllyel nem rendelkező 19 éves járművezető fiatalember a baleset okozásáért felelősségét elismerte. Ellene a Füzesabonyi Rendőrkapitányság indított eljárást, közlekedés körében elkövetett bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt.

Kilövési engedély a kóbor kutyákra Egerben

Több bejelentés is érkezett a napokban a Közterület felügyelethez, hogy Eger határában több, kóbor kutyákból összeverődött falkát láttak, ezért engedélyezte azok kilövését a jegyző asszony. Az elmúlt években halálos támadás is volt: egy hajléktalan embert öltek meg a csapatba verődött ebek.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata felhívja a lakosság figyelmét, a felelősségteljes állattartás szabályainak maradéktalan betartására. A napokban több bejelentés érkezett a Polgármesteri Hivatalba, miszerint a külterületi dűlőkben falkába verődött kóbor ebek járnak, több kutyát meg is támadtak és riadalmat okoznak a telektulajdonosok körében.Eger város jegyzője arra utasította a Mezőőri Szolgálat tagjait, hogy fokozott figyelmet fordítsanak a külterületen kóborló ebekre és - a közvetlen emberi életveszély megelőzése érdekében - lőjék ki a falkába verődött kóbor állatokat.Kérjük a lakosságot, hogy amennyiben a külterületeken csapatban járó kutyákat látnak, értesítsék a Közterület-felügyelet munkatársait, jelöljék meg a helyszínt és a kóbor ebek hozzávetőleges számát.Polgármesteri Hivatal Közterület-felügyelet:
36/521-910

„Suba alatt kupec lett a pásztor”

· Belföld · Politika

A Heves Megyei Közgyűlés elnöke, Szabó Róbert és az elmúlt ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló eseti bizottság elnöke, Sveiczer Sándor február 17-én, pénteken délelőtt rendkívüli sajtótájékoztatót tartott Egerben, a Megyeházán.

Az eseményen Sveiczer Sándor bevezetésként elmondta, hogy a közgyűlés 2010 végén hívta életre az említett eseti bizottságot, amely 2011 januárjában kezdte meg munkáját. A grémium feladata az, hogy tárja fel, a múltban történtek-e visszaélések, mulasztások a megyei önkormányzat gazdálkodásában.

– A testület többször foglalkozott már a Hospinvesttel, de most egy rendkívüli jelentőségű, eddig fel nem tárt ügy részleteit kívánom ismertetni – emelte ki a bizottság elnöke. – A mai rendkívüli sajtótájékoztatón egy vélhetően több mint hétszáz millió forintos károkozás bizonyítékait hozzuk nyilvánosságra, valamint az álláspontunk alapján megtehető, precedensértékű jogi lépéseket ismertetjük. A rendelkezésünkre álló okiratok, jegyzőkönyvek alapján azt kell feltételeznünk, hogy Sós Tamás a tettei következményeinek teljes ismeretében, a megyei önkormányzat érdekeivel ellentétesen cselekedve, egy magáncég, a Hospinvest Zrt érdekeinek kedvezve, a közgyűlés felhatalmazása, határozata ellenére nem érvényesített, hagyott elveszni egy, a Heves Megyei Önkormányzatot illető, több mint 700 millió forintos jogos követelést.

Sveiczer szavai szerint a Heves Megyei Önkormányzat a Hospinvesttel kötött vagyonkezelési szerződése alapján – miután a cég időközben csődeljárást indított maga ellen – rendkívüli felmondással jogosan követelhetett volna több mint 700 millió forint kötbért. Ehhez mindössze arra lett volna szükség, hogy az önkormányzat a szerződést rendkívüli felmondással szüntesse meg. A szerződésbontás közlésére a közgyűlés határozatában az akkori elnökét, Sós Tamást felhatalmazta, aki ennek ellenére mindezt szerződésszerűen, rendkívüli felmondással a megadott határidőig, sőt mandátuma lejártáig sem tette meg.

Mind az akkori közgyűlési jegyzőkönyvek tanúsága, mind a kifejezetten erre a lehetőségre a figyelmét felhívó főjegyzői észrevétel alapján kijelenthető, hogy Sós Tamás tisztában volt a 700 milliós kötbér érvényesíthetőségével. Vajon ezzel a lépéssel, mulasztással kinek akart kedvezni? A mulasztás miatt az önkormányzat később sem tudta érvényesíteni kötbérkövetelését. Az érvényesítés, azaz a teljes kötbérösszeg visszaszerzése később lehetetlenné vált az akkor elmulasztott bejelentési határidők miatt.

– A bizottság álláspontja szerint Sós Tamás felelőssége mind büntetőjogi, mind munkajogi aspektusban feltételezhető – hangsúlyozta Sveiczer. – Ezért a vizsgálatot lefolytató eseti bizottság mai határozata alapján felkérem Szabó Róbertet, a Heves Megyei Közgyűlés elnökét, hogy a közgyűlés, mint az elnök mindenkori munkáltatója járjon el munkajogi kérdésben fegyelmi testületként. A bizonyítékokat, iratanyagokat, jegyzőkönyveket ezúton átadom a közgyűlés elnökének és a bizottság nevében kérem, hogy soron kívüli ülésen, mielőbb tegye meg a szükséges jogi lépéseket a felelősség feltárása érdekében, s a most átadott bizonyítékok alapján indítson kártérítési eljárást Sós Tamás ellen.

Az iratok átadását követően Szabó Róbert arról beszélt: maga is szeretné azt hinni, hogy másfél évvel az önkormányzati választások után már nem kell a múlttal, az előző vezetés ügyeivel foglalkozni. Kifejezetten sok a teendő a közgyűlés átalakuló feladatköre miatt. De egy dolgot nem szabad elfelejteni, mégpedig azt, hogy vétkesek közt cinkos, aki néma.

– Mi nem maradhatunk némák akkor, amikor ilyen felháborító múltbéli eseményekkel kell szembesülnünk. A bizonyítékokra alapozva értékrendünk azt diktálja, hogy most kötelességeink vannak – fogalmazott a közgyűlés elnöke. – Nem azt akarjuk bizonyítani, hogy a szocialista vezetés 12 éve alatt mit tett a megyével, ezt mindannyian tudjuk. Ez az ügy nem a politikai csatározásról szól. Ez az ügy arról szól, hogy 700 millió forint jogos megszerzésének lehetőségétől estek el a Heves megyei emberek, és a bizonyítékok alapján esély kínálkozik arra, hogy a felelősségre vonás mellett ennek az összegnek egy részét visszaszerezzük. Ha bebizonyosodik, hogy Sós Tamás tudatosan károsította meg a megyét, akkor igenis feleljen a saját vagyonával.

– Mivel Sós Tamás a közgyűlés határozatával ellentétesen cselekedett, ezért a felelősség kérdésében most nem bújhat a testület mögé, hiszen arra sem méltatta, hogy a határozatát végrehajtsa – folytatta Szabó Róbert. – Az imént hallottak alapján úgy tűnik, hogy az önkormányzat érdekei helyett egy magáncég, a Hospinvest érdekeit tartotta szem előtt. Azt kell feltételeznünk, hogy „suba alatt kupec lett a pásztor.” Hogy miért, ezt még nem tudjuk, de remélem, ez is ki fog derülni. Mi a Heves Megyei Közgyűlésben, a jog adta kereteken belül mindent meg fogunk tenni, hogy az elveszett 700 millió forint lehető legnagyobb része újra jogos helyére, a Heves megyei emberek szolgálatába kerüljön. Mielőbb megtesszük az első lépést, soron kívüli ülésen napirendre tűzzük a bizottság előterjesztését. Sós Tamásnak jogában áll majd ekkor zárt ülést kérni, ám közszereplőként illő lenne, ha lemondana erről a lehetőségről, hiszen a nyilvánosság, a részletek megismerése ebben az ügyben minden Heves megyei embert megillet. A sajtót folyamatosan tájékoztajuk a megtett jogi lépésekről.

Pörög a villanyóra: 240.000 Ft a bírság

· Gazdaság

Nem szokatlan,hogy évente egyszer minden háztartásba becsöngetnek az ELMÜ-ÉMÁSZ villanyóra-ellenőrző szakemberei.  Jó esetben mindent rendben találnak.

Rengeteg károsult számolt be az interneten arról, hogy teljesen ép műszerüket később felülvizsgálták, majd mágnesezés gyanújával több százezer forintos büntetést róttak ki rájuk.
Számos bejelentés érkezett Heves megyében a villanyórák ilyen jellegű problémájáról.  Ez nem csak a megyében okoz óriási gondokat, országszerte hatalmas pénzösszegeket követel meg a villanyóra tulajdonosoktól. Szerkesztőségünket kereste meg Szabó Béla andornaktályai lakos is, akinek szintén ezzel a bonyodalommal kell szembenéznie.

2011. őszén rutinellenőrzést végeztek el a melléképülete villanyóráján.  A szakértői vizsgálat kimutatta, hogy kb. 27%-kal mért többet a műszer, illetve, hogy minden sérülésmentes, a szakemberek lecserélték az órát. 4 hónappal később azonban a szakértői vélemény szerint erős mágneses hatás érte a villanyórát.

Később érte „meglepetés” a tulajdonost, akit az ÉMÁSZ  240.000.-forintra megbüntetett.
A károsult nem érti, miért éppen a melléképülete alacsony fogyasztása volt szembetűnő, amikor a lakóház fogyasztása sokkal több, mint a lerakó helyiségként használt épületé.

A szolgáltató megvizsgáltatta az órát, majd a szakértő szerint mágnessel manipulálták a mérőszerkezetet. Boross Norbert, az ELMÜ kommunikációs igazgatója a TV2-nek elmondta: a mágnes csak pár hónapig képes lassítani a mérőórát. Azonban az  árusító ügynökök elfelejtik elmondani, hogy a lassulás után hirtelen túlpörög az óra. Az ELMÜ szakemberei szerint a mágnesezés könnyen kimutatható a műszereken, hiszen a művelet után az óraszerkezeten könnyen igazolható a mágneses hatás.
A mágneseket a hadiiparban használták először, a csalók onnan vették át ezt a módszert. Az ilyen manipuláló mágneseket a boltban nem lehet megszerezni, az interneten azonban bárki hozzájuthat.

A károsult családok a legtöbb esetben tehetetlenek.  Számtalan ilyen jellegű probléma akad, a tulajdonosok nem is figyelnek fel a többletfogyasztásra, illetve már később, büntetéssel a kezükben eszmélnek fel a kellemetlenség súlyára.

Betörés és tyúklopás

· Kék hírek

Egy verpeléti lakos tett feljelentést vasárnap egy ismeretlen személy ellen, aki betört verpeléti családi házába és annak a konyhájából egy erősítőt tulajdonított el.

A lopási kár 20 ezer Ft, a rongálással 10 ezer Ft kárt okozott a tulajdonosnak. Szintén vasárnap érkezett a bejelentés a rendőrségre, miszerint egy poroszlói lakos reggel észlelte, hogy az udvarán található zárt tyúkólon lévő lakatot valaki leverte, és az abban lévő 10 tyúkot és egy kakast eltulajdonította. A lopási kár 20 ezer Ft, a rongálási kár 1000 Ft - tájékoztatta szerkesztőségünket Lázár Levente a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője.

Hétfőig kell igazolni és kifizetni a végtörlesztéshez szükséges összeget

· Gazdaság

Akik jelezték végtörlesztési igényüket, január 30-ig be kell, hogy fizessék a szükséges összeget és igazolniuk kell a fedezetet is.

A devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező ügyfelek 2011. december 31-ig jelezhették bankjuknál, hogy élni kívánnak a rögzített árfolyamon történő végtörlesztési lehetőséggel. A rögzített árfolyamon történő végtörlesztés egyik feltétele szerint a hitelfelvevőnek a végtörlesztési igényt befogadó pénzügyi intézmény részére 2012. január 30-ig maradéktalanul át kell utalnia a végtörlesztéshez szükséges teljes forintösszeget.

Ha az adós részben vagy teljesen hitelből végtörleszt, akkor január 30-ig a hitelt nyújtó pénzügyi intézmény által kiállított feltétlen és visszavonhatatlan kötelezettségvállaló nyilatkozattal igazolnia kell, hogy rendelkezésére áll a végtörlesztéshez, illetve annak átutalással nem fedezett hányadára vonatkozó fedezet. Mivel a végtörlesztésnek az igénybejelentés napját követő 60. napig meg kell történnie, azoknak, akiknél a 60 napos határidő január 30. előtt jár le, legkésőbb a 60. napon kell teljesíteniük a végtörlesztést.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint tavaly szeptember 29. és december 31. között 94.337 darab devizaalapú ingatlancélú kölcsönt végtörlesztettek. Jelentősen nőtt a végtörlesztési szándékukat bejelentők aránya is: e szerződések száma mintegy kétszerese az év végéig már végtörlesztettekének. A már teljesített végtörlesztések piaci árfolyama 642,1 milliárd forint volt, azonban az ügyfeleknek fix árfolyamon ebből csak 468 milliárd forintot kellett kifizetniük. A kettő különbözete, azaz mintegy 174 milliárd forint volt december végéig a pénzügyi intézmények vesztesége. A bankoknál és a takarékszövetkezeteknél a teljes hitelállomány valamivel több mint egytizedét fizették vissza, a pénzügyi vállalkozásoknál az állomány 5 százalékát.

A fix árfolyamú végtörlesztésekhez szükséges forrás döntő részét, több mint 80 százalékát az ügyfelek saját megtakarításaikból teremtették elő. A hitelintézetek tavaly december végéig 16.865 darab hitelkiváltó forinthitelt folyósítottak erre a célra, amelyek együttes összege megközelítette a 88,5 milliárd forintot. A bankszövetség korábban ismertette: arra számítanak, hogy a végtörlesztést az érintettek valamivel több mint 20 százaléka fogja igénybe venni.
Az Openhouse Országos Ingatlanközvetítő Hálózat nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy azok, akik ingatlanuk eladásából végtörlesztenének, hátrányt szenvednek, a bankok ugyanis nem fogadhatják el az önerő igazolására a megkötött adásvételi szerződést. Az Openhouse a PSZÁF elnökétől kért állásfoglalást az érintett kör érdekében.

Forrás: MTI